(1)

Az Unió szolidaritásra épül mind polgárai, mind a tagállamok között. Ezen egyetemes és közös érték vezérli az Unió fellépéseit, és biztosítja a jelenlegi és jövőbeli társadalmi kihívások leküzdéséhez szükséges egységet, amely kihívások megoldásában a fiatalok is akarnak segíteni szolidaritásuk gyakorlatban történő kifejezésével. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke kiemeli a szolidaritást, mint az Unió számára egyik kulcsfontosságú elvet. A szolidaritás elvére az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkének (1) bekezdése is hivatkozik az Unió külső tevékenységeinek egyik alapjaként.

(2)

mivel a világban jelentősen nőttek a felmerülő humanitárius szükségletek, továbbá annak érdekében, hogy fokozottan előmozdítsuk a szolidaritást és a humanitárius segítségnyújtás átláthatóságát az uniós polgárok körében, elő kell segíteni a tagállamok közötti, valamint az ember okozta vagy természeti katasztrófákkal sújtott harmadik országokkal vállalt szolidaritást.

(3)

A humanitárius segítségnyújtás terén vállalt önkéntes tevékenységeknek hozzá kell járulniuk a szükségletalapú humanitárius reagáláshoz, és azokat a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és az Európai Bizottság által elfogadott, „A humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus” című együttes nyilatkozatban (4) meghatározott, a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus kell, hogy vezérelje. Elő kell mozdítani a nemzetközi humanitárius jogot és az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi jogot.

(4)

Adott esetben figyelembe kell venni az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának központi és átfogó koordinációs szerepét a humanitárius válságokra adandó koherens nemzetközi reagálás előmozdítása terén.

(5)

A humanitárius segítségnyújtás terén vállalt önkéntes tevékenységeknek hozzá kell járulniuk egy megfelelő humanitárius reagáláshoz, amely megerősíti az uniós humanitárius segítségnyújtási szakpolitikában a nemi dimenziót, és előmozdítja valamennyi korosztályban a nők és a férfiak sajátos szükségleteihez igazított megfelelő humanitárius reagálást. A humanitárius segítségnyújtás terén vállalt önkéntes tevékenységeknek figyelembe kell venniük a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő személyek – beleértve a nőket és a gyermekeket is – és a kockázatoknak leginkább kitett személyek szükségleteit és képességeit.

(6)

A humanitárius segítségnyújtás terén vállalt önkéntes tevékenységeknek – a humanitárius segélyezés elveivel összhangban – törekedniük kell az uniós humanitárius segítségnyújtás eredményességének és hatékonyságának a fokozására.

(7)

Az Unió helyzetéről szóló, 2016. szeptember 14-i beszéd hangsúlyozta a fiatalokba való befektetés szükségességét, és bejelentette egy Európai Szolidaritási Testület létrehozását abból a célból, hogy az egész Unióban lehetőségeket teremtsen a fiatalok számára, hogy a társadalom számára jelentős hozzájárulást tegyenek, szolidaritást mutassanak, és fejlesszék képességeiket, lehetővé téve számukra, hogy ne csak munkatapasztalatot szerezzenek, hanem felbecsülhetetlen emberi tapasztalatokat is.

(8)

„Az Európai Szolidaritási Testület” című, 2016. december 7-i közleményében a Bizottság hangsúlyozta, hogy egész Európában meg kell erősíteni a szolidaritási munkát, a fiatalok számára több és jobb lehetőséget kell biztosítani a legkülönbözőbb területeket érintő szolidaritási tevékenységek folytatásához, valamint támogatni kell a nemzeti, regionális és helyi szereplők munkáját a különböző kihívások és válsághelyzetek megoldásában. Az említett közlemény indította el az Európai Szolidaritási Testület első fázisát, amelyben különböző uniós programokhoz tartozó erőforrásokat mozgósítottak, hogy önkéntességi, gyakornoki és munkavállalási lehetőségeket kínáljanak a fiataloknak az egész Unióban.

(9)

E rendelet összefüggésében a „szolidaritás” a közjó iránti, egyéni és kollektív felelősségérzetként értelmezendő, ami konkrét intézkedésekben nyilvánul meg.

(10)

A szolidaritás egyik fontos megnyilvánulása – az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség alapvető elvein alapuló – segítség nyújtása az Unión kívül élő, humanitárius segélyre szoruló emberek és közösségek számára.

(11)

Tovább kell erősíteni a harmadik országbeli válságok és katasztrófák áldozatai iránti szolidaritást, valamint az uniós polgárok körében növelni kell a tájékozottságot és a láthatóságot a humanitárius segítségnyújtást és általában az önkéntességet mint egész életen át tartó tevékenységet illetően.

(12)

Az Unió és a tagállamok kötelezettséget vállaltak az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlődési menetrendje és annak fenntartható fejlődési céljai belső és külső fellépések révén történő végrehajtására.

(13)

A humanitárius és a fejlesztési törekvések gyakorlatban történő összekapcsolásáról szóló, 2017. május 19-i következtetéseiben a Tanács elismerte annak szükségességét, hogy erősíteni kell a rezilienciát a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési együttműködés jobb összekapcsolása révén, és tovább kell erősíteni a humanitárius segítségnyújtás, a fejlesztési együttműködés és a konfliktusmegelőzés egymást kiegészítő megközelítései közötti operatív kapcsolatokat.

(14)

A fiatalok számára a szolidaritási tevékenységekbe történő bekapcsolódásra olyan könnyen hozzáférhető és inkluzív lehetőségeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy kifejezzék a közösségek javára történő cselekvés melletti elkötelezettségüket, miközben személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődésük szempontjából is hasznos tapasztalatokra, ismeretekre, készségekre és képességekre tesznek szert, ezáltal javítva foglalkoztathatóságukat. Az említett szolidaritási tevékenységeknek támogatniuk kell a fiatal önkéntesek mobilitását, az interkulturális/kultúrák közti érzékenységet és az interkulturális párbeszédet is.

(15)

A fiatalok számára kínált szolidaritási tevékenységeknek lehetővé kell tenniük a fiatalok s konkrét és hasznos hozzájárulásait. A szolidaritási tevékenységeknek kielégítetlen társadalmi igényekre kell reagálniuk, valamint hozzá kell járulniuk a közösségek és a polgári szerepvállalás erősítéséhez. A szolidaritási tevékenységeknek lehetőségeket kell kínálniuk a fiataloknak, hogy értékes tudásra, készségekre és képességekre tegyenek szert. A szolidaritási tevékenységeknek pénzügyi szempontból hozzáférhetőnek kell lenniük a fiatalok számára, és azokat biztonságos és egészséges körülmények között kell végezni.

(16)

Az Európai Szolidaritási Testület program (a továbbiakban: a program) egyablakos ügyintézést biztosít az Unión belül és kívül végzett szolidaritási tevékenységek tekintetében. Az uniós finanszírozás hatékonyságának és a program hatásának maximalizálása érdekében a Bizottságnak törekednie kell valamennyi releváns program között koherens módon szinergiák kialakítására, anélkül azonban, hogy az ilyen szinergiák ahhoz vezetnének, hogy a pénzeszközöket az e rendeletben meghatározottaktól eltérő célkitűzések elérésére használják. Biztosítani kell az összhangot és a kiegészítő jelleget az egyéb releváns uniós szakpolitikákkal, így például az Európai Unió 2019-2027 közötti időszakra szóló ifjúsági stratégiájával (5) és egyéb releváns uniós programokkal, különösen az (EU) 2021/817 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott Erasmus+ programmal. A program a korábbi és a meglévő programok - különösen az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott európai önkéntes szolgálat és a 375/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott, az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés - erősségeire és szinergiáira épül. A programtevékenységek szempontjából releváns, létező uniós szintű hálózatokkal, így például az Eurodesk hálózattal is biztosítani kell a kiegészítő jelleget. Továbbá biztosítani kell a kiegészítő jelleget a meglévő kapcsolódó rendszerek, különösen az olyan nemzeti szolidaritási rendszerek, mint például az önkéntesség, a civil szolgálat és fiatalok számára biztosított mobilitási rendszerek, és a program között az ilyen rendszerek hatásának és jellegzetességeinek kölcsönös fokozása és gazdagítása, valamint adott esetben a bevált gyakorlatok kihasználása érdekében. A program nem helyettesítheti a hasonló nemzeti rendszereket. Biztosítani kell valamennyi fiatal számára az egyenlő hozzáférést a nemzeti szolidaritási tevékenységekhez.

(17)

A programot hétéves időszakra kell létrehozni, hogy időtartama igazodjon az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (9) megállapított, a 2021. január 1-jétől2027. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (a továbbiakban: a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret) időtartamához.

(18)

Az Unió kapcsolódó jogi aktusainak értelmezése tekintetében mind a határon átnyúló önkéntességet, mind a továbbra is az 1288/2013/EU rendelet alapján támogatott önkéntességet helyénvaló egyenértékűnek tekinteni az európai önkéntes szolgálat keretében vállalt önkéntességgel.

(19)

A program célja, hogy új lehetőségeket nyisson meg a fiatalok előtt, hogy a szolidaritással kapcsolatos területeken önkéntességi tevékenységeket vállaljanak, továbbá a saját kezdeményezésük alapján szolidaritási projekteket tervezzenek és dolgozzanak ki. Ezen lehetőségek hozzájárulnak a fiatalok személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődéséhez. A programnak támogatnia kell a hálózatépítési tevékenységeket is a résztvevők és a részt vevő szervezetek számára, valamint a támogatott tevékenységek minőségét biztosító és a résztvevők által megszerzett ismeretek érvényesítését fokozó intézkedéseket. A program ezáltal hozzá szándékozik járulni a fiatalok számára releváns európai együttműködéshez is, és felhívja a figyelmet annak pozitív hatására. Helyénvaló, hogy a kínált szolidaritási tevékenységek a résztvevőknek és a részt vevő szervezeteknek szóló, egyértelmű és részletes eljárást kövessenek, meghatározva a szolidaritási tevékenységek valamennyi szakaszának lépéseit.

(20)

A szolidaritási tevékenységeknek potenciális európai hozzáadott értéket kell képviselniük, és a közösségek javát kell szolgálniuk, valamint elő kell mozdítaniuk a résztvevők személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődését is. Szolidaritási tevékenységeket különböző területekkel kapcsolatban kell kialakítani, így például: oktatás és képzés; ifjúsági munka; foglalkoztatás; nemek közötti egyenlőség; vállalkozói kedv és különösen társadalmi érdekű vállalkozói kedv; állampolgárság és demokratikus részvétel; interkulturális érzékenység és interkulturális párbeszéd; társadalmi inklúzió; a fogyatékossággal élő személyek befogadása; környezet- és természetvédelem; éghajlat-politikai fellépés; katasztrófamegelőzés, katasztrófára való felkészültség és katasztrófa utáni helyreállítás; mezőgazdaság és vidékfejlesztés; élelmiszerek és nem élelmiszer jellegű cikkek biztosítása; egészség és jóllét; kultúra, beleértve a kulturális örökséget is; kreativitás; testnevelés és sport; szociális ellátás és jólét; harmadik országbeli állampolgárok befogadása és integrációja, figyelembe véve a migráns hátterű személyek előtt álló kihívásokat; területi együttműködés és kohézió; és a határokon átnyúló együttműködés. A szolidaritási tevékenységeknek jelentős tanulási és képzési dimenziót kell magukban foglalniuk olyan releváns tevékenységek által, amelyeket a szolidaritási tevékenységet megelőzően, az alatt és azt követően kínálnak a résztvevőknek.

(21)

Az önkéntesség – mind az Unión belül, mind az Unión kívül – gazdag tapasztalatszerzést jelent nemformális és informális tanulási kontextusban, és fokozza a fiatalok személyes, szociális-tanulmányi és szakmai fejlődését, aktív polgári szerepvállalását, polgári részvételét és foglalkoztathatóságát. Az önkéntesség nem gyakorolhat kedvezőtlen hatást a potenciális vagy meglévő fizetett foglalkoztatásra és nem tekinthető ez utóbbi helyettesítőjének. A Bizottságnak és a tagállamoknak a nyitott koordinációs módszer keretében együtt kell működniük az ifjúsági területre vonatkozó önkéntességi szakpolitikákat illetően.

(22)

A fiatalok kezdeményező szelleme a társadalom és a munkaerőpiac számára is fontos érték. A program hozzájárul az említett kezdeményező szellem erősítéséhez azzal, hogy lehetőséget biztosít a fiataloknak olyan saját szolidaritási projektek megtervezéséhez és végrehajtásához, amelyek konkrét kihívások kezelését célozzák a helyi közösségeik javára. A szolidaritási projektek lehetőséget biztosítanak a közös kihívásokra vonatkozó ötletek és az azokra reagáló innovatív megoldások kipróbálására alulról szerveződő megközelítés révén, és e projektek támogatják a fiatalokat abban, hogy maguk is szolidaritási tevékenységek kezdeményezőivé váljanak. A szolidaritási projektek ugródeszkaként is szolgálnak további szolidaritási tevékenységek vállalásához, és az első ösztönző lépést jelentik a résztvevők számára, hogy önfoglalkoztatásba fogjanak, valamint önkéntesként, gyakornokként vagy munkavállalóként továbbra is aktív polgárok legyenek egyesületekben, nem kormányzati szervezetekben vagy más, a szolidaritási, a nonprofit és az ifjúsági ágazatban aktív testületekben.

(23)

Az önkéntességben részt vevők (a továbbiakban: önkéntesek) hozzájárulhatnak a szükségleteken alapuló és elvek által vezérelt uniós humanitárius segítségnyújtási kapacitás erősítéséhez és a humanitárius ágazat eredményességének fokozásához, feltéve, hogy megfelelően kiválasztottak, képzettek és felkészítettek a bevetésre annak biztosítására, hogy rendelkezzenek a rászorulók leghatékonyabb módon történő segítéséhez szükséges készségekkel és képességekkel, és feltéve, hogy megfelelő támogatásra és felügyeletre számíthatnak az önkéntes tevékenység helyszínén. Ezért a magas szintű készségekkel rendelkező, magasan képzett és tapasztalt segítők, mentorok és szakértők fontos szerepet töltenek be azzal, hogy az önkéntesség részeként a helyszínen hozzájárulnak a humanitárius segítségnyújtás hatékonyságához, és támogatják az önkénteseket. Az ilyen segítők, mentorok és szakértők részt vehetnek az önkéntességben az önkéntesek vezetése és kísérése érdekében, valamint segíthetnek az önkéntesség fejlesztési és kapacitásépítési komponensének támogatásában, megerősítve ezáltal a helyi hálózatokat és közösségeket. Különös figyelmet kell szentelni a harmadik országok fogadó szervezeteinek kapacitására, továbbá az önkéntesség helyi körülményekhez való hozzáigazítására, valamint az önkéntesek és a helyi humanitárius szereplők, a fogadó közösség és a civil társadalom között interakció elősegítésére.

(24)

Fontos, hogy a résztvevők és a részt vevő szervezetek érezzék, hogy olyan egyének és szervezetek közösségéhez tartoznak, akik és amelyek elkötelezettek a szolidaritás fokozása iránt egész Európában. A részt vevő szervezeteknek ugyanakkor a kapacitásuk megerősítéséhez támogatásra is szükségük van, hogy egyre több résztvevő számára tudjanak jó minőségű szolidaritási tevékenységeket kínálni. A program támogatja a résztvevők és a részt vevő szervezetek közösségi szerepvállalásának erősítésére, a program szellemének előmozdítására, illetve a hasznos módszerek és tapasztalatok cseréjének ösztönzésére irányuló hálózatépítési tevékenységeket. A hálózatépítési tevékenységek hozzájárulnak a köz- és magánjogi szereplők körében a program ismertségének növeléséhez, valamint a résztvevők és részt vevő szervezetek által a program megvalósításáról adott visszajelzések összegyűjtésének megkönnyítéséhez.

(25)

Különös figyelmet kell fordítani a program által kínált szolidaritási tevékenységek és lehetőségek minőségének biztosítására, elsősorban a következők révén: a résztvevőknek nyújtott online és offline képzések, nyelvi támogatás és adminisztratív támogatás a kérdéses szolidaritási tevékenységet megelőzően, az alatt és azt követően, továbbá baleseti, betegség- és felelősségbiztosítás. Biztosítani kell a résztvevők által a program keretében nyert tapasztalatok útján szerzett ismeretek, készségek és képességek érvényesítését. A résztvevők, a részt vevő szervezetek és a szándékolt kedvezményezettek biztonsága és védelme továbbra is elsődleges fontosságú. Az ilyen biztonságnak és védelemnek magában kell foglalnia az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban lévő, megfelelő biztonsági ellenőrzési követelményeket a kiszolgáltatott csoportokkal dolgozó résztvevők tekintetében. Valamennyi szolidaritási tevékenységet a „ne árts” elv tiszteletben tartásával, továbbá az előre nem látható körülmények – például környezeti válságok, konfliktusok és világjárványok – hatásának kellő mérlegelésével kell végezni. Az önkéntesek nem vethetők be nemzetközi és belső fegyveres konfliktusok területén folytatott műveletekben, vagy olyan létesítményekben, amelyek megszegik a nemzetközi emberi jogi normákat.

(26)

A programnak tiszteletben kell tartania a gyermek jogainak előmozdítására és védelmére vonatkozó, 2017-es uniós iránymutatásokban és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 9. cikkében foglalt alapelveket.

(27)

Annak érdekében, hogy a programtevékenységek hatást gyakoroljanak a résztvevők személyes, tanulmányi, szociális, kulturális, állampolgári és szakmai fejlődésére, a kérdéses tevékenység tanulási eredményeit képező ismereteket, készségeket és képességeket megfelelően fel kell tárni és dokumentálni kell. Ennek érdekében, a 2012. december 20-i tanácsi ajánlásban (10) javasoltaknak megfelelően és adott esetben a nemzeti körülményekkel és sajátosságokkal összhangban, ösztönözni kell az uniós és nemzeti szintű hatékony eszközök – például a Youthpass és az Europass – felhasználását a nemformális és informális tanulás elismerésére.

(28)

A Bizottságnak és a nemzeti irodáknak emellett ösztönözniük kell a korábbi résztvevőket, hogy tapasztalataikat – olyan szerepekben, mint nagykövetek vagy valamely hálózat tagjai – osszák meg ifjúsági hálózatokon, oktatási létesítményeken és műhelyeken keresztül. A korábbi résztvevők is hozzájárulhatnak a résztvevők képzéséhez.

(29)

A minőségi védjegynek kell biztosítania, hogy jogaik és feladataik tekintetében a részt vevő szervezetek a szolidaritási tapasztalatszerzés minden szakaszában megfeleljenek a program alapelveinek és követelményeinek.

(30)

A programban részt venni kívánó minden szervezetnek kell kapnia minőségi védjegyet, feltéve, hogy megfelel a megfelelő feltételeknek. A minőségi védjegy odaítéléséhez vezető eljárást a program végrehajtó szerveinek folyamatos jelleggel kell működtetniük. A program végrehajtó szerveinek időszakosan újra kell értékelniük, hogy a szervezetek továbbra is megfelelnek-e azon feltételeknek, amelyek a minőségi védjegyük odaítéléséhez vezettek. A minőségi védjegyet vissza kell vonni, amennyiben a program végrehajtó szervei által elvégzett ellenőrzésekkel összefüggésben megállapítást nyer, hogy az adott szervezet már nem felel meg az említett feltételeknek. A kisebb szervezetek eltántorításának elkerülése érdekében a minőségi védjegy odaítélésére irányuló adminisztratív eljárást minimálisra kell csökkenteni.

(31)

Valamely szervezetnek, amely a program keretében szolidaritási tevékenységek nyújtásához finanszírozásra kíván pályázni, először minőségi védjegyet kell szereznie. Nem kell ilyen előfeltételt alkalmazni olyan természetes személyekre, akik a résztvevők valamely informális csoportjának nevében a szolidaritási projektjeikhez kérnek pénzügyi támogatást. A minőségi védjegy megszerzése azonban automatikusan nem vezethet finanszírozáshoz a program keretében.

(32)

Főszabályként a vissza nem térítendő támogatás iránti kérelmeket azon ország nemzeti hatóságához kell benyújtani, amelyben a részt vevő szervezet székhelye található. Az uniós vagy nemzetközi dimenzióval bíró tevékenységekkel, többek között az uniós szinten azonosított prioritási területeken, önkéntességi csoportok által végzett szolidaritási tevékenységekkel, valamint a harmadik országokban végzett humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató szolidaritási tevékenységekkel kapcsolatos, vissza nem térítendő támogatás iránti kérelmeket adott esetben központi szinten is lehet kezelni.

(33)

A részt vevő szervezetek számos funkciót tölthetnek be a program keretében. Fogadó kapacitásban a részt vevő szervezetek a résztvevők fogadásával kapcsolatos feladatokat látják el, így szükség szerint a tevékenységek szervezésével, valamint a szolidaritási tevékenység során a résztvevők eligazításával és támogatásával kapcsolatos feladatokat végzik. Támogató kapacitásban a szervezetek a résztvevők kiküldésével, valamint a szolidaritási tevékenység előtt a résztvevők felkészítésével és a szolidaritási tevékenység alatt és azután az irányításukkal kapcsolatos feladatokat látják el, beleértve a résztvevők képzését és a helyi szervezetekhez való irányításukat is a szolidaritási tevékenység után a további szolidaritási tapasztalatokkal kapcsolatos lehetőségek növelése érdekében. A minőségi védjegynek tükröznie kell a tényt, hogy az egyedi követelmények a nyújtott szolidaritási tevékenység típusától függően különböznek, és tanúsítania kell, hogy a szervezet képes biztosítani a szolidaritási tevékenységek minőségét a szolidaritási tapasztalat valamennyi szakaszában, összhangban a program elveivel és célkitűzéseivel. A tevékenységeit alapvetően megváltoztató bármely szervezetnek tájékoztatnia kell a program illetékes végrehajtó szervét, amely újraértékelheti, hogy az említett szervezet továbbra is megfelel-e azon feltételeknek, amelyek a minőségi védjegy odaítéléséhez vezettek.

(34)

A fiatalok szolidaritási tevékenységeinek támogatása érdekében a részt vevő szervezetek lehetnek nonprofit vagy profitképző köz- vagy magánjogi szervezetek vagy nemzetközi szervezetek, és magukban foglalhatnak ifjúsági szervezeteket, vallási intézményeket, jótékonysági egyesületeket, világi humanista szervezeteket, nem kormányzati szervezeteket vagy a civil társadalom egyéb szereplőit.

(35)

Elő kell segíteni a programprojektek kiterjesztését. Olyan egyedi intézkedéseket kell bevezetni, amelyek segítenek az Európai Szolidaritási Testület programprojektjei gazdáinak vissza nem térítendő támogatásokra pályázni vagy szinergiákat kialakítani az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott támogatás révén, valamint a migrációval, a biztonsággal, a jogérvényesüléssel és az uniós polgársággal, az egészségüggyel és a kultúrával kapcsolatos programok révén.

(36)

Az Európai Szolidaritási Testület támogató központjainak támogatniuk kell a program végrehajtó szerveit, a részt vevő szervezeteket és a résztvevőket a programtevékenységek magasabb színvonalú végrehajtása, valamint az ilyen tevékenységekben megszerzett képességek azonosításának és érvényesítésének többek között a Youthpass-szal történő javítása érdekében.

(37)

Az Európai Szolidaritási Testület portálját folyamatosan fejleszteni kell annak biztosítása érdekében, hogy a program – az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11) megállapított normákkal összhangban – az érdeklődő egyének és szervezetek számára egyaránt könnyen elérhető legyen, és egyablakos ügyintézést biztosítson többek között a regisztráció, a profilok és lehetőségek felderítése és megtalálása, a hálózatépítés és a virtuális cserekapcsolatok, az online képzés, a nyelvi támogatás és a tevékenységeket követő támogatás, valamint egyéb hasznos, a jövőben esetlegesen felmerülő funkciók tekintetében.

(38)

Az Európai Szolidaritási Testület portálját tovább kell fejleszteni, figyelembe véve az „Európai interoperabilitási keret – Végrehajtási stratégia” című, 2017. március 23-i bizottsági közleményben meghatározott európai interoperabilitási keretet, amely konkrét iránymutatást nyújt az interoperábilis digitális közszolgáltatások létrehozásának módjáról, és amelyet a tagállamokban és az Európai Gazdasági Térség más tagjaiban nemzeti interoperabilitási keretek révén hajtanak végre. Az európai interoperabilitási keret 47 konkrét ajánlást fogalmaz meg a közigazgatások számára arra vonatkozóan, hogy miként lehet javítani interoperabilitási tevékenységeik irányítását, kapcsolatokat létesíteni az egyes szervezetek között, egyszerűsíteni a végponttól végpontig tartó digitális szolgáltatásokat támogató folyamatokat, valamint biztosítani, hogy se a meglévő, se az új jogi aktusok ne veszélyeztessék az interoperabilitási erőfeszítéseket.

(39)

A programra az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a finanszírozási eszközökre és a költségvetési garanciákra – vonatkozó szabályokat.

(40)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13), valamint a 2988/95/EK, Euratom (14), a 2185/96/Euratom, EK (15) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (16) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok - többek között a csalás - megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK rendelettel és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(41)

A program 18 és 30 év közötti fiataloknak szól. Annak érdekében, hogy részt vegyenek a program által kínált tevékenységekben, az ilyen fiataloknak először regisztrálniuk kell az Európai Szolidaritási Testület portálján.

(42)

A humanitárius tevékenység egyedi kihívásaira tekintettel, a humanitárius segítségnyújtási műveleteket támogató önkéntes résztvevőknek legalább 18 éveseknek kell lenniük, és nem lehetnek 35 évesnél idősebbek.

(43)

A program keretében különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a szolidaritási tevékenységek minden fiatal és különösen a leghátrányosabb helyzetűek számára hozzáférhetőek legyenek. Különleges intézkedéseket kell bevezetni a társadalmi inklúziónak és a hátrányos helyzetű fiatalok részvételének az előmozdítására, beleértve az észszerű alkalmazkodást, amely lehetővé teszi a fogyatékossággal élő személyek számára a hatékony és másokkal egyenlő szerepvállalást, összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 27. cikkével és a 2000/78/EK tanácsi irányelvvel (18). Az ilyen különleges intézkedéseknek figyelembe kell venniük azon korlátokat, amelyek számos vidéki régiónak, az Unió legkülső régióinak, valamint a tengerentúli országoknak és területeknek a távoli fekvéséből, továbbá egyes elővárosi övezetek szegénységéből adódnak. Hasonlóképpen, a tagállamoknak, a tengerentúli országoknak és területeknek, valamint a programhoz társult harmadik országoknak törekedniük kell arra, hogy elfogadjanak minden olyan megfelelő intézkedést, amely a program megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges. Az említett intézkedéseknek lehetőség szerint – és a schengeni vívmányok, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó uniós jog sérelme nélkül – meg kell oldaniuk az olyan igazgatási kérdéseket, amelyek nehézségeket támasztanak a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzése tekintetében, valamint az Európai Unión belüli, határokon átnyúló tevékenységek esetében az európai egészségbiztosítási kártya megszerzése tekintetében.

(44)

Szem előtt tartva az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát, összhangban az Uniónak az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodás végrehajtására és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérésére vonatkozó kötelezettségvállalásaival, a program szándéka hozzájárulni az éghajlat-politikai szempontok érvényesítéséhez és azon átfogó célkitűzés megvalósításához, hogy összességében az uniós költségvetési kiadások 30 %-a támogasson éghajlat-politikai célkitűzéseket. Az európai zöld megállapodással - mint a fenntartható növekedés megvalósításának tervével - összhangban az e rendelet szerinti intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a „ne árts” elvet a program alapvető jellegének megváltoztatása nélkül. A program végrehajtása során releváns intézkedéseket kell beazonosítani és bevezetni, továbbá újraértékelni azokat a releváns értékelésekkel és felülvizsgálati folyamattal összefüggésben. Szintén helyénvaló mérni az éghajlat-politikai célkitűzésekhez hozzájáruló releváns intézkedéseket, ideértve a program környezeti hatásának csökkentésére irányulókat is.

(45)

Ez a rendelet megállapít egy pénzügyi keretösszeget a program számára, amely a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (19) 18. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(46)

Az e rendelet szerinti finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket az alapján kell megválasztani, hogy azok mennyiben képesek elérni az intézkedések egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzések költségeit, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Az említett választás vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos megtételekor mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek alkalmazását.

(47)

Azon harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai, részt vehetnek uniós programokban az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (20) alapján létrehozott együttműködés keretében, amely megállapodás értelmében a programok végrehajtásának az e megállapodás alapján elfogadott határozaton kell alapulnia. Harmadik országok részvétele egyéb jogi eszközökön is alapulhat. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia, amely előírja harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljeskörű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Harmadik országoknak a programban való teljeskörű részvétele az érintett harmadik országnak a programban való részvételére vonatkozó egyedi megállapodásokban megállapított feltételekhez kötött. A teljeskörű részvétel továbbá maga után vonja a nemzeti iroda létrehozására és az egyes programintézkedések közvetett irányítás keretében történő irányítására vonatkozó kötelezettséget. A programhoz nem társult harmadik országok jogalanyai a munkaprogramban és a Bizottság által közzétett pályázati felhívásokban meghatározottak szerint vehetnek részt egyes programintézkedésekben. A program végrehajtása során figyelembe lehet venni egyedi szabályokat Andorra, Liechtenstein, Monaco, San Marino és az Apostoli Szentszék jogalanyainak részvétele tekintetében.

(48)

A program hatásának maximalizálása érdekében olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamok és a programhoz társult harmadik országok, valamint más uniós programok a program szabályai szerint további finanszírozási forrásokat bocsássanak rendelkezésre.

(49)

A 2013/755/EU tanácsi határozat (21) alapján a tengerentúli országokban és területeken letelepedett személyek és szervezetek finanszírozásban részesülhetnek, figyelemmel a program szabályaira és célkitűzéseire, valamint az azon tagállamra alkalmazandó esetleges szabályokra, amelyhez a releváns tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(50)

Tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikkére és összhangban a „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című, 2017. október 24-i bizottsági közleménnyel, a programnak tekintetbe kell vennie az e cikkben említett régiók sajátos helyzetét. Intézkedéseket kell hozni a legkülső régiók részvételének növelésére valamennyi intézkedésben, többek között pénzügyi támogatás útján, adott esetben mobilitási intézkedések céljára. Elő kell segíteni az említett régiók és harmadik országok – különösen a szomszédaik – lakosai és szervezetei közötti mobilitási csereprogramokat és együttműködést. Az ilyen intézkedéseket rendszeresen nyomon kell követni és értékelni kell.

(51)

A költségvetési rendelettel összhangban a Bizottságnak munkaprogramokat kell elfogadnia, és ezekről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A munkaprogramoknak meg kell határozniuk a program általános és egyedi célkitűzéseivel összhangban a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket, a vissza nem térítendő támogatások kiválasztásának és odaítélésének kritériumait, valamint valamennyi egyéb szükséges elemet. A munkaprogramokat és azok bármely módosítását a vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktusok útján kell elfogadni.

(52)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) (22) és (23) bekezdése alapján a programot egyedi nyomonkövetési követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, elkerülve ugyanakkor a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. Az említett követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat kell magukban foglalniuk, amelyek alapul szolgálnak a program által a gyakorlatban kifejtett hatások értékeléséhez, beleértve a társadalmi és humanitárius kihívásokra gyakorolt hatásokat is.

(53)

Helyi, nemzeti és európai szinten is megfelelő tájékoztatást, publicitást és terjesztést kell biztosítani a program által támogatott intézkedésekből adódó lehetőségek és eredmények vonatkozásában. Különös figyelmet kell fordítani a szociális vállalkozásokra, ösztönözve őket a programtevékenységek támogatására. A tájékoztatási, publicitási és terjesztési tevékenységeknek támaszkodniuk kell a program valamennyi végrehajtó szervére, és adott esetben rendelkezniük kell más kulcsfontosságú érdekelt felek támogatásával is. Továbbá a Bizottságnak a programciklus során rendszeresen együtt kell működnie az érdekelt felek széles körével, köztük a részt vevő szervezetekkel, hogy elősegítse a bevált gyakorlatok és a projekteredmények cseréjét, valamint visszajelzést gyűjtsön a programról. A nemzeti irodákat fel kell kérni az említett folyamatban való részvételre.

(54)

A program célkitűzéseinek jobb megvalósítása érdekében a Bizottságnak, a tagállami hatóságoknak és a nemzeti irodáknak lehetőleg szorosan együtt kell működniük, adott esetben partnerségben a szolidaritási tevékenységek terén szakértelemmel rendelkező nem kormányzati szervezetekkel, szociális vállalkozásokkal, ifjúsági szervezetekkel, fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetekkel és helyi érdekeltekkel.

(55)

A lakossági tájékoztatás magasabb szintű hatékonysága és a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergia biztosítása érdekében az e rendelet alapján kommunikációs tevékenységekre elkülönített pénzügyi forrásoknak hozzá kell járulniuk az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció biztosításához is, amennyiben az említett prioritások kapcsolódnak a program általános célkitűzéséhez.

(56)

E rendelet hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében a programnak maximálisan ki kell használnia a már meglévő irányítási szabályokat. A program átfogó végrehajtását ezért már létező struktúrákra, nevezetesen a Bizottságra és az (EU) 2021/817 rendelet ifjúságról szóló fejezetében említett intézkedések irányítására kijelölt nemzeti irodákra kell bízni. A „fiatalok részvétele humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos szolidaritási tevékenységekben” programág keretébe tartozó intézkedéseket azonban elsősorban közvetlenül kell irányítani. A Bizottságnak rendszeresen konzultálnia kell a fontos érdekelt felekkel – köztük a részt vevő szervezetekkel – a program végrehajtásáról.

(57)

Annak érdekében, hogy a tagállamokban és a programhoz társult harmadik országokban biztosított legyen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a jogbiztonság, minden egyes nemzeti hatóságnak ki kell jelölnie egy független auditszervezetet. Amennyiben megvalósítható, és az eredményesség maximalizálása érdekében a független auditszervezeteknek azonosaknak kell lenniük az (EU) 2021/817 rendelet ifjúságról szóló fejezetében említett intézkedésekre vonatkozóan kijelöltekkel.

(58)

A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy elfogadjanak valamennyi megfelelő intézkedést a program megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetése érdekében. Ebbe beletartozik – lehetőség szerint és a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó uniós jog sérelme nélkül – az olyan kérdések megoldása, amelyek nehézségeket támasztanak a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzése tekintetében.

(59)

A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy a programvégrehajtás nyomon követésére és az értékelésre vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen, időben és megfelelő szintű részletességgel gyűjtsék össze. Az ilyen adatokat a releváns adatvédelmi szabályoknak megfelelő módon kell közölni a Bizottsággal.

(60)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezen hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (23) megfelelően kell gyakorolni.

(61)

A kedvezményezettekre vonatkozó követelmények egyszerűsítése érdekében a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsített vissza nem térítendő támogatásokat kell alkalmazni egyösszegű átalányok, átalányfinanszírozás és egységköltségek formájában. A program keretében mobilitási intézkedésekhez nyújtott, a Bizottság által meghatározottak szerinti egyszerűsített vissza nem térítendő támogatásoknak figyelembe kell venniük a fogadó országban szokványos lakhatási és megélhetési költségeket. A nemzeti joggal összhangban a tagállamokat ösztönözni kell arra is, hogy mentesítsék az említett vissza nem térítendő támogatásokat bármely adó és szociális járulék alól; a köz- vagy magán jogalanyok által egyéneknek odaítélt vissza nem térítendő támogatásokat azonos módon kell kezelni.

(62)

A program célkitűzéseinek megvalósítása terén elért haladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mellékletnek a program teljesítménymutatói tekintetében történő módosítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(63)

Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) meghatározott alapvető jogokat, és figyelembe veszi az ott elismert elveket. E rendelet különösen törekszik arra, hogy biztosítsa a nők és a férfiak közötti egyenlőséghez való jog, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon, társadalmi-gazdasági háttéren alapuló megkülönböztetésmentességhez való jog teljeskörű tiszteletben tartását, és hogy előmozdítsa a Charta 21. és 23. cikkének alkalmazását.

(64)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok egy, az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is tartalmaznak.

(65)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a fiatalok és a szervezetek hozzáférhető és magas színvonalú szolidaritási tevékenységekben való részvételének fokozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél terjedelme és hatása miatt jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(66)

A költségvetési rendelettel összhangban, egy már megkezdett tevékenységre is odaítélhető vissza nem térítendő támogatás, feltéve, hogy a pályázó bizonyítani tudja, hogy a tevékenységet a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt szükséges megkezdeni. A vissza nem térítendő támogatás iránti kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költségek azonban nem jogosultak uniós finanszírozásra, kivéve kellően indokolt, kivételes esetekben. Az uniós támogatásokban bekövetkező olyan fennakadások elkerülése érdekében, amelyek károsak lehetnek az Unió érdekeire, lehetővé kell tenni, hogy a finanszírozási határozatban a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kezdetén egy korlátozott időtartamra, és csak kellően indokolt esetekben rendelkezzenek a tevékenységeknek, illetve költségeknek a 2021. január 1-jétől való támogathatóságáról, még akkor is, ha a vissza nem térítendő támogatás iránti kérelem benyújtása előtt hajtották végre az említett tevékenységeket, illetve merültek fel az említett költségek.

(67)

Az e rendelet keretében nem támogatott intézkedések vagy kezdeményezések nem vehetők be a munkaprogramokba.

(68)

A teljes egészében vagy részben az Unió költségvetéséből finanszírozott beruházások hozzáadott értékének optimalizálása érdekében szinergiákra kell törekedni, különösen a program és egyéb uniós programok között, beleértve a megosztott irányítás révén végrehajtott pénzeszközöket is. E szinergiák maximalizálása érdekében kulcsfontosságú támogató mechanizmusokat kell biztosítani, beleértve valamely, a program és egy másik uniós program keretében végrehajtott intézkedések kumulatív finanszírozását is mindaddig, amíg az ilyen kumulatív finanszírozás nem haladja meg az intézkedés teljes elszámolható költségét. E célból e rendeletnek megfelelő szabályokat kell megállapítania, különösen azon lehetőségre vonatkozóan, hogy ugyanazon költséget vagy kiadást arányosan jelentsék be a programhoz és egy másik uniós programhoz kapcsolódóan.

(69)

Az (EU) 2018/1475 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (24)2021. január 1-jével hatályon kívül kell helyezni.

(70)

A releváns szakpolitikai területen történő támogatásnyújtás folyamatosságának biztosítása és a program végrehajtása megkezdésének a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kezdetétől történő lehetővé tétele érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és azt visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni,