Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52016IP0454

Az Európai Parlament 2016. november 24-i állásfoglalása a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervről (2016/2076(INI))

HL C 224., 2018.6.27, p. 117–126 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

27.6.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 224/117

P8_TA(2016)0454

A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési terv

Az Európai Parlament 2016. november 24-i állásfoglalása a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervről (2016/2076(INI))

(2018/C 224/19)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel „A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési terv” című bizottsági közleményre (COM(2016)0087),

—

tekintettel a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűncselekményekről szóló, 2014. január 15-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre (CITES), amelyet a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelettel és a 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 865/2006/EK bizottsági rendelettel hajtanak végre az Európai Unióban,

—

tekintettel az Európai Uniónak a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményhez (CITES) való csatlakozásáról szóló, 2015. március 6-i (EU) 2015/451 tanácsi határozatra (2),

—

tekintettel az ENSZ 2003-as korrupció elleni egyezményére;

—

tekintettel az ENSZ 2000. évi nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményére,

—

tekintettel a Biológiai Sokféleség Egyezményre, valamint az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló egyezményre (Berni Egyezmény),

—

tekintettel az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő globális bűnözésről szóló, 2016. évi jelentésére,

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a vadon élő állat- és növényfajok jogellenes kereskedelméről szóló, 2015. július 30-i 69/314. számú határozatára,

—

tekintettel az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének a vadon élő állatokkal és növényekkel és a belőlük készült termékekkel folytatott illegális kereskedelemről szóló 2/14. számú határozatára,

—

tekintettel az ENSZ 2015–2030-as időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési céljaira,

—

tekintettel a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés ellen fellépő, a CITES-ből, az Interpolból, az UNODC-ból, a Világbankból és a Vámigazgatások Világszervezetéből álló nemzetközi konzorciumra,

—

tekintettel a vadon élő fajok jogellenes kereskedelmével foglalkozó, 2014. évi londoni konferencián aláírt nyilatkozatra,

—

tekintettel a vadon élő fajok jogellenes kereskedelmének a közlekedési ágazatban való megelőzéséről szóló 2016. évi Buckingham-palotai nyilatkozatra,

—

tekintettel a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3), valamint a Bizottság ennek végrehajtásáról szóló, 2016-os jelentésére,

—

tekintettel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendeletre (4),

—

tekintettel a cápauszonyoknak a hajók fedélzetén történő leválasztásáról szóló 1185/2003/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 12-i 605/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5), valamint a 2009. március 5-i 206/2009/EK bizottsági rendeletre (6), amely 20 kg haltermék személyes fogyasztás céljából történő behozatalát engedélyezi,

—

tekintettel a 768/2005/EK rendelettel létrehozott Európai Halászati Ellenőrző Ügynökség fontos szerepére a vízben élő fajok illegális kifogása és eladása elleni küzdelemben,

—

tekintettel a környezet büntetőjog általi védelméről szóló, 2008. november 19-i 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (7),

—

tekintettel a vadon élő állatok állatkertben tartásáról szóló, 1999. március 29-i 1999/22/EK tanácsi irányelvre (8),

—

tekintettel a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (9),

—

tekintettel a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvre (10),

—

tekintettel tematikus főosztályának a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére 2016 márciusában közétett, a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözésről szóló tanulmányára,

—

tekintettel a Natura 2000 hálózatra, amely ritka és veszélyeztetett fajok szaporodási és pihenési területeit foglalja magába, valamint néhány ritka természetes élőhelytípust, amelyek önmagukért védettek,

—

tekintettel a környezetvédelmi bűncselekmények elleni küzdelemre irányuló uniós fellépésre (EFFACE) vonatkozó kutatási projekt 2014. évi jelentésére,

—

tekintettel a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló, 2016. február 12-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel az ENSZ Bűnmegelőzési és Büntető Igazságszolgáltatási Bizottsága főtitkárának a védett állat- és növényfajok tiltott kereskedelméről és a genetikai erőforrásokhoz való tiltott hozzáférésről szóló, 2003. március 4-i jelentésére,

—

tekintettel a vadon élő állatok és növények tiltott kereskedelme elleni uniós cselekvési tervről szóló, 2016. június 20-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP) és az Interpol „The Rise of Environmental Crime” (A környezetvédelmi bűncselekmények terjedése) című, 2016. évi gyorsreagálási vizsgálatára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Halászati Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A8-0303/2016),

A.

mivel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme szervezett nemzetközi bűnözésnek minősül, melynek éves becsült értéke mintegy 20 milliárd EUR, és amely az elmúlt években világszerte növekedett, és a határon átnyúló szervezett bűnözés egyik legnagyobb és legkifizetődőbb formájává vált; mivel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme a súlyos és szervezett bűnözés más formáit finanszírozza, és szoros kapcsolatban áll azokkal;

B.

mivel súlyos méreteket ölt a biológiai sokféleség világméretű csökkenése, miután az a fajok tömeges kipusztulása hatodik hullámának felel meg;

C.

mivel a globális biológiai sokféleséget és ökoszisztéma-szolgáltatásokat a földhasználat-változások, a természeti erőforrások fenntarthatatlan mértékű használata, valamint a légszennyezés és az éghajlatváltozás miatt veszély fenyegeti; mivel a gyors városiasodás, az élőhelyek elvesztése és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme miatt számos veszélyeztetett faj a korábbiaknál nagyobb kihívásokkal szembesül;

D.

mivel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme jelentős negatív hatást gyakorol a biológiai sokféleségre, a meglévő ökoszisztémákra, a származási országok természeti örökségére, a természeti erőforrásokra és a fajok védelmére;

E.

mivel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme komoly és egyre nagyobb fenyegetést jelent a globális biztonságra, a politikai stabilitásra, a gazdasági fejlődésre, a helyi megélhetési formákra és a jogállamiságra, és ezért uniós szinten összehangolt stratégiai megközelítést igényel, valamennyi érintett szereplő bevonásával;

F.

mivel a veszélyeztetett állat- és növényfajok, illetve a belőlük származó termékek jogellenes kereskedelmének megfékezése kulcsfontosságú a fenntartható fejlődésre vonatkozó ENSZ-célkitűzések elérése érdekében;

G.

mivel a 35 000 állat- és növényfajra vonatkozó CITES-egyezmény fontos nemzetközi megállapodás, amely 1975 óta van hatályban, és 183 szerződő fél írta alá (köztük az Unió összes tagállama és 2015 júliusa óta maga az Európai Unió is);

H.

mivel a kereskedelmi és a fejlesztési politikáknak többek között az emberi jogok, az állatjólét és a környezetvédelem tiszteletben tartásának fokozását kell szolgálniuk;

I.

mivel a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmével kapcsolatos uniós információcserével foglalkozó projekt (EU-TWIX) 2005 óta figyelemmel kíséri a vadon élő növények és állatok illegális kereskedelmét azáltal, hogy adatbázist vezet a lefoglalásokról, és kommunikációs csatornát alkot az európai országok tisztviselői között;

J.

mivel a hiányos tájékozottság és a csekély politikai szerepvállalás nagyban akadályozza a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni eredményes küzdelmet;

K.

mivel a 2015–2020 közötti időszakra szóló európai biztonsági stratégia a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözést a szervezett bűnözés egyik formájaként azonosítja, amelyet az Unió szintjén kell kezelni további büntetőjogi szankciók mérlegelésével az egész Unióban, a környezettel kapcsolatos bűncselekményekről szóló érvényben lévő jogszabályok felülvizsgálatának útján;

L.

mivel a 2015 májusában lefolytatott COBRA III művelet minden idők legnagyobb olyan összehangolt nemzetközi rendészeti művelete volt, amely a veszélyeztetett fajok illegális kereskedelmét célozta, és amely 139 letartóztatást és több mint 247 lefoglalást eredményezett, és ezek között elefántcsont, gyógynövények, orrszarvúszarvak, tobzoskák, rózsafa, teknősök, valamint sok más növényi és állati példány lefoglalására került sor;

M.

mivel a vadon élő növényekből és állatokból készült illegális termékek iránt a célpiacokon meglévő kereslet előmozdítja a korrupciót a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének egész láncolatában;

N.

mivel az EU a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének jelentős célpiaca és tranzitútvonala, és emellett egyes veszélyeztetett állat- és növényfajok esetében a jogellenes kereskedelem kiinduló pontja is;

O.

mivel az ENSZ Bűnmegelőzési és Büntető Igazságszolgáltatási Bizottsága 2013. áprilisi határozata – amelyet az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa 2013. július 25-én megerősített – arra ösztönzi tagállamait, hogy „a vadon élő növények és állatok tiltott kereskedelmét, amelyben bűnszervezetek is érintettek, kezeljék súlyos bűncselekményként”, ezáltal tekintsék azt az ember- és kábítószer-csempészettel azonos súlyú cselekménynek;

Általános megjegyzések

1.

 üdvözli a Bizottság vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni cselekvési tervét, amely rámutat arra, hogy összehangolt fellépésekre van szükség a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmét kiváltó okok kezelése, a meglévő jogszabályok tényleges végrehajtása és érvényesítése, valamint a származási, tranzit- és célországok közötti globális együttműködés erősítése érdekében;

2.

 felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat, az Európai Külügyi Szolgálatot, valamint az Europol és az Eurojust uniós ügynökségeket annak felismerésére, hogy a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés súlyos és növekvő fenyegetést jelent, és kezeljék azt a legsürgetőbb politikai prioritásként; hangsúlyozza a szakpolitikai területeken, például a kereskedelem, a fejlesztés, a külügy, a közlekedés és az idegenforgalom, valamint a bel- és igazságügy területén átnyúló, átfogó és összehangolt megközelítések szükségét;

3.

 hangsúlyozza, hogy a megfelelő pénzügyi és humán erőforrások azonosítása és allokációja nélkülözhetetlen a cselekvési terv végrehajtásához; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az uniós költségvetésben és a nemzeti költségvetésekben rendelkezésre bocsássák a megfelelő pénzügyi forrásokat a cselekvési terv eredményes végrehajtása érdekében;

4.

 elismeri a cselekvési terv fontosságát, ugyanakkor kiemeli a vízben élő fajok beemelése tekintetében fennálló hiányosságait;

5.

 ragaszkodik a cselekvési terv minden elemének maradéktalan és időben történő végrehajtásához, ami tükrözi a jogellenes és fenntarthatatlan gyakorlatok megszüntetésének és a fajok további pusztulása megelőzésének sürgős szükségességét; felhívja a Bizottságot, hogy évente írásban tájékoztassa a Parlamentet és a Tanácsot a végrehajtásra vonatkozó, legfrissebb információkról, és dolgozzon ki részletes nyomon követési és értékelési mechanizmust az eredmények, ezen belül a tagállamok által hozott intézkedések mérésére;

6.

 felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék tovább a célfajok élőhelyeinek védelmét, és hangsúlyozza, hogy fokozott védelmet kell biztosítani a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákként, az ökológiai vagy biológiai szempontból jelentős tengeri területekként és a Natura 2000 hálózathoz tartozó élőhelyként kijelölt területek számára;

7.

 felhívja a Bizottságot, hogy létesítsen a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével foglalkozó, az emberkereskedelem elleni küzdelem során használatos modellre épülő koordinátori irodát a különböző bizottsági szolgálatok és a tagállamok közös erőfeszítéseinek biztosítása érdekében;

8.

 emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a vízben élő fajok közül is sokat veszélyeztet kihalás, ami számos ökoszisztéma fenntarthatóságát fogja érinteni;

9.

 felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassanak tudományos kutatásokat a halászati felszerelések technológiai kiigazításairól a járulékos fogások elkerülése érdekében, miután a járulékos fogások és a vadállatokkal folytatott jogellenes kereskedelem számos fajt veszélyeztet, közöttük a teknősöket is;

A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének megakadályozása és a kiváltó okok kezelése

10.

 felhívja az Uniót, a harmadik országokat, az érdekelt feleket és a civil társadalmat célzott és összehangolt tudatosságnövelő kampányok sorozatának megszervezésére azzal a céllal, hogy valódi és tartós társadalmi és kollektív viselkedésbeli változás révén csökkentsék a vadon élő növényekből és állatokból készült termékek illegális kereskedelmével összefüggő keresletet; elismeri azt a szerepet, amelyet a civil társadalmi szervezetek a cselekvési terv támogatásában betölthetnek;

11.

 felhívja az Uniót, hogy támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyek a vadon élő növények és állatok közelében élő vidéki közösségek olyan alternatív, fenntartható megélhetési lehetőségeinek fejlesztését mozdítják elő, amelyek növelik az állományvédelmi intézkedésekből származó helyi előnyöket, minimumra csökkentik az emberek és a vadvilág közötti konfliktusokat, és értékes közösségi bevételi forrásként támogatják a vadon élő állatokat és növényeket; úgy véli, hogy az ilyen kezdeményezések, amennyiben azokat az érintett helyi közösségekkel konzultálva indítják, növelni fogják az állományvédelem iránti támogatást, és hozzájárulnak a vadon élő állományok és élőhelyeik helyreállításához, megőrzéséhez és fenntartható kezeléséhez;

12.

 hangsúlyozza, hogy a vadon élő állatok és növények védelmének a szegénység visszaszorítására irányuló globális uniós stratégiák kulcselemének kell lennie, és szorgalmazza, hogy a harmadik országokkal megtárgyalt különböző együttműködési megállapodásokba foglalják bele azokat a fellépéseket, amelyek lehetővé teszik a helyi közösségek számára, hogy közvetlenül részesüljenek a vadon élő állat- és növényfajok megőrzésében való szerepvállalás előnyeiből;

13.

 emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a vízben élő fajok jogellenes kereskedelme a part menti közösségek gazdasági fejlődését és vizeink környezeti fenntarthatóságát is érinti;

14.

 felszólítja az EU-t, hogy haladéktalanul kezelje a korrupciót és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének láncolatára vonatkozó nemzetközi irányítási intézkedések terén tapasztalható hiányosságokat; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy működjenek együtt a partnerországokkal az ENSZ korrupció elleni egyezményén (UNCAC) és más fórumokon keresztül a származási, tranzit- és célpiacokon jelentkező probléma kezelése érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy maradéktalanul tegyenek eleget az UNCAC rendelkezéseinek, és ténylegesen hajtsák végre azokat; üdvözli az ENSZ Közgyűlése 2015. júliusi, 69/314. sz. határozatának 10. cikke szerint a korrupció felszámolására tett nemzetközi kötelezettségvállalást;

15.

 elismeri annak szükségességét, hogy helyi, regionális és nemzeti szinten segítséget, iránymutatást és képzést nyújtsanak a származási, tranzit- és célországokban működő hatóságok részére a nyomozati, végrehajtási és bírósági eljárásokkal kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy ezen erőfeszítések tekintetében a munkában részt vevő valamennyi ügynökség hatékony koordinációjára van szükség; felhívja az Uniót, hogy támogassa a bevált gyakorlatok cseréjét, és ahol szükséges, tegye lehetővé speciális felszerelések és szaktudás biztosítását;

16.

 tudomásul veszi a vadon élő állatok és növények tiltott kereskedelme elleni uniós cselekvési tervről szóló 2016. június 20-i tanácsi következtetéseket, amely elismeri, hogy a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözés súlyos és növekvő fenyegetést jelent nemcsak a biológiai sokféleségre és a környezetre, hanem a globális biztonságra, a jogállamiságra, az emberi jogokra és a fenntartható fejlődésre is; határozottan sajnálatát fejezi ki a tagállamok egyértelmű kötelezettségvállalásának hiánya miatt; hangsúlyozza a tagállamok döntő szerepét a cselekvési terv nemzeti szinten történő teljes és koherens végrehajtásában és a benne abban meghatározott célkitűzések teljesítésében;

17.

 sürgeti a származási országok kormányait, hogy: i. javítsák a jogállamiságot, és hozzanak hatékony visszatartó erejű intézkedéseket a nyomozás, a büntetőeljárás alá vonás és a büntetés kiszabásának megerősítése révén; ii. vezessenek be szigorúbb jogszabályokat, amelyek a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmét ugyanolyan mértékű figyelmet és elbírálást érdemlő „súlyos bűncselekményként” kezelik, mint a nemzetközi bűnözés más formáit; iii. biztosítsanak több erőforrást a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének leküzdésére, elsősorban a vadvédelmi bűnüldözés, a kereskedelmi ellenőrzések, a nyomon követés, valamint a vámvizsgálatok és lefoglalások megerősítésével; iv. a „zéró tolerancia” politikájának alkalmazásával a korrupció tekintetében;

A végrehajtás és az érvényesítés hatékonyabbá tétele

18.

 felhívja a tagállamokat, hogy alakítsanak ki a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmére vonatkozó, a végrehajtási politikákat és a szankciókat részletesen meghatározó cselekvési terveket, és hozzák nyilvánosságra és cseréljék ki egymás között a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözéssel kapcsolatos lefoglalásokra és letartóztatásokra vonatkozó információkat a tagállamok közötti egységesség és összehangolt megközelítések biztosítása érdekében; támogatja egy olyan mechanizmus létrehozását, amely rendszeresen naprakész adatokat és információkat nyújt a Bizottságnak a tagállamokban végrehajtott lefoglalásokról és letartóztatásokról, és előmozdítja a bevált gyakorlatok megosztását;

19.

 kitart a vadon élő állatok és növények kereskedelmére vonatkozó uniós rendelkezések teljes körű végrehajtásának és érvényre juttatásának fontossága mellett;

20.

 javasolja, hogy a vadon élő állatokkal és növényekkel különösen a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáknak otthont adó vagy a Natura 2000 hálózaton belüli területeken folytatott jogellenes kereskedelem miatt kiszabott büntetések legyenek kellően súlyosak ahhoz, hogy elrettentsék az esetleges bűnelkövetőket;

21.

 sürgeti a tagállamokat annak biztosítására, hogy a bűnüldöző hatóságok, az ügyészségek és a nemzeti bíróságok kellő pénzügyi és humán erőforrással és megfelelő szakértelemmel rendelkezzenek a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés elleni fellépésekhez; határozottan arra buzdítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az összes megfelelő ügynökség és intézmény képzésére és tudatosságának növelésére irányuló erőfeszítéseiket;

22.

 üdvözli a környezetvédelmi jog végrehajtásának és alkalmazásának elősegítésére létrehozott európai uniós hálózat (IMPEL), az Ügyészek Európai Környezetvédelmi Hálózata (ENPE), a Bírák Európai Uniós Környezetvédelmi Fóruma (EUFJE) és a környezettel kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelemre összpontosító rendőrök hálózatának (EnviCrimeNet) erőfeszítéseit;

23.

 tudomásul veszi a vadon élő növények és állatok jogellenes kereskedelmének beemelését a 2015–2020 közötti időszakra szóló európai biztonsági stratégiába, amely elismeri, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme veszélyezteti a származási térségek biológiai sokféleségét, a fenntartható fejlődést és a regionális stabilitást;

24.

 javasolja, hogy a tagállamok a jogellenes kereskedelem miatt kiszabott bírságokból származó bevételeket fordítsák a vadon élő növények és állatok védelmére és megőrzésére;

25.

 ugrásszerű változást szorgalmaz a vadon élő állatoknak és növényeknek a tagállamokban, valamint egyéb cél- és tranzitországokban való jogellenes kereskedelmével kapcsolatos információgyűjtés, jogalkotás és bűnüldözés, valamint a korrupció elleni küzdelem terén; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse szorosan figyelemmel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével kapcsolatos nemzetközi normák végrehajtásának irányítási és nyomonkövetési aspektusait;

26.

 hangsúlyozza, hogy a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos bűnszövetkezetek „vándorlásának” elkerülése érdekében különösen fontos a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó szakpolitikák és jogi keretek harmonizációja;

27.

 hangsúlyozza, hogy az ügynökségek közötti együttműködés javítása, valamint a végrehajtással és a jogérvényesítéssel foglalkozó tagállami és uniós szintű ügynökségek közötti működőképes és időben történő adatmegosztás szükségességét; szorgalmazza stratégiai jogérvényesítési hálózatok létrehozását uniós és tagállami szinten egyaránt az említett együttműködés megkönnyítése és továbbfejlesztése céljából; felhívja valamennyi tagállamot, hogy hozzanak létre a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözésre szakosodott egységeket a különböző szerveken belül;

28.

 felhívja a tagállamokat, hogy folyamatosan biztosítsák az Europol számára a vonatkozó információkat és adatokat; arra ösztönzi az Europolt, hogy a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség következő uniós értékelésében térjen ki a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözésre; kéri, hogy az információ és az elemzés központosítása, valamint a végrehajtási stratégiák és vizsgálatok koordinálása érdekében hozzanak létre az Europol keretén belül a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözésre szakosodott egységet, amely transznacionális hatáskörökkel és felelősségekkel, valamint elegendő pénzügyi és humánerőforrással rendelkezik;

29.

 felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az EU-TWIX rendszert, amely bevált és jól működő eszközt ad a tagállamok kezébe az adatok és információk megosztására, és ehhez biztosítson hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalást; úgy véli, hogy a civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszhatnak a végrehajtás nyomon követésében és a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos bűncselekményekről szóló jelentéstételben; további együttműködést szorgalmaz az Unió és a tagállamok részéről a nem kormányzati szervezetek ilyen tevékenységeinek támogatása érdekében;

30.

 tudomásul veszi a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés és a szervezett bűnözés egyéb formái, többek közt a pénzmosás, valamint a milíciák és a terrorista csoportok finanszírozása közötti összefüggést, és prioritásnak tekinti az illegális pénzmozgások elleni küzdelemre irányuló nemzetközi együttműködést; felszólítja az Uniót, hogy használjon fel minden releváns eszközt, a pénzügyi ágazattal való együttműködést is beleértve, továbbá kövesse nyomon az ilyen tevékenységben megjelenő, újonnan kialakuló pénzügyi termékek és gyakorlatok hatásait, és végezzen kutatásokat ezekkel kapcsolatban;

31.

 sürgeti a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelvet, és határozzanak meg megfelelő szintű szankciókat a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos bűncselekmények tekintetében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamok még nem hajtották végre teljes mértékben az irányelvet, és felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje az irányelv végrehajtását az egyes tagállamokban, különösen a szankciók tekintetében, és nyújtson iránymutatásokat; felhívja a Bizottságot, hogy az uniós biztonsági stratégiában meghatározott időkereten belül végezze el a 2008/99/EK irányelv felülvizsgálatát, különös annak a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos hatékonysága tekintetében, és tegyen javaslatot annak megfelelő módosítására; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelméhez kapcsolódó bűncselekmények meghatározására és szankcionálására vonatkozó minimumszabályok megállapítására és végrehajtására az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése – több államra kiterjedő vonatkozású, különösen súlyos bűncselekmények – értelmében;

32.

 úgy véli, hogy a cselekvési terv vámszempontjaira nagyobb hangsúlyt kell fektetni mind a partnerországokkal való együttműködés, mind az Unión belüli jobb és hatékonyabb végrehajtás tekintetében; ezért várakozással tekint az EU jelenlegi jogszabályi keretének végrehajtására és érvényesítésére irányuló 2016. évi bizottsági felülvizsgálatra, és kéri, hogy ebbe a felülvizsgálatba foglalják bele a vámeljárások értékelését;

33.

 sürgeti a tagállamokat, hogy a nemzetközi fellépés és kölcsönös jogi segítség alapjaként, valamint a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés elleni fellépésre vonatkozó közös, összehangolt megközelítés irányába tett kulcsfontosságú lépésként ténylegesen hajtsák végre és tartsák tiszteletben az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét; ezzel összefüggésben mélységesen sajnálja, hogy tizenegy tagállam még nem hajtotta végre az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét; felszólítja a szóban forgó tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb hajtsák végre az egyezményt;

34.

 úgy véli, hogy a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés elleni fellépés következetes, hatékony és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókat igényel; sürgeti a tagállamokat, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmét definiálják az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménye 2. cikkének b) pontja szerinti súlyos bűncselekményként;

35.

 elismeri, hogy a tagállamok bíróságai és ügyészei számára iránymutatást kell nyújtani a vádhatósági eljárással és a büntetőítélettel kapcsolatban, valamint az uniós belépési pontoknál képzést kell biztosítani a vámtisztviselők és bűnüldöző szervek tagjai részére; az ENSZ Környezetvédelmi Programján belüli globális bírósági programot, valamint a zöld vámügyi kezdeményezés nevű partnerséget követendő modelleknek tartja;

36.

 felhívja a Bizottságot, a megfelelő uniós ügynökségeket és a tagállamokat, hogy ismerjék el a vadon élő állatok és növények jogellenes internetes kereskedelmének nagyságrendjét, és a környezeti bűncselekményekkel foglakozó egységeken és a vámügyi egységeken belül, a számítógépes bűnözésre szakosodott egységekkel koordinálva, valamint a civil társadalmi szervezetek bevonásával építsenek ki kapacitásokat annak biztosítására, hogy létezzenek olyan csatornák, amelyeken keresztül a számítógépes bűnözésre szakosodott, határokon átnyúló egységek segítségnyújtás céljából bevonhatók;

37.

 felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy lépjenek kapcsolatba a közösségi média platformjai, a keresőmotorok és az e-kereskedelmi platformok üzemeltetőivel a vadon élő állatok és növények jogellenes internetes kereskedelmének problémájával kapcsolatban; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg az ellenőrző intézkedéseket, és dolgozzanak ki az interneten folytatott, esetlegesen jogellenes tevékenységek kezelésére irányuló politikákat; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő internetes bűnözés problémájának uniós szinten történő kezeléséről;

38.

 felszólítja az Unió és a tagállamok bűnüldöző hatóságait, hogy azonosítsák és kövessék nyomon a súlyos és szervezett bűnözés más formái, például az emberkereskedelem mintáit annak érdekében, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni fellépés során segítsék a megelőző tevékenységeket és az ellátási láncban tapasztalható szabálytalanságok, például a gyanús szállítmányok és pénzügyi tranzakciók kivizsgálását;

39.

 üdvözli, hogy az Unió az első alkalommal vett részt a CITES szerződő feleként a COP17 konferencián, és üdvözli, hogy az Unió és a tagállamok erős eltökéltséget tanúsítanak, és jelentős pénzügyi támogatást nyújtanak a CITES-egyezményhez;

40.

 üdvözli az UNEP szakértői felülvizsgálati eljárását, amely a környezeti bűnözés általánosan elismert meghatározásának létrehozására törekszik; e tekintetben rámutat arra, hogy időnként nem egyértelműek a környezetkárosító bűncselekmények különféle típusai közötti jogi határvonalak, ami korlátozza a hatékony bűnüldözés és szankcionálás lehetőségeit;

A globális partnerség megerősítése

41.

 felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a párbeszédet és együttműködést a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének ellátási láncának származási, tranzit- és célországaival, és biztosítsanak számukra műszaki és gazdasági segítséget és diplomáciai támogatást; úgy véli, hogy az Uniónak fel kell lépnie nemzetközi szinten a harmadik országok vadon élő állatok és növények kereskedelme ellen folytatott küzdelmének támogatása érdekében, és kétoldalú és többoldalú megállapodások révén hozzá kell járulnia a szükséges jogi keret további kidolgozásához;

42.

 kiemeli, hogy a vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelmének hatékony leküzdése terén a széles körben elterjedt korrupció, az intézményi gyengeség, az állam hanyatlása, a helytelen gazdálkodás és a vadon élő álatokkal és növényekkel kapcsolatos bűncselekmények miatt kiszabott enyhe büntetések jelentik a legfőbb kihívásokat; sürgeti az Uniót, hogy támogassa a fejlődő országokat az orvvadászat visszaszorítását célzó törekvéseikben azáltal, hogy javítja gazdasági lehetőségeket, és előmozdítja a jó kormányzást és a jogállamiságot;

43.

 felszólítja az uniós intézményeket, a tagállamokat és az összes érintett államot, hogy szisztematikusabban vizsgálják meg a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme, illetve a regionális konfliktusok és a terrorizmus közötti összefüggéseket;

44.

 felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a vadon élő növények és állatok kereskedelmére vonatkozó cselekvési terv részeként az Unió éves költségvetésére alkalmazandó felülvizsgált költségvetési rendelet 187. cikke alapján hozzanak létre vagyonkezelői alapot vagy más hasonló eszközt a védett területek megóvása, valamint a vadon élő növények és állatok kereskedelme és az orvvadászat elleni küzdelem céljából;

45.

 felszólítja az Uniót, hogy fejlessze tovább a Fejlesztési Együttműködési Eszközön és az Európai Fejlesztési Alapon (EFA) keresztül nyújtott pénzügyi és műszaki támogatást, melynek célja, hogy segítse a fejlődő országokat – különösen azokat, amelyek nem rendelkeznek a jogszabályok végrehajtásához és a csempészek büntetőeljárás alá vonásához elegendő erőforrással – a vadon élő állatokra és növényekre vonatkozó nemzeti rendeleteknek a CITES ajánlásaival összhangban történő végrehajtásában;

46.

 felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra annak lehetőségét, hogy a Partnerségi Eszköz keretében olyan kezdeményezéseket finanszírozzon, amelyek arra irányulnak, hogy a cselekvési terv 1. prioritásával összhangban a legfontosabb piacokon csökkenjen a kereslet a vadon élő állatokból és növényekből készült illegális termékek iránt; kiemeli, hogy a civil társadalom bevonása a nyomonkövetési struktúrákba az EU szabadkereskedelmi megállapodásainak a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetei értelmében, jelentős mértékű hozzájárulást tehet e tekintetben;

47.

 hangsúlyozza, hogy az EU–Kína stratégiai partnerség keretében foglalkozni kell a vadon élő állatokból és növényekből készült termékek, többek között az elefántcsont, az orrszarvúszarv és a tigriscsont iránti egyre növekvő kereslet érzékeny témakörével, mert ez valós fenyegetést jelent az érintett fajok védelmére és általában a biológiai sokféleségre nézve;

48.

 felszólítja a Bizottságot, hogy minden uniós kereskedelmi megállapodásba és tárgyalásba építsen be kötelező erejű és érvényesíthető, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos fejezeteket, külön megemlítve a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének minden gazdasági ágazatban való megszüntetését, és felhívja a Bizottságot, hogy végrehajtási jelentéseibe foglalja bele e rendelkezések elemzését; sürgeti a Bizottságot, hogy a GSP+ kereskedelmi rendszer keretein belül helyezzen hangsúlyt a CITES végrehajtására és a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűncselekmények elleni intézkedésekre;

49.

 megjegyzi, hogy a korrupció az egyik legfőbb előidézője és támogatója a vadon élő állatok és növények, valamint a belőlük készült termékek jogellenes kereskedelmének; üdvözli „A mindenki számára előnyös kereskedelem” nevű bizottsági stratégiában foglalt kötelezettségvállalást, amely a korrupciónak, valamint a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének közvetlen és közvetett hatása elleni ambiciózus korrupcióellenes fellépéseket foglal bele minden jövőbeli kereskedelmi megállapodásba; ezért kéri a Bizottságot, hogy fordítson maximális figyelmet a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével kapcsolatos nemzetközi normák végrehajtásának adminisztratív és nyomon követési vonatkozásaira;

50.

 felszólítja az Uniót, hogy vizsgálja meg hogy a globális kereskedelmi és környezetvédelmi rendszerek hogyan tudnák egymást jobban támogatni a WTO keretrendszerén belül, különösen a WTO és a többoldalú környezetvédelmi egyezmények közötti koherencia megerősítésével kapcsolatos, folyamatban levő munka keretében, valamint a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére vonatkozó megállapodás fényében, amely új lehetőségeket kínál a vám-, a vadon élő állatok és növények védelméért felelős és a kereskedelmi tisztviselők közötti együttműködés terén, főképpen a fejlődő országokban. úgy véli, hogy további együttműködési lehetőségeket kell kialakítani a WTO és a CITES között, különösen a fejlődő országok tisztviselői számára a kereskedelmi és környezetvédelmi területen nyújtott technikai segítség és kapacitásépítés tekintetében;

51.

 hangsúlyozza a bűnüldözési láncban részt vevő szervezetek közötti nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú szerepét; felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy továbbra is támogassák a vadon élő állatokat és növényeket érintő bűncselekmények ellen fellépő nemzetközi konzorciumot (ICCWC); üdvözli e támogatás többek között pénzügyi források és speciális szakértelem biztosítása révén történő bármilyen megerősítését a kapacitásépítés elősegítése, az információk és az operatív információk cseréjének előmozdítása, valamint a jogérvényesítés és a megfelelés támogatása érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy az ICCWC mutatóinak felhasználásával értékelje a vadon élő állatok és növények tiltott kereskedelme elleni fellépés céljából harmadik országok részére nyújtott uniós finanszírozás hatékonyságát, és segítse elő a fejlesztési támogatás egységes és hiteles értékelését;

52.

 üdvözli a COBRA III-hoz hasonló nemzetközi rendészeti műveleteket, amelynek eredményeként jelentős mennyiségben foglaltak le vadon élő növényekből és állatokból készült illegális termékeket, letartóztattak ezekkel kereskedő személyeket, és láthatóvá tették a nyilvánosság számára, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme súlyos szervezett bűnözésnek tekinthető;

53.

 felszólítja a tagállamokat, hogy erősítsék meg a CITES költségvetését, hogy a szervezet kibővíthesse megfigyelési tevékenységeit és a fajok kijelölését; e tekintetben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy hat tagállam 1992 és 2015 közötti időszak vonatkozásában még mindig tartozik a CITES felé teljesítendő befizetéseivel;

54.

 üdvözli továbbá, hogy az uniós cselekvési terv nagy mértékben hozzájárul a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend keretén belül meghatározott fenntartható fejlesztési célok eléréséhez, amelyeket az államfők a 2015. szeptemberi ENSZ-csúcstalálkozón fogadtak el;

Az EU mint célpiac, illetve származási és tranzitpont

55.

 megállapítja, hogy a CITES, az uniós fa- és fatermékpiaci rendelet és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozó szabályozási keret fontos eszközül szolgál a vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelmének szabályozásához; aggodalmát fejezi ki azonban a megfelelő végrehajtás és érvényesítés hiánya miatt, és felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák az eredményes végrehajtás biztosítására irányuló közös és összehangolt erőfeszítéseiket; aggodalmát fejezi ki továbbá a jelenlegi szabályozási keretben egyes fajok és szereplők tekintetében mutatkozó hiányosságok miatt; ezért felszólítja az Uniót a meglévő jogi keret felülvizsgálatára annak érdekében, hogy kiegészítse azt a harmadik országokban jogellenesen kitermelt vagy értékesített vadon élő állatok és növények forgalmazásának és forgalomba hozatalának, szállításának, beszerzésének és birtoklásának tilalmával; úgy véli, hogy e jogszabály összehangoltabbá tenné a meglévő uniós keretet, és egy ilyen jogszabály nemzetek feletti hatása kulcsfontosságú szerepet játszhat a vadon élő állatok és növények jogellenes globális kereskedelmének visszaszorításában; e tekintetben kiemeli, hogy ennek a jogszabálynak a jogszerű kereskedelemben részt vevő szereplők jogbiztonságának biztosítása érdekében teljes átláthatóságot kell biztosítania az állat- és növényfajok kereskedelmére vonatkozó minden olyan tilalommal kapcsolatban, amely valamely harmadik országban érvényes tiltáson alapul;

56.

 hangsúlyozza, hogy a trófeavadászat hozzájárult a CITES I. és II. függelékében felsorolt veszélyeztetett fajok nagymértékű pusztulásához, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozzanak meg elővigyázatos megközelítést a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmére vonatkozó uniós rendelkezések alapján védettnek minősülő fajok vadászati trófeáinak behozatala tekintetében, és támogassák a vadászati trófeák uniós tagállamokba történő behozatalát szabályozó uniós jogszabályi rendelkezések további megszigorítását, és tegyék engedélykötelessé a 338/97/EK rendelet B. mellékletében felsorolt összes faj trófeájának behozatalát;

57.

 üdvözli a 2016. évi Buckingham-palotai nyilatkozatot, amelyben az aláírók, a különféle légitársaságok, hajózási vállalatok, kikötőüzemeltetők, vámhatóságok, kormányközi szervezetek és természetvédelmi jótékonysági szervezetek kötelezettséget vállalnak a normák szintjének emelésére a közlekedési ágazatban, és az információmegosztást, a személyzet képzését, a technológia fejlesztését és az erőforrások megosztását helyezik a középpontba a vállalatok és a szervezetek körében, szerte a világon; felszólítja az összes felet, hogy maradéktalanul hajtsák végre a nyilatkozatba foglalt kötelezettségvállalásokat; arra buzdítja a tagállamokat, hogy támogassák a Buckingham-palotai nyilatkozathoz hasonló önkéntes kötelezettségvállalásokat más területeken, különösen a pénzügyi és az e-kereskedelmi ágazatban;

58.

 felhív az elefántcsont kereskedelmének, kivitelének vagy az Európai Unión belüli és azon kívülre irányuló újrakivitelének teljes és azonnali betiltására európai szinten, a CITES létrejötte előtt forgalomba hozott elefántcsontot és az orrszarvúszarvat is beleértve; felhív a többi veszélyeztetett fajra vonatkozó hasonló szigorító intézkedések szükségességét felmérő mechanizmus létrehozására;

59.

 megjegyzi, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló uniós rendelet hatásos, de kitart amellett, hogy végrehajtásának szigorúbbnak kellene lennie annak biztosításához, hogy jogellenesen kifogott halak ne kerülhessenek az európai piacra; javasolja, hogy az Unió és a tagállamok legyenek következetesebbek és hatékonyabbak a fogási dokumentációk (fogási tanúsítványok) és a szállítmányok (különösen a nagy kockázatot jelentő országokból érkezők) ellenőrzése során annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak a halak jogszerű kifogásáról;

60.

 kiemeli annak fontosságát, hogy a magánszektor az önszabályozás és a vállalati felelősségvállalás eszközén keresztül részt vegyen a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelemben; elengedhetetlennek tartja az ellátási láncban való nyomon követhetőséget a legális és fenntartható – üzleti vagy nem üzleti célú – kereskedelemhez; kiemeli a nemzetközi szinten, valamint az állami és a magánszektor között folytatott együttműködés és koordináció fontosságát, és felhívja az Uniót, hogy erősítse meg a meglévő ellenőrző eszközöket, a nyomon követhetőségi mechanizmusokat is beleértve; úgy véli, hogy a közlekedési ágazatnak sarkalatos szerepet kellene betöltenie, például egy korai előrejelző és észlelő rendszer bevezetése által; rámutat arra, hogy a köz- és a magánszféra közötti partnerségek fontos szerepet játszhat ebben a tekintetben;

61.

 felhívja a tagállamokat, hogy a 338/97/EK rendeletben előírt határellenőrzéseken felül vezessenek be olyan ellenőrzéseket, amelyek a rendelkezéseknek való országon belüli megfelelést követik nyomon, és ez a különböző kereskedők és engedélyjogosultak, például kisállat-kereskedések, tenyésztők, kutatóközpontok és szaporítóiskolák nyomon követése által valósulna meg, beleértve az olyan ágazatok ellenőrzését is, mint például a divat, a művészet, az orvostudomány és a vendéglátás, amelyek növényi és állati részeket használhatnak fel illegálisan;

62.

 felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a lefoglalt példányok azonnali elkobzását, valamint a lefoglalt vagy elkobzott élő példányok gondozását és az adott fajnak megfelelő állatjóléti központokban való elhelyezését; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson iránymutatást annak biztosítására, hogy a tagállamok által igénybe vett valamennyi vadon élő állattal foglalkozó állatjóléti központ megfelelő színvonalú legyen; felhívja továbbá az Uniót és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az állatjóléti központok megfelelő finanszírozásáról.

63.

 felhívja a tagállamokat, hogy fogadjanak el nemzeti terveket az élve elkobzott példányokkal való bánásmódról a CITES részes felei konferenciájának 10.7. (RevCoP15) sz. határozata 3. mellékletével összhangban; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak be kell jelenteniük minden élve lefoglalt példányt az EU-TWIX adatbázisban, és éves összegző jelentéseket kell közzétenniük, és hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a bűnüldöző hatóságok tagjainak képzése az élő állatok kezelésével összefüggő jóléti és biztonsági szempontokra is kiterjedjen; felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak megfelelő pénzügyi támogatásról a vadon élő állatok és növények mentőközpontjai számára;

64.

 felhívja a tagállamokat, hogy mérlegeljék „pozitív listák” rendszerének létrehozását az egyes fajokról, amelyek alapján az egzotikus fajokat objektív módon, tudományos kritériumok alapján lehetne értékelni biztonságuk szempontjából, és hogy alkalmasak-e kedvtelésből történő tartásra;

o

o o

65.

 utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)  Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0031.

(2)  HL L 75., 2015.3.19., 1. o.

(3)  HL L 295., 2010.11.12., 23. o.

(4)  HL L 286., 2008.10.29., 1. o.

(5)  HL L 181., 2013.6.29., 1. o.

(6)  HL L 77., 2009.3.24., 1. o.

(7)  HL L 328., 2008.12.6., 28. o.

(8)  HL L 94., 1999.4.9., 24. o.

(9)  HL L 20., 2010.1.26., 7. o.

(10)  HL L 206., 1992.7.22., 7. o.

Top