2005 óta az Európai Bizottság uniós e-kormányzati cselekvési terveket fogadott el a közszféra modernizációs törekvéseinek Unió-szerte történő előmozdítása érdekében. Ezek célja a koordináció, az együttműködés és az elektronikus kormányzattal kapcsolatos együttes fellépés támogatása.

A legújabb cselekvési terv célja az igazgatási eljárások támogatása, a szolgáltatások minőségének a javítása, valamint a közigazgatás hatékonyságának fokozása a digitális technológia teljeskörű kihasználása révén. Célja továbbá a vállalkozásokra és állampolgárokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése azáltal, hogy a kapcsolattartás gyorsabb kényelmesebb és olcsóbb, ami az egész társadalom számára további gazdasági és társadalmi előnyökkel jár.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 197. cikke értelmében az EU támogatást nyújthat az uniós országok számára az uniós jog végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitásuk javítása érdekében.

Az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy:

ügyeit az Unió szervei részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék, ideértve a jogát arra, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtt meghallgassák,
hogy a személyére vonatkozó iratokba a bizalmas adatkezeléshez, illetőleg a szakmai és üzleti titokhoz fűződő jogos érdekek tiszteletben tartása mellett betekintsen.

FŐBB PONTOK

A cselekvési terv azon az elképzelésen alapul, amely szerint 2020-ig az Unió közigazgatási szerveinek és intézményeinek nyitottakká, hatékonyakká és befogadókká kell válniuk, és valamennyi polgár és vállalkozás számára határok nélküli, egyénre szabott, felhasználóbarát digitális közszolgáltatásokat kell nyújtaniuk.

A jobb szolgáltatások megtervezése és nyújtása innovatív megközelítések révén történik, összhangban a polgárok és vállalkozások szükségleteivel és elvárásaival. A közigazgatások élnek az új digitális környezet által nyújtott lehetőségekkel, hogy megkönnyítsék a kapcsolattartást az érdekeltekkel és egymás között.

A cselekvési terv célul tűzte ki az európai digitális egységes piacot gátló digitális akadályok elhárítása érdekében történő erőfeszítések egyesítését. Noha elkülönített költségvetéssel nem rendelkezik, a különböző uniós programok révén azonban segíteni fogja az uniós országok rendelkezésére álló források koordinálását. A cselekvési tervben megfogalmazott kezdeményezések a következő elveken alapulnak:

Alapértelmezésben digitális: a szolgáltatásoknak – az előnyben részesített lehetőség – digitálisan, egyablakos ügyintézéssel történő nyújtása;
Az egyszeri adatszolgáltatás elve: annak biztosítása, hogy a polgárok és a vállalkozások ugyanazt az információt csak egyszer juttassák el valamely közigazgatási szervnek;
Befogadó jelleg és hozzáférhetőség: befogadó digitális közszolgáltatások, amelyek megfelelnek a különböző igényeknek, például a fogyatékossággal élők szükségleteinek;
Nyitottság és átláthatóság: a közigazgatások megosztják egymással az információkat és az adatokat, a polgárok és a vállalkozások hozzáférhetnek adataikhoz, továbbá bevonják a vállalkozásokat és egyéb érdekelteket a szolgáltatások megszervezésébe;
Határokon átnyúló: a digitális közszolgáltatásokat határokon átnyúló módon rendelkezésre bocsátják, megelőzve a további széttagolódást és biztosítva az EU egységes piacán belüli mobilitást;
Átjárhatóság: a szolgáltatások úgy vannak kialakítva, hogy az egységes piacon belül és szervezeti határokon átívelően mindenhol zökkenőmentesen működjenek;
Megbízható és biztonságos: a kezdeményezések nem csupán a személyes adatok és a magánélet védelmére, valamint az informatikai biztonságra vonatkozó jogi keretnek a betartására vonatkoznak.

A 20 pontos cselekvési terv 3 pillér köré szerveződik, és mindegyik számára meghatároz egy kitűzött időpontot az egyes intézkedések teljesítésére.

I. pillér: A közigazgatások korszerűsítése az IKT révén

A pillér cselekvéseinek célja a közigazgatások hatékonyságának és eredményességének a növelése – ami továbbra is létfontosságú a jelenlegi gazdasági klímában és a költségvetési megszorítási környezetben – a következő kulcsfontosságú digitális eszközök segítségével:

1. 2019-ben: az uniós országok az elektronikus közbeszerzésre, valamint szerződés-nyilvántartások használatára való teljes áttérésének támogatása.https://ec.europa.eu/growth/single-market/public-procurement/e-procurement_en

2. 2016-ban: az eIDAS-szolgáltatások elterjedésének a felgyorsítása.

3. 2018-ban: a határokon átnyúló digitális szolgáltatási infrastruktúra fenntarthatóságának biztosítása.

4. 2016–2019-ben: az európai interoperabilitási keret (angolul: EIF) felülvizsgált változatának előterjesztése és az uniós országok általi alkalmazásának támogatása.

5. 2017-ben: a közbeszerzésre vonatkozó IKT-szabványok európai katalógusához prototípus kidolgozásának koordinálása.

6. 2016–2019-ben: az „alapértelmezésben digitális”, valamint az „egyszeri adatszolgáltatás” elvének, az e-számlázásnak és az e-közbeszerzésnek a fokozatos bevezetése, továbbá az „elavult rendszerek mellőzése” elv lehetséges végrehajtásának az értékelése.

II. pillér: A határokon átnyúló mobilitás biztosítása digitális közszolgáltatások segítségével

Az elmúlt években az elektronikus kormányzatra irányuló összehasonlító teljesítményértékelés azt mutatja, hogy az Unión belüli közszolgáltatások színvonala jelentős mértékben elmarad a nemzeti szinten nyújtottakhoz képest, valamint a külföldi állampolgároknak kínált szolgáltatások elérhetősége és minősége sem megfelelő. A külföldön való tanulás esetében megtörténhet például, hogy a tanintézménybe való beiratkozás papíralapú jelentkezési folyamathoz és személyes találkozókhoz kötött.

Az ebben a pillérben rögzített intézkedések célja a digitális közszolgáltatások határokon átnyúló mobilitásának és hozzáférhetőségének lehetővé tétele a polgárok és vállalkozások számára az interoperábilis EU-ban:

7. 2017-Ben: Egységes digitális portálra vonatkozó javaslat előterjesztése.

8. 2016-ban: megvalósítani, hogy az európai e-igazságügyi portál egyablakos hozzáférést nyújtson.

9. 2017-ben: az uniós országok cégnyilvántartásainak kötelező összekapcsolása.

10. 2019-ben: a fizetésképtelenségi nyilvántartások elektronikus összekapcsolásának továbbfejlesztése.

11. 2017-ben: kezdeményezés előterjesztése a vállalkozások egész életciklusát érintő digitális megoldások alkalmazása tekintetében.

12. 2016-ban: az egységes elektronikus nyilvántartásba vételi és héa-fizetési mechanizmus hatályának kiterjesztése.

13. 2016-ban: kísérleti projekt indítása az egyszeri adatszolgáltatás elvének vonatkozásában a vállalkozások tekintetében.

14. 2018-ban: egyablakos ügyintézés létrehozása a tengeri közlekedésben alkalmazandó bejelentési eljárások során, valamint a fuvarokmányok digitalizálása.

15. 2019-ben: a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréjére szolgáló rendszer létrehozásának befejezése.

16. 2017-ben: az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portáljának (EURES) továbbfejlesztése.

17. 2016–2018-ban: az uniós országok támogatása a határokon átnyúló e-egészségügyi szolgáltatások kialakításában.

III. pillér: A polgárok és vállalkozások közötti digitális kapcsolattartás megkönnyítése

Az ebben a pillérben rögzített intézkedések célja elősegíteni, hogy javuljon a digitális közszolgáltatások használatának elterjedése a polgárok és a vállalkozások körében. Ezáltal elérhető a felhasználói élménynek például egyénre szabás révén történő javítása a magánélet és az adatok védelmét szolgáló előírások betartása mellett. Mindez maguknak a felhasználóknak a közszolgáltatások létrehozásában, kialakításában és nyújtásában való szerepvállalásával valósítható meg.

A legnagyobb hatást kiváltó intézkedések többek között az elektronikus azonosítás és bizalmi szolgáltatások (eIDAS -szolgáltatások) elterjedése, valamint az egyszeri adatszolgáltatás elvének végrehajtása és a digitális szolgáltatási infrastruktúra építőelemeinek határokon átnyúló közszolgáltatások keretében történő továbbfelhasználása. Néhány intézkedés kifejezetten a Bizottság saját digitális átalakulását célozza meg.

Az ebben a pillérben rögzített intézkedések a következők:

18. 2019-ben: az egyszeri adatszolgáltatás elve határokon átnyúló összefüggésben történő alkalmazásának értékelése a polgárok viszonylatában.

19. 2016–2020-ban: az INSPIRE-irányelv szerinti térinformációs infrastruktúra alkalmazásának a felgyorsítása.

20. 2018-ban: a Bizottság honlapjainak átalakítása, hogy támogassák a polgárok és vállalkozások szerepvállalását az uniós programokban és az uniós szakpolitikai döntéshozatalban.

További intézkedések lehetnek szükségesek ahhoz, hogy ezek a célkitűzések megvalósulhassanak, továbbá igazodni kell a gyorsan változó technológiai környezethez is.

A Bizottság emellett létrehozott egy, az uniós országok képviselőiből álló e-kormányzati cselekvési terv irányítóbizottságot, amelynek feladata a cselekvési tervben szereplő intézkedések hatékony végrehajtásának és nyomon követésének koordinálása, valamint új intézkedések értékelése és kiválasztása.

A cselekvési terv nem fog elkülönített költségvetéssel rendelkezni, hanem a különböző uniós programok révén részesül támogatásban. Azokban az esetekben, ahol a finanszírozás az európai strukturális és beruházási alapokból származik, a finanszírozás elnyeréséhez az adott országoknak meg kell felelniük az Unió gazdasági kormányzási eljárásainak.

HÁTTÉR

A közigazgatás digitális átalakítása EU-szerte elősegíti a vállalkozások és a közigazgatások közötti kapcsolattartást, lehetővé téve számukra az új piacokra való könnyű belépést. Emellett csökkenti a más uniós országban élni, dolgozni, tanulni vagy nyugdíjba vonulni kívánó polgárokat érintő adminisztratív terheket.

A digitális közszolgáltatások létfontosságúak a polgárokra és a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése szempontjából, hiszen gyorsabbá, kényelmesebbé és kevésbé költségessé teszik a közigazgatási szervekkel való kapcsolattartást.

Az e-kormányzati cselekvési terv 2016–2020 célja a polgárok, a vállalkozások és a közigazgatások problémáinak az európai digitális egységes piaci stratégiában rögzített stratégiai célkitűzések révén történő kezelése:

1.
a közigazgatás korszerűsítése;
2.
a határokon átnyúló interoperabilitás megvalósítása; valamint
3.
a polgárokkal való kapcsolattartás megkönnyítése.

Dinamikus cselekvési terv

Az e-kormányzati cselekvési terv 2011–2015 félidős értékelése ajánlotta, hogy a jelenlegi cselekvési terv többé ne egy ötéves, statikus kezdeményezés, hanem inkább rugalmasabb és iteratív megközelítés legyen. A dinamikusan fejlődő e-kormányzati cselekvési tervet az eGovernment4EU nevű digitális részvételi platform támogatja. A platform összegyűjti az egyes érdekelt felektől az intézkedésekre vonatkozó elképzeléseket. A digitális egységes piac 5. félidős félidős felülvizsgálatában már szerepelnek az új cselekvések, de még mindig van lehetőség további új intézkedések hozzáadására.

A cselekvési terven túl

Az e-kormányzatról szóló 2017-es tallinni miniszteri nyilatkozat az európai országoknak (EU és EFTA) a közigazgatás az e-kormányzati cselekvési terv elveivel összhangban történő digitális átalakításának felgyorsítása iránti szilárd politikai kötelezettségvállalását képezi. Jóllehet elismeri az Unió 2016-os e-kormányzati cselekvési tervének ebben az átalakulásban betöltött szerepét, további digitális fejlődés és együttes fellépések alapjainak a lefektetésére szólít fel 2020 után, ami a digitalizálás valamennyi szakpolitikai területen való elterjedésében, valamint a végfelhasználóknak a szolgáltatások középpontjába való helyezésével érhető el.

További információkért lásd:

E-kormányzattal kapcsolatos szakpolitikák (Európai Bizottság)
A közszolgáltatások jövőképe (Európai Bizottság)
Az e-kormányzatról szóló 2017-es tallinni miniszteri nyilatkozat (Európai Bizottság)
eGovernment4EU honlap (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Harmadik rész – XXIV. cím – Igazgatási együttműködés – 197. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 136. o.)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája – V. cím – A polgárok jogai – 41. cikk – A megfelelő ügyintézéshez való jog (HL C 202., 2016.6.7., 401–402. o.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Uniós e-kormányzati cselekvési terv 2016–2020 – A közigazgatás digitális átalakításának felgyorsítása (COM(2016) 179 final, 2016.4.19.)

utolsó frissítés 03.04.2018

Top

All