28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/15

(1)

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete meghatározza az élelmiszerekben használható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és azok felhasználási feltételeit.

(2)

A szóban forgó jegyzék naprakésszé tétele az 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (1) bekezdésében említett egységes eljárás révén, a Bizottság kezdeményezésére vagy kérelemre történhet.

(3)

2015. május 27-én kérelmet nyújtottak be a szteviol glikozidok (E 960) bizonyos csökkentett energiatartalmú édességekben édesítőszerként történő felhasználásának engedélyezése iránt. A kérelmet a Bizottság ezután az 1331/2008/EK rendelet 4. cikkének megfelelően hozzáférhetővé tette a tagállamok számára.

(4)

A szteviol glikozidok kalóriamentes, ízüket tekintve édes alkotórészek, melyek a magas kalóriatartalmú cukrok helyettesítésére használhatók bizonyos édességekben, ezáltal csökkentve azok kalóriatartalmát, és a fogyasztók számára csökkentett energiatartalmú termékeket biztosítva, az 1333/2008/EK rendelet 7. cikkének megfelelően. A szteviol glikozidok és a cukor kombinált használata a termékeknek édes ízt kölcsönöz, valamint javítja azok ízvilágát az édesítésre kizárólag szteviol glikozidokat alkalmazó termékekhez képest, mivel a cukor elfedi a szteviol glikozidok utóízét.

(5)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének alapján a Bizottságnak ki kell kérnie az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) véleményét ahhoz, hogy naprakésszé tegye az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében szereplő élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét.

(6)

A Hatóság 2010-ben tudományos szakvéleményt (3) fogadott el a szteviol glikozidoknak mint élelmiszer-adalékanyagnak (E 960) a javasolt felhasználások melletti biztonságosságáról, és arra (szteviol-egyenértékben kifejezve) egy 4 mg/kg testsúly/nap mértékű megengedhető napi bevitelt (ADI) határozott meg.

(7)

2015-ben a Hatóság felülvizsgálta a szteviol glikozidok expozíciós vizsgálatát, és megállapította, hogy az expozíciós becslések minden korcsoport tekintetében az ADI alatt vannak, kivéve egy ország esetében, ahol a kisgyermekek a felső szint felső tartományába (95 %-os percentilis) esnek (4). A Rijksinstituut voor Volksgezondheid en Milieu által végzett, expozícióra vonatkozó számítások 2015-ben azt mutatták, hogy Hollandiában a felhasználás javasolt kiterjesztése – a szteviol glikozidokat tartalmazó termékek tekintetében 25 %-os piaci részesedést és 100 %-os márkahűséget feltételezve – nem befolyásolta a 2–6 év közötti fiatal gyermekeknél mért 95 %-os percentilis expozíciós értéket.

(8)

A Hatóság 2015-ös véleményében jelezte, hogy nem volt lehetőség a FoodEx osztályozási rendszeren belül minden, a szteviol glikozidoknak (E 960) a 05.2. élelmiszer-alkategóriába tartozó élelmiszerekben való használatára alkalmazandó korlátozásra, illetve kivételre reagálni. Ezért a teljes élelmiszer-kategóriára a lehető legmagasabb szintet, 2 000 mg/kg-ot alkalmazták, amely az expozíció túlbecsléséhez vezetett. Ezenfelül a 05.2. „Egyéb édességek, ideértve a leheletfrissítő cukorkákat is” kategóriába tartozó élelmiszereket nem sorolják a szteviol glikozidoknak (E 960) való kitettséghez a leginkább hozzájáruló élelmiszer-kategóriák közé.

(9)

Tekintve, hogy az expozíciós becslések valamennyi korcsoport tekintetében az ADI alatti szintet mutatnak, a szteviol glikozidok (E 960) édesítőszerként való javasolt felhasználásai és felhasználási szintjei biztonsági szempontból nem aggályosak.

(10)

Ezért helyénvaló engedélyezni a szteviol glikozidoknak (E 960) a 05.2. „Egyéb édességek, ideértve a leheletfrissítő cukorkákat is” élelmiszer-alkategóriába tartozó bizonyos csökkentett energiatartalmú édességekben édesítőszerként történő használatát; ilyenek a kemény édességek (cukorkák és nyalókák), a puha édességek (rágható cukorkák, gyümölcsös gumicukor és habcukortermékek/pillecukorka), az édesgyökér, a nugátok és a marcipán (a legmagasabb szint: 350 mg/kg), az erősen ízesített, frissítő torokpasztillák (a legmagasabb szint: 670 mg/kg) és a leheletfrissítő cukorkák (a legmagasabb szint: 2 000 mg/kg).

(11)

Az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,