24.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 282/45

—

semmisítse meg a megtámadott határozatot; és

—

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

1.

Első jogalap : Az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének téves értelmezése az állami támogatás fogalmával kapcsolatban.

A felperes azt állítja különösen, hogy az alperes tévesen véli úgy, hogy alacsonyabb árú belépőjegy egyes kaszinókban való alkalmazása e kaszinókat — az állami bevételek csökkenése mellett — előnyben részesítette. Továbbá az állami támogatás állítólagos kedvezményezettjei nincsenek a Görögországban működő többi kaszinóhoz hasonló jogi és ténybeli helyzetben, a tagállamok közötti kereskedelmet nem érintik, és a belső piac versenye sem torzul.

2.

Második jogalap : Nem megfelelő, hiányos és ellentmondásos indokolás az állami támogatás összetételével kapcsolatban.

A felperes kijelenti különösen, hogy az indokolás ellentmondásos, mivel elismeri, hogy egy alacsonyabb árú belépőjegy alkalmazása a kaszinó ügyfélkörének kiszélesedését eredményezheti, ugyanakkor vitatja az állami bevételeknek az ügyfélkör kiszélesedése folytán történő növekedését. Az indokolás továbbá hiányos is az előny bemutatása és a Közösségen belüli kereskedelemre gyakorolt hatás alapja tekintetében, valamint nyilvánvalóan hibás az intézkedés szelektív jellegének bemutatása tekintetében.

3.

Harmadik jogalap : A támogatás visszavétele sérti a 659/99/EK tanácsi rendelet (1) 14. cikkét.

A felperes azt állítja különösen, hogy a támogatást nem a tényleges kedvezményezettektől, azaz az alacsonyabb árú belépőjegyet alkalmazó kaszinók ügyveleitől kérik vissza. A visszavétel — a Symvoulio tis Epikrateias (államtanács) korábbi ítélkezési gyakorlata és az alperes magatartása folytán — ellentétes továbbá a bizalomvédelem általános elvével, valamint az arányosság általános elvével, mivel aránytalan és indokolatlan terhet ró a támogatás állítólagos kedvezményezettjeire, és erősíti azon kaszinók versenypozícióját, amelyek 12 eurós jegyárat alkalmaznak.

4.

Negyedik jogalap : Az alperes tévesen számolta ki a visszafizetendő összegeket.

A felperes azt állítja, hogy az alperes nem pontosan számította ki a támogatás kedvezményezettjeinek nyújtott előnyt, és nem veszi tekintetbe azt a hatást, amelyet az alacsonyabb összegű jegyár alkalmazása gyakorolt vagy gyakorolhatott a kérelemre.