1.

Az Európai Bizottság és a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal kölcsönösen értesíti egymást rendkívüli védőoltás alkalmazására irányuló szándékáról. Különösen sürgős esetekben a már meghozott határozatról, valamint az annak végrehajtására irányadó szabályokról küldenek értesítést. Minden esetben haladéktalanul konzultációt tartanak az Állategészségügyi Vegyes Bizottságban.

2.

A járványos állatbetegségekről szóló rendelet 97. cikke értelmében Svájc vészhelyzeti tervvel rendelkezik, amelyet a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal honlapján tettek közzé.

3.

A száj- és körömfájás vírusának azonosítását végző közös referencialaboratórium: a Pirbright Institute, Pirbright Laboratory, Ash Road, Pirbright, Surrey, GU24 0NF, Egyesült Királyság. Svájc viseli a laboratórium által ilyen minőségében végzett műveletekkel kapcsolatban felmerült költségeket. A laboratórium funkcióit és feladatait a 2003/85/EK irányelv XVI. melléklete határozza meg.

1.

Az Európai Bizottság és a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal kölcsönösen értesíti egymást rendkívüli védőoltás alkalmazására irányuló szándékáról. Ezzel kapcsolatban haladéktalanul konzultációkat tartanak az Állategészségügyi Vegyes Bizottságban.

2.

Ha szükséges, a járványos állatbetegségekről szóló rendelet 117. cikk (5) bekezdése értelmében a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal a védő- és megfigyelési körzetekből származó hús jelölésére és kezelésére vonatkozóan technikai végrehajtási szabályokat állapít meg.

3.

A járványos állatbetegségekről szóló rendelet 121. cikk értelmében Svájc rendelkezik a vaddisznók klasszikus sertéspestisének felszámolására irányuló tervvel, a 2001/89/EK irányelv 15. és 16. cikkének megfelelően.

4.

A járványos állatbetegségekről szóló rendelet 97. cikk értelmében Svájc vészhelyzeti tervvel rendelkezik, amelyet a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal honlapján tettek közzé.

5.

A helyszíni vizsgálatok elvégzése az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartozik, különösen a 2001/89/EK irányelv 21. cikkével és a járványos állatbetegségekről szóló törvény 57. cikkével összhangban.

6.

Ha szükséges, a járványos állatbetegségekről szóló rendelet 89. cikk (2) bekezdése értelmében a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal megállapítja a védő- és megfigyelési körzetekben végzett szerológiai ellenőrzésekre vonatkozó technikai végrehajtási szabályokat a 2002/106/EK bizottsági határozat mellékletének IV. fejezetével összhangban (3).

7.

A klasszikus sertéspestissel foglalkozó közös referencialaboratórium: az Institut für Virologie der Tierärztlichen Hochschule Hannover, Bünteweg 17, 30559 Hannover, Németország. Svájc viseli a laboratórium által ilyen minőségében végzett műveletekkel kapcsolatban felmerült költségeket. A laboratórium funkcióit és feladatait a 2001/89/EK irányelv IV. melléklete határozza meg.

1.

Az afrikai sertéspestist vizsgáló uniós referencialaboratórium: a Centro de Investigación en Sanidad Animal, 28130 Valdeolmos, Madrid, Spanyolország. Svájc viseli a laboratórium által ilyen minőségében végzett műveletekkel kapcsolatban felmerült költségeket. A laboratórium funkcióit és feladatait a 2002/60/EK irányelv V. melléklete határozza meg.

2.

A járványos állatbetegségekről szóló rendelet 97. cikk értelmében Svájc vészhelyzeti tervvel rendelkezik, amelyet a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal honlapján tettek közzé.

3.

Ha szükséges, a járványos állatbetegségekről szóló rendelet 89. cikk (2) bekezdése értelmében a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal az afrikai sertéspestis diagnosztizálásának módszereire vonatkozóan technikai végrehajtási szabályokat állapít meg a 2003/422/EK bizottsági határozat (5) rendelkezéseivel összhangban.

4.

A helyszíni vizsgálatok elvégzése az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartozik, különösen a 2002/60/EK irányelv 20. cikkével és a járványos állatbetegségekről szóló törvény 57. cikkével összhangban.

1.

Ha Svájcban kivételesen súlyos járványos állatbetegség alakul ki, az Állategészségügyi Vegyes Bizottság összeül, hogy megvizsgálja a helyzetet. Az illetékes svájci hatóságok vállalják, hogy megteszik az adott vizsgálat eredményei alapján szükséges intézkedéseket.

2.

Az afrikai lópestissel foglalkozó közös referencialaboratórium: a Laboratorio de Sanidad y Producción Animal, Ministerio de Agricultura, Pesca y Alimentación, 28110 Algete, Madrid, Spanyolország. Svájc viseli a laboratórium által ilyen minőségében végzett műveletekkel kapcsolatban felmerült költségeket. A laboratórium funkcióit és feladatait a 92/35/EGK irányelv III. melléklete határozza meg.

3.

A helyszíni vizsgálatok elvégzése az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartozik, különösen a 92/35/EGK irányelv 16. cikkével és a járványos állatbetegségekről szóló törvény 57. cikkével összhangban.

4.

A járványos állatbetegségekről szóló rendelet 97. cikk értelmében Svájc vészhelyzeti tervvel rendelkezik, amelyet a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal honlapján tettek közzé.

1.

A madárinfluenzát vizsgáló uniós referencialaboratórium: Animal Health and Veterinary Laboratory Agency AHVLA Corporate Headquarters (Weybridge), Woodham Lane, New Haw, Addlestone, Surrey, KT15 3NB, Egyesült Királyság. Svájc viseli a laboratórium által ilyen minőségében végzett műveletekkel kapcsolatban felmerült költségeket. A laboratórium funkcióit és feladatait a 2005/94/EK irányelv VII. mellékletének 2. pontja határozza meg.

2.

A járványos állatbetegségekről szóló rendelet 97. cikk értelmében Svájc vészhelyzeti tervvel rendelkezik, amelyet a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal honlapján tettek közzé.

3.

A helyszíni vizsgálatok elvégzése az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartozik, különösen a 2005/94/EK irányelv 60. cikkével és a járványos állatbetegségekről szóló törvény 57. cikkével összhangban.

1.

A Newcastle-betegséget vizsgáló uniós referencialaboratórium: Animal Health and Veterinary Laboratory Agency AHVLA Corporate Headquarters (Weybridge), Woodham Lane, New Haw, Addlestone, Surrey, KT15 3NB, Egyesült Királyság. Svájc viseli a laboratórium által ilyen minőségében végzett műveletekkel kapcsolatban felmerült költségeket. A laboratórium funkcióit és feladatait a 92/66/EGK irányelv V. melléklete határozza meg.

2.

A járványos állatbetegségekről szóló rendelet 97. cikk értelmében Svájc vészhelyzeti tervvel rendelkezik, amelyet a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal honlapján tettek közzé.

3.

A 92/66/EGK irányelv 17. és 19. cikkeiben meghatározott információk az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartoznak.

4.

A helyszíni vizsgálatok elvégzése az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartozik, különösen a 92/66/EGK irányelv 22. cikkével és a járványos állatbetegségekről szóló törvény 57. cikkével összhangban.

1.

Az európai osztriga tenyésztésével Svájcban jelenleg nem foglalkoznak. Amennyiben bonamiosis- vagy marteiliosis-esetek jelennek meg, a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal vállalja, hogy az európai uniós jogszabályokkal összhangban, valamint a járványos állatbetegségekről szóló törvény 57. cikk alapján megteszi a szükséges sürgősségi intézkedéseket.

2.

A hal- és kagylóbetegségek elleni küzdelemben Svájc a járványos állatbetegségekről szóló rendeletet alkalmazza, különösen annak 61. cikkét (a halászati jogok tulajdonosainak és bérlőinek, valamint a halászat felügyeletéért felelős szerveknek a kötelezettségei), 62–76. cikkeit (a betegség elleni védekezésre irányuló általános intézkedések), 277–290. cikkeit (a víziállatok betegségeire vonatkozó különleges intézkedések, diagnosztikai laboratórium) és 291. cikkét (a felügyelendő járványos állatbetegségek).

3.

A rákféléket érintő betegségek uniós referencialaboratóriuma: a Centre for Environment, Fisheries & Aquaculture Science (CEFAS), Weymouth Laboratory, Egyesült Királyság. A halbetegségekkel foglalkozó uniós referencialaboratórium: a National Veterinary Institute, Technical University of Denmarkiet, Hangövej 2, 8200 Århus, Dánia. A kagylóbetegségek uniós referencialaboratóriuma: a Laboratoire IFREMER, BP 133, 17390 La Tremblade, Franciaország. Svájc viseli a laboratóriumok által ilyen minőségükben végzett műveletekkel kapcsolatban felmerült költségeket. E laboratóriumok funkcióit és feladatait a 2006/88/EK irányelv VI. mellékletének I. része határozza meg.

4.

A helyszíni vizsgálatok elvégzése az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartozik, különösen a 2006/88/EK irányelv 58. cikkével és a járványos állatbetegségekről szóló törvény 57. cikkével összhangban.

1.

A fertőző szivacsos agyvelőbántalmat (TSE) vizsgáló uniós referencialaboratórium: Animal Health and Veterinary Laboratory Agency AHVLA Corporate Headquarters (Weybridge), Woodham Lane, New Haw, Addlestone, Surrey, KT15 3NB, Egyesült Királyság. Svájc viseli a laboratórium által ilyen minőségében végzett műveletekkel kapcsolatban felmerült költségeket. A laboratórium funkcióit és feladatait a 999/2001/EK rendelet X. mellékletének B. fejezete határozza meg.

2.

A járványos állatbetegségekről szóló törvény 57. cikk értelmében Svájc a TSE elleni védekezésre vészhelyzeti végrehajtási tervet dolgozott ki.

3.

A 999/2001/EK rendelet 12. cikk alapján az Európai Unió tagállamaiban valamennyi, TSE-re gyanús állatot hatósági szállítási korlátozás alá kell helyezni, amíg ismertté nem válnak az illetékes hatóság által végzett klinikai és járványügyi vizsgálatok eredményei, vagy az állatot hatósági felügyelet mellett laboratóriumi vizsgálat céljából le nem ölik.

A fertőző állatbetegségekről szóló rendelet 179b. és 180a. cikkei alapján Svájc tiltja a TSE-re gyanús állatok levágását. A fertőzésgyanús állatokat le kell ölni és el kell égetni, agyukat pedig a TSE-vel foglalkozó svájci referencia-laboratóriumban meg kell vizsgálni.

A fertőző állatbetegségekről szóló rendelet 10. cikk alapján Svájc a szarvasmarhaféléket egységes, világos és állandó azonosítási rendszer segítségével azonosítja, amely lehetővé teszi az anyaállatok és a származási állomány azonosítását, valamint annak megállapítását, hogy az állatok nem származnak-e szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmára gyanús vagy fertőzött nőivarú szarvasmarhától.

A fertőző állatbetegségekről szóló rendelet 179c. cikk alapján Svájc legkésőbb a termelési szakasz végén levágatja a TSE-vel fertőzött állatokat, valamint minden olyan, a szarvasmarhafajba tartozó állatot, amely a fertőzött állat születése előtti egy évtől annak születése utáni egy évig tartó időszakban született, és ez idő alatt a nyájhoz tartozott, valamint a diagnózist megelőző két évben született, fertőzött tehenek minden közvetlen leszármazottját.

4.

A fertőző állatbetegségekről szóló rendelet 180b. cikk alapján Svájc leöleti a surlókórral fertőzött állatokat, az anyaállatokat, a fertőzött anyaállatok közvetlen leszármazottait, valamint az állományba tartozó minden juhot és kecskét a következők kivételével:

Kivételes jelleggel a kis létszámú fajok esetében az állomány leöléséről le lehet mondani. Ilyen esetben az állományt két éves időtartamra hatósági állatorvosi felügyelet alá kell helyezni, amelynek során az állomány állatait évente kétszer klinikai vizsgálatnak vetik alá. Ha ezen időszak alatt az állatokat vágásra ítélik, a fejeket, a mandulákat beleértve, a TSE-vel foglalkozó svájci referencia-laboratóriumban meg kell vizsgálni.

Ezeket az intézkedéseket az állatok egészségügyi felügyeletének eredményeivel összhangban felül kell vizsgálni. A felügyeleti időszakot különösen az állományon belül jelentkező új megbetegedés esetén meg kell hosszabbítani.

A BSE juh- vagy kecskefélében történő megállapítása esetén Svájc vállalja a 999/2001/EK rendelet VII. mellékletében előírt rendelkezések alkalmazását.

5.

A 999/2001/EK rendelet 7. cikk alapján az Európai Unió tagállamai tiltják a feldolgozott állati eredetű fehérjéknek a hizlalt vagy tenyésztett gazdasági haszonállatoknak szánt takarmány céljára történő felhasználását. Az Európai Unió tagállamai teljes mértékben alkalmazzák az állati eredetű fehérjék kérődzők takarmányozására történő felhasználására vonatkozó tilalmat.

Az állati melléktermékek eltávolításáról szóló rendelet (OESPA) 27. cikk alapján Svájc teljes mértékben tiltja az állati fehérjék használatát tenyésztett gazdasági haszonállatoknak szánt takarmány céljára.

6.

A 999/2001/EK rendelet 6. cikke alapján és a rendelet III. melléklet A fejezet kritériumainak megfelelően az Európai Unió tagállamai évente ismétlődő programot futtatnak a BSE ellenőrzése céljából. Ez a program valamennyi 24 hónaposnál idősebb, kényszervágás alá eső, a gazdaságban elpusztult, vagy a levágást megelőző vágóhídi élőállat-vizsgálat során fertőzöttnek ítélt állat és valamennyi 30 hónaposnál idősebb, emberi fogyasztásra levágott állat BSE-gyorstesztjére is kiterjed.

A Svájc által végzett BSE-gyorstesztek listáját a 999/2001/EK rendelet X. mellékletének C fejezete tartalmazza.

A fertőző állatbetegségekről szóló rendelet 176. cikk alapján Svájc kötelezően elvégezteti valamennyi 48 hónaposnál idősebb, elhullott, vagy a levágástól eltérő okból leölt, betegen vagy baleset után a vágóhídra került szarvasmarha BSE-gyorstesztjét.

7.

A 999/2001/EK rendelet 6. cikk alapján és az említett rendelet III. melléklet A fejezetének megfelelően az Európai Unió tagállamai évente ismétlődő programot futtatnak a súrlókór ellenőrzése céljából.

A járványos állatbetegségekről szóló rendelet 177. cikk alapján Svájc TSE ellenőrzési programot hajt végre a 12 hónaposnál idősebb juh- és kecskeféléknél. A kényszervágás alá eső, a gazdaságban elpusztult, vagy a levágást megelőző vágóhídi élőállat-vizsgálat során fertőzöttnek ítélt állatokat, valamint az emberi fogyasztásra levágott állatokat a 2004 júniusa és 2005 júliusa közötti időszakban megvizsgálták. Mivel a minták összessége BSE-re negatívnak bizonyult, csak a klinikailag gyanús, a kényszervágás alá esett és a gazdaságban elpusztult állatok mintájának felügyeletét tartották fenn.

A TSE juh- és kecskeféléknél történő felügyeletére vonatkozó jogszabályok hasonlóságának elismerését az Állategészségügyi Vegyes Bizottságban felül kell vizsgálni.

8.

A 999/2001/EK rendelet 6. cikkében, a III. melléklet B fejezetében és a IV. mellékletben (3.III) meghatározott információk az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartoznak.

9.

A helyszíni vizsgálatok elvégzése az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartozik, különösen a 999/2001/EK rendelet 21. cikkével és a járványos állatbetegségekről szóló törvény 57. cikkével összhangban.

1.

2003. január 1-je óta, majd pedig a 2004. november 10-i, az állati melléktermékek eltávolítása költségeinek fedezéséhez juttatott támogatásról szóló rendelet (RS 916.407) alapján Svájc pénzügyi ösztönzőt léptetett életbe azon gazdaságok számára, ahol szarvasmarhák születtek, valamint azon vágóhidak számára, ahol leölik őket, amennyiben azok tiszteletben tartják a hatályos jogszabályokban az állatok mozgására vonatkozóan előírt bejelentési eljárásokat.

2.

A 999/2001/EK rendelet 8. cikke alapján és az említett rendelet XI. mellékletének 1. pontjával összhangban az Európai Unió tagállamai eltávolítják és megsemmisítik a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat (SRM).

A szarvasmarhaféléknél eltávolítandó SRM-nek minősül a koponya, kivéve az állkapcsot, de beleértve az agyat és a szemet, valamint a 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélék gerincveleje; a gerincoszlop, kivéve a farokcsigolyákat, a nyaki, ágyék- és hátcsigolyák tövis- és harántnyúlványát és a keresztcsont középső taréját, de beleértve a dorzális gyökéridegdúcokat, valamint a 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélék gerincveleje; valamint bármilyen korú szarvasmarhafélék mandulája, belei a patkóbéltől (duodenum) a végbélig (rectum), és a bélfodra.

Eltávolítandó SRM-nek minősül a 12 hónaposnál idősebb, illetve olyan juh- és kecskefélék koponyája – beleértve az agyat és a szemet –, mandulái és gerincoszlopa, amelyeknek egy állandó metszőfoga már áttörte a fogínyt, valamint a bármilyen korú juh- és kecskefélék lépe és csípőbele.

A járványos állatbetegségekről szóló rendelet 179d. cikke, valamint az állati eredetű élelmiszerekről szóló rendelet 4. cikke alapján Svájc a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat (SRM) az állati és emberi élelmiszerláncból kivonó politikát léptetett életbe. A szarvasmarhaféléknél eltávolítandó SRM-nek minősül különösen a 30 hónaposnál idősebb állatok gerincoszlopa, valamint a bármilyen korú állatok mandulája, belei a patkóbéltől (duodenum) a végbélig (rectum), valamint a bélfodra.

A járványos állatbetegségekről szóló rendelet 180c. cikk, valamint az állati eredetű élelmiszerekről szóló rendelet 4. cikk alapján Svájc a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat (SRM) az állati és emberi élelmiszerláncból kivonó politikát léptetett életbe. A juh- és kecskeféléknél eltávolítandó SRM-nek minősül különösen a 12 hónaposnál idősebb, illetve olyan juh- és kecskefélék koponyából el nem távolított agya, a gerincveleje a kemény agyhártyával (Dura mater), valamint mandulái, amelyeknek egy állandó metszőfoga már áttörte a fogínyt, valamint a bármilyen korú állatok lépe és csípőbele.

3.

Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (11), valamint a Bizottság 142/2011/EU rendelete (12) megállapítja a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásokat az Európai Unió tagállamaiban.

Az állati melléktermékek eltávolításáról szóló rendelet 22. cikk alapján Svájc elégeti az 1. kategóriába tartozó állati melléktermékeket, beleértve a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat és a gazdaságban elhullott állatokat.

1.

A kéknyelv-betegséget vizsgáló uniós referencialaboratórium: a Pirbright Institute, Pirbright Laboratory, Ash Road, Pirbright, Surrey, GU24 0NF, Egyesült Királyság. Svájc viseli a laboratórium által ilyen minőségében végzett műveletekkel kapcsolatban felmerült költségeket. A laboratórium funkcióit és feladatait a 2000/75/EK irányelv II. mellékletének B. fejezete határozza meg.

2.

A járványos állatbetegségekről szóló rendelet 97. cikk értelmében Svájc vészhelyzeti tervvel rendelkezik, amelyet a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal honlapján tettek közzé.

3.

A helyszíni vizsgálatok elvégzése az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartozik, különösen a 2000/75/EK irányelv 17. cikkével és a járványos állatbetegségekről szóló törvény 57. cikkével összhangban.

1.

Az európai uniós referencialaboratóriumok az alábbiak:

2.

Svájc viseli a laboratóriumok által ilyen minőségükben végzett műveletekkel kapcsolatban felmerült költségeket. A laboratóriumok funkcióit és feladatait a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) határozza meg.

3.

Svájc minden év május végéig a zoonózisok, zoonózis-kórokozók és az antimikrobiális rezisztencia tendenciáiról és forrásairól jelentést nyújt be a Bizottságnak, amely az előző év folyamán, a 2003/99/EK irányelv 4., 7. és 8. cikkei értelmében összegyűjtött adatokat foglalja magában. A jelentésnek tartalmaznia kell a 2160/2003/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett információkat is. A zoonózisok, zoonózis-kórokozók és az antimikrobiális rezisztencia európai uniós tendenciáiról és forrásairól szóló átfogó jelentés közzététele érdekében a jelentést a Bizottság eljuttatja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak.

1.

A 92/119/EGK irányelv 6. cikkében említett esetekben az információt átadják az Állategészségügyi Vegyes Bizottságnak.

2.

A sertések hólyagos betegségével foglalkozó közös referencialaboratórium: a Pirbright Institute, Pirbright Laboratory, Ash Road, Pirbright, Surrey, GU24 0NF, Egyesült Királyság. Svájc viseli a laboratórium által ilyen minőségében végzett műveletekkel kapcsolatban felmerült költségeket. A laboratórium funkcióit és feladatait a 92/119/EGK irányelv III. melléklete határozza meg.

3.

A járványos állatbetegségekről szóló rendelet 97. cikke értelmében Svájc vészhelyzeti riasztási tervet dolgozott ki. A Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal által kibocsátott 95/65 sz. technikai végrehajtási előírás állapítja meg az e tervre vonatkozó szabályokat.

4.

A helyszíni vizsgálatok elvégzése az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartozik, különösen a 92/119/EGK irányelv 22. cikkével és a járványos állatbetegségekről szóló törvény 57. cikkével összhangban.

1.

A járványos állatbetegségekről szóló rendelet 301. cikk 1. albekezdésének i. pontja értelmében a kanton állatorvosa rendelkezik a 64/432/EGK irányelv 2. cikkében meghatározottak szerinti tenyésztési egységek, piacok és más hasonló létesítmények vagy rendezvények jóváhagyásáról. E melléklet alkalmazásában és a 64/432/EGK irányelv 11., 12. és 13. cikkeinek rendelkezéseivel összhangban Svájc felállítja jóváhagyott gyűjtőállomásainak, szállítóinak és kereskedőinek jegyzékét.

2.

A 64/432/EGK irányelv 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott információt meg kell küldeni az Állategészségügyi Vegyes Bizottságnak.

3.

E melléklet alkalmazásában Svájc elismerten megfelel a 64/432/EGK irányelv A melléklete II. részének 7. pontjában meghatározott feltételeknek a szarvasmarha-brucellózis tekintetében. Svájc annak érdekében, hogy szarvasmarha-állománya brucellózis-mentességének hivatalos minősítését megőrizze, vállalja az alábbi követelmények teljesítését:

Az állományok vizsgálati eredményeire vonatkozó részletes információt és a járványügyi jelentést meg kell küldeni az Állategészségügyi Vegyes Bizottságnak. Ha a 64/432/EGK irányelv A melléklet II. részének 7. pontjában meghatározott követelmények bármelyikét Svájc nem teljesíti, a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal haladéktalanul értesíti erről az Európai Bizottságot. Az Állategészségügyi Vegyes Bizottság megvizsgálja a helyzetet e bekezdés felülvizsgálata céljából.

4.

E melléklet alkalmazásában Svájc elismerten megfelel a 64/432/EGK irányelv A melléklet I részének 4. pontjában meghatározott feltételeknek a szarvasmarha-tuberkulózis tekintetében. Svájc annak érdekében, hogy szarvasmarha-állománya tuberkulózis-mentességének hivatalos minősítését megőrizze, vállalja az alábbi követelmények teljesítését:

A fertőzött állományokról szóló részletes információt és a járványügyi jelentést meg kell küldeni az Állategészségügyi Vegyes Bizottságnak. Ha a 64/432/EGK irányelv A melléklet II. rész 4. pontjának 1. albekezdésében meghatározott követelmények bármelyikét Svájc nem teljesíti, a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal haladéktalanul értesíti erről az Európai Bizottságot. Az Állategészségügyi Vegyes Bizottság megvizsgálja a helyzetet e bekezdés felülvizsgálata céljából.

5.

E melléklet alkalmazásában Svájc elismerten megfelel a 64/432/EGK irányelv D melléklet I. fejezet (F) szakaszában meghatározott feltételeknek az enzootikus szarvasmarha-leukosis tekintetében. Svájc annak érdekében, hogy szarvasmarha-állománya enzootikus szarvasmarhaleukosis-mentességének hivatalos minősítését megőrizze, vállalja az alábbi követelmények teljesítését:

Ha az állomány 0,2 %-ánál enzootikus szarvasmarha-leukosist észleltek, a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot. Az Állategészségügyi Vegyes Bizottság megvizsgálja a helyzetet e bekezdés felülvizsgálata céljából.

6.

E melléklet alkalmazásában Svájc hivatalosan elismerten mentes a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisétől. Svájc e minősítés megőrzése érdekében vállalja az alábbi követelmények teljesítését:

mivel Svájc állatbetegségtől mentes minősítése elismert, a 2004/558/EK bizottsági határozatot (2) értelemszerűen alkalmazni kell.

A Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot az e minősítés elismerésének alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett bármilyen változásról. Az Állategészségügyi Vegyes Bizottság megvizsgálja a helyzetet e bekezdés felülvizsgálata céljából.

7.

E melléklet alkalmazásában Svájc hivatalosan elismerten mentes az Aujeszky-féle betegségtől. Svájc e minősítés megőrzése érdekében vállalja az alábbi követelmények teljesítését:

mivel Svájc állatbetegségtől mentes minősítése elismert, a 2008/185/EK bizottsági határozatot (3) értelemszerűen alkalmazni kell.

A Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot az e minősítés elismerésének alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett bármilyen változásról. Az Állategészségügyi Vegyes Bizottság megvizsgálja a helyzetet e bekezdés felülvizsgálata céljából.

8.

A sertések fertőző gyomor-bélgyulladására (TGE) és a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájára (PRRS) vonatkozó esetleges további garanciák kérdését az Állategészségügyi Vegyes Bizottság haladéktalanul megvizsgálja. A Bizottság tájékoztatja a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatalt e vizsgálat eredményeiről.

9.

A 64/432/EGK irányelv B. melléklet 4. pontjával összhangban a Svájcban végzett hatósági tuberkulin-vizsgálat a Zürichi Egyetem Állat-egészségügyi Bakteriológiai Intézetének hatáskörébe tarozik.

10.

A 64/432/EGK irányelv C melléklet 4. pontjával összhangban a Svájcban végzett hatósági antigén-vizsgálat (brucellózis) a zoonózisokkal, az állatok bakteriális betegségeivel és az antibiotikum-rezisztenciával foglalkozó központ (ZOBA) hatáskörébe tartozik.

11.

Az Európai Unió tagállamai és Svájc közötti kereskedelemben a szarvasmarha- és sertésszállítmányokat a 64/432/EGK irányelv F. mellékletében szereplő mintáknak megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie. Ezzel kapcsolatban a következő kiigazításokat kell alkalmazni:

12.

E melléklet alkalmazásában az Európai Unió tagállamai és Svájc közötti kereskedelemben a szarvasmarha- és sertésszállítmányokat kiegészítő állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amely tartalmazza a következő állat-egészségügyi nyilatkozatokat:

1.

A helyszíni vizsgálatok elvégzése az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartozik, különösen a 91/68/EK irányelv 11. cikkével és a járványos állatbetegségekről szóló törvény 57. cikkével összhangban.

A juh- és kecskebrucellózis megjelenése vagy ismételt megjelenése esetén Svájc tájékoztatja az Állategészségügyi Vegyes Bizottságot, hogy meg lehessen hozni a helyzetnek megfelelő intézkedéseket.

2.

E melléklet alkalmazásában Svájc hivatalosan elismerten mentes a juh- és kecskebrucellózistól. Svájc e minősítés megőrzése érdekében vállalja, hogy meghozza a 91/68/EGK irányelv A. melléklet I. fejezet II. szakaszának 2. pontjában meghatározott intézkedéseket.

3.

Az Európai Unió tagállamai és Svájc közötti kereskedelemben a juh- és kecskefélék szállítmányait a 91/68/EGK irányelv E. mellékletében szereplő mintáknak megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

1.

A 2009/156/EK irányelv 3. cikkében említett információt közölni kell az Állategészségügyi Vegyes Bizottsággal.

2.

A 2009/156/EK irányelv 6. cikkében említett információt közölni kell az Állategészségügyi Vegyes Bizottsággal.

3.

A helyszíni vizsgálatok elvégzése az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartozik, különösen a 2009/156/EK irányelv 10. cikkével és a járványos állatbetegségekről szóló törvény 57. cikkével összhangban.

4.

A 2009/156/EK irányelv II. és III. mellékletének rendelkezéseit Svájcra vonatkozóan értelemszerűen alkalmazni kell.

1.

A 2009/158/EK irányelv 3. cikke szerint Svájc elismerten rendelkezik egy olyan tervvel, amelyben meghatározza a telepei jóváhagyása érdekében végrehajtani kívánt intézkedéseket.

2.

A 2009/158/EK irányelv 4. cikke értelmében Svájc nemzeti referencia-laboratóriuma a Berni Egyetem Állat-egészségügyi Bakteriológiai Intézete.

3.

A 2009/158/EK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a) pontjának i. alpontjában a tojások szállítás előtti tárolására vonatkozó követelményt Svájcra értelemszerűen alkalmazni kell.

4.

Az Európai Unióba irányuló keltetőtojás-szállítmányok esetén a svájci hatóságok vállalják, hogy betartják az 617/2008/EK bizottsági rendeletben (7) megállapított jelölési szabályokat.

5.

A 2009/158/EK irányelv 10. cikk a) pontjában a tartózkodási feltételre vonatkozó követelményt Svájcra értelemszerűen alkalmazni kell.

6.

A 2009/158/EK irányelv 11. cikk a) pontjában a tartózkodási feltételre vonatkozó követelményt Svájcra értelemszerűen alkalmazni kell.

7.

A 2009/158/EK irányelv 14. cikk (2) bekezdésének a) pontjában a tartózkodási feltételre vonatkozó követelményt Svájcra értelemszerűen alkalmazni kell.

8.

E melléklet alkalmazásában Svájc elismerten megfelel a 2009/158/EK irányelv 15. cikke (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek a Newcastle-betegség tekintetében, és ennek megfelelően olyan minősítéssel rendelkezik, hogy 'nem kell védőoltást adnia a Newcastle-betegség ellen'. A Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot az e minősítés elismerésének alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett bármilyen változásról. Az Állategészségügyi Vegyes Bizottság megvizsgálja a helyzetet e bekezdés felülvizsgálata céljából.

9.

A 2009/158/EK irányelv 18. cikkében az európai uniós tagállam nevére történő hivatkozások értelemszerűen vonatkoznak Svájcra.

10.

Az Európai Unió tagállamai és Svájc közötti kereskedelemben a baromfi és a keltetőtojás szállítmányait kísérő állat-egészségügyi bizonyítványoknak meg kell felelniük a 2009/158/EK irányelv IV. mellékletében szereplő mintáknak.

11.

A Svájcból Finnországba vagy Svédországba irányuló szállítmányok esetén a svájci hatóságok vállalják, hogy az uniós jogszabályokban előírtak szerint nyújtanak szalmonellára vonatkozó garanciát.

1.

E melléklet alkalmazásában Svájc hivatalosan elismerten mentes a lazacok fertőző vérszegénységétől, valamint a Marteilia refringens és a Bonamia ostreae fertőzésektől.

2.

A 2006/88/EK irányelv 29., 40., 41., 43., 44. és 50. cikkeinek esetleges alkalmazásáról az Állategészségügyi Vegyes Bizottság dönt.

3.

Az 1251/2008/EK bizottsági rendelet (9) 4–9. cikkei határozzák meg a vízi díszállatok, a tenyésztési célra, átmosó területekre, horgásztavakba és nyílt díszállattelepekre, illetve állománypótlásra szánt tenyésztett víziállatok, valamint az emberi fogyasztásra szánt tenyésztett víziállatok és az ezekből készült termékek forgalomba hozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételeket.

4.

A helyszíni vizsgálatok elvégzése az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartozik, különösen a 2006/88/EK irányelv 58. cikkével és a járványos állatbetegségekről szóló törvény 57. cikkével összhangban.

1.

A helyszíni vizsgálatok elvégzése az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartozik, különösen a 89/556/EK irányelv 15. cikkével és a járványos állatbetegségekről szóló törvény 57. cikkével összhangban.

2.

Az Európai Unió tagállamai és Svájc közötti kereskedelemben a szarvasmarhaembrió-szállítmányok esetében a 89/556/EGK irányelv C mellékletében szereplő mintának megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványt kell alkalmazni.

1.

A 88/407/EGK irányelv 4. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában minden svájci megtermékenyítő állomás csak olyan állatokat tarthat, amelyek vizsgálati eredménye a szérumneutralizációs próbán vagy az ELISA teszten negatív volt.

2.

A 88/407/EGK irányelv 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott információt meg kell küldeni az Állategészségügyi Vegyes Bizottságnak.

3.

A helyszíni vizsgálatok elvégzése az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartozik, különösen a 88/407/EK irányelv 16. cikkével és a járványos állatbetegségekről szóló törvény 57. cikkével összhangban.

4.

Az Európai Unió tagállamai és Svájc közötti kereskedelemben a szarvasmarhasperma-szállítmányok esetében a 88/407/EGK irányelv D mellékletében szereplő mintának megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványt kell alkalmazni.

1.

A 90/429/EGK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott információt meg kell küldeni az Állategészségügyi Vegyes Bizottságnak.

2.

A helyszíni vizsgálatok elvégzése az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartozik, különösen a 90/429/EK irányelv 16. cikkével és a járványos állatbetegségekről szóló törvény 57. cikkével összhangban.

3.

Az Európai Unió tagállamai és Svájc közötti kereskedelemben a sertéssperma-szállítmányok esetében a 90/429/EGK irányelv D mellékletében szereplő mintának megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványt kell alkalmazni.

1.

E melléklet alkalmazásában ez a szakasz az I-től V-ig terjedő szakaszok hatálya alá nem tartozó élő állatok, valamint a VI-tól VIII-ig terjedő szakaszok hatálya alá nem tartozó sperma, petesejtek és embriók kereskedelmét szabályozza.

2.

Az Európai Unió és Svájc vállalja, hogy nem tiltja meg, illetve nem korlátozza az 1. pontban említett élő állatok, illetve sperma, petesejtek és embriók kereskedelmét, kivéve, ha erre az e melléklet alkalmazásából adódó állat-egészségügyi ok és különösen a 20. cikk alapján esetleg hozott védintézkedések miatt van szükség.

3.

Az Európai Unió tagállamai és Svájc közötti kereskedelemben az I., II. és III. szakaszban említettektől eltérő patások esetén a 92/65/EGK irányelv E melléklet I. részében szereplő mintának megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványt kell alkalmazni, a 92/65/EGK irányelv 6. cikk (A) bekezdésének 1e. pontjában előírt tanúsítvánnyal kiegészítve.

4.

Az Európai Unió tagállamai és Svájc közötti kereskedelemben a nyúlalakúak esetén a 92/65/EGK irányelv E. melléklet1. részében szereplő mintáknak megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványt kell alkalmazni, esetleg a 92/65/EGK irányelv 9. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében előírt tanúsítvánnyal kiegészítve.

E tanúsítványt a svájci hatóságok módosíthatják annak érdekében, hogy az teljes egészében megfeleljen a 92/65/EGK irányelv 9. cikk szerinti követelményeknek.

5.

A 92/65/EGK irányelv 9. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott információt meg kell küldeni az Állategészségügyi Vegyes Bizottságnak.

6.

Az Európai Unióból Svájcba szállított macskákra és kutyákra a 92/65/EGK irányelv 10. cikk (2) bekezdésében foglalt követelmények vonatkoznak.

Az azonosítási rendszer az 576/2013/EU rendeletben előírt rendszer. A használandó útlevelet az 577/2013/EU végrehajtási rendelet (14) II. melléklet 3. része határozza meg.

A veszettség elleni védőoltás, illetve adott esetben az ismételt védőoltás érvényességének idejét az 576/2013/EU rendelet III. melléklete határozza meg

7.

A juh- és kecskefélék spermájának, petesejtjeinek és embrióinak az Európai Unió tagállamai és Svájc közötti szállítmányait a 2010/470/EU bizottsági határozatban (15) előírt állat-egészségügyi bizonyítványoknak kell kísérniük.

8.

A lófélék spermájának az Európai Unió tagállamai és Svájc közötti szállítmányait a 2010/470/EU határozatban előírt állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

9.

A lófélék petesejtjeinek és embrióinak az Európai Unió tagállamai és Svájc közötti szállítmányait a 2010/470/EU határozatban előírt állat-egészségügyi bizonyítványoknak kell kísérniük.

10.

A sertésfélék petesejtjeinek és embrióinak az Európai Unió tagállamai és Svájc közötti szállítmányait a 2010/470/EU határozatban előírt állat-egészségügyi bizonyítványoknak kell kísérniük.

11.

Az Európai Unió tagállamai és Svájc közötti kereskedelemben a méhcsaládok (kaptárok vagy méhanya és kísérő dolgozók) szállítása esetében a 92/65/EGK irányelv E mellékletének II. részében szereplő mintának megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványt kell alkalmazni.

12.

Az Európai Unió tagállamai és Svájc közötti kereskedelemben a 92/65/EGK irányelv C mellékletében előírtak szerint az engedélyezett szervezetekből, intézetekből vagy központokból származó állatok, sperma, petesejtek és embriók szállítása esetében a 92/65/EGK irányelv E mellékletének III. részében szereplő mintának megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványt kell alkalmazni.

13.

A 92/65/EGK irányelv 24. cikkének alkalmazásában az említett cikk (2) bekezdésében meghatározott információt meg kell küldeni az Állategészségügyi Vegyes Bizottságnak.

1.

A jelölési rendszer az 576/2013/EU rendeletben előírt rendszer.

2.

A veszettség elleni védőoltás, illetve adott esetben az ismételt védőoltás érvényességének idejét az 576/2013/EU rendelet III. melléklete határozza meg.

3.

A használandó útlevél mintáját az 577/2013/EU rendelet III. melléklet 3. része határozza meg. Az útlevélre vonatkozó további követelményeket az 577/2013/EU rendelet III. melléklet 4. része határozza meg.

4.

E függelék alkalmazásában a kedvtelésből tartott állatoknak az Európai Unió tagállamai és Svájc közötti, nem kereskedelmi célú mozgása tekintetében az 576/2013/EU rendelet II. fejezetének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. A kedvtelésből tartott állatoknak az Európai Unió egyik tagállamából Svájcba történő nem kereskedelmi célú mozgásakor elvégzendő okmány- és azonosságellenőrzés az 576/2013/EU rendelet 33. cikkében megállapított szabályok szerint történik.".

1.

A Tanács 1992. július 13-i 92/65/EGK irányelve a 90/425/EGK irányelv A mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, sperma, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 268., 1992.9.14., 54. o.).

2.

Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 12-i 576/2013/EU rendelete a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 178, 2013.6.28., 1. o.).

1.

A Tanács 1996. április 29-i 96/22/EK irányelve az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a béta-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 3. o.).

2.

A Tanács 1996. április 29-i 96/23/EK irányelve egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 10. o.).

1.

Az 1966. július 1-jei törvény a járványos állatbetegségekről (LFE; RS 916.40)

2.

az 1995. június 27-i rendelet a járványos állatbetegségekről (OFE; RS 916.401);

3.

A 2007. április 18-i rendelet az állatok és állati termékek behozataláról, tranzitjáról és kiviteléről (OITE; RS 916.443.10).

4.

A 2007. április 18-i rendelet a harmadik országokból származó állatok légi úton történő behozataláról és tranzitjáról (OITA; RS 916.443.12).

5.

a 2008. augusztus 27-i rendelet a harmadik országokból származó állati eredetű termékek légi úton történő behozataláról és tranzitjáról (OITPA; RS 916.443.13).

6.

a DFI 2007. május 16-i rendelete az állatok és az állati termékek behozatalának ellenőrzéséről (az OITE ellenőrzésekről szóló rendelet; RS 916.443.106);

7.

a 2014. november 28-i rendelet a kedvtelésből tartott állatok behozataláról, tranzitjáról és kiviteléről (OITE-AC; RS 916.443.14);

8.

a 2004. augusztus 18-i rendelet az állatgyógyászati készítményekről (OMédV; RS 812.212.27).

9.

Az 1985. október 30-i rendelet a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal által beszedett illetékekről (az OSAV illetékeiről szóló rendelet; RS 916.472).

—

a május 1. és október 15. közötti időszakra való hivatkozás helyébe a „naptári év” szöveg lép;

—

Svájc vonatkozásában a 2001/672/EK határozat 1. cikkében megállapított és a mellékletben említett részek a következők:

a)

a 90/425/EGK irányelv 20. cikkében meghatározott, az állat-egészségügyi hatóságokat összekötő számítógépes hálózaton keresztül a bizonyítvány kiállításának napján és legkésőbb az állatok érkezése előtt huszonnégy órával értesíti a rendeltetési ország illetékes hatóságát (helyi állatorvosi egység) az állatok útnak indításáról;

b)

a legelőre hajtásuk előtti 48 órán belül megvizsgálja az állatokat; az állatokat az előírásoknak megfelelően azonosítani kell;

c)

a 9. pontban meghatározott mintának megfelelő bizonyítványt állít ki.

a)

írásbeli nyilatkozatot tesz, amelyben vállalja, hogy elismer, és figyelembe vesz az e melléklet alapján tett minden intézkedést, valamint a helyi szinten bevezetett minden egyéb intézkedést, az Európai Unió valamely tagállamából vagy Svájcból származó többi állattartóhoz hasonlóan;

b)

megfizeti az e mellékletben előírt ellenőrzések költségeit;

c)

teljes mértékben együttműködik a küldő vagy a rendeltetési ország hatóságai által előírt vám- vagy állatorvosi ellenőrzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásában.

a)

a 90/425/EGK irányelv 20. cikkében meghatározott, az állat-egészségügyi hatóságokat összekötő számítógépes hálózaton keresztül a bizonyítvány kiállításának napján és legkésőbb az állatok érkezése előtt huszonnégy órával értesíti a rendeltetési ország illetékes hatóságát (helyi állatorvosi egység) az állatok útnak indításáról;

b)

a legelőre hajtásuk előtti 48 órán belül megvizsgálja az állatokat; az állatokat az előírásoknak megfelelően azonosítani kell;

c)

a 9. pontban meghatározott mintának megfelelő bizonyítványt állít ki.

a)

az állatok nem kerülhetnek érintkezésbe másik gazdaságból származó állatokkal;

b)

az állattartó vállalja, hogy értesíti az illetékes állatorvosi hatóságot, ha az állatok másik gazdaságból származó állatokkal érintkezésbe kerültek;

c)

a 9. pontban meghatározott állat-egészségügyi bizonyítványt minden naptári évben, az állatok első ízben történő bevezetésekor valamely európai uniós tagállamba vagy Svájcba, be kell mutatni az illetékes hatósági állatorvosnak. Az állat-egészségügyi bizonyítványt az illetékes hatósági állatorvosoknak azok kérésére be kell mutatni;

d)

a 2. és a 3. pont kizárólag az állatoknak valamely európai uniós tagállamba illetve Svájcba történő, egy-egy naptári éven belüli legelső elküldésekor alkalmazandó;

e)

a 6. pont rendelkezései nem alkalmazandók;

f)

az állattartó vállalja, hogy az illetékes hatósági állatorvost értesíti a legeltetési időszak végéről.

1.

A 91/496/EGK irányelv 6. cikkének alkalmazásában az élő állatok állat-egészségügyi ellenőrzéséért felelős Európai Unió tagállamainak állat-egészségügyi határállomásai a 2009/821/EK bizottsági határozat (6) I mellékletében szerepelnek.

2.

A 91/496/EK irányelv 6. cikkének alkalmazásában a svájci állat-egészségügyi határállomások a következők:

Az állat-egészségügyi határállomások, a vizsgálati központok és a jóváhagyás-típusok jegyzékének utólagos módosításai az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartoznak.

A helyszíni vizsgálatok elvégzése az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartozik, különösen a 91/496/EK irányelv 19. cikkével és a járványos állatbetegségekről szóló törvény 57. cikkével összhangban.

3.

A Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal az e melléklet 3. függelékében szereplő behozatali feltételeket és végrehajtási intézkedéseket alkalmazza az Európai Unió tagállamaival egy időben.

A Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal szigorúbb intézkedéseket is elfogadhat, és további garanciákat kérhet. Az Állategészségügyi Vegyes Bizottság konzultációkat tart a megfelelő megoldás megtalálása érdekében.

A Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal és az Európai Unió tagállamai kölcsönösen értesítik egymást a kétoldalúan bevezetett, uniós szinten nem harmonizált egyedi behozatali feltételekről.

4.

Az Európai Unió tagállamainak az e szakasz 1. pontjában említett állat-egészségügyi határállomásai a harmadik országokból származó, Svájcba irányuló behozatalok ellenőrzését e fejezet A. szakaszával összhangban végzik.

5.

A 2. pontban említett svájci állat-egészségügyi határállomások a harmadik országokból származó, az Európai Unió tagállamaiba irányuló behozatalok ellenőrzését az e fejezet A szakaszával összhangban végzik.

a)

A 2008/71/EK irányelv 4. cikk (2) bekezdésének alkalmazása az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartozik.

b)

A helyszíni vizsgálatok elvégzése az állategészségügyi vegyes bizottság hatáskörébe tartozik, különösen az 1760/2000/EK rendelet 22. cikkével és a járványos állatbetegségekről szóló törvény 57. cikkével, valamint a mezőgazdasági üzemekben az ellenőrzések koordinálásáról szóló, 2013. október 23-i rendelet (OCI, RS 910.15) 1. cikkével összhangban.

a)

A svájci hatóságok vállalják, hogy betartják az 1/2005/EK rendeletnek a Svájc és a az Európai Unió közötti kereskedelemre és a harmadik országokból származó behozatalokra vonatkozó előírásait.

b)

Az 1/2005/EK rendelet 26. cikkében foglalt esetekben a kiindulási hely illetékes hatóságai haladéktalanul felveszik a kapcsolatot a küldő hely illetékes hatóságaival.

c)

A 89/608/EGK irányelv 10., 11. és 16. cikkeiben előírt rendelkezések végrehajtása az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartozik.

d)

A helyszíni vizsgálatok elvégzése az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartozik, különösen az 1/2005/EK rendelet 28. cikkével és az állatvédelemről szóló 2008. április 23-i rendelet (OPAn; RS 455.1) 208. cikkével összhangban.

e)

Az állatvédelemről szóló 2005. december 16-i szövetségi rendelet (LPA; RS 455) 15a. cikk 3. albekezdése rendelkezéseinek alkalmazásában a szarvasmarhafélék, a juhok, a kecskék és a sertések, a vágásra szánt lovak és baromfi Svájcon keresztüli tranzitja csak vasúton vagy légi úton történhet. E kérdést az Állategészségügyi Vegyes Bizottság vizsgálja.

1.

Az Európai Unió tagállamai és Svájc közötti kereskedelemben alkalmazandó állat-egészségügyi ellenőrzések díjmentesek.

2.

A harmadik országokból származó behozatalok állat-egészségügyi ellenőrzése tekintetében a svájci hatóságok vállalják, hogy a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben a hatósági ellenőrzésekre kiszabott díjakat szedik be.”

(1)

Az Európai Unió tagállamai és Svájc közötti kereskedelem tárgyát képező, emberi fogyasztásra szánt állati termékek forgalmára kizárólag ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelem tárgyát képező, emberi fogyasztásra szánt állati termékek kereskedelmére, az állatok leölésük során való védelmét is beleértve. Szükség esetén ezeket a termékeket az Európai Uniós tagállamok közötti kereskedelem céljaira előírt vagy az e mellékletben meghatározott egészségügyi bizonyítványoknak kell kísérniük, amelyek a TRACES rendszerben megtalálhatók.

(2)

Svájc a 882/2004/EK rendelet 31. cikk rendelkezéseivel összhangban listát készít engedélyezett létesítményeiről (létesítmények nyilvántartásba vétele/engedélyezése).

(3)

Behozatalaira Svájc ugyanazokat a rendelkezéseket alkalmazza,mint amelyeket uniós szinten kell alkalmazni.

(4)

A svájci illetékes hatóságok nem élnek a trichinella kimutatása érdekében végzett vizsgálat alóli mentesüléssel a 2075/2005/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdése értelmében. Amennyiben mégis ilyen mentesüléshez folyamodnának, a svájci illetékes hatóságok kötelezik magukat, hogy írásbeli eljárás keretében megküldik a Bizottságnak azoknak a régióknak a jegyzékét, amelyekben trichinella kockázatát a házi sertéseknél hivatalosan elhanyagolhatónak nyilvánították. Az Európai Unió tagállamai ezen értesítéstől számított három hónapos határidővel rendelkeznek arra, hogy észrevételeiket írásban megküldjék a Bizottságnak. Ha sem a Bizottságnak sem bármely európai uniós tagállamnak nincs ellenvetése, a régiót a trichinella elhanyagolható kockázatát hordozó régiónak minősítik, és a régióból származó házi sertések mentesülnek a vágás utáni trichinella vizsgálat alól. A 2075/2005/EK rendelet 3. cikk (3) bekezdését ilyenkor értelemszerűen kell alkalmazni.

(5)

Svájc a 2075/2005/EK rendelet I. mellékletének I. és II. fejezetében leírt kimutatási módszereket használja a trichinella kimutatása érdekében folytatott vizsgálatok során. A 2075/2005/EK rendelet I. mellékletének III. fejezetében leírt trichinoszkópos vizsgálatot ellenben Svájc nem alkalmazza.

(6)

Az illetékes svájci hatóságok a kis kapacitású vágóhidakat mentesíthetik a trichinella kimutatásának érdekében folytatott vizsgálat alól a kizárólag hizlalásra és vágásra tartott házi sertés vágott teste és húsa esetében.

Ezt a rendelkezést 2016. december 31-ig kell alkalmazni.

A DFI állatok levágásának higiéniájáról szóló 2005. november 23-i rendelete (OHyAb; RS 817.190.1) 8. cikk (3) albekezdése, valamint a DFI állati eredetű élelmiszerekről szóló, 2005. november 23-i rendelete (RS 817.022.108) 9. cikk (8) albekezdése alkalmazásában a hizlalásra és vágásra tartott házi sertések vágott testét és húsát, valamint az abból származó húskészítményeket, hústermékeket és feldolgozott hústermékeket az állatok vágásának higiéniájáról szóló, 2005. november 23-i DFI-rendelet 9. mellékletének utolsó albekezdésében szereplő minta szerinti különleges állat-egészségügyi bélyegzővel látják el. A DFI állati eredetű élelmiszerekről szóló, 2005. november 23-i rendeletének 9a. cikke értelmében ezek a termékek nem képezhetik az Európai Unió tagállamaival folytatott kereskedelem tárgyát.

(7)

Az Európai Uniós tagállamok és Svájc közötti kereskedelem tárgyát képező, hízásra és vágásra tartott házi sertés vágott testére és húsára, amelynek származási helye:

és amelyre a trichinella-vizsgálatot a 2075/2005/EK rendelet 3. cikkének rendelkezéseivel összhangban nem folytatták le, ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint az Európai Uniós tagállamok közötti hasonló termékek szállítmányaira.

(8)

A higiéniáról szóló rendelet (OHyg; RS 817.024.1) 2. cikke rendelkezéseinek alapján a svájci illetékes hatóságok különleges esetekben az említett rendelet 8., 10. és 14. cikkei alóli kivételeket állapíthatnak meg:

(9)

A Bizottság tájékoztatja Svájcot az Európai Unió tagállamaiban a 852/2004/EK rendelet 13. cikke, a 853/2004/EK rendelet 10. cikke, a 854/2003/EK rendelet 13. cikke és a 2074/2005/EK rendelet 7. cikke szerint alkalmazott eltérésekről és módosításokról.

(10)

A járványos állatbetegségekről szóló rendelet 179d. cikke, valamint az állati eredetű élelmiszerekről szóló rendelet 4. cikke alapján Svájc a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat (SRM) az állati és emberi élelmiszerláncból kivonó politikát léptetett életbe. A szarvasmarhaféléknél eltávolítandó SRM-nek minősül különösen a 30 hónaposnál idősebb állatok gerincoszlopa, valamint a bármilyen korú állatok mandulája, belei a patkóbéltől (duodenum) a végbélig (rectum), valamint a bélfodra.

(11)

Az állatgyógyászati készítmények és szennyező anyagok állati eredetű élelmiszerekben előforduló maradékanyagait vizsgáló európai uniós referencialaboratóriumok a következők:

Svájc viseli a laboratóriumok által ilyen minőségükben végzett műveletekkel kapcsolatban felmerült költségeket. A laboratórium funkcióit és feladatait a 882/2004/EK rendelet III. címe és VII. mellékelete határozza meg.

(12)

Az európai uniós jogszabályok és a svájci jogszabályok összehangolásáig az Európai Unióba irányuló export esetében Svájc biztosítja az alábbi jogi aktusok és az azok végrehajtásáról szóló szövegek betartását:

—

az Európai Unióba irányuló kivitel tekintetében a kantonok felelősek a termelés körülményeinek és követelményeinek ellenőrzéséért, beleértve a törvényben meghatározott ellenőrzéseket és az elfogadott előírásoknak és követelményeknek való megfelelésről szóló egészségügyi bizonyítványok kiállítását;

—

a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal felelős az átfogó koordinációért, a vizsgálati rendszerek ellenőrzéséért és a jogszabályi rendelkezésekért, amelyek az előírások és a követelmények svájci piacon történő egységes alkalmazásának biztosítása érdekében szükségesek. A harmadik országból származó állati eredetű élelmiszerek és az egyéb állati termékek importjáért is e hivatal a felelős. Végül pedig e hivatal adja ki az engedélyeket az 1. és a 2. kategóriába tartozó állati melléktermékek Európai Unióba történő kiviteléhez.

—

a Svájcba irányuló kivitel tekintetében az Európai Uniós tagállamok felelősek a termelés körülményeinek és követelményeinek ellenőrzéséért, beleértve a törvényben meghatározott ellenőrzéseket és az elfogadott előírásoknak és követelményeknek való megfelelésről szóló egészségügyi bizonyítványok kiállítását.

—

az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik az átfogó koordináció, az ellenőrzések, az ellenőrzési rendszer és a jogszabályi rendelkezések, amelyek az előírások és a követelmények egységes európai piacon történő egységes alkalmazásának biztosítása érdekében szükségesek.”.

1.

A Bizottság 2004/292/EK határozata szerint az Európai Bizottság a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatallal együttműködve bevonja Svájcot a TRACES számítógépes rendszerbe.

2.

A Bizottság a Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatallal együttműködve az állati termékek határról való visszafordításához kapcsolódó rendelkezések tekintetében bevonja Svájcot a 178/2002/EK rendelet 50. cikk által létrehozott sürgősségi riasztórendszerbe.

Amennyiben az Európai Unió egyik Svájccal határos határátkelőhelyén egy illetékes hatóság visszafordít egy tételt, szállítótartályt vagy szállítmányt, a Bizottság haladéktalanul értesíti Svájcot.

Svájc haladéktalanul értesíti a Bizottságot, amennyiben valamelyik határátkelőhelyen közvetlen vagy közvetett egészségügyi kockázat miatt az illetékes hatóság visszafordít egy élelmiszer- vagy takarmánytételt, -szállítótartályt vagy -szállítmányt, és betartja a 178/2002/EK rendelet 52. cikkében szereplő titoktartási szabályokat.

A rendszerben való részvételhez kapcsolódó külön intézkedéseket az Állategészségügyi Vegyes Bizottság határozza meg.

1.

A 97/78/EK irányelv 6. cikk alkalmazásában az Európai Unió tagállamainak állat-egészségügyi határállomásai a következők: a módosított 2009/821/EK bizottsági határozat I mellékletében szereplő, az állati termékek állat-egészségügyi ellenőrzésére jóváhagyott állat-egészségügyi határállomások.

2.

A 97/78/EK irányelv 6. cikkének alkalmazásában a svájci állat-egészségügyi határállomások a következők:

Az állat-egészségügyi határállomások, a vizsgálati központok és a jóváhagyás-típusok jegyzékének utólagos módosításai az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartoznak.

A helyszíni vizsgálatok elvégzése az Állategészségügyi Vegyes Bizottság hatáskörébe tartozik, különösen a 882/2004/EK rendelet 45. cikkével és a járványos állatbetegségekről szóló törvény 57. cikkével összhangban.

1.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/32/EK irányelve az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 141., 2009.6.6., 3. o.).

2.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1334/2008/EK rendelete az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról (HL L 354., 2008.12.31., 34. o.).

3.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 470/2009/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról, a 2377/90/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, és a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 152., 2009.6.16., 11. o.).

4.

A Tanács 1993. február 8-i 315/93/EGK rendelete az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról (HL L 37., 1993.2.13., 1. o.).

5.

A Bizottság 1995. július 26-i 95/45/EK irányelve az élelmiszerekben használható színezékek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról (HL L 226., 1995.9.22., 1. o.).

6.

A Tanács 1996. április 29-i 96/22/EK irányelve az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a béta-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 3. o.).

7.

A Tanács 1996. április 29-i 96/23/EK irányelve egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 10. o.).

8.

A Bizottság 2012. október 1-jei 872/2012/EU végrehajtási rendelete az aromaanyagoknak a 2232/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt listája elfogadásáról, a listának az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletébe való beillesztéséről, valamint az 1565/2000/EK bizottsági rendelet és az 1999/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2012.10.2., 1. o.).

9.

Az Európai Parlament és a Tanács 1999. február 22-i 1999/2/EK irányelve az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 66., 1999.3.13., 16. o.).

10.

Az Európai Parlament és a Tanács 1999. február 22-i 1999/3/EK irányelve az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerek és élelmiszer-összetevők közösségi listájának megállapításáról (HL L 66. 1999.3.13., 24. o.).

11.

Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 999/2001/EK rendelete egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.).

12.

A Bizottság 2002. október 23-i 2002/840/EK határozata az élelmiszerek besugárzására elismert harmadik országbeli létesítmények listájának elfogadásáról (HL L 287., 2002.10.25., 40. o.).

13.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 17-i 2160/2003/EK rendelete a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről (HL L 325., 2003.12.12., 1. o.).

14.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 10-i 2065/2003/EK rendelete az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált vagy felhasználásra szánt füstaromákról (HL L 309., 2003.11.26., 1. o.).

15.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/41/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt egyes állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételekről szóló egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről, valamint a 89/662/EGK és a 92/118/EGK tanácsi irányelv és a 95/408/EK tanácsi határozat módosításáról (HL L 157., 2004.4.30., 33. o.).

16.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).

17.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 854/2004/EK rendelete az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különös szabályok megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 206. o.).

18.

A Bizottság 2005. január 11-i 2005/34/EK határozata a harmadik országokból behozott állati eredetű termékekben található egyes szermaradékok vizsgálatára vonatkozó harmonizált szabványok megállapításáról (HL L 16., 2005.1.20., 61. o.).

19.

A Bizottság 2006. február 23-i 401/2006/EK rendelete az élelmiszerek mikotoxintartalmának hatósági ellenőrzéséhez használandó mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról (HL L 70., 2006.3.9., 12. o.).

20.

A Bizottság 2006. december 19-i 1881/2006/EK rendelete az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.).

21.

A Bizottság 2012. március 21-i 252/2012/EU rendelete az egyes élelmiszerekben előforduló dioxinok, dioxinszerű PCB-k és nem dioxinszerű PCB-k koncentrációjának hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról és az 1883/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2012.3.23., 1. o.).

22.

A Bizottság 2007. március 28-i 333/2007/EK rendelete az élelmiszerekben előforduló ólom, kadmium, higany, szervetlen vegyületben lévő ón, 3-MCPD és policiklikus aromás szénhidrogének mennyiségének hatósági ellenőrzése céljából végzett mintavétel és vizsgálat módszereinek megállapításáról (HL L 88., 2007.3.29., 29. o.).

1.

A Tanács 1992. december 17-i 92/118/EGK irányelve a 89/662/EGK irányelv, illetve a kórokozók tekintetében a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi és közegészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó termékek Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi és közegészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 62., 1993.3.15., 49. o.).

2.

Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 999/2001/EK rendelete egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.).

3.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1069/2009/EK rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

4.

a Bizottság 2011. február 25-i 142/2011/EU rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).

5.

A Tanács 2002. december 16-i 2002/99/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról (HL L 018., 2003.1.23., 11. o.).

6.

A Tanács 2006. október 24-i 2006/88/EK irányelve a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről (HL L 328., 2006.11.24., 14. o.).