–

a Bundesverband der Verbraucherzentralen und Verbraucherverbände – Verbraucherzentrale Bundesverband eV képviseletében P. Wassermann Rechtsanwalt,

–

a Dr. August Oetker Nahrungsmittel KG képviseletében C. Konnertz‑Häußler Rechtsanwältin,

–

az Európai Bizottság képviseletében C. Hödlmayr és B. Rous Demiri, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25‑i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2011. L 304., 18. o., helyesbítések: HL 2014. L 331., 40. o.; HL 2015. L 50., 48. o.; HL 2016. L 266., 7. o.) 31. cikke (3) bekezdése második albekezdésének, valamint 33. cikke (2) bekezdése második albekezdésének az értelmezésére vonatkozik.

2

Ezt a kérelmet a Bundesverband der Verbraucherzentralen und Verbraucherverbände – Verbraucherzentrale Bundesverband eV (fogyasztói központok és szervezetek országos szövetsége, Németország, a továbbiakban: BVV) és a Dr. August Oetker Nahrungsmittel KG (a továbbiakban: Dr. Oetker) között folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya az e társaságot arra való kötelezés iránti kérelem, hogy egy müzli csomagolásának elülső oldalán található tápértékjelölést feleltesse meg az 1169/2011 rendelet követelményeinek.

3

Az 1169/2011 rendelet (35), (37) és (41) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:

[…]

[…]

4

E rendeletnek „A kötelező adatok felsorolása” című 9. cikke az (1) bekezdésében a következőket írja elő:

„A 10–35. cikknek megfelelően, és az e fejezetben foglalt kivételektől eltekintve a következő adatokat kötelező feltüntetni:

[…]

l) tápértékjelölés.”

5

Az említett rendelet „Tartalom” című 30. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A kötelező tápértékjelölésnek a következőket kell tartalmaznia:

[…]

(3)   Az (1) bekezdés szerinti kötelező tápértékjelölésnek az előrecsomagolt élelmiszerek jelölésén való feltüntetésekor a következő információkat lehet megismételni:

(4)   A 36. cikk (1) bekezdésétől eltérően abban az esetben, ha a 16. cikk (4) bekezdésében említett termékek jelölése tartalmazza a tápértékjelölést, lehetőség van arra, hogy e tájékoztatás az energiatartalomra korlátozódjon.

(5)   A 44. cikk sérelme nélkül és a 36. cikk (1) bekezdésétől eltérően abban az esetben, ha a 44. cikk (1) bekezdésében említett termékek jelölése tartalmazza a tápértékjelölést, lehetőség van arra, hogy e tájékoztatás az alábbiakra korlátozódjon:

[…]”

6

Ugyanezen rendelet „Számítás” című 31. cikke a (3) bekezdésében a következőket írja elő:

„A 30. cikk (1)–(5) bekezdésében említett energiatartalomnak és a tápanyagok mennyiségének az élelmiszer értékesítésre kerülő állapotára kell vonatkoznia.

Adott esetben ezen információk vonatkozhatnak az elkészített élelmiszerre is, feltéve, hogy kellően részletes felhasználási utasításokat adnak meg, és az információk a fogyasztásra kész élelmiszerre vonatkoznak.”

7

Az 1169/2011 rendelet „Mennyiségek kifejezése 100 g‑ra vagy 100 ml‑re” című 32. cikke a (2) bekezdésében a következőket írja elő:

„Az energiatartalmat és a 30. cikk (1)–(5) bekezdésében említett tápanyagok mennyiségét 100 g‑ra vagy 100 ml‑re vonatkozóan kell kifejezni.”

8

E rendelet „Adatok megadása adagonként vagy fogyasztási egységenként” című 33. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőket mondja ki:

„(1)   Az alábbi esetekben az energiatartalom és a 30. cikk (1)–(5) bekezdésében említett tápanyagok mennyisége a fogyasztók számára könnyen felismerhető adagonként és/vagy fogyasztási egységenként is megadható, feltéve hogy az adag vagy fogyasztási egység mennyiségét, valamint az egy csomagban található adagok vagy fogyasztási egységek számát a jelölésen feltüntetik:

(2)   A 32. cikk (2) bekezdésétől eltérően, a 30. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett esetekben a tápanyagok mennyiségének megadása, és/vagy a XIII. melléklet B. részében felsorolt beviteli referenciaértékek százalékában való kifejezésük csak adagonként vagy fogyasztási egységenként is lehetséges.

Amennyiben a tápanyagok mennyiségét az első albekezdés értelmében csak adagonként vagy fogyasztási egységenként adják meg, az energiatartalmat 100 g‑ra vagy 100 ml‑re vetítve és adagonként vagy fogyasztási egységenként is meg kell adni.”

9

A Dr. Oetker egy német élelmiszeripari vállalkozás, amely „Dr. Oetker Vitalis Knuspermüsli Schoko+Keks” (ropogós müzli csokoládéval és keksszel) megnevezéssel müzlit állít elő és forgalmaz. E terméket téglatest alakú kartondobozba csomagolják.

10

E csomagolás a következő tápértékjelöléseket tartalmazza:

11

A BVV felszólította a Dr. Oetkert, hogy a jelen ítélet 9. és 10. pontjában említett termék reklámozása tekintetében feleljen meg az 1169/2011 rendeletben előírt tápértékjelölésre vonatkozó szabályoknak. A BVV szerint ugyanis a Dr. Oetker megsértette az e rendelet 30. és 32. cikkével összefüggésben értelmezett 33. cikkét, mivel e termék csomagolásának elülső oldalán az energiatartalmat nem az adott állapotban értékesítésre kerülő termék egy adagjára vetítve, hanem kizárólag az elkészített termék egy adagjára vetítve tüntetik fel.

12

Mivel e felszólítás eredménytelen maradt, a BVV keresetet indított a Landgericht Bielefeld (bielefeldi regionális bíróság, Németország) előtt, amely a 2018. augusztus 8‑i ítéletével helyt adott e keresetnek. Miután a Dr. Oetker fellebbezést nyújtott be, az Oberlandesgericht Hamm (hammi regionális felsőbíróság, Németország) 2019. június 13‑i ítéletével hatályon kívül helyezte ezen ítéletet és elutasította a BVV keresetét.

13

A BVV az Oberlandesgericht Hamm (hammi regionális felsőbíróság) ítéletével szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a kérdést előterjesztő Bundesgerichtshofhoz (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország).

14

A kérdést előterjesztő bíróság szerint e felülvizsgálati kérelem eredményessége attól függ, hogy úgy kell‑e értelmezni az 1169/2011 rendelet 31. cikkének (3) bekezdését és 33. cikkének (2) bekezdését, hogy a jelen ügyben szóban forgóhoz hasonló helyzetben e rendelkezésekkel ellentétes a csomagolás elülső oldalán – reklámozási célból – megemlíteni a tápértékre vonatkozóan az elkészített élelmiszer adagjára vetítve megadott információkat anélkül, hogy kiegészítő jelleggel az adott állapotban értékesítésre kerülő élelmiszer 100 grammjára vetítve is megadnák az energiatartalmat.

15

E körülmények között határozott úgy a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság), hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

16

Előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy az 1169/2011 rendelet 31. cikke (3) bekezdésének második albekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy e rendelkezés kizárólag olyan élelmiszerekre vonatkozik, amelyeket a fogyasztásukhoz el kell készíteni, és amelyek esetében előre meg van határozva az elkészítés módja.

17

A jelen esetben az alapügyben szóban forgó terméket többféleképpen is el lehet készíteni, nevezetesen tej, joghurt vagy túró, gyümölcslé, gyümölcs, lekvár vagy méz hozzáadásával. E termék elkészítés nélkül is fogyasztható.

18

Következésképpen, a Bíróságtól arra kérnek választ, hogy amennyiben valamely élelmiszert többféleképpen is el lehet készíteni, a csomagolása elülső oldalán önkéntes alapon megismételt tápértékjelölések vonatkozhatnak‑e kizárólag ezen elkészítési módok egyikére.

19

Az 1169/2011 rendelet 31. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében a tápértékre vonatkozó információk „[a]dott esetben” vonatkozhatnak az „elkészített élelmiszerre” is, „feltéve, hogy kellően részletes felhasználási utasításokat adnak meg, és az információk a fogyasztásra kész élelmiszerre vonatkoznak”.

20

A jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó e rendelkezés értelmezése során figyelembe kell venni nemcsak annak szövegét, hanem a rendelkezés kontextusát és a szóban forgó szabályozás által követett célt is (lásd ebben az értelemben: 2020. július 16‑iAFMB és társai ítélet, C‑610/18, EU:C:2020:565, 50. pont).

21

Amint arra a főtanácsnok az indítványának 45., 49. és 50. pontjában rámutatott, a szó szerinti és a szövegösszefüggésre vonatkozó értelmezés nem meghatározó azon kérdést illetően, hogy az 1169/2011 rendelet 31. cikke (3) bekezdésének második albekezdése kizárólag azokra az élelmiszerekre vonatkozik‑e, amelyek egyetlen elkészítési módját előre meghatározzák, vagy azokra az élelmiszerekre is, amelyeket többféle módon, többek között további összetevők hozzáadásával is lehet elkészíteni. Azon kívül ugyanis, hogy e rendelkezés szövege nem tartalmaz olyan elemet, amely e kérdésre világos és egyértelmű választ adhatna, az 1169/2011 rendelet nem tartalmaz semmilyen rendelkezést azon tápértékjelölés megjelenítésére és számítására vonatkozóan, amelyet a csomagolás elülső oldalán kell feltüntetni.

22

Ezért csak a teleologikus értelmezés fényében lehet választ találni különösen arra vonatkozóan, hogy milyen értelmet kell tulajdonítani az 1169/2011 rendelet 31. cikke (3) bekezdésének második albekezdése szerinti „adott esetben” kifejezésnek.

23

Ami az 1169/2011 rendelet 31. cikke (3) bekezdésének második albekezdése által követett célt illeti, azt mind e rendelkezés céljára, mind pedig a szóban forgó szabályozás céljaira tekintettel kell értékelni, amelyek magukban foglalják – amint arra a Bíróság már rámutatott – az élelmiszerekkel kapcsolatos információk terén a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítására irányuló célkitűzést, figyelembe véve a fogyasztók felfogásában kialakult különbségeket (lásd ebben az értelemben: 2020. október 1‑jei Groupe Lactalis ítélet, C‑485/18, EU:C:2020:763, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

24

Amint arra a főtanácsnok az indítványa 52. pontjában rámutatott, az 1169/2011 rendelet (35) és (41) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy e rendelet 31. cikkének célja az élelmiszerek összehasonlításának megkönnyítése és a fogyasztók tájékoztatása.

25

A (35) preambulumbekezdés kimondja, hogy a 100 g vagy 100 ml mennyiségre vonatkozó tápértékjelölést előíró rendelkezések célja „a különböző méretű csomagolásban lévő termékek összehasonlításának megkönnyítése”. E preambulumbekezdés ezenkívül pontosítja, hogy „adott esetben”„a 100 g vagy 100 ml mennyiségre vonatkozó [jelölésen] túl” lehetővé kell tenni „az adagra vonatkoztatott kiegészítő jelöléseket is”, „ha az élelmiszer előrecsomagolt, és azon szerepel adagra vagy fogyasztási egységre vonatkozó megjelölés”.

26

Amint arra e rendelet (41) preambulumbekezdése utal, „[a]nnak érdekében, hogy az átlagos fogyasztót szólítsa meg, és betöltse azt a tájékoztató szerepet, amely érdekében bevezették, a tápértékjelölésnek egyszerűnek és közérthetőnek kell lennie”. E preambulumbekezdésből az is kitűnik, hogy „a legfontosabb tápértékadatok önkéntes alapon megismételhetők a fő látómezőben, hogy a fogyasztók az élelmiszerek megvásárlásakor könnyen láthassák a tápanyag‑összetételre vonatkozó lényeges információkat”.

27

Ezen elemekből következik, hogy abban az esetben, amikor – mint a jelen ügyben is – valamely élelmiszer többféleképpen elkészíthető, az előállító javaslata szerint elkészített élelmiszer energiatartalmával és tápanyagainak mennyiségével kapcsolatos információk nem teszik lehetővé a más előállítók megfelelő élelmiszereivel való összehasonlítást, mivel egy többféleképpen is elkészíthető termék energiatartalmának és tápértéke mennyiségének kiszámítása a fogalmánál fogva bizonytalan, és az elkészítési módoktól függően változik.

28

Az összehasonlíthatóság hiányát az sem orvosolhatja, hogy az adagok értékeit a csomagoláson máshol tüntetik fel, az adott állapotban értékesítésre kerülő termék 100 grammjára levetített értékeivel. Amint arra a Bíróság a 2015. június 4‑iBundesverband der Verbraucherzentralen und Verbraucherverbände ítéletében (C‑195/14, EU:C:2015:361, 38–40. pont) rámutatott, az összetevők listájának a szóban forgó termék csomagolásán való feltüntetése önmagában nem zárja ki azt, hogy e termék címkézése és az alkalmazott módszerek alkalmasak lehetnek a vásárló megtévesztésére. Hasonlóképpen, a csomagolás elülső oldalán szereplő elszigetelt információk nem teszik lehetővé a termékek összehasonlítását, továbbá a csomagoláson máshol szereplő kiegészítő jelölések és az eltérő referenciamennyiségek egyszerűen alkalmasak arra, hogy a fogyasztót még inkább összezavarják a többi termékkel való összehasonlíthatóságot illetően.

29

Ezt az értelmezést egyébiránt megerősíti az 1169/2011 rendelet (37) preambulumbekezdése, amely szerint fontos, hogy a végső fogyasztó könnyen megértse a jelölésen szereplő információkat annak érdekében, hogy alapot nyújtsanak számára a tájékozott döntéshez.

30

Következésképpen a többféleképpen elkészíthető élelmiszereket ki kell zárni az 1169/2011 rendelet 33. cikke (2) bekezdése második albekezdésének hatálya alól.

31

A fenti megfontolások összességére figyelemmel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1169/2011 rendelet 31. cikke (3) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés kizárólag olyan élelmiszerekre vonatkozik, amelyeket el kell készíteni, és amelyek esetében előre meg van határozva az elkészítés módja.

32

Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a második kérdést nem kell megválaszolni.

33

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25‑i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke (3) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés kizárólag olyan élelmiszerekre vonatkozik, amelyeket el kell készíteni, és amelyek esetében előre meg van határozva az elkészítés módja.