EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02001R0539-20091219
Council Regulation (EC) No 539/2001 of 15 March 2001 listing the third countries whose nationals must be in possession of visas when crossing the external borders and those whose nationals are exempt from that requirement
Consolidated text: A Tanács 539/2001/EK rendelete ( 2001. március 15. ) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról
A Tanács 539/2001/EK rendelete ( 2001. március 15. ) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról
2001R0539 — HU — 19.12.2009 — 006.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A TANÁCS 539/2001/EK RENDELETE (2001. március 15.) (HL L 081, 21.3.2001, p.1) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 327 |
1 |
12.12.2001 |
||
|
L 69 |
10 |
13.3.2003 |
||
|
L 141 |
3 |
4.6.2005 |
||
|
L 363 |
1 |
20.12.2006 |
||
|
L 405 |
23 |
30.12.2006 |
||
|
L 336 |
1 |
18.12.2009 |
||
Módosította:
|
L 236 |
33 |
23.9.2003 |
Helyesbítette:
A TANÁCS 539/2001/EK RENDELETE
(2001. március 15.)
a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésre és különösen annak 62. cikke 2. pontja b) pontjának i. alpontjára,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),
tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),
mivel:|
(1) |
A Szerződés 62. cikke 2. pontjának b) pontja alapján a Tanácsnak kell elfogadnia a legfeljebb három hónaposra tervezett tartózkodásra vonatkozó vízumok szabályait, és ezzel összefüggésben meg kell határoznia azon harmadik országok listáját, amelyek állampolgárainak a külső határok átlépésekor vízummal kell rendelkezniük, valamint azon harmadik országokét, amelyek állampolgárai mentesek e kötelezettség alól. A 61. cikk szerint e listák meghatározása azokhoz a kísérő intézkedésekhez tartozik, amelyek közvetlenül összefüggnek a személyek szabad mozgásával a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben. |
|
(2) |
Ez a rendelet a schengeni vívmányok továbbfejlesztéséből következik, a továbbiakban „Schengeni Jegyzőkönyv” – ként említett jegyzőkönyv értelmében, amely azokat az Európai Unió keretébe illeszti be. A rendelet nem érinti a tagállamoknak a vívmányokból eredő kötelezettségeit, ahogyan azokat az 1999. május 20-i 1999/435/EK határozat A. melléklete a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat jogalapjának megállapítása céljából az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően ( 3 ) meghatározza. |
|
(3) |
Ez a rendelet továbbfejleszti azokat a rendelkezéseket, amelyek tekintetében a Schengeni Jegyzőkönyv szorosabb együttműködésre nyújtott lehetőséget, és amelyek egyrészről az Európai Unió Tanácsa, másrészről az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK határozat ( 4 ) B. pontjának 1. cikkében megjelölt területhez tartoznak. |
|
(4) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről aláírt jegyzőkönyv 1. cikkének megfelelően Írország és az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában. Következésképpen, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, e rendelet rendelkezései sem Írországra, sem pedig az Egyesült Királyságra nem alkalmazhatók. |
|
(5) |
Azoknak a harmadik országoknak a meghatározása, amelyeknek állampolgárait vízumkötelezettség terheli, és azon harmadik országoké, amelyek mentesek e kötelezettség alól, számos kritérium – különösen az illegális bevándorlás, a közérdek és a közbiztonság, továbbá az Európai Uniónak harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatai – súlyozott esetenkénti mérlegelése alapján történik, figyelembe véve a regionális összefüggéseket és a kölcsönösséget is. Olyan közösségi mechanizmus kialakítására van szükség, amely lehetővé teszi a kölcsönösség elvének alkalmazását abban az esetben, ha ennek a rendeletnek a II. mellékletében felsorolt harmadik országok valamelyike úgy határoz, hogy egy vagy több tagállam állampolgáraival szemben vízumkötelezettséget vezet be. |
|
(6) |
Mivel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás Izland, Liechtenstein és Norvégia állampolgárait mentesíti a vízumkötelezettség alól, ezek az országok nem szerepelnek a rendelet II. mellékletének listáján. |
|
(7) |
A hontalan és a menekültként elismert személyekkel kapcsolatban, a tagállamok által aláírt nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségek – és különösen az 1959. április 20-án Strasbourgban aláírt, a menekültek vízumkötelezettségének eltörléséről szóló európai megállapodás – sérelme nélkül a vízumkötelezettséget vagy a vízummentességet arra a harmadik országra tekintettel kell eldönteni, amelyben ezek a személyek tartózkodnak és amely útiokmányukat kiállította. A hontalan és menekültként elismert személyekre vonatkozó nemzeti jogszabályok eltérései következtében azonban a tagállamok eldönthetik, hogy ezekre a személyekre kiterjedjen-e a vízumkötelezettség, amennyiben az a harmadik ország, amelyben tartózkodnak és amely útiokmányukat kibocsátotta, olyan harmadik ország, amelynek állampolgárai mentesek a vízumkötelezettség alól. |
|
(8) |
A tagállamok a nemzetközi közjoggal vagy szokással összhangban egyes, különleges vízumszabályok alkalmazását igénylő esetekben személyek meghatározott csoportjait mentesíthetik a vízumkötelezettség alól, illetve kiterjeszthetik rájuk e kötelezettséget. |
|
(9) |
A rendszer átláthatóságának biztosítása és az érintett személyek tájékoztatása érdekében a tagállamok kötelesek tájékoztatni a többi tagállamot és a Bizottságot az e rendelet alapján hozott intézkedéseikről. Ugyanezen okokból a tájékoztatást az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában is közzé kell tenni. |
|
(10) |
A tagállamok területére történő belépésre és a vízum kiadására irányadó feltételek nem érintik az útiokmányok érvényességének elismerését szabályozó jelenlegi rendelkezéseket. |
|
(11) |
A szerződés 5. cikkében megfogalmazott arányossági elvnek megfelelően a közös vízumszabályok megfelelő érvényesülése érdekében szükséges és célszerű, hogy rendeleti úton szabályozzák azon harmadik országok felsorolását, amelyek állampolgárai a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek, illetve azokét, amelyek állampolgárai mentesek e kötelezettség alól. |
|
(12) |
Ez a rendelet teljes harmonizációt ír elő azon harmadik országok tekintetében, amelyek állampolgárai a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek, valamint azon harmadik országok tekintetében, amelyek állampolgárai mentesek e kötelezettség alól, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) Az I. mellékletben foglalt listán szereplő harmadik országok állampolgárai a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek.
A menekültek vízumkötelezettségének eltörléséről szóló, 1959. április 20-án Strasbourgban aláírt európai megállapodásból fakadó kötelezettségek sérelme nélkül, a menekültnek elismert és a hontalan személyeknek vízummal kell rendelkezniük a tagállamok külső határainak átlépésekor, amennyiben a tartózkodási helyük szerinti és az úti okmányaikat kiállító harmadik ország az e rendelet I. mellékletében szereplő harmadik országok egyike.
(2) ►M1 A II. mellékletben található listán szereplő harmadik országok állampolgárai mentesülnek az (1) bekezdésben rögzített kötelezettség alól az összesen legfeljebb három hónapos tartózkodások esetében. ◄
Ezenkívül vízummentesség vonatkozik az alábbiakra:
— az I. mellékletben szereplő harmadik országok egyikének azon állampolgárai, akik a tagállamok által a tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1931/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) alkalmazásában kiállított kishatárforgalmi engedéllyel rendelkeznek, amennyiben a kishatárforgalmi rendszer összefüggésében gyakorolják jogaikat,
— az I. mellékletben felsorolt harmadik országok egyikének állampolgárságával rendelkező és a Tanács által az Európai Uniót létrehozó szerződés K.3. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott együttes fellépésről a valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező, harmadik országbeli diákok utazási könnyítéseiről szóló, 1994. november 30-i 94/795/IB tanácsi határozatot ( 6 ) alkalmazó tagállamok egyikében lakóhellyel rendelkező azon iskolai tanulók, akik iskolai kirándulás keretében, az iskolai tanulók csoportjának tagjaként az adott iskola tanárának kíséretében utaznak,
— a tagállamok egyikében tartózkodó menekültnek elismert és hontalan személyek, valamint más olyan személyek, akik egyik ország állampolgárságával sem rendelkeznek, és akik az említett tagállam által kibocsátott úti okmánnyal rendelkeznek.
(3) Azoknak az új harmadik országoknak az állampolgáraira, amelyek az I. és a II. mellékletben felsorolt országokból jöttek létre, az (1) és (2) bekezdésben foglalt megfelelő rendelkezések vonatkoznak, ameddig a Tanács a Szerződés idevágó rendelkezésében előírt eljárás szerint más határozatot nem hoz.
(4) Amennyiben egy, a II. mellékletben található listán szereplő harmadik ország vízumkötelezettséget vezet be egy tagállam állampolgáraival szemben, a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
a) A harmadik ország általi bevezetés bejelentését vagy annak alkalmazását követő 90 napon belül az érintett tagállam írásban értesíti erről a Tanácsot és a Bizottságot; az értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában kell közzétenni. Az értesítés tartalmazza az intézkedés végrehajtásának időpontját, valamint az érintett útiokmányok és vízumok típusát.
Amennyiben a harmadik ország úgy határoz, hogy a vízumkötelezettséget e határidő lejárta előtt feloldja, az értesítés feleslegessé válik.
b) A Bizottság – a közzétételt követően haladéktalanul és az érintett tagállammal konzultációt folytatva – lépéseket tesz a harmadik ország hatóságaival együtt a vízummentesség visszaállítása érdekében.
c) A közzétételt követő 90 napon belül a Bizottság, az érintett tagállammal konzultációt folytatva, jelentést tesz a Tanácsnak. A jelentést a szóban forgó harmadik ország állampolgáraival szembeni vízumkötelezettség ideiglenes visszaállítására irányuló javaslat kíséri. A Bizottság az ilyen javaslatot azt követően is előterjesztheti, hogy jelentését megtárgyalták a Tanácsban. A Tanács az ilyen javaslatról három hónapon belül minősített többséggel határoz.
d) A Bizottság, amennyiben szükségesnek tartja, előzetes jelentés nélkül terjeszthet elő a c) pontban említett, a harmadik ország állampolgáraival szembeni vízumkötelezettség ideiglenes visszaállítására irányuló javaslatot. Erre a javaslatra a c) pontban előírt eljárást kell alkalmazni. Az érintett tagállam kifejezheti azon kívánságát, hogy a Bizottság tartózkodjon az ilyen vízumkötelezettség előzetes jelentés nélküli ideiglenes visszaállításától.
e) A c) és d) pontban említett eljárás nem érinti a Bizottság azon jogát, hogy javaslatot terjesszen elő ezen rendelet módosítására vonatkozóan az érintett harmadik országnak az I. mellékletbe való áthelyezése érdekében. Amennyiben a c) és d) pontban említettek szerinti ideiglenes intézkedésről határozat született, a Bizottság az ezen rendelet módosítására vonatkozó javaslatot legkésőbb az ideiglenes intézkedés hatálybalépését követő kilenc hónapon belül terjeszti elő. Az ilyen javaslat az 1. cikk (4) bekezdésének c) és d) pontjában említett eljárások szerint bevezetett ideiglenes intézkedések feloldására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. A köztes időszakban a Bizottság folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy rábírja a szóban forgó harmadik országot az érintett tagállam állampolgárait érintő vízummentesség visszaállítására.
f) Amennyiben a szóban forgó harmadik ország eltörli a vízumkötelezettséget, a tagállam haladéktalanul értesíti erről a Tanácsot és a Bizottságot. Az értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában kell közzétenni. A d) pont alapján hozott bármely ideiglenes intézkedés hét nappal a Hivatalos Lapban való kihirdetést követően hatályát veszti. Amennyiben a szóban forgó harmadik ország két vagy több tagállam állampolgáraival szemben vezetett be vízumkötelezettséget, az ideiglenes intézkedés kizárólag az utolsó közzétételt követően veszti hatályát.
(5) Amíg a II. mellékletben található listán szereplő bármelyik harmadik ország és bármelyik tagállam között továbbra sem létezik kölcsönös vízummentesség, a Bizottság jelentést nyújt be a kölcsönösség helyzetéről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak minden páros év július 1-je előtt, és ha szükséges, benyújtja a megfelelő javaslatokat.
2. cikk
E rendelet alkalmazásában a „vízum” egy tagállam által kiadott olyan engedély vagy egy tagállam által hozott olyan határozat, amely ahhoz szükséges, hogy:
— az adott tagállamba vagy több tagállamba legfeljebb összesen három hónaposra tervezett tartózkodás céljából beutazzanak,
— az adott tagállam vagy több tagállam területére átutazás céljából beutazzanak, a repülőtéri tranzit kivételével.
▼M5 —————
4. cikk
(1) A tagállamok kivételt tehetnek az 1. cikk (1) bekezdésében előírt vízumkötelezettség vagy az 1. cikk (2) bekezdésében előírt vízummentesség alól:
a) a diplomata-útlevéllel, szolgálati/hivatali útlevéllel vagy különleges útlevéllel rendelkező személyek – a vízumkérelmek megvizsgálására vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról szóló, 2001. április 24-i 789/2001/EK rendelet ( 7 ) 1. cikkének (1) bekezdésében és 2. cikkének (1) bekezdésében előírt eljárások egyikének megfelelően.
b) polgári légiközlekedési és tengerhajózási személyzet tagjai;
c) katasztrófa vagy baleset során a segély- vagy mentő légijáratok hajózó személyzete és kisegítői, valamint az egyéb segítő személyek;
d) a nemzetközi belvízi utakon hajózó járművek polgári személyzete;
e) egyes kormányközi nemzetközi szervezetek által tisztviselőik részére kiállított laissez-passer birtokosai
számára.
(2) A tagállamok mentesíthetik a vízumkötelezettség alól:
a) azokat az I. mellékletben felsorolt harmadik állam, illetőleg Svájc vagy Liechtenstein állampolgárságával rendelkező iskolai tanulókat, akik a II. mellékletben felsorolt valamely harmadik országban rendelkeznek lakóhellyel, és iskolai kirándulás keretében, az iskolai tanulók csoportjának tagjaként az adott iskola tanárának kíséretében utaznak;
b) a menekültnek elismert és a hontalan személyeket, amennyiben a tartózkodási helyük szerinti, valamint az úti okmányukat kiállító harmadik ország a II. mellékletben szereplő harmadik országok közé tartozik;
c) a fegyveres erők NATO vagy a Békepartnerség keretében utazó tagjait, valamint az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, 1951. június 19-i megállapodás által előírt személyazonosító okmányokkal és menetparanccsal rendelkező személyeket.
(3) A tagállamok kivételt tehetnek az 1. cikk (2) bekezdésében előírt vízummentesség alól olyan személyek esetén, akik tartózkodásuk alatt kereső tevékenységet folytatnak.
5. cikk
(1) E rendelet hatálybalépését követő 10 munkanapon belül a tagállamok tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot a 3. cikk második francia bekezdése és a 4. cikk alapján tett intézkedéseikről. Ezen intézkedések későbbi módosításáról 5 munkanapon belül tájékoztatni kell a tagállamokat és a Bizottságot.
(2) A Bizottság az (1) bekezdés szerinti értesítéseket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában tájékoztatásul közzéteszi.
6. cikk
Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak az államok, a területi egységek, valamint a hatóságaik által kiállított útlevelek, illetve úti- és személyazonossági okmányok elismerésére vonatkozó hatáskörét.
7. cikk
(1) Az 574/1999/EK tanácsi rendelet ( 8 ) helyébe e rendelet lép.
(2) A Közös konzuli utasításnak (KKU) és a Közös kézikönyvnek (KK) a Schengeni Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozatából [SCH/Com-ex(99) 13] adódó végleges szövegváltozatai a következőképpen módosulnak:
1. A KKU 1. melléklete I. részének, valamint a KK 5. melléklete I. részének elnevezése helyébe a következő szöveg lép:
„Azon harmadik országok közös listája, amelyek állampolgáraira valamennyi, az 539/2001/EK rendelet hatálya alá tartozó tagállamban kiterjed a vízumkötelezettség”
;2. A KKU 1. melléklete I. részében, valamint a KK 5. melléklete I. részében található lista helyébe az e rendelet I. mellékletében található lista lép;
3. A KKU 1. melléklete II. részének, valamint a KK 5. melléklete II. részének elnevezése helyébe a következő szöveg lép:
„Azon harmadik országok közös listája, amelyek állampolgáraira valamennyi, az 539/2001/EK rendelet hatálya alá tartozó tagállamban kiterjed a vízummentesség”
;4. A KKU 1. melléklete II. részében, valamint a KK 5. melléklete II. részében található lista helyébe az e rendelet II. mellékletében foglalt lista lép;
5. A KKU 1. mellékletének III. részét és a KK 5. mellékletének III. részét el kell hagyni.
(3) A Schengeni Végrehajtó Bizottság 1997. december 15-i [SCH/Com-ex(97) 32] és 1998. december 16-i [SCH/Com-ex(98) 53, rev. 2] határozatai hatályukat vesztik.
8. cikk
Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
Az 1. cikk (1) bekezdésében említett közös lista
1. ÁLLAMOK
Afganisztán
Albánia
Algéria
Angola
▼M5 —————
Armenia
Azerbajdzsán
▼M5 —————
Bahrein
Banglades
▼M5 —————
Belarusz
Belize
Benin
Bissau-Guinea
Bhután
Bolívia
Bosznia és Hercegovina
Botswana
Burkina Faso
Burma/Mianmar
Burundi
Comore-szigetek
Csád
Dél-Afrika
Dominika
Dominikai Köztársaság
Dzsibuti
Ecuador
Egyenlítői Guinea
Egyesült Arab Emírségek
Egyiptom
Elefántcsontpart
Eritrea
Északi Mariana-szigetek
Észak-Korea
Etiópia
Fehéroroszország
Fidzsi-szigetek
Fülöp-szigetek
Gabon
Gambia
Ghána
Grenada
Grúzia
Guinea
Guyana
Haiti
India
Indonézia
Irak
Irán
Jamaica
Jemen
Jordánia
Kambodzsa
Kamerun
Katar
Kazahsztán
▼M5 —————
Kenya
Kína
Kirgizisztán
Kiribati
Kolumbia
Kongó
Kongói Demokratikus Köztársaság
Közép-Afrikai Köztársaság
Kuba
Kuvait
Laosz
Lesotho
Libanon
Libéria
Líbia
▼M6 —————
Madagaszkár
Malawi
Maldív-szigetek
Mali
Marokkó
Marshall-szigetek
Mauritánia
▼M5 —————
Mianmar
Mikronézia
Moldávia
Mongólia
▼M6 —————
Mozambik
Namíbia
Nauru
Nepál
Niger
Nigéria
▼M5 —————
Omán
Oroszország
Örményország
Pakisztán
Palau
Pápua Új-Guinea
Peru
Ruanda
▼M5 —————
Saint Lucia
Saint Vincent és Grenadine-szigetek
Salamon-szigetek
São Tomé és Príncipe
▼M5 —————
Sierra Leone
Srí Lanka
Suriname
Szamoa
Szaúd-Arábia
Szenegál
▼M6 —————
Szíria
Szomália
Szudán
Szváziföld
Tádzsikisztán
Tanzánia
Thaiföld
Timor-Leste
Togo
Tonga
Törökország
Trinidad és Tobago
Tunézia
Tuvalu
Türkmenisztán
Uganda
Ukrajna
Üzbegisztán
Vanuatu
Vietnám
Zambia
Zimbabwe
Zöld-foki-szigetek
2. OLYAN ENTITÁSOK ÉS TERÜLETI HATÓSÁGOK, AMELYEKET LEGALÁBB EGY TAGÁLLAM NEM ISMER EL ÁLLAMKÉNT
▼M2 —————
Palesztin Hatóság
Tajvan
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. határozatában meghatározottak szerinti Koszovó
3. OLYAN BRIT POLGÁROK, AKIK NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK A KÖZÖSSÉGI JOG ÉRTELMÉBEN NEM ÁLLAMPOLGÁRAI:
a brit tengerentúli területek azon polgárai, akik nem rendelkeznek tartózkodási jogcímmel az Egyesült Királyságban
a tengerentúli brit polgárok
a Brit Nemzetközösség azon tagjai, akik nem rendelkeznek tartózkodási jogcímmel az Egyesült Királyságban
az Egyesült Királyság védelmét élvező személyek
II. MELLÉKLET
Az 1. cikk (2) bekezdésében említett közös lista
1. ÁLLAMOK
Amerikai Egyesült Államok
Andorra
Antigua és Barbuda ( 9 ) (Andorra és Argentína közé)
Argentína
Ausztrália
Bahama-szigetek (9) és
Barbados (9) (Ausztrália és Brazília közé)
▼M5 —————
Brazília
Brunei Darussalam
▼M4 —————
Chile
Costa Rica
Dél-Korea
▼M2 —————
Guatemala
Honduras
Horvátország
Izrael
Japán
Kanada
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság ( 10 )
Malajzia
Mauritius (10) (Málta és Mexikó közé)
Mexikó
Monaco
Montenegró (10)
Nicaragua
Panama
Paraguay
▼M4 —————
Salvador
San Marino
▼M2 —————
Saint Kitts és Nevis (10) (Románia és Salvador közé)
Seychelle-szigetek (10) (San Marino és Szingapur közé)
Szentszék
Szerbia (a szerbiai Koordinációs Igazgatóság [szerb nyelven: Koordinaciona uprava] által kiadott szerb útlevéllel rendelkező személyek kivételével) (10)
Szingapúr
Új-Zéland
Uruguay
Venezuela
2. A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG KÜLÖNLEGES KÖZIGAZGATÁSI RÉGIÓI
Hongkong – Különleges Közigazgatási Régió ( 11 )
Makaó – Különleges Közigazgatási Régió ( 12 )
3. OLYAN BRIT POLGÁROK, AKIK NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK A KÖZÖSSÉGI JOG ÉRTELMÉBEN NEM ÁLLAMPOLGÁRAI:
a (tengerentúli) brit állampolgárok
( 1 ) HL C 177. E., 2000.6.27, 66. o.
( 2 ) 2000. július 5-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
( 3 ) HL L 176., 1999.7.10, 1. o.
( 4 ) HL L 176., 1999.7.10, 31. o.
( 5 ) HL L 405., 2006.12.30., 1. o.
( 6 ) HL L 327., 1994.12.19., 1. o.
( 7 ) HL L 116., 2001.4.26., 2. o. A 2004/927/EK határozattal (HL L 396., 2004.12.31., 45. o.) módosított rendelet.
( 8 ) HL L 72., 1999.3.18, 2. o.
( 9 ) A vízumkötelezettség alóli mentességet az Európai Közösséggel kötendő vízummentességi megállapodás hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.
( 10 ) A vízummentesség kizárólag a biometrikus útlevéllel rendelkező személyekre vonatkozik.
( 11 ) A vízummentesség csak azokra vonatkozik, akik rendelkeznek a „Hong Kong Special Administrative Region” útlevelével.
( 12 ) A vízummentesség csak azokra vonatkozik, akik rendelkeznek a „Região Administrativa Especial de Macau” útlevelével.