EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52013AE0841

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről (COM(2012) 788 final – 2012/0366 (COD))

HL C 327., 2013.11.12, p. 65–81 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

12.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 327/65


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről

(COM(2012) 788 final – 2012/0366 (COD))

2013/C 327/13

Előadó: José Isaías RODRÍGUEZ GARCÍA-CARO

2013. január 15-én az Európai Parlament és a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről

COM(2012) 788 final – 2012/0366 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció 2013. március 26-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2013. július 10–11-én tartott, 491. plenáris ülésén (a július 11-i ülésnapon) 173 szavazattal 52 ellenében, 28 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések

1.1

Az Európai Bizottság által javasolt jogszabály-tervezet jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke képezi (1). Ezért a jogszabálytervezet feltételezhető célja a dohánytermékekre vonatkozó jogi rendelkezések közelítése a belső piac megfelelő működésének garantálása érdekében. Az irányelvjavaslat indokolásának 3.9.1. pontja megállapítja, hogy e jogalap kiválasztását a 2001/37/EK irányelv esetében az Európai Unió bírósága megerősítette (2), ezért az megfelelő a jelen javaslat esetében is, amely a népesség egészségének a dohányzás kockázataival szembeni magas szintű védelmét célozza.

1.2

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elviekben üdvözli ezt a jogalapot a javaslat célkitűzéseinek fényében, melyekkel az EGSZB teljes mértékben egyetért, és amelyek célja elsősorban az, hogy az emberek, különösen a fiatalok, ne kezdjék el a dohányzást. Az EGSZB ugyanakkor megjegyzi, hogy néhány alkalommal, például az Európai Parlament Jogi Bizottságában is, kétségek merültek fel e jogalappal kapcsolatban, különösen arra vonatkozóan, hogy a kitűzött célt a tagállamok kielégítő mértékben el tudják-e érni.

1.3

Az EGSZB maradéktalanul egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az egészséghez való jognak elsőbbséget kell élveznie mindenfajta gazdasági megfontolással szemben. Ennek kapcsán az EGSZB határozottan támogatja, hogy indítsanak felvilágosító és tudatosító programokat és kampányokat a nagyközönség számára azzal kapcsolatban, hogy a dohányzás milyen súlyosan károsítja az egészséget. Mindazonáltal továbbra is kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a javasolt intézkedések segítenek-e a fokozatos leszokásban. Ezért az EGSZB a szóban forgó intézkedés kiegészítését javasolja, hangsúlyozva az általános iskolákban és középiskolákban alkalmazott nevelési és tanácsadási stratégiák európai szintű jelentőségét, annak érdekében, hogy valamennyi gyermek és fiatal pontos, teljes körű és rendszeres információkhoz jusson a dohánytermékekről és azok káros következményeiről, valamint a környezeti dohányfüstnek való kitettség rákkeltő hatásairól (3).

1.4

Az EGSZB leszögezi, hogy Unió-szerte jelentős számú munkahely kerül veszélybe a dohánytermelés és a kapcsolódó termékek előállításához, csomagolásához és kereskedelméhez kötődő értéklánc mentén valamennyi ágazatban. Az EGSZB szerint oda kell figyelni, hogy meg lehessen előzni ezeket a munkaerő-piaci kockázatokat, és nyomatékosan ajánlja, hogy a munkahelyek megtartása érdekében éljenek az átmeneti és szerkezetátalakítási intézkedések összes fellelhető formájával, különösképpen a munkavállalókat célzó képzési lehetőségekkel, illetve az újfajta termékeket gyártó vállalkozások és mezőgazdasági üzemek számára nyújtott tudományos, műszaki és innovációs támogatásokkal. Meg kell jegyezni, hogy a dohánytermesztés hozzájárul a vidéki foglalkoztatáshoz. Hatékonyan kell felhasználni a kohéziós és strukturális alapokat, a regionális alapokat, illetve a kutatási és innovációs alapokat azokban a tagállamokban, amelyeket a legkeményebben érint ez a lehetséges szerkezetváltás, különösképpen a jelenlegi gazdasági válsággal összefüggésben.

1.5

Fennáll a veszélye, hogy az adóbevételek jelentősen csökkenni fognak, nem csupán az illegális kereskedelem növekedése, hanem a forgalom és az árak visszaesése miatt is. A dohányhoz kapcsolódó adók az Európai Unióban ma mintegy 100 milliárd eurót tesznek ki.

1.6

A bűnszövetkezetek kezében lévő illegális kereskedelem (csempészet és hamisítás) rohamosan növekedni fog, ami a legális dohányértékesítés visszaesését váltja ki. Ezáltal a dohányhoz kapcsolódó adóbevétel csökken, az egészségügyi és minőségi ellenőrzések hiányában veszélybe kerül a fogyasztók biztonsága, a kiskorúak pedig könnyebben hozzájutnak a dohánytermékekhez. Az Európai Unióban az illegális kereskedelem következtében (az OLAF adatai szerint) évente 10 milliárd euró adóbevétel esik ki (4), hiszen ma a csempészett dohány értékesítése az uniós eladások 10 %-át teszi ki (5). Az EGSZB csak üdvözölni tudja, hogy az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye részeként nemrég aláírták a dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyvet, amelyben a dohánytermékek illegális gyártásának és kereskedelmének felszámolását célzó hatékony intézkedések bevezetésére kérik fel az érintett feleket (6).

1.7

A jelenlegi tervezet jelentősen megváltoztatja majd a piacra kerülés feltételeit, a versenyt és a szabad kereskedelem szükséges működését egy legális, de igen erősen szabályozott termék vonatkozásában. Az EGSZB megjegyzi, hogy bizonyos uniós és nemzetközi szintű hatáselemzések kapcsán aggodalmak merültek fel. Az EGSZB ugyanakkor arra szólít fel, hogy vizsgálják meg a várható előnyöket, mind az egészségügyi költségek csökkenése, mind a népesség egészségének javulása szempontjából, tekintettel arra, hogy az európai polgárok az Alapjogi Charta 35. cikkének értelmében joggal várják el, hogy az Európai Unió magas szintű egészségvédelmet biztosítson számukra.

1.8

Az, hogy az irányelv fontos elemeinek későbbi továbbfejlesztését illetően számos hatáskör felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén az Európai Bizottsághoz kerül, beavatkozást jelent a tagállamok szuverén illetékességi köreibe, ez pedig sérti a szubszidiaritás elvét. Az EGSZB elfogadhatatlannak tartja azokat a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, amelyek nem felelnek meg maradéktalanul az EUMSZ 290. cikkében foglaltaknak. Emellett nyolc nemzeti parlament részéről (a szubszidiaritásvizsgálat keretében) 14 ellenszavazat érkezett az Európai Bizottság javaslatához, mivel az nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás elvét (7).

1.9

Az EGSZB támogatja a kockázatcsökkentés koncepcióját, és ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy pontosan határozza meg, melyek azok a „kisebb kockázattal járó termékek”, amelyek kétségbevonhatatlanul, tudományosan bizonyítva kevesebb kockázatot jelentenek a hagyományos cigarettákhoz képest, és dolgozzon ki rájuk megfelelő jogi keretet is. Ez elsősorban a dohányt (nem pedig mesterséges nikotint) tartalmazó és ezért az irányelv hatálya alá eső termékekre vonatkozik.

2.   Bevezetés

2.1

Az EGSZB teljes mértékben tisztában van a dohánytermékek közegészségügyi kockázataival. Amint azt az irányelvjavaslat indokolásának 1. pontja is kijelenti, az Európai Unióban a dohányzás az első az idő előtti elhalálozáshoz vezető tényezők sorában, és évente csaknem 700 000 halálesetért tehető felelőssé. Ennek megfelelően a javaslat oly elismerésre méltó és maradéktalanul támogatott célkitűzésekre összpontosít, mint a dohányzás elkezdésének megelőzése, különösen a fiatalok körében, figyelembe véve, hogy a dohányzók 70 %-a 18 éves kora előtt, 94 %-a pedig 25 éves kora előtt kezd dohányozni. Ez megerősíti, hogy a gyermekekre és a fiatalokra irányuló intézkedésekre van szükség (8).

2.2

Ennek kapcsán az EGSZB úgy véli, hogy az irányelv felülvizsgálata mindenképpen szükséges, ezért késlekedés nélkül elvégzendő. Ugyanakkor már most is néhány éves késésben vagyunk, annak ellenére, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája szerint az európai uniós politikák és cselekvések megfogalmazása és végrehajtása során magas szintű egészségvédelmet kell biztosítani. Egyértelmű, hogy az egészséghez való jognak továbbra is elsőbbséget kell élveznie mindenfajta gazdasági megfontolással szemben. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy azokban az országokban, amelyek nagyon korlátozó jellegű dohányellenes jogszabályokat fogadtak el, a fogyasztás szintje alig változott. Ez a helyzet például Spanyolországban, ahol az Európai Bizottságnak a füstmentes környezetről nemrég közzétett jelentése (9) szerint a fogyasztás mértéke a legutóbbi három évben az elfogadott szigorú jogszabályok ellenére alig két százalékpontnyit csökkent. Ennek kapcsán a javasolt intézkedések mellett az EGSZB azt is határozottan támogatja, hogy indítsanak felvilágosító és tudatosító programokat és kampányokat a nagyközönség számára azzal kapcsolatban, hogy a dohányzás milyen súlyosan károsítja az egészséget: ezek hosszú távon erősítik a javasolt intézkedések hatékonyságát. Továbbra is kétséges ugyanis, hogy az intézkedések mennyire könnyítik meg a dohányzásról való szükséges, fokozatos leszokást.

2.3

Az Európai Bizottság által 2012. december 19-én előterjesztett, a dohánytermékekről szóló 2001/37/EK irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslattervezet azonban súlyos következményekkel járhat az Európai Unióban a foglalkoztatásra, a gazdaságra és az adóbevételekre, és így ellentétes lehet az Unió egyéb olyan alapvető célkitűzéseivel, mint a teljes foglalkoztatás és a gazdasági növekedés (EUSZ 3. cikk), ha nem kerül sor kísérő intézkedések meghozatalára. A dohányszektor az Unióban közel 1,5 millió embernek ad munkát. Közülük 400 000 fő dohánytermesztéssel foglalkozó gazdálkodó, 956 000 fő foglalkoztatása pedig a dohány kiskereskedelmi eladására épül (10). Emellett a dohánytermékekből évente mintegy 100 milliárd eurónyi adó folyik be, és az ágazat az export szempontjából is jelentős, mivel egyike azon kevés ágazatnak, amelynek mérlege mind európai szinten, mind számos tagállamban továbbra is pozitív. 2010-ben az Európai Unió tagállamai összesen mintegy 55 000 tonna dohányterméket exportáltak. A legnagyobb exportőr Bulgária volt (13 200 t), Görögországgal (11 200 t) és Franciaországgal (8 000 t) a nyomában. Emellett a dohánytermesztési ágazat 400 000 embernek ad munkát az Unióban, elsősorban más megélhetési lehetőségekkel nem rendelkező, elmaradott régiókban. Az UNITAB és a COPA statisztikái szerint a dohánytermesztésre szakosodott agrárgazdaságok 96 %-a átlagosan 0,5–3 hektárt művelő családi vállalkozás (11).

3.   Általános megjegyzések

3.1

Az Európai Bizottság által előterjesztett, dohánytermékekre vonatkozó irányelvjavaslat hat területre összpontosít:

csomagolás és címkézés,

összetevők és adalékanyagok,

formátumok,

biztonsági elemek és nyomon követhetőség,

nemzetközi dimenziójú távértékesítés,

füstnélküli dohánytermékek és a szabályozott termékkör kiterjesztése.

A fenti hat terület közül háromnak igen jelentős hatása lenne az Európai Unió tagállamaiban a foglalkoztatásra és az adóbevételekre. A címkézés és csomagolás, illetve az összetevők tekintetében a javaslat a maiakhoz képest sokkal nagyobb egészségügyi figyelmeztetéseket írna elő, és korlátok közé szorítaná a dohánytermékek formátumát, ízét és tartalmát is. Így például valamennyi dobozon a csomagolás 75 %-át lefedő szöveg és képek formájában egészségügyi figyelmeztetést kell majd elhelyezni, és ehhez járul még, hogy a dobozok oldalán (minden oldal 50 %-án) új tájékoztató szövegeket kell feltüntetni, a néhány tagállamban előírt jövedéki címke, a kiskorúaknak való eladás tilalmáról szóló szöveg és a dohánytermékek figyelését és nyomon követhetőségét célzó új intézkedésekhez fenntartott hely mellett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sokkal kisebb hely marad a regisztrált márkajelzések feltüntetésére. Másrészt minimumkövetelményeket is megszabnak majd a dobozok magasságára és szélességére nézve, ami azt jelenti, hogy bizonyos doboztípusok el fognak tűnni. Ez történik majd a néhány országban, például Görögországban igen népszerű „casket” formátummal. Hasonlóképpen eltűnne a Portugáliában legnagyobb arányban értékesített doboztípus is. A csomagolásnak ez a módosítása – amelynek hátterében semmiféle tudományos bizonyíték nem áll – ráadásul munkahelyeket is veszélybe sodorhat a csomagolási iparban, amelynek sok európai országban, például Német-, Lengyel- és Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Ausztriában nagy jelentősége van. Meg kell jegyezni, hogy a dobozok méreteire vonatkozó minimumkövetelményekről sem a nyilvános konzultációban, sem pedig a hatásvizsgálati jelentésben nem esett szó. Emellett tilos lesz a jellegzetes ízesítésű cigaretták árusítása is, és új meghatározást alakítanak ki a „szivarka” kapcsán, amely ellentmondásban van az Unióban már valamivel több mint egy éve érvényben lévő adóügyi jogszabályokkal (12).

3.2

Ennek következtében, és mivel minden doboznak azonos formátuma és a cigarettáknak azonos íze lesz, a márkák között pusztán az ár jelenti majd a különbséget, ami az ágazat egészében az értéklánc értékvesztését vonja majd maga után. Ha egyedül az ár marad az a tényező, amelyben versenyezni lehet, akkor az árak esni fognak, ami egyrészt az ágazatban működők jövedelmének és a kormányok adóbevételeinek csökkenését, másrészt az ágazatbeli munkahelyek egy részének megszűnését vonja majd maga után.

3.3

Ez az egyetlen, áralapú differenciálási lehetőség többek között ahhoz vezet majd, hogy az Európai Unióban termesztett minőségi dohány nem lesz már vonzó az olyan vállalatok számára, amelyeknek gyárai vannak az EU területén, mivel a minőség már nem lesz kritérium a dohánylevél-vásárlásnál. Ez pedig az európai bizottsági hatáselemzésben foglaltakkal ellentétben veszélyt jelent majd a dohánytermeléstől függő munkahelyek számára. Jelenleg az Unióban az évi dohánytermés 250 000 tonnára rúg: Olaszország a legnagyobb termelő (89 000 tonnával), őt Bulgária (41 056 tonna), Spanyolország (38 400 tonna) és Görögország (24 240 tonna) követi. A láncnak ez az eleme 400 000 embernek ad munkát: Bulgáriában a legtöbbnek, ahol 110 000-en dolgoznak a dohánytermesztésben, Lengyelországban 75 100-an, Olaszországban pedig 59 300-an (13).

3.4

A formátumok és az ízek szabványosításának egy másik következménye adott esetben a dohánycsempészet növekedése is lehet. Ha végül minden termék szinte teljesen egyforma lesz, akkor az a maffiának kedvez, amely csempészárujának formátumát és ízét nagyon könnyen az eredeti, a fogyasztók által megszokotthoz tudja majd igazítani, és így illegális csatornákon keresztül, a tagállami adóhatóságok megkerülésével, adófizetés nélkül tudja majd kielégíteni a keresletet. Ráadásul az ilyen termékek mindenfajta minőségi kontroll nélkül kerülnek piacra, ami komoly kockázatot jelent majd a fogyasztók biztonságára nézve.

3.5

A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint az Európai Unióban az illegális kereskedelem miatt évente tízmilliárd eurós nagyságrendű dohányipari adóbevételtől esnek el a hatóságok. Jelenleg az EU-ban a csempészett dohánytermékek eladása a teljes kereskedelem 10 %-át teszi ki (14). Ezért az EGSZB csak üdvözölheti, hogy 2012. november 12-én a WHO dohányzás-ellenőrzési keretegyezményének részeként aláírtak egy jegyzőkönyvet a dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról. A dokumentum, melyről az Unió és a tagállamok nevében az Európai Bizottság folytatott tárgyalásokat, felszólítja az érintetteket, hogy hozzanak hatékony intézkedéseket a dohánytermékek illegális gyártása és kereskedelme ellen (15).

3.6

Az adóbevételek kiesése mellett az illegális kereskedelem növekedése a dohánytermékek eladásának visszaesését is okozza, ami pedig a teljes értékláncra hatással lesz, azon belül is elsősorban a dohányértékesítéssel foglalkozó kiskereskedelmi egységekre. Az EU-ban mintegy egymillió munkahely függ közvetlenül vagy közvetetten a kiskereskedelmi dohányértékesítéstől. Kis élelmiszerüzletekről, bódékról vagy olyan speciális egységekről van szó, mint Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban – és legújabban Magyarországon – a cigaretta és bélyegárusítási engedéllyel rendelkező trafikok, amelyeket az illetékes tagállami szervek szabályoznak és ellenőriznek. Csak Görögországban 40 000-en dolgoznak a kiskereskedelmi dohányértékesítésben (16).

3.7

Az EGSZB leszögezi, hogy munkahelyek kerülhetnek veszélybe a dohány- és kapcsolódó termékek termeléséhez, csomagolásához és kereskedelméhez kötődő értéklánc mentén valamennyi ágazatban, valamint az olyan mezőgazdasági területeken, amelyeken nincs más alternatíva és már a KAP-támogatások sem elérhetők. Meg kell jegyezni, hogy a dohánytermesztés hozzájárul a vidéki foglalkoztatáshoz. Az EGSZB kéri, hogy fordítsanak megfelelő figyelmet ezeknek a munkaerő-piaci kockázatoknak a minimalizálására, és nyomatékosan ajánlja, hogy a munkahelyek megtartása érdekében ezen a téren éljenek az átmeneti és szerkezetátalakítási intézkedések összes fellelhető formájával, elsősorban a munkavállalókat célzó képzési lehetőségekkel, illetve tudományos, műszaki és innovációs támogatásokkal az újfajta termékeket előállító vállalkozások és mezőgazdasági üzemek számára. Hatékonyan kell felhasználni a kohéziós és strukturális alapokat, a regionális alapokat, illetve a kutatási és innovációs alapokat azokban a tagállamokban, amelyeket a legkeményebben érint ez a lehetséges szerkezetváltás, különösen a jelenlegi gazdasági válság kapcsán.

3.8

Az EGSZB végső soron belátja, hogy az irányelvjavaslat jelentős kockázatokat rejthet. Mivel azonban az Alapjogi Charta 35. cikkével összhangban az európai polgárok joggal várják el az Európai Uniótól a magas szintű egészségvédelem biztosítását, kéri, hogy vizsgálják meg a várható előnyöket, mind az egészségügyi kiadások csökkenése, mind pedig a népesség egészségének javulása szempontjából.

3.9

Másrészről az irányelvjavaslatban szerepel tizenhat olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktus, amely szabályozási és döntéshozatali jogkörökkel ruházza fel az Európai Bizottságot az irányelv lényeges elemeivel kapcsolatban. Olyan kérdésről van viszont szó, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke kifejezetten tilt (17). Ily módon szinte semmilyen mozgásteret nem hagynak a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek az irányelv alapvető elemeinek szabályozására.

4.   Részletes megjegyzések

4.1

Az irányelvjavaslatban szereplő intézkedések nagyon korlátozóak és olyan kritériumokra épülnek, amelyek csökkentik a dohány „vonzerejét” a kitűzött egészségügyi célok elérése érdekében. Az EGSZB ezenkívül rá kíván mutatni annak szükségességére, hogy külön az európai fiatalokat megcélzó terveket és oktatási kampányokat hajtsanak végre. Ennek kapcsán meg kell jegyezni, hogy még az Európai Bizottság is alighanem nagyon csekélyre (2 %-osra) becsüli saját intézkedéseinek egészségügyi hatását, ugyanakkor ezzel a progresszivitással elkerülhető, hogy komoly és ezáltal adott esetben aránytalan gazdasági károk keletkezzenek.

4.1.1

Megcáfolhatatlan tudományos bizonyítékok nem támasztják alá, hogy az oldalak felét beborító új tájékoztató szövegen felül a csomagolási egység mind első, mind hátsó oldala külső felületének 75 %-át kitöltő egészségügyi figyelmezetést kelljen elhelyezni (9. cikk). Bár egy Hammond-tanulmány (18) szerint hatékonyak az ilyen figyelmeztetések, más tanulmányok, például a Maastrichti Egyetem (19) és az amerikai FDA tanulmánya (20) szerint éppen az ellenkezője igaz, és piktogramok elhelyezésével nem lehet hatékonyan csökkenteni a dohányosok számát. Az Európai Bizottság Eurobarométer felmérése (21) szerint tíz dohányosból kilenc úgy véli, hogy a nagyméretű figyelmeztetések nem ösztönzik őket a dohányzásról való leszokásra, és tízből heten úgy gondolják, hogy az ilyenfajta intézkedések nem segítik elő, hogy a kiskorúak kevesebbet dohányozzanak. Egy amerikai szövetségi feljebbviteli bíróság pedig nemrég szintén arra a következtetésre jutott ítéletében, hogy nem bizonyított eléggé az ilyen nagyméretű grafikai egészségügyi figyelmezetések hatékonysága. Megállapítja, hogy „nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy az ilyen jellegű figyelmeztetések közvetlen módon jelentősen visszaszorították volna a dohányzást a jelenleg vizsgált országok bármelyikében”, hozzátéve, hogy „nagyon gyenge a kísérletek igazoló ereje” (22).

4.2

Az egészségügyi figyelmeztetések méretének ilyen aránytalan megnövelése az alábbiakhoz vezet még:

a gyártók legitim szellemi és ipari tulajdonjogainak egyoldalú kisajátítása azzal, hogy nem tudják használni bejegyzett márkáikat. Az Európai Bíróság szerint (23) a gyártóknak jogukban áll használni bejegyzett kereskedelmi márkáikat és egyedivé tenni termékeiket;

további versenymegszorítás egy, a termékmegkülönböztetés szempontjából már egyébként is nagyon korlátozott ágazatban;

a bármilyen legális kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó alapvető kereskedelmi jogok megsértése;

új termékek piacra dobásának megnehezítése, illetve

a kínált termékek minőségfejlesztésének és a kapcsolódó kutatásnak a beszüntetése. Önkényes módon korlátozzák az újgenerációs új termékek piacra kerülését anélkül, hogy lehetővé tennék egy olyan világos szabályozási keret létrehozását, amellyel elemezhető lenne azoknak a kockázatoknak a csökkentése, amelyekkel az ilyen termékek járhatnak a népességre nézve. Mindez gátat szabhat annak, hogy sokféle, különböző terméket fejlesszenek ki, és visszaveti az ezzel kapcsolatos innovációs és kutatási tevékenységhez kapcsolódó munkahelyek létrehozását is. Ezekre az új és adott esetben kisebb kockázatot jelentő termékekre pedig nem kellene hogy vonatkozzanak ugyanazok a korlátozások, amelyek a hagyományos termékek esetében érvényesek.

4.3

Ugyanez érvényes az összetevőkre vonatkozó megszorításokra is, melyek célja a jellegzetes ízesítésű dohánytermékek betiltása (6. cikk). Ezek nem arra vonatkozó tudományos vizsgálatokra épülnek, hogy miként lehetne csökkenteni az ilyen összetevők toxicitását vagy addiktivitását, hanem olyan szubjektív kritériumra, hogy miként lehet csökkenteni a dohányzás vonzerejét, illetve szubjektív sztereotípiákra azzal kapcsolatban, hogy egyes korcsoportok és nemek szerinti csoportok milyen típusú dohányt fogyasztanak. Ugyanez a szubjektivitás érzékelhető akkor, amikor bármiféle indoklás nélkül, önkényesen betiltanak bizonyos formátumokat, mint például a slim vagy vékony cigarettákat (melyekre nem terjedt ki a nyilvános konzultáció, és amelyek nem szerepelnek a hatásvizsgálati jelentésben), a rövid cigarettákat, a mentolos cigaretták minden fajtáját, meghatározva a vágott dohány tasakonkénti minimumsúlyát és szabványosítva dobozának formáját, illetve még egy új kategóriát is, „a szivarkát” kitalálva – mindezt a 2011. január 1-je óta hatályban levő 2011/64/EU irányelvvel (24) ellentétesen. Az egyes európai országokban nagyon elterjedt vékony és mentolos cigaretták betiltása ahhoz vezet majd, hogy mivel a fogyasztók nem fognak hozzájutni ezekhez, kénytelenek lesznek az illegális piacról csempészáruként beszerezni őket. Ráadásul olyan dohánytermékekről van szó, melyet leginkább felnőtt dohányosok fogyasztanak, így ebben a konkrét esetben nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy mindez azt szolgálja, hogy a kiskorúak ne jussanak dohánytermékekhez. Például konkrétan a mentol esetében nem szabad elfelejteni, hogy ezt a fajta cigarettát főként felnőttek szívják, és hogy olyan országok, amelyek nagyon magas szintű jogszabályokkal rendelkeznek a dohányzás elleni küzdelem terén, konkrét tiltásokkal bizonyos összetevőkre vonatkozóan – ilyen például az USA és Kanada – nem tiltották be az ilyen dohánytermékeket. Ezért az EGSZB azt javasolja, hogy töröljék az irányelvjavaslatból a mentol betiltását.

4.3.1

Végül teljes mértékben egyetértünk azzal az európai bizottsági javaslattal, hogy tiltsák be a piacon a rágógumi, piña colada, mojito stb. ízesítésű új termékeket, az úgynevezett „candy-flavoured” cigarettákat, melyek elsődleges célcsoportja a fiatalok.

4.3.2

Egy, az összetevőkre vonatkozó túlzott megszorítás az ízek szabványosításához vezetne, lehetetlenné téve a versenyben az egyes termékek megkülönböztetését, korlátozva a beruházásokat és új termékek piacra dobását – mindezt a fogyasztók rovására, akiktől így elveszik a választás lehetőségét.

4.4

Az EGSZB azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy pontosan határozza meg, hogy melyek azok a „kisebb kockázattal járó termékek”, amelyek kétségbevonhatatlanul, tudományosan bizonyítva kevesebb kockázatot jelentenek a hagyományos cigarettákhoz képest, és dolgozzon ki rájuk megfelelő jogi keretet is. A csökkentett kockázat koncepciója azokra a termékekre vonatkozik, amelyek kiválthatják a hagyományos cigarettákat, és sokkal kevesebb kockázattal járnak az egészségre, nem pedig a leszokást szolgáló termékekre. A dohányt (és nem mesterséges nikotint) tartalmazó termékekre, amelyek ezáltal az irányelv hatálya alá esnek, olyan egyértelmű meghatározást és szabályozást kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztóknak kommunikálják az ilyen termékek jellemzőit.

4.5

Másrészről az Európai Bizottság olyan intézkedéseket is felvesz irányelvjavaslatába, melyek célja az illegális dohánykereskedelem csökkentése. Így például a javaslat 14. cikkében az Európai Bizottság egy nyomonkövetési és árukövetési rendszer kiépítését javasolja, illetve különböző további biztonsági intézkedéseket annak érdekében, hogy az EU-ban csak olyan termékeket lehessen értékesíteni, amelyek megfelelnek az irányelvben előírtaknak. Ez az intézkedés olyan aránytalan gazdasági és adminisztratív terhet jelent, melyet sok kis és középvállalkozás nem bír el, és igen valószínűtlen, hogy csökkenteni fogja az illegális kereskedelmet, és még jelentősebb adminisztratív terhet fog jelenteni a tagállamoknak az ellenőrzés során. Ráadásul ez a rendszer nem fogja megfékezni a csempészetet és az illegális kereskedelmet, az irányelvjavaslat több intézkedése inkább ösztönözni fogja őket. Ebből kiindulva az EGSZB úgy véli, hogy az irányelvjavaslat 14. cikkében szereplő rendelkezéseknek pontosan meg kellene egyezniük azokkal a nyomonkövethetőségi záradékokkal, amelyek a tavalyi év végén a részes felek konferenciáján a WHO által az illegális kereskedelemre vonatkozóan megkötött jegyzőkönyvben szerepelnek (25).

4.6

Végezetül az irányelv lehetőséget fog adni az Európai Bizottságnak, hogy egyre több felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén olyan alapvető kérdéseket szabályozzon és módosítson, mint az adalékanyagok szintjei, az egészségügyi figyelmeztetések megszövegezése, mérete és elhelyezése. Így szinte semmilyen mozgásteret nem hagy a tagállamok számára az irányelv megvalósításával kapcsolatban, ami az EU-ban egy eddig kevésszer alkalmazott, extrém mértékű beavatkozást feltételez, amely sérti a szubszidiaritás és az arányosság elvét, ahogy nyolc tagállam (26) (Olaszország, Cseh Köztársaság, Görögország, Bulgária, Dánia, Portugália, Románia és Svédország) nemzeti parlamentje rá is mutat erre. Olaszország esetében a parlament nemcsak azt jelezte, hogy a javaslat ellentétes a fenti elvekkel, hanem azt is hangsúlyozta, hogy egyes betiltott cigarettafajták (például a vékony/slim vagy az alacsony kátránytartalmú cigaretta) hatékony eszköz lehet a dohányzás leszoktatását vagy csökkentését célzó politikában (27).

4.6.1

Például az irányelvjavaslat 8., 9. és 11. cikke lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén módosítsa az egészségügyi figyelmeztetések szövegét, formátumát, elrendezését, méretét és elhelyezését. A 6. cikk pedig azt, hogy döntsön az adalékanyagok tartalmáról és megengedett legmagasabb értékekeiről.

4.6.2

A szivar, szivarka és pipadohány esetében az irányelvjavaslat fenntartja a jogot, hogy automatikusan megszüntessen bizonyos kivételeket, amennyiben „a körülmények jelentős megváltozása” áll be, azaz az értékesítési volumenben bekövetkezett, legalább 10 %-os növekedés, amely legalább 10 tagállamban megfigyelhető; vagy pedig a 25 évesnél fiatalabb fogyasztói csoportok körében 5 %-os növekedés. Az Európai Bizottság nincs tisztában azzal, hogy a 27 tagállamból 10-ben rendkívül kicsi ezeknek a termékeknek a piaca, és így könnyen bekövetkezhet egy 10 %-os változás. Így nincs sok értelme az intézkedésnek, és ez csak nagy jogbizonytalanságot szül ebben az alágazatban.

4.7

Még ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén lehetőség is van jogkörök átruházására, ehhez egy sor feltételnek meg kell felelni. Ezek értelmében csak egy jogalkotási aktus nem alapvető elemeinek vonatkozásában kerülhet sor felhatalmazáson alapuló jogi aktusra. Ennek a javaslatnak az esetében erről nincs szó.

Kelt Brüsszelben, 2013. július 11-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Henri MALOSSE


(1)  Az EUMSZ 114. cikke:

„1.

Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a 26. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.”

(2)  Lásd a C-491/01. sz., királynő kontra egészségügyi miniszter ex parte British American Tobacco (Investments) Ltd és Imperial Tobacco Ltd ügyet.

(3)  HL C 128., 2010.5.18., 89–93. o.

(4)  http://europa.eu/rapid/press-release_OLAF-11-5_en.htm?locale=EN.

(5)  A Nomisma által készített, „The European Tobacco Sector. An analysis of the socio-economic footprint” c. jelentést valamint az Európai Bizottság 2012. november 16-i sajtóközleményét.

(6)  Ugyanott.

(7)  http://www.ipex.eu/IPEXL-WEB/dossier/dossier.do?code=COD&year=2012&number=0366&appLng=HU

(8)  HL C 351., 2012.11.15., 6–11. o.

(9)  Jelentés a dohányfüstmentes környezetről szóló 2009. november 30-i tanácsi ajánlás végrehajtásáról.

(10)  A Nomisma által készített "The European Tobacco Sector. An analysis of the socio-economic footprint" c. jelentés.

(11)  DIVTOB: Az EU déli dohánytermelő régióinak diverzifikálása. Hohenheimi Egyetem. A hatodik keretprogramból finanszírozott európai kutatási és technológiai fejlesztés.

(12)  A Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról; HL L 176., 2011.7.5., 24–36. o.

(13)  Lásd a 10. lábjegyzetet.

(14)  Lásd az 5. lábjegyzetet.

(15)  Lásd az 5. lábjegyzetet.

(16)  Lásd a 10. lábjegyzetet.

(17)  HL C 115., 2008.5.9., 172. o.

(18)  Hammond D. “Health warning messages on tobacco products: a review.” (Egészségügyi figyelmeztetések dohánytermékeken: áttekintés), Tobacco Control 2011; 20:327-3. Sambrook Research International, „A review of the science base to support the development of health warnings for tobacco packages” (A tudományos alapok áttekintése a dohánytermékek csomagolására szánt egészségügyi figyelmeztetések kidolgozásának elősegítéséhez), Newport: Sambrook Research International; 2009. (Az Európai Bizottság számára készített jelentés).

(19)  http://www.maastrichtuniversity.nl/web/Main/Sitewide/News1/SmokersWillNotBePutOff1.htm.

(20)  Nonnemaker, J., et al., Experimental Study of Graphic Cigarette Warning Labels: Final Results Report Prepared for Center for Tobacco Products, Food and Drug Administration, Contract No. HHSF-223-2009-10135G, 2010. december.

(21)  http://ec.europa.eu/health/tobacco/docs/eurobaro_attitudes_towards_tobacco_2012_en.pdf.

(22)  RJ Reynolds Tobacco Company v Food & Drug Administration, United States Court of Appeals for the District of Columbia Circuit, 2012. augusztus.

(23)  Az Európai Bíróság C-10/89. sz. ügyben hozott 1990. október 17-i ítélete.

(24)  A Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról; HL L 176., 2011.7.5., 24–36. o.

(25)  http://apps.who.int/gb/fctc/PDF/cop5/FCTC_COP5(1)-en.pdf.

(26)  http://www.ipex.eu/IPEXL-WEB/dossier/dossier.do?code=COD&year=2012&number=0366&appLng=HU

(27)  Az olasz parlament szociális kérdésekkel foglalkozó bizottságának véleménye a COM(2012) 788 final sz. európai bizottsági dokumentumról.


MELLÉKLET

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Véleményéhez

A következő módosító indítványokat, amelyeknél a támogató szavazatok száma az összes leadott szavazat legalább egynegyede volt, a vita során elutasították:

Ellenvélemény

A vélemény teljes szövege az alábbi szöveggel váltandó fel:

1.    Következtetések

1.1

Az Európai Bizottság által javasolt irányelv jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke képezi  (1) . A javaslat célja a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó jogszabályok és egyéb szabályozó rendelkezések közelítése a belső piac megfelelő működésének garantálása érdekében. Az indokolás 3.9.1. pontja megállapítja, hogy e jogalap kiválasztását a 2001/37/EK irányelv esetében az Európai Unió bírósága megerősítette  (2) , ezért az megfelelő a jelen javaslat esetében is. Eszerint mind a 2001-es irányelv, mind pedig jelenlegi felülvizsgálata a belső piac megfelelő működésének garantálását célozza a népesség egészségének a dohányzás kockázataival szembeni magas szintű védelmével.

1.2

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) határozottan támogatja a javaslatot, mivel az a belső piac működésének javítását célozza: újabb ösztönzőt nyújt a tagállamok számára ahhoz, hogy megtegyék az egészségvédelemhez szükséges és kívánatos lépéseket, és lehetővé teszi, hogy a tagállamok a javaslatban foglaltaknál szigorúbb szabályokat fogadjanak el.

1.3

Az egészség témájában és más ahhoz kapcsolódó tárgyakban kidolgozott számos korábbi véleményével összhangban az EGSZB maradéktalanul egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az egészséghez való jognak elsőbbséget kell élveznie mindenfajta gazdasági megfontolással szemben. Az EGSZB ezért határozottan támogatja, hogy indítsanak felvilágosító és tudatosító programokat és kampányokat a nagyközönség számára azzal kapcsolatban, hogy a dohányzás milyen súlyosan károsítja az egészséget. Ezeknek az itt javasolt intézkedésekkel párhuzamosan kellene futniuk, melyek a fiatalokat a dohányzásra rászoktató ösztönzők csökkentését és a nikotinfüggők leszokásban való támogatását célozzák. Az EGSZB az erre vonatkozó pont kiegészítését javasolja, hangsúlyozva az általános iskolákban és középiskolákban alkalmazott nevelési és tanácsadási stratégiák európai szintű jelentőségét, annak érdekében, hogy valamennyi gyermek és fiatal pontos, teljes körű és rendszeres információkhoz jusson a dohányzásról és azok káros következményeiről, a nikotin addiktív és egyéb egészségkárosító hatásairól, valamint-a dohányzás és a környezeti dohányfüstnek való kitettség rákkeltő és egyéb egészségkárosító hatásairól (3).

1.4

Az EGSZB azt is elismeri, hogy egyes munkahelyek veszélyben lehetnek azokon a mezőgazdasági területeken, ahol nem alakult ki más foglalkoztatási forma, és ahol a dohánytermesztésre adott KAP-támogatások már nem elérhetők. Itt sürgősséggel átmeneti támogatásokat kellene felkínálni, tudományos és technikai segítségnyújtással a hasonlóan jövedelmező, fenntarthatóbb, társadalmilag elfogadottabb és kevésbé káros alternatív termények kifejlesztéséhez, és ahol lehetséges, színvonalasabb munkahelyek létrehozásához. Ugyanez vonatkozik az ellátási láncban máshol elhelyezkedő, a javaslat közvetlen következményeként veszélybe kerülő álláshelyekre; ha a lakosság egészsége ezt kívánja, akkor a színvonalasabb munkahelyek létrehozásához nyújtott állami támogatás teljesen megalapozott és ösztönzendő.

1.5

Minden esetben szem előtt kell tartani a fő célt: megelőzni a dohányzással összefüggő betegségek miatti elhalálozásokat mind a már dohányzó vezetők, munkavállalók és fogyasztók körében, mind pedig a minden korosztályban és társadalmi szférában jelen lévő potenciális dohányosok körében, akikre mostantól, ha ezeket az intézkedéseket elfogadják, kevesebb közvetlen kereskedelmi nyomás fog nehezedni, hogy elkezdjenek dohányozni.-Az Európai Bizottság hatásvizsgálata szerint megközelítőleg 4 millió eurós tiszta haszon jelentkezik majd az Európai Unió gazdasága számára, évi 506 millió euró költségcsökkenéssel az egészségügyi ellátás területén és 16,8 millió életév nyereséggel (4). Megfelelő intézkedésekkel új munkahelyeket kell teremteni a források Unión belüli újraelosztása és a tagállami adóbevételek hatékonyabb felhasználása révén.

1.6

Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Unióban jelenleg mintegy 100 milliárd euró értékben szednek be dohányadót. A dohánytermékek megadóztatása a leggazdaságosabb módszer a dohánytermékek fogyasztásának visszaszorítására, elsősorban a fiatalok és az alacsony jövedelmű csoportok (azaz a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai) körében (5). Tanulmányok kimutatták, hogy a dohánytermékek ára a harmadik leggyakoribb ok a dohányzásról való leszokásra (6). A dohánytermékek elhagyásával megspórolt összeg más, szintén adózott termékek vásárlására fordítható. Azt is meg kell jegyezni, hogy a most beszedett adóból finanszírozzák azoknak az orvosi ellátását, akik 50 éve kezdtek el dohányozni; a most rászokók ötven év múlva szorulnak majd hasonló ellátásra. A jelenlegi tapasztalatok szerint a tagállami kormányok abszolút tisztában vannak ezzel, és növelni tudták az adóbevételt annak ellenére, hogy a dohánytermékek fogyasztása és értékesítése Európa-szerte csökken. Semmi nem indokolja, hogy a javaslat változtasson ezen.

1.7

Megelőzendő a bűnszövetkezetek által végzett illegális kereskedelem (azaz csempészet, hamisítás, illegális gyártás és szállítás) további növekedését, ami a legnagyobb fenyegetést jelenti a foglalkoztatás és az adóbeszedés számára az EU-ban, az EGSZB kéri minden ahhoz szükséges intézkedés meghozatalát, hogy az idevonatkozó jogszabályokat minden tagállamban gyorsan és ténylegesen alkalmazzák. A dohányipari szereplőkkel egyetértésben további javaslatokat kell tenni olyan intézkedésekre, amelyek jó eséllyel korlátozzák a hamisítást és a csempészetet, megkönnyítik az azonosítást-például nehezen reprodukálható azonosító jelek vagy elektronikus azonosítók csomagolásba való beépítésével.-Az EGSZB megjegyzi, hogy a modern technika segítségével szinte bármely terméket vagy csomagolást aránylag könnyen lehet hamisítani; és egyébként sem valószínű, hogy a megfelelő egészségügyi figyelmeztetéseknek szánt felület további növelése jelentős hatást eredményezne.

1.8

Amellett, hogy az Európai Bizottság tág hatásköröket kap az irányelv lényegi elemeinek felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén történő továbbfejlesztésére, biztosítani kell, hogy a döntéshozatal nyitottan és a tagállami érdekek figyelembevételével történjen. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a kötelező érvényű fellépéseknek összhangban kell állniuk az EUMSZ 290. cikkében foglaltakkal.

1.9

Az EGSZB határozottan támogatja a kockázatcsökkentés koncepcióját, ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egyértelműen definiálja és lássa el megfelelő jogi kerettel a „kisebb kockázattal járó termékeket”. Ez különösen fontos az irányelv hatálya alá tartozó dohánytartalmú, de alacsony nikotintratalmú, illetve nikotint igen, de dohányt nem tartalmazó termékek esetében. Az EGSZB szerint ezek némelyike – még kidolgozandó szigorú ellenőrzés mellett-előrelépést jelenthet a dohányzásnak a nikotinfüggőségből következő hosszú távú káros hatásainak csökkentése terén.

2.    Bevezetés

2.1

Az EGSZB teljes mértékben tisztában van a különféle dohánytermékek közegészségügyi kockázataival. Az Európai Unióban a dohányzás az első az idő előtti elhalálozáshoz vezető tényezők sorában, és évente csaknem 700 000 halálesetért tehető felelőssé. Ennek megfelelően a javaslat a dohányzás elkezdésének megelőzésére összpontosít, különösen a fiatalok és más kiszolgáltatott csoportok körében. A javaslat megemlíti, hogy a dohányzók 70 %-a 18 éves kora előtt, 94 %-a pedig 25 éves kora előtt kezd dohányozni, ami megerősíti, hogy a gyermekekre és a fiatalokra irányuló intézkedésekre van szükség (7).

2.2

Ennek kapcsán az EGSZB úgy véli, hogy az irányelv felülvizsgálata mindenképpen szükséges, ezért késlekedés nélkül elvégzendő. Megjegyzi továbbá, hogy egyes országokban a dohányzók magas száma a szigorú dohányellenes törvények ellenére is makacsul tartja magát. Az is egyértelműen látszik, hogy a meglévő szabályozás a tagállamok többségében jelentős csökkenést eredményezett. Spanyolországban rövid idő alatt két százalékos csökkenést regisztráltak. A jelenlegi javaslat is hasonló csökkenés elérésében reménykedik Európa-szerte. Az EGSZB is határozottan támogatja, hogy indítsanak felvilágosító és tudatosító programokat és kampányokat, melyek felhívják a nagyközönség figyelmét a dohányzás súlyos egészségkárosító hatásaira.

2.3

Az EGSZB megjegyzi, hogy a javaslat aggodalmakat váltott ki az Európai Unióban a munkahelyek, az adózás és általában a gazdaság kapcsán. A dohányszektor jelezte, hogy az ágazat közel 1,5 millió embernek ad munkát az Unióban, közülük 400 000 fő a dohánytermesztéshez kapcsolódó területeken dolgozik. Az Európai Bizottság és más források adatai szerint ebbe beletartoznak azok a munkavállalók is, akik szezonális jelleggel, ideiglenes vagy részmunkaidős alkalmazásban vesznek részt a dohánytermékek ellátási láncában. A közvetlenül és kizárólag a dohánytermesztés területén alkalmazottak száma például 100 000 fő alá tehető. E gazdák termelése körülbelül az EU-ban termelésre és értékesítésre szánt dohány egynegyedét teszi ki, a fennmaradó részt importálják, elsősorban az USA-ból. A csomagolás, a forgalmazás, az értékesítés, a jogi szolgáltatok, a kutatás és a terjesztés területén meglévő egyéb munkahelyeket ez elvileg nem érintené. Ezért nem világos, hogy a késztermékek csomagolásával kapcsolatban javasolt változtatások miért lennének jelentős hatással a jelenlegi foglalkoztatási szintekre. Még kevésbé világos, hogy a javasolt intézkedéseket hogyan lehet egyidejűleg úgy jellemezni, hogy „nem bizonyítottak, és nem valószínű, hogy eredményesek lesznek”, illetve hogy „potenciálisan katasztrofálisak” a dohányipar számára. Az EGSZB úgy véli, hogy mindkét esetben ennek az ellenkezője az igaz: ezek az intézkedések hasznos, értékes és arányos hatással lesznek az emberi egészségre, és csak kis hatást gyakorolnak az általános növekedésre és az iparág nyereségességére. A fiataloknak szóló új értékesítések csökkenését ugyanis több mint ellensúlyozza a jóval jelentősebb illegális értékesítések csökkenése, melyek az érintett bűnbandákon kívül senki számára sem előnyösek.

2.4

Ennek ellenére igaz, hogy a dohánytermelés munkalehetőséget kínál az EU-ban, elsősorban más megélhetési lehetőségekkel még nem nagyon rendelkező, elmaradott régiókban. Most, hogy a dohánytermesztésre KAP-támogatások már nem elérhetők, sürgősen átmeneti technikai és pénzügyi támogatásra van szükség a kevésbé káros és tartósabb, fenntarthatóbb jövedelemforrásra való átálláshoz.-Ugyanez vonatkozik az ellátási lánc más álláshelyeire: ha ezek a köz érdekében megszűnnek, az állami támogatás egyértelműen indokolt.

2.5

Évente közel 100 milliárd euró folyik be a dohánytermékek adójából. Az EGSZB megjegyzi, hogy bár ez segít ellensúlyozni azoknak az egészségügyi költségeit, akik legalább 50 éve kezdtek el dohányozni, ugyanilyen adóbevételre lesz majd szükség ötven év múlva azoknak az ellátására, akik most kezdenek dohánytermékeket vásárolni és fogyasztani. Ezért feltétlenül adóemelésre lesz szükség az értékesítés visszaesésének ellensúlyozására. A rendelkezésre álló adatok szerint a tagállami kormányok tisztában vannak ezzel, és az értékesítések elmúlt években bekövetkezett csökkenése ellenére sikeresen fenn tudják tartani vagy még növelni is tudják az összesített adóbevételüket. Az Egyesült Királyságban például a dohányzással és az egészséggel foglalkozó többpárti parlamenti csoport nemrégiben (2013) közzétett jelentése  (8) szerint az árak 1992 és 2011 közötti folyamatos emelése, valamint a teljes kiskereskedelmi ár 75 %-ának megfelelő vagy azt meghaladó adó meghatározása 51 %-kal csökkentette az értékesített cigaretták mennyiségét, míg a kormány adóbevételei 44 %-kal nőttek. A felnőttek dohányzása 27 %-ról 20 %-ra csökkent ugyanebben az időszakban.

2.6

Jóllehet az EU-ban termelt dohánytermékek túlnyomó része az uniós fogyasztókhoz kerül, egy részét exportálják. Az ágazat adatai szerint 2010-ben az összes dohánytermék-export mintegy 55 000 tonna volt. Ennek nagy része afrikai és ázsiai országokba irányult, ahol a várható élettartam jelenleg sajnos túl alacsony ahhoz, hogy bármiféle egészségkárosító hatás kimutatható legyen. Idővel, remélhetőleg más problémák megoldódásával és a várható élettartam növekedésével – más „exportált” betegségekhez hasonlóan – a nikotinfüggőség és a dohányzás hatásai nyilvánvalóbbá válnak.

2.7

Az EGSZB nyomatékosítja, hogy a fentiekkel ellentétben az EU fejlettebb országaiban a várható élettartam és a munkával töltött évek számának folyamatos növekedésével a dohányzás következményei egyre erőteljesebben jelentkeznek a munkahelyen és társadalmi szinten egyaránt, ezért egyre terhesebb és érzékelhetőbb problémát és feladatot jelentenek majd mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalói szervezetek számára. A jelenlegi recesszióban a munkavállalók korai (és elkerülhető) elhalálozása, illetve jövedelmük vagy nyugdíjuk elvesztése tovább növeli majd a gazdasági túlélésért már most is küzdő családok problémáit.

2.8

Az EGSZB megjegyzi, hogy bár a dohányzással összefüggő rákos megbetegedések kifejlődési ideje nem változik, a nemdohányzók általános várható élettartama tovább nő. Ezért a dohányosok várható élettartama egyre inkább elmarad a nemdohányzókétól: a XX. század elején 2-3 évet veszítettek, a ma vagy a javaslat által lefedett időszakban dohányozni kezdők viszont már 20-30 évet.

3.    Általános megjegyzések

3.1

Az Európai Bizottság dohánytermékekről szóló irányelvjavaslatának középpontjában olyan intézkedések állnak, melyek célja a belső piac megfelelő működésének garantálása, köztük az illegális kereskedelem csökkentése, valamint a népesség egészségének a dohányzás kockázataival szembeni magas szintű védelme. Ezek az intézkedések a következők:

csomagolás és címkézés,

összetevők,

nyomon követhetőség és biztonsági elemek,

nemzetközi dimenziójú távértékesítés, valamint

füstnélküli dohánytermékek és a szabályozott termékkör kiterjesztése.

3.2

A címkézés és csomagolás, illetve az összetevők tekintetében a javaslat nagyobb egészségügyi figyelmeztetéseket ír elő a dohányzás súlyos egészségügyi kockázatairól.

3.3

A javaslat lehetővé teszi, hogy a gyártók megtartsák a jelenlegi márkáikhoz alapvető ízesítéseket, de korlátozza az új nem dohánnyal kapcsolatos adalékanyagok használatát, melyeknek célja a piac bővítése, főleg a fiatalok körében. Valamennyi dobozon a csomagolás 75 %-át lefedő szöveg és képek formájában egészségügyi figyelmeztetést kell majd elhelyezni, és ehhez járul még, hogy a dobozok oldalán (minden oldal 50 %-án) új tájékoztató szövegeket kell feltüntetni, a néhány tagállamban előírt jövedéki címke, a kiskorúaknak való eladás tilalmáról szóló szöveg és a dohánytermékek figyelését és nyomon követhetőségét célzó új intézkedésekhez fenntartott hely mellett. Ez azt jelenti, hogy kisebb hely marad a regisztrált márkajelzések és más, marketinggel kapcsolatos képek feltüntetésére. A tagállamok bevezethetnek teljesen egyszerű csomagolást, ha akarnak, ezt azonban nem írja elő a javaslat. Másrészt minimumkövetelményeket is megszabnak majd a dobozok magasságára és szélességére nézve, ami azt jelenti, hogy bizonyos doboztípusok – elsősorban azok, amelyek a fiatalok számára vonzók – el fognak tűnni. Hasonló szabályozást vezettek be az Egyesült Államokban 2009-ben, hogy csökkentsék a gyermekek és a fiatalok megcélzását. Az EGSZB mindezeket az intézkedéseket támogatja.

3.4

Ehhez módosítani kell majd a csomagolások formatervezésén, de nem világos, hogy ez miért volna nagy hatással a csomagolóipari munkahelyekre az olyan országokban, mint Németország, Lengyelország, Franciaország, a Cseh Köztársaság és Ausztria. A kész dohánytermékek valamennyi formájának alapértékesítése Unió-szerte várhatóan a maihoz hasonló marad, mivel a mintegy 150 000 000 jelenlegi nikotinfüggő dohányos biztos piacot jelent. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezáltal jelentős népegészségügyi előnyök nyerhetők – nemcsak a költségek, hanem elsősorban az emberi szenvedés csökkentése szempontjából –, és azt is, hogy a volt dohányosok másra költik el a pénzüket, így új munkalehetőségeket teremtenek. A becslések szerint a dohányzás évi 517 milliárd euró terhet ró az EU-ra (9). Tagállami szinten a becsült összköltség az EU GDP-jének mintegy 4,6 %-ára rúg (10). Jelenleg az EU 25,3 milliárd eurót veszít a dohányzással összefüggő egészségügyi költségek miatt, 8,3 milliárd eurót pedig a termelékenység csökkenése miatt (11). Ez majdnem megegyezik a dohányipar egész értékesítési láncra kivetített bevételeivel (adók nélkül), ami 35 milliárd eurót tesz ki.

3.5

Az EGSZB megjegyzi, hogy a nikotin- és dohánytermék-fogyasztásból eredő betegségeknek tulajdonított közvetlen költségek a tagállamok valódi költségeinek jelenleg elérhető legpontosabb becslései.-Ezek jelentősen alacsonyabbak, mint az „emberélet értékének” elméleti költsége (egymillió euró minden egyes elveszett vagy megrövidült életért), melyet az Európai Bizottság korábbi hatásvizsgálatai során használt a jogszabályok indoklásakor és a vállalkozások és egyéb szereplők várható költségeinek ellensúlyozásakor. Ha ezzel a jóval magasabb összeggel számolnánk, a javaslat elfogadását már 700 milliárd eurós költségekkel indokolhatnánk, ami mellett minden más szempont eltörpül.

3.6

Azt is meg kell jegyezni, hogy a dohányzás és a vele összefüggő szokások a nikotinfüggőség hatásainak enyhítésén kívül semmiféle tényleges társadalmi vagy gazdasági előnnyel nem járnak a dohányosok számára. A leszokás e függőség miatt valóban nehéz és hosszú folyamat. Sajnos még az a tudat sem segít a függőség leküzdésében, hogy az összes dohányzó („fogyasztók”, „polgárok” és „kiszolgáltatott egyének”) közel fele e szokása miatt idő előtt halálozik el; ezért kell minden olyan tényezőt visszaszorítani, ami a dohányzás elkezdésére ösztönöz.

3.7

Az itt bevezetett intézkedéseknek nem célja – és valójában nagyon kicsi az esélye –, hogy hatással legyenek a már dohányzó felnőttek magatartására; a világszerte gyűjtött tapasztalatok alapján azonban tovább csökkenthetik a fiatalokat a dohányzás elkezdésére ösztönző tényezőket. A dohányzók számának csökkentése mindenekelőtt jelentősen csökkenti az egészségügyi költségeket, idővel pedig sok emberéletet ment meg és csökkenti az emberi szenvedést.

3.8

Az EGSZB megjegyzi, hogy a javaslat nem megy el odáig, hogy Ausztráliához hasonlóan teljesen, még színben és betűtípusban is egységes csomagolást vezessen be. Az egyes márkák megmaradnak, melyeket a gyártó neve és egyedi ízesítésük is megkülönböztet. A termékminőségi követelmények továbbra is fontosak lesznek, hiszen a fogyasztó továbbra is tudni fogja, ki gyártotta a megvásárolt terméket.

3.9

Nem sok döntő bizonyíték van arra, hogy a csomagolási szabályok fenti változásának eredményeképpen növekedni fog a hamisítás vagy a dohánycsempészet. Éppen ellenkezőleg: az illegális dohánytermékek fogyasztóit főként az ár és a hozzáférhetőség motiválja (12). Az ágazat legfrissebb adatai szerint az ilyen illegális kereskedelem miatt évente tízmilliárd eurónyi dohányáruból származó adóbevételtől esnek el a hatóságok. Jelenleg az EU-ban a csempészett dohánytermékek eladása a teljes kereskedelem 10 %-át teszi ki (13). Az EU-n kívülről, elsősorban Oroszországból és Kínából érkező termékek könnyedén beszerezhetők. A kereslet pedig nagy a gazdasági megszorításoktól szenvedő és/vagy a dohánytermékeket magas adóval sújtó országokban. Az illegális értékesítés veszélybe sodorja a munkahelyeket az EU-ban, csökkenti a kormányok adóbevételét, valamint a jogszerű értékesítések jövedelmezőségét. Ezért minden lehetséges lépést meg kell tenni a dohánycsempészet visszaszorítására, például a biztonság növelésével, megfigyelő és megelőző intézkedések bevezetésével és a dohánytermékek minőségellenőrzésének szigorításával. Meg kellene fontolni dombornyomásos azonosító jelek vagy elektronikus azonosítók használatát, a dohányiparral már egyeztetett más intézkedésekkel egyetemben.

3.10

Bármennyibe is kerül e javaslatok végrehajtása, szem előtt kell tartani, hogy a népesség egészségi állapotának a dohányzás visszaszorításával elérhető javulása sokkal nagyobb általános hasznot jelent. Felmérések szerint azok a kormányok és munkaadók, amelyek betiltották a munkahelyeken a dohányzást, azonnali kedvező hatásokról számoltak be (nagyobb termelékenység, kevesebb hiányzás, alacsonyabb kiadások a létesítmények fenntartására és karbantartására, valamint alacsonyabb egészségügyi ellátási és egészségbiztosítási költségek) (14).

3.11

Másrészről a javaslatban szerepel tizenhat olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktus, amely szabályozási és döntéshozatali jogkörökkel ruházza fel az Európai Bizottságot az irányelv egyes konkrét elemeivel kapcsolatban, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően (15).

4.    Részletes megjegyzések

4.1

Az irányelvnek továbbra is az általa kitűzött belső piaci és népegészségügyi célok elérésére kellene koncentrálnia, hosszú és rövid távú intézkedések végrehajtása révén. Ennek kapcsán meg kell jegyezni, hogy az Európai Bizottság saját intézkedéseinek egészségügyi hatását úgy becsüli, hogy a már dohányzók és a potenciális dohányosok számának 2 %-os csökkenéséhez fognak vezetni. Az irányelv célja elsősorban inkább a növekedés visszafogása, semmint a dohányzás jelenlegi szintjének csökkentése. Ez az arány ugyan alacsonynak tűnhet, de számos területen a kedvező hatás egyértelmű.

4.2

Azok az aktív korú emberek, akik abbahagyják a dohányzást (és azok a potenciális dohányosok, akik nem kezdik el) tovább élnek, így tovább is dolgoznak. A becslések szerint a jelenlegi dohányosok 14 évvel hamarabb halnak meg, mint azok, akik soha nem gyújtottak rá, valamely dohányzással összefüggő betegség vagy ezzel kapcsolatos komplikáció következtében. A különösen a nemdohányzókra vonatkozó általános várható élettartam növekedésével ez a különbség is nőni fog. A dohányzás 2 %-os csökkenése 2,4 millió leszokót és 16,8 millió megmentett életévet jelent. Ez évi 10,3 milliárd euró nyereséget jelentene a társadalom számára, és évi 506 millió euróval csökkentené az egészségügyi kiadásokat. A kevesebb hiányzás, korai nyugdíjba vonulás és hasonlók révén elért magasabb termelékenységből eredő haszon összesen évi 165 millió eurót tenne ki (16).

4.3

A dohányosok számának általános csökkentését célzó intézkedéscsomag részét képezi az, hogy az oldalak felét beborító új tájékoztató szövegen felül a csomagolási egység mind első, mind hátsó oldala külső felületének 75 %-át kitöltő egészségügyi figyelmezetést kelljen elhelyezni (9. cikk). A dohánytermékek csomagolását úgy kell megtervezni, hogy a termék összetevőiről nyújtott információ ne legyen félrevezető. Ezért egyértelműen jelezni kell rajta a vele járó egészségi kockázatokat, köztük az idő előtti elhalálozás veszélyét is. Figyelmeztetéseket az értékesítési helyeken is ki kell helyezni. Az értékesítési helyeken történő reklámozást természetesen meg kell tiltani.

4.4

Az adalékanyagokkal előidézett jellegzetes ízesítések megszüntetését előíró, összetevőkre vonatkozó korlátozások (6. cikk) és a csomagok kinézete rendkívül fontos. Az objektív kritériumok egyike, a dohánytermékek vonzerejének csökkentése különösen fontos bizonyos korcsoportok, illetve az egyik nem esetében. Konkrétan a fiatal nőkről és a lányokról van szó, akik a leggyorsabban növekvő piacok egyikét jelentik az EU-ban, ezért őket célozza a legtöbb, a dohányzásra való rászokásra buzdító reklám.

4.5

Ezért az EGSZB teljes mértékben egyetért azzal az európai bizottsági javaslattal, hogy tiltsák be a piacon a rágógumi, piña colada, mojito stb. ízesítésű új termékeket, az úgynevezett candy-flavoured cigarettákat, melyek elsődleges célcsoportját a fiatal és főképp női potenciális dohányosok jelentik. A „slim” csomagokkal is elsősorban a fiatal nőket célozzák meg, arra törekedve, hogy a formás alakot, a súlyt és a csillogást összekapcsolják egy olyan szokással, amely mintegy felüknél idő előtti elhalálozáshoz vezet. Tekintettel arra, hogy a nikotinbevitelt célzó dohányzás hosszú távú, elkerülhetetlen veszélyeit ma már minden érintett ismeri és elismeri, az EGSZB nem tudja elképzelni, hogy felelősségteljes gyártók hogyan dolgozhattak ki és főleg hogyan vethettek be ilyen marketingstratégiákat.

4.6

Az EGSZB azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy pontosan határozza meg, hogy melyek azok a „kisebb kockázattal járó termékek”, amelyek kétségbevonhatatlanul, tudományosan bizonyítva kevesebb kockázatot jelentenek a hagyományos cigarettákhoz képest, és dolgozzon ki rájuk megfelelő jogi keretet is. A csökkentett kockázat koncepciója azokra a termékekre vonatkozik, amelyek kiválthatják a hagyományos cigarettákat, és sokkal kevesebb kockázattal járnak az egészségre, nem pedig a leszokást szolgáló termékekre. Az irányelv hatálya alá tartozó dohánytartalmú, de csökkentett nikotintartalmú termékeket, illetve – főként-a nikotint igen, de dohányt nem tartalmazó termékeket („elektronikus cigaretták”) egyértelműen definiálni és szabályozni kellene annak érdekében, hogy tájékoztatni lehessen a fogyasztókat ezek hosszú távú kockázatairól vagy a hagyományos dohánytermékekkel szembeni előnyeikről.

4.7

Másrészről olyan intézkedéseket is tartalmaz a javaslat, melyek célja az illegális dohánykereskedelem csökkentése. Így például a javaslat 14. cikkében az Európai Bizottság egy nyomonkövetési és árukövetési rendszer kiépítését javasolja, illetve különböző további biztonsági intézkedéseket annak érdekében, hogy az EU-ban csak olyan termékeket lehessen értékesíteni, amelyek megfelelnek az irányelvben előírtaknak. Ezek az intézkedések olyan anyagi és adminisztratív terhet jelentenek, melyeknek vállalása gondot okozhat a kis- és középvállalkozások számára (szemben a nikotintartalmú és dohánytermékek globális kereskedelmét uraló 4–5 nagy multinacionális vállalattal), és a tagállamokra is nagyobb adminisztratív terhek hárulnak az ellenőrzések végzése terén. A rendszer remélhetőleg visszaveti a csempészetet és az illegális kereskedelmet. Ebből kiindulva az EGSZB úgy véli, hogy a javaslat 14. cikkében szereplő rendelkezéseknek pontosan meg kellene egyezniük azokkal a nyomonkövethetőségi záradékokkal, amelyek a tavalyi év végén a részes felek konferenciáján a WHO által az illegális kereskedelemre vonatkozóan megkötött jegyzőkönyvben szerepelnek (17).

4.8

A szivar, szivarka és pipadohány esetében a javaslat fenntartja a jogot, hogy automatikusan megszüntessen bizonyos kivételeket, amennyiben „a körülmények jelentős megváltozása” áll be, azaz az értékesítési volumenben bekövetkezett, legalább 10 %-os növekedés, amely legalább 10 tagállamban megfigyelhető; vagy pedig a 25 évesnél fiatalabb fogyasztói csoportok körében 5 %-os növekedés. A 27 tagállamból 10-ben azonban e termékek piaca rendkívül kicsi, így könnyen lehet, hogy a 10 %-os csökkenés anélkül következik be, hogy különösebb hatást gyakorolna a foglalkoztatásra vagy az adóbevételekre.

4.9

Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén lehetőség is van jogkörök átruházására, ehhez egy sor feltételnek meg kell felelni. Felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak egy jogalkotási aktus nem lényegi elemeinek vonatkozásában alkalmazható.

A szavazás eredménye:

Mellette

:

89

Ellene

:

162

Tartózkodott

:

17

Új 1.4. pont

Új szöveg:

Aláhúzva a lakosság jó egészségi állapotának és az abból számos területen adódó előnyöknek a fontosságát az EGSZB azt javasolja a tagállamoknak, hogy segítsék elő a nemdohányzó területek (smoke-free environments) kiterjesztését. Ezeken a főleg fiatalok számára, ill. egyebek mellett oktatási intézményekben, vállalatoknál kialakítandó helyeken a polgárok erkölcsi és orvosi támogatásban részesülhetnek. Ugyancsak szükségesnek tűnik innovatív és a felvilágosítást szolgáló támogatási módszerek és együttműködési hálózatok kialakítása és fenntartása.

A szavazás eredménye:

Mellette

:

69

Ellene

:

157

Tartózkodott

:

29

1.5. pont

A következőképpen módosítandó:

Fennáll a veszélye, hogy az adóbevételek jelentősen csökkenni fognak, nem csupán az illegális kereskedelem növekedése, hanem a forgalom és az árak visszaesése miatt is. A dohányhoz kapcsolódó adók az Európai Unióban ma mintegy 100 milliárd eurót tesznek ki. A dohánytermékek megadóztatása a dohányfogyasztás csökkentésének leghatékonyabb és leggazdaságosabb módja, különösen, ami a fiatalok és az alacsony jövedelmű rétegek dohányfogyasztását illeti (18). A kutatások szerint a dohánytermékek ára a harmadik leggyakoribb ok, amelyet a dohányosok a leszokás melletti érvek között megemlítenek (19). Azt is érdemes megjegyezni, hogy az így megtakarított, korábban dohánytermékek vásárlására költött pénzt ezután más, szintén megadóztatott termékek vásárlására fogják fordítani.

A szavazás eredménye:

Mellette

:

69

Ellene

:

157

Tartózkodott

:

29

1.8. pont

A következőképpen módosítandó:

Beavatkozás a tagállamok szuverén illetékességi köreibe azáltal, hogy Az Európai Bizottságnak átadott,az irányelv fontos elemeinek későbbi továbbfejlesztését illetően számos hatáskör, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén gyakorolt számos hatáskör mellett az Európai Bizottsághoz kerül, ez pedig sérti a szubszidiaritás elvét. garantálni kell, hogy a döntéshozatal nyitott és a tagállamok érdekeinek megfelelő módon történjen. Az EGSZB elfogadhatatlannak tartja azokat a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, amelyek nem felelnek meg maradéktalanul az EUMSZ 290. cikkében foglaltaknak hangsúlyozza, hogy a kötelező érvényű intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az EUMSZ 290. cikkét. Emellett nyolc nemzeti parlament részéről (a szubszidiaritásvizsgálat keretében) 14 ellenszavazat érkezett az Európai Bizottság javaslatához, mivel az nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás elvét (20).

A szavazás eredménye:

Mellette

:

69

Ellene

:

157

Tartózkodott

:

29

1.9. pont

A következőképpen módosítandó:

Az EGSZB támogatja a kockázatcsökkentés koncepcióját, és ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy pontosan határozza meg, melyek azok a „kisebb kockázattal járó termékek”, amelyek kétségbevonhatatlanul, tudományosan bizonyítva kevesebb kockázatot jelentenek a hagyományos cigarettákhoz képest, és dolgozzon ki rájuk megfelelő jogi keretet is. ; e Ez elsősorban a dohányt (nem pedig mesterséges nikotint) tartalmazó és ezért az irányelv hatálya alá eső termékekre vonatkozik.

A szavazás eredménye:

Mellette

:

69

Ellene

:

157

Tartózkodott

:

29

3.1. pont

A következőképpen módosítandó:

(…)

A fenti hat terület közül háromnak igen jelentős hatása lenne az Európai Unió tagállamaiban a foglalkoztatásra és az adóbevételekre. A címkézés és csomagolás, illetve az összetevők tekintetében a javaslat a maiakhoz képest sokkal nagyobb jobban láthatóegészségügyi figyelmeztetéseket írna elő, és korlátok közé szorítaná a dohánytermékek formátumát, ízét és tartalmát is. Így például valamennyi dobozon a csomagolás 75 %-át lefedő szöveg és képek formájában egészségügyi figyelmeztetést kell majd elhelyezni, és ehhez járul még, hogy a dobozok oldalán (minden oldal 50 %-án) új tájékoztató szövegeket kell feltüntetni, a néhány tagállamban előírt jövedéki címke, a kiskorúaknak való eladás tilalmáról szóló szöveg és a dohánytermékek figyelését és nyomon követhetőségét célzó új intézkedésekhez fenntartott hely mellett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sokkal kisebb hely marad a regisztrált márkajelzések feltüntetésére. Másrészt minimumkövetelményeket is megszabnak majd a dobozok magasságára és szélességére nézve, ami azt jelenti, hogy bizonyos doboztípusok el fognak tűnni. Ez történik majd a néhány országban, például Görögországban igen népszerű „casket” formátummal. Hasonlóképpen eltűnne a Portugáliában legnagyobb arányban értékesített doboztípus is. A csomagolásnak ez a módosítása – amelynek hátterében semmiféle tudományos bizonyíték nem áll – ráadásul munkahelyeket is veszélybe sodorhat a csomagolási iparban, amelynek sok európai országban, például Német-, Lengyel- és Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Ausztriában nagy jelentősége van. Meg kell jegyezni, hogy a dobozok méreteire vonatkozó minimumkövetelményekről sem a nyilvános konzultációban, sem pedig a hatásvizsgálati jelentésben nem esett szó. Emellett tilos lesz a jellegzetes ízesítésű cigaretták árusítása is, és új meghatározást alakítanak ki a „szivarka” kapcsán, amely ellentmondásban van az Unióban már valamivel több mint egy éve érvényben lévő adóügyi jogszabályokkal (21). A dobozok új grafikai megjelenítése, valamint a hosszúságukra és szélességükre vonatkozó minimumkövetelmények kedvező eredményekhez vezetnek majd, különösen a veszélyeztetett csoportokat, a gyermekeket és fiatalokat tekintve. A tanulmányok egyöntetűen azt bizonyítják, hogy a csomagolás marketingeszköz az áru eladásához. A dohánytermékek csomagolását jelenleg stratégiai szempontból tervezik meg egy konkrét célközönség elérése érdekében. Vizsgálatok bizonyítják pl., hogy Lettországban a nők a világos csomagolású termékről úgy gondolják, hogy az alacsonyabb kátránytartalmú, vagyis kevésbé ártalmas az egészségre. A gyermekek mint célközönség egyébként úgy vélik, hogy a színes csomagolású termékek egyáltalán nem ártalmasak az egészségre (22). Az egységes, lehetőleg egyszerű kialakítású csomagolás tehát nem tudja félrevezetni a fogyasztókat a termék tényleges hatását illetően. A vizsgálatok inkább azt mutatják, hogy az egyszerű kialakítású csomagoláshoz olyan tulajdonságokat társítanak, mint unalmas, rossz szagú, borzalmas, divatjamúlt stb (23). .

A szavazás eredménye:

Mellette

:

69

Ellene

:

157

Tartózkodott

:

29

3.2. pont

A következőképpen módosítandó:

Ennek következtében, és mivel minden doboznak azonos formátuma és a cigarettáknak azonos íze lesz, a márkák között pusztán az ár jelenti majd a különbséget, ami az ágazat egészében az értéklánc értékvesztését vonja majd maga után. Ha egyedül az ár marad az a tényező, amelyben versenyezni lehet, akkor az árak esni fognak, ami egyrészt az ágazatban működők jövedelmének és a kormányok adóbevételeinek csökkenését, másrészt az ágazatbeli munkahelyek egy részének megszűnését vonja majd maga után a tagállamok azonban magasabb jövedéki adókat vethetnek ki és így növelhetik bevételeiket.

A szavazás eredménye:

Mellette

:

69

Ellene

:

157

Tartózkodott

:

29

Új 3.3. pont

Új szöveg:

Még ha egységesítik is a dohánytermékek csomagolását, ezzel csökkentve a különböző gyártók megkülönböztető jelzései közötti különbségeket, a csomagolás egy behatárolt részén egységes méretben, színben és betűtípussal szerepelni fog a gyártó és a termék megnevezése. A termékminőség kritériuma így aktuális marad, mivel a fogyasztó mindig tájékoztatva lesz arról, hogy ki a gyártója az általa megvásárolt terméknek.

A szavazás eredménye:

Mellette

:

69

Ellene

:

157

Tartózkodott

:

29

3.3. pont

A következőképpen módosítandó:

Ez az egyetlen, áralapú differenciálási lehetőség többek között ahhoz vezet majd, hogy az Európai Unióban termesztett minőségi dohány nem lesz már vonzó az olyan vállalatok számára, amelyeknek gyárai vannak az EU területén, mivel a minőség már nem lesz kritérium a dohánylevél-vásárlásnál. Ez pedig az európai bizottsági hatáselemzésben foglaltakkal ellentétben veszélyt jelent majd a dohánytermeléstől függő munkahelyek számára. Jelenleg az Unióban az évi dohánytermés 250 000 tonnára rúg: Olaszország a legnagyobb termelő (89 000 tonnával), őt Bulgária (41 056 tonna), Spanyolország (38 400 tonna) és Görögország (24 240 tonna) követi. A láncnak ez az eleme 400 000 embernek ad munkát: Bulgáriában a legtöbbnek, ahol 110 000-en dolgoznak a dohánytermesztésben, Lengyelországban 75 100-an, Olaszországban pedig 59 300-an  (24).

A szavazás eredménye:

Mellete

:

69

Ellene

:

157

Tartózkodott

:

29

3.7. pont

A következőképpen módosítandó:

Másrészről az irányelvjavaslatban szerepel tizenhat olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktus, amely szabályozási és döntéshozatali jogkörökkel ruházza fel az Európai Bizottságot az irányelv lényeges speciális elemeivel kapcsolatban. Olyan kérdésről van viszont szó, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke kifejezetten tilt (25). Ily módon szinte semmilyen mozgásteret nem hagynak a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek az irányelv alapvető elemeinek szabályozására.

A szavazás eredménye:

Mellette

:

69

Ellene

:

157

Tartózkodott

:

29

Új 4.1.1. pont

Az alábbi új szöveg beillesztése:

Azokban az országokban, amelyeket érintett az elmúlt évek gazdasági válsága (ilyen például Lettország), meglepően magasak a dohányzással kapcsolatos egészségügyi és gazdasági kiadások: a férfiak esetében a halálesetek 25 %-a, a nőknél pedig 4 %-a hozható összefüggésbe a dohányzással, a betegségeknek pedig 12 %-a vezethető vissza a dohányzás következményeire. Lettországban az ilyen megbetegedések kezelésével kapcsolatos költségek mintegy 29 millió euróra, azaz az egészségügyi kiadások 3,27 %-ára rúgnak. A dohányzással összefüggő egészségügyi problémák miatti munkahelyi hiányzások 29,5 %-os veszteséget okoznak a termelésben. Ez Lettország esetében 12 millió eurónak felel meg. A dohányzás miatti idő előtti elhalálozások is magas kiadásokkal járnak: körülbelül 2,5 milliárd eurót, azaz a GDP 9,38 %-át jelentik (26).

A szavazás eredménye:

Mellette

:

69

Ellene

:

157

Tartózkodott

:

29

4.2. pont

A következőképpen módosítandó:

Az egészségügyi figyelmeztetések méretének ilyen aránytalan megnövelése az alábbiakhoz vezetnek még:

a gyártók legitim szellemi és ipari tulajdonjogainak egyoldalú kisajátítása megtartása azzal, hogy nem tudják használni bejegyzett márkáikat. Az Európai Bíróság szerint (27) a gyártóknak jogukban áll használni bejegyzett kereskedelmi márkáikat és egyedivé tenni termékeiket ezek nem abszolút jogok és így korlátozhatóak;

további versenymegszorítás egy, a termékmegkülönböztetés szempontjából már egyébként is nagyon korlátozott ágazatban;

a bármilyen legális kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó alapvető kereskedelmi jogok megsértése annak elismerése, hogy a közegészség és az azzal kapcsolatos előnyök nagyon komoly értéket képviselnek, amely fontosabb a dohánykereskedelemnél;

olyan új termékek piacra dobásának megnehezítése, amelyek rendkívül károsak a közegészség és abból adódóan a gazdasági növekedés szempontjából. , illetve

a kínált termékek minőségfejlesztésének és a kapcsolódó kutatásnak a beszüntetése. Önkényes módon korlátozzák az újgenerációs új termékek piacra kerülését anélkül, hogy lehetővé tennék egy olyan világos szabályozási keret létrehozását, amellyel elemezhető lenne azoknak a kockázatoknak a csökkentése, amelyekkel az ilyen termékek járhatnak a népességre nézve. Mindez gátat szabhat annak, hogy sokféle, különböző terméket fejlesszenek ki, és visszaveti az ezzel kapcsolatos innovációs és kutatási tevékenységhez kapcsolódó munkahelyek létrehozását is. Ezekre az új és adott esetben kisebb kockázatot jelentő termékekre pedig nem kellene hogy vonatkozzanak ugyanazok a korlátozások, amelyek a hagyományos termékek esetében érvényesek.

A szavazás eredménye:

Mellette

:

69

Ellene

:

157

Tartózkodott

:

29

4.3. pont

A következőképpen módosítandó:

Ugyanez érvényes az Azösszetevőkre vonatkozó megszorításokra is, melyek célja a jellegzetes ízesítésű dohánytermékek betiltása (6. cikk), valamint a csomagolás vizuális megjelenítése különösen fontos.Az objektív kritériumok némelyike, mint például a dohány vonzerejének csökkentése, különösen bizonyos korcsoportokat vagy valamelyik nemet tekintve lényeges. Ezek nem arra vonatkozó tudományos vizsgálatokra épülnek, hogy miként lehetne csökkenteni az ilyen összetevők toxicitását vagy addiktivitását, hanem olyan szubjektív kritériumra, hogy miként lehet csökkenteni a dohányzás vonzerejét, illetve szubjektív sztereotípiákra azzal kapcsolatban, hogy egyes korcsoportok és nemek szerinti csoportok milyen típusú dohányt fogyasztanak. Ugyanez a szubjektivitás érzékelhető akkor, amikor bármiféle indoklás nélkül, önkényesen betiltanak bizonyos formátumokat, mint például a slim vagy vékony cigarettákat (melyekre nem terjedt ki a nyilvános konzultáció, és amelyek nem szerepelnek a hatásvizsgálati jelentésben), a rövid cigarettákat, a mentolos cigaretták minden fajtáját, meghatározva a vágott dohány tasakonkénti minimumsúlyát és szabványosítva dobozának formáját, illetve még egy új kategóriát is, „a szivarkát” kitalálva – mindezt a 2011. január 1-je óta hatályban levő 2011/64/EU irányelvvel (28) ellentétesen. Az egyes európai országokban nagyon elterjedt vékony és mentolos cigaretták betiltása ahhoz vezet majd, hogy mivel a fogyasztók nem fognak hozzájutni ezekhez, kénytelenek lesznek az illegális piacról csempészáruként beszerezni őket. Ráadásul olyan dohánytermékekről van szó, melyet leginkább felnőtt dohányosok fogyasztanak, így ebben a konkrét esetben nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy mindez azt szolgálja, hogy a kiskorúak ne jussanak dohánytermékekhez. Például konkrétan a mentol esetében nem szabad elfelejteni, hogy ezt a fajta cigarettát főként felnőttek szívják, és hogy olyan országok, amelyek nagyon magas szintű jogszabályokkal rendelkeznek a dohányzás elleni küzdelem terén, konkrét tiltásokkal bizonyos összetevőkre vonatkozóan – ilyen például az USA és Kanada – nem tiltották be az ilyen dohánytermékeket. Ezért az EGSZB azt javasolja, hogy töröljék az irányelvjavaslatból a mentol betiltását.

A szavazás eredménye:

Mellette

:

69

Ellene

:

157

Tartózkodott

:

29

4.3.1. pont

A következőképpen módosítandó:

Végül t Teljes mértékben egyetértünk azzal az európai bizottsági javaslattal, hogy tiltsák be a piacon a rágógumi, piña colada, mojito stb. ízesítésű új termékeket, az úgynevezett „candy-flavoured” cigarettákat, melyek elsődleges célcsoportja a fiatalok.

A szavazás eredménye:

Mellette

:

69

Ellene

:

157

Tartózkodott

:

29

4.3.2. pont

A következőképpen módosítandó:

Egy, a Az összetevőkre vonatkozó túlzott megszorítás az ízek szabványosításához vezetne, lehetetlenné téve a versenyben az egyes termékek megkülönböztetését, korlátozva a beruházásokat és új termékek piacra dobását – mindezt a fogyasztók rovására, akiktől így elveszik a választás lehetőségét ami pedig a dohánytermékek lehetséges és tényleges fogyasztóit még inkább arra ösztönözné, hogy tájékozódjanak az általuk fogyasztott termékről vagy akár teljesen le is mondjanak róluk. Így javítanák egészségüket, termelékenységüket és minden olyan egyéb tényezőt, amely jelentősen kihat az életminőségre.

A szavazás eredménye:

Mellette

:

69

Ellene

:

157

Tartózkodott

:

29

4.5. pont

A következő szövegrész törlendő:

Másrészről az Európai Bizottság olyan intézkedéseket is felvesz irányelvjavaslatába, melyek célja az illegális dohánykereskedelem csökkentése. Így például a javaslat 14. cikkében az Európai Bizottság egy nyomonkövetési és árukövetési rendszer kiépítését javasolja, illetve különböző további biztonsági intézkedéseket annak érdekében, hogy az EU-ban csak olyan termékeket lehessen értékesíteni, amelyek megfelelnek az irányelvben előírtaknak. Ez az intézkedés olyan aránytalan gazdasági és adminisztratív terhet jelent, melyet sok kis és középvállalkozás nem bír el, és igen valószínűtlen, hogy csökkenteni fogja az illegális kereskedelmet, és még jelentősebb adminisztratív terhet fog jelenteni a tagállamoknak az ellenőrzés során. Ráadásul ez a rendszer nem fogja megfékezni a csempészetet és az illegális kereskedelmet, az irányelvjavaslat több intézkedése inkább ösztönözni fogja őket. Ebből kiindulva az Az EGSZB úgy véli, hogy az irányelvjavaslat 14. cikkében szereplő rendelkezéseknek pontosan meg kellene egyezniük azokkal a nyomonkövethetőségi záradékokkal, amelyek a tavalyi év végén a részes felek konferenciáján a WHO által az illegális kereskedelemre vonatkozóan megkötött jegyzőkönyvben szerepelnek (29).

A szavazás eredménye:

Mellette

:

69

Ellene

:

157

Tartózkodott

:

29

4.6. pont

A pont egy része törlendő:

Végezetül az irányelv lehetőséget fog adni az Európai Bizottságnak, hogy egyre több felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén olyan alapvető kérdéseket szabályozzon és módosítson, mint az adalékanyagok szintjei, az egészségügyi figyelmeztetések megszövegezése, mérete és elhelyezése. Így szinte semmilyen mozgásteret nem hagy a tagállamok számára az irányelv megvalósításával kapcsolatban, ami az EU-ban egy eddig kevésszer alkalmazott, extrém mértékű beavatkozást feltételez, amely sérti a szubszidiaritás és az arányosság elvét, ahogy nyolc tagállam (30) (Olaszország, Cseh Köztársaság, Görögország, Bulgária, Dánia, Portugália, Románia és Svédország) nemzeti parlamentje rá is mutat erre. Olaszország esetében a parlament nemcsak azt jelezte, hogy a javaslat ellentétes a fenti elvekkel, hanem azt is hangsúlyozta, hogy egyes betiltott cigarettafajták (például a vékony/slim vagy az alacsony kátránytartalmú cigaretta) hatékony eszköz lehet a dohányzás leszoktatását vagy csökkentését célzó politikában (31).

A szavazás eredménye:

Mellette

:

69

Ellene

:

157

Tartózkodott

:

29


(1)  Az EUMSZ 114. cikkének szövege a következő:

„1.   Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a 26. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.”

(2)  Lásd a C-491/01. sz. királynő kontra egészségügyi miniszter ex parte British American Tobacco (Investments) Ltd és Imperial Tobacco Ltd ügyet.

(3)  HL C 128., 2010.5.18., 89–93. o.

(4)  Hatáselemzés: http://ec.europa.eu/health/tobacco/docs/com_2012_788_ia_en.pdf.

(5)  Stefan Callan – Smoke Free Partnership, Making Tobacco Tax Trendy – Eszközkészlet, 2012, 5. o.,

http://www.smokefreepartnership.eu/sites/sfp.tttp.eu/files/HU%20-%20Tax%20Toolkit_0.pdf.

(6)  Európai Bizottság: Az európaiak dohánytermékekkel kapcsolatos hozzáállása,

http://ec.europa.eu/health/tobacco/docs/eurobaro_attitudes_towards_tobacco_2012_en.pdf, 84. o.

(7)  HL C 351., 2012.11.15., 6–11. o..

(8)  http://www.ash.org.uk/APPGillicit2013.

(9)  Hatásvizsgálat, 15. o.

(10)  Az Európai Bizottság által végzett „A study on liability and the health costs of smoking” c. jelentés becslése szerint 2009-ben az összköltség (egészségügyi ellátás, termeléskiesés és emberélet) 544 milliárd euró volt.

(http://ec.europa.eu/health/tobacco/docs/tobacco_liability_final_en.pdf, p. 2).

(11)  Az Európai Bizottság hatásvizsgálata

(12)  Moodie C, Hastings G, Joossens L. Young adult smokers’ perceptions of illicit tobacco and the possible impact of plain packaging on illicit tobacco purchasing behaviour. In: European Journal of Public Health, első online megjelenés: 2011. március 26. DOI:10.1093/eurpub/ckr038. In: Claims that Standardised Packaging Would Increase Illicit Trade are Untrue, Smoke Free Partnership, 2012. szeptember 10., http://www.smokefreepartnership.eu/response-to-tobacco-retailers.

(13)  Lásd az 5. lábjegyzetet.

(14)  Carin Hakansta – Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, munkadokumentum: Workplace smoking: A Review of National and Local Practical and Regulatory Measures, 2004. március, 6. o., http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/---ed_protect/---protrav/---safework/documents/publication/wcms_108424.pdf.

(15)   HL C 115, 2008.5.9., 172. o..

(16)  A tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslatot kísérő európai bizottsági munkadokumentum (hatásvizsgálat): http://ec.europa.eu/health/tobacco/docs/com_2012_788_ia_en.pdf, 116. o.

(17)  http://apps.who.int/gb/fctc/PDF/cop5/FCTC_COP5(1)-en.pdf.

(18)  Stefan Callan, Smoke Free Partnership, Tabakas nodokļi un nelikumīga tirdzneicība, Making Tobacco Tax Trendy Toolkit, 2012, 5. o., http://www.smokefreepartnership.eu/sites/sfp.tttp.eu/files/LV%20-%20Tax%20Toolkit_4.pdf.

(19)  Európai Bizottság, Attitudes of Europeans Towards Tobacco,

http://ec.europa.eu/health/tobacco/docs/eurobaro_attitudes_towards_tobacco_2012_en.pdf, 84. o.

(20)  http://www.ipex.eu/IPEXL-WEB/dossier/dossier.do?code=COD&year=2012&number=0366&appLng=HU

(21)   A Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról; HL L 176., 2011.7.5., 24–36. o .

(22)  http://www.cancercampains.org.uk/ourcampaigns/theanswerisplain/moreinformation.

(23)  The Packaging of Tobacco Products [A dohánytermékek csomagolása], 2012. március, The Centre for Tobacco Control Research Core funded by Cancer Research UK,

http://www.cancerresearchuk.org/prod_consump/groups/cr_common/@nre/@new/@pre/documents/generalcontent/cr_086687.pdf, 40. o.

(24)  Lásd a 11. lábjegyzetet.

(25)   HL C 115., 2008.5.9., 172. o.

(26)  http://ec.europa.eu/health/tobacco/docs/tobacco_liability_final_en.pdf.

(27)  Az Európai Bíróság C-10/89. sz. ügyben hozott 1990. október 17-i ítélete.

(28)   A Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról; HL L 176., 2011.7.5., 24–36. o.

(29)  http://apps.who.int/gb/fctc/PDF/cop5/FCTC_COP5(1)-en.pdf.

(30)  http://www.ipex.eu/IPEXL-WEB/dossier/dossier.do?code=COD&year=2012&number=0366&appLng=HU

(31)  Az olasz parlament szociális kérdésekkel foglalkozó bizottságának véleménye a COM(2012) 788 final sz. európai bizottsági dokumentumról.


Top