EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62007CN0545

C-545/07. sz. ügy: A Sofiyski gradski sad (Bulgária) által 2007. december 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Apis-Hristovich EOOD kontra Lakorda AD

HL C 51., 2008.2.23, p. 35–35 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

23.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 51/35


A Sofiyski gradski sad (Bulgária) által 2007. december 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Apis-Hristovich EOOD kontra Lakorda AD

(C-545/07. sz. ügy)

(2008/C 51/57)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Sofiyski gradski sad

Az alapeljárás felei

Felperes: Apis-Hristovich EOOD

Alperes: Lakorda AD

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Hogyan kell az „állandó jellegű átvitel” és az „ideiglenes jellegű átvitel” fogalmát értelmezni és egymástól elhatárolni

annak megállapítása érdekében, hogy a 96/9/EK (1) irányelv 7. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti kimásolás elektronikus eszközökkel hozzáférhető adatbázisból történt-e,

ennek során mikor kell abból kiindulni, hogy a 96/9/EK irányelv 7. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti kimásolás elektronikus eszközökkel hozzáférhető adatbázisból történt,

egy kimásolás megítélése kapcsán mi a jelentősége annak, ha egy adatbázis ily módon kimásolt tartalma egy új, megváltoztatott adatbázis létrehozását szolgálta?

2.

A „mennyiségileg jelentős rész kimásolása” fogalom értelmezésekor melyik szempontot kell alkalmazni, ha az adatbázisok önmagukban is piaci terméknek minősülő alcsoportokra tagozódnak és ezekben kerülnek felhasználásra? Az adatbázis egész piaci terméken vagy mindenkori alcsoporton belüli terjedelmét kell-e ismérvként figyelembe venni?

3.

A „minőségileg jelentős rész” fogalom értelmezésekor figyelembe kell-e venni azt a körülményt, hogy az előállító a valamely módon állítólag kimásolt adatokat olyan forrásból szerezte, amely nyilvánosan nem hozzáférhető, így az adatok megszerzése csak ezen előállító adatbázisaiból történt kimásolásuk útján volt lehetséges?

4.

Mely kritériumokat kell alkalmazni annak megállapítása érdekében, hogy egy elektronikus eszközökkel hozzáférhető adatbázis kimásolása történt-e? Tekinthető-e kimásolás megtörténtére utaló jelnek az, ha az előállító adatbázisát különleges felépítés, megjegyzések, utalások, parancsok, mezők, hiperhivatkozások és szerkesztői szövegek jellemzik, és ezek az elemek az állítólag jogsértő adatbázis szerzőjének adatbázisában is megtalálhatók? Ennek megítélésében szerepet játszik-e az, hogy az egymással szembeállított két adatbázis szervezetének alapfelépítése különböző?

5.

Van-e jelentősége az adatbázist irányító számítógépes programnak/rendszernek annak megállapításában, hogy történt-e kimásolás, ha az nem része az adatbázisnak?

6.

Mivel „az adatbázis mennyiségileg és minőségileg jelentős része” a 96/9/EK irányelv és az Európai Közösségek Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint egy adatbázis megszerzése, ellenőrzése és megjelenítése terén jelentős befektetéssel jár együtt, hogyan kell ezeket a fogalmakat a végrehajtó hatalom állami szerveinek nyilvánosan hozzáférhető jogalkotási aktusaival és egyedi érvényű határozataival, továbbá ezek hivatalos fordításával és az ítélkezési gyakorlattal kapcsolatban értelmezni?


(1)  Az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11-i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1996., L 77., 20. o.; magyar nyelvű különkiadás: 13. fejezet, 15. kötet, 459. o.).


Top