a)

FOBT-ok olyan tevékenységeket kínáltak, amelyek a nemzeti jog alapján „fogadásnak” minősültek (vagy olyan tevékenységeket, amelyeket a releváns szabályozó hatóság a szabályozási hatáskörének gyakorlása céljából a nemzeti jog alapján „fogadásként” szándékozott kezelni), és

b)

a III. rész szerinti pénznyerő automaták által kínált tevékenységek a nemzeti jog alapján eltérő besorolás alá — nevezetesen a „szerencsejáték” körébe — tartoztak,

és a szerencsejáték és fogadás különböző szabályozási rendszerek hatálya alá tartozott-e e tagállam joga szerint a szerencsejáték felügyelete és szabályozása tekintetében? Ha igen, mik azok a különbségek a szóban forgó szabályozási rendszerek között, amelyekre a nemzeti bíróságnak figyelemmel kell lennie?

a)

hasonlóságok és különbözőségek a megengedett maximum tétek és nyeremények tekintetében a FOBT-ok és a III. rész szerinti pénznyerő automaták között;

b)

a FOBT-okkal csak olyan meghatározott, fogadásra engedélyezett helyiségben lehetett játszani, amelyek eltérőek voltak, és különböző szabályozási korlátozások hatálya alá estek, mint amelyek a szerencsejáték céljára engedélyezett helyiségekre alkalmazandóak (habár FOBT-okkal és legfeljebb két darab, a III. rész szerinti pénznyerő automatával egymás mellett lehetett játszani ugyanabban a fogadás céljára engedélyezett helyiségben);

c)

a nyerés esélye a FOBT-okon közvetlenül kapcsolódott a nyilvánosságra hozott rögzített nyerési esélyhez, míg a nyerés esélyeit a III. rész szerinti pénznyerő automatákon néhány esetben egy eszköz módosíthatta, amely az idő teltével egy meghatározott százalékú megtérülést biztosított az üzemeltető és a játékos részére;

d)

a FOBT-okon és a III. rész szerinti pénznyerő automatákon elérhető formátumok hasonlóságai és különbségei;

e)

a FOBT-ok és a III. rész szerinti pénznyerő automaták közötti hasonlóságok és különbségek a játékos és a gép között lehetséges kölcsönhatás szempontjából;

f)

a fent hivatkozott problémákat az automaták játékosainak nagy része ismerte-e vagy sem, vagy ezeket relevánsnak vagy lényegesnek tekintette-e;

g)

a HÉA-szempontú kezelésben tetten érhető különbség igazolható-e a fentiek bármelyikével?

a)

élhet-e e tagállam a kellő gondosság kifogásával azon állítással szemben, hogy e tagállam megsértette az adósemlegesség elvét; és

b)

az a) pontra adandó igenlő válasz esetén mely tényezők relevánsak annak meghatározása során, hogy a tagállam jogosult-e vagy sem e kifogásra hivatkozni?