52007SC1321

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 18.10.2007

SEC(2007) 1321

A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA

Kísérő dokumentum A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési terv A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA {COM(2007) 607 végleges}{SEC(2007) 1320}

A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA

A teherszállítási logisztikáról szóló cselekvési terv hatásvizsgálatának összefoglalása

Vezető főigazgatóság: Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság

Bevezetés

Számos tényező irányul arra, hogy nyomást fejtsen ki az európai logisztikai szolgáltatások szállítással kapcsolatos költségeire, és ezzel veszélybe sodorja a logisztikai és teherszállítási iparágak gyakorlatainak fenntarthatóságát.

A logisztika növekvő gazdasági részesedése azt vonja magával, hogy ezek a tendenciák széles körben hatást fejthetnek ki az európai versenyképességre.

A logisztikai iparág fejlődésének másik aggodalomra okot adó vetülete az általa kifejtett környezeti hatás, és azon belül is az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában betöltött szerepe. Az olyan időszakokban, amikor számos iparág környezeti teljesítménye javul, a szállításhoz kapcsolódó CO2-kibocsátás – amelynek egyharmada a teherszállítási ágazatnak tulajdonítható – növekszik és kockázatot jelent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós célkitűzés számára. Ez a tendencia nyilvánvalóan nem fenntartható és vizsgálatra szorul.

Mind a gazdasági, mind a környezeti tendencia szükségessé teszi a logisztikai ágazat kiaknázatlan hatékonysági előnyeinek mobilizálását annak érdekében, hogy a teherszállítási szolgáltatások kihasználtsága ésszerűbbé és hatékonyabbá váljon. Ez az igény egyre sürgetőbb tekintettel a teherszállítás várt növekedésének visszaesésére és a fosszilis tüzelőanyag árainak alakulására.

Eljárási kérdések és konzultáció az érdekelt felekkel

Az európai teherszállítási logisztikáról szóló közlemény 2006. júniusi elfogadása óta a Bizottság arra ösztönözte az érdekelt feleket, hogy fejtsék ki véleményüket a tekintetben, hogy milyen módon illesszék be a közleményben meghatározott cselekvési területeket a logisztikai cselekvési tervbe. Ennek keretében 2006 októberében a Bizottság az Európai Unió Tanácsának finn elnökségével közös szervezésben egy szakértői szemináriumot tartott, 2006 decemberében nyílt felhívást intézett az iparághoz és más érdekelt felekhez a hatékony logisztikai szolgáltatásnyújtás akadályainak meghatározása és közlése érdekében, számos rendezvényt szervezett, amelyek olyan konkrét problémás témákkal foglalkoztak mint az európai intermodális rakodási egység (EILU) vagy az információs és kommunikációs technológiák logisztikai alkalmazása, egy kérdőíves felmérést indított 2007 márciusában, és végezetül az Európai Unió Tanácsának német elnökségével közösen egy nyilvános konferenciát szervezett 2007. május elején.

Az így megvalósított konzultációk megerősítették, hogy a logisztika jelentőségét elismerő szakpolitikát az iparági szereplők nagyra értékelik. Az egyik közös meglátás szerint pedig sem a logisztikai ágazat hatékonysága és sem annak fenntarthatósága nem magától értetődő. Az intézkedésjavaslatokkal kapcsolatban a válaszadók véleménye általában kedvező, bár az egyes piaci szereplők véleménye némileg eltér egymástól. Így elmondható, hogy az iparág általában különös jelentőséget tulajdonít a szállítási infrastruktúrára vonatkozó követelményeknek, a közigazgatási előírásoknak való megfelelés költségei csökkentésének, illetve annak, hogy a vasutat hatékonyabbá kell tenni a teherszállítás szempontjából. Mindent összevetve az iparág támogatja az olyan intézkedéseket, amelyek elősegítik az információs és kommunikációs technológiák bevezetését, illetve támogatják a logisztikai szakképzést. Ezzel szemben nincs egyetértés az olyan javaslatok tekintetében, amelyek a minőség-elismerési és a multimodális felelősségvállalási rendszerek bevezetésére, vagy a járműméretek korlátozásainak felülvizsgálatára vonatkoznak.

A teherszállítási logisztikai cselekvési terv célkitűzései

A teherszállítási logisztikai cselekvési terv átfogó célja, hogy mobilizálja a logisztikai ágazat kiaknázatlan hatékonysági előnyeit a teherszállítási szolgáltatások kihasználtságának ésszerűbbé és hatékonyabbá tétele érdekében. Ez az igény egyre sürgetőbb tekintettel a teherszállítás várt növekedésének visszaesésére és a fosszilis tüzelőanyag árainak alakulására. A javasolt lépések révén a logisztikai cselekvési terv a módközi szállítás alapelvét követi, azaz javítani kívánja minden egyes szállítási mód hatékonyságát és meg akarja szüntetni a szállítási módok közötti kölcsönös átjárhatóság akadályait annak érdekében, hogy segítse az európai szállítási rendszerekben rejlő kapacitástartalékok mozgósítását és a rendszerek fenntartható növekedés felé való haladását.

Konkrétabban a cselekvési terv a következőket segíti elő:

- a szállítási infrastruktúra jobb kihasználtságának megvalósítását, többek között a járműgazdálkodás és a rakodási tényezők révén, illetve a teherszállításnak kedvező infrastruktúra-beruházások célirányossá tételét,

- a teherforgalom és a kapcsolódó közigazgatási jelentési követelmények határon átnyúló kezelésének javítását,

- a szállítási módok jobb integrációját, és az intermodális szállítást sújtó többletköltségek csökkentését,

- nagyobb hangsúly helyezését a minőségre a szállítási mód kiválasztása során, és

- a logisztikai szakmák magasabb szakképzettségi szintjét, mobilitását és vonzerejét.

Cselekvési lehetőségek

A logisztikai ágazat előtt álló kihívásokra tekintettel látható volt, hogy a változatlan körülmények közötti további működés („megszokott ügyvitel” forgatókönyve) alternatívájának választásához különféle intézkedések és eszközök keverékére van szükség. Ezeket olyan további csoportokra osztották, amelyek az elektronikus teherszállítás és az intelligens közlekedési rendszerek (ITS), a fenntartható minőség, az egyszerűsítés, a járműméretezés és a városi szállítás kérdései mentén alakultak ki. A városi környezet és a nagy sűrűségű közlekedési folyosók e cselekvések kiemelt fontosságú területei. Összesen hozzávetőleg 30 olyan intézkedést határoztak meg, amelyeket az Európai Uniónak kellene végrehajtania az európai teherszállítási logisztika fenntartható és folyamatos hatékonyságának biztosítása érdekében.

Várt hatás

A hatásvizsgálat a javaslatok valószínű gazdasági, társadalmi és környezeti következményeit vizsgálta, azon belül is azt, hogy kezdetben milyen mértékben járulnak hozzá a felismert problémák enyhítéséhez.

A gazdasági vetületre vonatkozóan az elemzés a teljes logisztikai költség megközelítését alkalmazta, amely egy adott vállalat logisztikai jellegű költségeit méri a szállítással kapcsolatos tényezők figyelembe vételével és az értékesítési láncban feljebb keletkező költségek (pl. a szállítási szolgáltatások megrendelése), illetve a biztonság és a raktárkészletek kialakításával kapcsolatos járulékos költségek beszámításával. Ezt a mikrogazdasági elemzést egészítette ki a tágabb értelemben vett gazdaságra kifejtett, a GDP-re gyakorolt hatások értékelésére tett kísérlet.

A környezeti hatásokat elsődlegesen a üvegházhatást okozó gázkibocsátásra kifejtett hatás fényében értékelték, amely vélhetőleg a legnagyobb kihívást jelenti a szállítás számára. Mindazonáltal különösen városi viszonylatban a szennyezőanyag-kibocsátás továbbra is aggodalomra ad okot.

A vizsgált társadalmi vetület elsősorban a logisztikai és a gazdaság kapcsolódó ágazataiban foglalkoztatott személyeket érintette. Ezért az olyan kérdések mint a szakképzés vagy a mobilitás elsődleges figyelmet kaptak, bár a hatásvizsgálat megpróbálta figyelembe venni az intézkedésjavaslatoknak a tágabb értelemben vett társadalomra kifejtett valószínű hatásait is, különösen a városi életminőség viszonylatában.

Mikrogazdasági előnyök

Az elektronikusan támogatott logisztikai szolgáltatásjellemzés, a fokozott kiszámíthatóság és az árumozgás nyomon követése, a nagyobb rakodási tényezők, valamint a járművek hatékonyabb kihasználása alapjainak lefektetésével az e-áruszállítás/ITS alcsoport keretében tett lépések várhatóan csökkentik a szállítási szolgáltatások megrendelésével, a készletnyilvántartással és a raktározással, valamint magával a szállítással kapcsolatos költségeket.

A „Fenntartható minőség és hatékonyság” pont alá csoportosított intézkedések kedvezően hathatnak a logisztikai költségek elemeire azáltal, hogy javítják a logisztikai szakképzést, a megbízók számára lehetővé teszik, hogy a szállítók kiválasztása során minőségi követelményeket állítsanak fel, illetve segítik az átrakodó platformok teljesítményének és hatékonyságának javítását a többi hasonló szolgáltatóval történő összehasonlítás révén.

A logisztikai lánc egyszerűsítése jelentős megtakarításokat eredményez a közigazgatási terhek enyhítése, valaminta multimodális szállítási lánc szereplőinek felelőssége tekintetében fennálló jogbizonytalanság miatt felmerülő költségek csökkentése révén.

A járműméretezés hatásait alaposan tanulmányozni kell mielőtt gazdasági kihatásaikról következtetéseket vonnának le. Az intermodális teherszállítási egységek szabványainak meghatározása tekintetében feltehető, hogy költséghatékonyabbá fogja tenni az áru berakodását, kirakodását és átrakodását, továbbá javítani fogja a terminálok termelékenységét. Ezen túlmenően az ISO-konténerekre és egyes cserefelépítményekre vonatkozó rakodási tényezők számottevő javítása révén a szállítási költségeket is csökkenteni fogják.

A városi viszonylatú szállítás hatékonysága javításának és a távolsági teherszállítási folyosók kiemelt helyen történő kezelése csökkentheti a szállítással kapcsolatos költségeket és a városi áruszállításban megtett távolságokat.

A teljes logisztikai költségek csökkentésének opciói révén várt közvetlen és közvetett hatásokat a következő táblázat foglalja össze.

Rendelés és kommunikáció | Leltározási, raktározási és kockázati költségek | Berakodás, kirakodás és átrakodás | Szállítás |

E-teherszállítás/ITS | + | + | + |

Fenntartható minőség | + | + | + |

Egyszerűsítés | + | + | + |

Járműméretezés és rakodási egységek | + | + |

Városi szállítás | + |

Zöld folyosók | + | + | + | + |

A logisztikai szolgáltatók és megbízók szubjektív értékelésében minden egyes opció esetében egyértelműen láthatóvá válik a hatékonyság szerinti különbségtétel (lásd a lenti táblázatot). Fontos rámutatni, hogy a feltüntetett abszolút értékek inkább az érzékelt, semmint a mért előnyöket fejezik ki. Továbbá ezen eredmények elemzése során figyelembe kell venni az olyan politikai intézkedések felé való általános eltolódást, amelyek azonnali hatással bírnak szemben az olyan intézkedésekkel, amelyek hosszú távú célkitűzésekre vonatkoznak.

A javasolt lépések érzékelt előnyei [1]

Becsült pénzügyi megtakarítás | Becsült időmegtakarítás |

E-teherszállítás/ITS | 8% | 10% |

Fenntartható minőség | 10% | 12% |

Egyszerűsítés | 4% | 5% |

Járműméretezés és rakodási egységek | 11% | 9% |

Városi szállítás | 14% | 14% |

Makrogazdasági előnyök

A hatásvizsgálat egy optimista és egy reális forgatókönyvet is tartalmaz, amely megfelel a cselekvési tervtől várható hatások széles spektrumának. A tömörség kedvéért itt csak a valóságos forgatókönyvet mutatjuk be.

A valóságos forgatókönyv feltételezi, hogy a cselekvési terv a logisztikai ágazat termelékenységi mutatóit a belföldi szállítás tekintetében legalább 3%-kal, a kiegészítő szállítási szolgáltatások tekintetében 5%-kal és a kommunikáció tekintetében 3%-kal fogja javítani. Továbbá a teherszállítási logisztikai költségeket 2%-kal és a teherszállítási időtartamokat 3%-kal fogja csökkenteni, miközben a rakodási tényezőt 3%-kal fogja növelni. Ezek a számadatok a logisztikai cselekvési tervben javasolt intézkedések várható átfogó hatásainak szakértői értékelésén alapulnak.

Az ASTRA számítási modell alkalmazásával kiderült, hogy a változtatások az EU-27 tagállamaiban az GDP átlagos éves növekedési arányát 0,04%-kal növelik a „megszokott ügyvitel” forgatókönyvéhez viszonyítva. Annak ellenére, hogy a szám viszonylag alacsony értékű, összességében évente több milliárd eurónyi további növekedést eredményezne.

[pic]

Környezeti hatások

Az olyan időszakokban, amikor számos iparág teljesítménye javul, a szállításhoz kapcsolódó CO2-kibocsátás – amelynek egyharmada a teherszállítási ágazatnak tulajdonítható – növekszik és veszélyezteti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós célkitűzés elérését. A javasolt kombinált intézkedések segítik e problémák kezelését, mivel elősegítik a felesleges szállítási tevékenységek csökkentését, javítják a szállítási módok integrációját és vonzóbbá teszik a környezet jobban kímélő megoldásokat, illetve támogatják a minőségi kritériumok – többek között a környezeti hatás – figyelembe vételét a fogyasztói döntések során. A „zöld szállítás” elképzelése és a kiemelt területként kezelt városi szállítás ösztönözni fogja új, környezetbarát technológiák alkalmazását ott, ahol az elért hatás a legszembetűnőbb lesz.

Konkrétabban a logisztikai cselekvési terv környezeti szempontból előnyös lesz a következők miatt:

- a hatékony útvonal-meghatározás – különösen a közúti szállítás vonatkozásában – csökkenti a CO2-kibocsátás szintjét, mivel enyhíti a forgalom torlódását és javítja a rakodási tényezőket,

- az árumozgás elektronikusan támogatott nyomon követése javítja a szállítások kiszámíthatóságát, segít elkerülni a felesleges kiszállítási tevékenységet és a megszakításra érzékeny termelési vagy elosztói területek számára nyújtott energiaigényes „tűzoltás jellegű” beszállítási megoldásokat,

- a multimodális rakodási egységek használata javítja a különféle szállítási módok közötti kölcsönös átjárhatóságot és elősegíti a kevésbé szennyező szállítási módok egyre szélesebb körű igénybevételét,

- a közigazgatási és jogi egyszerűsítés csökkenti a multimodális teherszállítás költségeit, ezért vonzóbbá teszi azt,

- a helyes gyakorlati megoldások elterjedése és a logisztikával foglalkozók szakképzésének javulása biztosítja, hogy a teherszállítási döntések során mindig figyelembe veszik az összes lehetséges alternatívát, valamint azok környezeti, társadalmi és gazdasági kihatásait.

A teherszállítási logisztika környezeti teljesítménye komoly javulást érhet el ott, ahol a szállítási módok vonzó alternatívái állnak rendelkezésre. Ezért a logisztikai cselekvési terv sikeressége szorosan kapcsolódik a szállítási iparág egyéb politikai kezdeményezéseihez, mint például a teherforgalom-orientált vasúti hálózat és a tengeri autópályák megvalósításának ösztönzése. Ezek végrehajtása és a teherszállítás helyzetének megerősítése a transzeurópai közlekedési hálózat finanszírozásán belül megfelelő feltételeket biztosít ahhoz, hogy a logisztikai és szállítási szolgáltatók olyan szolgáltatásokat nyújthassanak, amelyek nemcsak gazdaságilag hatékonyak, de környezeti szempontból is fenntarthatóak. Ezen túlmenően a külső költségek internalizálása – amelynek módszertani kidolgozása jelenleg is folyik – várhatóan további lendületet add a környezetbarát szállítási módok használatának.

Társadalmi hatások

A logisztikai cselekvési terv kihat az iparágban foglalkoztatottakra, és azokra akiket az intézkedések hatásai (zaj, kipufogógázok, szennyezőanyag-kibocsátás, forgalomtorlódás) érintenek.

A cselekvési tervben a logisztikai szakmák tanúsítási rendszerének kidolgozására javasolt kezdeményezés javítja a szakképzés színvonalát, és új karrier-lehetőségeket nyit meg az ágazatban foglalkoztatottak számára. Az új technológiai megoldások bevezetése – különösen az információtechnológia területén – növeli a logisztikai ágazat szakértő-szükségletét és az alkalmazottak szakértelmének értékét.

A társadalom széles rétegeit illetően a cselekvési terv intézkedéseinek a társadalmi életterekre kifejtett hatása hosszú távon vélhetőleg kedvező lesz, különösen a helyes gyakorlati megoldásoknak a városi környezetben történő ösztönzésére irányuló intézkedéseknek köszönhetően. Ugyanakkor sok múlik a szállítási technológiák fejlődésén, továbbá az olyan kezdeményezéseknek mint a „zöld folyosók” kialakításának ösztönzése meg kell vizsgálniuk annak lehetőségét, hogy hogyan tehetik a teherszállítást jobban összeegyeztethetővé az életminőségről alkotott elképzeléseinkkel.

Igazgatási költségek

Az egyablakos ügyintézési rendszertől eltekintve – amely további beruházásokat igényel a nemzeti információtechnológiai hálózat teljesítményének javítása terén – a logisztikai cselekvési terv végrehajtásának közigazgatási költségei a vállalkozások és a hatóságok számára egyaránt alacsonyak lesznek. A hatóságok esetében a legjelentősebb költségelemek várhatóan az új szabványok kidolgozásához, a képesítéstanúsítási rendszer bevezetéséhez és a nemzeti szakképzési tantervek esetleges módosításához, a teljesítményértékelés és a teljesítménymérés megvalósításához, illetve a multimodális szállítást népszerűsítő központok működtetéséhez kapcsolódnak. A vállalkozások esetében a legjelentősebb költségtényezőket az új szabványokhoz való igazodás, valamint a tanúsítási és teljesítményértékelési igényeknek való megfelelés jelentik.

Következtetések

Sok minden szól a logisztika támogatását szolgáló európai uniós lépések megtétele mellett, ugyanakkor az elvárások is magasak. A politikai döntéshozóknak mindent el kellene követniük, hogy kibékítsék a logisztikai szolgáltatások számára előírt hatékonysági követelmények (amelyek az európai versenyképesség kulcsfontosságú tényezői) és az iparág gyakorlati megoldásainak fenntarthatósága között feszülő ellentétet.

Miközben tagadhatatlanul nagy az eltérés az átgondolt megoldási lehetőségek várható hatásainak tekintetében, ajánlatos a kombinált intézkedések megtétele, mivel ezek kölcsönösen erősíthetik egymás hatását, és ezt teszik szükségessé a teherszállítási logisztika jellegzetességei is, mely utóbbiakra kihatnak a technológia és szabályozás különböző területein elért fejlődés eredményei.

Az itt ajánlott intézkedéscsomag – közvetlenül vagy közvetve – kedvező hatással lesz az ágazat teljes logisztikai költségére, mivel csökkenti a megrendelés és a kommunikáció költségeit, a raktározás és a kockázatkezelés kapcsolódó költségeit, az átrakodás kapcsolódó költségeit és végezetül magának a szállításnak a költségeit. Ezen intézkedések némelyike előkészítő jellegű. Önmagukban nem lesznek azonnali hatással az Unió logisztikai szolgáltatásainak hatékonyságára, de szükséges lépéseket tartalmaznak a logisztikai keretek javítása irányában.

A kis- és középvállalkozások különösen nagy előnyre tehetnek szert, mivel a szabványosítás (az információs rendszerek és a járműtechnológiák területén) és a közigazgatási eljárások egyszerűsítése a működési költségek igen nagyarányú csökkentését teszi lehetővé. A minőségi tényező megerősítése a teherszállítási logisztikával kapcsolatos döntéshozatali eljárásban új piaci lehetőségeket fog teremteni.

A javasolt intézkedések várhatóan kedvező környezeti hatással lesznek, mivel segítik a felesleges szállítási tevékenységek csökkentését, javítják a szállítási módok integrációját, vonzóbbá teszik a környezetet jobban kímélő megoldásokat, illetve elősegítik a minőségi kritériumok – többek között a környezeti hatás – figyelembe vételét a fogyasztói döntések során.

A kombinált intézkedések társadalmilag is kedvező hatást fognak kifejteni, mivel javítják a szakképzés minőségét és fejlesztik a mobilitási lehetőségeket. A polgárok széles köre számára a hatékonyabb teherszállítási logisztika segítséget nyújt a fogyasztóként megszokott életminőség megőrzéséhez, miközben mérsékli az életterekre kifejtett negatív hatásokat.

Belső felülvizsgálat

Tekintettel a magas színvonalú és szigorú hatásvizsgálat készítése tekintetében vállalt kötelezettségére a Bizottság hatásvizsgálati testületet hozott létre, amelynek feladata, hogy elősegítse és ellenőrizze a Bizottság szolgálatai által készített hatásvizsgálatok minőségét. A testület e dokumentumot is felülvizsgálta és 2007. július 23-án nyilvánított róla véleményt. A véleményben foglalt megjegyzések figyelembe vételével a hatásvizsgálatot általános felülvizsgálatnak vetettük alá és lerövidítettük.

A változtatások többek között a következők voltak: a cselekvési terv probléma-felvetését és célkitűzéseit pontosítottuk, a politikai kontextust részletesebben átgondoltuk, rámutattunk a várható környezeti és társadalmi hatásokra és bővítettük a makrogazdasági modellezés magyarázatát.

[1] A felmérés során alkalmazott módszer tekintetében kérjük nézze át a „Preparatory Study for an Impact Assessment on a EU Freight Logistics Action Plan, Stakeholders’ demand for policy measures” (Előkészítő tanulmány a teherszállítási logisztikáról szóló európai uniós cselekvési terv hatásvizsgálatához. Az érdekeltek szakpolitikai intézkedésekre várnak.) című 2007. áprilisi dokumentumot.