Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak – A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről

(COM(2009) 467 végleges)

2011/C 18/19

Előadó: Daniel RETUREAU

2009. szeptember 11-én az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 262. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről

COM(2009) 467 végleges.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2010. március 2-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2010. április 28–29-én tartott, 462. plenáris ülésén (a 2010. április 29-i ülésnapon) 132 szavazattal 5 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Ajánlások és következtetések

1.1   Az EGSZB sajnálattal állapítja meg, hogy az Európai Bizottság javaslatai nem veszik figyelembe az új fejleményeket, mégpedig azt, hogy az Unió és a tagállamok ratifikálták a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) „internet-szerződéseit”, vagyis a WIPO szerzői jogi szerződését (WCT) és a WIPO előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződését (WPPT).

1.2   Emellett tájékoztatást kér az ACTA-ról (Anti-counterfeiting trade agreement, a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás) folyó tárgyalásokról, továbbá a megállapodás és a nemrég ratifikált WIPO-szerződések közötti – különösen az ACTA internettel kapcsolatos részét illető –, valamint a megállapodás és a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló („hamisítási irányelvnek” nevezett) 2004/48/EK irányelv (1) közötti különbségekről.

1.3   Az EGSZB azonban tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság a közeljövőben ülést kíván tartani az érdekeltek részvételével, és reméli, hogy erre mielőbb sor kerül, még mielőtt bármely végleges határozat születne; az Európai Parlamentet is mielőbb be kellene vonni.

1.4   Az EGSZB elutasítja, hogy több tagállam jogalkotását követve egy a magánéletet sértő külön szabályozást vezessenek be a szerzői jog interneten való gyakorlását illetően. Ezzel ellentétben aktív oktatási és képzési intézkedéseket javasol a fogyasztókra, különösen a fiatalokra irányulóan.

1.5   Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság legfőbb javaslatát, amely szerint európai megfigyelőközpontot kell létrehozni a hamisítás és az illetéktelen másolatok terén, amely összegyűjti és terjeszti a hamisítók módszereivel kapcsolatos hasznos információkat, és speciális támogatást nyújt a jogaikról való jobb tájékozódáshoz a kkv-nek, amelyek gyakran válnak a hamisítások áldozataivá.

1.6   A Versenyképességi Tanács által kért és az IMI (belső piaci információs rendszer) által támogatott gyors információs hálózat igen hasznos az EGSZB szerint, főként ha a tagállamoknak sikerül leküzdeniük az adminisztratív együttműködés terén felmerülő problémákat; ez a nemzeti kapcsolatok hatékonyságától is függ majd. Emellett az Európai Bizottságnak rendszeresen jelentést kellene közzétennie a megfigyelőközpont által összegyűjtött adatokról és a megfigyelőközpont tevékenységéről.

1.7   A hamisítással kapcsolatos szervezett bűnözés elleni elengedhetetlen küzdelem a vámigazgatási és a végrehajtó szervek közötti megerősített együttműködéshez kell, hogy vezessen, uniós szinten bevonva az Europolt is. Az európai büntetőjog összehangolása az EGSZB szerint nélkülözhetetlennek tűnik, feltéve, hogy a vétség és a büntetés közötti arányosság elvét betartják, beleértve az interneten terjesztett illetéktelen másolatokat is. Ez utóbbiak esetében nem szabad túlzó vagy aránytalan jogszabályokat alkalmazni a kereskedelmi méretekben történő illetéktelen másolás vagy hamisítás elleni jogalkotáson belül.

1.8   Az EGSZB tehát támogatja az Európai Bizottság javaslatait, fenntartva azonban az átláthatóság hiányára vonatkozó kritikáját az ACTA-t illetően, és figyelembe véve az abból eredő bizonytalanságokat, hogy számos tagállam egyoldalú nyilatkozatokat tett a WIPO-szerződések 2009. decemberi ratifikációja során. Olyan európai álláspontot támogat, amely nem lép túl a jelenlegi közösségi vívmányokon.

1.9   Az EGSZB, különösen a gazdátlan művek esetében, a szerzői és szomszédos jogok bejegyzésének összehangolt rendszerét ajánlja, amelyet rendszeresen aktualizálnak, hogy könnyen meg lehessen találni a különböző jogosultakat. A rendszer feltüntetné a művek jellegét, címét és a különböző jogtulajdonosokat. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy ilyen elképzelés megvalósíthatóságát.

1.10   Végül pedig az EGSZB fontosnak tartja az európai uniós szabadalom létrehozását és valamennyi tagállamban való tényleges bevezetését, amely sokkal hatékonyabb és kevésbé költséges módot jelent majd a kkv-k innovációhoz kapcsolódó szellemi tulajdonjogainak védelmére.

2.   Az Európai Bizottság javaslatai

2.1   Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a szellemi tulajdonjogokat a tudásalapú társadalomban; a szellemi tulajdonjogoknak az Unióban és nemzetközi szinten (TRIPS (2), ágazati megállapodások) egyeztetett védelmét fokozni kell, mivel a vállalatok – mind a nagyvállalatok, mind a kkv-k – egyre nagyobb értéket tulajdonítanak ezeknek a jogoknak; az induló vállalkozások így védelmezhetik immateriális javaikat, és ennek alapján tőkére is szert tehetnek vagy kölcsönt vehetnek fel tevékenységük megkezdéséhez.

2.2   AZ EU-nak támogatnia kell őket a szellemi tulajdon kultúrája révén, amely védelmezi az európai tehetségeket, és lehetőségeket teremt a vállalatok számára, valamint az egyetemi kutatás és az egyetemekhez kötődő spin-off vállalkozások számára is (3).

2.3   A szellemi tulajdonjogok önmagában vett értéke a különböző eszközöket – köztük az internetet mint az illegális áruk piacának világméretű eszközét – felhasználó hamisítók és kalózok célpontjává teszi őket, ami fékezi az innovációt és veszélyezteti a foglalkoztatást, valamint súlyos következményekkel jár a vállalatokra nézve, főként a gazdasági recesszió időszakában.

2.4   Az illegális áruk piaca már nem korlátozódik a „hagyományos” értelemben másolt vagy hamisított áruk (filmek, divatcikkek, zene, szoftverek, luxuscikkek) piacára, hanem új fogyasztási tömegcikkekre is – élelmiszeripari termékek, higiéniai cikkek, autóalkatrészek, játékok, elektromos és elektronikus berendezések stb. – kiterjed.

2.5   Az egészségügy területe is érintett a hamisított gyógyszerek révén, amelyek az emberek egészségét is veszélyeztethetik.

2.6   A hamisítás és az illegális másolatokkal való kereskedelem következményei egyre aggasztóbbak, mivel a szervezett bűnözés nagymértékben részt vesz a hamisításban.

2.7   Létrejött egy közösségi jogi keret, mint a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelv (4); megvalósult a polgári jog összehangolása; a Tanács előtt van egy javaslat a büntetőjogi intézkedésekről; az EU vámügyi rendelete lehetővé teszi az illegális másolatok lefoglalását és kereskedelmük szankcionálását – az Európai Bizottság egyébként konzultál a tagállamokkal ennek tökéletesítése érdekében.

2.8   Az Európai Bizottság a hamisítás elleni küzdelem átfogó európai tervének keretében nem jogalkotási jellegű kiegészítő intézkedéseket kíván elfogadni a Tanács 2008. szeptember 25-i„versenyképességi” állásfoglalását követően.

2.9   A szakértői konzultatív csoport – amely különösen a kkv-k helyzetét emelte ki – következtetéseinek megfelelően az Európai Bizottság növelni szeretné az elkövetők felkutatásának támogatását, és számos olyan projektet tervez, amely segíti a kkv-kat abban, hogy a szellemi tulajdonjogokat beépítsék innovációs stratégiáikba és ismereteik kezelésébe.

2.10   Globális szinten az Európai Bizottság védelmi stratégiát dolgoz ki a harmadik országokra vonatkozóan (például az EU és Kína közötti hamisításellenes megállapodások, vámvizsgálatokkal kapcsolatos kezdeményezések). Megkezdte működését egy szellemi tulajdonjogok–kkv–Kína helpdesk is.

2.11   A köz- és magánszféra közötti partnerségeket (PPP) meg kell erősíteni egy nagyobb részvételen alapuló európai stratégia érdekében. A 2008. májusi magas szintű konferenciát követően az Európai Bizottság közzétette a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó európai stratégiáját, a Versenyképességi Tanács pedig elfogadta a már említett, a hamisítás és kalózmásolatok elleni küzdelemről szóló állásfoglalását, valamint felkérte az Európai Bizottságot arra, hogy a tagállamokkal együttműködve erősítse meg a határokon végzett tevékenységét.

2.12   Különösen nehéz azonban a hamisítás és az illegális másolatok kereskedelmének természetéről és nagyságrendjéről szóló információk összegyűjtése, valamint azok gazdaságra gyakorolt tényleges hatásának felmérése. Nehézkes összefogni és rendszerezni a különböző nemzeti szervek által birtokolt információkat azokon túlmenően, amelyeket az Európai Bizottság gyűjt össze a határokon történt lefoglalásokkal kapcsolatban, ezek azonban a valóságnak csak egy szeletéről nyújtanak képet. A forrásként szolgáló adatbankot bővíteni kellene ahhoz, hogy mélyrehatóan értékelhessük a hamisításhoz kapcsolódó illegális tevékenységek nemcsak globális, hanem helyi következményeit is, valamint annak megértéséhez, hogy egyes termékek, ágazatok vagy régiók miért különösen sebezhetőek. Ez célzottabb cselekvési programok kidolgozását tenné lehetővé.

2.13   A Versenyképességi Tanács egy olyan európai megfigyelőközpont felállítását kezdeményezte a hamisítás és a kalóztevékenység területén, amely lehetővé teszi e jelenségek pontosabb elemzését. Az Európai Bizottság megkezdte egy ilyen megfigyelőközpont felállítását a szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos valamennyi lehetséges információ összegyűjtése érdekében, ugyanakkor úgy véli, hogy ennek a megfigyelőközpontnak sokkal szélesebb szerepkört kellene magára vállalnia: olyan platformmá kellene válnia, amelynek révén a nemzeti hatóságok és az érdekeltek képviselői megoszthatják egymással elképzeléseiket és szakértelmüket a jó gyakorlatok terén, közös jogérvényesítő stratégiákat alakíthatnak ki a hamisítással és a kalóztevékenységgel szemben, és ajánlásokat fogalmazhatnak meg a döntéshozók számára.

2.14   Ahhoz, hogy alapvetően fontos forrássá váljon, a megfigyelőközpontnak szoros együttműködést kell biztosítania az Európai Bizottság, a tagállamok és a magánszektor között, valamint ösztönöznie kell a partnerséget a fogyasztói szervezetekkel a gyakorlati ajánlások kidolgozása és a fogyasztók figyelmének felkeltése érdekében. Egy éves jelentés közzététele pedig meg is értethetné a nyilvánossággal a problémákat és azok megoldásának módozatait.

2.15   Az Európai Bizottság ezt követően részletesen leírja a megfigyelőközpont szerepét a korábban említett célkitűzések elérésében.

2.16   A megfigyelőközpont platformként szolgálhat valamennyi érdekelt fél számára, országonként egy képviselővel, európai és nemzeti szervek széles körével. A leginkább érintett és legtapasztaltabb ágazatok, a fogyasztók, valamint a kkv-k képviselői is meghívást kaphatnának a részvételre.

2.17   A szellemi tulajdonjogok következetes védelme megerősített és fokozott, tényleges adminisztratív együttműködést igényel a hamisítás és a kalóztevékenység területén, valódi partnerséget hozva létre egy határok nélküli belső piac megvalósításához. Ebből a célból elengedhetetlen a kapcsolattartó pontok hatékony hálózatának létrehozása az egész EU-ban.

2.18   Belső téren ugyanilyen szükséges a hamisítás elleni jobb koordináció, és ennek biztosítására pontosan meghatározott megbízatással rendelkező nemzeti koordinátorokat kellene kinevezni.

2.19   Szintén hasznos lenne a nemzeti struktúrák átláthatóságának előmozdítása határokon átnyúló szinten, a megkárosított vállalkozások fellépésének elősegítése érdekében. A nemzeti iparjogvédelmi és szerzői jogvédelmi hivataloknak is szerepük van a tájékoztatásban. Olyan új funkciókat is kell vállalniuk, mint a figyelemfelkeltés és a kkv-k speciális támogatása, összhangban az Európai Szabadalmi Hivatallal, a nemzeti hivatalokkal és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatallal a védjegyekkel kapcsolatban.

2.20   A Versenyképességi Tanács sürgette továbbá, hogy az Európai Bizottság a nemzeti kapcsolattartó pontokra és korszerű információmegosztó eszközökre alapozva állítson fel egy határokon átnyúló hálózatot az alapvető információk gyors kicserélésére. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésével kapcsolatos hatékony és gyors információcserét biztosító elektronikus hálózathoz való hozzáférés minden illetékes ügynökségnek, minden nemzeti iparjogvédelmi hivatalnak rendelkezésére kell, hogy álljon.

2.21   Az Európai Bizottság jelenleg egy megfelelő közös felület kialakítását, valamint a már meglévő belső piaci információcsere-rendszer (IMI) hálózatának kiaknázását elemzi annak érdekében, hogy a lényeges információk könnyen áramolhassanak.

2.22   A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésével kapcsolatos valamennyi súlyos következmény említésével az Európai Bizottság arra bátorítja a jogosultakat és a kereskedelmi láncban érdekelteket, hogy – közös érdekből – fogjanak össze a kalóztevékenység és a hamisítás elleni küzdelemben. A megfontolandó eszközök körébe sorolhatók az önkéntes megállapodások a hamisítás és a kalóztevékenység elleni helyszíni küzdelem érdekében, valamint technológiai megoldások keresése a hamisított áruk felkutatása céljából; az ilyen megállapodások kiterjedhetnének az európai határokon túlra is. A megvalósított eszközöknek nyilvánvalóan a törvényesség szigorú keretein belül kell maradniuk.

2.23   A hamisított áruk interneten zajló kereskedelme különleges kérdéseket vet fel. Az Európai Bizottság strukturált párbeszédet kezdett az érdekelt felekkel, mivel az internet rendkívüli rugalmasságot biztosít a hamisítók és a kalóztevékenységet végzők számára abban, hogy világszinten működhessenek és kicsússzanak a helyi jog hatálya alól. A folyamatban lévő megbeszélések, melyek a jövőben is folytatódni fognak, konkrét eljárások kidolgozását célozzák annak érdekében, hogy önkéntes megállapodások keretében a hamisított árukat kivonják az adás-vétellel foglalkozó honlapokról; A márkanév-tulajdonosok és az internetes szolgáltatók közötti megállapodás hiányában az Európai Bizottságnak – különösen a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló irányelv összefüggésében – a jogszabályi úton való rendezés lehetőségét is fontolóra kell vennie.

3.   Az EGSZB megjegyzései

3.1   Az Európai Bizottság javaslata az európai kkv-k szellemi tulajdonhoz fűződő jogainak védelmére összpontosít. Az EGSZB is azon a véleményen van, hogy kkv-knak különleges támogatásra van szükségük ahhoz, hogy megvédhessék jogaikat az alkalmazandó jog és a 2004/48. sz. irányelv szabályainak megfelelően. A büntetőjogi aspektus azonban még mindig hiányzik, és hasznos lenne, ha a tagállamok kiegyensúlyozott, arányos megoldást keresnének. Az EGSZB reméli, hogy egy olyan megoldás, mely az EUMSz-en (5) alapul, támogatást fog nyújtani a szellemi tulajdonjogok jogtulajdonosai számára.

3.2   A megfigyelőközpontnak hozzá kellene járulnia a szellemi tulajdonjogok megsértésének minden formája elleni küzdelemhez, a vállalkozások méretétől függetlenül, ugyanakkor a kkv-k sajátos igényeire helyezve a hangsúlyt.

3.3   Bizonyos javaslatok – például az önkéntes megállapodások – megvalósítás alatt állnak, mások még csak tervezési szakaszban vannak, és a közlemény nem emeli ki azokat az akadályokat, amelyeket bizonyos területeken, így például az adminisztratív együttműködés terén még le kell győzni, ez utóbbi működése ugyanis számos esetben nem tűnik kielégítőnek.

3.4   Új elem jelent meg az interneten keresztül történő illetéktelen másolással és hamisítással kapcsolatban; az Európai Unió és a tagállamok decemberben ratifikálták a WIPO „internet-szerződéseit”, ami elméletileg egységesíti az alkalmazandó európai jogot, jóllehet a ratifikálás során tett több nemzeti nyilatkozat megkérdőjelezheti az európai szinten egységes megközelítést. Ezek a szerződések a kereskedelmi célú másolatok és hamisítások elleni küzdelemre irányulnak, összhangban a 2004/48. sz. irányelvvel, melynek tárgyát a szerzői és szomszédos jogok képezik az információs társadalomban.

3.5   Ezzel egyidejűleg ugyanakkor „titkos tárgyalások” folytak az Egyesült Államok, az EU és néhány „kiválasztott” ország között egy hamisításellenes nemzetközi szerződés, az ACTA megkötése érdekében, melynek az amerikai fél szerint nagyon kellene hasonlítania a Digital Millenium Copyright Act (DMCA) elnevezésű dokumentumra. Az amerikai tárgyaló fél szerint a titkolózás célja az, hogy megelőzzék a civil társadalom felzúdulását az Egyesült Államokban és Európában. Az európai fogyasztók – akiknek szervezeteit nem vonták be a tárgyalásokba –, valamint az európai vállalkozások nehezményezik ezeket az át nem látható (6) és nem demokratikus eljárásokat, melyek az internetes úton történő hamisítás elleni küzdelem címén (a szerződéstervezet egyik fejezete) valóságos rendőri ellenőrzést kívánnak felállítani – ideértve magánrendőrség bevetését is – az interneten történő kereskedelem és kommunikáció egésze felett. Ezen túlmenően egyes források szerint a hamisított áruval való kereskedelem és a magáncélú másolatok közötti megkülönböztetés is eltűnne. Sürgetően fontos az átláthatóság megteremtése ezekkel a tárgyalásokkal kapcsolatban, és annak lehetővé tétele, hogy a civil társadalom kifejthesse véleményét, tekintettel arra, hogy az észak-amerikai gyártók lobbijai viszont folyamatosan hozzáférhetnek a tárgyaláshoz.

3.6   Az EGSZB szeretné, ha tájékoztatást kapna a jelenleg folyó vitákról és javaslatokról, és ha véleményt nyilváníthatna ezekkel kapcsolatban. Sajnálatos lenne, ha az amerikai DMCA vitatott rendelkezései átültetésre kerülnének egy olyan nemzetközi szerződésbe, mely a WIPO-szerződések konkurense lenne, és tovább fokozná a szerzői és szomszédos jogok terén európai és nemzetközi szinten meglévő zavart. Az európai álláspontnak mindenesetre nem kellene túllépnie a jelenlegi vívmányokon.

3.7   Az EGSZB szerint az internetes szerzői jog rendszere ne adjon lehetőséget a jogtulajdonosoknak a technológiahasználat ellenőrzésére – ahogyan arra az említett nemzeti jogszabályozásokban szereplő jelenlegi tendenciák mutatnak –, és arra se, hogy beavatkozhassanak a magánjellegű kommunikációkba. A védelem rendkívül hosszú időtartama (50–75 év a szerző halálát követően vagy pedig 75 év jogi személy esetén), valamint a szórakoztatóipari multinacionális cégek számára a média ellenőrzésére biztosított túlzott jogok egyértelműen fékeznék az innovációt és a technológiai fejlődést, és nem hoznának létre versenyre nyitott környezetet. A védelem célja a szerzők és az előadók tisztességes javadalmazásának biztosítása, nem pedig garantált járadék és beavatkozási jog biztosítása a forgalmazók (majors) számára.

3.8   Az EGSZB a szerzői jog hagyományos alapú egységesítését javasolja, az internetre vonatkozó túlzó szabályozás nélkül.

3.9   Az EGSZB kötelező nyilvántartás létrehozását javasolja, például egy európai szerzői jog keretében, a szerzői és szomszédos jogok összehangolt nyilvántartásában, egy rendkívül szerény díj felszámolása mellett, mely csupán a bejegyzés költségeit fedezi. A nyilvántartást 10 vagy 20 évenként megújítanák, hogy a jogtulajdonosok kiléte és címe ismert legyen; egy ilyen eszköz, mely szabadon hozzáférhető és rendszeresen aktualizált, lehetővé tenné valamennyi érdekelt vállalkozás számára, amely kereskedelmi céllal szeretne felhasználni egy művet és szeretné könnyebben megszerezni a szükséges licenszeket és engedélyeket, hogy a gazdátlan műveket újból felhasználhassa, más adathordozókra tehesse, vagy az eredetitől eltérő nyelvre fordíthassa.

3.10   Ez megkönnyítené a művek (filmek, magnószalagok stb.) megőrzését is, főként, ha az adathordozók sérülékenyek. Sokszor elvesznek művek, melyeket soha többé nem jelentetnek meg vagy nem használnak fel újra, és bizonyos adathordozókon, mint például a régi filmek esetében, egyszerűen örökre elveszhetnek.

3.11   A szerzői jog a védjegyekkel és a szellemi tulajdonhoz fűződő egyéb jogokkal ellentétben nem teszi szükségessé sem a bejegyzést, sem pedig az illetékfizetést; azoktól az időtartama révén is különbözik, melyet sok szempontból túlzott, tekintettel az információs társadalomban és a tudásalapú gazdaságban felmerülő igényekre az innováció és az ismeretek cseréje terén. Az EGSZB azt javasolja, hogy a szerzői és szomszédos jogokat a mű jellegével és címével, a szerzői joggal és a művel kapcsolatos egyéb jogokkal, valamint a különböző jogtulajdonosok nevével és címével együtt jegyezzék be, és ezt lehetőleg 10 vagy 20 évenként újítsák meg a bejegyzés tényleges költségének fedezésére korlátozott minimális illeték ellenében. Így azoknak, akik kereskedelmi célra szeretnék felhasználni a művet, lehetőségük nyílna arra, hogy könnyebben megszerezzék a szükséges licenszeket és engedélyeket. A szerzői jogot gyakran összetévesztik a tulajdonjoggal, úgy kell azonban tekinteni, mint ideiglenes felhasználási monopóliumot és kizárólagos jogot a védett művek felhasználási licenszeinek kiadására a védelem ideje alatt.

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i irányelve, HL L 157., 2004.4.30., 45–86. o.

(2)  Nemzetközi egyezmények a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól, beleértve a hamisított áruk kereskedelmét is.

(3)  Ld: INT/325, HL C 256., 2007.10.27., 17. o.; INT/448, HL C 218., 2009.9.11., 8. o.; INT/461, HL C 306/2009., 13. o.; valamint INT/486 (még nem jelent meg).

(4)  HL L 157., 2004.4.30., 45–86. o. (EGSZB-vélemény: HL C 32., 2004.2.5., 15. o.).

(5)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés.

(6)  Declaration on ACTA, European consumers, Transatlantic dialogue (lásd a BEUC internetes oldalát).