EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62016CN0109
Case C-109/16: Request for a preliminary ruling from the Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Lithuania) lodged on 25 February 2016 — Indėlių ir investicijų draudimas
C-109/16. sz. ügy: A Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia) által 2016. február 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Indėlių ir investicijų draudimas
C-109/16. sz. ügy: A Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia) által 2016. február 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Indėlių ir investicijų draudimas
HL C 156., 2016.5.2, p. 30–31
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
2.5.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 156/30 |
A Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia) által 2016. február 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Indėlių ir investicijų draudimas
(C-109/16. sz. ügy)
(2016/C 156/40)
Az eljárás nyelve: litván
A kérdést előterjesztő bíróság
Lietuvos Aukščiausiasis Teismas
Az alapeljárás felei
Kérelmező a felülvizsgálati eljárásban: VĮ Indėlių ir investicijų draudimas
Ellenérdekű fél a felülvizsgálati eljárásban: Alvydas Raišelis
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1) |
Amennyiben valamely hitelintézet befektetési vállalkozásként működik, amely részére az ugyanazon hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzése céljából pénzeszközöket utalnak át, azonban az értékpapír-kibocsátásra nem kerül sor, és az értékpapírok tulajdonjoga nem száll át arra a személyre, aki a pénzeszközöket befizette, azonban a pénzeszközökkel már megterhelték az illető bankszámláját, és azokat átutalták a hitelintézet által nyitott számlára, és azok nem fizethetők vissza, ugyanakkor a nemzeti jogalkotói szándék nem egyértelmű a konkrét kártalanítási rendszer alkalmazását illetően, a betétbiztosítási irányelv (1) 1. cikkének 1. pontja és a befektetőkártalanítási irányelv (2) 1. cikkének 4. pontja közvetlenül alkalmazható-e az alkalmazandó biztosítási fedezeti rendszer meghatározása érdekében, és ebből a szempontból a pénzeszközök rendeltetése meghatározó kritériumnak tekintendő-e? Az irányelv e rendelkezései kellően egyértelműek, pontosak, feltétlenek-e, továbbá olyan alanyi jogokat keletkeztetnek-e, amelyekre magánszemélyek hivatkozhatnak a nemzeti bíróság előtt annak érdekében, hogy alátámasszák a biztosítási fedezetet nyújtó állami szervvel szemben benyújtott kártérítési igényüket? |
2) |
A befektetőkártalanítási irányelvnek a befektetőkártalanítási rendszer által biztosított igények fajtáit meghatározó 2. cikkének (2) bekezdését úgy kell-e érteni és értelmezni, hogy az kiterjed azon pénzösszegek visszafizetésére vonatkozó igényekre is, amelyekkel a befektetési vállalkozás tartozik a befektetőknek, és amelyeket nem a befektetők nevén tartanak nyilván? |
3) |
Amennyiben a második kérdésre igenlő válasz adandó, a befektetőkártalanítási irányelvnek a befektetőkártalanítási rendszer által biztosított igények fajtáit meghatározó 2. cikkének (2) bekezdése kellően egyértelmű, pontos, feltétlen-e, továbbá olyan alanyi jogokat keletkeztet-e, amelyekre magánszemélyek hivatkozhatnak a nemzeti bíróság előtt annak érdekében, hogy alátámasszák a biztosítási fedezetet nyújtó állami szervvel szemben benyújtott kártérítési igényüket? |
4) |
A betétbiztosítási irányelv 1. cikkének 1. pontját úgy kell-e értelmezni, miszerint az irányelv értelmében a „betét” fogalmába beletartoznak azok a pénzösszegek is, amelyeket valamely egyéni bankszámláról az érintett hozzájárulásával átutalnak a hitelintézet nevében nyitott, és ugyanazon hitelintézetnél vezetett számlára, és az említett intézmény által a jövőben kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kifizetésére szánnak? |
5) |
A betétbiztosítási irányelv 7. cikkének (1) bekezdését és 8. cikkének (3) bekezdését együttesen úgy kell-e értelmezni, hogy legfeljebb a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott összegű betétbiztosítást kell fizetni mindazoknak, akiknek kárigényét a betétbiztosítási irányelv 1. cikke (3) bekezdésének i. és ii. pontjában említett megállapítás vagy határozat meghozatala előtt meg lehet állapítani? |
(1) A betétbiztosítási rendszerekről szóló, 1994. május 30-i 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 135., 5. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 2. kötet, 252. o.).
(2) A befektetőkártalanítási rendszerekről szóló, 1997. március 3-i 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 84., 22. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 2. kötet, 311. o.).