7.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 267/32

1.

A Római Szerződés 3. cikkének c.) pontjára és a Római Szerződés 59. cikkére figyelemmel értelmezhető-e úgy a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló Európai Parlament és Tanács 96/71/EK irányelv (1) bevezető részének (19) bekezdése, hogy a munkaerő-kölcsönzési tevékenység vonatkozásában a tagállamok nemzeti joga szabadon határozhatja meg a munkaadói (vállalkozói) oldalon azokat a feltételeket, hogy ki végezhet ilyen tevékenységet az adott tagállam területén, e körben pedig a kölcsönbeadó vállalkozások körét korlátozhatja a belföldi székhelyű társaságokra?

2.

Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelv 1. cikk (4) bekezdése értelmezhető-e úgy, hogy az adott tagállam vállalkozása a tevékenység végzésének engedélyezése tekintetében kedvezőbb bánásmódban részesülhet, mint más tagállamban letelepedett vállalkozás?

3.

A Római Szerződés 59., 62. és 63 cikke együttesen értelmezhető-e úgy, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjában meglévő korlátozások mindaddig megmaradhatnak és a közösségi jogba ütközőnek mindaddig nem minősülnek, amíg az adott szolgáltatástípusra a Tanács a liberalizáció feltételeit meghatározó programot illetve annak végrehajtására vonatkozó irányelveket ki nem bocsát?

4.

Amennyiben az előző kérdésekre a válasz nem, van-e olyan közérdek, amely indokolja azon korlátozást, hogy munkaerő-kölcsönzési tevékenységet csak az adott tagállamban belföldön bejegyzett székhelyű társaság végezhet, és ezáltal az a Római Szerződés 59. és 65. cikkével összeegyeztethető-e?