52009DC0114

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2009.3.4.

COM(2009) 114 végleges

KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI TANÁCS TAVASZI ÜLÉSSZAKÁHOZ

Impulzusok az európai gazdaság élénkítéséhez 1. KÖTET

KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI TANÁCS TAVASZI ÜLÉSSZAKÁHOZ

Impulzusok az európai gazdaság élénkítéséhez

Bevezetés

Az utóbbi hat hónapban Európa gazdaságára eddig még nem tapasztalt nyomás nehezedett, melyet a világgazdasági válság okozott. Ez próbának vetette alá az EU ellenálló- és gyors válaszadási képességét. A helyzet a koordináció szempontjából is kihívást jelentett és megerősítette a 27 tagállam közötti szolidaritást. Tavaly ősszel az EU megtette a pénzügyi piacok összeomlásának megakadályozáshoz szükséges intézkedéseket. Decemberben európai gazdaságélénkítési terv elindításáról határozott a visszaesés feltartóztatása és a fellendülés feltételeinek megteremtése érdekében. A Bizottság és a tagállamok felismerték, hogy szükség van a válság leküzdését és a fellendülés előkészítését szolgáló intézkedések meghozatalára, és pozitívan reagáltak.

Most, a végrehajtásuk fázisában egyre nagyobb az igény a szorosabb koordinációra az ezen intézkedések határokon átnyúló pozitív hatásainak maximalizálása érdekében. E közlemény meghatározza a válság leküzdését és az EU gazdaságának fellendítését szolgáló, soron következő lépéseket. A közlemény ambiciózus programot tartalmaz a pénzügyi szektor reformjára, felülvizsgálja a kereslet fenntartását, a beruházások fellendítését, a munkahelyek megőrzését vagy új munkahelyek teremtését célzó intézkedéseket, valamint meghatározza a májusi foglalkoztatási csúcs előkészítésének menetrendjét. Ezen kívül az EU belső erőfeszítéseit a következő G-20 csúcs tágabb kontextusába helyezi, melynek keretében az EU bemutatja a nemzetközi pénzügyi irányítási rendszer reformjára irányuló ambiciózus menetrendjét.

Mivel a globális gazdaság továbbra is gyengül, a csökkenő kereslet és a munkahelyek számának csökkenése az unió egész területén sújtja a vállalkozásokat, a családokat és a közösségeket. A pénzügyi szektorba vetett bizalom továbbra is gyenge. Újabb gyenge pontok kerülnek napvilágra, melyek összehangolt reagálást igényelnek. A bankrendszer rendbehozatala előfeltételét képezi a normális hitelnyújtási feltételekhez történő visszatérésnek. Átfogó mobilizálásra van szükség, mivel a gazdaság helyreállítása sok időt fog igénybe venni.

A pénzügyi piacok stabilizációja még nem szüntette meg a hitelszűkét, illetve nem indította be a hitelnyújtást a vállalatoknak és háztartásoknak. Ez indokolja, hogy az EU-nak fenn kell tartania a pénzügyi szektor reformjának ütemét, végre kell hajtania a szabályozási keret reformját és a felügyeleti rendszereket hozzá kell igazítania a határokon átnyúló bankszektor realitásaihoz.

Addig, amíg a hitelnyújtás szűkös, a kereslet élénkítését és a fogyasztók bizalmának helyreállítását célzó intézkedések nem tudnak érvényesülni. Az élénkítési terv decemberi elfogadása óta megkezdődött az élénkítési csomag végrehajtása. Bár a pozitív hatások csak egy idő után jelentkeznek a gazdaságban, a fiskális csomag mérete (az EU GDP-jének körülbelül 3,3 %-a, illetve több mint 400 milliárd euro) új beruházásokat generál, támogatni fogja a munkavállalókat és családjaikat és fellendíti a keresletet. További intézkedésekre fog sor kerülni, melyek az erőfeszítéseket a versenyképes és fenntartható EU-gazdaság kiépítésének hosszútávú célkitűzésére irányítják, a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégiában foglaltaknak megfelelően. Ezáltal biztosítható, hogy az EU nemcsak az aktuális visszaesés ellen lép fel, hanem a lehető legjobban előkészíti a jövőben kínálkozó lehetőségek kihasználását.

A válság időközben elérte a munkaerő-piacot is. Célirányos intézkedésekre van szükség, melyekkel enyhíthetők az egyéneket érintő megpróbáltatások és amelyekkel megelőzhető az értékes készségek elvesztése. Lépéseket lehet és kell tenni arra, hogy a visszaesés idején fenntartsuk az emberek foglalkoztatását és hogy alkalmazzuk azokat a kreatív megoldásokat, melyek magasabban képzett munkaerő létrehozását szolgálják.

Ez a válság globális. A gazdaság helyreállítása csak akkor fejezhető be, ha a világgazdaság legfontosabb szereplői ismét növekedésnek indulnak és egymással kereskednek. Az EU-ban megtett lépések inspirációt jelentettek globális partnereinknek, és hozzájárultak annak az intézkedésekre vonatkozó konszenzus megteremtéséhez, amelytől a G-20 eljövendő londoni találkozóján konkrét formába öntött intézkedéseket várnak.

A válság kibontakozásával egyre nyilvánvalóbbá vált az EU dimenziójának jelentősége. Az egységes piac az elmúlt 15 évben az EU gazdasági növekedésének motorja volt, mely több millió munkahelyet teremtett, Európát versenyképesebbé és hatékonyabbá tette. A gazdasági szereplők közötti, eddig példa nélküli egymásra utaltságot teremtett. A kereskedők, a szállítók, a gyártók és a fogyasztók eddig még soha nem voltak ennyire szorosan összekapcsolva. A tagállamok egymással folytatott kereskedelme jóval meghaladja a világ többi országaival folytatott kereskedelmet. A gazdaság fellendítéséhez vezető legjobb utat az jelenti, ha kihasználjuk a kölcsönös függőség előnyeit és ellenállunk annak a kísértésnek, hogy mesterségesen korlátozzuk a konjunkturális intézkedések hatásait.

Ez reflektorfénybe helyezi a koordináció jelentőségét. Bár a tagállamok között világosan kivehető különbségek mutatkoznak a szociális és gazdasági helyzetük tekintetében, mindegyikük eszközök széles tárházával rendelkezik, melyekkel specifikus helyzetüket kezelik. Ezek az eszközök akkor a leghatékonyabbak, ha azokat világosan meghatározott uniós keretben alkalmazzák. Például a kereslet fellendítésére hozott nemzeti intézkedések más tagállamokban gyakran pozitív, határokon átnyúló hatást gyakorolnak az árukra és szolgáltatásokra és ezáltal Európa egészére nézve élénkítő hatásúak.

Az EU gazdasága jelentős, hosszú távon érvényesülő erősségekkel rendelkezik. A világszintű exportpiacokon betöltött erős pozíciójának megőrzésével bizonyította, hogy versenyképességével sikeresen tud szerepelni a globalizáció korában. Magasan képzett munkaerővel és szociális modellekkel rendelkezik, melyek szélsőséges nyomás idején bizonyítják létjogosultságukat azáltal, hogy védelmet nyújtanak társadalmunk legsérülékenyebb csoportjainak. Az EU különösen jól felkészült az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságba történő átmenetre és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó technológiai kihívás megoldására. A válság jelentette kihívás közös, a szolidaritás szellemében történő kezelése jelenti Európa számára a legjobb utat, hogy ezeket az erősségeket a visszaesés feltartóztatására és a növekedéshez való visszatérésre fordítsa.

Stabil és megbízható pénzügyi rendszer helyreállítása és fenntartása

A bizalom és a hitelnyújtás helyreállítása

A stabil pénzügyi szektor előfeltétele a gazdaság fenntartható helyreállításának. Elmúlt ősszel EU-szerte koordinált, a bankok feltőkésítésére és a betétek garantálására irányuló európai intézkedésekre került sor, melyek megakadályozták az európai bankszektor összeomlását és segítették bizonyos mértékben helyreállítani a bankközi piac likviditását.

Most annak biztosítására kell összpontosítani, hogy a pénzügyi szektort támogató csomagokat megfelelően végrehajtsuk. A határokon átnyúlóan működő pénzügyi intézetek származási és fogadó-országai hatóságainak egyaránt erős kölcsönös érdeke fűződik ahhoz, hogy megőrizzék a makro-pénzügyi stabilitást a helyi bankrendszerek finanszírozásának és stabilitásának garantálásán, valamint a tőke szabad mozgására vonatkozó elv követésén keresztül.

A Bizottság már benyújtott jogalkotási javaslatokat a bankbetéttel rendelkezők védelmének javítása, a hitelminősítések megbízhatóságának fokozása, az értékpapírosítási piacon működő megfelelő ösztönzők átalakítása, valamint a bankok és biztosító társaságok stabilitásának és felügyeletének megerősítése céljából. Hamar sor került a számviteli szabályok kiigazítására az értékelési gyakorlatok javítása érdekében, amivel az európai pénzintézetek azonos feltételek mellett működhetnek nemzetközi versenytársaikkal. Az intézkedések egy erősebb, megbízhatóbb jövőbeni rendszer részét képezik.

A bankszektorba vetett bizalom azonban továbbra is gyenge. A bankok és más pénzügyi szereplők továbbra is a tőkeáttétel csökkentésének fázisában vannak és még nem találtak vissza a nagykereskedelmi-, vagy a lakossági piacokon betöltött hagyományos szerepeikhez. Továbbra is nagyon szigorú hitelezési politikát követnek. Emiatt kiemelt prioritást képez a reálgazdaságba irányuló hiteláramlás visszaállítása a gazdaság növekedésének további csökkenésének megakadályozása érdekében.

Elérkezett az ideje annak, hogy kitörjünk a gyengülő bizalom és a romló hitelnyújtási hajlandóság köréből. Néhány esetben ez azt jelenti, hogy közvetlenül kell foglalkozni a banki mérlegek eszközoldalával, megszüntetve a bizonytalanságot a jövőbeni veszteségek értékelése és azok felmerülése tekintetében. A bankszektor egészébe vetett bizalom visszaállítása érdekében indokolt, hogy az értékvesztett eszközökkel rendelkező bankok információt nyújtsanak az illetékes hatóságoknak azok mértékéről.

A pénzügyi intézetek támogatását és feltőkésítését célzó intézkedésekre vonatkozó állami támogatási szabályok alkalmazásáról szóló, már közzétett iránymutatásra[1] építve a Bizottság közleményt[2] adott ki, mely segítséget nyújt a tagállamoknak az értékvesztett eszközök kezelésére vonatkozó intézkedések kidolgozásához. A lehetséges intézkedések kiterjednek az állam általi megvásárlásra, állami garanciákra, swap-ügyletekre vagy hibrid megoldásra. A tagállamok döntenek arról, hogy alkalmazzák-e ezeket az eszközöket és azokat hogyan dolgozzák ki. Az átláthatóság, a közzététel, az értékelés és a tehermegosztás elveire épülő közös és koordinált európai keret hozzájárul annak biztosításához, hogy az értékvesztett eszközök megvásárlása maximális hatásokat eredményezzen.

A keret azonos feltételeket teremt a bankok számára, előmozdítja az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak való megfelelést, korlátozza az államháztartásra gyakorolt hatást és előkészíti a szektor szükséges szerkezeti átalakítását. A Bizottság hamarosan részletesebb iránymutatással fog szolgálni az egyes bankok szerkezetátalakítási és életképességi terveinek értékelésére irányuló megközelítéséről az állami támogatási szabályok keretében. Az értékelés eseti alapon történik, figyelembe véve a feltőkésítésen keresztül kapott összes támogatást, garanciákat vagy az értékvesztett eszközök megvásárlását a hosszútávú életképesség biztosítása és az európai bankszektor normális működéshez való visszatérése érdekében.

A hitelnyújtás feltételeinek javítása érdekében az EKB és más központi bankok jelentős likviditást biztosítottak. Emellett már csökkentették a kamatlábakat és az EKB jelezte, hogy további csökkentések lehetségesek. A hitelek iránti kereslet megteremtésével a fiskális élénkítés várhatóan a bankokba vetett bizalom és a hitelnyújtási hajlandóság növelését is eredményezi. A hitelfolyamokat a következő hónapokban ezért szorosan figyelemmel kell kísérni, aminek célja biztosítani, hogy a pénzügyi szektorba irányuló messzemenő állami beavatkozás ténylegesen az európai háztartások és vállalkozások helyzetének megkönnyítését eredményezze.

Felelősségteljes és megbízható pénzügyi piacok kiépítése

A válsággal elfogadhatatlan kockázatok jelentkeztek a pénzügyi piacok jelenlegi nemzetközi és európai irányítása terén, melyek komoly zavarok idején reálissá és rendszerszintűvé váltak. A szektor stabilitásának visszaállítására jelenleg hozott példátlan intézkedéseket határozott reformoknak kell kísérniük az ismert gyengeségek orvoslása, és újabb gyengeségek jövőbeni feltárása és azok felbukkanásának hatékony megelőzése érdekében. Az európai vállalkozásoknak és polgároknak bízniuk kell a pénzügyi intézetekben, mint megbízható partnerekben, melyek a betéteiket a gazdaság hosszútávú működőképessége szempontjából oly fontos befektetésekké alakítják. A fogyasztók lakossági banktevékenységekbe vetett bizalmának helyreállításában fontos szerepet játszik a szerződéses és kereskedelmi gyakorlatok piaci felügyelete és azok végrehajtása.

A Bizottság 2009 folyamán az európai pénzügyi rendszer megreformálására irányuló ambiciózus reformot fog javasolni, melyet az alábbiakban és részletesebben az I. mellékletben ismertetünk. A reform egyértelmű útirányul szolgál az EU számára a globális változás folyamatának irányításában és alakításában, különösen a G-20 csoport munkáján keresztül. A Bizottság ezzel párhuzamosan továbbra is alkalmazni fogja a sürgős megmentési támogatásokra, valamint az életképesség hosszú távú visszaállítására vonatkozó keretet az állami támogatásra vonatkozó meglévő iránymutatás alkalmazásában.

A reform biztosítani fogja, hogy az összes érintett szereplő és a pénzügyi eszközök valamennyi típusa megfelelő szabályozás és felügyelet tárgyát képezze. A reform a felelősségteljesség, az integritás, az átláthatóság és a következetesség értékeire épül.

A Bizottság tavaly novemberében a Jacques De Larosière által elnökölt magas szintű csoportot bízta meg azzal a feladattal, hogy ajánlásokat dolgozzon ki erre a reformra, különös tekintettel a felügyeletre. A Bizottság üdvözli a február 25-én ismertetett jelentést és egyetért a csoportnak a pénzügyi válság okait vizsgáló elemzésével. A csoport 31 ajánlása konkrét megoldások átfogó sorát kínálja a szabályozási, felügyeleti és globális helyreállítási intézkedésekre vonatkozóan.

A csoport számos, a szabályozás helyreállítására vonatkozó ajánlása hozzájárul az arra vonatkozó egyre növekvő konszenzushoz, hogy milyen területeken van szükség változtatásokra, figyelembe véve az olyan kulcsfontosságú szereplők által felvetett kérdéseket, mint az Európai Parlament. A Bizottság már tett konkrét kezdeményezéseket az olyan területeken, mint a hitelminősítő ügynökségek; a biztosítás; a Basel II szerinti tőkekövetelmények felülvizsgálata; értékpapírosított termékek; a piaci áron történő könyvelésre vonatkozó szabályok (mark-to-market) és a szabályozási intézkedések prociklikusságának kezelése. A szektor eleget tett a Bizottság azon felszólításának, hogy az európai jogalanyokra vagy az európai jogalanyok tőzsdeindexeire vonatkozó nemteljesítéskori csereügyleteket központi klíringintézményre ruházzák át, melyet 2009. július 31-ig állítanak fel és szabályozási és felügyeleti rendszerrel fog rendelkezni. A következő hónapokban prioritást élvez az olyan más területekre vonatkozó bizottsági javaslatok kidolgozása, mint a fedezeti alapokra és más nem banki befektetőkre vonatkozó szabályozás, a derivatíva-piacok átláthatósága és a számviteli szabályok javítása.

Különös fontossággal bír a csoport arra vonatkozó ajánlása, mely szerint szükség van harmonizált, az EU egész területén alkalmazandó standardok rendszerének kidolgozására. Azonosítani kell és fel kell számolni a nemzeti szabályozások közötti, a kivételekből, eltérésekből, a nemzeti szinten történő kiegészítésekből vagy a jelenleg hatályos irányelvekben rejlő kétértelműségből eredő legfontosabb eltéréseket. A Bizottság ezért ebben a vonatkozásban fontos új kezdeményezést fog indítani. A csoport szankciós rendszerre vonatkozó megállapításai is rámutatnak arra, hogy ezen a területen új impulzusokra van szükség.

A felügyelet területén a nemzeti alapokon nyugvó felügyeleti modellek lemaradtak az egyre nagyobb számban a határokon átnyúlóan működő bankok és biztosítótársaságok jelentette piaci realitások mögött. A Bizottság már tett javaslatokat felügyeleti kollégiumok létrehozására a határokon átnyúlóan működő bankok és biztosítótársaságok felügyelői közötti együttműködés megkönnyítése érdekében. Az európai felügyelők három bizottságán belüli koordináció jelentős, előremutató lépés volt, azonban ennek is megvannak a maga korlátai. A Bizottság módosította a bizottságok mandátumát, amivel javulni fog működésük hatékonysága és eredményessége, bevezette a minősített többségre épülő döntéshozatalt és a „betart vagy indokol” elvet. A költségvetési hatóság jelenleg tárgyalja azt a javaslatot, mely lehetővé tenné a bizottságok tevékenységének jobb finanszírozását.

A Larosière-csoport jelentése kiemeli a válságmegelőzés, -kezelés és -megoldás terén meglévő hiányosságokat és azokat a nehézségeket, amelyeket az együttműködés, a koordináció, a konzisztencia és a nemzeti felügyelők közötti bizalom hiánya okoz. A vállalkozások számára további adminisztratív és szabályozási terhet jelent a különböző szabályozásoknak való megfelelés. A Bizottság egyetért a csoportnak a közelmúltbeli tapasztalatokra épülő azon megállapításával, mely szerint komoly hiányosságok mutatkoztak meg abban, ahogyan a felügyelők az egyedi eseteket kezelték, illetve az egész pénzügyi rendszerhez való hozzáállásuk terén.

A makro-prudenciális felügyelet tekintetében a Bizottság különösen üdvözli a csoport új európai szerv felállítására vonatkozó ötletét. A szerv az EKB védnöksége alatt működne a Bizottság és az európai felügyelők bizottságainak bevonásával, feladata a pénzügyi szektor valamennyi ágazatára kiterjedően a szektor egészét érintő összes kockázatra vonatkozó információ gyűjtése és elemzése lenne. Egy ilyen szerv képes lenne a rendszerkockázatok európai szinten történő azonosítására és a kockázatok előrejelzésére. Alapvető fontosságúak lennének a kötelezően alkalmazandó ellenőrzési és monitoring eszközök, valamint annak lehetősége, hogy kérdéseket globális korai előrejelző mechanizmusok elé lehessen terjeszteni.

Az egyes vállalatok felügyelete tekintetében a csoport Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszer (ESFS) létrehozását ajánlotta. Az első fázisban megerősítenék az európai felügyelők három bizottságát és a nemzeti felügyelőket, és jobban harmonizált felügyeleti hatásköröket és szankciórendszereket vezetnének be. Egy második fázisban a bizottságokat hatóságokká alakítanák át, melyek bizonyos feladatokat látnának el európai szinten, miközben az egyes vállalatok mindennapos felügyeletét a felügyeleti kollégium és a nemzeti felügyelők végeznék el. A harmadik év utáni felülvizsgálat keretében mérlegelnék, hogy szükséges-e az ESFS további megszilárdítása.

A Bizottság egyetért a csoport azon megállapításával, hogy a meglévő bizottságok – melyek szerepe elérte a legális korlátokat – struktúrája nem elégséges az EU és tagállamai pénzügyi stabilitásának biztosítására, és a jelenlegi struktúra hiányosságait a lehető leggyorsabban fel kell számolni. A Bizottság szerint célravezető egy olyan rendszer, mely európai szinten bizonyos központosított felelősségeket kombinál a vállalatok mindennapi működéséhez legközelebb levő nemzeti felügyelők világosan meghatározott szerepének megőrzésével.

A Bizottság úgy véli, hogy sürgős intézkedésre van szükség és javasolni fogja a csoport megállapításainak gyorsított végrehajtását. E két fázis csoport által javasolt kombinálásával lehetővé válna az európai felügyelet minőségének és koherenciájának javításának felgyorsítása, és a három létező bizottság hatóságokká történő átalakítása az európai pénzügyi felügyeleti rendszeren belül. Meg kell vizsgálni, hogy megvalósítható-e egy vagy több hatóság kombinálása, melynek célja a maximális felügyeleti koherencia biztosítása és a konzisztencia valamint a banki, biztosítási és piaci felügyeleti szakemberek közötti együttműködés fokozása.

A hatóságokat fel lehetne ruházni felügyeleti és végleges döntéshozatali hatáskörökkel a határokon átnyúló csoportok felügyeletét ellátó felügyeleti kollégiumra vonatkozóan. konzisztencia és a bevált gyakorlatok biztosítása közös, magas szintű standardok meghatározásán és a felügyeleti tevékenységek követelményeire vonatkozó közös értelmezéseken keresztül; valamint kulcs szerep betöltése korai előrejelzési mechanizmusokban és a válságkezelésben, együttműködve az egész szektor helyzetét szemmel tartó szervvel.

A Larosière-csoport ajánlásaira építve a Bizottság most megkezdi az új Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszer létrehozására irányuló javaslatok kidolgozását. A Bizottság javaslatai előkészítésekor a tagállamok, a meglévő bizottságok, az Európai Parlament, az EKB és más érintettek véleményére építve hatásvizsgálatot fog elvégezni, a jobb szabályozás elveivel összhangban.

A felelősségteljes és megbízható jövőbeni pénzügyi piacok létrehozása érdekében a Bizottság ambiciózus új reformprogramot fog javasolni, mely öt kulcsfontosságú célkitűzésre irányul: Az EU számára olyan felügyeleti keret biztosítása, mely korai szakaszban feltárja a potenciális kockázatokat, azokat eredményesen és időben kezeli, és megfelel a komplex nemzetközi pénzügyi piacok jelentette kihívásnak. A Bizottság európai pénzügyi felügyeletre irányuló csomagot fog bemutatni 2009 május vége előtt, amiről az Európai Tanács júniusi ülésszaka keretében határoz. Az e javaslatoknak érvényt szerző jogi változtatásokra ősszel kerül sor és azokat időben el kell fogadni annak érdekében, hogy a felülvizsgált felügyeleti megállapodások 2010 folyamán működőképesek legyenek. A csomag két elemet fog tartalmazni: A makro-prudenciális felügyelet tekintetében a pénzügyi rendszer egészének stabilitását szemmel tartó európai szerv felállítását célzó intézkedések. A mikro-prudenciális felügyelet tekintetében Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszer architektúrájára irányuló javaslatok. Joghézagok kitöltése azokon a területeken, ahol az európai vagy a nemzeti szabályozás elégtelen vagy hiányos, az „első a biztonság” megközelítés alapján. A Bizottság a következőket javasolja: Átfogó jogszabály kidolgozása, mely fedezeti (hedge)-alapokra, magántőkére és a rendszer szempontjából más fontos piaci szereplőkre vonatkozóan közös szabályozási és felügyeleti standardokat állapít meg (2009. április). Fehér Könyv a válságmegelőzést szolgáló korai beavatkozás eszközeiről (2009 június) A derivatívákról és más komplex strukturált termékekről szóló jelentés (2009 június) alapján az átláthatóság növelésére és a pénzügyi stabilitás biztosítására irányuló megfelelő kezdeményezések. Jogalkotási javaslatok a bankok szavatolótőkéje minőségének javítására és mennyiségének növelésére értékpapír-kereskedelmi tevékenységek esetében és a komplex értékpapírosítási piacok ellenőrzésére (2009. június), valamint a likviditási kockázat és túlzott tőkeáttétel kezelésére irányulóan (2009 ősze) Gördülő intézkedési program egységesebb felügyeleti szabályok egész sorának kidolgozására (2009-ben indítandó) A Bizottság annak érdekében, hogy az európai befektetőket, fogyasztókat és KKV-kat biztosítsa arról, hogy megtakarításaik biztonságban vannak, hozzáférhetnek hitelekhez és gyakorolhatják jogaikat a pénzügyi termékek tekintetében, a következőket javasolja: Közlemény a lakossági befektetési termékekről, a termékek forgalmazására vonatkozó biztonsági előírások megerősítése céljából (2009 április) A bankbetéttel rendelkezők, a befektetők és a biztosítottak védelmének megerősítését szolgáló további intézkedések (2009 ősze) Felelősségteljes hitelnyújtásra és kölcsönzésre irányuló intézkedések (2009 ősz) Pénzügyi vállalatokban a kockázatkezelés javítása, a fizetési ösztönzők fenntartható teljesítmények szerinti alakítása: E célból a Bizottság a következőket javasolja: Az igazgatók díjazásáról szóló 2004. évi ajánlásának megerősítése (2009. április) A pénzügyi szolgáltatások szektorában alkalmazott díjazásról szóló új ajánlás előterjesztése (2009 április), ezt követően jogalkotási javaslatok a prudenciális felügyelet díjazási rendszerekre történő kiterjesztéséről (2009 ősze). Piaci visszaélések elleni hatékonyabb szankciók biztosítása. E célból a Bizottság a következőket tervezi: A piaci visszaélésről szóló irányelv felülvizsgálata (2009 ősze). Javaslatok a szankciók harmonizált módon történő megerősítésének módjaira és a szankciók hatékonyabb végrehajtására (2009 ősze). |

- A Bizottság felkéri az Európai Tanácsot, hogy a londoni G-20 csúcsot megelőzően hagyja jóvá ezt a reformot. Ez jelezni fogja az Európai Unió arra vonatkozó hajlandóságát és amelletti elkötelezettségét, hogy ambiciózus intézkedéseket hozzon a G-20 washingtoni cselekvési tervének végrehajtására. Felkérjük az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy megfelelő prioritással kezeljék a Bizottság jövőbeni javaslatait.

A Reálgazdaság Támogatása

A globális gazdaság jelenleg az elmúlt évtizedek legsúlyosabb recessziójában van. A világkereskedelem gyors ütemben csökkent. Az ipari termelés 2008 végére gyors ütemben hanyatlott. Mind az USA, mind Japán esetében érezhetően csökkent a GDP, miközben Kína növekedési üteme 2001 óta a legalacsonyabb volt, ami tükrözi a világkereskedelem drámai visszaesését.

Az EU gazdasága nem tudta magát kivonni e világszintű visszaesés alól. Az euro övezet és az EU most egyaránt komoly recesszióban van. A válság különösen súlyosan érintette a feldolgozóipar és az építőipar teljesítményét, amit az egész évre vonatkozóan 150 milliárd euróra becsülnek. Egyedül a gépjárműipar 32,3 %-kal esett vissza, ami más szektorok visszaesését is maga után vonta. Az EU nem uniós országokba irányuló feldolgozóipari exportja 2008 novemberében/decemberében 5,8 %-kal esett vissza, miközben az előző évhez képest az unión belüli kereskedelem 13,7 %-kal alacsonyabb volt.

Miközben 2009-ben a reál-GDP kb. 2 %-os esésével számolnak[3], 2010-ben fokozatosan kb. ½ %-kal fog javulni, részben az európai gazdaságélénkítési terv (EERP) keretében hozott európai és nemzeti szintű intézkedések hatására.

Az európai gazdaságélénkítési terv végrehajtása

2008 decemberében a Bizottság javaslatai alapján ambiciózus európai gazdaságélénkítési tervről (EERP) született megegyezés. Központi elemét egy olyan összehangolt erőfeszítés képezte, melynek célja Európa gazdasága számára azonnali fiskális löketet adni, melyet célirányosan az európai gazdaság megerősítésére fordítanak, hogy az helyt állhasson az előtte álló hosszútávú kihívásoknak. A terv felismerte, hogy a magánkereslet visszaesése rövid távon egyre fontosabbá tette a közkiadásokat.

Az EERP teljes hatása csak a következő hónapokban válik világossá, azonban az első jelek pozitívak, az élénkítés volumene és a reformok iránya értelmében egyaránt. A legtöbb tagállam mostanra már elfogadott vagy bejelentett az élénkítést szolgáló fiskális intézkedéseket. A 2009-2010 közötti időszakban a fiskális politika a régióban a GDP 3,3 %-át kitevő támogatást fog nyújtani, ami több mint 400 milliárd eurónak felel meg. Ez potenciálisan jelentős támogatás a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez az EU-szerte.

E támogatás jelentős részét automatikus stabilizátorok teszik ki, melyek az EU-ban különösen erősek. Ezt kiegészítik az EERP-ben előirányzott, a tagállamok által saját belátásuk szerint alakított, a GDP 1,2 %-át kitevő fiskális élénkítő csomagjai, bár ezek jelentősen különbözhetnek a tagállamok fiskális mozgástere alapján. EU forrásokból további 30 milliárd eurót, illetve a GDP 0,3 %-át bocsátottak rendelkezésre[4]. A Bizottság javaslatot tett 5 milliárd eurónyi célirányos beruházásokra az energiabiztonság jelentette kihívás kezelésére és a nagysebességű internet vidéki közösségekbe történő eljuttatására, ezt a kohéziós politika keretéből származó további, 11 milliárd eurónyi előlegkifizetés egészíti ki, amiből 7 milliárd euro az új tagállamokba irányul. Az Európai Beruházási Bank (EBB) ezen túlmenően 15 milliárd euróval megemelte a KKV-ra vonatkozó hitelnyújtási keretet.

Az intézkedések túlnyomó része célirányosan a kereslet élénkítését szolgálja: háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott hitelek, a foglalkoztatás támogatása, a kereslet közvetlen növelése állami beruházásokon keresztül és az infrastruktúra modernizálása (a részleteket lásd a II. mellékletben). Ezen intézkedések túlnyomó része összhangban áll a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégiára épülő országspecifikus ajánlásokban meghatározott, olyan hosszabb távú célkitűzésekkel, mint Európa tudásalapjának kiépítése, az energiabiztonság fokozása és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasághoz történő alkalmazkodás.

Döntő fontosságú, hogy ezeket az intézkedéseket hatékonyan és gyorsan hajtsák végre, és hogy ezek a vállalkozási feltételek javítását célzó intézkedésekkel egészüljenek ki. Az EU-nak döntő érdeke fűződik egy erős és versenyző ipari alap megőrzéséhez a tudásalapú és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasághoz vezető úton. Tekintettel a modern ipari termelés összetett jellegére, az egységes piac nyújtotta méretgazdaságosságra és diverzifikációs lehetőségekre, az EU az utóbbi években az iparra irányuló horizontális támogatási politikát dolgozott ki. Ez uniós és nemzeti szinten egyaránt azt jelenti, hogy a K+F, az innováció, az új és környezeti technológiák, valamint a képzések támogatási és fejlesztési intézkedésekként finanszírozhatók. Ezek a horizontális intézkedések az EU gazdaságának különböző szektoraiban végrehajthatók, amit legutóbb a Bizottság által február 25-én közzétett, a gépjárműiparra vonatkozó uniós keretrendszer[5] is illusztrált.

A tagállamok prioritásként kezelik a KKV-k szükségleteit is, tekintettel azoknak az unióban a foglalkoztatáshoz nyújtott jelentős hozzájárulására, és felkérik őket az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtásának felgyorsítására. A Bizottság hamarosan jogalkotási javaslatot nyújt be a késedelmes fizetések kérdésének hatékonyabb kezelésére. Továbbá, a jobb szabályozásban rejlő potenciált teljes mértékben ki kell használni, nevezetesen az adminisztratív terhek csökkentésén keresztül.

Az EERP célkitűzéseibe pontosan beleillenek a készségek fejlesztésére, a kutatásba irányuló beruházások fellendítésére, az innováció feltételeinek ösztönzésére, a nagysebességű internet terjesztésére, a meglévő közlekedési és energiainfrastruktúrák megújítására - ideértve a köz- és magánszféra partnerségeken keresztüli megvalósítást is -, az energiahatékonyság fokozására és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére irányuló intézkedések. Az ilyen intézkedéseket elősegíti a kohéziós politikára vonatkozó jogszabályok javasolt módosításának gyors elfogadása. A tagállamokat bátorítják arra, hogy teljes mértékben éljenek az e módosítások kínálta lehetőségekkel a kulcsfontosságú beruházások felgyorsítása érdekében.

A válság államháztartásra gyakorolt hosszútávú hatásainak megértése és kezelése – valamint a nyugdíj- és az egészségügyi rendszerekre gyakorolt következmények kezelése – is meghatározó lesz. Olyan költségvetési hiányokhoz kell visszatérni, melyek, amint azt a gazdasági körülmények lehetővé teszik, összhangban állnak az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosításával, különösen a népességöregedés okozta jövőbeni kiadások tekintetében. A hosszú távú fenntarthatóságot a stabilitási és növekedési paktum keretében kell biztosítani.

Néhány tagállam jelenleg a költségvetési hiány csökkentésén dolgozik, hogy csökkentsék a külső hitelektől való függőségüket. Megerősítették az euro-övezeten kívüli tagállamok fizetési mérlegéhez nyújtott középtávú támogatást szolgáló keretet, a Magyarországnak és Lettországnak időben nyújtott támogatást követően.

Az EERP a jelenlegi válságban a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia része. A program megfelelő egyensúlyt teremt az azonnali élénkítés és a szükséges hosszútávú perspektíva kombinációján keresztül. Ennek eredményeként Európa a válságból jobban felkészülve fog kikerülni, hogy megfeleljen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság és az innováció felé haladó világgazdaság kihívásainak.

A Bizottság a tagállamokkal együtt szorosan figyelemmel fogja kísérni a meghozott intézkedések hatását, és az Európai Tanács júniusi ülésszakát megelőzően jelentést készít az elért haladásról.

Az egységes piac mint a fellendítés eszköze

Európa sikeres gazdasági fellendülése azon a képességünkön fog múlni, hogy ki tudjuk-e teljes mértékben használni a belső és a globális piacok nyújtotta lehetőségeket. Az egységes piac az EU-ban az utóbbi évtizedekben a gazdasági és társadalmi jólét, valamint a munkahelyteremtés motorja volt[6]. Méretgazdaságosságot, hatékonysági előnyöket és lehetőséget kínál arra, hogy jobban kihasználjuk az EU erősségeit. A fellendülés egyik kulcsfontosságú motorjaként működhet, feltéve, hogy európai szinten szorosan koordináljuk.

A válságra adandó válasz koordinálásához nyújtott segítség révén a Bizottság biztosította, hogy a tagállamok a keresletösztönző intézkedések kidolgozása során teljes mértékben élhessenek a hatályos közösségi szabályok nyújtotta rugalmassággal. A gyorsított közbeszerzési eljárás alkalmazása azt jelenti, hogy a közbeszerzési szerződéseket egy hónapon belül aláírhatják. Az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keretrendszer segíti a vállalatokat abban, hogy a bankok szigorított hitelfeltételei mellett is finanszírozási forrásokhoz jussanak. A tagállamok közjogi szervezeteken keresztül pótlólagos exporthitel-biztosítást tudnak nyújtani, amennyiben a pénzügyi válság következtében e biztosítások a magánszektorban már nem állnak rendelkezésre.

Az EU-nak ugyanakkor folytatnia kell az üzleti környezet javítására, valamint a fellendülésben várhatóan vezető szerepet játszó kis- és középvállalkozások támogatására irányuló munkáját. A Bizottság nemrég javaslatokat nyújtott be a mikrovállalkozásokra nehezedő számviteli terhek csökkentésére, ami a vállalkozások számára mintegy 6 milliárd eurónyi potenciális megtakarítást jelent[7], és a továbbiakban is gondosan mérlegelni fogja az új kezdeményezések terheit. A szolgáltatási irányelv ez évi, időben történő átültetése az új gazdasági tevékenység és a foglalkoztatási lehetőségek támogatásának egy újabb eszköze.

Az egységes piac nyújtotta előnyök megőrzése, valamint ugyanezen értékek Európán kívüli terjesztése az EU számára különleges indulási helyzetet teremt a növekedéshez való visszatérésre. A protekcionizmus és a nemzeti piacokhoz való visszafordulás csak stagnálást eredményezhet, elmélyíti és meghosszabbítja a recessziót és csökkenti a jólétet.

A tagállamok által a válság kezelésére hozott intézkedéseknek figyelembe kell venniük az egységes piac dimenzióját. A legtöbb tagállam, ha ugyan nem mindegyik, a válság idején be fog avatkozni a területén folyó gazdasági tevékenység támogatása érdekében. A nemzeti gazdaságélénkítő eszközök európai kontextusban történő intelligens alkalmazása a legjobb mód annak biztosítására, hogy a meghozott intézkedések hatékonyak lesznek.

A nemzeti intézkedések akkor lehetnek a leghatékonyabbak, ha a tagállamok annak tudatában cselekedhetnek, hogy élhetnek az egységes piac előnyeivel. A tagállamokkal kialakított partnerség keretében a Bizottság készen áll arra, hogy segítséget nyújtson a konkrét intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához, ösztönözve a bevált gyakorlatok cseréjét és a szakpolitikai tapasztalatok megosztását. Ez a koordináció biztosíthatja a pozitív extern hatások maximalizálását. Magában foglalja a hozott intézkedésekre vonatkozó információk megosztását, valamint ezen intézkedések hatásának közös értékelését. A III. melléklet további iránymutatást nyújt arról, hogyan tervezhetik meg a tagállamok a gazdaságélénkítő intézkedéseket úgy, hogy biztosítsák azok legfontosabb közösségi jogszabályoknak való megfelelését.

Az európai gazdaság válságon túlmutató megújítása

Nincsenek kétségek azon problémák valós volta felől, amelyeket ez a kettős – pénzügyi és gazdasági – válság az európai háztartásoknak és vállalkozásoknak okoz. A fellendüléshez vezető út fokozatos lesz és valamennyi érintett fél erőfeszítéseinek nagyaranyú mozgósítását igényli a lisszaboni stratégia keretében bevezetett strukturális reformok végrehajtásának felgyorsításához. Erőfeszítéseink egyesítése és versenyelőnyeink, különösen az egységes piac maximális kihasználása révén biztosíthatjuk, hogy Európa gyorsabban lábaljon ki a recesszióból.

Azáltal, hogy figyelmünket szigorúan közös alapelveinkre és hosszabb távú politikai céljainkra összpontosítjuk, a jelenlegi válságból való kilábalás érdekében hozott és hozandó intézkedések előkészítik a terepet a jövő európai gazdaságára való zökkenőmentes áttéréshez. Különösen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás érdekében tett erőfeszítések intenzitását kell fenntartani: ha megkezdődik a fellendülés, környezetbarát technológiáknak és termékeknek kell alkotniuk a vezető piacokat. Most kell megkezdenünk a munkát azon, hogyan javíthatjuk azokat a struktúrákat, amelyekkel a fellendülés során foglalkoznunk kell: egyes vállalatok szerkezetátalakítást hajtanak végre, diverzifikálják tevékenységüket, míg mások a piac elhagyására kényszerülhetnek. Az államosított vállalatok magántulajdonba történő visszajuttatásának folyamata és általánosságban véve a gazdaságba történő állami beavatkozás egészségesebb szintre való visszaszorítása körültekintő irányítást igényel. A közösségi versenypolitika támogathatja ezt a létfontosságú folyamatot, nyitott, hatékony és innovatív eredmények felé terelve azt.

A válság tanulságait az európai strukturális reformmenetrend megújítása során is figyelembe kell venni. A közelmúltbeli tapasztalatok tanulságaira építve a Bizottság vitát kíván indítani a lisszaboni stratégia keretébe tartozó, a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatásokról, amelyek iránymutatást nyújtanak a tagállamoknak és a Közösségnek a strukturális reform programjainak kidolgozásához.

A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal és a lisszaboni stratégia egyéb érintettjeivel, hogy figyelembe vegye e vita eredményeit a 2010 utáni lisszaboni stratégia kidolgozása során. Ez a folyamat a módosított lisszaboni stratégia általános felülvizsgálatával kezdődik a svéd elnökség ideje alatt, ami előkészíti a 2010 tavaszán, a spanyol elnökség alatt meghozandó határozatokat.

Az EERP teljes hatása csak a következő hónapokban válik világossá, azonban az első jelek pozitívak, az élénkítés volumene és a reformok iránya tekintetében egyaránt: A tagállamok többsége mostanra elfogadott vagy bejelentett fiskális élénkítő csomagokat, elérve az Unió GDP-jének 1,5 %-át kitevő általános célt. Figyelembe véve az automatikus stabilizátorok hatását is, a fellendüléshez a GDP mintegy 3,3 %-át bocsátották rendelkezésre pénzügyi támogatás formájában. Ez több mint 400 milliárd eurót tesz ki, ami hatalmas ösztönző a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz. A tagállami intézkedések legtöbbje a keresletösztönzést célozza és összhangban van olyan hosszabb távú célokkal, mint a képességek fejlesztése, az innovációba történő beruházás fokozása, a nagy sebességű internet támogatása, a meglévő közlekedési és energia-infrastruktúra megújítása. A Bizottság biztosította, hogy a tagállamok a keresletösztönző intézkedések kidolgozásakor teljes mértékben élhetnek a hatályos közösségi szabályok nyújtotta rugalmassággal. Nemrégiben például az autóipar számára nyújtandó intézkedésekről szóló iránymutatást adott ki, hogy segítséget nyújtson a tagállamok számára az ezen ágazat szerkezetátalakításához nyújtott támogatások tekintetében. Az egységes piac révén közvetve vagy közvetlenül valamennyi tagállam részesül az ezen élénkítő csomag eredményeként leadott, termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó megrendelésekből. A tagállamoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az egységes piacból eredő pozitív extern hatások maximalizálására; az egységes piac, akárcsak eddig, továbbra is az Unión belüli gazdasági és társadalmi jólét, valamint a munkahelyteremtés motorja marad. Ennek érdekében a tagállamok által a reálgazdaság támogatására hozott intézkedéseknek a következő alapelvekre kell épülniük: a belső piac nyitottságának fenntartása, a korlátok további lebontása és újak létrehozásának elkerülése. a megkülönböztetés tilalmának biztosítása azáltal, hogy a más tagállamokból származó árukat és szolgáltatásokat az uniós szabályokkal és a Szerződés elveivel összhangban kezelik. A beavatkozások hosszabb távú politikai céljainkra történő irányítása: a strukturális változás elősegítése, hosszú távon a versenyképesség fokozása és az olyan kulcsfontosságú kihívások kezelése, mint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kiépítése. A KKV-k döntő jelentőségének teljes mértékű figyelembe vétele a „gondolkozz először kicsiben” elv alkalmazásával. az információ és a legjobb gyakorlat megosztása a skálahatások teljes pozitív hatásának maximalizálása érdekében. az erőfeszítések összefogása és az intézkedések oly módon történő kidolgozása, hogy azok szinergiát teremtsenek a többi tagállam által hozott intézkedésekkel. E tekintetben kulcsfontosságú az európai szintű szorosabb együttműködés. a megújított stabilitási és növekedési paktum nyújtotta rugalmasság felelősségteljes kihasználása, lehetővé téve az államháztartási hiány fenntartható államháztartással összhangban lévő szintjéhez történő minél hamarabbi visszatérést a makrogazdasági egyensúlytalanságok mögötti okok egyidejű, határozott kezelése mellett. az egységes piac nyitva tartása kereskedelmi partnereink számára és a nemzetközi – különösen a WTO keretében tett – vállalások tiszteletben tartása. Az EERP-vel összhangban a tagállamoknak most biztosítaniuk kell, hogy a fiskális élénkítő csomagokat a lisszaboni stratégia országspecifikus ajánlásaiban kiemelt területeken a strukturális reformok felgyorsítása kíséri. Ez a legjobb mód annak biztosítására, hogy a kiadások a lehető leginkább költséghatékony módon növelik a jövőbeli potenciális növekedést és a legkevésbé károsak a jövőbeli hosszú távú fiskális kilátásokra. Európa számára szükséges előfeltétel az is, hogy megragadja a válság által kínált lehetőségeket, és segítségükkel a lehető legjobban felkészüljön az új, alacsony szén-dioxid-kibocsátásra, innovációra, IKT-re és készségekre építő világgazdaság jelentette kihívásokra. A Bizottság rendszeresen ellenőrzi az elért előrelépést és az Európai Tanács következő ülései előtt kellő időben jelentést készít róla. Figyelembe véve az EERP eredményeit, a Bizottság meg kívánja kezdeni a 2010 utáni lisszaboni stratégia kidolgozását. |

Az emberek kisegítése a válságból

- A lelassulás háztartásokra és munkavállalókra gyakorolt hatása most csúcsosodik ki. Az utóbbi évek jó teljesítményét követően a munkaerőpiaci helyzet most gyors ütemben és jelentős mértékben romlik. A Bizottság előrejelzései szerint a következő két évben a foglalkoztatás növekedése negatív lesz. A munkanélküliség meredeken nőni fog. Bár a helyzet tagállamonként különböző, a foglalkoztatás ebben az évben várhatóan 1,6 %-kal – körülbelül 3,5 millió munkahellyel – fog csökkenni, az EU-ban a munkanélküliség 2010-ben elérheti a 10 %-os szintet.

A munkaerőpiacot érintően tett néhány kiigazítás jól tükrözi a múltbéli sikeres strukturális reformok hatását. Miközben ettől a gyorsabb javulás elősegítését várják a gazdaság felélénkülésekor, továbbra is egyértelmű, hogy a rövid távon fizetendő ár magas lesz. A válság valószínűleg leginkább a fiatalokat, a rövid időre szóló szerződéssel rendelkezőket, valamint a migránsokat fogja leginkább sújtani.

A válság által előidézett emberi megpróbáltatások enyhítése

A legtöbb tagállam foglalkoztatási és szociális intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy támogassa az embereket és enyhítse a válság által előidézett emberi megpróbáltatásokat. Miközben a tagállamok az első sorból küzdenek a kihívások ellen, az európai politikák segíthetik őket a munkahelyteremtés és a társadalmi kohézió jelentette kihívásokra adandó hatékony válaszok kidolgozásában és végrehajtásában.

A tagállamok a prioritások négy fő típusára irányították intézkedéseiket:

- A létező munkahelyek megőrzését célzó intézkedések: a csökkentett munkaidőben dolgozóknak nyújtott juttatások, a munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulásainak csökkentése, bértámogatások és a KKV-knak nyújtott támogatások;

- A munkaerőpiaci gyors (re-)integrációt szolgáló intézkedések: szakképzés és a hátrányos helyzetűek támogatása, változtatások a betegségi vagy rokkantsági ellátásokban, új szabályok a munkanélküli ellátásra való jogosultságra;

- Intézkedések a leginkább kiszolgáltatottak támogatására: a minimáljövedelem/bér megemelése, a munkanélküli ellátás körének kiterjesztése vagy időtartamának meghosszabbítása, a lakhatási vagy családi támogatás megemelése, adóvisszatérítések vagy -mentesítések, intézkedések a túlzott eladósodás vagy újbóli birtokbavétel ellen;

- Intézkedések a szociális védelem megerősítésére, valamint a szociális és egészségügyi infrastruktúrába történő beruházásokra : beruházások a lakásépítésbe, kórházakba, az alapellátásba, hosszútávú ellátási infrastruktúrákba és iskolákba, intézkedések a nyugdíjalapok megsegítésére, hogy eleget tudjanak tenni hosszútávú kötelezettségeiknek.

A válság foglalkoztatásra gyakorolt és szociális hatásai továbbra is kibontakozóban vannak, a válság súlyosabb, mint amire a legtöbb eredeti intézkedés meghozatalakor számítottak. Emiatt valamennyi szinten fel kell gyorsítani az erőfeszítéseket a munkanélküliség elleni fellépés, valamint a szociális támogatási, egészségügyi és közegészségügyi rendszerek kiigazítása és korszerűsítése érdekében. Az aktív intézkedésekkel kombinált jövedelemtámogatás élénkíteni fogja a keresletet, elősegíti a munkába való visszatérést és elkerüli a társadalmi kirekesztést.

Annak érdekében, hogy támogassák a tagállamokat a válság kezelésére hozott erőfeszítéseikben és az élénkítést szolgáló intézkedéseik végrehajtásában, megerősítik a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap megújítása[8] lehetővé teszi annak gyors igénybevételét a jelentős munkahely-leépítések által sújtott munkavállalók és közösségeik támogatására.

Az Európai Szociális Alap (ESZA) jelenlegi programjai évente 9 millió munkavállalót támogatnak; csak 2009-ben 10,8 milliárd euro állt rendelkezésre támogatás formájában az ESZA-n keresztül. Az Alap igénybe vehető a válság okozta szükségletekre, pl. a munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolásának javítására, a szociális partnerek közös kezdeményezéseinek támogatására, a társadalmi innováció és a foglalkoztatási partnerségek ösztönzésére, vagy az állami foglalkoztatási szolgálatok megerősítése. Az ESZA-ra vonatkozó szabályok egyszerűsítése[9] lehetővé fogja tenni az előlegkifizetések azonnali, 1,8 milliárd euróval történő megemelését. Minden olyan esetben, ahol az ESZA-programozást hozzá kell igazítani a válság okozta szükségletekhez, a Bizottság biztosítani fogja a programok lehető legrövidebb időn belül történő megváltoztatását.

Miközben a foglalkoztatás támogatását szolgáló intézkedéseket a tagállamok a szociális partnerek bevonásával, specifikus gazdasági körülményeikhez és munkaerőpiaci helyzetükhöz igazítva dolgozzák ki, fontos, hogy ezek az intézkedések összhangban maradjanak a hosszútávú strukturális reformigényekkel. Az intézkedéseknek elő kell segíteniük a leginkább érintett ágazatokban a hosszútávú szerkezetátalakítási folyamatot, fokozniuk kell a versenyképességüket és javítani a humántőkét. Emellett elő kell segíteniük az olyan kulcsfontosságú, hosszú távú kihívások kezelését, mint a népességöregedés munkaerő-kínálatra gyakorolt hatása, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság nyújtotta lehetőségek megragadását.

A pozitív extern hatások maximalizálása és a válság eddig példátlan kihívásainak közös kezelése érdekében a Bizottság ösztönözni fogja a tagállamok között a kölcsönös tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét.

A következő elemek segíthetik a tagállamokat a megfelelő és hatékony intézkedések kidolgozásában: Az emberek munkában tartása, nevezetesen az átmeneti rugalmas munkarendhez nyújtott pénzügyi támogatással. A munkaórák termelési szükségletekhez történő átmeneti hozzáigazítása (csökkentett munkaidő) fontos forrása lehet a munkaerő-input rugalmasságának. A tömeges átmeneti leépítések megelőzésével ez enyhítheti a válság társadalmi hatását, a cégek számára jelentős elbocsátási és (újbóli) felvételi költségeket takaríthat meg és megelőzheti a cégspecifikus humán tőke elvesztését. Ezt az intézkedést kombinálni kell a foglalkoztathatóságot támogató és az embereket új munkahelyek felé terelő intézkedésekkel, lehetővé téve ezzel a munkavállalók számára, hogy ki tudják használni az új lehetőségeket, ha megkezdődik a fellendülés. A más tagállamokban jelentkező negatív extern hatások elkerülése érdekében ezeket az intézkedéseket koordinálni kell. Az aktiválás megerősítése és megfelelő jövedelemtámogatás nyújtása a gazdaság lelassulása által leginkább érintettek számára, a rugalmas biztonság megközelítéssel összhangban teljes egészében kihasználva a szociális védelmi juttatásokat. Azokban az országokban, amelyekben a munkanélküli biztosítás időben szigorúan korlátozott, fontolóra kell venni annak ideiglenes kiterjesztését és/vagy a minimáljövedelemre vonatkozó rendelkezések megerősítését. Meg kell őrizni a munkába való visszaállás ösztönzőit, a leginkább kiszolgáltatott csoportokat pedig az aktív integrációs stratégiával összhangban támogatni kell. Különösen a csökkentett munkaidőben dolgozók és a hanyatló ágazatokban dolgozók átképzésébe és készségeik fejlesztésébe irányuló beruházások. Előnyben kell részesíteni a jövő munkaerőpiaci igényeihez – mint pl. környezetbarát állások – szabott képzéseket. Emiatt ösztönözni kell a készségek iránti jövőbeni igények előrejelzését. A foglalkoztatási szolgálatokat fejleszteni kell, hogy kezelni tudják a megnövekedett munkanélküliséget. A pénzügyi válság egyénekre gyakorolt közvetlen hatásainak enyhítése specifikus intézkedések révén a túlzott mértékű eladósodás megelőzése és a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés fenntartása érdekében. Azokban az országokban, amelyek nyugdíjrendszerében nagyobb az előfinanszírozott rendszerek aránya, a nyugdíjasok jelenlegi és jövőbeni jövedelmének védelméhez elengedhetetlen a nyugdíjalapok fellendülése. A munkavállalók szabad mozgásának biztosítása az egységes piacon belül, amely az új lehetőségek forrásaként szolgál majd és még a leszálló ágban is elősegítheti a készségek és a munkaerőpiaci igények közötti fennálló eltérések kezelését. Ebben az összefüggésben a kiküldetésről szóló irányelv a munkavállalók szabad mozgásának megkönnyítését szolgálja a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtása terén, miközben hatékony védelmet nyújt a szociális dömping ellen. A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal és a szociális partnerekkel az irányelv egységes értelmezésén annak biztosítása érdekében, hogy annak gyakorlati alkalmazása – különösen a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés terén – az elvárásoknak megfelelően történik. Olyan támogatási intézkedések mérlegelése, mint az alacsony képzettségű munkavállalók esetében a nem bér jellegű költségek csökkentése. A bérek alakulásának és a fiskális intézkedéseknek figyelembe kell venniük a tagállamok versenyhelyzetét és a termelékenység növekedését. Elegendő támogatás nyújtása a fiatalok munkanélküliségének és az iskolából kimaradók problémájának kezelésére. A fiatal korban oktatás vagy munka nélkül eltöltött idő tartós hatásokat gyakorolhat. A tagállamoknak fel kell készülniük az oktatás és a képzések iránti kereslet megugrására – illetve azt elő kell mozdítaniuk –, mivel a hallgatók tovább tanulnak, illetve az állásukból elmozdítottak átképzési lehetőségeket keresnek. E tekintetben már most előrejelezhető a munkaerőpiac olyan területeinek növekedése, mint a „környezetbarát állások”. A rugalmas biztonság keretében hozott és annak valamennyi elemére kiterjedő, a foglalkoztatásvédelmi szabályozás felülvizsgálatára irányuló intézkedések integrálása a szegmentáció csökkentése és a munkaerőpiacok működésének javítása érdekében. |

Foglalkoztatási Csúcs Európa számára

- Egy európai megközelítés a torzító hatások elkerülése mellett a foglalkoztatás jelentette kihívások kezelésére irányuló tagállami erőfeszítésékhez is hozzájárulhat. A májusban megrendezésre kerülő Európai Foglalkoztatási Csúcs lehetőséget biztosít az alakulóban levő helyzet áttekintésére, valamint a szükséges további intézkedésekről való megállapodásra. A csúcsot a szociális partnerek bevonásával készítik elő és a felülvizsgált szociális menetrendhez kapcsolódóan az elmúlt év során elért eredményekre épül.

A csúcs három elérendő célkitűzése:

- Elősegíteni az élénkítés felgyorsítását a strukturális reformokra történő összpontosítással rugalmasabb, biztonságosabb és befogadóbb munkaerőpiacok létrehozása érdekében.

- Megegyezés a válság társadalmi hatásainak csökkentését szolgáló összehangolt fellépésről.

- Új konszenzus megteremtése a szociális partnerekkel és az érintettekkel a szociálpolitikák munkavállalók és munkáltatók kölcsönös előnyét szolgáló modernizálásának módjairól.

Különös hangsúlyt kell fektetni a munkanélküliség elleni intézkedésekre, azon belül is a fiatalok és a sérülékenyebb munkavállalók munkaerőpiaci integrálására. A csúcs keretében meg kell vizsgálni, hogy az uniós politikák miként támogathatják a tagállamok erőfeszítéseit, különösen a munkaerőpiacok strukturális gyengeségeinek a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégiával összhangban történő leküzdése terén.

A csúcsot a szociális partnerek bevonásával és az összes érintettel folytatott konzultáció keretében készítik elő. A csúcs témáihoz és lehetséges eredményeihez kapcsolódó információk gyűjtése érdekében a Bizottság több tagállamban is workshopokat szervez, melyek keretében találkozhatnak az Európai Parlament képviselői, a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom képviselői. Mindez teljessé teszi a Bizottság jelenleg zajló, az európai szociális párbeszéd keretében a szociális partnerekkel, valamint a tagállamokkal folytatott eszmecseréjét. Ez a széleskörű és nyílt előkészítési folyamat szilárd alapot nyújt a májusban elérendő konkrét eredményekhez kapcsolódó ambiciózus konszenzus kialakításához.

A globális fellendülés ösztönzése: A G- 20 CSÚCSHOZ NYÚJTOTT EURÓPAI HOZZÁJÁRULÁS

Ez a válság globális válság. Az a terjedelem és sebesség, amellyel a rendszer szempontjából fontos pénzügyi piacon keletkezett sokk hamarosan az egész pénzügyi rendszert érintette és az egész világon átterjedt a reálgazdaságokra, jól példázza a gazdaságok egymástól való függéségének fokát.

Az EU vezető szerepet játszott annak tudatosításában, hogy globális megoldásokra van szükség. Az EU kezdeményezését követve, a 2008 novemberi, Washingtonban megrendezett G-20 csúcs keretében elfogadott cselekvési terv lendületet adott a nemzetközi pénzügyi architektúra megújításához, a globalizáció realitásaihoz történő hozzáigazításához.

Az EU-nak továbbra is egységes álláspontot kell képviselnie az április 2-án Londonban megrendezésre kerülő G-20 csúcson. Ebben a munkában erős és befolyásos partnerként vehetünk részt, tekintettel a nagy múltra visszatekintő és sikeres regionális piaci integráció és a hatékony intézményfejlesztés terén szerzett tapasztalatainkra.

Ahogy lendületbe jön az európai gazdaságélénkítési terv végrehajtása, az európai pénzügyi piacok ambiciózus reformjára támaszkodva az Európai Unió különösen előnyös helyzetben van ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be olyan konkrét megoldások felkínálásában, amelyek globális szinten hatékony eredményeket hozhatnak.

Ezeknek az erőfeszítéseknek összhangban kell lenniük az éghajlatváltozás terén jelentkező globális megoldások iránti szükségletekkel. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésnek nemcsak Európában, hanem világszerte új lehetőségeket kell teremtenie. A londoni csúcsnak ezért meg kell erősítenie elkötelezettségét aziránt, hogy a 2009. decemberi koppenhágai ENSZ éghajlatváltozási tárgyalások ambiciózus globális eredménnyel zárulnak.

Biztosítanunk kell továbbá, hogy a londoni csúcs keretében egyértelműen hangot adjunk annak, hogy szükséges a globális piacok nyitva tartása. Miközben világszerte elfogadott, hogy a történelmi tapasztalatok szerint a visszaesés idején alkalmazott protekcionizmus katasztrofális következményekkel jár, erős lehet a restriktív intézkedések alkalmazására irányuló hazai nyomás. Döntő fontosságú az ilyen veszélyek feltartóztatását célzó határozott üzenet.

A válság hatását a potenciális uniós tagjelöltek és a szomszédos országok is megérzik. A Bizottság továbbra is elkötelezett az európai és nemzetközi pénzügyi intézményekkel való együttműködés iránt ezen országok gazdasági stabilitásának és fejlődésének támogatása érdekében. A Bizottság örömmel fogadta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az EBB és a Világbank által kidolgozott cselekvési tervet, amely segítséget nyújt egyes közép- és kelet-európai gazdaságok bankjainak megerősítéséhez és a hitelezés támogatásához.

Végezetül, tekintettel a globális válság és az abból adódó visszaesés fejlődő országokra gyakorolt messzemenő hatásaira, fenn kell tartanunk az amelletti elkötelezettségünket, hogy segítséget nyújtunk nekik a válság idején, átvezetve őket a szegénységből a fenntartható növekedésbe. A fenntartható nyitott gazdaságban történő globális élénkítés szempontjából döntő fontossággal bír, hogy támogassuk őket a millenniumi fejlesztési célok elérésében.

Az EU-nak tiszteletben kell tartania a hivatalos fejlesztési támogatásra (ODA) vonatkozó vállalásokat, így az ODA, más rendelkezésre álló eszközökkel együtt felhasználható a növekedés, a beruházások, a kereskedelem és a munkahelyteremtés serkentésére. Az EU-nak a különböző bizottsági, tagállami és EBB-eszközökön keresztül az olyan területekre kell összpontosítania – mint a mezőgazdaság, az éghajlatváltozás és az infrastruktúra –, amelyeken közvetlen anticiklikus hatások érhetők el. Ezekhez az erőfeszítésekhez a fejődő országoknak a jó makrogazdasági és fiskális irányítás biztosítására irányuló komoly felelősségének kell társulnia.

A londoni csúcson – folyamatban lévő belső határozataival összhangban – az EU-nak konkrét eredmények átfogó rendszeréről szóló megállapodást kell ösztönöznie. A csúcs egyik eredménye a globális pénzügyi és szabályozási rendszer javítása iránti szilárd elkötelezettség kell legyen, amely révén az összes érintett szereplő és pénzügyi eszköz megfelelő szabályozás és felügyelet alá kerül: Az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása: a bankok prudenciális szabályainak és a számviteli standardok javítása beépített anticiklikus mechanizmusokkal és a valós értéken történő értékeléssel; a bankok tőkekövetelményeinek jobban kell tükrözniük a likviditási kockázatokat és át kell alakítani az értékpapírosításhoz kapcsolódó ösztönzőket; javítani kell a Nemzetközi Számviteli Standard Testület irányítási struktúráját. A hatékony szabályozás kiterjesztése: a szabályozást és a felügyeletet, különösen a bázeli bizottság prudenciális standardjait ki kell terjeszteni az összes érintett szereplőre: fedezeti (hedge) alapok, magántőke és más nem szabályozott hitelintézetek. A hitelminősítő intézeteket szigorú követelményeknek kell alávetni a minősítések minőségének és átláthatóságának, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a minősítések érdekellentétektől mentesek. Ki kell igazítani a díjazási politikákat a rövidtávú túlzott kockázatvállalás elkerülése érdekében, és biztosítani azok felügyeletét. Az integritás ösztönzése a pénzügyi piacokon: Listát kell összeállítani a nem együttműködő országokról, és az ellenük a felügyelet, a pénzmosás elleni küzdelem, a terrorizmus finanszírozása és az adóztatás terén való fellépésre kidolgozott közös intézkedésekből álló eszköztárat kell létrehozni. A bankokat fokozottabb prudenciális követelményekkel és szigorúbb, az átláthatóságra vonatkozó szabályokkal arra kell ösztönözni, hogy ne off-shore központokban működjenek[10]. Globális szinten kell harmonizálni a közvetítők által birtokolt értékpapírok tartására és átruházására vonatkozó szabályokat. A nemzetközi felügyeleti együttműködés megerősítése: Globális felügyeleti kollégiumokat kell felállítani és felruházni őket az eredményes működéshez szükséges hatáskörökkel. A felügyelők kicserélik egymás között a bevált gyakorlatokat és ösztönzik a gyakorlatok globális szintű közelítését. A pénzügyi stabilitási fórumot (FSF) az április 2-i csúcs előtt ki kell bővíteni, hogy magába foglaljon minden nagyobb feltörekvő országot és az Európai Bizottságot. A nemzetközi pénzügyi intézetek irányításának reformja: A londoni csúcson meg kell állapodni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank irányítása további reformjainak ütemtervéről. Felül kell vizsgálni e két intézmény felsővezetőinek kinevezési rendszerét. Az IMF megerősítése: A tagállamoknak közös hozzájárulást kell nyújtaniuk az IMF forrásainak ideiglenes megduplázásához. Az IMF-nek meg kell erősítenie felügyeletét a pénzügyi szektorban lefedett témakörök kiterjesztése, a többoldalú felügyelet megerősítése, valamint többoldalú konzultációk biztosítása révén, ide értve a globális egyensúlyhiányok rendes megszüntetését. Javítani kell az FSF-fel való együttműködést és hatékony közös korai előrejelző mechanizmust kell létrehozni. Az IMF-nek rendszeresen értékelnie kell az FSF-tagokat és más, a rendszer szempontjából fontos országokat, a feltárt gyengeségeket be kell építeni a korai előrejelző mechanizmusba. A reformoknak ki kell terjedniük a belső folyamatokra is, és biztosítaniuk kell, hogy az IMF-felügyelet kulcsfontosságú következtetései eljutnak a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Tanácshoz. A Világbank és a regionális fejlesztési bankok fejlesztése: A bankoknak rugalmasan kell alkalmazniuk a rendelkezésükre álló eszközöket, hogy az időszak elejére csoportosíthassák át a segítség nagyobbik hányadát, így enyhítve a válság hatásait, különösen a lakosság kiszolgáltatott csoportjai esetében. Tevékenységeikhez biztosítani kell a megfelelő finanszírozást. A csúcsnak az alábbiak révén kell támogatnia a globális piacok kiegyensúlyozott növekedését: A globális fellendülés fokozása a fiskális intézkedések és azok reálhatásainak folyamatos nemzetközi koordinálásán keresztül. Az EU kiveszi részét a növekedés helyreállítására irányuló globális erőfeszítésből. Nemzetközi együttműködés segítségével kell biztosítani, hogy a jelenlegi fiskális intézkedések összhangban vannak a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságával. Ezenfelül az intézkedéseknek elégséges szintű befektetést kell biztosítaniuk olyan hosszú távú szakpolitikákba, mint az innováció, az oktatás, az energiahatékonyság és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság. Ha megkezdődik a fellendülés, biztosított a makrogazdasági ösztönzők rendes és koordinált visszafordítása. A nyitott kereskedelem ösztönzése mint a fiskális élénkítés kiegészítése. A G-20 országoknak törekedniük kell a globális piac további megnyitására. Döntő fontosságú a dohai forduló korai lezárása a mezőgazdaságra és az ipari termékekre vonatkozó meglévő tárgyalási szövegek alapján. A londoni csúcsnak meg kell erősítenie a protekcionizmussal szembeni határozott állásfoglalást, összhangban a standstill vállalással, melyről Washingtonban állapodtak meg, és a WTO keretében létrehozott hatékony nyomon követési mechanizmussal. A G-20 partnereknek legmagasabb politikai szinten ki kell fejezniük az említett vállalás végrehajtása melletti kollektív elkötelezettségüket. Kereskedelemfinanszírozásra irányuló multilaterális kezdeményezés elindítása, mely megerősítené a Világbank-csoportnak és más fontos multilaterális fejlesztési ügynökségeknek a kereskedelemfinanszírozási tevékenységeik kiterjesztése terén tett erőfeszítéseit. A globális fejlődés ösztönzése része a globális válság megoldásának és világszerte hozzájárul a békéhez és a stabilitáshoz. A londoni csúcsnak meg kell erősítenie a fejlődő országok által a növekedés előmozdítására és a szegénység elleni küzdelemre irányulóan tett erőfeszítések támogatása melletti elkötelezettséget, különösen a millenniumi fejlesztési célok elérésén keresztül. A fejlődő országok nemzetközi kereskedelemben való aktív részvételének elősegítése érdekében a G-20 országoknak be kell tartaniuk a „segélyt a kereskedelemért” vállalásaikat, valamint piacaikhoz vám- és kvótamentes hozzáférést kell nyújtaniuk a legkevésbé fejlett országok számára. |

Következtetés

- E közlemény bemutatja, hogyan építhet az Európai Unió a pénzügyi és gazdasági válság kezelése érdekében már meghozott lépésekre. Az EU most gazdaságélénkítési terve végrehajtásának új szakaszába lép, amely során szükség van a meghozott intézkedések hatékony koordinálására annak biztosításához, hogy azok a lehető leghatékonyabban segítik Európa szerte a vállalkozásokat, háztartásokat és közösségeket. Ez a közlemény megismétli az állam- és kormányfők 2009. március 1-jei megbeszélésének eredményeit és kiemeli, hogy a gazdaságélénkítéshez vezető utat megkönnyíti, ha az egyik tagállamban hozott intézkedéseket úgy alakítják ki, hogy azok más tagállamokban is beindítsák a fellendülést. A hatékony koordinálás a fellendülés ugródeszkájává teszi az egységes piacot.

A Bizottság felkéri a tavaszi Európai Tanácsot, hogy:

- állapodjon meg a pénzügyi szektor reformintézkedései új csomagjának szükségességéről, ide értve az EU pénzügyi szektorának a de Larosière-csoport munkáján alapuló új felügyeleti keretrendszerét, valamint a Bizottság további javaslatai alapján az Európai Tanács júniusi ülésén hozzon döntést ezen új keretrendszer fő elemeiről; kérje fel a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy kezeljék prioritásként a pénzügyi szolgáltatásokról szóló rendeletre vonatkozó azon javaslatok elfogadását, amelyeket a Bizottság a következő hónapokban fog benyújtani;

- kérje fel a tagállamokat, hogy amint azt a gazdasági körülmények lehetővé teszik, a felülvizsgált stabilitási és növekedési paktummal összhangban hozzák meg a hosszú távú pénzügyi stabilitás biztosításához szükséges intézkedéseket;

- kérje fel a tagállamokat arra, hogy gyorsítsák fel nemzeti élénkítési terveik és strukturális reformjaik végrehajtását;

- kérje fel a tagállamokat a 3.2. szakaszban ismertetett közös elvek alkalmazására a reálgazdaság megerősítését szolgáló intézkedések kidolgozása és végrehajtása során;

- kérje fel a tagállamokat, hogy az ebben a közleményben ismertetett, intézkedést szolgáló elemekre építve nyújtsanak hatékony segítséget az embereknek a válságból való kilábaláshoz;

- hagyja jóvá a májusi Európai Foglalkoztatási Csúcs előkészítésének folyamatát;

- hagyja jóvá a londoni G-20 csúcsra kidolgozott közös európai álláspontot.

[1] HL C 270., 2008.10.25., 8. o. és HL C 10., 2009.1.15., 2. o.

[2] C(2009) 1345., (még nem tették közzé).

[3] A Bizottság januári előrejelzése szerint.

[4] Ideértve új köz- és magánszféra partnerségeket (PPP).

[5] COM(2009) 104., 2009.2.25.

[6] A belső piac az EU jólétét évről évre az EU GDP-jének 2,15 %-ával növelte és 1992 és 2006 között 2,75 millió új munkahelyet teremtett. Az Unión belüli kereskedelem GDP-hez viszonyított aránya 1995 és 2005 között 30 %-kal emelkedett.

[7] COM(2009) 83., 2009.2.26.

[8] COM(2008) 867., 2008.12.16.

[9] COM(2008) 813., 2008.11.26.

[10] A Bizottság hamarosan javaslatokat terjeszt elő az adózási témájú, EU-n belüli és harmadik országokkal folytatott információcsere és átláthatóság terén.