1)

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 63. cikket az EUMSZ 65. cikk (1) bekezdésének összefüggésében, hogy azzal ellentétes egy tagállam olyan adózási rendszere, amely a természetes személyek jövedelmét terhelő közvetlen adózáson belül, amelynek keretében a külföldi illetőségű adóalanyok és az ebben a tagállamban található ingatlanok értékesítéséből származó tőkenyereség tekintetében két jogi rendszer létezik, amelyek közül az egyik i) a teljes tőkenyereségre (tax base) 28 %-os rögzített, egyedi és arányos adókulcsot alkalmaz, amelyet az ilyen nyereségek meghatározására (számszerűsítésére, quantum) vonatkozó általános szabályok szerint számítanak ki, míg a másik ii) a belföldi illetőségű személyekre vonatkozó rendszert alkalmazza, amelynek értelmében, miután ugyanazon általános szabályok szerint kiszámították a tőkenyereséget, e nyereségnek csak a felét (50 %-át) veszik figyelembe (tax base), és ezt a nyereséget (a tőkenyereség 50 %-át) – kötelező jelleggel – összevonják (a növekmény, összeg alapján) az adóalany által az adott évben bárhol a világon szerzett egyéb jövedelmekkel, hogy ezután meghatározzák az összes ilyen jövedelemre alkalmazandó adókulcsot a belföldi illetőségű személyekre alkalmazandó általános adótábla szerint (14,5 %-tól 48 %-ig terjedő sávosan progresszív adókulcsok, amelyek legfeljebb 5 %-os adókulccsal növelhetők, ha a jövedelem teljes összege meghalad bizonyos küszöbértékeket), amely adókulcsot a külföldi illetőségű személyek esetében kizárólag az említett jövedelmekre, azaz az ingatlanból származó tőkenyereségre kell alkalmazni, amely tőkenyereségnek 50 %-a kerül figyelembevételre (míg a belföldi illetőségűek esetében az így kiszámított adókulcsot az ilyen jövedelmekre és az adott évben szerzett minden más jövedelemre is alkalmazni kell)?

Hangsúlyozni kell, hogy a külföldi illetőségű adóalanynak a tagállamban (Portugáliában) minden esetben kötelezően benyújtandó jövedelemadó-bevallásában a lehetséges adózási rendszerek egyikét kell választania, akár a külföldi illetőségű személyekre vonatkozó (a fenti i) pontban meghatározott) általános, akár a belföldi illetőségű személyekre vonatkozó (a fenti ii) pontban meghatározott) adózási rendszer szerint kíván adózni, amely bevallásban meg kell jelölnie e két lehetőség egyikét. Meg kell jegyezni, hogy a külföldi illetőségű személyek adóbevallási kötelezettsége (a 3. jövedelemadó-bevallási nyomtatvány benyújtására vonatkozó kötelezettség) már azon jogszabály-módosítás elfogadása előtt is létezett, amely a hivatalos adóbevallási nyomtatványt kiegészítette a belföldi illetőségű személyekre vonatkozó adózási rendszer választásának lehetőségével.

Meg kell említeni, hogy ha a külföldi illetőségű személy a belföldi illetőségűekre alkalmazandó adózási rendszer szerinti adózást választja, akkor (ugyanabban a bevallásban) fel kell tüntetnie az év során bárhol a világon szerzett valamennyi jövedelmének teljes összegét.

2)

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 63. cikket az EUMSZ 65. cikk (1) bekezdésének összefüggésében, hogy azzal ellentétes egy tagállamnak a természetes személyek jövedelmét terhelő közvetlen adóval kapcsolatos szabályozása, amelynek értelmében, amíg a) a belföldi illetőségűek esetében a tőkenyereségből származó, 50 %-kal csökkentett nyereséget (tax base) kötelezően összevonják az adóalany által ugyanazon évben bárhol a világon szerzett egyéb jövedelmekkel (az opting-out lehetősége nélkül), és így határozzák meg a belföldi illetőségű személy teljes éves jövedelmét, amelyre az általános adótábla szerinti sávosan progresszív adókulcsokat alkalmazzák (a személyi kedvezmények és levonások után), b) a külföldi illetőségű személyek esetében a tőkenyereségből származó teljes nyereségre (tax base) rögzített, egyedi adókulcsot alkalmaznak (miután az említett nyereségek értékét a belföldi illetőségű személyekre vonatkozó szabályokkal megegyező szabályok alapján meghatározták)?

Meg kell jegyezni, hogy az a) esetben a progresszív adókulcsok 14,5 % és 48 % között vannak, és a legnagyobb marginális adókulcs legfeljebb 5 %-kal növekedhet, ha a jövedelem teljes összege meghalad egy bizonyos küszöbértéket, míg a b) esetben az egyedi adókulcs 28 %-kal egyenlő.