a)

a tagok által megszerezhető juttatások előre meg vannak határozva a rendszert létrehozó jogi dokumentumokban (egy képletre utalással, ami a tagnak a munkáltatónál töltött szolgálati idejének hosszán és keresetén alapul) és nem a rendszer eszközeinek értékére utalással;

b)

a munkáltató köteles hozzájárulást teljesíteni a rendszerbe;

c)

kizárólag a munkáltató munkavállalói vehetnek részt a rendszerben és részesülhetnek általa juttatásokban (a rendszerben részt vevő személyek itt „tagok”);

d)

a munkavállaló szabadon dönti el, hogy taggá akar-e válni;

e)

az a munkavállaló, aki tag, általában a keresetének bizonyos százaléka alapján köteles a rendszerbe hozzájárulásokat teljesíteni;

f)

a munkáltató és a tagok hozzájárulásait a rendszer letétkezelője gyűjti össze és fekteti be (általában értékpapírokba) abból a célból, hogy biztosítson egy alapot, amelyből a rendszerben biztosított juttatásokat kifizetik a tagoknak;

g)

amennyiben a rendszer eszközei meghaladják azt, ami a rendszer által biztosított juttatások fedezéséhez szükséges, a rendszer letétkezelői és/vagy a munkáltató a rendszer előírásainak és a nemzeti jog rendelkezéseinek megfelelően az alábbiak egyikét (vagy ezek közül többet) teheti: (i) csökkentheti a munkáltató hozzájárulását a rendszerhez; (ii) átruházhatja a többletre eső juttatás egy részét vagy egészét a munkáltatónak; (iii) növelheti a rendszer tagjainak juttatásait;

h)

amennyiben a rendszer eszközei nem érik el azt, ami a rendszer által biztosított juttatások fedezéséhez szükséges, a munkáltató általában köteles a hiányt pótolni és, amennyiben a munkáltató nem tesz ennek eleget vagy nem képes eleget tenni, a tagok juttatásait csökkentik;

i)

a rendszerbe lehet önkéntes kiegészítő hozzájárulásokat (additional voluntary contributions, a továbbiakban AVC-k) teljesíteni, amelyek nem maradnak a rendszerben, hanem átutalják azokat egy harmadik félnek befektetés és annak eredménye alapján kiegészítő juttatások nyújtása céljából (az ilyen ügyletek nem tartoznak a HÉA alá);

j)

a tagoknak joguk van a rendszerben összegyűlt juttatásaikat (amelyeknek értékét az átutaláskori, biztosítás-matematikai értékük alapján határozzák meg) más nyugdíjalapokba utalni;

k)

a munkáltató és a tagok által a rendszer felé teljesített hozzájárulások a tagállam által kivetett jövedelemadó szempontjából nem minősülnek a tagok jövedelmének

l)

a tagoknak a rendszerből kapott juttatásai a tagállam által kivetett jövedelemadó szempontjából a tagok jövedelmének minősülnek; és

m)

nem a rendszer tagjai, hanem a munkáltató viseli a rendszer kezeléséből származó költségeket?

a)

jogosult-e valamely tagállam a nemzeti jogában úgy meghatározni azt, hogy mely alapok esnek a „befektetési alapok” meghatározása alá, hogy kizárja a fenti első kérdésben leírt típusú alapokat, miközben beleveszi a módosított 85/611 irányelvben meghatározott kollektív befektetési vállalkozásokat?

b)

milyen mértékben relevánsak (ha egyáltalán relevánsak) a következők annak a kérdésnek a megválaszolásakor, hogy az első kérdésben leírt típusú alapot a tagállam a nemzeti joga szerint „befektetési alapnak” köteles-e minősíteni: