—

R. Kqiku képviseletében A. Heidegger Rechtsanwalt,

—

az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében M. Wilderspin és S. Grünheid, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a személyek külső határokon történő, Svájc és Liechtenstein által a területükön történő átutazás céljából kiadott egyes tartózkodási engedélyeknek a tagállamok által történő egyoldalú elismerésén alapuló ellenőrzése egyszerűsített rendszerének bevezetéséről szóló, 2006. június 14-i 896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 167., 8. o.) értelmezésére vonatkozik.

2

Ezt a kérelmet R. Kqiku szerb-montenegrói állampolgárral szemben Németországban indított büntetőeljárásban terjesztették elő, amelyben azt róják a terhére, hogy 2006. augusztus 4-én anélkül lépett be a Németországi Szövetségi Köztársaság területére, és tartózkodott ott 2006. augusztus 6-áig, hogy vízum formájában rendelkezett volna a szükséges tartózkodási engedéllyel.

3

A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtására vonatkozó, 1990. június 19-én, Schengenben (Luxemburg) aláírt egyezmény (HL 200. L 239., 19. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 2. kötet, 9. o.) 10. és 11. cikke alapján minden olyan személy számára, aki az Európai Közösségek egyik tagállamának sem állampolgára, a rövid távú tartózkodásra egységes vízumot vezetnek be, amely legfeljebb három hónapos tartózkodás céljából adható ki. Az egyezmény azonban különbséget tesz a turistavízum és a tranzitvízum között. Ez utóbbi olyan átutazásra adható ki, amelynek az időtartama nem haladja meg az öt napot.

4

A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 81., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 65. o.) 1. cikkének (1) bekezdése és I. melléklete értelmében a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Szerbia és Montenegró) állampolgárai a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek.

5

A fenti rendelet 2. cikke a következőképpen szól:

„E rendelet alkalmazásában a »vízum« egy tagállam által kiadott olyan engedély vagy egy tagállam által hozott olyan határozat, amely ahhoz szükséges, hogy:

6

A 896/2006 határozat második, harmadik, hatodik és hetedik preambulumbekezdése a következőképpen szól:

[…]

7

A 896/2006 határozat 1. cikke előírja, hogy:

„Ez a határozat az 539/2001 […] rendelet értelmében vízumkötelezettség alá tartozó harmadik országok állampolgárai részére Svájc és Liechtenstein által kiadott tartózkodási engedélyek tagállamok által átutazásra kiadott egységes vagy nemzeti vízumukkal egyenértékűként való egyoldalú elismerésén alapuló, egyszerűsített rendszert vezet be a személyek külső határokon történő ellenőrzése tekintetében.”

8

A határozat 2. cikke pontosítja, hogy:

„A schengeni vívmányokat teljes körűen végrehajtó tagállamok egyoldalúan elismerik a mellékletben felsorolt, Svájc és Liechtenstein által kiadott tartózkodási engedélyeket.

[…]”

9

A fenti határozat 3. cikkének első bekezdése kimondja, hogy:

„A harmadik ország állampolgára tagállam(ok) területén történő átutazásának időtartama nem haladhatja meg az öt napot.”

10

A 896/2006 határozat 2. cikkében szereplő és az ennek mellékletében foglalt listán említett, a Svájci Államszövetség által kiadott tartózkodási engedélyek között található többek között a külföldiek C típusú személyazonosító igazolványa, amely a C típusú állandó tartózkodási engedélyhez kapcsolódik.

11

A külföldiek tartózkodásáról, kereső tevékenységéről és integrációjáról szóló német törvény (a továbbiakban: a külföldiekről szóló törvény) (Gesetz über den Aufenthalt, die Erwerbstätigkeit und die Integration von Ausländern im Bundesgebiet, BGBl. 2004. I, 1950. o.) alkalmazandó rendelkezései a külföldi állampolgárok számára előírják a tartózkodási engedély birtoklásának kötelezettségét, kivéve, ha az Európai Unió joga vagy rendelet eltérően rendelkezik. A tartózkodási engedély kiadható többek között vízum és tartózkodásra jogosító engedély formájában.

12

A kérdést előterjesztő bíróság szerint, amennyiben egy külföldi állampolgár az ezen törvényben előírt egyik tartózkodási engedéllyel sem rendelkezik, a német területre való belépése jogellenes. A fenti törvény 95. §-a értelmében egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel sújtandó, aki az előírt tartózkodási engedély nélkül tartózkodik német területen. Ugyanezen büntetéssel sújtandó, ha egy külföldi útlevél vagy érvényes tartózkodási engedély nélkül lép be német terültre.

13

Az Oberlandesgericht Karlsruhe az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban kifejti, hogy a német jog értelmében a fenti 95. § szerinti bűncselekmény vizsgálata során kizárólag a formálisan érvényes beutazási és tartózkodási engedély meglétét kell figyelembe venni.

14

R. Kqiku, aki az útlevele bizonysága szerint szerb-montenegrói állampolgár, 1993 júniusa óta folyamatosan Svájcban él. 2006. március 27-e óta rendelkezik a Svájci Államszövetség által kiadott, külföldiek C típusú svájci személyazonosító igazolványával, amely a C típusú állandó tartózkodási engedélyhez kapcsolódik, és amelynek a „Kontrollfristja” (felülvizsgálata) 2009. június 19-én lesz esedékes. Minden vele utazó családtagja szintén rendelkezett érvényes külföldiek személyazonosító igazolványával, illetve a gyermekek megfelelő igazolványokkal.

15

R. Kqiku feleségével és három gyermekével 2006. augusztus 4-én Svájcból Németországba utazott be. A németországi tartózkodásuk során családtagjaikat látogatták meg Kölnben és Stuttgartban.

16

A tartózkodás során, egészen a Svájcba történő 2006. augusztus 6-i visszautazásáig, R. Kqiku magánál tartotta érvényes útlevelét, a külföldiek C típusú svájci személyazonosító igazolványát és szintén érvényes, a svájci hatóságok által kiadott vezetői engedélyét. A vele utazó családtagjai szintén rendelkeztek érvényes útlevéllel és külföldiek személyazonosító igazolványával, illetve a gyermekek a megfelelő igazolványokkal.

17

R. Kqiku ezen németországi tartózkodása céljából – a korábbi rövid távú németországi látogatásaival ellentétben – nem igényelt vízumot sem maga, sem a családtagjai részére.

18

R. Kqikuval szemben büntetőeljárást indítottak, mert anélkül lépett be Németország területére, és tartózkodott ott 2006. augusztus 4-étől 6-áig, hogy rendelkezett volna vízum formájában tartózkodási engedéllyel, amellyel szerb-montenegrói állampolgárként rendelkeznie kellett volna.

19

Az Amtsgericht Singen (Németország) 2006. november 29-i határozatával R. Kqikut felmentette a külföldiekről szóló német törvény szerinti jogosulatlan beutazás és jogellenes tartózkodás vádja alól, mivel a cselekménye a 896/2006 határozatra tekintettel nem minősült bűncselekménynek. Az ügyész felülvizsgálati eljárást indított ezen határozat ellen. Az Oberlandesgericht Karlsruhénak mint végső fokon eljáró bíróságnak ennek tárgyában kell döntést hoznia.

20

Az Oberlandesgericht Karlsruhe – mivel úgy ítélte meg, hogy a 896/2006 határozatban szereplő, a tartózkodási engedély egyoldalú elismerésére vonatkozó szabályokat kell értelmezni annak megállapításához, hogy R. Kqiku büntethető-e a külföldiekről szóló törvény 95. §-a (1) bekezdésének 3. és 2. pontja értelmében vett, Németország területére történő jogellenes belépés és tartózkodás miatt – felfüggesztette az eljárást, és a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

„Úgy kell-e értelmezni a 896/2006 […] határozat 1. és 2. cikkében foglalt szabályozást, hogy a mellékletben felsorolt svájci és liechtensteini tartózkodási engedélyek a schengeni vívmányokat teljes körűen végrehajtó tagállamok által kiadott egységes vagy nemzeti vízumukkal egyenértékűként való egyoldalú elismerés erejénél fogva a közös térségen történő átutazásra közvetlenül jogosító tartózkodási engedélynek minősülnek;

vagy

úgy kell-e értelmezni a 896/2006 […] határozat 1. és 2. cikkében foglalt szabályozást, hogy harmadik országok azon állampolgárai, akik a mellékletben felsorolt, a schengeni vívmányokat teljes körűen végrehajtó tagállamok által egyoldalúan elismert, svájci és liechtensteini tartózkodási engedélyek valamelyikével rendelkeznek, a közös térségen történő átutazás céljából mentesülnek az 539/2001 […] rendelet 1. cikkének (1) bekezdéséből fakadó vízumkötelezettség alól?”

21

A kérdést előterjesztő bíróság kérdése lényegében a 896/2006 határozatban szereplő tartózkodási engedély elismerésének hatályára irányul, az 539/2001 rendelet által előírt vízumkötelezettség fényében.

22

R. Kqiku azt állítja, hogy a 896/2006 határozat a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség által kiadott tartózkodási engedélyeknek a schengeni területen való átutazás, illetve az ezen területen való rövid távú tartózkodás céljából történő elismerésére irányul. Azzal érvel, hogy a külföldiek C típusú személyazonosító igazolványa – amellyel ő is rendelkezik –, a fenti határozat mellékletében szereplő, a Svájci Államszövetség által kiadott egyik tartózkodási engedély, hogy ez az igazolvány nem mentesíti az 539/2001 rendeletben előírt vízumkötelezettség alól, továbbá hogy a fenti igazolvány beutazásra és tartózkodásra jogosító érvényes engedélynek minősül.

23

Az Európai Közösségek Bizottság hangsúlyozza, hogy a 896/2006 határozatban előírt egyenértékűség hatálya a schengeni térségen való átutazás céljára korlátozódik. Úgy ítéli meg, hogy egy olyan tartózkodási engedély, mint amilyen az alapügyben szerepel, csak az átutazás tekintetében esik egy tekintet alá a „schengeni vízummal”, továbbá hogy a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség által kiadott tartózkodási engedély elismerése kizárólag átutazás céljából biztosít mentességet az 539/2001 rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében előírt vízumkötelezettség alól.

24

Legelőször is emlékeztetni kell arra, hogy a 896/2006 határozat által létrehozott rendszer e határozat 1. cikke értelmében az 539/2001 rendelet értelmében vízumkötelezettség alá tartozó harmadik országok állampolgárai részére Svájc és Liechtenstein által kiadott tartózkodási engedélyek tagállamok által átutazásra kiadott egységes vagy nemzeti vízumukkal egyenértékűként való egyoldalú elismerésén alapul.

25

Amint különösen az 539/2001 rendelet 2. cikkéből következik, a schengeni vívmányok különbséget tesznek a vízumok két fő csoportja között, nevezetesen a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum és a tranzitvízum között. Az előbbi olyan tartózkodásra vonatkozik, amelynek a teljes időtartama nem haladja meg a három hónapot, míg a második a közös térségen való olyan átutazásra, amelynek az időtartama nem haladhatja meg az öt napot.

26

Márpedig a 896/2006 határozat célja – amint a címéből, valamint az 1. és 2. cikkéből következik – a személyek külső határokon történő egyszerűsített ellenőrzése rendszerének bevezetése, kizárólag a tagállamok területén történő átutazás céljából. Következésképpen a fenti cikkek kizárólag azt írják elő, hogy a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség által harmadik országok állampolgárainak kiadott tartózkodási engedélyek az átutazásuk céljából legyenek egyenértékűek az egységes vízummal és nemzeti vízumokkal. A fenti határozat 3. cikke értelmében az átutazás időtartama korlátozott, és nem haladhatja meg az öt napot.

27

Tekintettel arra, hogy a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség által kiadott egyes tartózkodási engedélyeknek a 896/2006 határozat által bevezetett, egyszerűsített ellenőrzési rendszer keretében történő egyoldalú elismerése a schengeni térségbe átutazás céljából való belépésre korlátozódik, meg kell állapítani, hogy az ezen államok által kiadott és a fenti a határozat mellékletében felsorolt tartózkodási engedélyek kizárólag az átutazás céljából ismerendők el az egységes vízummal és a nemzeti vízumokkal egyenértékűként.

28

Ezt az értelmezést megerősíti a 896/2006 határozat harmadik és hetedik preambulumbekezdése, amelyek kimondják a határozat célkitűzését, amely arra irányul, hogy a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség által kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országok, többek között Szerbia és Montenegró állampolgárainak biztosítsa annak lehetőségét, hogy visszatérjenek a származási országukba anélkül, hogy a közös térségen való átutazáshoz vízumot kellene igényelniük. Ennek a határozatnak a hetedik preambulumbekezdése kifejezetten kimondja, hogy a fenti tartózkodási engedélyek elismerését az átutazás céljára kell korlátozni azon lehetőség sérelme nélkül, hogy a tagállamok rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot adjanak ki.

29

A 896/2006 határozat által bevezetett egyszerűsített rendszer továbbá sem kiterjeszteni, sem korlátozni nem kívánja azon harmadik országok állampolgárainak körét, akik az 539/2001 rendelet értelmében mentesek a vízumkötelezettség alól.

30

Ezt az értelmezést alátámasztják az 539/2001 rendelet és a 896/2006 határozat jogalapjai. Az 539/2001 rendelet az EK 62. cikk 2. pontja b) pontjának i. alpontján alapul, amely azokra a külső határátlépéssel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozik, amelyek a vízumokra vonatkozó szabályokat határozzák meg, és különösen azon harmadik országok listáját, amelyek állampolgárainak a külső határok átlépésekor vízummal kell rendelkezniük, valamint azon országokét, amelyek állampolgárai mentesek e követelmény alól; míg a 896/2006 határozat az EK 62. cikk 2. pontjának a) pontján alapul, amely az ilyen határoknál a személyek ellenőrzése során a tagállamok által követendő szabályokat és eljárásokat szabályozza.

31

Következésképpen a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség által vízumkötelezettség alá tartozó harmadik országok állampolgárainak kiadott tartózkodási engedély olyan okirat, amelyet a tagállamok területén való átutazást biztosító tranzitvízummal kell egyenértékűnek tekinteni. A 896/2006 határozat által bevezetett egyszerűsített eljárás keretében az e határozat hatálya alá tartozó személyeket tehát nem kötelezik arra, hogy tranzitvízummal rendelkezzenek, ha a tagállamok területén való átutazás céljából átlépik a külső határokat, azzal a feltétellel, hogy az átutazás időtartama nem haladja meg az öt napot.

32

Az előző megfontolásokra tekintettel, valamint a tranzitvízum és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum között az 539/2001 rendelet által felállított különbséggel összhangban, a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 896/2006 határozatot úgy kell értelmezni, hogy az e határozat mellékletében felsorolt, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség által vízumkötelezettség alá tartozó harmadik országok állampolgárainak kiadott tartózkodási engedélyt kizárólag a tranzitvízummal kell egyenértékűnek tekinteni. A tagállamok területén való átutazás céljából való belépéshez az 539/2001 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és 2. cikkében meghatározott követelmények teljesülése érdekében elegendő, ha a fenti határozat hatálya alá tartozó személy a Svájci Államszövetség vagy a Liechtensteini Hercegség által kiadott, és ugyanezen határozat mellékletében említett tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

33

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

A személyek külső határokon történő, Svájc és Liechtenstein által a területükön történő átutazás céljából kiadott egyes tartózkodási engedélyeknek a tagállamok által történő egyoldalú elismerésén alapuló ellenőrzése egyszerűsített rendszerének bevezetéséről szóló, 2006. június 14-i 896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot úgy kell értelmezni, hogy az e határozat mellékletében felsorolt, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség által vízumkötelezettség alá tartozó harmadik országok állampolgárainak kiadott tartózkodási engedélyt kizárólag a tranzitvízummal kell egyenértékűnek tekinteni. A tagállamok területén való átutazás céljából való belépéshez a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és 2. cikkében meghatározott követelmények teljesülése érdekében elegendő, ha a fenti határozat hatálya alá tartozó személy a Svájci Államszövetség vagy a Liechtensteini Hercegség által kiadott, és ugyanezen határozat mellékletében említett tartózkodási engedéllyel rendelkezik.