EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32010H0191

A Bizottság ajánlása ( 2010. március 22. ) az eurobankjegyek és az euroérmék törvényes fizetőeszközi minőségének hatályáról és joghatásairól

HL L 83., 2010.3.30, p. 70–71 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2010/191/oj

30.3.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/70


A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2010. március 22.)

az eurobankjegyek és az euroérmék törvényes fizetőeszközi minőségének hatályáról és joghatásairól

(2010/191/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

Az eurobankjegyek törvényes fizetőeszközi minőségéről az Európai Unió működéséről szóló szerződés 128. cikke rendelkezik a monetáris politikára vonatkozó fejezetben. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a monetáris politika területén azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro („részt vevő tagállamok”).

(2)

Az euro bevezetéséről szóló, 1998. május 3-i 974/98/EK tanácsi rendelet (1) 11. cikke értelmében kizárólag az euroérmék rendelkeznek törvényes fizetőeszközi minőséggel a részt vevő tagállamokban.

(3)

Az euroövezet szintjén jelenleg tapasztalható némi bizonytalanság a törvényes fizetőeszközi minőség hatályára és joghatásaira vonatkozóan.

(4)

Ez az ajánlás az euroövezet pénzügyminisztériumainak és nemzeti központi bankjainak képviselőiből álló munkacsoport által készített jelentés főbb megállapításain alapul.

(5)

A Bizottság három évvel az ajánlás elfogadását követően felülvizsgálja annak végrehajtását, és felméri a szabályozási intézkedések szükségességét,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1.   A törvényes fizetőeszközi minőség általános meghatározása

Fizetési kötelezettség fennállása esetén az eurobankjegyek és az euroérmék törvényes fizetőeszközként való alkalmazása az alábbiakat vonja maga után:

a)

Kötelező elfogadás:

Egy adott fizetési kötelezettség kedvezményezettje nem utasíthatja vissza az eurobankjegyek vagy az euroérmék elfogadását, kivéve, ha a felek más fizetőeszköz használatában állapodtak meg.

b)

Teljes névértéken történő elfogadás:

Az eurobankjegyek és az euroérmék monetáris értéke megegyezik a bankjegyeken és az érméken feltüntetett összeggel.

c)

Fizetési kötelezettség alóli feloldás lehetősége:

Az adós feloldhatja magát a fizetési kötelezettség alól azáltal, hogy eurobankjegyeket és euroérméket ajánl fel a hitelező számára.

2.   Az eurobankjegyek és az euroérmék elfogadása kiskereskedelmi ügyletekben

Kiskereskedelmi ügyletekben az eurobankjegyek és az euroérmék fizetőeszközként való elfogadása az irányadó szabály. Elfogadásuk visszautasítása kizárólag a „jóhiszeműség elvéhez” kapcsolódó okokon alapulhat (például a kiskereskedő nem rendelkezik visszajáró aprópénzzel).

3.   Nagy címletű bankjegyek elfogadása kiskereskedelmi ügyletekben

Kiskereskedelmi ügyletekben a nagy címletű bankjegyeket el kell fogadni fizetőeszközként. Elfogadásuk visszautasítása kizárólag a „jóhiszeműség elvéhez” kapcsolódó okokon alapulhat (például a felajánlott bankjegy névértéke aránytalan a fizetés hitelezőjének járó összeghez képest).

4.   Az eurobankjegyek és az euroérmék használatára kiszabott pótdíjak hiánya

Az eurobankjegyekkel és az euroérmékkel teljesített fizetésre semmilyen pótdíjat nem lehet kiszabni.

5.   Az intelligens bankjegy-érvénytelenítő rendszerek (IBNS) által festékkel megjelölt eurobankjegyek

Annak ellenére, hogy az intelligens bankjegy-érvénytelenítő rendszerek (IBNS) által biztonsági tintával megjelölt eurobankjegyek törvényes fizetőeszköznek minősülnek, a tagállamoknak határozott eszközökkel az érdekelt felek (bankok, kiskereskedők, lakosság) tudtára kell adniuk, hogy a megjelölt bankjegyeket vissza kell szolgáltatni a nemzeti központi bankok részére, mivel azok nagy valószínűséggel lopásból származnak.

6.   A kibocsátott bankjegyek és érmék teljes megsemmisítése természetes személyek által

A tagállamoknak sem tiltaniuk, sem büntetniük nem szabad azt, ha természetes személyek kis mennyiségű eurobankjegyet vagy euroérmét teljes mértékben megsemmisítenek. A tagállamoknak azonban tiltaniuk kell a nagy mennyiségű eurobankjegy vagy euroérme engedély nélküli megsemmisítését.

7.   A bankjegyek és érmék művészi célból történő csonkítása

A tagállamoknak nem szabad bátorítaniuk az eurobankjegyek és az euroérmék művészi célból történő csonkítását, azonban azt tűrni kötelesek. Az így megcsonkított bankjegyeket vagy érméket alkalmatlannak kell minősíteni a pénzforgalomban való részvételre.

8.   A pénzforgalomra alkalmas euroérmék megsemmisítésére vonatkozó döntés hatásköre

Egyetlen nemzeti hatóság sem hozhat egymagában döntést a pénzforgalomra alkalmas euroérmék megsemmisítésére vonatkozóan. A pénzforgalomra alkalmas euroérmék megsemmisítését megelőzően az illetékes nemzeti hatóságnak egyeztetnie kell a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság euroérme albizottságával, és tájékoztatnia kell a pénzverde-igazgatók munkacsoportját.

9.   Az 1 és 2 eurocentes érmék törvényes fizetőeszközi minősége és a kerekítési szabályok

Azokban a tagállamokban, ahol kerekítési szabályokat alkalmaznak, és így az árakat a legközelebbi ötcentesre kerekítik, az 1 és 2 eurocentes érméknek továbbra is törvényes fizetőeszköznek kell minősülniük, és azokat továbbra is el kell fogadni mint fizetőeszközt. A tagállamoknak azonban tartózkodniuk kell az új kerekítési szabályok elfogadásától, mivel azok korlátozzák azt a lehetőséget, hogy az adós a fizetési kötelezettséget a tartozás pontos összegének felajánlásával oldja fel, és bizonyos esetekben túlfizetéshez vezethetnek a készpénzkifizetéseknél.

10.   A gyűjtőknek szánt euroérmék törvényes fizetőeszközi minősége

A tagállamoknak minden szükségesnek ítélt intézkedést meg kell hozniuk annak érdekében, hogy megakadályozzák a gyűjtőknek szánt euroérmék fizetőeszközként való használatát (például sajátos csomagolás, egyértelmű tájékoztatás, nemesfém használata, a névértéknél magasabb eladási árak).

Ennek az ajánlásnak az összes euroövezeti tagállam, az Európai Központi Bank, valamint az európai és nemzeti kereskedelmi szövetségek és fogyasztóvédelmi egyesületek a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2010. március 22-én.

a Bizottság részéről

Olli REHN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 139., 1998.5.11., 1. o.


Top