52010PC0368

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.7.12.

COM(2010)368 végleges

2010/0207 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS …/…/EU IRÁNYELVE

a betétbiztosítási rendszerekről [átdolgozás]

COM(2010) 369SEC(2010)835 SEC(2010)834

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

Függetlenül attól, hogy pénzügyi helyzete szilárd vagy ingatag, egyetlen bank sem rendelkezik elegendő likvid pénzeszközzel ahhoz, hogy minden nála elhelyezett betétet, vagy akár csak azok jelentős részét azonnal ki tudja fizetni. A bankok ezért ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy amennyiben a betétesek nem érzik biztonságban betéteiket, tömegével rohanják meg őket és veszik fel egyszerre betéteiket. Ez súlyosan érintheti az egész gazdaságot. Ha a prudenciális felügyelet magas szintje ellenére be kell zárni egy bankot, az illetékes betétbiztosítási rendszer egy bizonyos határig (fedezeti szintig) kifizeti a betéteseket, ezáltal kielégíti a betétesek igényeit. A betétbiztosítási rendszerek attól is megóvják a betéteseket, hogy hosszadalmas fizetésképtelenségi eljárásokban kelljen részt venniük, amelyek általában az eredeti követelésnek csupán egy töredékét jelentő kielégítéshez vezetnek.

A betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelv felülvizsgálatáról szóló 2006. évi bizottsági közleményt[1] követően a 2007. és 2008. évi események bebizonyították, hogy a szétaprózódott betétbiztosítási rendszerek nem valósították meg a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelv által meghatározott célkitűzéseket a betétesek bizalmának és a pénzügyi stabilitásnak a gazdasági zavarok idején történő fenntartása tekintetében. Az EU-ban lévő jelenleg mintegy 40 különböző betétbiztosítási rendszer, amelyek betétesek és betétek különböző csoportjai számára különböző fedezeti szinteket biztosítanak, eltérő pénzügyi kötelezettségeket rónak a bankokra, és ezáltal korlátozzák a belső piac előnyeit a bankok és betétesek számára egyaránt. Mindezen túlmenően a rendszerek alulfinanszírozottnak bizonyultak pénzügyi nyomás idején.

Az Európai Unió Tanácsa 2008. október 7-én megállapodott abban, hogy helyre kell állítani a pénzügyi szektor iránti bizalmat, és arra bátorította a Bizottságot, hogy dolgozzon ki megfelelő javaslatot a betétbiztosítási rendszerek konvergenciájának előmozdításához. Ez vezetett a 2009/14/EK irányelv elfogadásához[2]. Mivel azonban a tárgyalásokon gyors eredményekre volt szükség, lehetetlen volt minden nyitott kérdést megoldani, így az irányelv csak sürgősségi intézkedést jelentett a betétesek bizalmának fenntartására, különösen azáltal, hogy 2010. végére a fedezeti szintet 20 000 EUR-ról 100 000 EUR-ra emelte. A 2009/14/EK irányelv ezért tartalmazott egy szakaszt, amely a betétbiztosítási rendszerek minden szempontjának átfogó felülvizsgálatáról rendelkezett. A 2009. március 4-i, „ Impulzusok az európai gazdaság élénkítéséhez ” című bizottsági közlemény[3] ismét nyomatékosította, hogy szükség van a betétbiztosítási rendszerek megerősítésére megfelelő jogalkotási javaslatok benyújtása révén.

A javaslat fő elemei a következők:

- egyszerűsítés és harmonizálás, különösen a fedezet hatálya és a kifizetés körülményei tekintetében;

- a betétesek kifizetésére vonatkozó határidő további csökkentése és a betétbiztosítási rendszerek számára jobb hozzáférés biztosítása a tagjaikra (azaz a bankokra) vonatkozó információkhoz;

- kielégítően finanszírozott, szilárd és hiteles betétbiztosítási rendszerek;

- a betétbiztosítási rendszerek közötti kölcsönös segítségnyújtás, azaz bizonyos körülmények között kölcsön nyújtásának lehetősége.

A felülvizsgálat azon elemei, amelyek a Bizottság véleménye szerint nem (vagy még nem) képezhetik jogszabály tárgyát, az ezt a javaslatot kísérő jelentésben szerepelnek. A jelentés és a javaslat a pénzügyi ágazat garanciarendszereire vonatkozó csomag része, amely ezenkívül magában foglalja a befektetőkártalanítási rendszerek (97/9/EK irányelv) felülvizsgálatát és a biztosítási garanciarendszerekről szóló fehér könyvet.

KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL ÉS KÜLSő SZAKÉRTőK BEVONÁSA

Nyilvános konzultációra 2009. május 29-től július 27-ig került sor. Az összesen 104 észrevétel és egy összefoglaló jelentés közzététele 2009 augusztusában[4] megtörtént, az érdekeltek véleményének figyelembevételére pedig általánosságban sor került. Négy témát számos válaszadó (főként bankok és társulásaik, fogyasztók és társulásaik, tagállamok és betétbiztosítási rendszerek) felvetett, ezért különös figyelmet érdemelnek:

- Szinte az összes válaszadó támogatta a betétesek jogosultsági kritériumainak egyszerűsítését és harmonizálását. A javaslat ezt figyelembe vette.

- A válaszadók egyértelmű többsége ellenezte a kifizetési határidő további csökkentését; sokan azzal érveltek, hogy a 2009/14/EK irányelvben meghatározott 4–6 hetes új határidőt egy újabb csökkentés tervezése előtt értékelni kell. A Bizottság fenntartja, hogy a jelenlegi határidő túl hosszú ahhoz, hogy megakadályozza a bankok kivét céljából történő megrohanását és hogy kielégítse a betétesek pénzügyi szükségleteit. A válaszadók egyértelmű többsége támogatta a betétbiztosítási rendszerek korai bevonását, amikor a betétbiztosítási rendszerek aktiválása valószínűvé válik. Ez alapvetőnek minősült a rövidebb kifizetési határidő érdekében, és ezért a javaslatban megjelenik.

- A válaszadók nagy többsége támogatta a rendszerek ex-ante finanszírozását és a betétbiztosítási rendszerekbe teljesített kockázatalapú befizetéseket. A javaslat ezt figyelembe vette.

- Megoszlottak a vélemények arról, hogy a kölcsönös garanciarendszerek az irányelv hatálya alá tartozzanak-e. Ezek olyan rendszerek, amelyek magát a hitelintézetet védik, és mindenekelőtt biztosítják likviditását és fizetőképességét. A betétbiztosítási rendszerek által nyújtott védelemmel összehasonlítva az ilyen rendszerek eltérő védelmet biztosítanak a betétesek számára. Ha egy bank a kölcsönös rendszer támogatásának köszönhetően nem válik fizetésképtelenné és folytonosan tudja nyújtani szolgáltatásait, akkor nem szükséges a betétesek kifizetése. Ezzel szemben a betétbiztosítási rendszereket csak a bankok fizetésképtelensége esetén aktiválják. A jelenlegi javaslat mindazonáltal érintetlenül hagyja a kölcsönös rendszerek stabilizáló funkcióját, de javít a betétesek helyzetén, akik mostantól követeléssel állhatnak elő velük szemben, ha nem tudják megakadályozni egy tag fizetésképtelenségét.

E javaslat elkészítésébe külső szakértőket vontak be. 2009 márciusában informális szakértői kerekasztal-megbeszélésre került sor[5]. A tagállamok szakértői a betétbiztosítási rendszerekkel foglalkozó munkacsoport három ülésén, 2009. júniusban és novemberben, valamint 2010. februárban oszthatták meg tapasztalataikat a kérdésben. A Bizottság Közös Kutatóközpontja jelentéseket nyújtott be a fedezeti szintről (2005), a finanszírozási mechanizmusok lehetséges harmonizálásáról (2006 és 2007), a betétbiztosítási rendszerek hatékonyságáról (2008) és a kockázatalapú befizetések uniós bevezetésének lehetséges modelljeiről (2008 és 2009)[6]. Ezt a munkát segítette a Betétbiztosítók Európai Fóruma (EFDI), amely 2008-ban néhány meghatározott kérdésben szintén véglegesített jelentéseket[7]. Ezt a munkát a jelenlegi javaslat előkészítésekor figyelembe vették a jogalkotók. Az EKB is szorosan bekapcsolódott e javaslat elkészítésébe.

HATÁSVIZSGÁLAT

A célok elérésére a legmegfelelőbb eszköz egy irányelv, amely a jelenlegi irányelvet módosítja. A Bizottság tisztában van a banki ágazatot érintő jelenlegi és jövőbeli jogalkotási intézkedések összesített hatásával.

Előnyben részesített lehetőségek

Összességében több mint 70 különböző szakpolitikai lehetőséget vizsgáltak meg. A legelőnyösebbként azonosított fő lehetőségek a következők:

- a fedezet hatályának egyszerűsítése és harmonizálása;

- a kifizetési határidő lecsökkentése hét napra;

- a betétesek kötelezettségeinek a követeléseibe való beszámítására irányuló gyakorlat megszüntetése;

- a betétes által ellenjegyzendő információs sablon, valamint a számlakivonatokon és a hirdetésekben a betétbiztosítási rendszerekre való kötelező utalás bevezetése;

- a betétbiztosítási rendszerek finanszírozásával kapcsolatos megközelítés harmonizálása;

- a betétbiztosítási rendszerek pénzeszközei célszintjének meghatározása;

- a bankok betétbiztosítási rendszerekbe teljesített ex-ante és ex-post befizetései arányának rögzítése;

- a bankok betétbiztosítási rendszerekbe teljesített befizetéseiben kockázatalapú elemek bevezetése;

- a betétbiztosítási rendszerek pénzeszközeinek átfogóbb bankszanálási célokra korlátozott felhasználása, amely a bank minden hitelezője számára előnyös;

- a közös kapcsolattartási pont szerepének a fogadó ország betétbiztosítási rendszere általi ellátása a más tagállamban levő fiókokban betéttel rendelkező betétesek számára.

Társadalmi hatás

A javaslat biztosítja, hogy banki fizetésképtelenség esetén a betétbiztosítási rendszerek a betéteseket hét naptári napon belül legfeljebb 100 000 EUR erejéig kifizessék. Ez szinte szükségtelenné teszi a szociális jóléti rendszerek beavatkozását. A hatásvizsgálati jelentés a következő internetcímen érhető el: http://ec.europa.eu/internal_market/bank/guarantee/index_en.htm. Az összefoglalása e javaslathoz mellékelve található.

Adminisztratív teher

A javaslat nem von maga után jelentős adminisztratív terhet és egyszerűsíti a befektetőkre vonatkozó jogosultsági kritériumokat. A hatásvizsgálati jelentés további információkat tartalmaz.

FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

Mivel a bankok fizetésképtelensége előrejelezhetetlen és lehetőség szerint elkerülendő, a betétbiztosítási rendszerek működését nem lehet a valóban bekövetkező banki fizetésképtelenségek kezelése alapján rendszeresen nyomon követni. Mindazonáltal célszerű rendszeresen elvégezni a betétbiztosítási rendszerek stressztesztjét, amely megmutathatja, hogy azok – még ha csak elméleti szinten is – mennyire képesek teljesíteni a jogszabályi előírásokat. Ezt a Betétbiztosítók Európai Fóruma (EFDI) és a jövőbeli Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA)[8] által végzett szakértői értékelés részeként lenne célszerű végrehajtani.

A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A célok elérésére a legmegfelelőbb eszköz egy irányelv, amely a jelenlegi irányelvet módosítja. Mivel a 94/19/EK irányelvet módosító 2009/14/EK irányelv végrehajtása még nem fejeződött be, a két irányelvet célszerű átdolgozás útján konszolidálni és módosítani.

A 94/19/EK irányelv nélkülözhetetlen eszköze a belső piac megvalósításának a hitelintézeti tevékenység területén mind a letelepedés, mind a pénzügyi szolgáltatások nyújtásának szabadsága szempontjából. Következésképpen jogalapja az Európai Közösséget létrehozó szerződés 57. cikkének (2) bekezdése, amelynek helyébe az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 53. cikkének (1) bekezdése lépett. Az 54. cikk (1) bekezdésével összefüggésben az EUMSz. 53. cikke rendelkezik a vállalkozások, például hitelintézetek tevékenységének megkezdését és folytatását érintő irányelvek kibocsátásáról. Ezért ennek a javaslatnak az EUMSz. 53. cikkének (1) bekezdése az alapja. A javaslat minden eleme e célkitűzést szolgálja és azt kiegészíti.

Az EUMSz. 5. cikkében rögzített szubszidiaritás és arányosság elvének megfelelően a javasolt intézkedés célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok uniós szinten jobban megvalósíthatók. A javaslat rendelkezései nem lépik túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. Csak uniós fellépéssel érhető el, hogy az egynél több tagállamban működő hitelintézetek hasonló követelményeket teljesítsenek a betétbiztosítási rendszerek tekintetében, és így megvalósuljon a feltételek egyenlősége, megszűnjenek a határokon átnyúló tevékenységekkel kapcsolatos indokolatlan megfelelési költségek és ezáltal tovább fokozódjon az uniós piac integrációja. Az uniós fellépés az EU-n belüli pénzügyi stabilitást is magas szinten biztosítja. A fedezeti szintek és a kifizetési határidők összehangolását a tagállamok az egyes tagállamok jogrendszerein belül meglévő különféle szabályok sokfélesége miatt nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok uniós szinten jobban megvalósíthatók. Ezt a betétbiztosítási rendszerekről szóló hatályos irányelvekben is elismerték[9].

KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést érintő vonzatai.

A JAVASLAT RÉSZLETES MAGYARÁZATA

Az átdolgozás az irányelv szerkezetét javítja és átfogóbbá teszi. Számos elavult hivatkozás módosult. A cikkek címei az irányelvet könnyebben olvashatóvá teszik. Az irányelv hatályára vonatkozó cikkek és a számos új fogalommeghatározás az irányelvet könnyebben érthetővé teszi. Az irányelv a fedezeti szintek meghatározása előtt ismerteti a betétbiztosítási rendszerek jellemzőit. A kifizetéssel foglalkozó cikkeket a finanszírozásra és a betétesek számára nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó szabályok követik.

Hatály, fogalommeghatározások és felügyelet (1–3. cikk)

Az irányelv most már megkülönböztetés nélkül kiterjed minden hitelintézetre és minden rendszerre. Minden banknak csatlakoznia kell valamely betétbiztosítási rendszerhez; nem adható mentesség. Ez biztosítja, hogy a betétesek mindig élhessenek követeléssel valamely rendszerrel szemben, és hogy minden rendszernek szilárd pénzügyi háttere legyen.

A kölcsönös garanciarendszerek azáltal védik a betéteseket, hogy magát a hitelintézetet védik (lásd 2. fejezet). Mivel mostantól minden banknak csatlakoznia kell egy betétbiztosítási rendszerhez, a kölcsönös garanciarendszerek elismerhetők betétbiztosítási rendszerként, és ebben az esetben teljesíteniük kell a 2006/48/EK irányelvben meghatározott követelményeket, az uniós jog következetességének biztosítása érdekében. Alternatív módon a kölcsönös garanciarendszereket és a betétbiztosítási rendszereket külön is fel lehet állítani. Ez utóbbi esetben a betétbiztosítási rendszerekbe teljesítendő befizetések meghatározásakor figyelembe vehető a bank párhuzamos tagsága a két rendszerben, valamint a kölcsönös rendszerek kiegészítő védelmi szerepe.

A betétek meghatározása egyértelműbbé vált. Csak a teljes mértékben visszafizetendő eszközök tekinthetők betéteknek, a strukturált termékek, certifikátok vagy kötvények nem. Ez megakadályozza, hogy a betétbiztosítási rendszerek a befektetési termékekhez kapcsolódó előrejelezhetetlen kockázatokat vállaljanak.

Mostantól minden betétbiztosítási rendszert folyamatosan kell felügyelni, és rendszereiket rendszeres stressztesztnek kell alávetni. A betétbiztosítási rendszereknek joguk van korai szakaszban információt kérni a bankoktól a gyors kifizetés lehetővé tétele érdekében. A tagállamok kifejezett engedélyt kaptak a betétbiztosítási rendszereik egyesítésére. A hitelintézeteket mostantól nem 12, hanem egy hónapos felmondási határidővel kell értesíteni betétbiztosítási rendszerből való kizárásról.

Jogosultsági kritériumok és a visszafizetendő összeg meghatározása (4–6. cikk)

A betétesek jogosultsága egyszerűbb és összehangoltabb lett. A legtöbb diszkrecionális kizárás kötelezővé vált, különös tekintettel a hatóságok és minden típusú pénzügyi intézmény kizárására. Másrészről a nem uniós pénznemben elhelyezett betéteket a törvény alapján fedezni kell, a nem pénzügyi társaságok betéteivel egyetemben.

A 100 000 EUR mértékű fedezeti szint (amelyet a 2009/14/EK irányelv alapján 2010 végéig be kell vezetni) nem módosult. A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy az ingatlanügyletekhez és az élet meghatározott eseményeihez kapcsolódó betéteket 100 000 EUR felett is fedezik, feltéve, hogy a fedezetet 12 hónapra korlátozzák.

Az új rendelkezések szerint az esedékes, de a fizetésképtelenség időpontjában még nem jóváírt kamatot ki kell fizetni, feltéve, hogy a fedezeti szintet nem lépi túl. A betéteket abban a valutában kell kifizetni, amelyben a számlát fenntartották. Többé nem engedélyezett, hogy a hitelintézet fizetésképtelenné válását követően a betétesek kötelezettségeit beszámítsák a követeléseibe.

Kifizetés (7. és 8. cikk)

A betétbiztosítási rendszereknek mostantól egy héten belül ki kell fizetniük a betéteseket. A betéteseknek nem kell kérelmet benyújtaniuk. Mindennemű tájékoztatást annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén (nyelvein) kell biztosítani, ahol a betétet elhelyezték. Az irányelv kimondja, hogy a betétesek betétbiztosítási rendszerrel szembeni el nem ismert vagy ki nem fizetett követelései időben csak olyan mértékben korlátozhatók, amennyiben a betétbiztosítási rendszerek követelései a felszámolási vagy reorganizációs eljárás során időben korlátozottak.

A rövid kifizetési határidő teljesítése érdekében az illetékes hatóságok kötelesek értesíteni a betétbiztosítási rendszereket, amint a banki fizetésképtelenség valószínűsíthetővé válik. A betétbiztosítási rendszereknek és a bankoknak továbbá információt kell cserélniük a betétesekre vonatkozóan, belföldön és határokon átnyúlóan egyaránt, a titoktartási követelmények korlátai nélkül. A hitelintézeteknek ezenkívül mindenkor tisztában kell lenniük azzal, hogy egy adott betétes összevontan mennyi betéttel rendelkezik (ügyfelenkénti fedezett összegek átláthatósága).

A betétbiztosítási rendszerek finanszírozása és a betétbiztosítási rendszerek közötti kölcsönnyújtás (9. és 10. cikk)

Az irányelv biztosítja, hogy a betétbiztosítási rendszerek rendelkezésre álló eszközei arányosak legyenek potenciális kötelezettségeikkel. Ezeket a pénzügyi eszközöket a potenciális veszteséggel szemben befektetési korlátozások védik, amelyek hasonlóak a 2009/110/EK irányelv[10] 7. cikke alapján az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre és a 2009/64/EK irányelv[11] 52. cikke alapján az ÁÉKBV-kre vonatkozóakhoz, figyelembe véve az alacsonyabb kockázat és a nagyobb likviditás iránti igényt. A betétbiztosítási rendszerek finanszírozása a következő egymást követő lépésekre épül:

Először, a megfelelő mértékű finanszírozás biztosítása érdekében a betétbiztosítási rendszereknek 10 év átmeneti időszak után a biztosítható betétek 1,5%-ának megfelelő eszközzel kell rendelkezniük (ez az úgynevezett célszint). Ha ezek a pénzügyi eszközök banki fizetésképtelenség esetén elégtelennek bizonyulnak, meg kell tenni a második és a harmadik lépést.

Másodszor, a bankoknak szükség esetén a biztosítható betétek legfeljebb 0,5%-át kitevő rendkívüli (ex-post) befizetést kell teljesíteniük. (Ha ez a befizetés veszélyeztetné a bankot, az illetékes hatóságok egyéni alapon mentességet adhatnak.) Következésképpen az ex-ante pénzeszközök a betétbiztosítási rendszer finanszírozásának 75%-át teszik ki, az ex-post befizetések pedig 25%-át.

Harmadszor, egy rendszerek közötti kölcsönfelvételi lehetőség révén az eszközszűkében lévő betétbiztosítási rendszer kölcsönt vehetne fel az EU összes többi betétbiztosítási rendszerétől, amelyeknek szükség esetén együtt a rendszer biztosítható eszközeinek legfeljebb 0,5%-a erejéig kell kölcsönt nyújtaniuk rövid határidőn belül, az egyes országokban lévő biztosítható betétek összegének arányában. A kölcsönt öt éven belül kell visszafizetni, és a visszafizetés érdekében a betétbiztosítási rendszerbe új befizetéseket kell teljesíteni. A visszafizetés biztosítása érdekében a kölcsönt nyújtó betétbiztosítási rendszereknek jogában áll átvenni a betéteseknek a fizetésképtelen hitelintézettel szembeni követeléseit, és ezek a követelések első helyen következnek annak a hitelintézetnek a felszámolási eljárásában, amelynek fizetésképtelensége kimerítette a kölcsönt felvevő betétbiztosítási rendszert.

Az adófizetők bevonásával szembeni negyedik és egyben utolsó védvonalként a betétbiztosítási rendszereknek alternatív finanszírozási megoldásokkal kell rendelkezniük, emlékeztetve arra, hogy az ilyen megoldásoknak be kell tartaniuk a monetáris finanszírozás tilalmát, amelyet az EUMSz. 123. cikke határoz meg.

Ez a négy lépésből álló mechanizmus csak 10 év múlva válik működőképessé. A rendszerek potenciális kötelezettségeihez igazodó célszintek kialakítása érdekében a célszintet a fedezett betétek alapján (azaz a fedezeti szint figyelembevételével) újrakalibrálják, de a védelem szintjének csökkenése nélkül.

A betétbiztosítási rendszerek pénzeszközeit alapvetően a betétesek kifizetésére kell felhasználni. Ez azonban nem akadályozza meg, hogy az állami támogatási szabályokkal összhangban az eszközöket bankszanálási célokra használják fel. Mindazonáltal annak elkerülése érdekében, hogy az eszközök egy bank nem biztosított hitelezői javára merüljenek ki, a szóban forgó eszközfelhasználást arra az összegre kell korlátozni, amely a fedezett betétek kifizetéséhez szükséges lett volna. Mivel a bankszanálás és a kifizetés eltérő célokat szolgál, a betétbiztosítási rendszerek pénzeszközeit el kell határolni már a célszint feltöltésekor, biztosítva, hogy a betétbiztosítási rendszerek elsődleges funkciója, azaz a betétek kifizetése, ne sérüljön. Mindez nincs joghatással a bankszanálási alapokra vonatkozó jövőbeli bizottsági szakpolitikára.

A betétbiztosítási rendszerekbe teljesített kockázatalapú befizetések (11. cikk, valamint I. és II. melléklet)

A hitelintézetek betétbiztosítási rendszerekbe teljesítendő befizetéseit harmonizáltan, kockázati profiljuknak megfelelően kell kiszámítani. Alapjában véve a befizetések egyaránt állnak nem kockázatalapú és kockázatalapú elemekből. Az utóbbit az egyes hitelintézetek kockázati profilját tükröző több mutató alapján kell kiszámítani. A javasolt mutatók közé tartoznak a hitelintézetek pénzügyi megbízhatóságának értékeléséhez általánosan használt alapvető kockázati osztályok: tőkemegfelelés, eszközminőség, jövedelmezőség és likviditás. A mutatók kiszámításához szükséges adatok a hatályos jelentéstételi kötelezettségek keretében elérhetők.

Figyelembe véve a tagállamok banki ágazatai közötti eltéréseket, az irányelv biztosít némi rugalmasságot (a minden tagállamra nézve kötelező) alapmutatók és (a tagállamok által választható) opcionális kiegészítő mutatók kidolgozásával. Az alapmutatók olyan általánosan használt kritériumokból állnak, mint a tőkemegfelelés, az eszközminőség, a jövedelmezőség és a likviditás. Az alapmutatók súlyozása 75%, a kiegészítő mutatóké pedig 25%.

A kockázatalapú mutatók kiszámításának ez a megközelítése a Bizottság (Közös Kutatóközpont) 2008. és 2009. évi jelentésein alapul, és tükrözi néhány tagállam jelenlegi megközelítését is[12]. Általánosságban az irányelv azt írja elő, hogy a betétbiztosítási rendszerek által beszedendő befizetések teljes összegét először a betétbiztosítási rendszerek pénzeszközeinek célszintjével összhangban kell meghatározni; majd az összeget a betétbiztosítási rendszer tagjait képező bankok között a kockázati profiljuknak megfelelő arányban fel kell osztani. Következésképpen az irányelv ösztönzi a helyes kockázatkezelést és a kockázatos magatartás ellen hat azáltal, hogy egyértelmű különbséget tesz a legkisebb és a legnagyobb kockázatot vállaló bankok befizetései között (a standard összeg 75%-a, illetve 200%-a).

A nem kockázatalapú elem tekintetében a befizetés alapja a legtöbb tagállamban jelenleg alkalmazott megközelítés szerint a biztosítható betétek összege. Mindazonáltal idővel a fedezett betétek (azaz a fedezeti szintet meg nem haladó biztosítható betétek) képezik majd a befizetések alapját minden tagállamban, mivel ezek jobban tükrözik a betétbiztosítási rendszerek által viselt kockázatot.

A kockázatalapú befizetések kiszámításának teljes harmonizációja egy későbbi szakaszban valósul meg.

Határokon átnyúló együttműködés (12. cikk)

A kifizetési eljárás határokon átnyúló esetekben történő megkönnyítése érdekében a más tagállamban levő fiókokban betéttel rendelkező betétesek számára a fogadó ország betétbiztosítási rendszere látja el a közös kapcsolattartási pont szerepét. Ebbe beletartozik az adott országban lévő betétesekkel való kommunikáció (postafiók szerep), és a székhely szerinti ország betétbiztosítási rendszere nevében történő kifizetés is (kifizető ügynöki szerep). A betétbiztosítási rendszerek közötti megállapodások könnyítik meg ezt a feladatot.

A rendszereknek meg kell osztaniuk egymással a fontos információkat. Ezt kölcsönös megállapodások könnyítik meg.

Ha egy bank oly módon reorganizálja magát, amely egyik betétbiztosítási rendszerbeli tagsága megszűnéséhez, és egy másik betétbiztosítási rendszerbeli tagság létrejöttéhez vezet, a bank visszakapja a legutolsó befizetését, és ezt a pénzeszközt felhasználhatja az új betétbiztosítási rendszerbe teljesített első befizetéshez.

A betétesek tájékoztatása (14. cikk és III. melléklet)

A betétesek jobb tájékoztatást kapnak arról, hogy betéteik fedezettek-e és hogy hogyan működik a betétbiztosítási rendszer. E célból a betét elhelyezése előtt a betéteseknek mostantól ellenjegyezniük kell a III. mellékletben meghatározott sablonra épülő tájékoztató lapot, amely minden lényeges információt tartalmaz a betéteknek az illetékes betétbiztosítási rendszer általi fedezetéről. A már meglévő betéteseket a számlakivonatokon kell megfelelően tájékoztatni. A betéti termékek hirdetéseit a betétbiztosítási rendszerek általi fedezetre való tényszerű hivatkozásra kell korlátozni, hogy elkerülhető legyen a betétbiztosítási rendszerek értékesítési érvként való felhasználása.

A betétbiztosítási rendszerek által rendszeresen közölt meghatározott információk (pl. ex-ante pénzügyi eszközök, ex-post kapacitás, a rendszeresen végzett stressztesztelés eredményei) biztosítják az átláthatóságot és hitelességet, és elhanyagolható költségvonzat mellett járulnának hozzá a pénzügyi stabilitáshoz (további részletekért lásd a hatásvizsgálatot).

Új felügyeleti rendszer

A Bizottság 2009. szeptember 23-án a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét létrehozó rendeletekre tett javaslatot, beleértve a három európai felügyeleti hatóság és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozását. Az új Európai Bankfelügyeleti Hatóság a rendelet által ráruházott hatáskörénél fogva információt gyűjt a betétek összegéről, szakértői értékeléseket végez, megerősíti, hogy egy betétbiztosítási rendszer vehet-e fel kölcsönt más betétbiztosítási rendszerektől és rendezi a betétbiztosítási rendszerek nézetkülönbségeit.

2010/0207 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS …/…/EU IRÁNYELVE

[…]

a betétbiztosítási rendszerekről [átdolgozás]

(EGT-vonatkozású szöveg)

ê 94/19/EK (kiigazított szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak √ 53. cikke (1) bekezdésére Õ 57. cikke (2) bekezdésének első és harmadik mondatára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[13],

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére[14],

tekintettel √ az európai adatvédelmi biztos [15] Õ a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[16],

√ a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, Õ

a Szerződés 189b. cikkében megállapított √ rendes jogalkotási Õ eljárásnak megfelelően[17],

mivel:

∫ új szöveg

1. Az 1994. május 30-i 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet* jelentősen módosítani kell. Az áttekinthetőség érdekében szükség van a szöveg átdolgozására.

_____________________

* HL L 135., 1994.5.31., 5. o.

ê 94/19/EK (1) preambulumbekezdés (új szöveg)

2. A hitelintézeti tevékenység megkezdésének és folytatásának megkönnyítése érdekében elengedhetetlen a tagállamok hitelintézetekre alkalmazandó, a betétbiztosítási rendszerekre vonatkozó jogszabályai között fennálló különbségek felszámolása. mivel a Szerződés célkitűzéseivel összhangban elő kell mozdítani a hitelintézetek tevékenységének Közösségen belüli harmonikus fejlődését a letelepedési jog előtt álló és a szolgáltatásnyújtás szabadságával kapcsolatos összes akadály megszüntetésével, és ezzel egyidejűleg meg kell növelni a bankrendszer stabilitását és a betétesek védelmét;

ê 94/19/EK (2) preambulumbekezdés (új szöveg)

3. Ez az irányelv nélkülözhetetlen eszközét képezi a belső piac megvalósításának a hitelintézeti tevékenység területén mind a letelepedés, mind a pénzügyi szolgáltatások nyújtásának szabadsága szempontjából, miközben fokozza a bankrendszer stabilitását és a betétesek védelmét. mivel a hitelintézetek tevékenysége előtt álló akadályok megszüntetésével egyidejűleg figyelmet kell fordítani arra az esetre, amikor más tagállamban fiókteleppel rendelkező hitelintézetben a betéteket befagyasztják; mivel mindenütt elengedhetetlen a betétvédelem minimálisan harmonizált szintjének biztosítása, ahol betétek találhatók a Közösségen belül; mivel a betétvédelem ugyanolyan alapvető fontosságú, mint a belső bankpiac kiteljesítésére vonatkozó prudenciális szabályok;

ò új szöveg

4. A betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvnek a fedezeti szint és a kifizetési határidő tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. március 11-i 2009/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[18] előírta a Bizottság számára, hogy adott esetben nyújtson be javaslatokat a 94/19/EK irányelv módosítására vonatkozóan. Ez magában foglalja a betétbiztosítási rendszerek finanszírozási mechanizmusának összehangolását, a kockázatalapú befizetések bevezetésének lehetséges modelljeit, egy uniós betétbiztosítási rendszer esetleges bevezetésének előnyeit és költségeit, a beszámítással és a viszontkeresettel kapcsolatos eltérő jogszabályoknak a rendszer hatékonyságára gyakorolt hatását, a fedezet hatálya alá tartozó termékek és biztosított betétesek körének összehangolását.

ê 94/19/EK (8) preambulumbekezdés (új szöveg)

5. A 94/19/EK irányelv a minimális harmonizáció elvén alapult. Következésképpen az Unióban sokféle, igen eltérő jellemzőkkel bíró betétbiztosítási rendszer jött létre. Ez a hitelintézetek számára piactorzulást okozott, a betétesek számára pedig korlátozta a belső piac előnyeit. Mivel a harmonizációt a betétbiztosítási rendszerek fő elemeire kell korlátozni, és nagyon rövid időn belül biztosítani kell a kifizetéseket az összehangolás minimális szintje alapján kiszámított fedezetből;

ò új szöveg

6. Az irányelvnek egyenlő feltételeket kell biztosítania a hitelintézetek számára, lehetővé kell tennie a betétesek számára, hogy könnyen megértsék a betétbiztosítási rendszerek jellemzőit, valamint a pénzügyi stabilitás érdekében szilárd és hiteles betétbiztosítási rendszer révén meg kell könnyítenie a gyors visszafizetést a betéteseknek. Ezért a betétvédelmet a lehető legnagyobb mértékben harmonizálni és egyszerűsíteni kell.

ê 94/19/EK (3) preambulumbekezdés

7. mivel eEgy fizetésképtelen hitelintézet bezárása esetén a hitelintézet székhelye szerinti országon kívül más tagállamban lévő bármely fióktelepének betéteseit ugyanolyan betétbiztosítási rendszernek kell védenie, mint a hitelintézet más betéteseit.;

ê 94/19/EK (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

8. mivel eEzen irányelv alapvetően megköveteli minden hitelintézettől, hogy csatlakozzon egy betétbiztosítási rendszerhez; mivel a nem tagállami székhellyel rendelkező hitelintézetek felvételét szabályozó irányelvek, és különösen a hitelintézetek tevékenységének megkezdésére és folytatására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1977. december 12-i 77/780/EGK első tanácsi irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára annak eldöntését, hogy engedélyezik-e, és milyen feltételekkel az ilyen hitelintézetek fióktelepeinek működését saját területükön; mivel az ilyen fióktelepek nem élvezik a szolgáltatásnyújtás szabadságát a Szerződés 59. cikkének második bekezdése szerint, sem pedig a letelepedés helye szerinti államoktól eltekintve a más tagállamokban való letelepedés jogát; mivel ennek megfelelően az ilyen fióktelepeket √ A harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepét Õ engedélyező tagállam dönti el, hogy miként érvényesíti √ ezt az irányelvet Õ ezen irányelv alapelveit a 77/780/EGK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének figyelembevételével az ilyen fióktelepekre, és √ figyelembe veszi Õ azzal az igénnyel, hogy a betéteseket megvédjék √ védelmének Õ és a pénzügyi rendszer integritásaát megőrizzék √ megőrzésének igényét Õ; mivel fFontos, hogy a betétesek az ilyen fióktelepeknél teljesen tisztában legyenek az őket érintő biztosítási feltételekkel.;

∫ új szöveg

9. Bár alapvetően valamennyi hitelintézetnek betétbiztosítási rendszer tagjának kellene lennie, fel kell ismerni, hogy vannak olyan rendszerek, amelyek magukat a hitelintézeteket védik (intézményvédelmi rendszerek) és különösen azok likviditását és fizetőképességét biztosítják. Az ilyen rendszerek a betétbiztosítási rendszer által nyújtott védelmen túlmutató védelmet biztosítanak a betétesek számára. Ha ezek a rendszerek elkülönülnek a betétbiztosítási rendszerektől, a tagok rendszerbe teljesített befizetésének meghatározásakor figyelembe kell venni azoknak a rendszerekkel kapcsolatos kiegészítő védelmi szerepét. Célszerű, hogy a harmonizált fedezeti szint ne érintse a magát a hitelintézetet védő rendszereket, kivéve, ha visszafizetést végeznek a betétesek számára. Indokolt, hogy a betétesek valamennyi rendszerhez nyújthassanak be követelést, különösen, ha kölcsönös garanciarendszer révén nem biztosítható védelem. Így egyetlen rendszert sem szabad kizárni ezen irányelv hatálya alól.

10. A hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozott szöveg)[19] 80. cikkének (8) bekezdése határozza meg az intézményvédelmi rendszereket és azokat az illetékes hatóságok betétbiztosítási rendszerként ismerhetik el, ha teljesítik az említett cikkben és ebben az irányelvben meghatározott összes kritériumot.

11. A jelenlegi pénzügyi válságban az Unión belüli fedezeti szintek koordinálatlan emelése következtében a betétesek olyan országok bankjaiba helyezték át a pénzüket, ahol magasabb betétgaranciát nyújtottak. Ez likviditást vont el a bankoktól a válság időszakában. Stabilitás idején előfordulhat, hogy a betétesek az eltérő fedezeti szintek miatt a legmagasabb betétvédelmet választják a legalkalmasabb betéti termék helyett. Ez versenytorzulást okozhat a belső piacon. A betétvédelem harmonizált szintjének biztosítása ezért mindenütt elengedhetetlen, ahol betétek találhatók az Unión belül. Mindazonáltal a betétesek személyes helyzetéhez kapcsolódó bizonyos betétek fedezeti szintje magasabb lehet, de csak korlátozott időre.

ê 2009/14/EK (4) preambulumbekezdés

ð új szöveg

12. Minden betétesre azonos fedezeti szint vonatkozik, függetlenül attól, hogy az adott tagállam valutája az euro-e vagy sem, ð és hogy az adott hitelintézet már tagja-e egy olyan rendszernek, amely magát a hitelintézetet védi ï. Az euroövezeten kívüli tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy – a betétesek egyenlő védelmének sérelme nélkül – az átváltással számított összeget kerekítsék.

ê 94/19/EK (16) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

13. mivel eEgyrészt az ezen irányelvben előírt minimális biztosítási szint nem hagyhatja védelem nélkül a betétek túlságosan nagy arányát a fogyasztók védelme és a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében; mivel mMásrészt nem lenne helyes a Közösség területén olyan szintű védelmet bevezetni, amely bizonyos esetekben hitelintézetek nem körültekintő irányítását eredményezné; mivel számításba kell venni a finanszírozási rendszerek költségét.; mivel éÉsszerűnek tűnik ezért a harmonizált minimális biztosítás szintjének √ 100 000 EUR összegben Õ 20 000 ECU-ben történő megállapítása. ; mivel korlátozott átmeneti megoldások lehetnek szükségesek annak érdekében, hogy a rendszerek ezen összeghez igazodhassanak;

ê 94/19/EK (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

14. mivel aA betétesenként és nem a betétenként megállapított harmonizált minimális összeg alapelvét fogadták el.; mivel eEzért megfelelő az azon betétesek által elhelyezett betétek figyelembe vétele, akik nincsenek számlatulajdonosként nyilvántartva vagy nem kizárólagos tulajdonosok; mivel ezért a határösszeget minden egyes azonosítható betétesre alkalmazni kell.; mivel eEz nem vonatkozhat a különleges védelmi szabályok szerint meghatározott kollektív befektetési formákra, amelyek viszont nem érintik az előbb említett betéteket.;

ò új szöveg

15. A tagállamokat nem szabad megakadályozni olyan rendszerek létrehozásában, amelyek általánosságban védik a nyugdíjakat, és amelyeknek a betétbiztosítási rendszerektől elkülönülten kell működniük. A tagállamokat nem szabad megakadályozni bizonyos betétek védelmében, amelyek szociális célból, vagy magánlakást érintő ingatlanügylethez kapcsolódóan jöttek létre. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat minden esetben be kell tartani.

ê 94/19/EK (23) preambulumbekezdés (új szöveg)

ð új szöveg

16. mivel ezen irányelvben nem feltétlen √ Elengedhetetlen Õ követelmény a betéteket vagy magukat a hitelintézeteket biztosító rendszerek finanszírozási módszereinek harmonizálása. tekintettel eEgyrészt arra, hogy e rendszerek finanszírozási költségét ð elsősorban ï elvben a hitelintézeteknek kell viselniük,; másrészt e rendszerek pénzügyi teherbíró képességének arányban kell állnia a felelősségükkel.; ? Annak biztosítása érdekében, hogy a betétesek valamennyi tagállamban hasonlóan magas szintű védelmet élvezzenek, és hogy a betétbiztosítási rendszerek csak akkor nyújtsanak kölcsönt egymásnak, ha az érintett betétbiztosítási rendszer jelentős pénzügyi erőfeszítést tett, a betétbiztosító rendszerek finanszírozását magas szinten harmonizálni kell. ï Ez azonban; mivel ez nem veszélyeztetheti az érintett tagállam bankrendszerének stabilitását.;

ò új szöveg

17. Annak érdekében, hogy a betétbiztosítás mértéke a jogi áttekinthetőség és a betétesek számára átláthatóság biztosítására korlátozódjon és hogy elkerülhető legyen a befektetési kockázatoknak a betétbiztosítási rendszerekre való átvitele, egyes, befektetési jellegű pénzügyi termékeket ki kell zárni a fedezet hatálya alól, különösen azokat, amelyek nem fizethetők vissza névértéken, valamint azokat, amelyeknek létezése csak okirattal bizonyítható.

18. Egyes betéteseket nem kell bevonni a betétvédelembe, különösen állami hatóságokat vagy más pénzügyi intézményeket. E betétesek többi betéteshez viszonyított korlátozott száma miatt a bank fizetésképtelensége minimális hatással járna a pénzügyi stabilitásra nézve. A hatóságok sokkal könnyebben jutnak hitelhez, mint az állampolgárok. A nem pénzügyi vállalkozásokat méretüktől függetlenül alapvetően indokolt bevonni a betétvédelembe.

19. A pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv[20] 1. cikke meghatározza a pénzmosás fogalmát. A betéteseknek a betétbiztosítási rendszerek általi kifizetésekből való kizárásához ezt a fogalommeghatározást kell alapul venni.

ê 94/19/EK (4) preambulumbekezdés

20. mivel aA betétbiztosítási rendszerben való hitelintézeti részvétel költsége nincs összefüggésben azzal a költséggel, amely akkor merülne fel, ha azt követően, hogy a betétesek bizalma a bankrendszer épségét illetően megrendült, a bankbetéteket nem csak a nehézségekkel küzdő hitelintézetektől vonnák el tömegesen, hanem a jól működő hitelintézetektől is.;

ò új szöveg

21. Elengedhetetlen, hogy a betétbiztosítási rendszerek rendelkezésre álló pénzügyi eszközei elérjenek egy meghatározott célszintet, és hogy lehetőség legyen rendkívüli befizetések beszedésére. Szükség esetén a betétbiztosítási rendszereknek megfelelő alternatív finanszírozási megoldásokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a velük szemben felmerülő követelések teljesítéséhez rövid távú finanszírozáshoz jussanak.

22. A betétbiztosítási rendszerek pénzügyi eszközeit elsősorban a betétesek kifizetésére kell használni. Mindazonáltal felhasználhatók a más hitelintézethez történő betéttranszfer finanszírozására, feltéve, hogy a betétbiztosítási rendszer által viselt költségek nem haladják meg az érintett hitelintézetnél lévő fedezett betétek összegét. Az irányelvben körülírtak szerint bizonyos mértékig a bankok fizetésképtelenségének megelőzésére is felhasználhatók. Az ilyen intézkedések során be kell tartani az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat. Mindez nincs joghatással a nemzeti bankszanálási alapok létrehozására vonatkozó jövőbeli bizottsági szakpolitikára.

23. A befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló, 2006. június 14-i 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[21] (átdolgozás) I. melléklete 14. pontjának 1. táblázata meghatározza egyes eszköztételek kockázatát. Ezt a mellékletet figyelembe kell venni annak biztosításához, hogy a betétbiztosítási rendszerek csak alacsony kockázatú eszközökbe fektessenek be.

24. A betétbiztosítási rendszerekbe teljesített befizetéseket a tagjaik által viselt kockázat mértéke alapján kell meghatározni. Ez lehetővé tenné az egyes bankok kockázati profiljának tükrözését, és a befizetések méltányos kiszámítását eredményezné, valamint ösztönözné a kevésbé kockázatos üzleti modell alkalmazását. Valamennyi tagállam számára kötelező alapmutatók és opcionális kiegészítő mutatók kidolgozása fokozatosan vezetné be ezt a harmonizációt.

ê 94/19/EK (25) preambulumbekezdés (új szöveg)

ð új szöveg

25. mivel aA betétvédelem a belső piac kiteljesítésének alapvető eleme és a hitelintézetek felügyeleti rendszerének nélkülözhetetlen kiegészítője az adott pénzügyi piacon az összes intézet között kialakult szolidaritás következtében bármelyikük fizetőképtelensége esetén., ? Ezért a betétbiztosítási rendszereknek képeseknek kell lenniük arra, hogy szükség esetén kölcsönt nyújtsanak egymásnak. ï

ê 2009/14/EK (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

26. A √ 2010. december 31-től legfeljebb hathetes Õ jelenleg előírt három hónapos kifizetési időszak, amely kilenc hónapra meghosszabbítható, ellentétes a betétesek bizalmának fenntartására irányuló céllal és nem felel meg az igényeiknek. A kifizetési határidőt ezért ð egy hétre ï húsz munkanapra kell csökkenteni. Ez az időszak kizárólag rendkívüli körülmények esetén, és az illetékes hatóságok általi jóváhagyást követően hosszabbítható meg. Két évvel ezen irányelv hatálybalépését követően a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére a kifizetési eljárások hatékonyságára és a kifizetési határidőkre vonatkozóan, értékelve, hogy megfelelő lenne-e az említett határidő tíz munkanapra történő további csökkentése.

ò új szöveg

27. Az olyan tagállamokban működő betétbiztosítási rendszereknek, amelyekben egy hitelintézet fióktelepet létesített vagy amelyekben közvetlenül szolgáltatást nyújt, annak a tagállamnak a rendszere nevében kell tájékoztatniuk és kifizetniük a betéteseket, ahol a hitelintézetet engedélyezték. Azoknak a betétbiztosítási rendszereknek, amelyek érintettek lehetnek, előre megállapodásokat kell kötniük, hogy megkönnyítsék ezeknek a feladatoknak az elvégzését.

ê 94/19/EK (21) preambulumbekezdés

ð új szöveg

28. mivel aA tájékoztatás a betétesek védelmének alapvető elemét képezi., és ezért minimális számú kötelező rendelkezés tárgyát is kell képeznie; ð . Ezért célszerű a jelenlegi betéteseket számlakivonatukon tájékoztatni a fedezetükről és az illetékes rendszerről, a leendő betétesekkel pedig egy szabványosított tájékoztató lapot ellenjegyeztetni. A tájékoztatásnak az összes betétes esetében azonos tartalmúnak kell lennie. ïmivel azonban aA betétbiztosítási rendszer összegére és terjedelmére történő utalások hirdetésben való szabályozatlan felhasználása befolyásolhatja a bankrendszer stabilitását vagy a betétesek bizalmát; mivel ezért a tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk e hivatkozások korlátozására; ð . Ezért a betétbiztosítási rendszerekre való utalást hirdetésekben rövid tényszerű utalásra kell korlátozni. A magát a hitelintézetet védő rendszereknek egyértelmű tájékoztatást kell nyújtaniuk a betéteseknek funkciójukról, anélkül, hogy korlátlan betétvédelmet ígérnének. ï

ò új szöveg

29. A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[22] alkalmazandó a személyes adatok ezen irányelv szerinti feldolgozására.

ê 94/19/EK (24) preambulumbekezdés

30. mivel eEzen irányelv nem eredményezheti azt, hogy a tagállamokat vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságaikat terhelje a felelősség a betétesekkel szemben, amennyiben a betéteket vagy a hitelintézeteket garantáló egy vagy több olyan rendszer bevezetését és hivatalos elismerését biztosították, amelyek az ezen irányelvben leírt feltételek mellett biztosítják a betétesek kártalanítását vagy védelmét.;

ò új szöveg

31. A Bizottság az Európai Bankfelügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló 2009. szeptember 23-i javaslatában[23] a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét létrehozó jogszabályok kidolgozására tett javaslatot és részletezte az új felügyeleti keret felépítését, többek között az Európai Bankfelügyeleti Hatóság megalakításával.

32. A betétbiztosítási rendszerek tagállamok általi felügyeletének tiszteletben tartása mellett az Európai Bankfelügyeleti Hatóságnak oly módon kell hozzájárulnia azon célkitűzés megvalósításához, hogy a hitelintézetek számára könnyebbé váljon tevékenységük megkezdése és folytatása, hogy egyúttal biztosítható legyen a betétesek hatékonyabb védelme is. E célból a Hatóság megerősíti, hogy a betétbiztosítási rendszerek közötti kölcsönnyújtás ezen irányelvben meghatározott feltételei teljesülnek, és az ezen irányelv által rögzített szigorú korlátokon belül meghatározza az egyes rendszerek által kölcsönzendő összegeket, a kezdeti kamatlábat és a kölcsön futamidejét. E tekintetben az Európai Bankfelügyeleti Hatóságnak ezenkívül információt kell gyűjtenie a betétbiztosítási rendszerekről, mindenekelőtt az általuk fedezett betétek összegéről, amelyet az illetékes hatóságok megerősítettek. A Hatóságnak tájékoztatnia kell a többi betétbiztosítási rendszert kölcsönnyújtási kötelezettségükről.

33. A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó harmonizált technikai standardok létrehozása céljából hatékony eszközre van szükség, amellyel Európa-szerte biztosítható a versenyfeltételek egyenlősége, valamint a betétesek megfelelő védelme. Ezeket a standardokat a kockázatalapú befizetések kiszámításának egységesítése érdekében kell kidolgozni.

34. A betétbiztosítási rendszerek hatékony és eredményes működésének biztosítása céljából és a különböző tagállamokbeli helyzetük kiegyensúlyozott figyelembevétele érdekében a Hatóságnak képesnek kell lennie a betétbiztosítási rendszerek közötti nézetkülönbségek kötelező erejű rendezésére.

35. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően a Bizottságot fel kell jogosítani felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az 5. cikk (5) bekezdése tekintetében.

36. Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően a végrehajtandó intézkedések céljai, nevezetesen a betétbiztosítási rendszerek működésére vonatkozó szabályok harmonizálása csak uniós szinten érhető el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

37. Ezen irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvekhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvekből következik.

38. Ez az irányelv nem érinti a IV. mellékletben felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ê94/19/EK

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

∫ új szöveg

1. cikk Tárgy és hatály

39. Ez az irányelv a betétbiztosítási rendszerek működésére vonatkozó szabályokat határoz meg.

40. Ez az irányelv a jogszabályi, illetve szerződéses alapon létrehozott valamennyi betétbiztosítási rendszerre, és a betétbiztosítási rendszerként elismert intézményvédelmi rendszerekre alkalmazandó.

41. Az illetékes hatóságok akkor ismerhetik el betétbiztosítási rendszerként a 2006/48/EK irányelv 80. cikkének (8) bekezdésében meghatározott intézményvédelmi rendszereket, ha azok teljesítik az említett cikkben és ebben az irányelvben meghatározott összes kritériumot.

42. A (3) bekezdés szerint el nem ismert intézményvédelmi rendszerek, amelyek nem biztosítanak betéteket, nem tartoznak ennek az irányelvnek a hatálya alá, a 14. cikk (5) bekezdése második albekezdésének és a III. melléklet utolsó albekezdésének kivételével.

⎢ 94/19/EK 1. cikk 1. pont (új szöveg)

2. cikk Fogalommeghatározások

1. Ezen irányelv alkalmazásában:

a)1. „betét”: a számlán tartott pénzeszközök egyenlege, vagy szokásos banki ügyletből keletkező átmeneti helyzet eredménye, amelyet a hitelintézetnek a vonatkozó jogszabályi és szerződéses feltételek mellett vissza kell fizetnie, valamint bármely olyan tartozás, amelyet egy hitelintézet által kibocsátott okirat tanúsít.

Az Egyesült Királyság és Írország lakás-takarékpénztárainak minden olyan részvénye betétnek minősül, amely a 2. cikk szerint nem képezi a tőke részét.

Nem tekinthető betétnek az a kötvény, amely az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 85/611/EGK tanácsi irányelv[24] 22. cikke (4) bekezdésében előírt feltételeknek megfelel.

Az egyenleg kiszámításakor a tagállamok a betétre vonatkozó jogi és szerződéses feltételek szerint alkalmazzák a beszámítással és a viszontkeresettel kapcsolatos jogszabályokat és rendeleteket;

∫ új szöveg

Valamely eszköz nem minősül betétnek a következő körülmények bármelyikének fennállása esetén:

az eszköz létezését csak számlakivonattól eltérő okirattal lehet bizonyítani;

az eszköz tőkeösszegét nem kell névértéken visszafizetni;

az eszköz tőkeösszegét csak a hitelintézet vagy harmadik fél által nyújtott meghatározott garancia vagy megállapodás keretében kell névértéken visszafizetni;

b) „biztosítható betétek”: olyan betétek, amelyek a 4. cikk alapján nincsenek kizárva a védelemből;

c) „fedezett betétek”: olyan biztosítható betétek, amelyek nem lépik túl az 5. cikkben említett fedezeti szintet;

⎢ 94/19/EK 1. cikk 2. pont

d)2. „közös számla”: két vagy több személy nevére nyitott számla, vagy amely felett két vagy több személy jogosult rendelkezni, vagy amely felett e személyek közül kettő vagy több rendelkezik aláírási jogosultsággal;

⎢ 94/19/EK 1. cikk 3. pont (kiigazított szöveg)

e)3. „befagyasztott betét”: esedékes és kifizetendő betét, melyet a hitelintézet nem fizetett ki az alkalmazandó jogi és szerződéses feltételek mellett abban az esetben, ha:

i. a hatáskörrel rendelkező √ az illetékes Õ hatóságok megállapították, hogy álláspontjuk szerint az érintett hitelintézet pénzügyi körülményeihez közvetlenül kapcsolódó okok miatt az adott időpontban képtelen a betétet visszafizetni, és nem valószínű a későbbi visszafizetés sem.

⎢ 2009/14/EK 1. cikk 1. bekezdés

Az illetékes hatóságok a határozatot a lehető leghamarabb, de minden esetben legkésőbb öt munkanappal azt követően hozzák meg, hogy először meggyőződtek arról, hogy egy hitelintézet elmulasztotta az esedékes és kifizetendő betétek kifizetését; vagy

⎢ 94/19/EK 1. cikk 1. pont (új szöveg)

ð új szöveg

ii. egy bíróság a hitelintézet pénzügyi körülményeihez közvetlenül kapcsolódó okok miatt olyan határozatot hoz, amely felfüggeszti annak lehetőségét, hogy a betétesek követeléseket támasszanak a hitelintézettel szemben, amennyiben erre a fent említett feltétel bekövetkezte előtt kerülne sor;

f)4. „hitelintézet”: olyan ð a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott ï vállalkozás, amely tevékenysége betétek vagy más visszafizetendő pénzeszközök nyilvános gyűjtése és hitelek nyújtása saját számlára;

g)5. „fióktelep”: a hitelintézet jogilag önállósággal nem rendelkező része, amely közvetlenül bonyolítja le a hitelintézet tevékenységével kapcsolatos összes műveletet vagy azok egy részét;

∫ új szöveg

h) „célszint”: a biztosítható betétek 1,5%-a, amelyek fedezetéért valamely betétbiztosítási rendszer felelős;

i) „rendelkezésre álló pénzügyi eszközök”: készpénz, betétek és alacsony kockázatú eszközök a végső lejáratig 24 hónap vagy annál kevesebb hátralevő futamidővel, amelyeket a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül likviddé lehet tenni;

j) „alacsony kockázatú eszközök”: olyan eszköztételek, amelyek a 2006/49/EK irányelv I. melléklete 14. pontjának 1. táblázatában szereplő első és második kategóriában meghatározott kategóriák valamelyikébe sorolhatók, ugyanezen melléklet 15. pontjában meghatározott egyéb minőségi tételek kivételével;

k) „székhely szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben a hitelintézet székhelye található;

l) „fogadó tagállam”: az a tagállam, amelyben a hitelintézet fiókteleppel rendelkezik vagy amelyben szolgáltatásokat nyújt;

m) „illetékes hatóságok”: a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének (4) bekezdésében meghatározott illetékes hatóságok;

2. Amennyiben ez az irányelv az [EBA-rendelet]-re hivatkozik, a betétbiztosítási rendszereket működtető szervek e rendelet alkalmazásában az [EBA-rendelet] 2. cikkének (2) bekezdése szerinti illetékes hatóságoknak tekintendők.

⎢ 94/19/EK 3. cikk (kiigazított szöveg)

⎝1 2005/1/EK 2. cikk

? új szöveg

3. cikk

Tagság és felügyelet

43. Valamennyi tagállam biztosítja, hogy területén egy vagy több betétbiztosítási rendszert vezessenek be és ismerjenek el hivatalosan.

? Ez nem zárja ki különböző tagállamok rendszereinek egyesítését. ⎪

A második albekezdésben és a (4) bekezdésben foglalt körülmények kivételével valamely tagállamban a 77/780/EGK irányelv 3. cikke szerint engedéllyel rendelkező hitelintézet kizárólag akkor gyűjthet betétet, ha egy ilyen rendszer tagja.

A tagállam azonban mentesítheti a hitelintézetet a biztosítási rendszerhez való csatlakozás kötelezettsége alól, amennyiben az adott hitelintézet már tagja egy olyan rendszernek, amely védi a hitelintézetet és biztosítja különösen annak likviditását és fizetőképességét, így szavatolva a betétesek védelmét, legalább a betétbiztosítási rendszer által nyújtott mértékben, és amely a hatáskörrel rendelkező hatóságok véleménye szerint megfelel a következő feltételeknek:

– az irányelv elfogadásakor a rendszer már létezett és hivatalosan elismerték,

– a rendszert úgy tervezték, hogy az biztosítsa a rendszerhez tartozó hitelintézeteknél elhelyezett betétek hozzáférhetőségét és az ehhez szükséges források meglétét,

– a rendszer nem a tagállam vagy bármely helyi, illetve regionális hatósága által a hitelintézetnek nyújtott garanciából áll,

– a rendszer biztosítja, hogy a betétesek tájékoztatást kapjanak a 9. cikkben megállapított feltételek szerint.

Az e lehetőséget igénybe vevő tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, különösen a betétbiztosítási rendszerek jellemzőiről és az általuk biztosított hitelintézetekről, valamint a rendelkezésre bocsátott adatokban később bekövetkező változásokról. A Bizottság tájékoztatja erről a è1 európai bankbizottságot ⎜ .

2. Amennyiben a hitelintézet nem teljesíti a rá, mint a betétbiztosítási rendszer tagjára vonatkozó kötelezettségeket, értesítik az engedélyét kiadó hatóságokat, és a betétbiztosítási rendszerrel együttműködésben meghozzák mindazokat a megfelelő intézkedéseket, ideértve szankciók alkalmazását is, amelyek biztosítják, hogy a hitelintézet teljesítse kötelezettségeit.

3. Ha ezen intézkedések nem vezetnek a hitelintézet részéről a kötelezettségek teljesítéséhez, amennyiben a nemzeti jog megengedi egy tag kizárását, a betétbiztosítási rendszer a hatáskörrel rendelkező √ az illetékes Õ hatóságok kifejezett hozzájárulásával legalább ð 1 ï 12 hónapos felmondási határidővel értesíti a hitelintézetet a tagságából való kizárási szándékáról. A betétbiztosítási rendszer továbbra is teljes mértékben garantálja a felmondási idő lejárta előtt elhelyezett betétek védelmét. Ha a hitelintézet a felmondási idő lejártáig nem teljesítette kötelezettségeit, a biztosítási rendszer, ismételten beszerezve a hatáskörrel rendelkező hatóságok kifejezett hozzájárulását, végrehajthatja ð végrehajtja ï a kizárást.

4. Ha a nemzeti jog megengedi, és az engedélyt kiadó hatóságok kifejezetten hozzájárulnak, a betétbiztosítási rendszerből kizárt hitelintézet továbbra is gyűjthet betéteket, amennyiben kizárása előtt alternatív biztosítási megállapodásokat kötött, amelyek biztosítják, hogy a betétesek legalább a hivatalosan elismert betétbiztosítási rendszerrel azonos szintű és terjedelmű védelmet élvezzenek.

5. Amennyiben egy hitelintézet, amelynek kizárására a (3) bekezdés szerint javaslatot tettek, nem képes a (4) bekezdésben előírt feltételeket teljesítő alternatív biztosítások megkötésére, az engedélyét kibocsátó hatóságok az engedélyt azonnal visszavonják.

⎢ 94/19/EK 5. cikk (kiigazított szöveg)

4. Ha a √ 2006/48/EK irányelv 6. Õ 77/780/EGK irányelv 3. cikke szerint engedélyezett hitelintézet engedélyét visszavonják, a betétbiztosítási rendszer továbbra is vonatkozik a betétekre.

∫ új szöveg

5. Az illetékes hatóságok folyamatosan felügyelik az 1. cikkben említett valamennyi betétbiztosítási rendszert az ennek az irányelvnek való megfelelés tekintetében.

⎢ 2009/14/EK 1. cikk 6. bekezdés a) pont (új szöveg)

6. A tagállamok biztosítják, hogy betétbiztosítási rendszereik terhelési próbát végezzenek és – adott esetben – tájékoztatást kapjanak, amennyiben az illetékes hatóságok valamely hitelintézetnél olyan problémákat észlelnek, amelyek a betétbiztosítási rendszerek beavatkozásátbelépését valószínűsítik.

∫ új szöveg

Ilyen próbákat legalább háromévente kell végezni, vagy ha a körülmények megkövetelik. Az első próbára 2013. december 31-ig kerül sor.

Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság e tekintetben rendszeresen szakértői értékelést végez az [EBA-rendelet] 15. cikke alapján. A betétbiztosítási rendszereket az Európai Bankfelügyeleti Hatósággal folytatott információcsere során az említett rendelet 56. cikkében említett szakmai titoktartási kötelezettség köti.

7. A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek kérésükre bármikor megkapjanak tagjaiktól minden ahhoz szükséges információt – beleértve a 4. cikk (2) bekezdése szerinti jelöléseket is –, hogy előkészítsék a betéteseknek a visszafizetést. A stressztesztek végzéséhez szükséges információkat folyamatosan kell továbbítani a betétbiztosítási rendszerekhez. Az ilyen információkat anonimmá kell tenni. A kapott információkat kizárólag stressztesztek elvégzéséhez vagy visszafizetések előkészítéséhez lehet felhasználni, és nem őrizhetők meg az említett célokhoz szükségesnél hosszabb ideig.

⎢ 94/19/EK 2. cikk (kiigazított szöveg)

4. cikk A betétek biztosíthatósága

1. A biztosítási rendszerekből történő visszafizetésekből a következőket ki kell zárni:

a) a 68. cikk (3) bekezdésének megfelelően, a más hitelintézet által saját nevében és saját számlájára elhelyezett betétjét,

b) valamennyi olyan fizetőeszközt, amely a „szavatoló tőke” meghatározás alá tartozik a √ 2006/48/EK irányelv 57. Õ hitelintézetek saját tőkéjéről szóló, 1989. április 17-i 89/299/EGK tanácsi irányelv[25] 2. cikke alapján,

c) az azon ügyletekből keletkező betéteket, amelyekkel kapcsolatban pénzmosás miatt büntetőítélet született a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv 1. cikkénekben √ c) pontjában Õ meghatározottak szerint,

∫ új szöveg

d) a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 5. pontjában bekezdésében meghatározott pénzügyi intézmények betétjeit;

e) a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozások betétjeit;

f) olyan betéteket, amelyeknek tulajdonosát soha nem azonosították a 91/308/EGK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése alapján, amikor a betétek befagytak;

g) biztosítók betétjeit;

h) kollektív befektetési vállalkozások betétjeit;

i) nyugdíjalapok betétjeit;

j) hatóságok betétjeit;

k) hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és a saját váltókból és kötelezvényekből származó tartozásokat.

2. A tagállamok biztosítják, hogy a hitelintézetek olyan módon jelöljék meg az (1) bekezdésben említett betéteket, amely lehetővé teszi az ilyen betétek azonnali azonosítását.

⎢ 2009/14/EK 1. cikk 3. bekezdés a) pont (kiigazított szöveg)

5. cikk Fedezeti szint

1. A tagállamok garantálják, hogy az egyes betétesek összevont betéteit legalább 50000 √ 100 000 Õ EUR összegig biztosítják arra az esetre, ha a betétek befagytak.

(1a) A tagállamok 2010. december 31-ig biztosítják, hogy az egyes betétesek összevont betéteit 100000 EUR összegig biztosítják arra az esetre, ha a betétek befagytak.

Amennyiben a 12. cikkben említett jelentésében a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy egy ilyen fedezetemelés és harmonizáció nem megfelelő és pénzügyileg nem valósítható meg minden tagállam esetében a közösségi fogyasztóvédelem és pénzügyi stabilitás biztosítására és a tagállamok közötti, határokon átnyúló torzulások elkerülésére, a Bizottság javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az első albekezdés módosításáról.

∫ új szöveg

2. A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek ne térjenek el az (1) bekezdésben meghatározott fedezeti szinttől. Mindazonáltal a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az alábbi betéteket fedezik, feltéve, hogy az ilyen visszafizetések költségei nem tartoznak a 9., 10. és 11. cikk hatálya alá:

a) magánlakást érintő ingatlanügyletekből származó betétek az összeg jóváírását követően legfeljebb 12 hónapig;

b) a nemzeti jogban meghatározott szociális megfontolásoknak megfelelő betétek, amelyek az élet meghatározott eseményeihez – például a betétes házasságához, válásához, rokkantságához vagy elhalálozásához – kötődnek. A fedezet nem lépheti túl az ilyen eseményt követő 12 hónapos időtartamot.

3. A (2) bekezdés nem gátolja meg a tagállamokat olyan rendszerek fenntartásában vagy bevezetésében, amelyek az időskori előtakarékossági termékeket és a nyugdíjakat védik, feltéve, hogy ezek a rendszerek nemcsak a betéteket fedezik, hanem átfogó fedezetet kínálnak az e tekintetben releváns összes termékre és helyzetre.

⎢ 2009/14/EK 1. cikk 3. bekezdés a) pont (új szöveg)

ð új szöveg

(4)(1b). ð A betéteket abban a valutában kell kifizetni, amelyben a számlát fenntartották. Ha ï Azok az euroövezeten kívüli tagállamok, amelyek az (1) és (1a) bekezdésben említett, euroban megállapított összegeket saját nemzeti valutájukra ð más valutára ï számítják át, biztosítják, hogy a betétesek részére nemzeti valutában ténylegesen kifizetett összegek megegyezzenek ð megegyeznek ï az ebben az irányelvben meghatározottakkal.

∫ új szöveg

5. Azok a tagállamok, amelyek az euróban kifejezett összegeket átszámítják nemzeti valutájukra, az átszámításkor a kezdeti időszakban ezen irányelv hatálybalépésének időpontjában érvényes átváltási árfolyamot kell alkalmazniuk.

A tagállamok az átszámítás eredményeként kapott összegeket kerekíthetik, ha az ilyen kerekítés nem haladja meg a 2 500 eurót.

Az előző bekezdés sérelme nélkül a más valutára átszámított fedezeti szinteket a tagállamok ötévenként hozzáigazítják az (1) bekezdésben említett összeghez. A tagállamok a Bizottsággal való konzultációt követően korábban is elvégezhetik a fedezeti szintek kiigazítását, előre nem látható események – például árfolyam-ingadozások – bekövetkezését követően.

⎢ 94/19/EK 7. cikk (2) bekezdés (új szöveg)

2 . A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy bizonyos betéteseket vagy betéteket a biztosításból kizárnak, vagy alacsonyabb szintű biztosításban részesítenek. A kizárásokat az I. melléklet tartalmazza.

⎢ 2009/14/EK 1. cikk 3. bekezdés b) pont (új szöveg)

3. Az (1a) bekezdés nem zárja ki azoknak a rendelkezéseknek a fenntartását, amelyek 2008. január 1. előtt – nevezetesen szociális megfontolásokból – egyes betétfajták teljes körű fedezetéről rendelkeztek.

⎢ 2009/14/EK 1. cikk 3. bekezdés c) pont

---

⎢ 94/19/EK 7. cikk (5) bekezdés (kiigazított szöveg)

? új szöveg

6. Az (1) bekezdésben említett összeget a Bizottság időszakonként, legalább ötévente felülvizsgálja. Amennyiben megfelelő, a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak javaslatot terjeszt be egy irányelvre az (1) bekezdésben említett összeg módosítására, különös tekintettel a bankszektorban és az √ Unió Õ Közösség gazdasági és pénzügyi helyzetében bekövetkezett fejleményekre. Az első felülvizsgálat √ 2015. december 31. előtt Õ a 7. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett időszak végétől számított öt éven belül nem következhet be ð , kivéve, ha előre nem látható események korábbi felülvizsgálatot tesznek szükségessé ï.

⎢ 2009/14/EK 1. cikk 3. bekezdés d) pont (új szöveg)

7. A Bizottság az Európai Unióban – a Bizottság által közzétett harmonizált fogyasztóiár-index változásával – mért infláció mértékének megfelelően kiigazíthatja az (1) és (1a) bekezdésben említett összegeket.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ilyen intézkedést a √ 16. cikkel Õ 7a. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

⎢ 94/19/EK 8. cikk (kiigazított szöveg)

6. cikk A visszafizetendő összeg meghatározása

44. Az 57. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében szereplő összegek az egy hitelintézetnél elhelyezett összes betétre vonatkoznak, függetlenül a betétek számától, pénznemétől és √ Unión Õ Közösségen belüli elhelyezkedésétől.

45. Az 57. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében megállapított összegek kiszámításakor figyelembe veszik az egyes betétesek közös számlából való részesedését.

Különös rendelkezések hiányában az ilyen számlát egyenlően kell felosztani a betétesek között.

Az 57. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében megállapított összegek kiszámításának céljából a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az olyan számlán elhelyezett betéteket, amelyek tekintetében két vagy több személy jogosult, mint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, társulás vagy hasonló természetű csoportosulás tagja, összevonhatók és egyetlen betétes betétjeként kezelhetők legyenek.

46. Ha a betétes nem jogosult a számlán elhelyezett összegek fölött kizárólagosan rendelkezni, a biztosítás a kizárólagos jogosultra vonatkozik, feltéve, hogy azt a személyt azonosították, vagy azonosítható, mielőtt a hatáskörrel rendelkező √ az illetékes Õ hatóságok az 1. cikk (3) bekezdésének i. pontjában a 2. cikk (1) bekezdése e) pontjának i. alpontjában foglalt megállapításokat megteszik, vagy a bíróság az 1. cikk (3) bekezdésének ii. pontjában a 2. cikk (1) bekezdés e) pontjának ii. alpontjában foglalt határozatot meghozza. Amennyiben több kizárólagos jogosult van, az 57. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében meghatározott összegek kiszámításakor az összegek kezelésére vonatkozó megállapodás szerinti egyéni részesedést kell figyelembe venni.

∫ új szöveg

47. A visszafizetendő összeg kiszámításának referencia-időpontja az a nap, amelyen az illetékes hatóságok a 2. cikk (1) bekezdése e) pontjának i. alpontjában említett megállapítást megteszik vagy a bíróság a 2. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában említett határozatot meghozza. A visszafizetendő összeg kiszámításánál nem szabad figyelembe venni a betétesnek a hitelintézettel szembeni kötelezettségeit.

48. A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek bármikor felkérhessék a hitelintézeteket arra, hogy adjanak tájékoztatást az összes betétes betéteinek összevont összegéről.

49. A betétbiztosítási rendszer megtéríti a betétek kamatát, amely felhalmozódott, de nem került jóváírásra addig a napig, amelyen az illetékes hatóságok a 2. cikk (1) bekezdése e) pontjának i. alpontjában említett megállapítást megteszik vagy a bíróság a 2. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában említett határozatot meghozza. Az 5. cikk (1) bekezdésében említett korlát nem léphető túl.

Ha a kamat más pénzügyi eszköz értékétől függ és ezért nem határozható meg anélkül, hogy ne veszélyeztetné a 7. cikk (1) bekezdésében említett határidőn belüli kifizetést, akkor az ilyen kamat megtérítése a nemzeti jog szerinti késedelmi kamatra korlátozódik.

7. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a nemzeti jogban meghatározott szociális célnak megfelelő bizonyos betétkategóriákat, amelyeket az állami támogatásra vonatkozó szabályok betartása mellett harmadik fél biztosít, nem veszik figyelembe az (1) bekezdésben említett, egy betétes által egy hitelintézetnél elhelyezett betétek összevonásánál. Ilyen esetekben a harmadik fél általi biztosítást az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott fedezetre kell korlátozni.

4. E rendelkezés nem vonatkozik a kollektív befektetési formákra.

⎢ 2009/14/EK 1. cikk 6. bekezdés a) pont (új szöveg)

ð új szöveg

7. cikk Visszafizetés

1. A betétbiztosítási rendszereknek képesnek kell lenniük arra, hogy a befagyott betéteket esetében visszafizessékmegtérítsék a betétesek megfelelően bizonyított követeléseit attól a naptól számított ð 7 ï húsz munkanapon belül, amely napon az illetékes hatóságok a 2. cikk (1) bekezdése e) pontjának i. alpontja szerinti megállapítást megteszik, vagy a bíróság a 2. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja szerinti határozatot meghozza.

Ez a határidő magában foglalja a betétesekre és a betétekre vonatkozó, a követelések ellenőrzéséhez szükséges pontos adatok begyűjtését és továbbítását is.

Egészen kivételes körülmények között a betétbiztosítási rendszer az illetékes hatóságokhoz fordulhat a határidő meghosszabbítása érdekében. Az ilyen meghosszabbítás nem haladhatja meg a tíz munkanapot.

A Bizottság 2011. március 16-ig jelentést nyújt az Európai Parlament és a Tanács részére a kifizetési eljárások hatékonyságáról és határidejéről, felmérve, hogy megvalósítható-e az első albekezdésben említett határidő tíz munkanapra történő csökkentése.

⎢ 2009/14/EK 1. cikk 6. bekezdés b) pont

2. —

∫ új szöveg

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 6. cikk (3) bekezdésében említett betétekre hosszabb visszafizetési időtartam vonatkozik. Mindazonáltal ez az időtartam nem lehet hosszabb attól a naptól számított 3 hónapnál, amelyen az illetékes hatóságok a 2. cikk (1) bekezdése e) pontjának i. alpontjában említett megállapítást megteszik vagy a bíróság a 2. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában említett határozatot meghozza.

Az első albekezdésben említett határidőn belül kell kifizetni azt a betétest, aki nem jogosult a 6. cikk (3) bekezdésében említett számlákon elhelyezett összegek fölött kizárólagosan rendelkezni. Ezt a kifizetést figyelembe kell venni a kizárólagos jogosultak kifizetésekor.

2. A betéteseket anélkül ki kell fizetni, hogy szükség lenne a betétbiztosítási rendszerhez intézett kérelemre. E célból a hitelintézet továbbítja a betétekre és a betétesekre vonatkozó szükséges információt, amint azt a rendszer kéri.

⎢ 94/19/EK 10. cikk (új szöveg)

ð új szöveg

3. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőt a betétbiztosítási rendszer nem használhatja abból a célból, hogy a biztosítás kifizetését megtagadja attól a betétestől, aki fizetési követelését nem tudta időben érvényesíteni.

34. ? A betétbiztosítási rendszer és a betétes közötti minden levelezést ⎪ A teljesítendő feltételekhez kapcsolódó iratokat és az (1) bekezdésben említett biztosítás keretében a kártalanításra való jogosultsághoz szükséges eljárásokat a nemzeti jogban előírt módon kell részletesen megfogalmazni annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein √ kell megfogalmazni Õ, amely tagállamban a biztosított betét található. ? Ha egy bank közvetlenül egy másik tagallamban működik, létesített fióktelepek nélkül, az információkat azon a nyelven kell biztosítani, amelyet a betétes a számla megnyitásakor választott. ⎪

45. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőktől függetlenül, amennyiben a számlán elhelyezett összeg tekintetében jogosult vagy érdekelt betétest a 94/308/EGK irányelv 1. cikkében meghatározott pénzmosással vagy azzal összefüggésben gyanúsították, a bíróság határozatának meghozataláig a biztosítási rendszer minden kifizetést felfüggeszthet.

⎢ 94/19/EK 7. cikk (6) bekezdés

8. cikk A betétbiztosítási rendszerrel szembeni követelések

1. A tagállamok biztosítják, hogy a betétes kártalanítási joga a betétes által a betétbiztosítási rendszer ellen indított eljárás tárgyát képezhesse.

⎢ 94/19/EK 11. cikk

? új szöveg

2. A nemzeti jogban biztosított egyéb jogok sérelme nélkül ð és a (3) bekezdésre figyelemmel ï a biztosítás keretében kifizetéseket teljesítő betétbiztosítási rendszerek jogosultak, hogy kifizetéseikkel egyenlő mértékig átvegyék a betéteseket megillető jogokat a felszámolási eljárásban.

∫ új szöveg

3. Ha a betétbiztosítási rendszerek a 10. cikkben említett eljárás keretében kölcsönt nyújtanak egy másik rendszernek, a kölcsönt nyújtó betétbiztosítási rendszerek jogosultak, hogy a kölcsönzött összeggel arányosan átvegyék a betéteseket megillető jogokat a felszámolási eljárásban.

A jogátvételi jog nem gyakorolható a kölcsön 10. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti esedékessége előtt. Ha a felszámolási eljárás az említett időpont előtt befejeződik, a jogátvételi jog kiterjed a kölcsönt felvevő rendszernek kifizetett felszámolási bevételekre.

Az ebben a bekezdésben említett jogátvételi jog alá tartozó jogok első helyen következnek az (1) bekezdésében említett betétesi jog mögött, és a felszámolóval szembeni minden más jog előtt.

4. A tagállamok korlátozhatják azt az időtartamot, amelyen belül azok a betétesek, akiknek a betéteit a rendszer nem fizette vissza vagy nem ismerte el a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül, követelhetik betéteik visszafizetését. Az ilyen határidőt azzal a nappal kell meghatározni, amelyen a betétbiztosítási rendszer által az (2) bekezdésnek megfelelően átvett jogokat nyilvántartásba kell venni a nemzeti jog szerinti felszámolási eljárás során.

A határidő meghatározásakor a tagállamok figyelembe veszik azt az időt, amelyre a betétbiztosítási rendszernek az említett nyilvántartásba vétel előtt a követelések összegyűjtéséhez szüksége van.

∫ új szöveg

9. cikk A betétbiztosítási rendszerek finanszírozása

50. A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek potenciális kötelezettségeik meghatározásához megfelelő rendszerekkel rendelkezzenek. A betétbiztosítási rendszer rendelkezésre álló pénzügyi eszközeinek ezekkel a kötelezettségekkel arányosnak kell lennie.

A betétbiztosítási rendszerek a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket a tagjaiktól származó, minden év június 30-án és december 30-án teljesített rendszeres befizetésből teremtik elő. Ez nem gátolja a más forrásból származó kiegészítő finanszírozást. Egyszeri belépési díj nem írható elő.

A rendelkezésre álló pénzügyi eszközöknek el kell érniük legalább a célszintet. Ha a finanszírozási kapacitás elmarad a célszinttől, a befizetést legalább addig kell folytatni, amíg újra el nem érik a célszintet. Ha a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök a célszint kevesebb, mint kétharmadát teszik ki, a rendszeres befizetés nem lehet kevesebb a biztosítható betétek 0,25%-ánál.

51. Az egyetlen jogalanyhoz kapcsolódó rendszer betéteinek és befektetéseinek kumulált összege nem haladhatja meg rendelkezésre álló pénzügyi eszközeinek 5%-át. Az olyan társaságok, amelyek a 83/349/EGK irányelvben meghatározott összevont (konszolidált) éves beszámolók elkészítése szempontjából vagy az elfogadott nemzetközi számviteli szabályokkal összhangban egy vállalkozáscsoporthoz tartoznak, az említett korlát számítása céljából egy jogalanynak minősülnek.

52. Ha valamely betétbiztosítási rendszer rendelkezésre álló pénzügyi eszközei nem elegendőek a betétesek kifizetéséhez amikor a betétek befagynak, tagjai naptári évenként a biztosítható betéteik 0,5%-át meg nem haladó rendkívüli befizetést teljesítenek. Ezt a befizetést a 7. cikk (1) bekezdésében említett határidő előtt egy nappal kell teljesíteni.

53. Az (1) és (2) bekezdésben említett befizetések kumulatív összege nem haladhatja meg naptári évenként a biztosítható betétek 1%-át.

Az illetékes hatóságok teljesen vagy részlegesen mentesíthetnek egy hitelintézetet a (2) bekezdésben említett kötelezettség alól, ha az (1) és (2) bekezdésben említett befizetések összege veszélyeztetné más hitelezők vele szembeni követeléseinek rendezését. Az ilyen mentességet legfeljebb 6 hónapos időtartamra lehet megadni, de a hitelintézet kérésére megújítható.

5. Az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett pénzügyi eszközöket elsősorban a betétesek ezen irányelv szerinti visszafizetései céljára kell felhasználni.

Mindazonáltal felhasználhatók más hitelintézethez történő betéttranszfer finanszírozására is, feltéve, hogy a betétbiztosítási rendszer által viselt költségek nem haladják meg az érintett hitelintézetnél lévő fedezett betétek összegét. Ebben az esetben a betétbiztosítási rendszer a betéttranszfertől számított egy hónapon belül jelentést nyújt be az Európai Bankfelügyeleti Hatósághoz, amelyben bizonyítja, hogy nem lépte túl a fent említett korlátot.

A tagállamok engedélyezhetik a betétbiztosítási rendszerek számára, hogy pénzügyi eszközeiket a bankok fizetésképtelenségének elkerülésére használják fel anélkül, hogy más hitelintézethez történő betéttranszferre lennének korlátozva, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

a) a rendszer pénzügyi eszközei az intézkedést követően meghaladják a biztosítható betétek 1%-át;

b) a betétbiztosítási rendszer az ilyen intézkedés meghozatalára vonatkozó döntésétől számított egy hónapon belül jelentést nyújt be az Európai Bankfelügyeleti Hatósághoz, amelyben bizonyítja, hogy nem lépte túl a fent említett korlátot.

Az a) pontban említett százalékos arány eseti alapon és az érintett betétbiztosítási rendszer indokolással ellátott kérelme nyomán az illetékes hatóság engedélyétől függően 0,75 és 1% között állapítható meg.

6. A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek megfelelő alternatív finanszírozási megoldásokkal rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik számukra a rövid távú finanszírozáshoz jutást, ha ez a szóban forgó betétbiztosítási rendszerekkel szembeni követelések teljesítéséhez szükséges.

7. A tagállamok havonta tájékoztatják az Európai Bankfelügyeleti Hatóságot a tagállamban lévő biztosítható betétek és fedezett betétek összegéről, valamint a betétbiztosítási rendszereik rendelkezésre álló pénzügyi eszközeinek összegéről. Ezt az információt az illetékes hatóságok megerősítik, és ezzel a megerősítéssel együtt minden hónap végétől számított 10 napon belül eljuttatják az Európai Bankfelügyeleti Hatóságnak.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben említett információt legalább évente közzétegyék a betétbiztosítási rendszerek honlapján.

∫ új szöveg

10. cikk A betétbiztosítási rendszerek közötti kölcsönnyújtás

54. A rendszerek jogosultak kölcsönt felvenni az 1. cikk (2) bekezdésében említett, Unión belüli összes többi betétbiztosítási rendszertől, feltéve, hogy az összes következő feltétel teljesül:

a) a kölcsönt felvevő rendszer nem képes teljesíteni a 8. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségeit a 9. cikk (5) bekezdésének első és második albekezdése alá tartozó korábbi kifizetések miatt;

b) az ezen albekezdés a) pontjában említett helyzet oka a 9. cikkben említett rendelkezésre álló pénzügyi eszközök hiánya;

c) a kölcsönt felvevő rendszer igénybe vette a 9. cikk (3) bekezdésében említett rendkívüli befizetést;

d) a kölcsönt felvevő rendszer jogi kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsönvett pénzeszközöket a 8. cikk (1) bekezdése szerinti követelések kifizetésére fordítja;

e) a kölcsönt felvevő rendszernek jelenleg nincs e cikk alapján más betétbiztosítási rendszerek felé fennálló kölcsönvisszafizetési kötelezettsége;

f) a kölcsönt felvevő rendszer nyilatkozik a kért pénzösszegről;

g) a kölcsön teljes összege nem haladhatja meg a kölcsönt felvevő rendszer biztosítható betéteinek 0,5%-át;

h) a kölcsönt felvevő rendszer haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bankfelügyeleti Hatóságot és ismerteti a fenti feltételek teljesülését alátámasztó érveket, valamint a kért pénzösszeget.

Az első albekezdés f) pontjában említett összeget következőképpen kell meghatározni:

[a 8. cikk (1) bekezdése értelmében visszafizetendő fedezett betétek összege] – [rendelkezésre álló pénzügyi eszközök] + [a 9. cikk (3) bekezdésében említett rendkívüli befizetés maximális összege]

A többi betétbiztosítási rendszer kölcsönt nyújtó rendszerként lép fel. E célból azok a tagállamok, amelyekben egynél több rendszer jött létre, kijelölnek egy rendszert, amely az adott tagállam kölcsönt nyújtó rendszereként működik, és erről tájékoztatják az Európai Bankfelügyeleti Hatóságot. A tagállamok eldönthetik, hogy a kölcsönt nyújtó rendszer számára az ugyanabban a tagállamban letelepedett más betétbiztosítási rendszerek a kölcsönnyújtást megtérítik-e és hogyan.

Az e cikk alapján más betétbiztosítási rendszerek felé kölcsönvisszafizetési kötelezettséggel rendelkező betétbiztosítási rendszerek nem nyújtanak kölcsönt más betétbiztosítási rendszereknek.

55. A kölcsön feltételei a következők:

a) minden rendszer az egyes rendszereknél lévő biztosítható betétek összegével arányos összeget kölcsönöz, a kölcsönt felvevő rendszer és az a) pontban említett betétbiztosítási rendszerek figyelembevétele nélkül. Az összegeket a 9. cikk (7) bekezdésében említett, legutolsó megerősített havi tájékoztatás alapján kell kiszámítani;

b) a kölcsönt felvevő rendszer legkésőbb 5 év múlva visszafizeti a kölcsönt. A kölcsön éves részletekben is visszafizethető. A kamat megfizetése csak a visszafizetéskor esedékes;

c) a kamat mértéke megegyezik a hitel időtartama alatt az Európai Központi Bank által meghatározott aktív oldali rendelkezésre állás kamatlábával.

56. Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság megerősíti, hogy az (1) bekezdésben említett követelmények teljesülnek, megállapítja az egyes rendszerek által nyújtandó kölcsön (2) bekezdés a) pontja alapján kiszámított összegét és a (2) bekezdés c) pontja szerint fizetendő kezdeti kamatlábat, valamint a kölcsön futamidejét.

Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság a megerősítését az (1) bekezdés h) pontjában említett információkkal együtt eljuttatja a kölcsönt nyújtó betétbiztosítási rendszereknek. A rendszereknek 2 munkanapon belül meg kell kapniuk a megerősítést és az információkat. A kölcsönt nyújtó betétbiztosítási rendszerek a kézhezvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb további 2 munkanapon belül teljesítik a kölcsön kifizetését a kölcsönt felvevő rendszer felé.

57. A tagállamok biztosítják, hogy a kölcsönt felvevő rendszer által előírt befizetések elegendőek legyenek a kölcsönvett összeg visszafizetéséhez és a célszint mielőbbi visszaállításához.

∫ új szöveg

11. cikk A betétbiztosítási rendszerekbe teljesítendő befizetések kiszámítása

58. A betétbiztosítási rendszerek 9. cikkben említett befizetéseit minden egyes tag vonatkozásában az általa viselt kockázat mértéke alapján kell meghatározni. A hitelintézetek nem fizetnek azon összeg 75%-ánál kevesebbet vagy 200%-ánál többet, amelyet egy átlagos kockázattal rendelkező banknak kellene befizetnie. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az 1. cikk (3) és (4) bekezdésében említett rendszerek tagjai a betétbiztosítási rendszerekbe kevesebb befizetést teljesítsenek, de ez nem lehet kevesebb azon összeg 37,5%-ánál, amelyet egy átlagos kockázattal rendelkező banknak kellene befizetnie.

59. A viselt kockázat mértékének meghatározását és a befizetések kiszámítását az I. és a II. mellékletben említett elemek alapján kell elvégezni.

60. A (2) bekezdés nem alkalmazandó az 1. cikk (2) bekezdésében említett betétbiztosítási rendszerekre.

61. A Bizottság felhatalmazást kap annak érdekében, hogy meghatározza a II. melléklet A. részében szereplő fogalommeghatározások és módszerek elemeit. A szabályozási standardok ilyen tervezeteit az [EBA-rendelet] 7–7d. cikkével összhangban kell elfogadni. Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság kidolgozhat szabályozásistandard-tervezeteket a Bizottsághoz való benyújtás céljából.

62. Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság 2012. december 31-ig iránymutatást bocsát ki a II. melléklet B. részének alkalmazásáról, az [EBA-rendelet 8. cikkének] megfelelően.

⎢ 94/19/EK 4. cikk (új szöveg)

12. cikk Unión belüli együttműködés

1. Egy tagállamban a 3. cikk (1) bekezdése szerint létesített és hivatalosan elismert A betétbiztosítási rendszerek védelmet nyújtanak a hitelintézetek más tagállamokban létesített fióktelepeinek betétesei számára.

1999. december 31-ig a biztosított fedezetnek sem a szintje, sem pedig a terjedelme, beleértve a százalékot is, nem haladhatja meg a fogadó tagállam területén a megfelelő biztosítási rendszer által nyújtott fedezet maximális szintjét vagy terjedelmét.

Az említett időpont előtt a Bizottság jelentést készít a második albekezdés alkalmazása során szerzett tapasztalat alapján, és megfontolja az említett intézkedések folytatásának szükségességét. Amennyiben alkalmasnak találja, a Bizottság javaslatot terjeszt elő egy irányelv meghozatalára az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, az érvényesség meghosszabbításának céljából.

2. Amennyiben a fogadó tagállam betétbiztosítási rendszere által nyújtott fedezet szintje és/vagy terjedelme, ide értve a százalékot is, meghaladja az abban a tagállamban biztosított fedezet szintjét és/vagy terjedelmét, amelyben a hitelintézet működését engedélyezték, a fogadó tagállam biztosítja, hogy a területén a hivatalosan elismert betétbiztosítási rendszerhez egy fióktelep önkéntes alapon csatlakozhat annak érdekében, hogy kiegészítse azt a biztosítást, amelyet betétesei élveznek a saját tagállam betétbiztosítási rendszerében már meglévő tagságuk miatt.

Az a betétbiztosítási rendszer, amelyhez a fióktelep csatlakozni kíván, kiterjed arra az intézményi kategóriára, amelybe a fióktelep tartozik, vagy amelynek legjobban megfelel a fogadó tagállamban.

3. A tagállamok biztosítják, hogy objektív és általánosan alkalmazott feltételek vonatkozzanak egy fogadó tagállam betétbiztosítási rendszerében a fióktelepek tagságára a (2) bekezdésnek megfelelően. A felvétel a tagsági kötelezettségek teljesítésétől, különösen a hozzájárulások és egyéb díjak megfizetésétől függ. A tagállamok e bekezdés végrehajtása során a II. mellékletben megállapított irányadó alapelveket követik.

4. Amennyiben a (2) bekezdés szerint önkéntes tagként belépő fióktelep nem teljesíti a betétbiztosítási rendszerben fennálló tagságából rá háruló kötelezettségeit, az engedélyt kiadó hatóságokat értesítik, és a betétbiztosítási rendszerrel együttműködésben meghozzák mindazon intézkedéseket, amelyekkel biztosítható, hogy a fent említett kötelezettségek teljesüljenek.

Amennyiben a fióktelep a fent említett intézkedések ellenére nem teljesíti kötelezettségeit, legalább 12 hónapos felmondási határidőt követően a betétbiztosítási rendszer az engedélyt kibocsátó hatóságok jóváhagyásával kizárhatja a fióktelepet. A kizárás előtt elhelyezett betéteket lejáratig az önkéntes betétbiztosítási rendszerek biztosítják. A betéteseket tájékoztatják a kiegészítő betétbiztosítás megszűnéséről.

⎢ 2009/14/EK 1. cikk 7. bekezdés (kiigazított szöveg)

12. cikk

1. A Bizottság 2009. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőkre vonatkozóan:

a betétbiztosítási rendszerek finanszírozási mechanizmusának összehangolása, különös tekintettel az összehangolás hiányának a határon átnyúló válság esetén várható hatásaira, tekintettel a betétek kártalanítási kifizetéseinek rendelkezésre állására, illetve a tisztességes versenyre, valamint az ilyen harmonizálás előnyeire és költségeire;

b) az egyes átmenetileg megemelt számlaegyenlegekre nyújtott teljes fedezet megfelelősége és módozatai;

c) a kockázat alapú befizetések bevezetésének lehetséges modelljei;

d) egy közösségi betétbiztosítási rendszer esetleges bevezetésének előnyei és költségei;

e) a beszámítással – amikor a betétes betétállományát szembeállítják a hitelállományával – kapcsolatos eltérő jogszabályoknak a rendszer hatékonyságára gyakorolt hatása, valamint a lehetséges torzulások, figyelembe véve a határon átnyúló felszámolást;

f) a hatály alá tartozó termékek és biztosított betétesek körének összehangolása, figyelembe véve a kis- és középvállalkozások és a helyi hatóságok sajátos igényeit;

g) a betétbiztosítási rendszerek és a betétesek kifizetésének olyan alternatív eszközei közötti kapcsolat, mint a sürgősségi kifizetési mechanizmusok.

Szükség esetén a Bizottság megfelelő javaslatokat nyújt be az irányelv módosítására vonatkozóan.

2. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és az európai bankbizottságot, ha meg kívánják változtatni a betétbiztosítás hatályát vagy szintjét, valamint arról, ha más tagállamokkal folytatott együttműködés során bármilyen nehézség merült fel.

⎢ 2009/14/EK 1. cikk 2. bekezdés a) pont (új szöveg)

5. Az (1)–(4) bekezdésekben említett esetekben a tagállamok biztosítják a betétbiztosítási rendszerek együttműködését.

⎢ 2009/14/EK 1. cikk 2. bekezdés b) pont (új szöveg)

6. A Bizottság legalább kétévenként felülvizsgálja e cikk alkalmazását, és indokolt esetben javaslatot tesz a módosítására.

∫ új szöveg

2. A hitelintézetek más tagállamokban létesített fióktelepeinek betéteseit vagy olyan tagállamok betéteseit, ahol egy más tagállamban engedélyezett hitelintézet működik, a székhely szerinti tagállam rendszere nevében a fogadó tagállam rendszere fizeti ki. A székhely szerinti rendszer megtéríti a fogadó rendszernek a kifizetéseket.

A fogadó tagállam rendszere továbbá tájékoztatja az érintett betéteseket a székhely szerinti tagállam rendszere nevében és jogosult a szóban forgó betétesekkel kapcsolatot tartani a székhely szerinti tagállam rendszere nevében.

3. Ha valamely hitelintézet megszünteti tagságát egy rendszerben és egy másik rendszerhez csatlakozik, a tagság visszavonását megelőző 6 hónap során teljesített befizetést meg kell téríteni vagy át kell utalni a másik rendszerbe. Ez nem alkalmazandó, ha a hitelintézetet a 3. cikk (3) bekezdése alapján kizárták a rendszerből.

4. A tagállamok biztosítják, hogy a székhely szerinti tagállam betétbiztosítási rendszerei elvégezzék a 3. cikk (7) bekezdésében említett információk cseréjét a fogadó tagállam rendszereivel. Az említett cikkben meghatározott korlátozások alkalmazandók.

5. A betétbiztosítási rendszerek közötti hatékony együttműködés elősegítése érdekében, különös tekintettel erre a cikkre és a 10. cikkre, a betétbiztosítási rendszerek vagy adott esetben az illetékes hatóságok írásos együttműködési megállapodásokat kötnek. A megállapodások figyelembe veszik a 95/46/EK irányelvben meghatározott követelményeket.

Az Európai Bankfelügyeleti Hatóságot értesíteni kell az ilyen megállapodások létezéséről és tartalmáról. A Hatóság véleményezheti a megállapodásokat az [EBA-rendelet] 6. cikke (2) bekezdésének f) pontja és 19. cikke alapján. Ha az illetékes hatóságok vagy a betétbiztosítási rendszerek nem tudnak megállapodásra jutni vagy a megállapodás értelmezése vita tárgyát képezi, az Európai Bankfelügyeleti Hatóság az [EBA-rendelet 11. cikke] alapján rendezi a nézetkülönbségeket.

Az ilyen megállapodások hiánya nem befolyásolja a betétesek 8. cikk (2) bekezdése szerinti, vagy a hitelintézetek e cikk (3) bekezdése szerinti követeléseit.

⎢ 94/19/EK 6. cikk (kiigazított szöveg)

? új szöveg

13. cikk Harmadik országokban létesített hitelintézetek fióktelepei

63. A tagállamok ellenőrzik, hogy az √ Unión Õ Közösségen kívüli székhellyel rendelkező hitelintézet által létrehozott fióktelep az ezen irányelvben előírtakkal egyenértékű védelemmel rendelkezzen.

Amennyiben nem rendelkezik ezzel, a tagállamok a √ 2006/48/EK irányelv 38. cikkének (1) bekezdése Õ 77/780/EGK irányelv 9. cikkének (1) bekezdése szerint előírhatják, hogy az √ Unión Õ Közösségen kívül székhellyel rendelkező hitelintézet által létrehozott fióktelepek csatlakozzanak a területükön működő betétbiztosítási rendszerekhez.

64. Az √ Unión Õ Közösségen kívüli székhellyel rendelkező és ð valamely tagállamban működő rendszerben tagsággal nem rendelkező ï hitelintézet által létrehozott fióktelepek jelenlegi és leendő betétesei megkapnak minden olyan tájékoztatást a hitelintézettől, amely a betéteik védelmét szolgáló biztosítási intézkedésekkel kapcsolatos.

3. A (2) bekezdésben említett tájékoztatást annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell közzétenni világos és érthető formában megfogalmazva, amelyben a fióktelepet a nemzeti jog által előírt módon létrehozták.

⎢ 2009/14/EK 1. cikk 5. bekezdés (új szöveg)

ð új szöveg

14. cikk A betétesek tájékoztatása

1. A tagállamok biztosítják, hogy a hitelintézetek a betétesek és a leendő betétesek számára megadjanak annak a betétbiztosítási rendszernek az azonosításához szükséges minden tájékoztatást, amelynek az √ Unión Õ Közösségen belül a hitelintézet és a fióktelepei tagjai, vagy bármely más, a 3. cikk (1) bekezdésének második albekezdése vagy a 3. cikk (4) bekezdése szerinti alternatív megállapodásról szóló tájékoztatást. A betéteseket a betétbiztosítási rendszer vagy bármely más megfelelően alkalmazandó helyettesítő rendszer rendelkezéseiről tájékoztatják, ideértve a betétbiztosítási rendszer által ajánlott fedezet összegét és hatályát. Amennyiben a betétbiztosítási rendszer a √ 4. cikkben Õ 7. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nem biztosít egy betétet, a hitelintézet köteles erről tájékoztatni a betétest.

2. Minden ð A leendő betéteseknek szóló ï információt ð szerződéskötés előtt ï közérthető formában kell rendelkezésre bocsátani ð , és ellenjegyeztetni kell a leendő betétesekkel. A III. mellékletben található mintát kell használni. ï

3. A jelenlegi betéteseknek szóló információkat a számlakivonataikon kell rendelkezésre bocsátani. Ez az információ megerősítést tartalmaz arról, hogy a betétek a 2. cikk (1) bekezdése és a 4. cikk alapján biztosíthatók. Ezenfelül hivatkozni kell a III. mellékletben található tájékoztatóra és arra, hogy hol szerezhető be. Feltüntethető az illetékes betétbiztosítási rendszer weboldala is.

Kérésre tájékoztatást nyújtanak a kártalanítási feltételekről és azoknak a formaságoknak a teljesítéséről, amelyeket a kártalanításra való jogosultsághoz teljesíteni kell.

⎢ 94/19/EK 9. cikk

? új szöveg

4. Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást a nemzeti jogszabályokban előírt módon, annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell közzétenni, amelyben a fióktelep létrejött.

5. A tagállamok meghozzák az (1) bekezdésben szereplő tájékoztatás hirdetésben való felhasználásátra vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy megakadályozzák azt, hogy az ilyen felhasználás befolyásolja a bankrendszer stabilitását vagy a betétesek bizalmát. A tagállamok az ilyen hirdetést arra a betétbiztosítási rendszerre való tényszerű hivatkozásra korlátozhatják, ð amely a hirdetett terméket biztosítja ï amelyhez a hitelintézet tartozik.

∫ új szöveg

Az olyan hitelintézetek, amelyek az 1. cikk (3) és (4) bekezdésében említett rendszer tagjai, megfelelően tájékoztatják a betéteseket a rendszer működéséről. Ez a tájékoztatás nem tartalmazhat utalást a betétek korlátlan fedezetére.

6. Ha hitelintézetek egyesülnek, a betéteseket legalább egy hónappal azelőtt tájékoztatni kell az egyesülésről, hogy az jogerőre emelkedne. A betéteseket tájékoztatni kell arról, hogy ha az egyesülés hatályossá válik, az egyes egyesülő bankoknál elhelyezett betéteiket a betétbiztosítási rendszer által biztosított fedezet meghatározása szempontjából összevontan kezelik az egyesülést követően.

7. Ha a betétes internetes banki szolgáltatást használ, az ezen irányelv által előírt közzéteendő információkat elektronikus úton kell közölni a betétes figyelmét felkeltő módon.

⎢ 2009/14/EK 1. cikk 7. bekezdés (kiigazított szöveg)

12. cikk

1. A Bizottság 2009. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőkre vonatkozóan:

a) a betétbiztosítási rendszerek finanszírozási mechanizmusának összehangolása, különös tekintettel az összehangolás hiányának a határon átnyúló válság esetén várható hatásaira, tekintettel a betétek kártalanítási kifizetéseinek rendelkezésre állására, illetve a tisztességes versenyre, valamint az ilyen harmonizálás előnyeire és költségeire;

b) az egyes átmenetileg megemelt számlaegyenlegekre nyújtott teljes fedezet megfelelősége és módozatai;

c) a kockázat alapú befizetések bevezetésének lehetséges modelljei;

d) egy közösségi betétbiztosítási rendszer esetleges bevezetésének előnyei és költségei;

e) a beszámítással – amikor a betétes betétállományát szembeállítják a hitelállományával – kapcsolatos eltérő jogszabályoknak a rendszer hatékonyságára gyakorolt hatása, valamint a lehetséges torzulások, figyelembe véve a határon átnyúló felszámolást;

f) a hatály alá tartozó termékek és biztosított betétesek körének összehangolása, figyelembe véve a kis- és középvállalkozások és a helyi hatóságok sajátos igényeit;

g) a betétbiztosítási rendszerek és a betétesek kifizetésének olyan alternatív eszközei közötti kapcsolat, mint a sürgősségi kifizetési mechanizmusok.

Szükség esetén a Bizottság megfelelő javaslatokat nyújt be az irányelv módosítására vonatkozóan.

2. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és az európai bankbizottságot, ha meg kívánják változtatni a betétbiztosítás hatályát vagy szintjét, valamint arról, ha más tagállamokkal folytatott együttműködés során bármilyen nehézség merült fel.

⎢ 94/19/EK 13. cikk (kiigazított szöveg)

15. cikk Engedélyezett hitelintézetek listája

A √ 2006/48/EK irányelv 14. cikke Õ 77/780/EGK irányelv 3. cikkének (7) bekezdése szerint összeállítandó engedélyezett hitelintézetek listáján a Bizottság ezen irányelvnek megfelelően feltünteti az egyes hitelintézetek státuszát.

∫ új szöveg

16. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

65. A Bizottság felhatalmazást kap az 5. cikk (7) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. E felhatalmazás határozatlan időre szól.

66. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul értesíti arról egyidejűleg az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

67. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 17. és a 18. cikk határozza meg.

17. cikk

A felhatalmazás visszavonása

1. Az Európai Parlament vagy a Tanács visszavonhatja a 16. cikkben megállapított felhatalmazást.

2. Az az intézmény, amely belső eljárást indított annak eldöntése érdekében, hogy vissza kívánja-e vonni a felhatalmazást, a végső határozat meghozatala előtt ésszerű időn belül tájékoztatja arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve a visszavonás tárgyát képező felhatalmazást, valamint a visszavonás lehetséges indokait.

3. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba, és nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

18. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogások

1. Az Európai Parlament és a Tanács kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben a bejelentés időpontjától kezdődő két hónapos határidőn belül. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére e határidő egy hónappal meghosszabbodik.

2. A felhatalmazáson alapuló jogi aktust az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni és az aktus az annak rendelkezéseiben megállapított időpontban hatályba lép, amennyiben a fenti határidő leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem kifogásolja az adott felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktust az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki lehet hirdetni és az aktus hatályba léphet, ha az Európai Parlament és a Tanács ezt az időpontot megelőzően egyaránt arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem emel kifogást.

3. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásolja az adott felhatalmazáson alapuló jogi aktust, akkor az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben kifogást emelő intézmény megadja kifogásának indokait.

19. cikkÁtmeneti rendelkezések

68. A 9. cikkben említett, betétbiztosítási rendszerekbe teljesítendő befizetéseket a 9. cikk (1) bekezdésében említett célszint eléréséig a lehető legegyenletesebb módon kell elosztani.

69. Azokat a betéteseket, akik a következőkben felsorolt betétekkel rendelkeznek, tájékoztatni kell arról, hogy a továbbiakban e betétekre már nem terjed ki a betétbiztosítási rendszer fedezete: ugyanazon hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a saját váltókból és kötelezvényekből származó tartozások; olyan betétek, amelyek létezését csak számlakivonattól eltérő okirattal lehet bizonyítani; olyan betétek, amelyek tőkeösszegét nem kell névértéken visszafizetni; olyan betétek, amelyek tőkeösszegét csak a hitelintézet vagy harmadik fél által nyújtott meghatározott garancia vagy megállapodás keretében kell névértéken visszafizetni.

70. Amennyiben ezen irányelv vagy a 2009/14/EK irányelv nemzeti jogba való átültetése után a betétbiztosítási rendszerek fedezete már nem terjed ki részben vagy egészében bizonyos betétekre, úgy a tagállamok lehetővé tehetik, hogy az ilyen betétek 2014. december 31-ig fedezve maradjanak, ha azokat 2010. június 30. előtt fizették be. 2014. december 31. után a tagállamok gondoskodnak arról, hogy egy rendszer se nyújtson magasabb vagy átfogóbb szintű fedezetet az ezen irányelvben előírtnál, függetlenül a betétek befizetésének időpontjától.

71. A Bizottság 2015. december 31-ig jelentést, és adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak annak megállapítása céljából, hogy célszerű-e az egész Unióra kiterjedő egységes rendszer kialakítása a fennálló betétbiztosítási rendszerek helyett.

72. A Bizottság az [Európai Bankfelügyeleti Hatóság] segítségével 2015. december 15-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv végrehajtásáról. A jelentésnek ki kell térnie különösen arra, hogy a fedezett betétek alapján lehetséges-e meghatározni a célszintet anélkül, hogy az csökkentené a betétesek védelmét.

⎢ 94/19/EK 14. cikk

? új szöveg

20. cikk Átültetés a nemzeti jogba

73. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek ? az 1. cikknek, a 2. cikk (1) bekezdése a), c), d), f), h)–m) pontjának, a 2. cikk (2) bekezdésének, a 3. cikk (1) bekezdésének, a 3. cikk (3) bekezdésének, a 3. cikk (5)–(7) bekezdésének, a 4. cikk (1) bekezdése d)–k) pontjának, az 5. cikk (2)–(5) bekezdésének, a 6. cikk (4)–(7) bekezdésének, a 7. cikk (1)–(3) bekezdésének, a 8. cikk (2)–(4) bekezdésének, a 9–11. cikknek, a 12. cikknek, a 13. cikk (1)–(2) bekezdésének, a 14. cikk (1)–(3) bekezdésének, a 14. cikk (5)–(7) bekezdésének, a 19. cikknek és az I–III. mellékletnek legkésőbb 2012. december 31-ig megfeleljenek. ⎪ Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot ð E rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak. ï

Az első albekezdéstől eltérve, a tagállamok azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a 9. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésének, a 9. cikk (3) bekezdésének és a 10. cikknek megfeleljenek, 2020. december 31-ig léptetik hatályba.

Az első albekezdéstől eltérve, a tagállamok azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a 7. cikk (1) bekezdésének és a 9. cikk (5) bekezdésének megfeleljenek, 2013. december 31-ig léptetik hatályba. Mindazonáltal a biztosítható betétek 9. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett aránya nem alkalmazandó 2014. január 1-je előtt. 2017. december 31-ig 0,5%-os arány alkalmazandó. Ezt az időpontot követően 2020. december 31-ig 0,75%-os arány alkalmazandó.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. ð A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg. ï

74. A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

∫ új szöveg

21. cikk Hatályon kívül helyezés

A 94/19/EK irányelv – egymást követő módosításaival együtt – 2012. december 31-étől hatályát veszti; ez nem érinti a IV. mellékletben felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, az V. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

⎢ 94/19/EK 15. cikk (kiigazított szöveg)

? új szöveg

22. cikk Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai √ Unió ∏ Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő ð huszadik ï napon lép hatályba.

ð A 2. cikk (1) bekezdésének b), e), g) pontja, a 4. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontja, az 5. cikk (1) bekezdése, a 6. cikk (1)–(3) bekezdése, a 7. cikk (4) bekezdése, a 8. cikk (1) bekezdése, a 12. cikk (1) bekezdése, a 13. cikk (3) bekezdése, a 14. cikk (4) bekezdése és a 15–18. cikk 2013. január 1-jétől alkalmazandó. ï

⎢ 94/19/EK 16. cikk

23. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök […] […]

∫ új szöveg

I. MELLÉKLET

A betétbiztosítási rendszerek kockázatalapú befizetéseinek meghatározása

75. A következő képletek alkalmazandók:

a) a tag által teljesítendő kockázatalapú befizetés összege

C i = TC * RS i

b) a tag kockázati részesedése

[pic]

c) a tag által teljesítendő befizetés kockázattal súlyozott összege

RA i = CB *[pic]

ahol:

C i a betétbiztosítási rendszer i -edik tagja által teljesítendő befizetés összege

TC a rendszer által beszedendő befizetések teljes összege

RS i az i -edik tag kockázati részesedése

RA i az i -edik tag által teljesítendő befizetés kockázattal súlyozott összege

RA k az n tag mindegyike által teljesítendő befizetés kockázattal súlyozott összege

CB a befizetési alap (vagyis a biztosítható betétek)

β i a II. mellékletnek megfelelően az i -edik taghoz rendelt kockázati együttható

76. A következő képletek alkalmazandók:

a) a tag teljes összetett pontszáma

[pic]= ¾[pic]+ ¼[pic]

b) a tag alapmutatókból számított összetett részpontszáma

[pic]= ¼ [[pic]+[pic]+[pic]+[pic]]

c) a tag kiegészítő mutatókból számított összetett részpontszáma

[pic]=[pic][[pic]+[pic]+ … +[pic]]

ahol:

[pic] az i -edik tag teljes összetett pontszáma

[pic] az i -edik tag teljes összetett részpontszáma az alapmutatók figyelembevételével

[pic] az i -edik tag teljes összetett részpontszáma a kiegészítő mutatók figyelembevételével

[pic] egy változó, amely az i -edik tagnak a II. mellékletben bemutatott valamely egyedi alap- vagy kiegészítő mutatóval kapcsolatos kockázatát becsüli

x az adott alap- vagy kiegészítő mutató szimbóluma.

∫ új szöveg

II. MELLÉKLET

A kockázatalapú befizetések számításához használt mutatók, pontszámok és súlyok

A. RÉSZ

Alapmutatók

1. A kockázatalapú befizetések számításához az alábbi alapmutatókat kell használni:

Kockázati osztály | Mutató | Arány |

Tőkemegfelelés | A 2006/48/EK irányelv 57. cikkének a)–ca) pontjában említett szavatolótőke-elemek és a 2006/48/EK irányelv 76. cikkében említett, kockázattal súlyozott eszközök | Szavatolótőke |

Kockázattal súlyozott eszközök |

Eszközminőség | Nem teljesítő hitelek | Nem teljesítő hitelek |

Bruttó hitelállomány |

Jövedelmezőség | Eszközarányos nyereség | Nettó jövedelem |

Átlagos eszközállomány |

Likviditás | A 11. cikk (4) bekezdésétől függően a tagállamoknak kell meghatározniuk |

2. A kockázati profilok figyelembevételére az alapmutatók tekintetében az alábbi pontszámokat kell használni.

Kockázati szint | Tőkemegfelelés | Eszközminőség | Jövedelmezőség | Likviditás |

Igen alacsony kockázat | 1 | 1 | 1 | 1 |

Alacsony kockázat | 2 | 2 | 2 | 2 |

Közepes kockázat | 3 | 3 | 3 | 3 |

Magas kockázat | 4 | 4 | 4 | 4 |

Igen magas kockázat | 5 | 5 | 5 | 5 |

3. Egy adott kockázati osztályban a mutatók tényleges értékei alapján a tagokhoz az alábbi pontszámokat kell rendelni:

Elem | Szimbólum (x) | [pic]= 1 | [pic]= 2 | [pic]= 3 | [pic]= 4 | [pic]= 5 |

Tőkemegfelelés | CA | x > 12.3% | 12.3% ≥ x > 9.6% | 9.6% ≥ x > 8.2% | 8.2% ≥ x > 7% | x ≤ 7% |

Eszközminőség | AQ | x ≤ 1% | 1% < x ≤ 2.1% | 2.1% < x ≤ 3.7% | 3.7% < x ≤ 6% | x > 6% |

Jövedelmezőség | P | x > 1.2% | 1.2% ≥ x > 0.9% | 0.9% ≥ x > 0.7% | 0.7% ≥ x > 0.5% | x ≤ 0.5% |

Likviditás | L | A 11. cikk (4) bekezdésétől függően az egyes [pic]-k küszöbértékeit a tagállamok határozhatják meg. |

4. Egy adott taghoz összetett pontszámától függően az alábbi kockázati súlyokat (együtthatókat) kell rendelni:

Összetett pontszám (ρ) | 1 < ρ ≤ 1.5 | 1.5 < ρ ≤ 2.5 | 2.5 < ρ ≤ 3.5 | 3.5 < ρ ≤ 4.5 | 4.5 < ρ ≤ 5 |

Kockázati együttható (β) | 75% | 100% | 125% | 150% | 200% |

B. RÉSZ

Kiegészítő mutatók

1. A tagállamok kiegészítő mutatókat határoznak meg a kockázatalapú befizetések számításához. E célra az alábbi mutatók egy része vagy egésze is felhasználható:

Kockázati osztály | Mutató / arány | Képlet |

Tőkemegfelelés | Teljes tőke | Teljes tőke |

Kockázattal súlyozott eszközök |

Tőkefelesleg * | Tőkefelesleg | vagy | Tőkefelesleg |

Összes eszköz | Kockázattal súlyozott eszközök |

Eszközminőség | Hitelveszteségekre képzett céltartalék | Hitelveszteségekre képzett céltartalék | vagy | Hitelveszteségekre képzett céltartalék |

Nettó kamatbevétel | Működési jövedelem |

Kockázattal súlyozott eszközök | Kockázattal súlyozott eszközök |

Összes eszköz |

Jövedelmezőség | Költség/bevétel arány | Működési ráfordítások |

Működési jövedelem |

Nettó nyereség | Nettó nyereség |

Teljes tőke |

Likviditás | A 11. cikk (5) bekezdésétől függően a tagállamoknak kell meghatározniuk |

* Tőkefelesleg = Tőke – a 2006/48/EK irányelv 57. cikkének a)–h) pontjában említett szavatolótőke.

2. A kockázati profilok figyelembevételére a kiegészítő mutatók tekintetében az alábbi pontszámokat kell használni.

Kockázati szint | Tőkemegfelelés | Eszközminőség | Jövedelmezőség | Likviditás |

Igen alacsony kockázat | 1 | 1 | 1 | 1 |

Alacsony kockázat | 2 | 2 | 2 | 2 |

Közepes kockázat | 3 | 3 | 3 | 3 |

Magas kockázat | 4 | 4 | 4 | 4 |

Igen magas kockázat | 5 | 5 | 5 | 5 |

3. Egy adott taghoz összetett pontszámától függően az alábbi kockázati súlyokat (együtthatókat) kell rendelni:

Összetett pontszám (ρ) | 1 < ρ ≤ 1.5 | 1.5 < ρ ≤ 2.5 | 2.5 < ρ ≤ 3.5 | 3.5 < ρ ≤ 4.5 | 4.5 < ρ ≤ 5 |

Kockázati együttható (β) | 75% | 100% | 125% | 150% | 200% |

∫ új szöveg

III. MELLÉKLET

Minta: A betéteseknek szóló tájékoztató

Ha az esedékes és kifizetendő betétet a hitelintézet a pénzügyi körülményeihez közvetlenül kapcsolódó okok miatt nem fizette ki, akkor a betétet egy betétbiztosítási rendszer fizeti vissza a betéteseknek. Az illetékes betétbiztosítási rendszer általános fedezetet ad a [számlavezető hitelintézet neve] [termék neve] nevű termékére.

A fedezet bankonként legfeljebb 100 000 EUR visszafizetésére terjed ki. A fedezet megállapításakor az adott banknál tartott betéteket összevontan veszik figyelembe. Így például, ha a betétes megtakarítási számláján 90 000 EUR, folyószámláján pedig 20 000 EUR található, a fedezet akkor is csak 100 000 EUR visszafizetésére terjed ki.

[Csak a vonatkozó esetben]: Ez a számítási módszer akkor is érvényes, ha a bank több cégnevet is használ. A(z) [számlavezető hitelintézet neve] [ugyanazon hitelintézet minden más megnevezése] néven is tevékenykedik. Az említett nevű hitelintézeteknél tartott betétek összesen legfeljebb 100 000 EUR összegű fedezetet élveznek.

Közös számla esetében a 100 000 EUR összegű fedezet minden egyes betétest megillet.

[ Csak a vonatkozó esetben :] A 100 000 EUR összegű fedezeti korlát alkalmazása céljából az olyan számlán elhelyezett betéteket, amelyek tekintetében két vagy több személy jogosult, mint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, társulás vagy hasonló természetű csoportosulás tagja, összevontan és egyetlen betétes betétjeként kezelik.]

A betétbiztosítási rendszerek általában minden lakossági betétes és vállalkozás számára fedezetet nyújtanak. A kivételek, amelyek meghatározott betétekre vonatkoznak, megtalálhatók az illetékes betétbiztosítási rendszer weboldalán. Az Ön bankja kérésre arról is tájékoztatást ad, hogy a fedezet kiterjed-e bizonyos termékekre vagy sem. A bank a betétekre vonatkozó fedezet tényét a számlakivonaton is feltünteti.

Az illetékes betétbiztosítási rendszer a(z) [név, cím, telefonszám, e-mail cím és weboldal]. E rendszer legfeljebb hathetes, 2013. december 31-től pedig egyhetes határidőn belül visszafizeti az Ön betéteit (legfeljebb 100 000 EUR-t).

Amennyiben e határidőkön belül nem kapja vissza pénzét, úgy vegye fel a kapcsolatot a betétbiztosítási rendszerrel, mivel a kifizetésekre vonatkozó igényeket adott esetben csak korlátozott ideig lehet bejelenteni. További tájékoztatásért látogasson el a következő weboldalra: [az illetékes betétbiztosítási rendszer weboldala].

[ Csak a vonatkozó esetben :] Az Ön betétjére betétbiztosítási rendszerként [elismert/nem elismert] intézményi betétbiztosítási rendszer ad fedezetet. A rendszerben részt vevő bankok a fizetésképtelenség elkerülése céljából kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak. Mindazonáltal ha ennek ellenére bekövetkezne a bankok fizetésképtelensége, az Ön betéteit legfeljebb 100 000 EUR erejéig visszafizetik.

∫ új szöveg

IV. MELLÉKLET

A. RÉSZ

Azok az irányelvek, amelyek a 21. cikknek megfelelően – egymást követő módosításaikkal együtt – hatályukat vesztik

Az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EK irányelve (1994. május 30.) a betétbiztosítási rendszerekről.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/14/EK irányelve (2009. március 11.) a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvnek a fedezeti szint és a kifizetési határidő tekintetében történő módosításáról.

B. RÉSZ

A 21. cikkben említett átültetési határidők

Irányelv | Átültetési határidő |

94/19/EK | 1995. július 1. |

2009/14/EK | 2009. június 30. |

2009/14/EK (a 2009/14/EK irányelv által módosított 94/19/EK irányelv 1. cikk 3. pont i. alpontjának második bekezdése, 7. cikkének (1a) és (3) bekezdése, és 10. cikkének (1) bekezdése) | 2010. december 31. |

∫ új szöveg

V. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

Ezen irányelv | A 2009/14/EK irányelv | A 94/19/EK irányelv |

1. cikk | - | - |

2. cikk (1) bekezdés a) pont | 1. cikk 1. pont |

2. cikk (1) bekezdés d) pont | 1. cikk 2. pont |

2. cikk (1) bekezdés e) pont | 1. cikk 1. bekezdés | 1. cikk 3. pont |

2. cikk (1) bekezdés f) pont | 1. cikk 4. pont |

2. cikk (1) bekezdés g) pont | 1. cikk 5. pont |

3. cikk (1) bekezdés | 3. cikk (1) bekezdés |

3. cikk (2) bekezdés | 3. cikk (2) bekezdés |

3. cikk (3) bekezdés | 3. cikk (3) bekezdés |

3. cikk (4) bekezdés | 5. cikk |

3. cikk (6) bekezdés | 1. cikk (6) bekezdés a) pont |

4. cikk (1) bekezdés a)–c) pont | 2. cikk |

4. cikk (1) bekezdés d) pont | 7. cikk (2) bekezdés, I. melléklet 1. pont |

4. cikk (1) bekezdés f) pont | 7. cikk (2) bekezdés, I. melléklet 10. pont |

4. cikk (1) bekezdés g) pont | 7. cikk (2) bekezdés, I. melléklet 2. pont |

4. cikk (1) bekezdés h) pont | 7. cikk (2) bekezdés, I. melléklet 5. pont |

4. cikk (1) bekezdés i) pont | 7. cikk (2) bekezdés, I. melléklet 6. pont |

4. cikk (1) bekezdés j) pont | 7. cikk (2) bekezdés, I. melléklet 3. és 4. pont |

4. cikk (1) bekezdés k) pont | 7. cikk (2) bekezdés, I. melléklet 12. pont |

5. cikk (1) bekezdés | 1. cikk (3) bekezdés a) pont | 7. cikk (1) bekezdés |

5. cikk (4) bekezdés | 1. cikk (3) bekezdés a) pont |

Ezen irányelv | A 2009/14/EK irányelv | A 94/19/EK irányelv |

5. cikk (6) bekezdés | 7. cikk (4) és (5) bekezdés |

5. cikk (7) bekezdés | 1. cikk (3) bekezdés d) pont |

6. cikk (1)–(3) bekezdés | 8. cikk |

7. cikk (1) bekezdés | 1. cikk (6) bekezdés a) pont | 10. cikk (1) bekezdés |

7. cikk (3) bekezdés | 10. cikk (4) bekezdés |

7. cikk (4) bekezdés | 10. cikk (5) bekezdés |

8. cikk (1) bekezdés | 7. cikk (6) bekezdés |

8. cikk (2) bekezdés | 11. cikk |

12. cikk (1) bekezdés | 4. cikk (1) bekezdés |

13. cikk | 6. cikk |

14. cikk (1)–(3) bekezdés | 1. cikk (5) bekezdés | 9. cikk (1) bekezdés |

14. cikk (4) bekezdés | 9. cikk (2) bekezdés |

14. cikk (5) bekezdés | 9. cikk (3) bekezdés |

15. cikk | 13. cikk |

16–18. cikk | 1. cikk (4) bekezdés |

⎢ 94/19/EK I. melléklet (új szöveg)

I. MELLÉKLET

A 7. cikk (2) bekezdésében említett kizárások jegyzéke

77. A 89/646/EGK irányelv 1. cikkének (6) bekezdésében meghatározott pénzügyi intézmények betétjei.

78. Biztosítóintézetek betétjei.

79. Kormányzati és központi közigazgatási szervek betétjei.

80. Megyei, regionális, helyi és önkormányzati hatóságok betétjei.

81. Kollektív befektetési vállalkozások betétjei.

82. Nyugdíjalapok betétjei.

83. A hitelintézetek igazgatói, vezetői, személyes felelősséggel tartozó tagjai, a hitelintézet tőkéjéből legalább 5 %-kal részesedő, valamint a hitelintézet számviteli bizonylatainak kötelező könyvvizsgálatáért felelős személyek és az abban a csoportban elhelyezkedő más vállalatok hasonló jogállású betétesei által elhelyezett betétek.

84. A 7. pontban említett betétesek közeli rokonai, illetve nevükben eljáró harmadik személyek betétjei.

85. Az azonos vállalatcsoportban elhelyezkedő más vállalatok betétjei.

86. A nem névre szóló betétek.

87. Azok a betétek, amelyekre nézve a betétes egyéni alapon ugyanattól a hitelintézettől kamat- és pénzügyi engedményeket kapott úgy, hogy ezek hozzájárultak annak pénzügyi helyzetének súlyosbodásához.

88. Az intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a saját váltókból és kötelezvényekből származó tartozások.

89. Az alábbiaktól eltérő pénznemekben lévő betétek:

– a tagállamok pénznemei,

– ECU.

90. Az olyan vállalatok betétjei, amelyek méretüknél fogva nem jogosultak a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i (78/660/EGK) negyedik tanácsi irányelv 11. cikke szerinti egyszerűsített mérleg készítésére[26].

⎢ 94/19/EK II. melléklet (új szöveg)

II. MELLÉKLET

Alapelvek

Amennyiben egy fióktelep kiegészítő fedezet érdekében a fogadó tagállam valamely betétbiztosítási rendszeréhez kíván csatlakozni, a fogadó tagállam betétbiztosítási rendszere a bejegyzés szerinti tagállam rendszerével kétoldalú alapon meghatározza a megfelelő szabályokat és eljárásokat az adott fióktelepben a betétesek kártalanításának kifizetésére. Az alábbi alapelvek az említett eljárások megtervezésére és az ilyen fióktelep tagsági feltételeinek kereteire egyaránt vonatkoznak (a 4. cikk (2) bekezdésében említettek szerint):

a) a fogadó tagállam fenntartja azt a jogát, hogy célkitűzéseit és általánosan alkalmazott szabályait a résztvevő hitelintézetekre érvényesítse; lehetősége nyílik a vonatkozó adatok szolgáltatásának igénylésére, és jogában áll az ilyen adatok ellenőriztetése a bejegyzése szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainál;

b) a fogadó tagállam betétbiztosítási rendszere teljesíti a kiegészítő kártalanítási igényeket a bejegyzés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaitól származó olyan nyilatkozat alapján, amely szerint a betéteket befagyasztották. A fogadó tagállam betétbiztosítási rendszere jogosult a betétes jogosultságát ellenőrizni saját szabályai és eljárásai szerint a kiegészítő kártalanítás kifizetése előtt;

c) a bejegyzés szerinti tagállam és a fogadó tagállam betétbiztosítási rendszere teljes mértékben együttműködik egymással annak biztosítására, hogy a betétesek azonnali és megfelelő összegű kártalanításban részesüljenek. Különösen abban állapodnak meg, hogy bármelyik betétbiztosítási rendszer keretében egy olyan viszontkereset léte, amely beszámítást eredményezhet, hogyan befolyásolja az egyes rendszerek által a betétesek részére kifizetett kártalanítást;

d) a fogadó tagállamok rendszerei jogosultak a kiegészítő fedezetben részesülő fióktelepeknek díjat felszámítani, amely figyelembe veszi a fogadó tagállam rendszere által biztosított garanciát. A díjfelszámítás megkönnyítésének érdekében a fogadó tagállam rendszere jogosult meghatározni, hogy felelőssége minden körülmények között az általa nyújtott biztosításra korlátozódjon, függetlenül attól, hogy a bejegyzés szerinti tagállam a fogadó tagállam területén elhelyezett betétek után ténylegesen kifizet-e bármilyen kártalanítást.

⎢ 2009/14/EK 1. cikk 8. bekezdés

---[pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic][pic]

[1] COM(2006) 729.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 2009/14/EK irányelve (2009. március 11.) a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvnek a fedezeti szint és a kifizetési határidő tekintetében történő módosításáról (HL L 68., 2009.3.19., 3. o.).

[3] COM(2009) 114., 4. o.

[4] Lásd: http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/2009/deposit_guarantee_schemes_en.htm.

[5] Lásd: http://ec.europa.eu/internal_market/bank/guarantee/index_en.htm#roundtable.

[6] Az összes jelentés letölthető a következő weboldalról: http://ec.europa.eu/internal_market/bank/guarantee/index_en.htm.

[7] Az EFDI által 2008. májusban kibocsátott vonatkozó jelentések elérhetők a www.efdi.eu oldalon.

[8] Lásd www.efdi.eu.

[9] A 2009/14/EK irányelv (17) preambulumbekezdése és a 94/19/EK (nem számozott) preambulumbekezdései.

[10] Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.)

[11] Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.)

[12] Lásd a KKK jelentéseit: http://ec.europa.eu/internal_market/bank/docs/guarantee/risk-based-report_en.pdf és http://ec.europa.eu/internal_market/bank/docs/guarantee/2009_06_risk-based-report_en.pdf.

[13] HL C 163., 1992.6.30., 6. o. és HL C 178., 1993.6.30. 14. o.

[14] HL C […]

[15] HL C […]

[16] HL C […]., […]. o. HL C 332., 1992.12.16., 13. o.

[17] HL C 115., 1993.4.26., 96. o. és az Európai Parlament 1994. március 9-i határozata (HL C 91., 1994.3.28.)

[18] HL L 68., 2009.3.13., 3. o.

[19] HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

[20] HL L 166., 1991.6.28., 77. o.

[21] HL L 177., 2006.6.30., 201. o.

[22] HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[23] Javaslat az Európai Bankfelügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre -COM(2009) 501.

[24] HL C 163., 1992.6.30., 6. o. és HL C 178., 1993.6.30. 14. o.

[25] HL L 124., 1989.5.5., 16. o.

[26] HL L 222., 1978.8.14., 11. o. A legutóbb a 90/605/EGK irányelvvel (HL L 317.,1990.11.16., 60. o.) módosított irányelv.