EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62015TN0403

T-403/15. sz. ügy: 2015. július 22-én benyújtott kereset – JYSK kontra Bizottság

HL C 311., 2015.9.21, p. 58–59 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

21.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 311/58


2015. július 22-én benyújtott kereset – JYSK kontra Bizottság

(T-403/15. sz. ügy)

(2015/C 311/63)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: JYSK sp. z o. o. (Radomsko, Lengyelország) (képviselő: H. Sønderby Christensen ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a „Konvergencia Lengyelországban” célkitűzés keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) nyújtott támogatás tekintetében az „Innovatív gazdaság” operatív program részét képező „Európai közös szolgáltatási központ – Intelligens logisztikai rendszerek” elnevezésű nagyprojekthez az ERFA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó 2015. május 11-i C(2015) 3228 végleges bizottsági határozatot.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a JYSK teljesíti a lengyel kormány által megállapított követelményeket, és mind a 2007–2013-as „Innovatív gazdaság” operatív program (IG OP), mind pedig az uniós jog célkitűzéseit.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a projekt összhangban áll az IG OP-vel és az uniós joggal.

A felperes előadja, hogy a Bizottság a határozatában nem kérdőjelezi meg, hogy a 4.5.2. részintézkedésben (2. melléklet) megállapított kritériumok összhangban állnak az IG OP-vel és az uniós joggal. A felperes továbbá előadja, hogy a Bizottság nem kérdőjelezi meg azt a tényt sem, hogy a projekt összhangban áll a megállapított kritériumokkal, és/vagy hogy a JYSK jogosan ért el 60,5 pontot.

3.

A harmadik jogalap e jogvita lényegére vonatkozik:

A felperes előadja, hogy a YISK-nek – valójában – semmi köze nincs e jogvitához, mivel valamennyi fél – még a Bizottság is – egyetért abban, hogy a JYSK ténylegesen eleget tett a megállapított kritériumoknak. A felperes szerint e jogvita ezért kizárólag egyrészt a lengyel hatóságok, másrészt pedig a Bizottság közötti, jogszerűségre vonatkozó vita. Ez nem mehet a JYSK terhére.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság képviselője megerősítette, hogy a lengyel hatóságok az uniós joggal és az IG OP-val összhangban jártak el.

A felperes szerint egyértelmű, hogy a Bizottság jóváhagyta valamennyi megállapított követelményt, és hogy elfogadta az IG OP-t és a konkrét végrehajtást.

5.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a Bizottság és a lengyel hatóságok közötti hatáskörmegosztást, valamint megsértette a szubszidiaritás és az arányosság elvét.

A felperes előadja, hogy a Bizottság a nemzeti támogatást nem jogosult olyan okokra hivatkozva megtagadni, amelyekről a lengyel hatóságoknak kell dönteniük, mivel ez utóbbiak rendelkeznek a területet érintő alapos ismeretekkel. A felperes szerint a Bizottság továbbá olyan okokra hivatkozva sem jogosult megtagadni a támogatást, amelyek számára a JYSK kérelme benyújtásának időpontjában ismertek voltak. Az „Eredménytábla” (4.5.2. részintézkedés) pontosan kifejezi az IG OP célkitűzéseit és rendeltetését, amelyek a nyomonkövetési bizottságban a Bizottság képviselője számára a JYSK kérelme benyújtásának időpontjában ismertek voltak. Az IG OP megfelelő megértése/értelmezése során a felperes szerint figyelembe kell venni azt, hogy a lengyel hatóságok speciális ismeretekkel rendelkeznek a radomskói munkavállalók munkahelyeit és képesítéseit illetően, és a Bizottság nem hagyhatja figyelmen kívül minden részletében a lengyel hatóságok által a program végrehajtása keretében elvégzett értékelést, és nem helyes továbbá döntő jelentőségűként figyelembe venni az IG OP valamely adott szándékát vagy adott „célkitűzését”, ahogyan azt a Bizottság teszi. A felperes szerint az IG OP és az uniós jog helyes értelmezésének azon kell alapulnia, hogy egyes rendelkezések nagyobb jelentőséggel bírnak, mint mások, ahogyan ezt az eredménytábla is mutatja (4.5.2. részintézkedés).

6.

A hatodik jogalap a Bizottság érveinek kifogásolásán alapul.

A felperes előadja, hogy a JYSK kérelme benyújtásának időpontjában (2008. július) a három fő érv egyike sem volt érvényes és/vagy döntő jelentőségű abban az értelemben, amelyet azoknak a Bizottság tulajdonít, és abban az értelmezésben, amelyre a Bizottság hivatkozik. A felperes szerint ezen érvek így nem lehetnek relevánsak ebben az ügyben, és ha a bíróság azokat relevánsnak is találja, azok nem döntő jelentőségűek.


Top