EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62007FN0127
Case F-127/07: Action brought on 30 October 2007 — Coto Moreno v Commission
F-127/07. sz. ügy: 2007. október 30-án benyújtott kereset – Coto Moreno kontra Bizottság
F-127/07. sz. ügy: 2007. október 30-án benyújtott kereset – Coto Moreno kontra Bizottság
HL C 22., 2008.1.26, p. 57–58
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
26.1.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 22/57 |
2007. október 30-án benyújtott kereset – Coto Moreno kontra Bizottság
(F-127/07. sz. ügy)
(2008/C 22/111)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Juana Maria Coto Moreno (Gaborone, Botswana) (képviselők: K. Lemmens, C. Doutrelepont ügyvédek)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
— |
A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg azt a 2007. február 12-i határozatot, amellyel az EPSO/AD/28/05 versenyvizsga vizsgabizottsága elutasította a felperes felvételét az e versenyvizsga eredményeként összeállított tartaléklistára, ennélfogva:
|
— |
a Közszolgálati Törvényszék az alperest kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperest részt vett az EPSO/AD/28/05 versenyvizsgán. A versenyvizsga-bizottság 2007. február 12-i határozatában – melynek megsemmisítését a felperes kéri – megtagadta a felperes felvételét az e versenyvizsga eredményeként összeállított tartaléklistára.
Keresetének alátámasztására a felperes négy jogalapra hivatkozik.
Az első jogalapot a felperes elsődlegesen nyilvánvaló mérlegelési hibára alapítja, önállóan vagy az indokolási kötelezettség és/vagy a patere legem quam ipse fecisti elv megsértésével együttesen. A versenyvizsga-bizottság – melynek álláspontja e tekintetben kétértelmű – megállapította, hogy a felperes „kielégítő” válaszokat adott, melyeknek voltak azonban gyenge pontjai. Nyilvánvalóan nem ez a helyzet állt fenn, annál is inkább, mivel a felperes a Bizottság szabályainak megfelelő válaszokat adott.
A második jogalapot a felperes – továbbra is elsődlegesen – a vizsgakiírás és az egyenlőség elvének önálló vagy az ésszerűség elvével együttes megsértésére alapítja.
A harmadik jogalapot a felperes – továbbra is elsődlegesen – az indokolási kötelezettség megsértésére alapítja, mivel a felperes egyértelműen megkérdezte a vizsgabizottságtól, miért volt az általa a szóbeli vizsgán adott válasz helytelen vagy legalábbis elégtelen. A felperes az indokolási kötelezettség ellenére sem kapott választ.
Végezetül a felperes másodlagosan nyilvánvaló mérlegelési hibára hivatkozik, önállóan vagy az egyenlő bánásmód és az arányosság elvének megsértésével együttesen. Az adott jegy egyébként sem áll arányban az eredményekkel (a felperes jegye 25/50 volt), és megsérti az egyenlő bánásmód elvét, mivel a felperessel ugyanúgy kell bánni, mint bármely más pályázóval, aki „kielégítőnek” ítélt válaszokat adott, nem csupán az ismeretek szintjén, hanem más szempontok alapján is.