Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 62016TN0849

T-849/16. sz. ügy: 2016. december 4-én benyújtott kereset – PGNiG Supply & Trading kontra Bizottság

HL C 38., 2017.2.6, p. 42–43 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

6.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 38/42

2016. december 4-én benyújtott kereset – PGNiG Supply & Trading kontra Bizottság

(T-849/16. sz. ügy)

(2017/C 038/56)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: PGNiG Supply & Trading GmbH (München, Németország) (képviselő: M. Jeżewski ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Ostseepipeline-Anbindungsleitung (OPAL) bizonyos uniós jogi követelmények alóli mentessége feltételeinek módosításáról szóló, 2016. október 28-i európai bizottsági határozatot;

—

az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes 14 jogalapra hivatkozik.

1.

Első jogalap: az alapjogok megsértése és a német szövetségi hálózati ügynökség határozata alapján az Ostseepipeline-Anbindungsleitungnak (OPAL) biztosított, bizonyos uniós jogi követelmények alóli, eddigi mentességének módosítására irányuló eljárást megindító jogi aktus helytelen megítélése

2.

Második jogalap: az OPAL bizonyos uniós jogi követelmények alóli mentességét módosító határozat meghozatalára kiterjedő hatáskör hiánya

3.

Harmadik jogalap: azon feltételek téves értelmezése, amelyek esetén a gázinfrastruktúrák a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 17. pontjával összefüggésben értelmezett 36. cikkének (1) bekezdése értelmében mentességet kaphatnak.

—

A 2009/73/EK irányelv 36. cikkének (1) bekezdése értelmében csakis a rendszerösszekötők, az LNG-létesítmények és a földgáztárolók vonatkozásában adható meg a mentesség. Ezzel szemben a „rendszerösszekötő” minden olyan szállítóvezeték, amely kizárólag a tagállamok nemzeti földgázszállító hálózatainak összekapcsolása céljából keresztezi a tagállamok közötti határt vagy nyúlik azon át.

—

Az OPAL nem „rendszerösszekötő”, mivel az általa összekötött, a Csehország területét keresztező Gazela gázvezeték olyan továbbító vezeték, amely a gázt az OPAL-ból visszavezeti Németországba.

4.

Negyedik jogalap: azon feltételek téves értelmezése, amelyek esetén a gázinfrastruktúrák a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 33. pontjával összefüggésben értelmezett 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében mentességet kaphatnak

—

Annak előfeltétele, hogy a szabályozó hatóság egy jelentősebb új gázinfrastruktúrának mentességet adjon, az hogy a beruházással kapcsolatos kockázatoknak olyan mértékűnek kell lenniük, hogy a beruházás meg sem valósulna, ha a mentességet nem kapná meg.

—

Az OPAL megépítésére irányuló beruházás kivitelezése 2011. július 13-án befejeződött, úgyhogy nem lehet szó az ilyen kockázatok további fennállásáról.

5.

Ötödik jogalap: azon feltételek téves értelmezése, amelyek esetén a gázinfrastruktúrák a 2009/73/EK irányelv 36. cikke (1) bekezdésének a) és e) pontja értelmében mentességet kaphatnak, és ennek következtében annak vélelmezése, hogy a szabályozó hatóság által az OPAL-nak megadott mentesség módosítása nem gyakorol negatív hatást a földgázpiacon zajló versenyre

6.

Hatodik jogalap: azon tényállási elemek téves értelmezése, amelyek esetén a gázinfrastruktúrák a 2009/73/EK irányelv 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében mentességet kaphatnak, és ennek következtében annak vélelmezése, hogy a szabályozó hatóság által az OPAL-nak megadott mentesség módosítása növeli a gázellátás biztonságát a belső piacon

7.

Hetedik jogalap: azon körülmény figyelembevételének elmulasztása, hogy a német szövetségi hálózati ügynökségnek a 2009/73/EK irányelv 36. cikke szerinti mentességre vonatkozó határozatának meghozatalakor tiszteletben kell tartania az EUMSZ 102. cikk előírásait

8.

Nyolcadik jogalap: a jogbiztonság elvének és a bizalomvédelem elvének megsértése

9.

Kilencedik jogalap: az arányosság elvének megsértése

10.

Tizedik jogalap: a mentesség hatálya alá eső olyan infrastruktúra előnyben részesítése, amelynek státusza nem áll összhangban az uniós joggal

11.

Tizenegyedik és tizenkettedik jogalap: az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna között létrejött társulási megállapodás 274. cikkének, illetve 254. cikkének megsértése

12.

Tizenharmadik jogalap: az EUMSZ 7. cikk megsértése olyan határozat meghozatala által, amely ellentétben áll az Európai Unió más politikáival

13.

Tizennegyedik jogalap: a 2009/73/EK irányelv 36. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 2. cikke 33. pontjának az EUMSZ 277. cikk szerinti alkalmazhatatlansága, mivel az infrastruktúrák között hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különbséget téve azon infrastruktúrák között, amelyek esetében a szabályozó hatóság mentességet adhat, és a többi infrastruktúra között, amelyek esetében e mentesség szóba sem jöhet
Top