3.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/12

(1)

A T-2 toxin és a HT-2 toxin a Fusarium fajok által előállított mikotoxin. A T-2 toxin az anyagcsere során gyorsan nagyszámú metabolittá alakul, amelyek közül a HT-2 toxin az egyik legfontosabb.

(2)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) keretei között működő úgynevezett Contam Panel (az élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagok tudományos testülete) a Bizottság felkérésére szakvéleményt alkotott a T-2 és a HT-2 toxin élelmiszerekben és takarmányokban való jelenléte miatti állat- és közegészségügyi kockázatokról (1).

(3)

A Contam Panel a T-2 és a HT-2 toxinra vonatkozóan testtömeg-kilogrammonként 100 ng-ban állapította meg az együttes tolerálható napi bevitel (TDI) értékét. A rendelkezésre álló előfordulási adatokon alapuló becslések szerint az emberek T-2 és HT-2 toxinnak való tartós étrendi kitettsége minden korcsoport esetében kisebb a TDI-nél, így közvetlen egészségügyi aggályt nem vet fel.

(4)

Az állat-egészségügyi kockázatok tekintetében a Contam Panel azt állapította meg, hogy a kérődzők, a nyulak és a halak esetében a T-2 és a HT-2 toxinnak való kitettség jelenlegi becsült értékei valószínűsíthetően nem vetnek fel állat-egészségügyi aggályt. A sertések, a baromfiak, a lovak és a kutyák esetében a T-2 és a HT-2 toxinnak való kitettség becsült értékei azt jelzik, hogy a káros egészségi hatások kockázata alacsony. A macskák a legérzékenyebb állatfajok közé tartoznak. A kevés adat és a már alacsony dózisok mellett is jelentkező súlyos káros egészségi hatások miatt nem állapítható meg NOAEL és LOAEL érték. Ezért ez az ajánlás a macskaeledelekre nem vonatkozik, ebben a tárgyban szigorúbb intézkedésekre van szükség.

(5)

A Contam Panel azt is megállapította, hogy a takarmányokból az állati eredetű élelmiszerekbe csak korlátozott mennyiségben jut T-2 és HT-2 toxin, ezért ez a forrás elhanyagolható mértékben növeli az emberek kitettségét.

(6)

A tudományos szakvélemény megállapításainak figyelembevételével, valamint a T-2 és a HT-2 toxin előfordulásában megfigyelhető nagy éves ingadozásokra való tekintettel helyénvaló még több adatot összegyűjteni a T-2 és a HT-2 toxin gabonafélékben és gabonatermékekben való jelenlétéről, valamint az élelmiszerek feldolgozása (főzése), illetőleg a mezőgazdasági tevékenység által a T-2 és a HT-2 toxin jelenlétére kifejtett hatásokról. Emellett a T-2 és a HT-2 toxinnak a gabonafélékben és a gabonatermékekben való jelenléte megelőzésének, illetve csökkentésének érdekében meghozható intézkedések meghatározásához további adatokat szükséges gyűjteni azokról a különböző tényezőkről, amelyek a gabonafélékben és a gabonatermékekben a T-2 és a HT-2 toxin viszonylag nagymértékű jelenlétét előidézik. Vizsgálatokat kell lefolytatni annak érdekében, hogy információkhoz jussunk a T-2 és a HT-2 toxinnak a gabonafélékben és a gabonatermékekben való viszonylag nagymértékű jelenlétét eredményező körülményekről, valamint a takarmányok és az élelmiszerek feldolgozásának hatásairól. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a T-2 és a HT-2 toxin a rizsben és a rizstermékekben nincs vagy csak rendkívül csekély mennyiségekben van jelen, ezért ezeket a termékeket indokolt kizárni ezen ajánlás hatályából.

(7)

A gabonafélék és a gabonatermékek toxintartalmának nyomon követéséből származó adatok gyűjtésének célja az emberek és az állatok T-2 és HT-2 toxinnak való kitettségében megfigyelhető változások és tendenciák értékelése. Ehhez kellő érzékenységű analitikai módszerek szükségesek.

(8)

Ahhoz, hogy iránymutatást lehessen adni arról, hogy ezeket a vizsgálatokat mely esetekben indokolt lefolytatni, meg kell határozni azokat az indikatív értékeket, amelyek felett ilyen vizsgálatok indokoltak. Ezeket az indikatív értékeket az EFSA adatbázisában rendelkezésre álló előfordulási adatok alapján célszerű megállapítani. A vizsgálatok végrehajtása szempontjából rendkívül fontos kérdés a nyomonkövethetőség.

(9)

Az ezen ajánlás alapján összegyűjtött adatokat 2015-ben indokolt kiértékelni. Az ezen ajánlás alapján lefolytatott monitoring keretében összegyűjtött adatok lehetőséget adnak továbbá az előfordulásban mutatkozó éves ingadozások jobb megértésére, a T-2 és a HT-2 toxin jelenlétének tanulmányozására a gabonatermékek széles skáláján, a nagyobb értékeket előidéző körülmények tisztázására, valamint azon intézkedések meghatározására, amelyek segítségével a T-2 és a HT-2 toxin jelenléte megelőzhető vagy csökkenthető, ideértve a mezőgazdasági üzemtani tényezőket és a feldolgozást is,

1.

A tagállamok a takarmány- és az élelmiszer-ágazatban működő vállalkozások tevékeny részvételével kövessék nyomon a T-2 és a HT-2 toxin gabonafélékben és gabonatermékekben való jelenlétét. Ezen ajánlás alkalmazásában a gabonafélék fogalma a rizst, a gabonatermékek fogalma a rizstermékeket nem tartalmazza.

2.

A tagállamok bátorítsák azt a törekvést, hogy az együttes előfordulás vizsgálatának lehetővé tétele érdekében a minták a T-2 és a HT-2 toxin mellett más Fusarium-toxinok, így különösen a deoxinivalenol, a zearalenon és a fumonizin B1 + B2 jelenléte szempontjából is elemzésre kerüljenek.

Ha az alkalmazott analitikai módszer lehetővé teszi, ajánlatos a maszkolt mikotoxinokat, különösen pedig a T-2 és a HT-2 toxin mono- és diglikozilált konjugátumait is elemezni.

3.

Az emberi fogyasztásra szánt gabonafélékből és gabonatermékekből való mintavételezés és a minták elemzése az élelmiszerek mikotoxintartalmának hatósági ellenőrzéséhez használandó mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról szóló, 2006. február 23-i 401/2006/EK bizottsági rendelet (2) és különösen az abban foglalt következő rendelkezések szerint történjen:

Az élelmiszer-ágazatbeli vállalkozás által alkalmazott mintavételezési eljárás eltérhet a 401/2006/EK rendelet rendelkezéseitől, de a vizsgált tételre nézve legyen reprezentatív.

4.

A takarmányként való felhasználásra szánt gabonafélékből és gabonatermékekből, valamint a takarmánykeverékekből való mintavételezés és a minták elemzése a takarmányok hatósági ellenőrzése során alkalmazott mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 2009. január 27-i 152/2009/EK bizottsági rendelet (3) rendelkezései szerint történjen. A mennyiségi meghatározhatósági határ (LOQ) a T-2 és a HT-2 toxinra külön-külön véve lehetőleg ne legyen nagyobb 10 μg/kg-nál. Szűrésen alapuló analitikai eljárás alkalmazása esetén a kimutatási határ a T-2 és a HT-2 toxinra együttesen véve lehetőleg ne legyen nagyobb 25 μg/kg-nál.

A takarmányágazatbeli vállalkozás által alkalmazott mintavételezési eljárás eltérhet a 152/2009/EK rendelet rendelkezéseitől, de a vizsgált tételre nézve legyen reprezentatív.

5.

A tagállamok a takarmány- és az élelmiszer-ágazatban működő vállalkozások tevékeny részvételével végezzenek vizsgálatokat azon tényezők feltárására, amelyek az indikatív értékek feletti értékeket okozzák, illetőleg azon intézkedések meghatározására, amelyek révén a jövőre nézve megelőzhető, illetve csökkenthető a szóban forgó anyagok túlzott jelenléte. Bizonyosan indokolt ilyen vizsgálatokat végezni abban az esetben, ha a kimutatott mennyiségek egy meghatározott időszakon belül ismétlődő módon meghaladják az ezen ajánlás mellékletében a gabonafélékben és a gabonatermékekben jelen lévő T-2 és HT-2 toxinra vonatkozóan meghatározott indikatív értékeket. A gabonafélékben és a gabonatermékekben előforduló T-2 és HT-2 toxin nagy mennyiségeit előidéző különböző tényezőkkel – köztük a mezőgazdasági üzemtani tényezőkkel – kapcsolatos ismeretek bővítése céljából végzett mintavételezés és elemzések a gabonafélékre és az elsődleges feldolgozás útján nyert gabonatermékekre összpontosuljanak.

6.

A tagállamok a takarmány- és az élelmiszer-ágazatban működő vállalkozások tevékeny részvételével végezzenek vizsgálatokat a takarmányok és az élelmiszerek feldolgozási folyamatainak a T-2 és a HT-2 toxin jelenlétére kifejtett hatásaira vonatkozóan. Bizonyosan indokolt ilyen vizsgálatokat végezni abban az esetben, ha a kimutatott mennyiségek egy meghatározott időszakon belül ismétlődő módon meghaladják a gabonatermékekben jelen lévő T-2 és HT-2 toxinra vonatkozó indikatív értékeket.

7.

A tagállamok gondoskodjanak arról, hogy az EFSA egy egységes adatbázis összeállítása érdekében rendszeres jelleggel megkapja az analitikai eredményeket, az Európai Bizottság pedig évente – és első alkalommal 2013 decemberéig – tájékoztatást kapjon a vizsgálatok eredményeiről. Ezen ajánlás egységes alkalmazását és a vizsgálatok eredményeit tartalmazó jelentések egységességének biztosítását egy később elkészítendő iránymutatás fogja segíteni.