2.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 296/13

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 2. és 3. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 8., 153. és 157. cikkére,

—

tekintettel a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról szóló, 2006. február 20-i 2006/144/EK tanácsi határozatra (2007–2013 közötti programozási időszak) (1),

—

tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletre (2),

—

tekintettel az Európai Unió vidéki területein a nők helyzetéről szóló, 2008. március 12-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel „A nők szerepe a vidék fenntartható fejlesztésében” témájú, 2010. április 27–29 között Cáceresben, az EU spanyol elnökségének kezdeményezésére rendezett szeminárium következtetéseire (4),

—

tekintettel az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. július 7-i 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (5),

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—

tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A7-0016/2011),

A.

mivel a vidéki területek gazdaságilag fenntartható fejlődése és a gazdasági egységek hosszú távú és fenntartható működőképessége elsőrendű kérdés Európában, és mivel a gyérebben lakott mezőgazdasági területekben rejlő potenciált az értékeket megőrző módon kell használni és fejleszteni, és úgy, hogy e területek továbbra is lakottak maradjanak,

B.

mivel – adott helyzetüknek megfelelően – a gazdaságilag és kulturálisan önálló, működő regionális elosztási láncokkal rendelkező régiók stabilabban tudnak reagálni a globális változásokra,

C.

mivel számos régióban a fenntartható fejlődési stratégiák és a nagy horderejű vállalkozói tevékenységek elengedhetetlen előfeltétele a versenyképes, többfunkciós mezőgazdaság, és mivel ezt a potenciált a gazdasági tevékenység erősebb diverzifikálásának folyamata keretében még nem mindenhol használják ki,

D.

mivel a vidéki térségeket különösen érinti az elöregedő népesség, az alacsony népsűrűség és egyes területeken az elnéptelenedés problémája,

E.

mivel a demográfiai változás, az elvándorlás és számos vidéki térség népességén belül a nők arányának általános csökkenése miatt a jelenlegi infrastruktúra mellett a jövőben már vagy nem lesz biztosítható helyi szinten az áruellátás és a mindennapi szolgáltatások, az egészségügyi alapellátás és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai, szakmai és felsőfokú képzés és továbbképzés, valamint a megfelelő kulturális és szabadidős lehetőségek, vagy az ellátás biztosítása gazdasági nyomás hatására össze fog omlani,

F.

mivel az Európai Unióban a mezőgazdaságban rendszeresen munkát végző 26,7 millió fő 42%-a nő, és ötből legalább egy üzemet (kb. 29%) nő irányít,

G.

mivel a nők döntéshozatalban való részvétele nem tükrözi megfelelően a helyi és a közösségi fejlődés terén betöltött jelentős szerepüket,

H.

mivel a nemek közötti egyenlőség elve az Európa 2020 stratégia alapkövetelménye, amelyet támogatni kell annak érdekében, hogy fokozódjon a nők aktív részvétele a gazdasági és társadalmi tevékenységekben, és az emberi jogok tiszteletben tartását garantálják,

I.

mivel a gazdasági és társadalmi változások során az elmúlt évtizedekben a vidéki nők valós helyzete megváltozott és differenciálódott, és nem utolsó sorban e változások elindításában maguk a nők is kezdeményező és formáló szerephez jutottak, és a nők társadalmi és gazdasági helyzete mind az egyes tagállamokon belül, mind azok között jelentős eltéréseket mutat,

J.

mivel a modern társadalomban a nők a saját egyéni családi és szakmai kötelezettségeik tekintetében többfunkciós feladatot látnak el, és éppen szerepük sokrétűsége miatt minden társadalmi szinten jelentősen hozzájárulnak a fejlődéshez és az innovációhoz, valamint az életminőség javításához, különösen a vidéki térségekben,

K.

mivel a család- és idősgondozást különösen a vidéki térségekben gyakran a nők végzik,

L.

mivel a nőkkel kapcsolatos politikákra vonatkozó sokéves törekvések és a képzés, a tanácsadás és az egzisztenciateremtési kezdeményezések intenzív, közszféra általi támogatása, többek között a KAP második pillérén belül figyelemre méltó sikereket mutatott fel a vidéki férfiak és nők élethelyzetének javítása tekintetében,

M.

mivel az életmód nagyfokú individualizálódása ellenére a nők és a férfiak előtt álló alapvető kihívások fennmaradnak, amelyek egyrészt a saját jövedelemszerző munka és a társadalmi és kulturális kötelezettségvállalás, másrészt a családi felelősség összeegyeztetését jelentik,

N.

mivel ennek a „többszörös kihívásnak” a modern társadalom feltételei között csak megfizethető és elérhető támogató szolgáltatások, közüzemi szolgáltatások és -struktúrák igénybevétele mellett lehet megfelelni,

O.

mivel a nők vidéken betöltött sokoldalú szerepe jelentősen hozzá tud járulni társadalmunkban a modern nőkre vonatkozó kép kialakításához,

P.

mivel a férfiak és a nők foglalkoztatási aránya egyaránt alacsony a vidéki térségekben, és a nők közül valóban sokan sosem vállalnak aktív szerepet a munkaerőpiacon, így nem regisztrálják őket munkanélküliként, illetve a munkanélküliségi statisztikákban sem szerepelnek,

Q.

mivel a vidéki területek modern és fenntartható fejlődésének alapvető eleme a mezőgazdasági tevékenységet folytató nők szociális biztonsága, beleértve a gazdálkodók kiegészítő jövedelemmel (kombinált jövedelem, egyéni vállalkozók vagy részmunkaidős vállalkozók) rendelkező házastársait, valamint az ideiglenes alkalmazottakat és a migráns munkavállalókat,

R.

mivel kizárólag a mezőgazdasági üzemtulajdonos neve szerepel a banki dokumentumokban, és a támogatások és összegyűjtött jogosultságok szempontjából is az üzem tulajdonosa az egyetlen személy, aki az üzemet képviseli az egyesületek és csoportok felé,

S.

mivel vidéken a családi és szövetkezeti idegenforgalmi vállalkozások révén többek között árut és szolgáltatást kínáló falusi turizmus ületi kockázata alacsony, munkahelyeket teremt, lehetővé teszi a családi élet és a munka összeegyeztetését, valamint a vidéki lakosságot a vidéken maradásra ösztönzi,

1.

rámutat arra, hogy a nemek közötti egyenlőség előmozdítása az EU és a tagállamok számára kulcsfontosságú cél; hangsúlyozza, hogy ezt az elvet, amely elősegíti a fenntartható gazdasági növekedést és a vidékfejlesztést, bele kell foglalni a KAP-ba;

2.

rámutat arra, hogy a vidéki területeken a városi területekhez hasonló életkörülményeket kell teremteni, amelyek azonban a vidéki valóságot tükrözik, annak érdekében, hogy a nők és családjuk számára perspektívát jelentsen a vidéken maradás és boldogulás;

3.

kéri, hogy támogassák a vidéki térséget mint olyan sokoldalú és integrált teret, ahol emberek dolgoznak és vállalkoznak, és hogy ennek érdekében használják ki a nők kulcsfontosságú szerepét, tapasztalatát és szakértelmét;

4.

ezért felszólítja a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások során tartózkodjon a mezőgazdasági kiadások teljes költségvetéshez viszonyított arányának további mérséklésétől;

5.

nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a szerteágazó, többek között szolgáltatásra összpontosító mezőgazdasági vállalkozások (pl. tanyasi turizmus, közvetlen értékesítés, olyan szociális szolgáltatások, mint. az idős- és gyermekgondozás, napközi otthonos iskola keretében gazdaságokban történő tanulás stb.) az ellátási infrastruktúra jelentős sarokköveit képezik a vidéki térségben, és azoknak a KAP révén fenntartható támogatást kell kapniuk; ezért az ilyen szolgáltatásoknak a KAP révén történő támogatására szólít fel, amely a nők számára új távlatokat nyit meg és lehetővé teszi a fizetett munkavállalást, valamint jelentősen elősegíti a családi élet és a munka összeegyeztetését;

6.

felszólít a saját lendülettel rendelkező fejlesztési stratégiák előmozdítására, melynek során a vidéki nők és férfiak különleges kreativitása kap támogatást, felhasználva minden egyes vidéki közösség hagyományos egyedi forrásait;

7.

hangsúlyozza az életképes, dinamikus és vegyes összetételű népességgel rendelkező vidéki környezet fontosságát; e tekintetben hangsúlyozza a fiatal nők számára kínált megfelelő fejlődési lehetőségek és kihívások fontosságát;

8.

kéri, hogy a vidéki térségekben a keretfeltételeket úgy határozzák meg, hogy a nők, tartozzanak bármelyik generációhoz, saját közvetlen környezetükben maradhassanak és hozzájárulhassanak annak megújításához és fejlesztéséhez;

9.

tekintettel a vidéki területeken élő nők életkörülményeire, hangsúlyozza a gazdálkodók és a gazdaságokban dolgozók idő előtti nyugdíjazásával kapcsolatos intézkedések fontosságát; felszólítja a tagállamokat, hogy amennyiben még nem tették meg, úgy vezessék be ezt a rendszert;

10.

ezzel összefüggésben kéri, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a vidéki területek modern információs technológiai infrastruktúrával való teljes körű ellátása, mindenekelőtt a megfelelő szélessávú lefedettség érdekében, valamint azt, hogy könnyítsék meg az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférést, és e hozzáféréssel összefüggésben mozdítsák elő az esélyegyenlőséget, valamint a technológiák használatát oktató megfelelő képzéseket; rámutat, hogy a széles sávú hozzáférés alacsony szintje az EU számos vidéki területén akadályt jelent a kisvállalkozások növekedése tekintetében; ezért sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, teljesítsék arra irányuló vállalásaikat, hogy a versenyképesség növelésének egyik eszközeként javítják a vidéki területek széles sávú lefedettségét;

11.

felszólít a vállalkozások elektronikus formájának, például a nagyvárosi központoktól való távolságtól függetlenül az üzleti kapcsolatot lehetővé tévő e-üzletnek a vidéki területeken élő nők körében történő előmozdítására és támogatására;

12.

rámutat, hogy a városi területekhez hasonlóan a vidéki területeken is fontos a mindennapi élethez szükséges infrastruktúrához, létesítményekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, hogy a férfiak és a nők egyensúlyt teremthessenek családi és szakmai életük között, valamint hogy megmaradjanak a vidéki közösségek; ennek magában kell foglalnia a gazdaság helyszínén lévő infrastruktúra részét képező gyermekgondozási létesítményeket (pl. a gazdaság bölcsődéjét és más óvodai létesítményeket), egészségügyi szolgáltatásokat, oktatási létesítményeket (beleértve az élethosszig tartó tanulás létesítményeit), az idősek és más eltartottak intézményeit és gondozását, betegség vagy terhesség esetén a helyettesítéssel kapcsolatos szolgáltatásokat, a naponta szükséges árucikkeket értékesítő helyi üzleteket és a szabadidős és kulturális létesítményeket; kéri, hogy az agrárpolitikai keretfeltételeket úgy határozzák meg, hogy a vidéki területeken a nők számára lehetővé váljon, hogy érvényre juttassák a többfunkciós mezőgazdaság megvalósítására irányuló képességeiket;

13.

sürgeti a tagállamokat, hogy használják fel a strukturális alapokat és Kohéziós Alapot a vidéki területeken a megfelelő közlekedési infrastruktúra hiányának kezelésére, illetve kedvező politikák végrehajtására a közlekedés mindenki, különösen a fogyatékkal élők számára történő elérhetővé tétele érdekében, mivel a közlekedés továbbra is a társadalmi kirekesztést és a társadalmi egyenlőtlenséget mélyítő tényező, amely elsősorban a nőket érinti;

14.

kéri, hogy a vidéki területek támogatási politikája fokozottan összpontosítson a vidéki térségben az innovatív és fenntartható vidéki élet- és munkakörülményekre;

15.

felszólítja az Európai Unió intézményeit, tagállamait, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy az alábbi működési területeken támogassák azokat a projekteket, amelyek a vidéki területeken ösztönzik és tanácsadással segítik az olyan innovatív elsődleges mezőgazdasági termelő vállalatok létrehozását, amelyek különösen a nők számára új munkahelyeket tudnak teremteni: a mezőgazdasági termékek értékének növelése és értékesítésük számára helyek felkutatása, új technológiák alkalmazása és a terület gazdasági sokszínűségéhez való hozzájárulás, valamint a munka és a családi élet összeegyeztethetőségét lehetővé tevő szolgáltatások nyújtása;

16.

rámutat arra, hogy az innovatív kínálati formák összefüggésében fel kell használni a KAP második pillérén belül a nőkkel kapcsolatos projektek eddigi pozitív tapasztalatait (különösen az Axis 3 és a Leader+ programot), és meg kell állapítani, hogy melyek a legjobb gyakorlati megoldások;

17.

felszólít arra, hogy a vidékfejlesztési stratégiák helyezzenek különös hangsúlyt a nők szerepére abban, hogy segítsenek elérni az Európa 2020 stratégia céljait, különösen az innovációt, kutatást és fejlesztést középpontba állító kezdeményezéseket;

18.

üdvözli ezzel összefüggésben az ESF/EQUAL projekteket, amelyek a nők mezőgazdaságban és vidéken betöltött szerepére kívánnak rávilágítani, illetve helyzetükön javítani;

19.

kéri az EMVA-rendelet módosítását, hogy a 2014–2020-as tervezési időszakban külön intézkedésekkel támogassák a nőket, ami jótékonyan befolyásolná a vidéki területeken élő nők foglalkoztatását;

20.

kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyenek részt a nők gazdasági és társadalmi helyzetét és a vidéki területeken az üzleti szerepvállalásukat bemutató adatbázis létrehozásában, és optimalizálják a (pl. az Eurostat révén) rendelkezésre álló eddigi adatok felhasználását a politikai intézkedések kiigazítása érdekében;

21.

meggyőződése, hogy a vidéki területek viszonyaira tekintettel fenn kell tartani és ki kell építeni a nőknek szóló, kifejezetten a vidéki körülményeket középpontba helyező képzést és tanácsadást, különösen a gazdaságok pénzügyi irányításával kapcsolatban;

22.

ennek érdekében kívánatosnak tartja a vidéken élő nők (vagy szövetségeik) európai szintű hálózatának létrehozását; továbbá utal a második pillér intézkedései révén elért sikerekre;

23.

elismeri a nők különböző szinteken működő, jelenlegi hálózatainak fontos szerepét, különösen a vidéki területek helyi támogatása szempontjából és annak alapján, ahogy a nyilvánosság tekint e hálózatokra; felhívja a figyelmet, hogy e hálózatokat helyi, nemzeti és európai szinten nagyobb társadalmi elismerésben és fokozottabb politikai és pénzügyi támogatásban kell részesíteni tekintettel a nagyobb fokú egyenlőség eléréséhez való jelentős mértékű hozzájárulásukra, különösen ami a vidéken élő nők képzését és helyi fejlesztési projektek, többek között a nőket sújtó rákos megbetegedések (méhnyakrák, mellrák stb.) korai diagnózisát biztosító szűrésekkel kapcsolatos tájékoztató kampányok indítását illeti; felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a nők politikai folyamatokban való fokozottabb részvételét, ideértve megfelelő képviseletüket az intézmények, vállalatok és egyesületek testületeiben;

24.

kéri, hogy a szociális rendszerek nyújtsanak megfelelő szolgáltatásokat a nők számára a vidéki területeken, figyelembe véve a fizetett munkavállalás és a nyugdíjjogosultság tekintetében jellemző, egyedi helyzetüket;

25.

ezzel kapcsolatban üdvözli a 2010/41/EU irányelvet, és kéri a tagállamokat, hogy az irányelvet mielőbb hatékonyan hajtsák végre különösen az alábbiak biztosítása érdekében:

26.

felhívja a figyelmet arra, hogy különösen a vidéki térségekben fontos azon nők szakmai kompetenciájának fenntartása, akik úgy döntenek, hogy karrierjüket gyereknevelés vagy gondozás céljából felfüggesztik; felszólít arra, hogy meg kell könnyíteni a munka és a családi élet összeegyeztethetőségét a nők különböző munkaformákban való részvételének lehetővé tétele, fenntartása és továbbfejlesztése érdekében;

27.

rámutat arra, hogy a „gazdaságok diverzifikálása” a vidéki gazdaság egyre fontosabb aspektusa; megjegyzi, hogy a nők jelentős szerepet játszanak a „gazdaságok diverzifikálásának” kezdeményezésében, fejlesztésében és irányításában;

28.

kéri a nők vállalkozó szellemének és kezdeményező képességének támogatását különösen a nők tulajdonjoga és a vállalkozó nők hálózatai elősegítése révén, valamint a pénzügyi ágazat olyan intézkedései által, amelyek lehetővé teszik a vidéki vállalkozó nők számára – beleértve az egyéni vállalkozókat, az alacsony jövedelmű részmunkaidős vállalkozókat és a fiatal nőket –, hogy beruházásokhoz és hitelhez jussanak annak érdekében, hogy a piacokon cselekvőképesebbek legyenek és stabil gazdasági alapokat tudjanak felépíteni; kéri továbbá a nők vállalkozói magatartásának és készségeinek javítására irányuló intézkedések meghozását, ezáltal előmozdítva a vállalatok és társaságok vezető testületeiben való részvételüket;

29.

felhívja az adott nemzeti, regionális és helyi hatóságokat a nők helyi akciócsoportokba történő bevonásának, illetve a Leader-program keretében helyi partnerségek kialakításának ösztönzésére, továbbá az irányító testületekben a nemi szempontból kiegyensúlyozott részvétel biztosítására;

30.

kéri, hogy a nők mezőgazdasági és mezőgazdaságon kívüli szakértelmét fokozottan vegyék figyelembe a vállalati szintű és a regionális fejlesztési stratégiákon belül; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a női gazdálkodók és a vidéken élő többi nő termelőként és vállalkozóként képesítést szerezzen és képzéseken vehessen részt, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a regionális és helyi hatóságokkal, a vidéki szervezetekkel, valamint a nők és gazdák egyesületeivel együttműködve, hozzanak létre a nők munkaerő-piaci részvételét előmozdító ösztönzőket, szüntessék meg a nők elleni munkahelyi diszkriminációt és javítsák a nők képzését többek között a posztgraduális képzéshez és az oktatási intézmények szakmai tanfolyamaihoz való jobb hozzáférés előmozdítása révén, és tegyenek javaslatokat a vidékfejlesztési programok harmadik tengelye szerint megfelelő vidékfejlesztési intézkedésekre, valamint ösztönözzék a meglévő kezdeményezéseket; rámutat arra, hogy ezek az intézkedések hozzájárulnak a vidéki területeken tapasztalható társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez, valamint hogy az elszegényedés kockázata magasabb a nők esetében, mint a férfiaknál;

31.

felhív azon politikai törekvések támogatására, amelyek a nők mezőgazdaságban betöltött szerepét azáltal támogatják, hogy mind a gyakorlatban, mind pedig jogilag megkönnyítik számukra a mezőgazdasági vállalkozói tevékenység gyakorlását a mezőgazdasági üzemek tulajdonlása tekintetében, hogy a mezőgazdasági üzemeken belüli megosztott felelősségük alapján részt vállaljanak a vállalkozás jogaiban és kötelezettségeiben, amelyekhez egyebek mellett hozzátartozik a mezőgazdasági testületek érdekeinek védelme és az üzemek mindenfajta bevételéből való tényleges részesedés is;

32.

támogatásra szólít fel a nők és gazdálkodók szervezeteinek tekintetében, amelyek fontosak az új fejlesztési programok és a diverzifikáció ösztönzése és kezdeményezése szempontjából oly módon, hogy a nők új ötleteket tudjanak megvalósítani a vidéki területeken a termelési és szolgáltatási tevékenységek diverzifikálása céljából;

33.

úgy véli, hogy a KAP küszöbön álló reformjának részeként figyelembe kell venni a vidéki területeken élő nők szükségleteit és a mezőgazdaságban dolgozó nők szerepét, illetve elsőbbséget kell biztosítani számukra az egyes szolgáltatásokhoz és támogatáshoz való hozzáférés vonatkozásában, összhangban az egyes tagállamokban fennálló területi szükségletekkel;

34.

meggyőződése, hogy a nőknek középtávon a mezőgazdasági ágazat minden politikai, gazdasági és szociális testületében megfelelő képviselettel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a döntési folyamatra mind a nők, mind a férfiak szempontjai hatással legyenek; kiemeli a nők javát szolgáló konkrét fellépések bevezetésének fontosságát annak garantálása érdekében, hogy a nők egyenlő alapon vegyenek részt az ilyen szervekben;

35.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő a nők hitelhez és földhöz történő könnyebb hozzájutását annak érdekében, hogy ösztönözzék a nők vidéki területeken történő letelepedését és mezőgazdasági szereplőként való fellépését;

36.

kéri, hogy gyűjtsék össze a mezőgazdaságban dolgozó nők (gazdálkodók, mezőgazdasági munkások, idénymunkások stb.) szociális biztosítására vonatkozó korábbi stratégiákat, beleértve a 2010/41/EU irányelv végrehajtását, hivatkozással az országspecifikus tulajdonjogi és adójogi helyzetre, és e tapasztalatokat bocsássák rendelkezésre a mezőgazdaságban dolgozó nők megfelelő szociális biztosításának fejlesztéséhez a tagállamokban;

37.

hangsúlyozza, hogy a vidéki területeken élő nők életkörülményeivel kapcsolatos európai politikáknak a szezonális mezőgazdasági munkásként foglalkoztatott női bevándorlók élet- és munkakörülményeit is figyelembe kell venniük különös tekintettel a megfelelő lakhatásra, szociális védelemre, betegbiztosításra és egészségügyi ellátásra; hangsúlyozza, hogy a nők munkáját amennyire csak lehet, meg kell becsülni;

38.

felszólítja a Bizottságot, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerint a 2011-ben előterjesztendő összefoglaló jelentésébe foglaljon bele egy mélyreható elemzést a vidéki területeken élő nők helyzete kapcsán hozott intézkedések hatásáról;

39.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.