EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52013AE6241

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK rendelet módosításról (COM(2013) 516 final – 2013/0239 (COD))

HL C 170., 2014.6.5, p. 113–115 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

5.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 170/113


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK rendelet módosításról

(COM(2013) 516 final – 2013/0239 (COD))

2014/C 170/19

Főelőadó: Stéphane BUFFETAUT

2013. szeptember 27-én a Tanács, és 2013. október 8-án az Európai Parlament úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. és 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK rendelet módosításáról

COM(2013) 516 final – 2013/0239 (COD).

Az EGSZB elnöksége 2013. szeptember 17-én megbízta a „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekciót a bizottsági munka előkészítésével.

A munka sürgősségére való tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. december 10–11-én tartott, 494. plenáris ülésén (a december 10-i ülésnapon) főelőadót jelölt ki Stéphane BUFFETAUT személyében, továbbá 121 szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések

1.1

A rendelet módosítására vonatkozó, alapjaiban teljes mértékben indokolt javaslatnak lehetővé kellene tennie az illegális hulladékszállítás gyakorlatának és a hulladék nem megfelelő kezelésének hatékonyabb meggátolását. Az új jogszabály az ellenőrzések végrehajtására szolgáló világos és egységes keret meghatározása révén tényleges módszertani segítséget nyújt a tagállamoknak, és célja, hogy hatékonyabb ellenőrzések végrehajtására ösztönözze őket, különösképpen, mivel a terveket évente felül fogják vizsgálni, és az igényeknek megfelelően ki fogják igazítani azokat.

1.2

A hulladékkivitelt illetően, annak, hogy az illetékes hatóságok kérhetik annak bizonyítását, hogy a szállítmány megfelel a jogszabályi követelményeknek a célországban működő hasznosító létesítmény által alkalmazott hulladékkezelési módszereket, technológiákat és előírásokat illetően, hozzá kellene járulnia az illegális szállítmányok hatékonyabb megfékezéséhez, amelyekről sajnos tudható, hogy maffiajellegű tevékenységgé váltak.

1.3

A hatékony és egységes szabályoknak a tisztességtelen versenyhelyzetek leküzdését is lehetővé kellene tenniük, annak során ugyanis végül a szabályokat betartó, tisztességesen és átláthatóan működő vállalkozások hátrányt szenvednek azokkal szemben, amelyek mentesítik magukat a jogi kötelezettségek alól, azokat megkerülik, vagy szándékosan megszegik.

1.4

Mind egészség- és természetvédelmi okokból, mind az ágazaton belüli egészséges verseny megőrzése céljából, mind a maffiajellegű gyakorlatok leküzdése érdekében kívánatos, hogy az ellenőrzési terveket jobban megszervezzék. Szem előtt kell tartani ugyanakkor, hogy a további gyakorlati eszközök mobilizációja szükségszerűen költségeket idéz elő és szükségessé teszi, hogy a tagállamok prioritásokat állítsanak fel közkiadásaikon belül.

2.   Háttér

2.1

Nyolc évvel a rendelet bevezetését követően az Európai Bizottság a szerzett tapasztalatok alapján le kívánja vonni a következtetéseket, hogy a szóban forgó 1013/2006/EK rendeleti eszközt, olyan módosítások elvégzése révén javítsa, amelyek célja egyrészt az eljárások egyszerűsítése, másrészt az ellenőrzések hatékonyabbá tétele a veszélyes hulladékot tartalmazó illegális szállítmányok elkerülése érdekében.

2.2

Hadd emlékeztessünk arra, hogy az érintett rendelet célja a az OECD és a Bázeli Egyezmény hulladékszállításra vonatkozó rendeleteinek a közösségi joganyagba történő átültetése, az 1993. évi rendelet alkalmazási nehézségeinek a megoldása, a határokon át történő hulladékszállításra vonatkozó szabályok nemzetközi szintű harmonizációjának elősegítése, valamint a szöveg egyszerűsítése és egyértelművé tétele volt.

2.3

Lefektették ugyan a szabályokat az európai jogszabályok nemzetközi egyezményeknek való megfelelése érdekében, az ellenőrzés terén azonban további javításokra van szükség, amelyek során elsődleges figyelmet kell fordítani a veszélyes hulladékra és az illegális lakóhelyre vagy nem megfelelő színvonalú hulladékkezelő helyre irányuló hulladékra. Gyakorlatban tehát arra kellene törekedni, hogy az ellenőrzéseket a leginkább problematikus jellegű hulladékra összpontosítsák.

2.4

Emlékeztetni kell arra, hogy a hasznosításra szánt hulladékok minden szállítása engedélyezett az Európai Unión belül. A nem veszélyes hulladékok hasznosítás céljából történő szállítása esetében nincs szükség előzetes bejelentésre, az ilyen szállításoknak csak az általános tájékoztatási követelményeknek kell eleget tenniük. A hasznosításra szánt veszélyes hulladékok és az ártalmatlanításra szánt hulladékok esetében azonban kötelező az előzetes bejelentés és a jóváhagyás.

2.5

E jogszabály végrehajtása feltételezi alkalmazásának az ellenőrzését. A tervek szerint tehát a tagállamoknak a vállalkozások ellenőrzését a hulladékokról szóló keretirányelvnek megfelelően kell végrehajtaniuk, és meg kell vizsgálniuk a közúton szállított vagy kikötőkben található vagy bármely más szállítási eszköz igénybe vételével szállított hulladékot. Ellenőrzésekre sor kerülhet a szállítási lánc végén is, a hulladékhasznosító vagy ártalmatlanító létesítményekben.

2.6

A tagállamok a számukra megfelelő módon hajtják végre ezeket az ellenőrzéseket. A hulladékszállításra vonatkozó rendelet valóban nem szab meg külön módozatokat ezen ellenőrzések elvégzésére. A tagállamoknak ez a szabadsága a gyakorlatban lényeges eltérésekhez vezetett. Bizonyos tagállamok hatékony, mások kevésbé hatékony intézkedéseket vezettek be, utóbbiak többek között azért, mert nem rendelkeznek az ahhoz szükséges, elegendő forrással. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy az illegális hulladékszállítmányok exportőrei a szerint választják ki, hogy melyik tagállamon keresztül bonyolítják a szállítást, hogy melyikben a legengedékenyebb az ellenőrzési rendszer.

2.7

A legnagyobb problémát kétségtelenül azok az illegális szállítmányok jelentik, amelyek veszélyes hulladékot tartalmaznak, illetve amelyek illegális lerakóhelyre vagy nem megfelelő színvonalú hulladékkezelő helyre irányulnak. Ezek következtében súlyosan károsodhat az emberi egészség és a környezet.

2.8

Az illegális hulladékszállítmányok jelentőségének egyik hátulütője, hogy az ellenőrzések tagállamonkénti igen eltérő végrehajtása torzítja a versenyt. Így a jogszabályt betartó vállalkozások hátrányos helyzetbe kerülnek azokkal szemben, amelyek olyan országban működnek, ahol nincs előírás, vagy ahol nem megfelelő annak ellenőrzése.

2.9

Az Európai Bizottság az ilyen illegális és veszélyes tevékenységek megfékezése érdekében javasolja a rendelet felülvizsgálatát. Ez támogatást és útmutatást fog nyújtani a tagállami ellenőrzésekhez annak érdekében, hogy azok nagyobb mértékben összpontosuljanak a nagy kockázatot jelentő hulladékáramokra.

3.   A javaslat tartalma

3.1

Azon túlmenően, hogy az Európai Bizottság kiegészíti a rendeletet a nem hulladéknak számító termékek újrahasznosításának a definíciójával, valamint hogy felhatalmazást kíván kapni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az adatok és információk cseréjével kapcsolatos műszaki és szervezeti követelményekről, a javaslat lényege a rendelet 50. cikkének módosításában rejlik.

3.2

Ezen módosítások célja, hogy

3.2.1

rávegye a tagállamokat a vállalkozások ellenőrzésének megszervezésére, valamint a hulladékszállítási, hasznosítási és ártalmatlanítási folyamatokat vizsgáló szúrópróbaszerű ellenőrzések elvégzésére;

3.2.2

a tagállamokat a hulladékszállítás ellenőrzését szolgáló tervek kidolgozására kötelezze, egyaránt ideértve a különböző létesítmények, vállalkozások, valamint az egyes szállítási ágak (közút, vasút, kikötők) ellenőrzését.

3.3

A szóban forgó tervek kötelező tartalmát az Európai Bizottság határozza meg, és hét pontot sorol fel, amelyeknek a tagállamoknak meg kell felelniük, és amelyekről beszámolóval tartoznak.

3.4

Ezek a következők: az alkalmazott stratégiák a végrehajtási eszközök megnevezésével, az illegális hulladéktípusok kockázatelemzése, a prioritások meghatározása, a hulladéktelepeken és a szállítmányokon elvégezni tervezett ellenőrzések számára és típusára vonatkozó információk, a feladatoknak az ellenőrzésben részt vevő összes hatóság közötti felosztása, ezen különböző hatóságok közötti koordináció módjai, az ellenőrök számára nyújtandó továbbképzések iránti igények felmérése. A terveket a javaslat értelmében évente felül kell vizsgálni.

3.5

A javaslat ezt kiegészíti még a hulladékszállítás megfelelő védelmére vonatkozó rendelkezésekkel, valamint a jogszabályoknak megfelelő módon történő hasznosítási műveletek elvégzésével.

4.   Általános megjegyzések

4.1

Az Európai Bizottság által leírt helyzet, az illegális hulladékszállítmány kiterjedése, valamint az ellenőrzésekkel és a jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos helyzetbeli különbségek, valamint a jogszabály végrehajtása igazolják a fellépési szándékot, melynek célja, hogy felvegyék a küzdelmet az illegális hulladékszállítmányok ellen, csökkentsék az abból következő, az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatokat, éppúgy, mint javítsák a szabályozást megfelelően alkalmazó vállalkozások kedvezőtlen helyzetét.

4.2

Ugyanakkor nem szabad, hogy az új jogszabály – az újonnan kiadott szabályoknak való megfelelésre törekedve – konkrét végrehajtás nélkül csupán formális adminisztratív intézkedésekben nyilvánuljon meg; ehhez szükség lesz új pénzügyi eszközök mobilizálására, ami kényes feladat a pénzszűkében levő, és a közkiadásokat kiigazítani kénytelen tagállamok számára.

4.3

A tervezett eljárásoknak tehát egyszerűeknek kell lenniük annak érdekében, hogy az eddig helytelen gyakorlatokat folytató tagállamokat a szükséges ellenőrzések bevezetésére, sőt fejlesztésére ösztönözzék. A Szerződésekből eredő kötelezettségek megszegése esetén indítandó esetleges bírósági eljárástól való félelem, valamint az egyszerű polgárok által jogos érdekből vállalt cselekvés adott esetben lépésekre ösztönözhetné a mulasztást elkövető tagállamokat.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 10-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Henri MALOSSE


Top