31985L0611

A Tanács irányelve

(1985. december 20.)

az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról

(85/611/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 57. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel az egyes tagállamok kollektív befektetési vállalkozásaira vonatkozó jogszabályai számottevő eltérést mutatnak, különös tekintettel a fenti társaságok kötelezettségeire és ellenőrzésére; figyelemmel továbbá arra, hogy ezek a különbségek az ilyen társaságok közötti verseny feltételeinek torzulását eredményezik, és nem biztosítanak azonos védelmet a befektetők számára;

mivel a kollektív befektetési vállalkozásokat szabályozó nemzeti jogszabályokat az ilyen társaságok közösségi szintű versenyfeltételeinek közelítése céljából oly módon kell összehangolni, hogy egyúttal biztosítható legyen a befektetők hatékonyabb és egységesebb védelme; figyelemmel továbbá arra, hogy a koordináció megkönnyíti majd az egyes tagállamok kollektív befektetési vállalkozásainak, hogy befektetési jegyeiket a többi tagállamban forgalomba hozzák;

mivel ezeknek a céloknak az elérése lehetővé teszi a kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek a Közösség területén történő szabad forgalmazására vonatkozó korlátozások megszüntetését, továbbá a koordináció elősegíti egy európai tőkepiac létrehozását;

mivel ezekre a célokra tekintettel kívánatos közös alapvető szabályok kialakítása a tagállamokban működő kollektív befektetési vállalkozások engedélyezése, felügyelete, szervezeti felépítése, tevékenysége, valamint az általuk kötelezően nyilvánosságra hozandó információk tekintetében;

mivel ezeknek a közös szabályoknak az alkalmazása elégséges biztosítékot nyújt a tagállamokban honos kollektív befektetési vállalkozásoknak ahhoz, hogy engedélyhez jussanak a tőkemozgásokra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével befektetési jegyeik más tagállamokban történő forgalmazására, és hogy se a társaságokat, se ezek befektetési jegyeit az adott tagállamok ne vonhassák semmilyen egyéb rendelkezés hatálya alá, kivéve azokat, amelyek az adott országban az irányelv által szabályozott területen kívül esnek; figyelemmel azonban arra is, hogy amennyiben egy adott tagállamban lévő kollektív befektetési vállalkozás egy másik tagállam piacain forgalmazza befektetési jegyeit, minden szükséges lépést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó tagállamban a befektetési jegyek tulajdonosai minden nehézség nélkül gyakorolhassák pénzügyi jogaikat és biztosítsák számukra a szükséges tájékoztatást;

mivel a tagállamok jogszabályainak összehangolása során kezdetben arra kell törekedni, hogy az – a zártvégű kollektív befektetési vállalkozások kivételével – terjedjen ki a kollektív befektetési vállalkozásokra, amelyek befektetési jegyeik nyilvános értékesítését végzik a Közösségen belül, és kizárólag az átruházható (és elsősorban a tőzsdéken vagy hasonló szabályozott piacokon hivatalosan jegyzett) értékpapírokba történő befektetéssel foglalkoznak; mivel azonban az irányelv által nem érintett kollektív befektetési vállalkozások szabályozása számos olyan gondot vet fel, amelyeket más rendelkezések útján kell szabályozni, az ilyen társaságok a későbbiekben egyéb koordinációs szabályozás tárgyát képezhetik majd; mivel a fenti koordináció bekövetkeztéig bármely tagállam jogosult előírni többek között az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) azon körét, amelyekre a társaságok befektetési és hitelfelvételi politikája következtében az irányelv hatálya nem terjed ki, és meghatározni azokat a különleges szabályokat, amelyek alapján ezek az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások az adott állam területén kifejthetik üzleti tevékenységüket;

mivel az olyan ÁÉKBV által kibocsátott befektetési jegyek szabad forgalmazása, amely engedély alapján akár eszközeinek 100 %-át is ugyanannak a testületnek (állam, önkormányzat stb.) az átruházható értékpapírjaiba fektetheti be, sem közvetve, sem közvetlenül nem zavarhatja meg a tagállamok tőkepiacának működését, illetve a tagállamok pénzügyeit, és nem teremthet olyan gazdasági körülményeket, amelyek elkerülésére a Szerződés 68. cikkének (3) bekezdése törekszik;

mivel tekintetbe kell venni a Görög Köztársaság és a Portugál Köztársaság pénzügyi piacainak sajátosságait, haladékot adva ezeknek az országoknak ezen irányelv végrehajtására,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. SZAKASZ

Általános rendelkezések és hatály

1. cikk

(1) A tagállamok ezen irányelvet a területükön levő átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (a továbbiakban: ÁÉKBV) kötelesek alkalmazni.

(2) Ezen irányelv alkalmazásában és figyelemmel a 2. cikkre, az alábbiak minősülnek ÁÉKBV-nek:

- amelyek kizárólagos célja a befektetőktől nyilvánosan bevont tőke átruházható értékpapírokba történő befektetése, és amelyek a kockázatmegosztás elvén működnek,

és

- amelyek befektetési jegyeiket a tulajdonosok kérésére közvetlenül vagy közvetve eszközeik terhére vásárolják vagy váltják vissza. Amennyiben az ÁÉKBV intézkedést tesz annak biztosítása érdekében, hogy befektetési jegyeinek tőzsdei értéke és nettó eszközértéke ne térjen el jelentősen, ezt a fent említett visszavásárlással vagy visszaváltással egyenértékűnek kell tekinteni.

(3) A fenti társaságok működhetnek mind a kötelmi jog alapján (vagyonkezelő társaság által kezelt közös alapokként), mind a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályok alapján (befektetési alapként), mind pedig a társasági jog alapján (befektetési társaságokként).

Az irányelv alkalmazásában a "közös alapok" kifejezés a befektetési alapokat is magában foglalja.

(4) Azok a befektetési vállalkozások, amelyek eszközeiket leányvállalataik közvetítésével fektetik be, és befektetéseik nagy részét nem átruházható értékpapírok képezik, nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(5) A tagállamok megtiltják, hogy bármely, ezen irányelv hatálya alá tartozó ÁÉKBV olyan kollektív befektetési társasággá alakuljon át, amelyre ez az irányelv nem vonatkozik.

(6) Figyelemmel a tőkemozgásokat szabályozó rendelkezésekre, valamint a 44. és 45. cikkre és az 52. cikk (2) bekezdésére, ezen irányelvben szabályozott területeken egyetlen tagállam sem alkalmazhat a más tagállamban honos, de az adott tagállamban befektetési jegyeit forgalmazó ÁÉKBV vagy az ilyen ÁÉKBV által kibocsátott befektetési jegyek vonatkozásában semmilyen más rendelkezést.

(7) A (6) bekezdés sérelme nélkül, a tagállamok a területükön működő ÁÉKBV tekintetében alkalmazhatnak ezen irányelv alábbi 4. cikkében meghatározottaknál szigorúbb, illetve kiegészítő előírásokat, feltéve, hogy ezek általános érvényűek, és nem ütköznek ezen irányelv rendelkezéseibe.

2. cikk

(1) Az alábbiak nem minősülnek az irányelv hatálya alá tartozó ÁÉKBV-nek:

- a zártvégű ÁÉKBV,

- az ÁÉKBV, amely anélkül szerez tőkét, hogy befektetési jegyeit a Közösség területének egészén vagy ennek egy részén nyilvánosan forgalmazná,

- az ÁÉKBV, amelynek befektetési jegyei az alap szabályzatával vagy a befektetési vállalkozás létesítő okirataival összhangban kizárólag a Közösségen kívüli országokban értékesíthetők nyilvánosan,

- az ÁÉKBV-k azon köre, amelyeket azok a tagállamok állapítanak meg, ahol az adott ÁÉKBV található, és amelyek az V. szakaszban, valamint a 36. cikkben meghatározott rendelkezéseknek a befektetési és hitelfelvételi politikájuk következtében nem felelnek meg.

(2) Az irányelv végrehajtása után öt évvel a Bizottság jelentést nyújt be a Tanács részére az (1) bekezdés, és különösképpen annak negyedik francia bekezdése végrehajtásáról. Szükség esetén a Bizottság megfelelő intézkedéseket javasol ezen irányelv hatályának a kiterjesztésére.

3. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy az ÁÉKBV abban a tagállamban honos, amelyben a befektetési vállalkozás vagy a befektetési alapot kezelő társaság létesítő okirat szerinti székhelye található; a tagállamok kötelesek megkövetelni, hogy a központi iroda és a létesítő okirat szerinti székhely ugyanabban a tagállamban legyen.

II. SZAKASZ

Az ÁÉKBV engedélyezése

4. cikk

(1) Bármely ÁÉKBV kizárólag akkor folytathatja tevékenységét ilyen minőségben, ha erre annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságaitól, amelyben található (a továbbiakban: "a hatáskörrel rendelkező hatóságok"), engedélyt kapott.

Az ilyen engedély valamennyi tagállam területére érvényes.

(2) A befektetési alap kizárólag akkor szerezhet engedélyt, ha a hatáskörrel rendelkező hatóságok jóváhagyták az alapkezelő társaságot, az alap szabályzatát és a kiválasztott letétkezelőt. Befektetési társaságnak kizárólag akkor adható ki engedély, ha a hatáskörrel rendelkező hatóságok jóváhagyták mind a létesítő okiratokat, mind pedig a kiválasztott letétkezelőt.

(3) A hatáskörrel rendelkező hatóságok nem adhatnak ki engedélyt az ÁÉKBV számára, ha az alapkezelő társaság, a befek tetési társaság vagy a letétkezelő igazgatói nem rendelkeznek megfelelő jó hírnévvel vagy a feladataik elvégzéséhez szükséges tapasztalattal. E célból az alapkezelő társaság, a befektetési társaság és a letétkezelő igazgatóinak, illetve az őket ebben a tisztségben követő személyeknek a nevét haladéktalanul közölni kell a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal.

"Igazgatók" azok a személyek, akik a törvény vagy a létesítő okiratok értelmében az alapkezelő társaságot, a befektetési társaságot, illetve a letétkezelőt képviselik, illetve akik a gyakorlatban meghatározzák az alapkezelő társaság, a befektetési társaság, illetve a letétkezelő üzletpolitikáját.

(4) A hatáskörrel rendelkező hatóságok jóváhagyása nélkül sem az alapkezelő társaság, sem a letétkezelő nem váltható fel másikkal, továbbá az alap szabályzata, valamint a befektetési társaság létesítő okirata sem módosítható.

III. SZAKASZ

A befektetési alapok szervezeti felépítésére vonatkozó kötelezettségek

5. cikk

Az alapkezelő társaság rendelkezésére álló pénzügyi eszközöknek elegendőnek kell lenniük arra, hogy biztosítsák a hatékony üzleti tevékenység folytatását és a társaság kötelezettségeinek teljesítését.

6. cikk

Az alapkezelő társaságok a befektetési alapok és befektetési társaságok kezelésén kívül más tevékenységet nem végezhetnek.

7. cikk

(1) A befektetési alapok kötelesek eszközeiket egy letétkezelőnek letéti őrzésre átadni.

(2) A letétkezelő 9. cikkben említett felelősségét nem befolyásolja az a tény, hogy a letéti őrzés céljából kapott eszközök egy részét vagy egészét egy harmadik fél kezelésébe adta.

(3) Ezen túlmenően a letétkezelő köteles:

a) meggyőződni arról, hogy a befektetési jegyeknek a befektetési alap nevében vagy az alapkezelő társaság által végrehajtott értékesítése, visszavásárlása, visszaváltása vagy érvénytelenítése a jogszabályokkal és az alap szabályzatával összhangban történik;

b) meggyőződni arról, hogy a befektetési jegyek értékének kiszámítása a jogszabályokkal és az alap szabályzatával összhangban történik;

c) végrehajtani az alapkezelő társaság utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabállyal vagy az alap szabályzatával;

d) gondoskodni arról, hogy a befektetési alap eszközeit érintő ügyletek során az ellenértéket a szokásos határidőn belül kézhez kapja;

e) meggyőződni arról, hogy a befektetési alap a bevételét a jogszabályokkal és az alap szabályzatával összhangban használja fel.

8. cikk

(1) A letétkezelő létesítő okirat szerinti székhelyének ugyanabban a tagállamban kell lennie, mint az alapkezelő társaságénak, illetve, ha létesítő okirat szerinti székhelye egy másik tagállamban található, akkor a letétkezelő megalakulásának az alapkezelő társaság létesítő okirat szerinti székhelye szerinti tagállamban kell megtörténnie.

(2) Letétkezelő kizárólag olyan intézmény lehet, amely nyilvános ellenőrzés alatt áll. Emellett a letétkezelőnek megfelelő pénzügyi és szakmai garanciát kell nyújtania arra nézve, hogy letétkezelőként eljárva képes hatékony üzleti tevékenységet kifejteni, és teljesíteni az ezzel a feladattal járó kötelezettségvállalásait.

(3) A tagállamok határozzák meg azoknak a (2) bekezdésben említett intézményeknek a körét, amelyek jogosultak letétkezelői tevékenységet folytatni.

9. cikk

A letétkezelő azon állam nemzeti jogának megfelelően, ahol az alapkezelő társaság létesítő okirat szerinti székhelye található, felelős az alapkezelő társasággal és a befektetőkkel szemben minden olyan kárért, amelyet azok a letétkezelő indokolatlan kötelezettségszegése vagy kötelezettségei nem megfelelő teljesítése következtében szenvedtek el. A befektetőkkel szembeni felelősség közvetlenül vagy közvetve, az alapkezelő társaságon keresztül is érvényesíthető, a letétkezelő, az alapkezelő társaság és a befektetők között fennálló jogviszony természetétől függően.

10. cikk

(1) Ugyanaz a társaság nem járhat el egyszerre alapkezelő társaságként és letétkezelőként.

(2) Saját feladataiknak megfelelően mind az alapkezelő társaság, mind pedig a letétkezelő köteles önállóan, és kizárólag a befektetők érdekében eljárni.

11. cikk

Az alapkezelő és a letétkezelő felváltásának feltételeit jogszabályban vagy az alap szabályzatában kell rögzíteni, és meg kell határozni azokat a szabályokat is, amelyek biztosítják a befektetők védelmét ilyen esetben.

IV. SZAKASZ

A befektetési társaságok és a letétkezelőik szervezeti felépítésére vonatkozó kötelezettségek

12. cikk

A tagállamok kötelesek meghatározni azt a jogi formát, amelyben a befektetési társaságok működni kötelesek. A befektetési társaság befizetett tőkéjének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa a hatékony üzleti tevékenység folytatását és a társaság kötelezettségvállalásainak teljesítését.

13. cikk

A befektetési társaságok az 1. cikk (2) bekezdésében említetteken túlmenően más tevékenységet nem végezhetnek.

14. cikk

(1) A befektetési társaságok kötelesek eszközeiket egy letétkezelőnek letéti őrzésre átadni.

(2) A letétkezelő 16. cikkben említett felelősségét nem befolyásolja az a tény, hogy a letéti őrzés céljából kapott eszközök egy részét vagy egészét egy harmadik fél kezelésébe adta.

(3) Ezen túlmenően a letétkezelő köteles:

a) meggyőződni arról, hogy a befektetési jegyeknek a társaság által vagy nevében végrehajtott értékesítése, visszavásárlása, visszaváltása vagy érvénytelenítése a jogszabályokkal és a társaság létesítő okirataival összhangban történik;

b) gondoskodni arról, hogy a társaság az eszközeit érintő ügyletek során az ellenértéket a szokásos határidőn belül kézhez kapja;

c) meggyőződni arról, hogy a társaság bevételét a jogszabályokkal és létesítő okiratával összhangban használják fel.

(4) A tagállam jogosult úgy dönteni, hogy azok a területén található befektetési társaságok, amelyek befektetési jegyeiket egy vagy több tőzsdére hivatalosan bejegyezték, és azokat kizárólag ezen, illetve ezeken a tőzsdéken keresztül forgalmazzák, nem kötelesek igénybe venni az ezen irányelv szerinti letétkezelők szolgáltatásait.

Az ilyen társaságokra nem vonatkoznak a 34., 37. és 38. cikk rendelkezései. Ugyanakkor az ilyen társaságok eszközeinek értékelésére vonatkozó szabályokat jogszabályban vagy a társaságok létesítő okiratában rögzíteni kell.

(5) A tagállamok jogosultak úgy dönteni, hogy azok a területükön honos befektetési társaságok, amelyek befektetési jegyeik legalább 80 %-át a létesítő okirataikban megnevezett egy vagy több tőzsdén forgalmazzák, nem kötelesek igénybe venni az ezen irányelv szerinti letétkezelők szolgáltatásait, feltéve azonban, hogy befektetési jegyeiket a forgalmazás szerinti tagállamok területén a tőzsdéken hivatalosan bejegyezték, továbbá az ilyen társasággal esetlegesen a tőzsdéken kívül lebonyolított bármely ügylet kizárólag tőzsdei árfolyamokon köthető. A társaság a létesítő okiratában köteles megjelölni azt a forgalmazás helye szerinti országban levő tőzsdét, amelynek árfolyamait alapul veszi az adott országban a tőzsdén kívül kötött ügyletek ellenértékének meghatározásához.

A tagállamok kizárólag akkor élhetnek a fenti pontban meghatározott lehetőséggel, ha megítélésük szerint a befektetők azonos védelemben részesülnek azoknak az ÁÉKBV-knek a befektetőivel, amelyek ezen irányelv értelmében letétkezelőt vesznek igénybe.

Az ilyen és a (4) bekezdésben említett társaságok kötelesek különösen:

a) jogszabályi rendelkezés hiányában létesítő okiratukban rögzíteni befektetési jegyeik nettó eszközérték-számítási módjait;

b) piaci beavatkozással megakadályozni, hogy befektetési jegyeik tőzsdei értéke a nettó eszközértéktől 5 %-ot meghaladó mértékben eltérjen;

c) legalább hetente kétszer meghatározni befektetési jegyeik nettó eszközértékét, és tájékoztatni erről a hatáskörrel rendelkező hatóságot, illetve legalább havonta kétszer közzétenni azt.

Havonta legalább két alkalommal egy független könyvvizsgálónak meg kell győződnie arról, hogy a befektetési jegyek értéke a jogszabályokkal és a társaság létesítő okiratával összhangban kerül kiszámításra. Ilyen alkalmakkor a könyvvizsgáló köteles meggyőződni arról, hogy a társaság eszközeinek befektetése a jogszabályban és a társaság létesítő okiratában foglalt szabályok szerint történik.

(6) A tagállamok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot arról, hogy melyek azok a társaságok, amelyek előnyt élveznek a (4) és (5) bekezdés rendelkezéseitől való eltérés tekintetében.

Az irányelv végrehajtásától számított öt éven belül a Bizottság jelentést nyújt be a kapcsolattartó bizottság részére a (4) és (5) bekezdés alkalmazásáról. A kapcsolattartó bizottság véleményének kézhezvételét követően szükség esetén a Bizottság megfelelő intézkedéseket javasol.

15. cikk

(1) A letétkezelő létesítő okirat szerinti székhelyének ugyanabban a tagállamban kell lennie, mint a befektetési társaságénak, illetve, ha a létesítő okirat szerinti székhelye egy másik tagállamban található, akkor a letétkezelő megalakulásának a befektetési társaság létesítő okirat szerinti székhelye szerinti tagállamban kell megtörténnie.

(2) Letétkezelő kizárólag olyan intézmény lehet, amely nyilvános ellenőrzés alatt áll. Emellett a letétkezelőnek megfelelő pénzügyi és szakmai garanciát kell nyújtania arra nézve, hogyletétkezelőként eljárva képes hatékony üzleti tevékenységet kifejteni, és teljesíteni az ezzel a feladattal járó kötelezettségvállalásait.

(3) A tagállamok határozzák meg azoknak a (2) bekezdésben említett intézményeknek a körét, amelyek jogosultak letétkezelési tevékenységet folytatni.

16. cikk

A letétkezelő annak az államnak a nemzeti jogával összhangban, ahol a befektetési társaság létesítő okirat szerinti székhelye található, felelős a befektetési társasággal és a befektetőkkel szemben minden olyan kárért, amelyet azok a letétkezelő indokolatlan kötelezettségszegése vagy kötelezettségei nem megfelelő teljesítése következtében szenvedtek el.

17. cikk

(1) Ugyanaz a társaság nem járhat el egyszerre befektetési társaságként és letétkezelőként.

(2) Letétkezelési tevékenysége során a letétkezelő kizárólag a befektetők érdekében köteles eljárni.

18. cikk

A letétkezelő felváltásának feltételeit jogszabályban vagy a befektetési társaság létesítő okiratában kell rögzíteni, és meg kell határozni azokat a szabályokat is, amelyek biztosítják a befektetők védelmét ilyen esetben.

V. SZAKASZ

Az ÁÉKBV befektetési politikájára vonatkozó kötelezettségek

19. cikk

(1) A befektetési alapok vagy befektetési társaságok befektetései kizárólag az alábbiakból tevődhetnek össze:

a) valamely tagállam tőzsdéjén hivatalosan bevezetett átruházható értékpapírok; és/vagy

b) valamely tagállam más, rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok; és/vagy

c) valamely harmadik állam tőzsdéjén hivatalosan jegyzett vagy annak más, rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok, feltéve azonban, hogy a tőzsde vagy piac kiválasztását a hatáskörrel rendelkező hatóságok jóváhagyták, vagy jogszabályban, az alap szabályzatában illetve a befektetési társaság létesítő okiratában rögzítették; és/vagy

d) a közelmúltban kibocsátott átruházható értékpapírok, feltéve, hogy:

- a kibocsátási feltételek kötelezettségvállalást tartalmaznak arra nézve, hogy a kibocsátó kezdeményezi az értékpapírok hivatalos tőzsdei vagy más, rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacra történő bevezetését, feltéve azonban, hogy a tőzsde vagy piac kiválasztását a hatáskörrel rendelkező hatóságok jóváhagyták, vagy jogszabályban, az alap szabályzatában, illetve a befektetési társaság létesítő okiratában rögzítették,

- a bevezetés a kibocsátástól számított egy éven belül megtörténik.

(2) Ugyanakkor:

a) az ÁÉKBV eszközeinek legfeljebb 10 %-át befektetheti az (1) bekezdésben nem említett átruházható értékpapírokba;

b) a tagállamok kiköthetik, hogy az ÁÉKBV legfeljebb eszközei 10 %-át helyezheti el olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, amelyek ezen irányelv alkalmazásában jellemzőik alapján az átruházható értékpapírokkal egyenértékűnek tekintendők, amelyek többek között olyan átruházható, likvid értékpapírok, amelyek értékét bármikor, de legalább a 34. cikkben meghatározott időközönként pontosan meg lehet határozni;

c) a befektetési társaságok jogosultak olyan ingó és ingatlan vagyontárgyakat megvásárolni, amelyek közvetlenül szükségesek üzleti tevékenységük folytatásához;

d) az ÁÉKBV nem vásárolhat sem nemesfémeket, sem nemesfémeket megtestesítő okiratokat.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett befektetések összértéke semmilyen körülmények között sem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 10 %-át.

(4) A befektetési alapok és befektetési társaságok rendelkezhetnek járulékos likvid eszközökkel.

20. cikk

(1) A tagállamok kötelesek megküldeni a Bizottság részére az alábbiakat:

a) legkésőbb az irányelv végrehajtásának időpontjában azoknak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak a jegyzékét, amelyeket a 19. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében az átruházható értékpapírokkal egyenértékűként kívánnak kezelni, feltüntetve ennek okát, továbbá ezeknek az értékpapíroknak a jellemzőit;

b) az a) pontban említett értékpapírjegyzékben tervezett módosítás részletes leírását vagy bármely más értékpapír megjelölését, amelyet az átruházható értékpapírokkal egyenértékűként szándékoznak kezelni, az indokok feltüntetésével.

(2) A Bizottság a fenti információt köteles haladéktalanul továbbítani a többi tagállamnak, mindazon megjegyzések kíséretében, amelyeket helyénvalónak ítél. Az ilyen közlésről a kapcsolattartó bizottság az 53. cikk (4) pontjában foglalt eljárás szerint véleményt cserélhet.

21. cikk

(1) A tagállamok engedélyezhetik az ÁÉKBV részére, hogy a meghatározott körülmények között és mértékig alkalmazzon az átruházható értékpapírokkal kapcsolatos technikákat és eszközöket, feltéve, hogy ezeknek a technikáknak és eszközöknek az alkalmazására a hatékony portfolió-kezelés érdekében kerül sor.

(2) A tagállamok engedélyezhetik továbbá az ÁÉKBV részére, hogy eszközei és forrásai kezelésével összefüggésben árfolyam-kockázatok kivédésére szolgáló technikákat és eszközöket alkalmazzon.

22. cikk

(1) Az ÁÉKBV eszközeinek legfeljebb 5 %-át fektetheti azonos kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben rögzített mértéket legfeljebb 10 %-ra emelhetik. Ugyanakkor az ÁÉKBV tulajdonában levő, olyan kibocsátók értékpapírjainak összértéke, amelyekbe külön-külön az ÁÉKBV az eszközeinek több mint 5 %-át fektette be, nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközeinek 40 %-át.

(3) A tagállamok az (1) bekezdésben rögzített mértéket legfeljebb 35 %-ra emelhetik olyan átruházható értékpapírok esetében, amelyeket valamely tagállam, annak önkormányzata, egy harmadik állam, illetve olyan nemzetközi szervezet bocsátott ki vagy garantál, amelynek egy vagy több tagállam a tagja.

23. cikk

(1) A 22. cikktől eltérve, a Szerződés 68. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok engedélyezhetik az ÁÉKBV-nek, hogy a kockázatmegosztás elvével összhangban eszközei 100 %-át olyan, különböző átruházható értékpapírokba fektesse, amelyeket valamely tagállam, annak önkormányzata, egy harmadik állam, illetve olyan nemzetközi szervezet bocsátott ki vagy garantál, amelynek egy vagy több tagállam a tagja.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok kizárólag akkor engedélyezhetik a fenti eltérést, ha megítélésük szerint az ÁÉKBV befektetői azon ÁÉKBV-k befektetőivel azonos védelemben részesülnek, amelyek a betartják a 22. cikkben foglalt mértéket.

Az ilyen ÁÉKBV-nek legalább hat különböző kibocsátásból származó értékpapírral kell rendelkeznie úgy, hogy összes eszköze legfeljebb 30 %-át fektetheti azonos kibocsátású értékpapírba.

(2) Az (1) bekezdésben említett ÁÉKBV-nek az alap szabályzatában vagy a befektetési társaság létesítő okiratában kifejezetten meg kell neveznie azokat az értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államokat, önkormányzatokat vagy nemzetközi szervezeteket, amelyeknek az értékpapírjaiba az eszközei több mint 35 %-át kívánja befektetni; az alap erre vonatkozó szabályzatát vagy a létesítő okiratokat a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak jóvá kell hagyniuk.

(3) A fentieken túlmenően az (1) bekezdésben említett minden egyes ÁÉKBV tájékoztatójának és bármely egyéb reklámanyagának szembetűnő módon olyan nyilatkozatot kell tartalmaznia, amelyben felhívja a figyelmet a fenti engedélyre és feltünteti az államokat, önkormányzatokat és/vagy nemzetközi szervezeteket, amelyeknek az értékpapírjaiba eszközei több mint 35 %-át fektette be vagy kívánja befektetni.

24. cikk

(1) Egyetlen ÁÉKBV sem vásárolhatja meg más nyíltvégű kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeit, kivéve, ha azok az 1. cikk (2) bekezdésének első és második francia bekezdése szerint minősülnek kollektív befektetési társaságoknak.

(2) Egyetlen ÁÉKBV sem fektetheti be eszközei több mint 5 %-át a fenti kollektív befektetési társaságok befektetési jegyeibe.

(3) Azonos alapkezelő társaság által kezelt befektetési alap befektetési jegyeibe, vagy olyan társaság által kezelt befektetési alap befektetési jegyeibe, amellyel az alapkezelő társaság közös vezetés vagy irányítás, vagy jelentős mértékű közvetett vagy közvetlen tulajdon révén kapcsolódik, kizárólag azoknak a befektetési alapoknak az esetében engedélyezhető, amelyek saját szabályzatukkal összhangban, egy meghatározott földrajzi területre vagy gazdasági ágazatba történő befektetésekre specializálódtak, feltéve továbbá, hogy az ilyen befektetést a hatáskörrel rendelkező hatóságok engedélyezik. Az engedély kizárólag akkor adható meg, ha a befektetési alap bejelentette szándékát az adott lehetőség gyakorlására, és ez a lehetőség kifejezetten szerepel a szabályzatában.

Az alapkezelő társaság nem számíthat fel semmiféle költséget vagy díjat a befektetési alap befektetési jegyeivel összefüggésben, amennyiben a befektetési alap eszközeinek egy részét egy másik olyan befektetési alap befektetési jegyeibe helyezi el, amelyet ugyanaz az alapkezelő társaság, vagy egy, az alapkezelő társasághoz közös vezetés vagy irányítás, vagy jelentős mértékű közvetett vagy közvetlen tulajdon révén kapcsolódó társaság kezel.

(4) A (3) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha valamely befektetési társaság egy másik olyan befektetési társaság befektetési jegyeit vásárolja meg, amelyhez a (3) bekezdés értelmében kapcsolódik.

A (3) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha valamely befektetési társaság egy hozzá kapcsolódó másik befektetési alap befektetési jegyeit, vagy valamely befektetési alap egy hozzá kapcsolódó befektetési társaság befektetési jegyeit vásárolja meg.

25. cikk

(1) Az a befektetési társaság vagy alapkezelő társaság, amely az általa kezelt és az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi befektetési alappal kapcsolatban eljár, nem szerezhet olyan szavazásra jogosító részvényt, amely feljogosíthatná arra, hogy jelentős befolyást gyakoroljon egy kibocsátó ügyvezetésére.

A további koordináció megtörténtéig a tagállamok kötelesek tekintetbe venni a többi tagállam jogszabályaiban az első alpontban leírt alapelv meghatározására vonatkozó szabályokat.

(2) A fentieken túlmenően a befektetési társaság vagy befektetési alap:

- azonos kibocsátó szavazásra nem jogosító részvényeinek legfeljebb 10 %-át,

- azonos kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak legfeljebb 10 %-át,

- azonos, az 1. cikk (2) bekezdésének első és második francia bekezdése szerinti kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeinek legfeljebb 10 %-át szerezheti meg.

A második és harmadik francia bekezdésben meghatározott mértékek figyelmen kívül hagyhatók a megszerzés időpontjában, amennyiben az adott időpontban a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bruttó összegét vagy a kibocsátott értékpapírok nettó összegét nem lehet kiszámítani.

(3) A tagállamok eltekinthetnek az (1) és (2) bekezdés alkalmazásától:

a) a tagállam vagy annak önkormányzata által kibocsátott vagy garantált átruházható értékpapírok vonatkozásában;

b) a harmadik állam által kibocsátott vagy garantált átruházható értékpapírok vonatkozásában;

c) olyan nyilvános nemzetközi szervezetek által kibocsátott átruházható értékpapírok vonatkozásában, amelyeknek egy vagy több tagállam a tagja;

d) valamely ÁÉKBV-nek egy harmadik államban bejegyzett olyan társaságban szerzett részvényeinek vonatkozásában, amely az eszközeit elsősorban az adott államban alapító okirat szerinti székhellyel rendelkező kibocsátó testületek értékpapírjaiba fekteti be, amennyiben az adott állam törvényei értelmében az ilyen tulajdon az egyetlen lehetséges módja, az ÁÉKBV-nek az adott állam területén lévő kibocsátóinak értékpapírjaiba való befektetéseinek. Ez az eltérés azonban kizárólag akkor alkalmazható, ha a harmadik állam területén lévő társaság a befektetési politikája megfelel a 22., 24. cikkben, valamint 25. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott korlátoknak. A 22. és 24. cikkben meghatározott mértékek túllépése esetén a 26. cikk rendelkezéseit kell értelemszerű eltérésekkel alkalmazni;

e) valamely befektetési társaságnak olyan leányvállalatokban birtokolt részvényei vonatkozásában, amelyek kizárólag az adott befektetési társaság nevében folytatnak irányítói, tanácsadói vagy marketing tevékenységet.

26. cikk

(1) Az ÁÉKBV nem köteles betartani az ezen szakaszban meghatározott mértékeket, amikor a saját eszközei részét képező átruházható értékpapírokhoz kötődő jegyzési jogát gyakorolja.

A kockázatmegosztás elvének szem előtt tartását biztosítva, a tagállamok a közelmúltban engedélyt kapott ÁÉKBV-k részére engedélyezhetik, hogy azok az engedély napjától számított hat hónapig eltérjenek a 22. és 23 cikk rendelkezéseitől.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértékeknek az ÁÉKBV ellenőrzési körén kívül eső okból vagy a jegyzési jogok gyakorlása miatti túllépése esetén az adott ÁÉKBV, a befektetői érdekeik megfelelő figyelembevételével köteles eladási ügyletei tekintetében kiemelt célként kezelni a helyzet orvoslását.

VI. SZAKASZ

A befektetők tájékoztatására vonatkozó kötelezettségek

A. A tájékoztató és az időszaki jelentések közzététele

27. cikk

(1) A befektetési társaság és alapkezelő társaság az általa kezelt valamennyi alapra vonatkozóan köteles kiadni:

- egy tájékoztatót,

- egy éves jelentést minden egyes üzleti évről, továbbá

- egy féléves jelentést az üzleti év első hat hónapjáról.

(2) Az éves és féléves jelentéseket a tárgyidőszaktól számított alábbi időpontokig kell közzétenni:

- az éves jelentést négy hónapon belül,

- a féléves jelentést két hónapon belül.

28. cikk

(1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetők számára, hogy megalapozott véleményt alkossanak a nekik ajánlott befektetésről. A tájékoztatóban fel kell tüntetni legalább az ezen irányelvhez mellékelt A. listában meghatározott információkat, amennyiben azokat a tájékoztatóhoz a 29. cikk (1) bekezdésével összhangban csatolt dokumentumok nem tartalmazzák.

(2) Az éves jelentésnek tartalmaznia kell a mérleget vagy az eszközök és források kimutatását, a szóban forgó üzleti évre vonatkozó részletes bevétel- és költségkimutatást, az üzleti évben foly tatott tevékenységről szóló beszámolót, továbbá az ezen irányelvhez mellékelt B. listában meghatározott egyéb információkat, valamint minden olyan fontos információt, amely lehetővé teszi a befektetők számára, hogy megalapozott véleményt alkothassanak az ÁÉKBV tevékenységének és eredményeinek alakulásáról.

(3) A féléves jelentésnek tartalmaznia kell legalább az ezen irányelvhez mellékelt B. lista I–IV. fejezeteiben meghatározott információkat; amennyiben az ÁÉKBV osztalékelőleget fizetett vagy osztalékelőleg fizetésére tesz javaslatot, az adatok közt fel kell tüntetni a félévi adózott eredményeket, valamint a kifizetett vagy javasolt osztalékelőleg összegét.

29. cikk

(1) Az alap szabályzatát vagy a befektetési társaság létesítő okiratát a tájékoztatóhoz annak szerves részeként csatolni kell.

(2) Az (1) bekezdésben említett dokumentumokat nem kötelező a tájékoztatóhoz csatolni, amennyiben a befektetőkkel tudatják, hogy kérésre ezeket a dokumentumokat megküldik számukra, illetve értesítik őket arról, hogy az egyes tagállamokban, ahol a befektetési jegyeket forgalomba hozták, hol tekinthetik meg azokat.

30. cikk

A tájékoztató alapvető fontosságú elemeit rendszeresen aktualizálni kell.

31. cikk

Az éves jelentésben közölt számviteli információkat egy vagy több olyan személynek kell auditálnia, aki, illetve akik a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján, a számviteli dokumentumok kötelező könyvvizsgálatának elvégzéséért felelős személyek működésének engedélyezéséről szóló, 1984. április 10-i 84/253/EGK tanácsi irányelvvel [4] összhangban fel vannak hatalmazva a könyvvizsgálatra. A könyvvizsgálói jelentést, ideértve bármely esetleges fenntartást, az éves jelentésben teljes egészében közölni kell.

32. cikk

Az ÁÉKBV a tájékoztatóját, annak minden esetleges módosításával együtt, valamint az éves és a féléves jelentéseit köteles megküldeni a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak.

33. cikk

(1) A tájékoztatót, a legfrissebb éves jelentést és bármely azt követő, nyilvánosságra hozott féléves jelentést a szerződés megkötése előtt térítésmentesen a befektetési jegyet jegyzők rendelkezésére kell bocsátani.

(2) A fentieken túlmenően az éves és féléves jelentéseket a tájékoztatóban megjelölt helyeken a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(3) Az éves és féléves jelentéseket kérésre ingyenesen a befektetők rendelkezésére kell bocsátani.

B. Egyéb információk közzététele

34. cikk

Az ÁÉKBV köteles a befektetési jegyei kibocsátási, értékesítési, visszavásárlási vagy visszaváltási árát minden olyan alkalommal, amikor azokat kibocsátja, eladja, visszavásárolja vagy visszaváltja, de legalább havonta kétszer megfelelő módon nyilvánosságra hozni. Ugyanakkor a hatáskörrel rendelkező hatóságok engedélyezhetik az ÁÉKBV számára, hogy a közlés gyakoriságát havi egy alkalomra csökkentsék, feltéve, hogy ez nem sérti a befektetők érdekeit.

35. cikk

Minden olyan közleménynek, amely felhívást tartalmaz valamely ÁÉKBV befektetési jegyeinek megvételére, utalnia kell a tájékoztató létére, és meg kell jelölnie azokat a helyeket, ahol az a nyilvánosság számára hozzáférhető.

VII. SZAKASZ

Az ÁÉKBV általános kötelezettségei

36. cikk

(1) Sem:

- a befektetési társaság, sem

- a befektetési alap képviseletében eljáró alapkezelő társaság vagy letétkezelő

nem vehet fel hitelt.

Ugyanakkor az ÁÉKBV "viszonossági hitel" útján hozzájuthat külföldi valutához.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok engedélyezhetik az ÁÉKBV számára hitel felvételét:

a) ennek mértéke

- befektetési társaság esetében az eszközök maximum 10 %-a, illetve

- befektetési alap esetén az alap értékének 10 %-a,

feltéve, hogy a hitelfelvételre ideiglenes jelleggel kerül sor;

b) befektetési társaság esetében az eszközök maximum 10 %-a, feltéve, hogy a hitelfelvétel célja olyan ingatlanvagyon megszerzése, amely alapvetően és közvetlenül szükséges az üzletvitelhez; ilyen esetben ennek és az a) pontban leírt hitelnek az összege semmilyen esetben sem haladhatja meg a hitelfelvevő eszközeinek 15 %-át.

37. cikk

(1) Az ÁÉKBV a befektetők kérésére köteles visszavásárolni vagy visszaváltani saját befektetési jegyeit.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve:

a) az ÁÉKBV a jogszabályban, az alap szabályzatában vagy a befektetési társaság létesítő okiratában szabályozott esetekben és eljárásokkal összhangban jogosult ideiglenesen felfüggeszteni a befektetési jegyei visszavásárlását, illetve visszaváltását. Az ilyen felfüggesztésre kizárólag rendkívüli esetben kerülhet sor, ha ezt a körülmények megkövetelik, és a felfüggesztés a befektetők érdekei alapján indokolt;

b) a tagállamok engedélyezhetik a hatáskörrel rendelkező hatóságok részére, hogy azok a befektetők vagy a nyilvánosság érdekében elrendeljék a befektetési jegyek visszavásárlásának vagy visszaváltásának felfüggesztését.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában leírt esetekben az ÁÉKBV köteles haladéktalanul értesíteni döntéséről a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, továbbá minden olyan tagállam hatóságát, ahol a befektetési jegyeit forgalmazza.

38. cikk

Az ÁÉKBV eszközeinek értékelésére vonatkozó szabályokat, továbbá az ÁÉKBV befektetési jegyeinek eladási vagy kibocsátási árának, valamint viszszavásárlási vagy viszszaváltási árának kiszámítására vonatkozó szabályokat jogszabályban, az alap szabályzatában vagy a befektetési társaság létesítő okiratában rögzíteni kell.

39. cikk

A befektetési alap vagy befektetési társaság bevételének felosztását vagy újbóli befektetését a jogszabályokkal, az alap szabályzatával vagy a befektetési társaság létesítő okiratával összhangban kell végezni.

40. cikk

Az ÁÉKBV kizárólag akkor bocsáthat ki befektetési jegyet, ha a nettó kibocsátási árral azonos összeget az ÁÉKBV eszközeibe a szokásos határidőn belül befizették. Ez a rendelkezés nem zárja ki a jutalom befektetési jegyek szétosztását.

41. cikk

(1) A 19 és 21. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, sem:

- a befektetési társaság, sem

- a befektetési alap képviseletében eljáró alapkezelő társaság vagy letétkezelő nem nyújthat kölcsönöket vagy járhat el kezesként harmadik fél képviseletében.

(2) Az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy a fenti vállalkozások olyan átruházható értékpapírokat szerezzenek meg, amelyek teljes kiegyenlítése nem történt meg.

42. cikk

Sem:

- a befektetési társaság,

- sem a befektetési alap képviseletében eljáró alapkezelő társaság vagy letétkezelő nem foglalkozhat átruházható értékpapírok fedezetlen eladásával.

43. cikk

Jogszabályban vagy az alap szabályzatában kell meghatározni azt az összeget, amelyet az alapkezelő társaság díjazásként és költségként a befektetési alapnak felszámíthat, valamint a fenti díjazás kiszámításának a módját.

Jogszabályban vagy a befektetési társaság létesítő okiratában meg kell határozni azokat a költségeket, amelyeket a társaság köteles viselni.

VIII. SZAKASZ

A befektetési jegyeiket a székhelyükön kívüli tagállamokban forgalmazó ÁÉKBV-kre vonatkozó különös szabályok

44. cikk

(1) Amennyiben valamely ÁÉKBV egy másik tagállamban forgalmazza a befektetési jegyeit, köteles betartani az adott tagállam mindazon hatályos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, amelyek nem az ezen irányelvben szabályozott területekre vonatkoznak.

(2) Bármely ÁÉKBV jogosult a befektetési jegyeit hirdetni abban a tagállamban, amelyben forgalmazza azokat. Ilyen esetben az ÁÉKBV köteles betartani az adott állam hirdetésre vonatkozó rendelkezéseit.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezéseket megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

45. cikk

A 44. cikkben említett esetben az ÁÉKBV köteles, többek között, a forgalmazás helyszínéül szolgáló tagállam hatályos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseivel összhangban meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az adott államban rendelkezésre álljanak a befektetők részére történő kifizetésekhez, a befektetési jegyek visszavásárlásához vagy visszaváltásához, illetve az ÁÉKBV által kötelezően nyújtandó tájékoztatás elérhetőségéhez szükséges eszközök.

46. cikk

Amikor egy ÁÉKBV a saját székhelyétől eltérő tagállamban tervezi befektetési jegyei forgalmazását, először köteles erről tájékoztatni a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, valamint az érintett tagállam hatóságait. Egyidejűleg köteles megküldeni az utóbbi hatóságoknak:

- a hatáskörrel rendelkező hatóságok tanúsítványát arról, hogy megfelel az ezen irányelvben megszabott feltételeknek,

- az alapszabályzatát vagy a létesítő okiratát,

- tájékoztatóját,

- az adott esetnek megfelelően a legutóbbi éves jelentését, az esetleges azt követő féléves jelentéssel együtt, valamint

- a befektetési jegyek másik tagállamban történő forgalmazásával kapcsolatban tett előkészületek részleteit.

Az ÁÉKBV a fenti értesítések után két hónappal megkezdheti befektetési jegyei forgalmazását a másik tagállamban, feltéve, hogy az érintett tagállam hatóságai nem állapítják meg a két hónapos időszak lejárata előtt hozott, indokolt határozatukban, hogy a befektetési jegyek forgalmazására tett előkészületek nem állnak összhangban a 44. cikk (1) bekezdésében és a 45. cikkben foglalt rendelkezésekkel.

47. cikk

Ha egy ÁÉKBV a saját székhelyétől eltérő tagállamban forgalmazza befektetési jegyeit, köteles az adott tagállamban az ott hivatalos nyelvek legalább egyikén ugyanolyan módon közzétenni azokat a dokumentumokat és információkat, amelyeket saját helyszínének tagállamában közzé kell tennie, ahogyan azt ez utóbbi tagállam előírja.

48. cikk

Tevékenysége végzésének céljára az ÁÉKBV jogosult ugyanazt az általános nevet (például befektetési társaság vagy befektetési alap) használni a Közösségben, mint amelyet a székhelye szerinti tagállamban használ. Abban az esetben, ha fennáll az összetévesztés legkisebb veszélye is, a befogadó tagállam a kérdés tisztázása érdekében jogosult felkérni a társaságot, hogy nevét magyarázó jellegű adatokkal egészítse ki.

IX. SZAKASZ

Az engedélyezésért és felügyeletért felelős hatóságokra vonatkozó rendelkezések

49. cikk

(1) A tagállamok kijelölik azokat a hatóságokat, amelyek felelősek az ezen irányelvben megállapított feladatok elvégzéséért. Erről értesítik a Bizottságot, feltüntetve a feladatok esetleges megosztását is.

(2) Az (1) bekezdésben említett hatóságok csak állami hatóságok vagy állami hatóságok által kinevezett testületek lehetnek.

(3) Az ÁÉKBV felett annak a tagállamnak a hatóságai jogosultak felügyeletet gyakorolni, amelyben az adott ÁÉKBV található. Ugyanakkor annak a tagállamnak a hatóságai, ahol az ÁÉKBV a 44. cikkben foglaltakkal összhangban a befektetési jegyeit forgalmazza, felelősek a VIII. szakasz rendelkezéseinek a betartatásáért.

(4) Az érintett hatóságokat fel kell ruházni mindazokkal a jogkörökkel, amelyek szükségesek a feladataik ellátásához.

50. cikk

(1) A tagállamok a 49. cikkben említett hatósági feladataik elvégzése érdekében kötelesek szorosan együttműködni, és egymásnak kizárólag a fenti célra minden szükséges tájékoztatást megadni.

(2) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 49. cikkben említett hatóságok az általuk korábban és jelenleg foglalkoztatott személyeket szakmai titoktartásra kötelezzék. Ennek értelmében a feladataik végzése során tudomásukra jutott információkat kizárólag akkor tárhatják fel bármely személy vagy hatóság előtt, ha ezt számukra jogszabály írja elő.

(3) A (2) bekezdés azonban nem zárja ki, hogy a különböző tagállamok 49. cikkben említett hatóságai az ezen irányelvben szabályozott módon tájékoztassák egymást. Az ily módon végbemenő információcserére ki kell terjednie az információt fogadó hatóság által korábban és jelenleg foglalkoztatott személyekkel kapcsolatos szakmai titoktartásnak.

(4) A büntetőjog hatálya alá tartozó esetek sérelme nélkül, a 49. cikkben említett típusú, fenti információt fogadó hatóság azt kizárólag feladatai teljesítéséhez, vagy a feladatai teljesítéséhez kapcsolódó hatósági megkeresésekkel vagy jogi eljárásokkal összefüggésben használhatja fel.

51. cikk

(1) A 49. cikkben említett hatóságoknak meg kell indokolniuk bármely, az engedélyt elutasító döntésüket, továbbá az ezen irányelv alkalmazása során foganatosított általános intézkedések végrehajtása során hozott bármely kedvezőtlen döntésüket, és erről tájékoztatniuk kell a kérelmezőket.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvvel összhangban elfogadott törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján valamely ÁÉKBV vonatkozásában hozott döntés bírósági úton felülvizsgálható legyen; ugyanez vonatkozik arra is, ha a hatályban levő rendelkezések által megkövetelt valamennyi információt feltüntető ÁÉKBV kérelme tárgyában az annak benyújtásától számított hat hónapon belül nem születik döntés.

52. cikk

(1) Kizárólag az ÁÉKBV székhelyéül szolgáló tagállam hatóságai rendelkezhetnek olyan jogkörrel, hogy lépéseket tegyenek az ÁÉKBV ellen, amennyiben az megsért valamely törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezést, illetve az alap szabályzatában vagy a befektetési társaság létesítő okiratában foglalt rendelkezést.

(2) Mindazonáltal annak a tagállamnak a hatóságai, amelyben az ÁÉKBV a befektetési jegyeit forgalmazza, jogosultak törvényes lépéseket tenni, amennyiben az ÁÉKBV megszegi a VIII. szakaszban említett rendelkezéseket.

(3) Annak a tagállamnak a hatósága, amelyben az ÁÉKBV székhelye található, az engedély visszavonására irányuló döntésről, az ÁÉKBV ellen hozott bármely jelentős intézkedésről, továbbá a visszavásárlás vagy visszaváltás felfüggesztésének előírásáról köteles haladéktalanul tájékoztatni a többi olyan tagállam hatóságait, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák.

X. SZAKASZ

Kapcsolattartó bizottság

53. cikk

(1) Az Európai Bizottság mellett létrejön egy kapcsolattartó bizottság, a továbbiakban: "bizottság". Ennek a feladatai a következők:

a) ezen irányelv harmonizált végrehajtásának elősegítése érdekében, a Szerződés 169. és 170. cikkének sérelme nélkül az irányelv alkalmazásával kapcsolatban felmerülő gyakorlati problémák, illetőleg mindazoknak a kérdéseknek a rendszeres megvitatása, amelyek tekintetében a véleménycserét hasznosnak tartja;

b) elősegíteni a tagállamok közötti egyeztetést azokról a szigorúbb vagy további követelményekről, amelyeket azok az 1. cikk (7) bekezdésével összhangban fogadhatnak el, illetve azokról a rendelkezésekről, amelyeket a 44. és 45. cikknek megfelelően hozhatnak;

c) szükség esetén javaslatot kell tenni a Bizottságnak ezen irányelv kiegészítésére, illetőleg módosítására.

(2) A 49. cikkben említett hatóságok által esetenként hozott döntések érdemi vizsgálata nem tartozik a bizottság feladatai közé.

(3) A bizottság a tagállamok által kinevezett személyekből és a Bizottság képviselőiből áll. A bizottság elnöke a Bizottság képviselője. A titkársági szolgáltatások biztosítása a Bizottság feladata.

(4) A bizottságot az elnök hívja össze, vagy saját kezdeményezésére, vagy valamely tagállam delegációjának kérésére. A bizottság a saját eljárási rendjét maga állapítja meg.

XI. SZAKASZ

Átmeneti rendelkezések, eltérések és záró rendelkezések

54. cikk

Kizárólag a dán ÁÉKBV-k tekintetében, a Dániában kibocsátott pantebreve-t a 19. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett átruházható értékpapírokkal egyenértékűnek kell tekinteni.

55. cikk

A 7. cikk (1) bekezdésétől és a 14. cikk (1) bekezdésétől eltérve a hatáskörrel rendelkező hatóságok jogosultak engedélyt adni olyan ÁÉKBV-nek, amely az ezen irányelv elfogadásának a napján saját nemzeti jogszabályaival összhangban két vagy több letétkezelővel rendelkezett, azzal, hogy továbbra is ugyanennyi letétkezelővel rendelkezzen, amennyiben az adott hatóságok garanciát kapnak arra, hogy a 7. cikk (3) bekezdése és a 14. cikk (3) bekezdése értelmében teljesítendő feladatok a gyakorlatban teljesülnek.

56. cikk

(1) A 6. cikktől eltérve a tagállamok engedélyezhetik, hogy alapkezelő társaságok más társaságok névre szóló értékpapírjait megtestesítő, bemutatóra szóló értékpapírokat bocsássanak ki.

(2) A tagállamok jogosultak engedélyezni, hogy azok az alapkezelő társaságok, amelyek az ezen irányelv elfogadásának a napján a 6. cikkben szabályozott tevékenységeken kívül más tevékenységekkel is foglalkoznak, attól a naptól kezdve még öt éven keresztül folytassák ezeket a tevékenységeket.

57. cikk

(1) A tagállamok legkésőbb 1989. október 1-jéig hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok jogosultak legfeljebb 12 hónapos haladékot adni az ezen irányelv végrehajtásakor már fennálló ÁÉKBV-k számára az új nemzeti jogszabályoknak való megfeleléshez.

(3) A Görög Köztársaság és a Portugál Köztársaság felhatalmazást kap arra, hogy az ezen irányelv végrehajtását legkésőbb 1992. április 1-jéig elhalassza.

A fenti dátum előtt egy évvel a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásának az előrehaladtáról, valamint mindazon nehézségekről, amelyek a Görög Köztársaságban és a Portugál Köztársaságban az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatban az első albekezdésben meghatározott napig felmerülhetnek.

Szükség esetén a Bizottság javaslatot tesz a Tanácsnak a haladék legfeljebb négy évvel történő meghosszabbítására.

58. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a Bizottság tájékoztatva legyen azokról a fontosabb törvényekről, rendeletekről és közigazgatási rendelkezésekről, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

59. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1985. december 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

R. Krieps

[1] HL C 171., 1976.7.26., 1. o.

[2] HL C 57., 1977.3.7., 31. o.

[3] HL C 75., 1977.3.26., 10. o.

[4] HL L 126., 1984.5.12., 20. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A. LISTA

1.A befektetési alapra vonatkozó információk | 1.Az alapkezelő társaságra vonatkozó információk | 1.A befektetési társaságra vonatkozó információk |

1.1.Név | 1.1.Cégjegyzés, jogi forma, alapító okirat szerinti iroda és székhely, ha az utóbbi az alapító okirat szerinti irodától eltér. | 1.1.Cégjegyzék, jogi forma, alapító okirat szerinti iroda és székhely, ha az utóbbi az alapító okirat szerinti irodától eltér. |

1.2.A befektetési alap megalapításának dátuma. Határozott időtartam esetén az időtartam feltüntetése. | 1.2.A társaság alapításának dátuma. Határozott időtartamra alapított társaság esetén az időtartam feltüntetése. | 1.2.A társaság alapításának dátuma. Határozott időtartamra alapított társaság esetén az időtartam feltüntetése. |

| 1.3.Ha a társaság más befektetési alapokat is kezel, ezek feltüntetése. | |

1.4.Annak a helynek a megnevezése, ahol az alap szabályzata (ha ezt nem mellékelték), valamint az időszaki jelentések beszerezhetők. | | 1.4.Annak a helynek a megnevezése, ahol a társaság létesítő okiratai (ha ezeket nem mellékelték), valamint az időszaki jelentések beszerezhetők. |

1.5.A befektetési alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál. | | 1.5.A társaságra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál. |

1.6.Elszámolási és hozamfizetési napok. | | 1.6.Elszámolási és hozamfizetési napok. |

1.7.A 31. cikkben említett számviteli információk ellenőrzéséért felelős személyek neve. | | 1.7.A 31. cikkben említett számviteli információk ellenőrzéséért felelős személyek neve. |

| 1.8.A társaság ügyvivő, ügyvezető és felügyeleti szerveinek tagjai és beosztásuk. Részletezni kell a társaságon kívüli főbb tevékenységeiket, ahol ezek a társaságra nézve jelentőséggel bírnak. | 1.8.A társaság ügyvivő, ügyvezető és felügyeleti szerveinek tagjai és beosztásuk. Részletezni kell a társaságon kívüli főbb tevékenységeiket, ahol ezek a társaságra nézve jelentőséggel bírnak. |

| 1.9.A jegyzett tőke összege, jelezve a már befizetett részt. | 1.9.Tőke |

1.10.A befektetési jegyek fajtájának és főbb jellemzőinek részletezése, különös tekintettel az alábbiakra:a befektetési jegy által megtestesített (dologi, személyi vagy egyéb) jog,a tulajdonjogot bizonyító eredeti értékpapírok vagy tanúsítványok; részvénykönyvbe vagy számlára történő bejegyzés,a befektetési jegyek jellemzői: névre vagy bemutatóra szóló. Az esetlegesen biztosítható címletek megjelölése,a befektető szavazati jogának (ha van ilyen) feltüntetése,az alap felszámolására vonatkozó döntéshez szükséges körülmények meghatározása és a felszámolási eljárás leírása, különös tekintettel ezeknek a befektetők jogaira gyakorolt hatására. | | 1.10.A befektetési jegyek fajtájának és főbb jellemzőinek részletezése, különös tekintettel az alábbiakra:a tulajdonjogot bizonyító eredeti értékpapírok vagy tanúsítványok; részvénykönyvbe vagy számlára történő bejegyzés,a befektetési jegyek jellemzői: névre vagy bemutatóra szóló. Az esetlegesen biztosítható címletek megjelölése,a befektető szavazati jogának (ha van ilyen) feltüntetése,a befektetési vállalkozás felszámolására vonatkozó döntéshez szükséges körülmények meghatározása és a felszámolási eljárás leírása, különös tekintettel ezeknek a befektetők jogaira gyakorolt hatására. |

1.11.Azoknak a tőzsdéknek vagy piacoknak a feltüntetése (ha vannak ilyenek), ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák. | | 1.11.Azoknak a tőzsdéknek vagy piacoknak a feltüntetése (ha vannak ilyenek), ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák. |

1.12.A befektetési jegyek kibocsátására és értékesítésére vonatkozó eljárások és feltételek. | | 1.12.A befektetési jegyek kibocsátására és értékesítésére vonatkozó eljárások és feltételek. |

1.13.A befektetési jegyek visszavásárlására vagy visszaváltására vonatkozó eljárások és feltételek, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszavásárlás vagy visszaváltás felfüggeszthető. | | 1.13.A befektetési jegyek visszavásárlására vagy visszaváltására vonatkozó eljárások és feltételek, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszavásárlás vagy visszaváltás felfüggeszthető. |

1.14.A bevétel megállapításának és felhasználásának szabályai. | | 1.14.A bevétel megállapításának és felhasználásának szabályai. |

1.15.A befektetési alap befektetési céljainak leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem), befektetési politikáját (pl.: földrajzi vagy iparági specializáció), a befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap irányításához felhasználható. | | 1.15.A társaság befektetési céljainak leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem), befektetési politikáját (pl.: földrajzi vagy iparági specializáció), a befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a társaság irányításához felhasználható. |

1.16.Az eszközök értékelésének szabályai. | | 1.16.Az eszközök értékelésének szabályai. |

1.17.A befektetési jegyek eladási vagy kibocsátási, illetve visszavásárlási vagy visszaváltási árának meghatározása, különös tekintettel az alábbiakra:a fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága,a befektetési jegyek eladásával vagy kibocsátásával, illetve visszavásárlásával vagy visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek,a fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága. | | 1.17.A befektetési jegyek eladási vagy kibocsátási, illetve visszavásárlási vagy visszaváltási árának meghatározása, különös tekintettel az alábbiakra:a fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága,a befektetési jegyek eladásával vagy kibocsátásával, illetve visszavásárlásával vagy visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek,a fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága [1]. |

1.18.A befektetési alap által az alapkezelő társaság, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjazás, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása. | | 1.18.A társaság által saját igazgatói, továbbá ügyviteli, ügyvezető és felügyeleti testületei tagjai, valamint a letétkezelő és harmadik felek részére fizetendő díjazás módjának, összegének és kiszámításának leírása, az igazgatók, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő költségtérítés feltüntetésével. |

2. A letétkezelőre vonatkozó információk:

2.1. A letétkezelő neve vagy cégneve, jogi formája, alapító okirat szerinti irodája és székhelye, ha az utóbbi az alapító okirat szerinti irodától eltér;

2.2. Fő tevékenysége.

3. Olyan szerződéses tanácsadó cégekkel vagy külső befektetési tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása az ÁÉKBV eszközeiből történik:

3.1. A cég neve vagy cégjegyzése, vagy a tanácsadó neve;

3.2. Az alapkezelő társasággal vagy a befektetési társasággal kötött szerződés lényeges rendelkezései, a díjazásukra vonatkozók kivételével, amelyek fontosak lehetnek a befektetőkre nézve;

3.3. Egyéb fontosabb tevékenységek.

4. A befektetők részére történő kifizetésekkel, a befektetési jegyek visszavásárlásával vagy visszaváltásával és az ÁÉKBV-re vonatkozó információk rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban hozott intézkedések leírása. Ezt az információt minden esetben meg kell adni abban a tagállamban, ahol az ÁÉKBV székhelye található. Ezen túlmenően, amennyiben a befektetési jegyeket más tagállamokban is forgalmazzák, a fenti információkat az ott kiadott tájékoztatóban az érintett tagállam vonatkozásában is meg kell adni.

B. LISTA

Az időszaki jelentések kötelező tartalmi elemei

I. Vagyonmérleg

- átruházható értékpapírok,

- a 19. cikk (2) bekezdésének b) pontjában leírt hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-fajták,

- banki egyenlegek,

- egyéb eszközök,

- összes eszköz,

- passzívák,

- nettó eszközérték.

II. A forgalomban levő befektetési jegyek száma

III. Az egy befektetési jegyre eső nettó eszközérték

IV. A portfolió összetétele, megkülönböztetve az alábbiakat:

a) a tőzsdén hivatalosan jegyzett átruházható értékpapírok;

b) más szabályozott piacon forgalmazott átruházható értékpapírok;

c) a 19. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett típusú, a közelmúltban kibocsátott átruházható értékpapírok;

d) a 19. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett típusú, egyéb átruházható értékpapírok;

e) a 19. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a fentiekkel azonos módon kezelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;

továbbá a fentiek elemzése az ÁÉKBV befektetési politikájának tükrében a legmegfelelőbb szempontok alapján (pl. a gazdasági, földrajzi vagy deviza-szempontok alapján) a nettó eszközök százalékos arányában; a fenti befektetések mindegyikénél jelezni kell, hogy milyen részarányt képvisel az ÁÉKBV összes eszközei viszonylatában.

A portfolió összetételében a tárgyidőszakban bekövetkezett változások leírása.

V. Az áékbv eszközeinek alakulása a tárgyidőszakban, ideértve az alábbiakat:

- befektetésekből származó jövedelem,

- egyéb bevétel,

- kezelési költségek,

- a letétkezelő díjai,

- egyéb díjak és adók,

- nettó jövedelem,

- felosztott és újra befektetett jövedelem,

- a tőkeszámla változásai,

- a befektetések értéknövekedése, illetve értékcsökkenése,

- minden olyan egyéb változás, amely hatást gyakorol az ÁÉKBV eszközeire és forrásaira.

VI. Összehasonlító táblázat az elmúlt három üzleti évről, feltüntetve az egyes üzleti évek végén regisztrált:

- összes nettó eszközértéket,

- egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket.

VII. Azoknak az ügyleteknek a részletes leírása, amelyeket az ÁÉKBV a 21. cikk értelmében kötött a tárgyidőszakban, kategóriánkénti bontásban, feltüntetve az ezekből eredő kötelezettségvállalás összegét.

[1] Az irányelv 14. cikkének (5) bekezdése értelmében a befektetési társaságnak minősülő társaságok a fentieken túl kötelesek feltüntetni az alábbiakat:

- a befektetési jegyek nettó eszközértéke kiszámításának módja és gyakorisága,

- a fenti érték közzétételének módja, helye és gyakorisága,

- a forgalmazás országában levő tőzsde, amelynek árfolyama alapján az adott országban a tőzsdén kívül végrehajtott ügyletek ára megállapításra kerül.

--------------------------------------------------