Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52022IP0034

Az Európai Parlament 2022. február 16-i állásfoglalása a hatodik héairányelv végrehajtásáról: mi hiányzik az Unióban a héabevétel-kiesés csökkentéséhez? (2020/2263(INI))

HL C 342., 2022.9.6, p. 88–98 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
HL C 342., 2022.9.6, p. 77–87 (GA)

2022.9.6.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 342/88

P9_TA(2022)0034

A 6. héairányelv végrehajtása

Az Európai Parlament 2022. február 16-i állásfoglalása a hatodik héairányelv végrehajtásáról: mi hiányzik az Unióban a héabevétel-kiesés csökkentéséhez? (2020/2263(INI))

(2022/C 342/10)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 4. és 14. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 113. cikkére,

—

tekintettel „A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás” című, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelvre (1) (hatodik héairányelv),

—

tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre (2) (héairányelv),

—

tekintettel a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 5-i (EU) 2017/2455 tanácsi irányelvre (3),

—

tekintettel a 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-rendszer egyes, a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására vonatkozó szabályainak harmonizálása és egyszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. december 4-i (EU) 2018/1910 tanácsi irányelvre (4),

—

tekintettel a 2006/112/EK irányelvnek a termékek távértékesítésére és bizonyos belföldi termékértékesítésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 21-i (EU) 2019/1995 tanácsi irányelvre (5),

—

tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történőmódosításáról és a 904/2010/EU rendeletnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás megfelelő alkalmazásának nyomon követését célzó közigazgatási együttműködés és információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. február 18-i (EU) 2020/285 tanácsi irányelvre (6),

—

tekintettel a 2006/112/EK irányelvnek a pénzforgalmi szolgáltatók számára egyes kötelezettségek bevezetése tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. február 18-i (EU) 2020/284 tanácsi irányelvre (7),

—

tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló, 2011. március 15-i 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendeletre (8),

—

tekintettel a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló (EU) 904/2010 rendelet módosításáról szóló, 2017. december 5-i (EU) 2017/2454 tanácsi rendeletre (9),

—

tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2017. december 5-i (EU) 2017/2459 tanácsi végrehajtási rendeletre (10),

—

tekintettel a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1541 tanácsi rendeletre (11),

—

tekintettel a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek az elektronikus felület használata által elősegített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamint a nem adóalanyok részére szolgáltatásokat nyújtó, termékek távértékesítését végző és egyes belföldi termékértékesítéseket végző adóalanyokra vonatkozó különös szabályozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 21-i (EU) 2019/2026 tanácsi végrehajtási rendeletre (12),

—

tekintettel a 904/2010/EU tanácsi rendeletnek a nem adóalanyok részére szolgáltatást nyújtó, termékek távértékesítését végző és bizonyos belföldi termékértékesítéseket végző adóalanyokra vonatkozó különös szabályozások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2020. február 12-i (EU) 2020/194 bizottsági végrehajtási rendeletre (13),

—

tekintettel az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról és az 1286/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/847 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (14),

—

tekintettel a 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-mértékek tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2018)0020),

—

tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról szóló tanács irányelvre irányuló javaslatra (COM(2018)0021),

—

tekintettel a 2006/112/EK irányelvnek a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására alkalmazandó végleges héarendszer működésére vonatkozó részletes technikai intézkedések bevezetése tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2018)0329) (15),

—

tekintettel „A héa jövője: Úton egy egyszerűbb, stabilabb és hatékonyabb, az egységes piacra szabott héa-rendszer felé” című, 2011. december 6-i bizottsági közleményre (COM(2011)0851),

—

tekintettel az „Úton egy egységes uniós héaövezet felé – új döntések szükségeltetnek” című, a héára vonatkozó cselekvési terv nyomon követéséről szóló, 2017. október 4-i bizottsági közleményre (COM(2017)0566),

—

tekintettel „Egy, a héára vonatkozó cselekvési tervről – Úton egy egységes uniós héaövezet felé – új döntések szükségeltetnek” című, 2016. április 7-i bizottsági közleményre (COM(2016)0148),

—

tekintettel a 2006/112/EK irányelvnek a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására alkalmazandó végleges héarendszer működésére vonatkozó részletes technikai intézkedések bevezetése tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról kialakított, 2019. február 12-i álláspontjára (16),

—

tekintettel az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról kialakított, 2021. március 10-i álláspontjára (17),

—

tekintettel az adóügyi együttműködést szolgáló „Fiscalis” program létrehozásáról és az 1286/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról szóló, 2021. május 19-i álláspontjára (06116/1/2021 – C9-0179/2021 – 2018/0233(COD)) (18),

—

tekintettel a héa jövőjéről szóló, 2011. október 13-i állásfoglalására (19),

—

tekintettel a végleges héarendszer felé vezető útról és a héacsalás elleni küzdelemről szóló, 2016. november 24-i állásfoglalására (20),

—

tekintettel a pénzügyi bűncselekményekről, az adókijátszásról és az adókikerülésről szóló, 2019. március 26-i állásfoglalására (21),

—

tekintettel „Európa digitális jövőjének alakítása: a digitális egységes piac működése előtt álló akadályok felszámolása és a mesterséges intelligencia használatának javítása az európai fogyasztók számára” című, 2021. május 20-i állásfoglalására (22),

—

tekintettel az adóügyi információk cseréjére vonatkozó uniós követelmények végrehajtásáról: az eredményekről, a tanulságokról és a leküzdendő akadályokról szóló, 2021. szeptember 16-i állásfoglalására (23);

—

tekintettel a DIW ECON által készített és a Parlamenti Kutatási Szolgálatok Főigazgatósága által közzétett, „A héabevétel-kiesés, a kedvezményes héamértékek és ezek hatása a vállalkozások megfelelési költségeire és a fogyasztókra” című, 2021. augusztus 30-i tanulmányra,

—

tekintettel a hozzáadottérték-adóból származó saját források beszedésének végleges egységes rendszeréről szóló 1553/89/EGK, Euratom rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló (az EUMSZ 287. cikkének (4) bekezdése és 322. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott) 11/2020. sz., 2020. december 11-i számvevőszéki véleményre,

—

tekintettel az Európai Számvevőszék „E-kereskedelem: még számos kihívás vár megoldásra a héa- és vámbeszedés terén” című, 12/2019. sz., 2019. július 16-i különjelentésére,

—

tekintettel a 2021. február 8. és 2021. május 3. között lefolytatott, „A pénzügyi és a biztosítási szolgáltatásokra vonatkozó héaszabályok – felülvizsgálat” című nyilvános konzultációra,

—

tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére, valamint az Elnökök Értekezlete 2002. december 12-i ülésén hozott, a saját kezdeményezésű jelentések engedélyezésére vonatkozó eljárásról szóló határozatának 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 3. mellékletére,

—

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0355/2021),

A.

mivel 1977-ben a Tanács elfogadta a hatodik héairányelvet, amelynek célja egy olyan egységes adóalap létrehozása volt, amely alapján harmonizált adómértékeket lehetett volna bevezetni; mivel ugyanakkor a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló, 1967. április 11-i első (24) és második (25) tanácsi irányelvnek megfelelően már valamennyi tagállam elfogadott valamilyen hozzáadottértékadó-rendszert; mivel a tagállamok úgy döntöttek, hogy ennek elérése érdekében átmeneti időszakot vezetnek be, amelyet azóta meghosszabbítottak;

B.

mivel ez a héairányelv az egyértelműség érdekében átdolgozza és hatályon kívül helyezi a hatodik héairányelvet; mivel az irányelv előírja, hogy az átmeneti szabályok helyébe a származási tagállamban történő adózáson alapuló végleges rendszernek kell lépnie; mivel az átmeneti rendszer bonyolult, hiányos és szerkezetéből adódóan lehetőséget ad a csalásra;

C.

mivel a héa beszedése elsődlegesen az egyes tagállamok felelőssége;

D.

mivel 2013-ban jelentős felülvizsgálat vette kezdetét a rendeltetési hely elvén alapuló végleges szabályozás bevezetése érdekében, amely kevésbé adna lehetőséget a csalásra (26); mivel a rendeltetési hely elve azt jelenti, hogy a héát meg kell küldeni a végső fogyasztás helye szerinti tagállamnak;

E.

mivel 2018. május 25-én irányelvjavaslatot fogadtak el, amely részletes intézkedéseket vezetett be a vállalkozások között folytatott, Unión belüli árukereskedelemre vonatkozó végleges héarendszerre vonatkozóan, és megszüntette az „átmeneti” szabályozást (27); mivel a Parlament 2019. február 12-én elfogadta az e javaslatról kialakított álláspontját; mivel a Tanács még nem fogadta el az álláspontját; mivel a tanácsi döntés késleltetése hátráltatja további lényeges döntések meghozatalát, melyek a héát az uniós gazdaság helyreállítása érdekében most előttünk álló kihívások összefügésében érintik, és mivel fellépés hiányában tovább működnek azok a kiskapuk, amelyek lehetővé tehetik a héabevétel-kiesés növekedését;

F.

mivel az EU-ban a 2009. évi 20 %-ról 2019-re 10 %-ra csökkent a héabevétel-kiesés, és az akkor készült előzetes becslések szerint a kiesés 130 milliárd EUR alá csökkenhet; mivel a világjárvány és annak társadalmi-gazdasági hatásai miatt ez a tendencia 2020-ban megfordult; mivel a veszteség becsült összege 164 milliárd EUR, amelynek egyharmada csalók és szervezett bűnözői körök kezébe került; mivel ez a veszteség 13,7 %-os héabevétel-kiesést jelenthet; mivel ez a forgatókönyv stratégiai szakpolitikai válaszokat igényel;

G.

mivel a Bizottság számára „A héabevétel-kiesés vizsgálata a 28 uniós tagállamban és az erről szóló jelentések” című tanulmányról szóló, 2020. szeptember 10-i 2020. évi végleges jelentés szerint a tagállamok között igen eltérő a héabevétel-kiesés volumene, mértéke alig 1 % (Svédország, Horvátország) és több mint 33 % (Románia) között mozog;

H.

mivel ez a veszteség az uniós költségvetést (a héa az EU második legfontosabb saját forrása), a nemzeti költségvetéseket, a vállalkozásokat és az Unió lakosságát egyaránt hátrányosan érinti;

I.

mivel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó, 269 millió EUR költségvetéssel rendelkező Fiscalis program célja az adóügyi igazságtalanságok elleni küzdelem azáltal, hogy az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni küzdelem terén segíti a nemzeti adóhatóságok közötti fokozott együttműködést; mivel az előző program 591 millió EUR bevételt hozott az EU-nak;

J.

mivel hatékonyságának biztosítása érdekében meg kell erősíteni a csalás elleni szakértők tagállami platformját, a 2010-ben létrehozott Eurofisc-et, továbbá elegendő erőforrást kell biztosítani számára a közös kockázatelemzések elvégzéséhez, a vizsgálatok koordinálásához, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), az Europollal és az Európai Ügyészséggel – különösen a héacsalások kivizsgálása céljából – folytatott együttműködéshez; mivel a differenciált héamértékekre épülő rendszer és a magas megfelelési költségek miatt gyakoribbá válhat a csalás;

K.

mivel figyelembe kell venni a Számvevőszéknek a héaalapú saját források számításának egyszerűsítésére javasolt új módszerről szóló 11/2020. sz. véleményét; mivel e vélemény szerint a javaslat „jelentősen leegyszerűsíti a tagállamok héaalapú saját forrásainak kiszámítását a jelenlegi rendszerhez képest”, megállapítása szerint azonban „fennáll annak kockázata, hogy a végleges többéves súlyozott átlagos héamérték nem minden tagállam esetében lesz reprezentatív”;

L.

mivel a Covid19-világjárvány által okozott társadalmi-gazdasági válság jelentős adóügyi és költségvetési erőfeszítéseket követelt meg a tagállamok kormányaitól, többek között a vállalkozásoknak nyújtott támogatások formájában;

M.

mivel a héaalapú saját forrás 2019-ben az uniós költségvetés 11 %-át tette ki, és összesen 17,8 milliárd EUR-ra rúgott;

N.

mivel a Bizottságnak „a helyreállítási tervet támogató igazságos és egyszerű adózásra irányuló új cselekvési terve” az adózás egyszerűsítésére, az adózásnak a gazdaság digitalizációjához és a zöld gazdaságra való átálláshoz való hozzáigazítására, valamint az adócsalás és az adóelkerülés elleni küzdelemre irányuló új uniós stratégia részét képezi; mivel e cselekvési terv prioritásként a héával kapcsolatos kérdéseket határozza meg, a héacsalás elleni küzdelmet és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó héa korszerűsítését helyezve a középpontba és figyelembe véve a gazdaság digitalizációját;

O.

mivel a héairányelv elfogadása óta a pénzügyi szolgáltatások – egyes kivételektől eltekintve – mentesülnek a héa alól, mivel más adók (pl. a biztosítási díjakra kivetett adó) hatálya alá tartoznak;

P.

mivel a héa – mint mind a 27 tagállam által beszedett közvetett adó – beszedése több különböző nemzeti rendszer keretében történik, és mivel ezek mindegyikében találhatók olyan bevált gyakorlatok, amelyeket egy uniós szintű reform során alkalmazni lehet; mivel a nemzeti példákat figyelembe veendő modelleknek kell tekinteni, és mivel a Bizottságnak platformként kell szolgálnia az ilyen bevált gyakorlatok cseréjéhez; mivel az egyik ilyen bevált példa az egyik tagállamban végrehajtott törvénymódosítás, amely arra irányuló ösztönzőket vezetett be a fogyasztók számára, hogy a nehezen adóztatható ágazatokban számlát igényeljenek;

Q.

mivel az adózás digitalizálására vonatkozó általános célkitűzés kulcsfontosságú az átláthatóság, az egyszerűség, az elszámoltathatóság és az automatizált adatszolgáltatás biztosításához, ami elengedhetetlen a végleges, egyszerűsített és időtálló héarendszer szempontjából; mivel a Covid19-világjárvány minden ügylet esetében felgyorsította a digitalizáció előrehaladását; mivel e digitalizációs folyamat középpontjában a kis- és középvállalkozások (kkv-k) állnak, és e tekintetben támogatni kell őket a legújabb technológia és know-how beszerzésében;

R.

mivel a héa uniós szinten széles körben harmonizált, és az uniós költségvetés saját forrása, és ezért kiterjedt uniós szintű együttműködést igényel;

S.

mivel a Parlament teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti adóügyi szuverenitás elvét;

Héamértékek, adóalapok és héabevétel-kiesések a tagállamokban

1.

 üdvözli, hogy az általános tendencia kedvező, hiszen a héabevétel-kiesés a 2009-es 20 %-ról 2019-re 10 %-ra esett vissza a tagállamokban, ami arra utal, hogy az EU-ban csökkenőben van a héacsalás, és a héabevételek a GDP arányában növekednek;

2.

 kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg és osszák meg azon tagállamok bevált gyakorlatait, amelyeknek sikerült elkerülnie a nagy héabevétel-kieséseket; támogatja az arra irányuló törekvéseket, hogy az új gazdasági, társadalmi és környezeti körülményekkel összhangban lévő innovatív adóügyi megoldásokat találjanak;

3.

 megjegyzi, hogy egyes becslések szerint egy bevételsemleges adóreform a megfelelési költségek csökkentése mellett átlagosan 7 százalékponttal csökkenthetné az általános héamértéket a 27 tagú EU-ban; kiemeli, hogy e becslések szerint a csökkentés mértéke az egyes uniós tagállamokban 2 (Észtország) és 13 (Görögország) százalékpont között változna; megjegyzi, hogy ez önmagában még nem nyújtana megoldást az adórendszer összetettségének problémájára; megjegyzi, hogy az alacsonyabb általános héamérték előnyös lehetne a fogyasztók, különösen az alacsony jövedelmű háztartások számára; megjegyzi, hogy a tagállamoknak lehetőségük van feltérképezni, milyen előnyökkel járna a piacukon egy ilyen egységes, kedvezményes általános adómérték a tisztességes verseny szempontjából;

4.

 úgy véli, hogy a sokféle kedvezményes adómérték alkalmazása legitim társadalmi célokat szolgál, ideértve különösen a héarendszer regresszív jellegének mérséklését és bizonyos nemzeti szakpolitikai célkitűzések megvalósításának elősegítését – ideértve például az olyan alapvető árucikkekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítését, mint az élelmiszerek és az egészségügyi szolgáltatások –, ugyanakkor úgy látja, ez hozzájárul az adórendszer bonyolultságához és átláthatatlanságához, növeli a megfelelési költségeket és megkönnyítheti a csalást is; tudomásul veszi, hogy a kedvezményes adómértékek alkalmazása eredményezheti a fogyasztói árak csökkenését, de ez számos további tényezőtől is függ; megjegyzi ezért, hogy alapos elemzést és hatásvizsgálatot kell végezni;

5.

 rámutat a tagállamokban alkalmazott standard héamértékek közötti jelentős különbségekre és a rendszer ebből fakadó összetettségére, még ha azt a különböző nemzeti gazdasági rendszerek indokolják is; hangsúlyozza, hogy ezt a komplexitást tovább fokozza, hogy különböző módokon kedvezményes adómértékeket is alkalmaznak, amit ugyanakkor indokolnak bizonyos társadalmi és környezeti célok; emlékeztet arra, hogy a rendkívül kedvezményes adómértékek (5 tagállamban) vagy átmeneti adómértékek (5 tagállamban) alkalmazásának lehetősége további akadályt gördít az egységes és teljes mértékben interoperábilis közös rendszer kialakítása elé;

6.

 úgy látja, hogy a rendszer egyre bonyolultabbá válik az eltérő adómértékek miatt, de a kivételek és eltérések miatt is, amelyeket csak kivételes esetekben szabadna alkalmazni; emlékeztet az 1992 előtt és után csatlakozott tagállamokkal szembeni egyenlőtlen bánásmódból fakadó sajátos helyzetre, ami abból ered, hogy e tagállamokra eltérő szabályok vonatkoznak; kéri a Bizottságot, hogy a jövőbeli jogalkotási javaslatokban foglalkozzon ezzel a kérdéssel;

7.

 megjegyzi, hogy az elmúlt két évtizedben a Bizottság közel 200 kötelezettségszegési eljárást indított a héával kapcsolatban; kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be összefoglalót ezen eljárások főbb megállapításairól, amely a jövőbeli jogalkotási javaslatok alapjául szolgálhat, nevezetesen a kedvezményes adómértékek, a mentességek és az átültetés elmulasztása tekintetében;

8.

 megjegyzi, hogy a COVID19-világjárvány miatt indokolt volt héával kapcsolatos kivételes szabályokat bevezetni, ami azt bizonyítja, hogy szükség van bizonyos fokú rugalmasságra, amennyiben sürgető vagy váratlan körülményekkel kerülünk szembe; sürgeti a Bizottságot, hogy ezt vegye figyelembe a héára vonatkozó jövőbeli jogalkotási javaslatok esetében;

9.

 megállapítja, hogy a héabevétel-kiesés a gazdasági ciklusok szerint ingadozik, és hogy az alacsony szintű adómorál olykor összefüggésbe hozható a magas általános héamértékekkel, a jogszabályok és az igazságszolgáltatás alacsony hatásfokával, a jogi intézményrendszer gyengeségével, a korrupció magasabb érzékelt szintjével és az árnyékgazdaság legális üzleti forgalomhoz viszonyított részesedésével is;

10.

 aggodalommal veszi tudomásul, hogy egyes tagállamok nem nyújtanak általános héamentességet a természetben nyújtott adományok esetében, ami arra készteti a vállalkozásokat, hogy inkább megsemmisítsék a fogyasztási cikkeket, különösen a visszárukat, annak ellenére, hogy a hatályos héairányelv lehetőséget ad ilyen mentességre; kéri a Bizottságot, hogy a COM(2018)0020 tanácsi javaslat (98. cikk (2) bekezdés) tagállamok általi elfogadásáig adjon ki iránymutatást a tagállamok számára, amelyben tisztázza, hogy a természetben nyújtott adományok héamentessége összeegyeztethető a héára vonatkozó hatályos uniós jogszabályokkal;

11.

 sajnálja, hogy nem állnak rendelkezésre regionális különbségekre vonatkozó adatok, mivel ez jelentősen akadályozhatja héabevétel-kiesés mérését; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, vajon a regionális héabevétel-kiesésekre vonatkozó mérések végzése és közzététele hozzájárulna-e az átláthatóság javításához és a héabevétel-kiesés csökkentéséhez;

A kedvezményes héamértékek diverzifikációjának vállalkozásokra gyakorolt hatása

12.

 úgy véli, hogy a kedvezményes adómértékek jelenlegi sokfélesége további adminisztratív terheket ró a vállalkozásokra; megjegyzi, hogy a héaszabályoknak való megfelelés összköltsége a tagállamokon belüli vállalati forgalom 1–4 %-a között mozog; megjegyzi, hogy a digitalizáció nagyban hozzájárulhat a vállalkozásokra háruló megfelelési költségek csökkentéséhez;

13.

 megállapítja, hogy a kkv-k arányosan magasabb megfelelési költségeket fizetnek, mivel ezek a költségek fix költségek és függetlenek a vállalkozás méretétől; megállapítja, hogy a magas megfelelési költségek akadályozzák az EU belső piacára való belépést; ezért úgy véli, hogy az EU-n belüli eltérő héaszabályozások esetleg elriaszthatják a vállalkozásokat – kivált a kkv-kat – az Unión belüli kereskedelemtől; megjegyzi ugyanakkor, hogy az empirikus bizonyítékok nem meggyőzőek azzal kapcsolatban, hogy a differenciált héarendszerek milyen hatást gyakorolnak a nemzetközi kereskedelemre, illetve hogy egyenlőtlen versenyfeltételeket teremthetnek-e az ilyen kereskedelemben, különösen a magas megfelelési költségek, a mentességek és a hiányos visszatérítési rendszerek miatt;

14.

 megjegyzi, hogy a digitalizáció potenciálisan csökkentheti a megfelelési költségeket, bár ezek az előnyök gyakran csak hosszú távon jelentkeznek; kitart amellett, hogy a digitális innovációk (28) csökkenthetik a megfelelési költségeket, hozzájárulhatnak az üzleti tranzakciók átláthatóbbá tételéhez és csökkenthetik a bürokráciát; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az adatbiztonságot, valamint a magánélet védelmét és a vállalati adatok bizalmas kezelését; kitart amellett, hogy a vállalkozásoknak uniós programokon keresztül kiegészítő támogatást (29) kell nyújtani, és hogy különösen a kkv-kat és más kiszolgáltatott gazdasági szereplőket kell támogatni az EU által szervezett, a digitális átállásról szóló képzés révén annak érdekében, hogy részesülhessenek annak előnyeiből és hozzá is tudjanak járulni; hangsúlyozza, hogy a kkv-k know-how-ja és műveletei digitalizálásának helyi szintű felgyorsítására irányuló ilyen általános megközelítés végső soron a héabeszedésnek kedvezne; kiemeli a megosztott főkönyvi technológiában rejlő lehetőségeket a héacsalások – például az „eltűnő kereskedő” révén elkövetett, Közösségen belüli csalás – megelőzése terén, és várakozással tekint a héabevallási kötelezettségek korszerűsítésére irányuló jogalkotási javaslat elé; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy olyan kezdeményezést, amely a megosztott könyvelési technológia kereskedők általi alkalmazásának megkönnyítésére és a bürokrácia csökkentésére összpontosít;

15.

 úgy véli, hogy a belső piacon a kereskedelem megkönnyítése és a jogbiztonság fokozása érdekében a Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve fejlesztenie kell a vállalkozások számára létrehozott, a héára vonatkozó uniós tájékoztatási portált, az „Adók Európában” adatbázist; hangsúlyozza, hogy e portálnak gyors, naprakész és pontos hozzáférést kell biztosítania a különböző tagállamokban a héarendszer végrehajtásával kapcsolatos releváns információkhoz, különös tekintettel az egyes tagállamokban a különböző áruk és szolgáltatások helyes héamértékére, valamint a nulla százalékos héa feltételeire; úgy véli, hogy egy ilyen portál a jelenlegi héabevétel-kiesés kezelésében is segíthet; javasolja, hogy az egyablakos ügyintézést vezessék be a héára vonatkozó uniós tájékoztatási portálon;

16.

 rámutat, hogy az uniós egyablakos ügyintézési rendszer jó példa a digitális innovációra, amely az uniós vállalkozások számára lehetővé teszi a héabevallások és ezáltal az Unión belüli e-kereskedelmi értékesítésekkel kapcsolatos megfelelési költségek egyszerűsítését; megjegyzi, hogy a megfelelési költségek ily módon történő csökkentése különösen a kkv-k számára előnyös; tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy 2022/2023-ra javaslatot tegyen a héairányelv módosítására azzal a céllal, hogy tovább bővítse az egyablakos héaügyintézés hatályát; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne kiterjeszteni az egyablakos ügyintézési rendszer hatályát;

17.

 kéri a tagállamokat, hogy fokozzák és javítsák az egymás közötti együttműködést, és körültekintően alkalmazzák a 2020 februárjában elfogadott, a héafizetési adatoknak a határokon átnyúló e-kereskedelmi ügyletek során elkövetett adócsalások felderítésének megkönnyítése érdekében végzett cseréjére vonatkozó szabályrendszert;

18.

 megjegyzi, hogy a tagállamok már most is új technológiákat alkalmaznak a belföldi vásárlások hatékonyabb adóügyi ellenőrzésének biztosítása érdekében; tudatában van annak, hogy a héarendszer esetleges reformja során bevált gyakorlatokként figyelembe kell venni az ilyen nemzeti intézkedéseket; támogatja, hogy e tekintetben fokozzák a tagállamok közötti együttműködést a határokon átnyúló ügyletek megkönnyítése érdekében, anélkül, hogy a gazdasági szereplőkre és a fogyasztókra túlzott költségek hárulnának; kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be konkrét javaslatokat egy olyan rendszer előmozdítására, amely felgyorsítja az Unión belüli héaköteles ügyletekkel kapcsolatos információcserét, és biztosítsa annak nemzeti mechanizmusokkal való interoperabilitását; támogatja az e-számlázás kiterjesztését, és felszólít egy uniós e-számlázási szabvány bevezetésére, amely harmonizálja különösen az e-számlán szereplő információkat a határokon átnyúló interoperabilitás megkönnyítése, a jogi megfelelés biztosítása, a kereskedelmi ügyletek átláthatóságának növelése és ezáltal a csalások és hibák korlátozása érdekében;

19.

 hangsúlyozza, hogy sürgősen fel kell lépni a határokon átnyúló héacsalás és a körhintacsalás ellen a hatékony információcsere-mechanizmusok megfelelő végrehajtása révén, valamint megfelelő (emberi, pénzügyi, technikai és technológiai) eszközöket biztosítva a nemzeti és egyéb hatóságok, többek között az OLAF számára; hangsúlyozza az Eurofischez hasonló szervezetek értékes hozzájárulását; emlékeztet a pénzforgalmi szolgáltatók szerepére és a magas színvonalú héabevallás szavatolásának szükségességére; szükségesnek tartja, hogy az általános fordított adózási mechanizmus egy bizonyos értékhatárt meghaladó termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi irányelv (30) végrehajtását követően a Bizottság hatástanulmányt készítsen az általános fordított adózási mechanizmus több tagállamban történő bevezetésének értékelése céljából az „eltűnő kereskedő” révén elkövetett, Közösségen belüli csalás visszaszorítása érdekében, és értékelje különösen az irányelvnek a héacsalás valamennyi formája elleni küzdelemre gyakorolt hatását és a vállalkozások megfelelési költségeire gyakorolt következményeit;

20.

 megjegyzi, hogy az adómértékek sokfélesége torzítja az árakat a belső piacon, és ezzel ösztönzi a határokon átnyúló vásárlásokat; megjegyzi különösen, hogy a héamértékek sokfélesége arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy kihasználva a tagállamok közötti árkülönbségeket az alacsonyabb héamértékek folytán „olcsóbb” tagállamokban vásároljanak, ami torzítólag hat a kormányok által beszedett bevételekre;

21.

 emlékeztet arra, hogy a vállalatoknak egyszerűsített és központosított hozzáférésre van szükségük az adókulcsokra vonatkozó információkhoz, a különböző tagállamokban a különböző termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó helyes héakulcsokhoz, a nullás héakulcs feltételeihez, valamint világos és egyértelmű héaszabályokra is szükségük van a határokon átnyúló kereskedés ösztönzése és adminisztratív terheik csökkentése érdekében; e tekintetben üdvözli, hogy egyszerűsített és digitalizált megoldást vezettek be a határokon átnyúló tevékenységet folytató kisvállalkozásokra vonatkozó héarendszerbe történő, internetes portálon keresztüli bejelentkezésre, amely csökkenti a költségeket és az adminisztratív terheket; megjegyzi, hogy a 27-ből 26 tagállam alkalmaz az adó- és szociálpolitikájába illeszkedő kedvezményes adómértékeket; emlékeztet arra, hogy egy közös, a különböző tagállami héarendszerek végrehajtására vonatkozó online tájékoztatási portál ösztönözné a vállalkozások határokon átnyúló tevékenységeit és csökkentené adminisztratív terheiket;

22.

 örvendetesnek tartja azt a pozitív tendenciát, hogy a vállalkozások és a közigazgatás folyamatos digitalizálásának köszönhetően csökkennek a megfelelési költségek; megjegyzi, hogy az OECD-országokban az adóügyi szabályoknak való megfelelésre fordított idő 2006 és 2020 között 230 óráról 162 órára csökkent, főként az elektronikus benyújtási és fizetési rendszerek bevezetésének köszönhetően (31);

23.

 hangsúlyozza, hogy egy jól megtervezett héarendszernek semlegesnek kell lennie és nem szabad befolyásolnia a kereskedelmet, a gyakorlatban azonban ez az elv nehezen ellenőrizhető globális szinten, tekintettel a héamentességek alkalmazására, a visszatérítési rendszerek hiányosságaira és a magasabb megfelelési költségekkel járó sokféle adómértékre; emlékeztet arra, hogy a hatékony héarendszer hozzájárul az adókijátszás és az adóoptimalizálás elleni küzdelemhez; hangsúlyozza, hogy egyre több kkv kész Unión belüli kereskedelmet folytatni, különösen online ügyletek formájában, továbbá hogy az uniós héarendszert úgy kell kialakítani, hogy elősegítse e határokon átnyúló növekedést;

24.

 megjegyzi, hogy empirikus bizonyítékok szerint a többszörös héakulcsok jelenlegi rendszere a rendelkezésre álló jövedelem százalékában mérve regresszív a tagállamokban, de a kiadások százalékában mérve a legtöbb tagállamban arányos vagy enyhén progresszív; megjegyzi továbbá, hogy a kiadásokban mérve a meglévő kedvezményes és nullás héakulcsok elősegítik a progresszívebb héát az egykulcsos héarendszerekhez képest; megjegyzi továbbá, hogy az adatok azt is mutatják, hogy csak az alacsony jövedelmű háztartások támogatása céljából csökkentett héakulcsok (például az élelmiszerek kedvezményes kulcsai) eredményeznek progresszívebb héát; felhívja a tagállamokat, hogy a kedvezményes héamértékek esetleges bevezetését kifejezetten az alacsonyabb jövedelmű háztartások támogatásának céljához kapcsolják;

25.

 hangsúlyozza, hogy a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy nulla héakulcsot alkalmazzanak az alapvető árukra;

A kedvezményes héamértékek fogyasztókra, valamint a társadalmi és környezetvédelmi célkitűzésekre gyakorolt hatása

26.

 megjegyzi, hogy a kedvezményes adómértékek alkalmazása nem mindig jár tartós árcsökkenéssel a fogyasztók számára, és hogy a kedvezményes adómérték hatékonysága számos tényezőtől függ, például attól, hogy a vállalkozások milyen mértékben engedik, hogy a kedvezmény eljusson a fogyasztókig, továbbá az intézkedés időtartamától, a kedvezmény mértékétől és az adómérték-rendszer összetettségétől; kiemeli, hogy emiatt a kedvezmény teljes érvényesítése összetett folyamat, és nem hajtható végre megalapozott hatásvizsgálat nélkül; megjegyzi, hogy míg a jelenlegi kedvezményes és nullás héakulcsok az alacsony jövedelmű háztartások számára a kiadásaik arányában mérve jelentenek nagyobb előnyt, a magas jövedelmű háztartások számára jellemzően abszolút értékben (pénz) bírnak nagyobb haszonnal; megjegyzi ezért, hogy kiterjedt elemzéseket és hatásvizsgálatokat kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy a csökkentéseket csak akkor alkalmazzák, ha azok az alacsony jövedelmű háztartások javát szolgálják;

27.

 kiemeli, hogy a kedvezményes adómértékek legitim célja általában annak biztosítása, hogy az alapvető javak mindenki számára hozzáférhetőek legyenek; hangsúlyozza, hogy a szükségletekre (pl. az élelmiszerekre) vonatkozó kedvezményes héakulcsok általában progresszívebbé teszik a héát; hangsúlyozza, hogy a csökkentett adómértékek hatékonyabbak lehetnek azokban a társadalmakban, ahol nagyok a jövedelemkülönbségek, és ahol magas szintű a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenség; megjegyzi, hogy csak kevés és sokféleképp értelmezhető empirikus adat áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a kedvezményes héakulcsok mennyire hatékonyak a szociális vagy környezetvédelmi szempontok miatt meritorikus áruk népszerűsítésében;

28.

 mély aggodalommal tölti el a fogyasztási adók regresszív jellege; hangsúlyozza, hogy a héakulcsot alacsonyan kell tartani, mivel az aránytalanul megterheli az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat, tovább súlyosbítva a vagyoneloszlás egyenlőtlenségét;

29.

 megjegyzi, hogy az empirikus bizonyítékok hiánya miatt még mindig nehéz felmérni a kedvezményes héakulcsok eredményességét a környezetbarát áruk előmozdításában, bár bizonyos esettanulmányok és bizonyos modellek szerint mérhetők pozitív hatások; hangsúlyozza azonban, hogy a környezetbarát fogyasztás előmozdítása érdekében elsődleges fontosságú, hogy a tagállamok fokozatosan szüntessék meg a környezeti szempontból káros termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó nullás és kedvezményes adómértékeket; felhívja a tagállamokat, hogy az európai zöld megállapodásban foglalt uniós éghajlat-politikai célkitűzések elérése érdekében 2030-ig fokozatosan szüntessék meg a nagymértékben szennyező árukra és szolgáltatásokra vonatkozó kedvezményes adómértékeket; felhívja a tagállamokat, hogy tanulmányozzák olyan kompenzációs mechanizmusok végrehajtását, amelyek segítik az alacsony jövedelmű háztartásokat abban, hogy megbirkózzanak a rendelkezésre álló jövedelem szennyező termékek és szolgáltatások magasabb héakulcsából eredő csökkenésével;

30.

 e tekintetben hangsúlyozza, hogy a kedvezményes adómértékek alkalmazása során szem előtt kell tartani az államháztartás fenntarthatóságát; megjegyzi, hogy a héarendszer egységesítését célzó észszerűsítés során figyelembe kell venni a kedvezményes adómértékek múltbeli és ideiglenes alkalmazását, feltéve, hogy más feltételek is teljesülnek;

31.

 hangsúlyozza, hogy a kedvezményes adómértékek legtöbbször nem tekinthetők hatékony eszköznek a társadalmi vagy környezetvédelmi célkitűzések elérése szempontjából, mivel jelentős kormányzati költségekkel járnak az adómértékek közötti jelentős különbségek, az adóbevételek csökkenése, az adminisztratív költségek növekedése, az ellenőrzések és a vizsgálatok költségei, a társadalmi és gazdasági érdekeket képviselő szereplők által gyakorolt nyomás, a megfelelési költségek, a gazdasági torzulások vagy akár az adócsalás, valamint az előnyök megcélzott közösségekhez való eljuttatásának nehézségei miatt;

32.

 megjegyzi, hogy a nem szabványos héakulcsok hatékonyságának és eredményességének teljes körű értékeléséhez azokat alternatív szakpolitikai eszközökkel kell összehasonlítani; úgy véli, hogy ezek az intézkedések hatékonyabb, rugalmasabb, láthatóbb és költséghatékonyabb eszközök lehetnek e társadalmi és környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez, amennyiben azokat a kormányok hatékonyan alkalmazzák; megjegyzi azonban, hogy ezek az eszközök a nemzeti adószuverenitás központi elemeiként nemzeti hatáskörbe tartoznak, mivel nincs olyan uniós jogszabály, amely harmonizálná őket; rámutat, hogy mindazonáltal tiszteletben kell tartaniuk az uniós versenypolitikát;

33.

 hangsúlyozza, hogy az egységes héarendszer és az azzal együtt alkalmazott alternatív szakpolitikai eszközök, valamint egy sor szociális reform és környezetvédelmi adózási eszköz mind olyan alternatívát jelentenek, amelyeket érdemes megvizsgálni a gazdasági, szociális és környezetvédelmi szempontból hatékony, holisztikus adórendszer kialakításakor, feltéve, hogy azok nem rónak indokolatlan terhet az alacsony jövedelmű háztartásokra; megjegyzi, hogy Új-Zélandon 15 %-os egykulcsos héarendszer működik, és adójóváírást alkalmaznak az alacsony jövedelmű háztartások számára; megjegyzi, hogy az uniós héarendszer egyszerűsítésére vagy harmonizálására irányuló erőfeszítés nem vezetne magasabb általános héakulcsokhoz; emlékeztet arra, hogy az átalánytámogatások és a tájékoztató kampányok továbbra is lehetőséget jelenthetnek a meritorikus javak népszerűsítésére;

Következtetések

34.

 emlékeztet arra, hogy a héabevételek az egyik legfontosabb állami bevételi forrást jelentik, amelyek az összes adóbevétel átlagosan mintegy 21 %-át teszik ki az EU-ban; megjegyzi, hogy a héabevétel-kiesés átlagosan 10 %, és hogy a héa az uniós költségvetés egyik saját forrása is; hangsúlyozza, hogy a héaalap bármilyen csökkenésével bevételkiesés keletkezhet az államháztartásban; felszólítja a nemzeti adóhatóságokat, hogy kezdeményezzenek intézkedéseket a héabevétel-kiesés csökkentésére az államháztartás javítása és az EU saját forrásainak növelése érdekében, különös tekintettel a Covid19-világjárvány okozta gazdasági visszaesésre;

35.

 üdvözli e tekintetben, hogy az elmúlt évtizedben jelentős előrelépés történt a tagállamok adóhatóságai közötti együttműködés terén; támogatja a tagállamok közötti további megbeszéléseket a közigazgatási együttműködés megerősítése érdekében;

36.

 hivatkozik a DIW ECON tanulmányának következtetéseire, amely hangsúlyozza, hogy 2019-ben a tagállamokban átlagosan a teljes adóalap 71 %-ára alkalmazták az általános adómértéket; hangsúlyozza, hogy a diverzifikált héarendszereknek való megfelelés költségei jelentősen csökkenthetők a vállalkozások és a közigazgatás folyamatos digitalizálásával; hangsúlyozza, hogy alaposan fel kell mérni a diverzifikált héarendszerek miatt a vállalkozásokra, különösen a kkv-kra nehezedő költségeket, a belső piacon és a kereskedelemben esetlegesen bekövetkező torzulásokat, valamint e rendszerek kormányzati bevételekre gyakorolt hatását annak érdekében, hogy egységes, igazságos és hatékony héarendszert lehessen kidolgozni az Unióban; megjegyzi, hogy a szükségletekre (pl. az élelmiszerekre) kivetett kedvezményes adómértékek általában progresszívebbé teszik a héát, és hogy a kedvezményes héakulcsok előnyösek az alacsony jövedelmű háztartások számára, még ha a bevételek elosztása vagy a környezetvédelmi célkitűzések elérése szempontjából kevésbé hatékony eszközök is;

37.

 megjegyzi, hogy a héabevétel-hiány tagállamok közötti különbségét több tényező együttes jelenléte miatt nehéz csökkenteni, ilyen például az egyes árukra és szolgáltatásokra megadott héamentességek egy részének indokolt fenntartása, valamint a tagállamok azon szándéka, hogy fenntartsák a legalább 5 %-os kedvezményes adómértékeket; elismeri, hogy mivel a héa jelentős költségvetési eszköz, a tagállamoknak továbbra is biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy maguk határozzák meg az általuk alkalmazott héamértékeket;

38.

 felszólít egy egyszerűsített és korszerűsített héarendszer bevezetésére, amely korlátozza a mentességek és a nem általános adómértékek alkalmazását, méltányos és hatékony módon előmozdítja a vállalkozások versenyképességét, csökkenti a megfelelési költségeket és javítja az adózási fegyelmet; megjegyzi, hogy még egy ilyen egyszerűsített héarendszerbe is érdemes lenne integrálni az egyablakos ügyintézést az uniós vállalatok megfelelési költségeinek csökkentése és az EU-n belüli kereskedelem fellendítése érdekében; tudomásul veszi a Tanács korábbi portugál és jelenlegi szlovén elnökségének azon javaslatát, hogy tagállami szinten fokozatosan szüntessék meg a nullás és a kedvezményes héamértékeket a környezetre káros árukra és szolgáltatásokra, például a fosszilis tüzelőanyagokra, növényvédő vegyszerekre és műtrágyákra vonatkozóan; felszólít az alacsony jövedelmű háztartásokat támogató szociális intézkedések végrehajtásának megfontolására, a rendelkezésükre álló jövedelem szennyező termékek és szolgáltatások magasabb héakulcsából eredő csökkenésének ellentételezése érdekében; sürgeti a tagállamokat, hogy gyorsan fogadják el a héakulcsokról szóló felülvizsgált irányelvre irányuló javaslatot (32);

39.

 hangsúlyozza, hogy a héabevétel-kiesést minden egyes tagállamban több olyan tényező kombinációja okozza, mint a joghézagok, az adóhatóságok forráshiánya és digitális hatékonyságuk hiánya, a végrehajtásra és ellenőrzésre irányuló – különösen az adócsalás és az adókikerülés, valamint az agresszív adótervezés elleni – intézkedések nem kellő hatékonysága; e tekintetben felhívja a tagállamokat, hogy javítsák a közigazgatási együttműködést és javítsák a nemzeti adóhatóságok teljesítményét; üdvözli a tranzakció-hálózatok elemzésére szolgáló eszközt, és támogatja az Eurofisc-tagok közötti fokozott együttműködés kialakítását a körhinta-típusú csalások gyors felderítése érdekében; felhívja az Európa jövőjéről szóló konferenciát, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével összefüggésben foglalkozzon ezzel a kérdéssel;

40.

 szükségesnek tartja az elektronikus számlázás minden tagállamra kiterjedő, egységesebb bevezetésének vizsgálatát, ami túlmutat a közbeszerzések tekintetében Unió-szerte előírt, erre vonatkozó kötelezettségen, mivel azokban az országokban, ahol azt egyéb típusú ügyletekre is bevezették, hatékony eszköznek bizonyult a csalás és az adókikerülés elleni küzdelemben, valamint fokozott egyszerűsítést és a megfelelési költségek csökkenését is eredményezte;

41.

 emlékeztet a Parlament kezdeményezésére létrehozott Európai Adóügyi Megfigyelőközpont függetlenségének és pártatlan jellegének fontosságára; hangsúlyozza, hogy a Fiscalis 2021–2027 program alapvető eszköz az adóhatóságok közötti gyors és konstruktív együttműködés biztosításához;

42.

 emlékeztet arra, hogy a kedvezményes adómértékek mint szakpolitikai eszközök hatékonyságát mindig más meglévő szakpolitikai eszközök konkrét összefüggésében kell értékelni; hozzáteszi, hogy a kedvezményes adómértékek gyakran kiegészítik a meglévő szociális és környezetvédelmi szakpolitikai eszközöket, és hogy a közvetlen adókedvezmények – pl. adómentességi küszöb és progresszív adókulcsok – olyan eszközök, amelyek jobban összpontosíthatók az alacsony jövedelmű háztartásokra, és általában kevésbé költségesek, feltéve, hogy más feltételek teljesülnek;

43.

 hangsúlyozza, hogy végleges héarendszerre kell átállni, amely a rendeltetési országban történő adózás elvén alapul; sürgeti a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb fogadja el a 2018. május 25-i irányelvjavaslatot (COM(2018)0329), tekintettel a jelenlegi rendszerben nemzeti és uniós szinten kieső költségvetési források arányára; e tekintetben kiemeli a jövőbeni, végleges héarendszer fő elveit, melyek az EU-n belül értékesített termékek határokon átnyúló, a rendeltetési helyen történő adóztatása és a héa szállító általi, a rendeltetési tagállamban való felszámítása és beszedése;

44.

 felhívja a Bizottságot, hogy e jelentés nyomán tegyen konkrét jogalkotási javaslatokat, amelyek a fent említett konkrét témákkal foglalkoznak; felhívja a Tanácsot, hogy értékelje a Parlamenttel a héarendszer megfelelő reformjának végrehajtásáról folytatott párbeszédet és együttműködést, figyelembe véve ezeket a javaslatokat, és szem előtt tartva, hogy feltétlenül biztosítani kell az uniós adópolitikai változások demokratikus jellegét;

45.

 támogatja a Számvevőszék azon javaslatát (33), hogy fontolják meg egy olyan mechanizmus létrehozását, amely felülvizsgálja a többéves súlyozott átlagos héamértéket a többéves pénzügyi keret által lefedett időszakban, hogy elkerülhető legyen a héaalapú hozzájárulások mértékének torzulása ebben az időszakban, ha egy tagállam úgy dönt, hogy módosítja héapolitikáját;

46.

 megjegyzi, hogy az EUMSZ 113. cikkének megfelelően a héairányelv a Tanács egyhangú jóváhagyásától függ;

47.

 emlékeztet az adóazonosító szám előnyeire, amely hasznos eszköz az adókötelezettségek betartásának biztosítására; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg az adóazonosító számban rejlő valamennyi lehetőséget a bevallás hatékonyságának magas színvonalát biztosító mechanizmusként;

48.

 támogatja a héabevallás és -befizetés terén 2015 óta működő egyablakos ügyintézés hatókörének kiterjesztését; hangsúlyozza, hogy külön foglalkozni kell az egyablakos ügyintézésnek a bővülő e-kereskedelmi piacra való alkalmazásával;

49.

 felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a jelenlegi keretet, és tegyen konkrét jogalkotási javaslatokat a határokon átnyúló ügyletek ellenőrzésére vonatkozóan, amelyeket meg kell erősíteni a héa biztosítása érdekében; e tekintetben hangsúlyozza, hogy külön foglalkozni kell az új digitális technológiák használatából adódó lehetőségekkel, az adatok és a magánélet magas szintű védelme mellett, amelyek az adófizetők jogaiból következnek;

50.

 emlékeztet arra, hogy garantálni kell az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomag teljes átültetését és megfelelő végrehajtását; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje e tekintetben az aktuális helyzetet, és terjesszen elő konkrét javaslatokat a szabályok kiigazítására, figyelembe véve az e-kereskedelem exponenciális növekedését; megjegyzi, hogy az e-kereskedelmi ágazatban jelentős héabevétel-kiesés tapasztalható; felkéri a Bizottságot, hogy tanulmányozza az Európai Számvevőszék e kérdésről szóló különjelentésének következtetéseit a héabevétel-kiesés megszüntetése érdekében;

51.

 emlékeztet a nemzetközi partnerekkel, elsősorban a legfontosabb kereskedelmi partnerekkel folytatott szorosabb párbeszéd fontosságára a héa tekintetében; úgy véli, hogy ezen együttműködésnek az adminisztratív együttműködés elvén kell alapulnia annak érdekében, hogy garantálja az információcsere hatékony logikáját, amely fokozhatja az adócsaláshoz vagy adókikerüléshez vezető rendszerek elleni küzdelmet;

52.

 tudomásul veszi a Bizottságnak a héabizottság jellegének megváltoztatására irányuló szándékát és a jövőbeni „komitológiai bizottsággal” kapcsolatban megfogalmazott célkitűzéseit; hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a Parlament e kérdésben kialakított álláspontját; emlékeztet arra, hogy garantálni kell az adózáshoz kapcsolódó uniós intézményi keret és a közvetett adózással kapcsolatos hatáskörök megosztásának teljes tiszteletben tartását;

o

o o

53.

 utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  HL L 145., 1977.6.13., 1. o.

(2)  HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(3)  HL L 348., 2017.12.29., 7. o.

(4)  HL L 311., 2018.12.7., 3. o.

(5)  HL L 310., 2019.12.2., 1. o.

(6)  HL L 62., 2020.3.2., 13. o.

(7)  HL L 62., 2020.3.2., 7. o.

(8)  HL L 77., 2011.3.23., 1. o.

(9)  HL L 348., 2017.12.29., 1. o.

(10)  HL L 348., 2017.12.29., 32. o.

(11)  HL L 259., 2018.10.16., 1. o.

(12)  HL L 313., 2019.12.4., 14. o.

(13)  HL L 40., 2020.2.13., 114. o.

(14)  HL L 188., 2021.5.28., 1. o.

(15)  A hatálybalépést 2022. július 1-jére halasztották.

(16)  HL C 449., 2020.12.23., 295. o.

(17)  HL C 474., 2021.11.24., 182. o.

(18)  HL C 15., 2022.1.12., 270. o.

(19)  HL C 94. E, 2013.4.3., 5. o.

(20)  HL C 224., 2018.6.27., 107. o.

(21)  HL C 108., 2021.3.26., 8. o.

(22)  HL C 15., 2022.1.12., 204. o.

(23)  Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0392.

(24)  HL 71., 1967.4.14., 1301. o.

(25)  HL 71., 1967.4.14., 1303. o.

(26)  Az egységes uniós héaövezetről szóló uniós cselekvési tervben leírtak szerint.

(27)  COM(2018)0329.

(28)  Mint például a mesterséges intelligencia, a nagy adathalmazok és a blokklánc-technológia.

(29)  Ez azt jelenti, hogy a támogatás első körben a tagállamoktól érkezik, és csak ezután az EU-tól.

(30)  A Tanács (EU) 2018/2057 irányelve (2018. december 20.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az általános fordított adózási mechanizmus egy bizonyos értékhatárt meghaladó termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról (HL L 329., 2018.12.27., 3. o.).

(31)  A PWC és a Világbank-csoport 2019. november 26-i tanulmánya: „Paying Taxes 2020: The changing landscape of tax policy and administration across 190 economies” (Adófizetés 2020-ban: az adópolitika és adóigazgatás területének változásai 190 gazdaságban), 27. o.

(32)  COM(2018)0020.

(33)  11/2020. sz. vélemény.

Top