32001H0166

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása

(2001. február 12.)

az iskolai oktatás minőségének értékelése terén folytatandó európai együttműködésről

(2001/166/EK)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 149. cikke (4) bekezdésére és 150. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [1],

tekintettel a Régiók Bizottságának a véleményére [2],

a Szerződés 251. cikkében [3] említett eljárásnak megfelelően,

mivel:

(1) Az oktatás terén támogatni kell az európai dimenziót, mivel ez alapvető célkitűzés a polgárok Európája létrehozásában.

(2) A tanuló társadalom összefüggéseiben a minőségi oktatás minden tagállam számára elsőrendű kérdés az általános- és középiskolai oktatás területén, a szakképzést is beleértve.

(3) Az iskolai oktatás minőségét minden szinten és minden oktatási területen biztosítani kell, tekintet nélkül az oktatási célkitűzések, módszerek és igények különbözőségére és az iskolák minőségi rangsorolására, ahol ilyen rangsor létezik.

(4) Az oktatásra szánt források az elmúlt évtizedekben minden iparosodott országban nőttek. Az oktatást már nem csak az egyén gazdagodásának tekintik, hanem a társadalmi kohézióhoz, a társadalmi befogadáshoz és a foglalkoztatási problémák megoldásához vezető út egyik eszközének. Az élethosszig tartó tanulás fontos eszköze az egyén szakmai és személyes jövője kézbentartásának. A minőségi oktatás alapvető fontosságú a munkaerő-piaci politika, a dolgozók Közösségen belüli szabad mozgása, valamint az oklevelek és tanári képesítések elismerésének a fényében.

(5) A tagállamok felelőssége annak biztosítása, ha az módjukban áll, hogy az iskolai tanterveknél figyelembe vegyék a társadalomban végbemenő fejlődést.

(6) A tagállamoknak segíteniük kell az oktatási intézményeket, hogy azok megfeleljenek az új évezred oktatási és társadalmi követelményeinek, illetve lépést tudjanak tartani az azokból eredő fejlesztésekkel. A tagállamoknak ezért támogatniuk kell az oktatási intézményeket az általuk nyújtott szolgáltatások minőségének javítása céljából, oly módon, hogy segítik őket a tanítás minőségének biztosítását kitűző új kezdeményezések kidolgozásában és mind a személyek országok közötti mozgásának, mind a tudás átadásának az előmozdításában.

(7) A munkaerő-piaci politika területén a Tanács minden évben a mennyiségi célokra és mutatókra épülő foglalkoztatási irányelveket fogad el. A 2000/228/EK határozat [4] mellékletében megállapított, a 2000. évi foglalkoztatási irányelveket meghatározó 7. iránymutatás megállapítja, hogy a tagállamok "az iskolarendszerből túl korán kimaradó fiatalok számának jelentős mértékű csökkentése céljából iskolarendszerük minőségét javítani fogják. Különös figyelmet kell szentelni a tanulási nehézségekkel küzdő fiataloknak."

(8) Az említett iránymutatások között a 8. iránymutatás külön hivatkozik a számítógépes műveltség fejlesztésére, az iskolák számítógépekkel történő felszerelésére, valamint annak elősegítésére, hogy az internet 2002 végére minden diák számára hozzáférhetővé váljon, ami várhatóan pozitív hatással lesz az oktatás minőségére és a fiatalok digitalizált korszakra történő felkészítésére.

(9) A Szerződés 149. és 150. cikkében foglalt mobilitást, amely a Közösség célkitűzése, minőségi oktatással kell ösztönözni.

(10) Az európai együttműködés és nemzetközi tapasztalatcsere hozzá fog járulni a hatékony és elfogadható minőségértékelő módszerek azonosításához és terjesztéséhez.

(11) A minőség biztosítására létrehozott rendszereknek rugalmasaknak kell maradniuk és alkalmazkodniuk kell az új helyzetekhez, amelyek az oktatási létesítmények szervezetében és célkitűzéseiben történő változások kapcsán jönnek létre, figyelembe véve az oktatás kulturális dimenzióit is.

(12) A minőség biztosítására létrehozott rendszerek tagállamról tagállamra és oktatási intézményről oktatási intézményre változnak, tekintettel a különböző létesítmények méretével, szerkezetével, pénzügyi helyzetével, intézményi jellegével és az oktatás megközelítésével kapcsolatos eltérésekre.

(13) A minőségértékelés és az iskolai önértékelés különösen alkalmas eszköz az iskolából korán kimaradó fiatalok számának csökkentéséért, és általában a társadalomból való kirekesztés ellen folytatott harcban.

(14) A minőségi oktatás célkitűzésének az eléréséhez számos eszköz áll rendelkezésre. A minőségértékelés ezen eszközök egyike, amely értékes módon hozzájárul az általános és szakoktatás minőségének biztosításához és fejlesztéséhez. Az oktatás minőségi értékelésének többek között fel kell mérnie az iskolák kapacitását a terjedő új információs technológiák alkalmazásának számbavétele céljából.

(15) Az európai szintű hálózatépítés kiemelt fontossággal bír az iskolai oktatás minőségi értékelésében érintett intézmények között. A meglévő hálózatok, mint például az oktatási rendszerek értékeléséért felelős személyeknek a tagállamok által 1995-ben létrehozott európai hálózata, felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújthatnak ennek az ajánlásnak a végrehajtásában.

(16) A Bizottság 1994-ben és 1995-ben kísérleti projektet folytatott a felsőoktatás minősége értékelésének témakörében. A felsőoktatásban alkalmazott minőségbiztosítás területén történő európai együttműködésről szóló, 1998. szeptember 24-i 98/561/EK tanácsi ajánlás [5] kiemeli a tagállamok közötti információ- és tapasztalatcsere, valamint az együttműködés fontosságát a minőségbiztosítás terén.

(17) A Socrates program [6] és különösen annak 6.1 intézkedése a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekben az információ- és tapasztalatcsere ösztönzésére kéri fel a Bizottságot. Az iskolai oktatás minőségének az értékelése az említett intézkedés egyik elsődleges fontosságú témája.

(18) A Bizottság 1996 márciusa óta különböző tanulmányokat és operatív tevékenységeket indított útjukra az értékelés kérdéskörének különböző szempontokból történő megvizsgálására, abból a célból, hogy leírja a különböző szinteken használt megközelítések és oktatásértékelési módszertanok széles körét és gazdagságát.

(19) A Bizottság a Socrates programban résztvevő országok körében 101 középiskolában kísérleti projektet folytatott az 1997/1998. tanévben, amely felhívta a figyelmet a minőséggel kapcsolatos kérdésekre, és ezekben az iskolákban segített az oktatás minőségének a javításában. Az 1999 júniusában elkészített, "Értékelési minőség az iskolai oktatásban, európai kísérleti projekt" című zárójelentés számos módszertani elemet emel ki, amelyek fontos szerepet játszanak a sikeres önértékelésben.

(20) 1997. december 16-i következtetéseiben [7] a Tanács megállapította, hogy az értékelés is a minőségbiztosítás, illetve minőségfejlesztés fontos eleme.

(21) A Tanács elnöksége az Európai Tanács 2000. március 23-24-én Lisszabonban tartott rendkívüli ülésén megfogalmazott következtetéseiben kijelentette, hogy az európai oktatási és képzési rendszereknek mind az információs társadalom által felvetett igényekhez, mind a foglalkoztatás szintjének és minőségének fejlesztési szükségleteihez alkalmazkodniuk kell.

(22) Az Unió bővítésére tekintettel a csatlakozó országokat be kell vonni a minőségértékelés területén folyó európai együttműködésbe.

(23) Figyelembe kell venni a szubszidiaritás elvét és a tagállamok kizárólagos felelősségét oktatási rendszerük oly módon történő megszervezéséért és kialakításáért, amely lehetővé teszi, hogy az egyes tagállamokra jellemző kulturális jellegzetességek és oktatási hagyományok tovább éljenek,

I. AJÁNLJA, HOGY A TAGÁLLAMOK:

saját gazdasági, társadalmi és kulturális összefüggéseikben, az európai dimenzió kellő figyelembevételével, támogassák a minőségértékelés fejlesztését az iskolai oktatás területén, az alábbi módokon:

1. átlátható minőségértékelő rendszerek támogatása, illetve megfelelő esetben létrehozása, az alábbi célok érdekében:

a) minőségi oktatás biztosítása, a társadalmi befogadás és a fiúk és lányok esélyegyenlőségének támogatása mellett;

b) az élethosszig tartó tanulás alapjául szolgáló iskolai oktatás minőségének a védelme;

c) a tanulni és fejlődni képes iskolák létrehozásának a módszeréül szolgáló iskolai önértékelés ösztönzése, az iskolai önértékelés és a külső értékelés kiegyensúlyozott keretein belül;

d) a minőségfejlesztést mint a gyorsan és folyamatosan változó világban felmerülő követelményekhez való sikeres alkalmazkodás egyik eszközét megcélzó technikák alkalmazása;

e) az iskolai önértékelés céljának és feltételeinek tisztázása, továbbá annak biztosítása, hogy az önértékelés megközelítése összhangban legyen a szabályozás egyéb formáival;

f) külső értékelés kidolgozása az iskolai önértékelés módszertani támogatása és az iskola külső megítélésének biztosítása céljából, amely a folyamatos fejlődést ösztönzi, és gondoskodik arról, hogy mindez ne egyszerűen csak adminisztratív ellenőrzésekre korlátozódjon;

2. az iskolában érintett személyek – beleértve a tanárokat, a tanulókat, a vezetőséget, a szülőket és a szakembereket – bevonásának ösztönzése az iskola külső, illetve önértékelésébe, az iskolák fejlődéséért való közös felelősségérzet kialakításának a támogatására;

3. a vezetőség képzésének és az önértékelő eszközök használatának a támogatása az alábbi célokból:

a) az iskolai önértékelés mint az iskolák fejlődési képességét erősítő eszköz hatékony működésének a biztosítása;

b) az önértékeléssel kapcsolatos helyes gyakorlat példái és új eszközei hatékony terjesztésének a biztosítása;

4. az iskolák azon képességének a támogatása, hogy egymástól nemzeti és európai szinten tanuljanak, az alábbi célokból:

a) a helyes gyakorlat és a hatékony eszközök cseréje, mint például a mutatók és jelzőszámok azonosítása és terjesztése az iskolai oktatásban a minőségértékelés terén;

b) valamennyi megfelelő szinten hálózat kiépítése az iskolák között, egymás támogatása és az értékelő folyamat külső ösztönzésének biztosítása céljából;

5. az iskolai oktatás terén a minőségértékelésben érintett hatóságok közötti együttműködés ösztönzése és az európai szintű hálózatépítés előmozdítása.

Az együttműködés az alábbi területek közül néhányra terjedhet ki:

a) információ- és tapasztalatcsere, különösen a módszertani fejlemények és a helyes gyakorlat témájában, különösen a modern információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával, illetve megfelelő esetben európai konferenciák, szemináriumok és alkotóműhelyek szervezésével;

b) az iskolai minőségértékelés vonatkozásában különös fontossággal bíró olyan adatok gyűjtése és eszközök fejlesztése, mint például a mutatók és jelzőszámok;

c) az iskolaértékelés eredményeinek közzététele a tagállamok és oktatási intézményeik vonatkozó irányelveivel összhangban, azokat a tagállamok hatóságainak rendelkezésre bocsátva;

d) a szakemberek közötti kapcsolatok elősegítése a témában európai szakértelem létrehozása céljából;

e) a nemzetközi felmérések eredményeinek felhasználása az iskolai minőségértékelés fejlesztésének céljából.

II. FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT:

1. hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben és a meglévő közösségi programok alapján támogassa az I. rész 4. és 5. pontjában említett együttműködést, a területen a szükséges tapasztalatokkal rendelkező érintett szervezeteket és szövetségeket is bevonva.

Eközben a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a Socrates program 6.1 eljárásában említett Euridiké-hálózattal kapcsolatosan szerzett szaktudás teljes mértékben felhasználásra kerüljön;

2. hogy a meglévő Közösségi programok alapján hozzon létre egy adatbázist a hatékony iskolai minőségértékelési eszközök terjesztése céljából. Az adatbázisnak példákat kell tartalmaznia a helyes gyakorlatról és az interneten hozzáférhetőnek kell lennie, ily módon biztosítva az interaktív használatot;

3. hogy hasznosítsa a meglévő Közösségi programokon belüli forrásokat, használja fel az ezekben a programokban szerzett tapasztalatokat, és fejlessze a meglévő hálózatokat;

4. hogy első lépésként készítsen leltárt a különböző tagállamokban az általános és középiskolai oktatásban már használatban lévő minőségértékelési eszközökről és stratégiákról. A leltár elkészítését követően a Bizottság együttműködik a tagállamokkal a leltár megfelelő nyomonkövetésében. Az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Bizottságot, valamint a Régiók Bizottságát rendszeresen, teljes körűen tájékoztatni kell a nyomonkövetés eredményeiről;

5. hogy a tagállamok közreműködése alapján háromévenként részletes jelentést készítsen az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága számára ezen ajánlás végrehajtásával kapcsolatosan;

6. hogy e jelentések alapján következtetéseket vonjon le és javaslatokat tegyen.

Kelt Brüsszelben, 2001. február 12-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

N. Fontaine

a Tanács részéről

az elnök

T. Östros

[1] HL C 168., 2000.6.16., 30. o.

[2] HL C 317., 2000.11.6., 56. o.

[3] Az Európai Parlament 2000. július 6-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2000. november 9-i közös álláspontja (HL C 375., 2000.12.28., 38. o.) és az Európai Parlament 2001. anuár 16-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[4] HL L 72., 2000.3.21., 15. o.

[5] HL L 270., 1998.10.7., 56. o.

[6] HL L 28., 2000.2.3., 1. o.

[7] HL C 1., 1998.1.3., 4. o.

--------------------------------------------------