EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62011TN0317
Case T-317/11 P: Appeal brought on 14 June 2011 by Ioannis Vakalis against the judgment of the Civil Service Tribunal of 13 April 2011 in Case F-38/10, Vakalis v Commission
T-317/11. P. sz. ügy: Az F-38/10. sz., Vakalis kontra Bizottság ügyben 2011. április 13-án hozott ítélet ellen Ioannis Vakalis által 2011. június 14-én benyújtott fellebbezés
T-317/11. P. sz. ügy: Az F-38/10. sz., Vakalis kontra Bizottság ügyben 2011. április 13-án hozott ítélet ellen Ioannis Vakalis által 2011. június 14-én benyújtott fellebbezés
HL C 282., 2011.9.24, p. 24–25
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
24.9.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 282/24 |
Az F-38/10. sz., Vakalis kontra Bizottság ügyben 2011. április 13-án hozott ítélet ellen Ioannis Vakalis által 2011. június 14-én benyújtott fellebbezés
(T-317/11. P. sz. ügy)
2011/C 282/52
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Ioannis Vakalis (Luvinate, Olaszország)(képviselő: S. A. Pappas ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:
— |
helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet; |
— |
adjon helyt az első fokon előterjesztett kérelmeknek, kivéve azokat, amelyeket a Közszolgálati Törvényszék helyesen ítélt elfogadhatatlannak; |
— |
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen fellebbezés a Közszolgálati Törvényszék (első tanács) F-38/10. sz., Vakalis kontra Bizottság ügyben 2011. április 13-én hozott ítéletének hatályon kívül helyezésére irányul.
Fellebbezésének alátámasztására a fellebbező négy jogalapra hivatkozik.
1. |
Az első jogalap a Közszolgálati Törvényszék érvelésének azon következetlenségére vonatkozik, hogy a megállapításokból nem von le következtetéseket annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék megállapította, hogy az árfolyamváltozás figyelembe vétele a Bizottság feladata. Márpedig a Bizottság nem vette figyelembe e kérdést. A megtámadott ítélet tehát következetlen indokolást tartalmaz. |
2. |
A második jogalap arra vonatkozik, hogy a Közszolgálati Törvényszék tévedett a neki feltett kérdést illetően. A megtámadott ítéletből kitűnik, hogy a Közszolgálati Törvényszék úgy értette, hogy a fellebbező azt kérdezte tőle, jogellenes-e az 1969-es személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. 12. cikkének általános végrehajtási rendelkezései hatálya alá tartozó tisztviselők és a 2004-es személyzeti szabályzat általános végrehajtási rendelkezéseinek hatálya alá tartozó tisztviselők közötti eltérő bánásmód, miközben a Közszolgálati Törvényszéknek feltett kérdés úgy szólt, hogy „hátrányosan megkülönböztetőek-e az új végrehajtási rendelkezések olyan értelemben, hogy eltérő helyzeteket ugyanúgy kezelnek”. Ilyen értelemben a fellebbező szerint a Közszolgálati Törvényszék tévesen utasította el az egyenlő bánásmód elvének megsértésére vonatkozó jogalapot. |
3. |
A harmadik jogalap arra vonatkozik, hogy a Közszolgálati Törvényszék behelyettesítette az indokolást. A fellebbező azzal érvel, hogy egyrészt az általános végrehajtási rendelkezés költségvetési indokolási csupán a tárgyaláson merült fel, másrészt ezen indokolás eltér attól, amit a fellebbezőnek a panasza elutasításakor adtak (amely indokolást egyébként a Közszolgálati Törvényszék elégtelennek talált). Az ítélkezési gyakorlat szerint a Közszolgálati Törvényszéknek nem feladata, hogy leplezze a Bizottság indokolásának esetleges hiányát, vagy hogy a megtámadott határozatból nem következő tények hozzáadásával vagy helyettesítésével kiegészítse az említett indokolást. |
4. |
A negyedik jogalap nyilvánvaló értékelési hibára vonatkozik, annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék elutasította a az egyenlő bánásmód elvének megsértésére vonatkozó jogalapot, mivel a fellebbező nem bizonyította indokolatlan eltérő bánásmód fennállását. Márpedig a fellebbező bizonyította, hogy a szóban forgó eltérő bánásmódot nem indokolta az euró bevezetése, amely a panaszt elutasításának eredeti indoka volt. |