EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.1.17.

COM(2018) 24 final

2018/0008(NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2018) 14 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az oktatás és a képzés szerves része minden olyan megoldásnak, amely arra irányul, hogy többen jussanak tisztességes munkához, jobban kielégüljön a gazdaság készségek iránti kereslete és Európa ellenállóbbá váljon. A gyors technológiai fejlődés, valamint a munkakörök és a munkavállalókkal szembeni követelmények ebből fakadó változása szükségessé teszi, hogy az egész életen át tartó tanulás az ipar, valamint az oktatási, képzési és tanulási formák közötti erőteljes együttműködésen és szinergiákon alapuljon. Ugyanakkor az oktatási és képzési rendszereknek alkalmazkodniuk kell ehhez a valósághoz. Különösen azért, ma már nem tűnik elegendőnek, ha a fiatalok meghatározott készségekkel vagy ismeretekkel hagyják el az iskolapadot; rugalmasságra és számos kompetencia kialakítására van szükségük, valamint képesnek kell lenniük arra is, hogy alkalmazkodjanak a változásokhoz 2 . Ebből kifolyólag az egész életen át tartó tanulásra – azaz az új és relevánsabb kompetenciák egész életen keresztül történő elsajátítására – való igény és annak jelentősége napjainkban nyilvánvalóbb, mint valaha.

Társadalmaink és gazdaságaink nagymértékben támaszkodnak a magasan képzett, hozzáértő emberekre. A kreativitáshoz, kritikus gondolkodáshoz, kezdeményezéshez és problémamegoldáshoz hasonló készségek jelentős szerepet töltenek be a mai társadalom összetett helyzeteinek és változásainak kezelésében. A globalizáció előnyünkre fordításáról szóló vitaanyag rámutat arra, hogy új tanulási módokat, valamint rugalmasabb képzési és oktatási modelleket kell találni az egyre mobilabbá váló és a digitális eszközöket egyre kiterjedtebben használó társadalom számára, az Európa szociális dimenziójáról szóló vitaanyag pedig azt hangsúlyozza, hogy az európai életszínvonal fenntartásához az embereknek rendelkezniük kell a megfelelő készségekkel és kompetenciákkal 4 . Az éghajlatváltozás és az ökológiai erőforrások korlátozott mivolta – a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségekkel együtt – azt jelentik, hogy a fenntartható fejlődés kérdése minden emberi tevékenység tekintetében hangsúlyos szempont.  5  

Ahogy azt „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című bizottsági közlemény 6 egyértelműen megfogalmazza, az európai oktatási térségnek elő kell mozdítania a tanulók, valamint az oktatás és képzés területén, illetve az oktatási és képzési intézményekben dolgozó szakemberek együttműködését és mobilitását. Az uniós tagállamoknak ugyanis közös érdeke, hogy az oktatásban és a kultúrában – mint a foglalkoztatás, a társadalmi igazságosság, az aktív polgári szerepvállalás és a maga sokféleségében megnyilvánuló európai identitás mozgatórugóiban – rejlő potenciál teljes mértékben kiaknázásra kerüljön. A közlemény választ ad az európai munkaerőpiacok fokozottabb mobilitására, továbbá a nyelvtanulásba, a digitális és vállalkozói készségekbe, valamint a természettudományi, technológiai, műszaki és matematikai kompetenciákba való befektetés növelésére irányuló igényre. A nyomon követés részeként az Európai Tanács 2017 decemberében felkérést intézett többek között azon intézkedések feltérképezésére, amelyek megoldást nyújthatnak a digitalizációval, a kiberbiztonsággal, a médiaműveltséggel és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek terén fennálló kihívások kezelésére, valamint az oktatás és képzés inkluzív, egész életen át tartó tanuláson alapuló és innovációvezérelt megközelítésére irányuló igény kielégítésére 7 .

Ezekkel az igényekkel éles ellentétben az OECD legutóbbi PISA-felmérésének eredményei azt mutatják, hogy az Európai Unióban (EU) minden ötödik tanuló esetében az olvasási, matematikai vagy természettudományos ismeretek az elvárt szint alatt maradnak 8 . Aggasztó, hogy 2012 és 2015 között az alulteljesítés tendenciája az EU egészét tekintve tovább romlott. Az OECD felnőttek készségfelmérésében (PIAAC) (2012) részt vevő országokban az írás és olvasás terén a felnőttek 4,9–27,7 %-a a legalacsonyabb tudásszinteket érte csak el, míg a számolási készség terén 8,1–31,7 %-uk végzett a legalacsonyabb tudásszinteken.  9  

Ezenkívül az EU lakosságának 44 %-a vagy alacsony szintű digitális készségekkel rendelkezik, vagy nem rendelkezik ilyen készségekkel (19 %) 10 annak ellenére, hogy a technológiai és digitális változások üteme komoly hatást gyakorol gazdaságainkra és társadalmaink életére. A gazdaság gyors digitális átalakulása azt jelenti, hogy ma már szinte minden munkakörhöz szükség van bizonyos szintű digitális készségre, ahogy a társadalom egészében való részvételhez is. A digitális készségek manapság éppen annyira elengedhetetlenek, mint az írás, az olvasás és a számolás készsége, ezért Európának a digitális technológiákban jártas emberekre van szüksége, akik nemcsak e technológiák használatára képesek, hanem arra is, hogy újításokat vezessenek be és vezető szerepet vállaljanak alkalmazásuk terén.

A szociális jogok európai pillérének első alapelve a magas színvonalú és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és az egész életen át tartó tanuláshoz való jog 11 . A társadalomban és a munkaerőpiacon való sikeres részvételhez szükséges kompetenciák hiánya növeli a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatát. Akadályozza az inkluzív és fenntartható növekedést, valamint az ipar versenyképességét és az innovációs lehetőségeket. A kutatások szerint az írási, olvasási és számolási készségek, valamint a digitális kompetenciák fejlesztése kulcskompetenciák széles skálájának fejlődését segíti elő; különösen szoros kapcsolatban áll a személyes fejlődéssel, illetve a tanulási és az állampolgári kompetenciák fejlesztésével 12 .

Az Európai Parlament és a Tanács 2006-ban elfogadott egy, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló ajánlást 13 . Az ajánlás azt javasolta a tagállamoknak, hogy az egész életen át tartó tanulásra irányuló stratégiájuk részeként mindenki számára tegyék lehetővé a kulcskompetenciák elsajátítását. Az ajánláshoz mellékelt kulcskompetenciák európai referenciakeretében azt is meghatározta, hogy melyek azok a kompetenciák, amelyekre mindenkinek szüksége van a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, a munkavállaláshoz, a társadalmi beilleszkedéshez és az aktív polgári szerepvállaláshoz. A tagállamokat a referenciakeret alkalmazására kérték annak biztosítása érdekében, hogy az alapszintű oktatás és képzés minden fiatal számára felkínálja mindazon eszközöket, amelyek révén a kulcskompetenciákat az életben való helytálláshoz szükséges szinten elsajátíthatják, továbbá hogy a felnőttek egész életük során képesek legyenek kulcskompetenciáik fejlesztésére és korszerűsítésére.

Az oktatási és tanulási módszerek 2006 óta rohamos változáson mennek keresztül: a technológia szélesebb körű használata, a távoktatás térnyerése és az informális tanulás hordozható digitális eszközök használatának köszönhető fejlődése kihatással van a kompetenciák elsajátításának lehetőségeire. Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy az egész életen át tartó kompetenciafejlesztés aktív támogatása érdekében az oktatási, képzési és tanulási formáknak jobban ki kell aknázniuk ezeket az új lehetőségeket. A tanulási élményt – a formális és a nem formális tanulási formák közötti együttműködés fokozása révén – minden tanuló számára és minden tantárgy terén sokszínűbbé kell tenni. Ehhez nyújthat segítséget például a tudományágakon átívelő tanulás, a kutatásalapú tanulás, a gyakornoki programok és a munkaalapú tanulás.

A javasolt ajánlás célja, hogy minden ember számára javítsa a kulcskompetenciák egész életen át tartó elsajátítását, valamint elősegítse az e cél elérést szolgáló intézkedések életbe léptetését. Arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az egyre sokszínűbbé és mobilabbá váló, a digitális eszközöket egyre kiterjedtebben használó globális társadalmainkban megfelelőbb módon készítsék fel az embereket a változó munkaerőpiaci követelményekre és az aktív polgári szerepvállalásra, valamint hogy minden életszakasz tekintetében fejlesszék a tanulást. Az ajánlás különösképpen szorgalmazza az alapvető készségekbe, a vállalkozói és digitális készségekbe, valamint a nyelvismeretbe történő befektetést annak érdekében, hogy mindenki aktív résztvevője tudjon lenni a társadalomnak és a gazdaságnak. Ezenkívül sürgeti még a természettudományi, technológiai, műszaki és matematikai kompetenciákba való befektetést a tudományos ismeretek gazdagítása, valamint annak érdekében, hogy a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika terén meglévő életpályák vonzóbbá váljanak. Az ajánlásra irányuló javaslat az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, az Európai Parlament és a Tanács által 2006-ban elfogadott ajánlás 14 helyébe lép. A javaslat:

·támogatja a szociális jogok európai pillérében szereplő első alapelv végrehajtását, hangsúlyozva, hogy „mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz”, valamint a negyedik alapelv végrehajtását, amely azt a jogot erősíti meg, hogy mindenki „időben és személyre szabott segítséget kapjon munkavállalási vagy önfoglalkoztatási kilátásainak javításához”; ide tartozik „az álláskereséshez, képzéshez és átképzéshez nyújtott támogatás igénybevételének” joga is;

·támogatja az európai oktatási térség létrehozását, méghozzá a valamennyi tanuló számára szükséges kulcskompetenciák megállapítása, a tanulók és az oktatásban dolgozó szakemberek mobilitásának támogatása, valamint különösen a nyelvi készségeknek az európai mobilitás és együttműködés előmozdítása érdekében történő fejlesztésének elősegítése révén;

·támogatja a vállalkozói kompetenciák fejlesztését az alapvető készségek és attitűdök – köztük a kreativitás, a kezdeményezőkészség, a csapatmunka, a kockázatok felismerése és a felelősségvállalás – fejlesztése érdekében;

·reagál a kompetenciákkal – egyebek mellett az alapvető készségekkel, a digitális kompetenciákkal, a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén szükséges kompetenciákkal – kapcsolatos követelmények változására, továbbá kiemeli az e területeken szükséges kompetenciafejlesztés támogatására irányuló intézkedéseket;

·kiemeli az aktív polgári szerepvállalás, a közös értékek és az alapvető jogok szerepét;

·beépíti az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) égisze alatt zajlott, a Fenntartható fejlődést szolgáló oktatás évtizede című program eredményeit, valamint az ENSZ 4. fenntartható fejlődési céljának (oktatás 2030-ig) ösztönző erejét;

·a kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos bevált gyakorlatok meghatározása révén segítséget nyújt a tagállamok, az oktatási, képzési és tanulási formák, valamint az oktatásban dolgozó szakemberek számára a kompetenciafejlesztés megfelelőbb támogatásához;

·a kulcskompetenciák egységes értelmezésének előmozdítása révén hozzájárul az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés jövőbeni stratégiai keretrendszerének megtervezéséhez;

·támogatja az Erasmus+ programhoz, az európai strukturális és beruházási alapokhoz, valamint a Horizont 2020 programhoz hasonló európai finanszírozási források igénybevételét;

A kísérő szolgálati munkadokumentum további bizonyítékkal szolgál az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. évi ajánlás végrehajtásával kapcsolatos korábbi tapasztalatokról, ezenkívül tartalmaz egy, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló új ajánlást alátámasztó elemzést, és példákat hoz az egész életen át tartó tanulás keretében zajló kompetenciafejlesztést támogató meglévő szakpolitikákra és projektekre.

Háttér-információk

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, a foglalkoztatáshoz, a társadalmi beilleszkedéshez és az aktív polgári szerepvállaláshoz. Ismeretekből, készségekből és attitűdökből állnak, valamint túlmutatnak a pusztán (lexikális) „tudás” fogalmán.

Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák 2006-os európai referenciakerete („referenciakeret”) nyolc kulcskompetenciát határoz meg:

·az anyanyelven folytatott kommunikáció;

·az idegen nyelveken folytatott kommunikáció;

·matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén;

·digitális kompetencia;

·a tanulás elsajátítása;

·szociális és állampolgári kompetenciák;

·kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, valamint

·kulturális tudatosság és kifejezőkészség.

A tagállamok és az érdekelt felek a referenciakeretet és az alapját képező elképzelést annak elfogadása óta használják; a tagállamok többsége már életbe léptetett a referenciakerettel összefüggő reformokat. Ezek a reformok igen sokfélék, és a tagállamok idővel a kulcskompetenciák meghatározását is elfogadták. A legtöbb reformot az iskolai oktatás, valamint a szakoktatás és -képzés terén vezették be. A kulcskompetenciák tekintetében főként a hagyományos iskolai tantárgyakhoz könnyen kapcsolható kompetenciák, így például az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció vagy a matematikai kompetencia terén történtek előrelépések, a tanulás elsajátításához, a vállalkozói, szociális és állampolgári kompetenciákhoz hasonló, a hagyományos tantárgyak határain túlmutató kompetenciák esetében kevésbé 15 .

Az oktatási, képzési és tanulási formák számára kihívást jelent a kompetenciaközpontú megközelítések alkalmazása az oktatásban és a tanulásban. A tanterv meglehetősen statikus elképzelése felől a tanulási folyamat során elsajátítandó ismeretek, készségek és attitűdök dinamikus meghatározása felé történő elmozduláshoz paradigmaváltásra van szükség az oktatás, a képzés és a tanulás terén, ami pedig hatással lesz ezek szervezésének és értékelésének módjára.

Ezenkívül a kompetenciaigények nem állandóak, hanem folyamatosan változnak az élet során. Az iskolában elsajátított kompetenciákat fejleszteni kell, hogy egész életen át biztosítsák az egyén boldogulását; a kompetenciák naprakészen tartása és – a változó igényekre reagálva – újak elsajátítása egy egész életen át tartó folyamat. Ennek megfelelően mindenkinek lehetőséget kell nyújtani kompetenciáinak egész életen át tartó fejlesztésére.

Ez az ajánlás nem pusztán az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák naprakész európai referenciakeretét mutatja be, hanem felvázolja az oktatás és képzés – többek között a nem formális tanulás és az egész életen át tartó tanulás – terén alkalmazható kompetenciaközpontú megközelítések kialakítását támogató bevált gyakorlatokat is.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A Tanácsnak és a Bizottságnak az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról szóló, 2015. évi közös jelentése (Oktatás és képzés 2020) egyértelmű prioritásokat határoz meg a következők megvalósítása érdekében: „az egész életen át tartó tanulás keretében kifejlesztett releváns és magas szintű ismeretek, készségek és kompetenciák, a tanulási eredmények középpontba állítása a foglalkoztathatóság, az innováció, az aktív polgári szerepvállalás és a jóllét érdekében” 16 .

„Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című bizottsági közlemény 17 szorgalmazza az emberekbe és az oktatásukba való befektetést, valamint annak biztosítását, hogy az oktatási és képzési rendszerek valamennyi tanulót segítsék a mai világban elengedhetetlennek tartott ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításában. A közlemény emellett szoros összefüggést határoz meg a mindenki számára szükséges kompetenciák egységes értelmezése és az európai oktatási térség létrehozása között.

Az Új európai készségfejlesztési programba belefoglalták a kulcskompetenciákról szóló, 2006. évi tanácsi ajánlás felülvizsgálatának szándékát, amely felülvizsgálat célja a kulcskompetenciák egységes és naprakész értelmezésének létrehozása, az oktatási és képzési tantervekbe való bevezetésük előmozdítása, valamint e készségek megfelelőbb fejlesztésének és értékelésének támogatása 18 .

A 2016. december 7-én elfogadott „Befektetés az európai ifjúságba” című kezdeményezésben 19 és ezt követően az iskolák és az oktatás minőségének fejlesztéséről 20 , valamint a felsőoktatás korszerűsítéséről szóló 21 2017. májusi közleményekben a Bizottság tovább hangsúlyozta a kompetenciafejlesztésbe való befektetés szükségességét és az e területtel kapcsolatos egyéb célokat.

A 2016 decemberében elfogadott „Kompetenciafejlesztési pályák: új lehetőségek a felnőttek számára” című tanácsi ajánlás azt javasolja, hogy az alacsony képzettségi és tudásszinttel, illetve kompetenciákkal rendelkező felnőttek kapjanak lehetőséget – egyéni igényeik alapján – arra, hogy az írási, olvasási, számolási és digitális kompetenciák terén elérjenek egy minimális szintet; és/vagy az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. évi ajánlás alapján készségek, ismeretek és kompetenciák szélesebb körére is szert tegyenek.

A nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlás 22 arra kérte a tagállamokat, hogy legkésőbb 2018-ra – a nemzeti körülményekhez és sajátosságokhoz igazodva és az általuk megfelelőnek ítélt módon – léptessenek életbe rendelkezéseket a nem formális és az informális tanulás érvényesítésére, amelynek révén az egyének érvényesíttethetik a nem formális és az informális tanulási környezetben elsajátított ismereteiket, készségeiket és kompetenciáikat, és teljes vagy – adott esetben – részleges képesítést tudnak szerezni.

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszeréről szóló – az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról szóló 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlást hatályon kívül helyező – 2017. május 22-i tanácsi ajánlás 23  egységes referenciakeretet biztosít, amely segítséget nyújt az egyéneknek és a szervezeteknek abban, hogy össze tudják hasonlítani a különböző képesítési rendszereket és az e rendszerek szerinti képesítési szinteket.

Az Europass keretrendszer 24 kompetenciáik és képesítéseik megfelelőbb kommunikálásában és leírásában nyújt segítséget az embereknek.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A közös értékekről, az inkluzív oktatásról és a tanítás európai dimenziójáról szóló tanácsi ajánlásra 27 irányuló javaslat különösen az – ezen ajánlás melléklete szerinti – állampolgári kompetenciát emeli ki. Meghatároz számos olyan intézkedést, amelyeket a tagállamok – az Unió támogatásával – végrehajthatnak.

A digitális oktatásra vonatkozó cselekvési tervről szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény 28 meghatározza, hogy az oktatási és képzési rendszerek hogyan tudnak megfelelőbb módon élni az innováció és a digitális technológia lehetőségeivel, és hogyan tudják támogatni az élethez és a munkavégzéshez szükséges digitális kompetenciák fejlesztését a gyors ütemű digitális változás korában. A digitális oktatásra vonatkozó cselekvési terv kiemelt figyelmet fordít az alapszintű oktatási és képzési rendszerekre, és kiterjed az iskolákra, a szakoktatásra és -képzésre, valamint a felsőoktatásra is.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A kezdeményezés összhangban áll az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. és 166. cikkével. A 165. cikk kimondja, hogy az Unió a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és szükség esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét. A 166. cikk szerint az Unió olyan szakképzési politikát folytat, amely támogatja és kiegészíti a tagállamok ez irányú tevékenységét, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak a szakképzés tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét.

A kezdeményezés nem javasolja az Unió szabályozási jogkörének kibővítését és nem javasol a tagállamokra kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat. A tagállamok nemzeti körülményeiknek megfelelően eldönthetik, hogy hogyan valósítják meg ezt az ajánlást.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A jelen uniós szintű ajánlás hozzáadott értéke abban rejlik, hogy az Unió képes-e:

·közös referenciakeretet összeállítani a szükséges kulcskompetenciák számára;

·előmozdítani az egész életen át tartó tanulás egységes értelmezését;

·megkönnyíteni a tudás, a szakértelem és a bevált gyakorlatok megosztását;

·uniós szinten támogatni a kompetenciafejlesztést előmozdító kezdeményezéseket;

·támogatni az olyan kompetenciakeretek létrehozását, amelyek segítenek meghatározni a tanulási eredményeket és amelyek az értékelési és érvényesítési gyakorlatok alapját képezik;

·támogatni a kompetenciafejlesztés értékelését, és uniós szinten nyomon követni a fejlődést.

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A 2016 októberében megrendezett európai oktatási, képzési és ifjúsági fórumtól kezdődően számos célzott konzultációs célú találkozóra és szakértői szemináriumra került sor. A kulcskompetenciákról szóló, 2006. évi ajánlás felülvizsgálatát is széleskörűen megvitatták a tagállamok képviselőivel az "Oktatás és képzés" 2020 program magas szintű munkacsoportjának ülésein, továbbá az iskolai oktatásért, a szakoktatásért és -képzésért és a felsőoktatásért felelős főigazgatók ülésein, valamint a Szakoktatási és Szakképzési Tanácsadó Bizottság, a Kulturális Bizottság és a Youthpass tanácsadó csoport ülésén.

2017. február 22. és május 19. között nyilvános online konzultációt tartottak, amelyre közel 500 válasz és 69 állásfoglalás érkezett. Hozzájárulók között jó néhány oktatási miniszter és nem kormányzati oldalról érkező érdekelt fél szerepelt. A konzultációs folyamatot egy 2017. június 14-én Brüsszelben megrendezett konferencia zárta 29 .

A konzultáció eredményei megerősítik a kulcskompetenciák európai referenciakeretének létjogosultságát. A válaszadók megerősítették, hogy változtatásokra van szükség annak biztosításához, hogy a kompetenciakeret tükrözze az elmúlt évtized politikai, társadalmi, gazdasági, ökológiai és technológiai fejleményeit.

A nyilvános online konzultáció fő megállapításai a következők:

·a válaszadók többsége úgy véli, hogy a referenciakeret hasznos eszköznek bizonyul

·az oktatás, képzés és tanulás terén (77 %);

·a válaszadók többsége úgy látja, hogy a referenciakereten kisebb módosításokat kell végrehajtani (65 %);

·a válaszadók szerint további támogatást kell nyújtani a referenciakeret alkalmazásához, és

·támogatni kell a kompetenciaközpontú oktatást, képzést és tanulást Európában;

Az online konzultáció, az állásfoglalások és a konzultációs célú találkozók/konferenciák kiemelték, hogy:

·napjaink többnyelvű és kulturálisan sokszínű társadalmaiban reagálni kell az írás-olvasás, a nyelvismeret és a kommunikáció terén fennálló kompetenciaigényekre;

·a digitális kompetencia fogalmának korszerűsítésével reagálni kell a rohamosan változó digitális és technológiai környezetre. Az új meghatározásnak magában kell foglalnia a széles körben használt digitális kompetenciakeret kidolgozása és használatának támogatása során levont tanulságokat is 30 ;

·tovább kell javítani a matematikai, természettudományi és technológiái kompetenciák fejlesztését;

·hangsúlyozni kell az időnként életkészségeknek, szocioemocionális vagy „puha” készségeknek nevezett személyes és interperszonális készségek fontosságát, mivel ezek segítenek az egyénnek reagálni a bizonytalanságra és a változásokra. A kritikus gondolkodáshoz, a csapatmunkához, az interkulturális és a problémamegoldó készséghez hasonló készségeket – a javaslatok alapján – tovább kell erősíteni a referenciakeretben;

·hangsúlyozni kell az ajánlásban a fenntarthatóságot a Fenntartható fejlődést szolgáló oktatás évtizede (2005–2014) elnevezésű ENSZ-kezdeményezés alapján, és a 2030-ig megvalósítandó globális fenntartható fejlődési célok – többek között az oktatásra vonatkozó cél – szem előtt tartásával;

·ki kell emelni az állampolgári kompetencia, valamint a polgári szerepvállalás, a közös értékek és az emberi jogok szerepét. Egyre nagyobb jelentőséggel bír az, hogy az egyének képessé váljanak arra, hogy felelős, aktív polgárokként cselekedjenek, akik hozzá tudnak járulni a társadalmak békés, toleráns, befogadó és biztonságos működéséhez. Ezzel összefüggésben javasolt a médiaműveltség és az interkulturális készségek megerősítése;

·a vállalkozói kompetencia alapvető összetevőiként hangsúlyozni kell a kreativitási készséget, a folyamattervezési és -irányítási képességet, valamint – a megalapozott döntéshozatal részeként – a kockázatok kezelésével kapcsolatos képességet. Voltak, akik a módosított meghatározásnak a vállalkozói kompetencia keretrendszerével 31 való összehangolását támogatták;

·a kulturális kifejezés kortárs formáinak szélesebb körét kell figyelembe venni, ezenkívül számításba kell venni az egyén saját kulturális identitásának kialakítását is. Ki kell emelni a más kultúrákkal és a kulturális különbségekkel kapcsolatos pozitív és nyitott szellemű attitűdöket.

A konzultáció megerősítette, hogy a referenciakeretet elsősorban az általános és középiskolai formális oktatásban alkalmazták. Ezért szorosabb kapcsolatot kell kialakítani az oktatás és képzés egyéb típusaival, így például a koragyermekkori neveléssel és gondozással, a szakoktatással és szakképzéssel, a felsőoktatással, a felnőttképzéssel és a nem formális tanulással.

Végül pedig a referenciakeret alkalmazásának további támogatása érdekében javaslatot tettek az oktatás és képzés területén dolgozó szakembereknek nyújtott útmutatás és támogatás megerősítésére, valamint az értékeléssel kapcsolatos megközelítések támogatására szolgáló módszerek feltérképezésére egyrészt az oktatási és tanulási folyamatok részeként, másrészt pedig az oktatás- és képzésirányítás tekintetében.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A javaslat a kulcskompetenciákról szóló, 2006. évi ajánlás, a tagállamokban bevezetett kapcsolódó reformok és a releváns uniós finanszírozású projektek hatásával kapcsolatban készült számos jelentés és tanulmány alapján készült. A Tanács és az Európai Bizottság 2010. évi közös időközi jelentése a kompetenciaközpontú oktatási és képzési tantervek felé való elmozdulással kapcsolatos első tagállami tapasztalatokat vette górcső alá 32 . A KeyCoNet 33 , vagyis a kulcskompetenciák iskolai oktatásba való integrálását támogató európai szakpolitikai hálózat, valamint a 2012. évi Eurydice-jelentés 34 megállapításai hasznos áttekintést nyújtanak a referenciakeret iskolai oktatásban való alkalmazásáról. A CEDEFOP jelentései 35 abba nyújtanak betekintést, hogy a referenciakeret milyen szerepet játszott a szakoktatás és -képzés területén.

Tényeket szolgáltattak emellett a felülvizsgálat céljából készült tanulmányok, többek között az európai referenciakeret alkalmazásával kapcsolatos szakirodalmi áttekintés, valamint a nemzetközi és nemzeti kompetenciakeretek összehasonlító elemzése 36 .

Az egyes kompetenciák tekintetében a jelen dokumentum az adott területeken készült tanulmányokra és jelentésekre, például az írás-olvasással és a nyelvtanulással 37 , a természettudományok oktatásával 38 , a szociális és emocionális oktatással 39 , az állampolgári ismeretek oktatásával 40 , a vállalkozói készségek oktatásával 41 , a polgári és állampolgári kompetenciával 42 , valamint a kulturális tudatossággal és kifejezőkészséggel 43 kapcsolatban a közelmúltban készült jelentésekre támaszkodott.

A felülvizsgálat figyelembe vette emellett az OECD, az UNESCO és az Európa Tanács azon jelentéseit és tanulmányait, amelyek az oktatás, képzés és tanulás területét érintő kompetenciakeretek meghatározásával foglalkoznak 44 . Hasonlóképpen hasznos információforrásnak bizonyult a Közös Kutatóközpont – különösen a digitális és a vállalkozói kompetenciák terén végzett – munkája 45 .

•Hatásvizsgálat

Tekintve a tevékenységek tagállami kezdeményezésekkel szembeni kiegészítő megközelítését, a javasolt tevékenységek önkéntes jellegét, valamint a várt hatások körét, nem került sor hatásvizsgálat elvégzésére. A javaslat kidolgozásához korábbi tanulmányok, a tagállamokkal folytatott konzultációk, valamint a nyilvános konzultáció szolgáltattak információkat.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ez a kezdeményezés nem teszi szükségessé további uniós költségvetési erőforrások igénybevételét.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetében)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Tagállami rendelkezések

A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy erősítsék meg valamennyi tanuló, de különösen a hátrányos helyzetű tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztését. Különösen az alapvető készségek (írás, olvasás, számolás és digitális alapkészségek), a digitális és a vállalkozói kompetenciák, a természettudományi, technológiai, műszaki és matematikai kompetenciák, valamint a nyelvi kompetenciák szintjének növelésére irányuló törekvéseiket szükséges fokozniuk. A tagállamokat emellett felkérik arra, hogy szükség esetén az oktatás, a képzés és a tanulás valamennyi formáját tekintve erősítsék meg a kompetenciaközpontú oktatási és tanulási megközelítések számára nyújtott támogatást.

A kulcskompetenciák korszerűsített európai referenciakeretén kívül számos bevált gyakorlatot javasolnak arra, hogy a szakemberek valamennyi oktatási, képzési és tanulási formában támogatást kapjanak a kompetenciaközpontú tanulás elősegítéséhez és a kulcskompetenciák értékelésének további fejlesztéséhez. A kulcskompetenciák fejlesztésének támogatásához különböző – ezt segítő – tanulási megközelítésre és környezetre van szükség; az ajánlás a tagállamokat ezek további fejlesztésének elősegítésére ösztönzi.

Az ajánlás hangsúlyozza továbbá az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak támogatását, amelyet e céloknak az oktatásba, képzésbe és nem formális tanulásba való beépítésével lehetne elérni.

Az ajánlás felkéri a tagállamokat arra, hogy készítsenek jelentést a kulcskompetenciák biztosításával kapcsolatos tapasztalatukról, illetve az e téren elért előrehaladásukról.

Bizottsági rendelkezések

A Bizottság javaslatot tesz a kompetenciaközpontú oktatási, képzési és tanulási megközelítésekre vonatkozó további útmutatók kidolgozására, valamint – az ENSZ inkluzív és igazságos minőségi oktatást és az egész életen át tartó tanulási lehetőségekhez való egyetemes hozzáférést kitűző 4. fenntartható fejlődési céljára való tekintettel – a fenntartható fejlődést szolgáló oktatás kialakítására és előmozdítására irányuló kezdeményezések támogatására 46 .

A Bizottság javasolja továbbá a kulcskompetenciák fejlesztésének nyomon követését, valamint a kompetenciafejlesztés támogatása céljából végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatos információk biztosítását szolgáló eredménytábla létrehozását. Emellett javaslatot kíván kidolgozni a kompetenciafejlesztés jövőbeni európai referenciaértékeiről az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretének következő ciklusához.

2018/0008 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA

az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. és 166. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A szociális jogok európai pillérének 47 első alapelve értelmében mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vegyen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz. A szociális pillér szerint ahhoz is joga van mindenkinek, hogy „időben és személyre szabott segítséget kapjon munkavállalási vagy önfoglalkoztatási kilátásainak javításához. Idetartozik az álláskereséshez, képzéshez és átképzéshez nyújtott támogatás igénybevételének joga is”. A kompetenciafejlesztés előmozdítása az európai oktatási térség egyik célja, amelynek lehetőségében állna „(a)z oktatás és a kultúra lehetőségeinek maradéktalan kiaknázása […], hiszen ezek a lehetőségek a munkahelyteremtés, a társadalmi méltányosság és az aktív polgári szerepvállalás mozgatórugói, és egyúttal a maga sokféleségében megmutatkozó európai identitás megtapasztalásának eszközei”  48 .

(2)A jelenlegi életszínvonal fenntartásához, a magas szintű foglalkoztatási arány elősegítéséhez és a társadalmi kohéziónak a jövő társadalma és munkaerőpiaca fényében való megerősítéséhez az embereknek a megfelelő készségekre és kompetenciákra van szükségük 49 . Amennyiben Európa polgárai támogatást kapnak a személyes önmegvalósításukhoz, a foglalkoztathatóságukhoz és a társadalmi beilleszkedésükhöz szükséges készségek és kompetenciák elsajátításához, az hozzájárul ahhoz, hogy a gyors és mélyreható változások korában Európa ellenálló képessége megerősödhessen.

(3)Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2006-ban elfogadott egy, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló ajánlást. Ebben az ajánlásban a tagállamokat arra kérték, hogy „fejlesszék a kulcsfontosságú kompetenciák mindenki számára való biztosítását az egész életen át tartó tanulási stratégiáik részeként, ideértve az általános írástudás elérésére vonatkozó stratégiát is, valamint ennek érdekében használják referencia-eszközként a mellékelt Kulcskompetenciák az egész életen át tartó tanuláshoz – Európai referenciakeretet” 50 . Elfogadása óta az ajánlás a kompetenciaközpontú oktatás, képzés és tanulás kulcsfontosságú referenciadokumentuma.

(4)Napjainkban, mivel egyre több foglalkozást érint az automatizálás, a technológiák egyre nagyobb szerepet töltenek be a munka és az élet valamennyi területén, és a vállalkozói, szociális és állampolgári kompetenciák egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a rugalmasság és a változásokhoz való alkalmazkodás képességének biztosítása terén, a kompetenciákhoz kapcsolódó követelmények megváltoztak.

(5)Ugyanakkor azonban a PISA 51 vagy a PIAAC 52 felméréseihez hasonló nemzetközi felmérésekből az derül ki, hogy továbbra is magas azoknak a serdülőknek és felnőtteknek az aránya, akik nem rendelkeznek megfelelő szintű alapvető készségekkel. 2015-ben minden ötödik tanuló számára komoly nehézségeket okozott az olvasási, matematikai és természettudományos készségek megfelelő szintjének elérése 53 . Néhány országban a felnőttek akár egyharmada csak a legalacsonyabb tudásszinteket érte el az írási, olvasási és számolási készségek terén 54 . Az uniós népesség 44 %-a vagy gyenge digitális készségekkel rendelkezik, vagy nem rendelkezik ilyen készségekkel (19 %) 55 .

(6)Következésképpen az alapvető készségekbe történő befektetés jelentősége soha nem volt ennyire aktuális. A magas színvonalú oktatás, ideértve a tanterven kívüli tevékenységeket és a kompetenciafejlesztés tág értelemben vett megközelítését, hozzájárul az alapvető készségek terén elért eredmények javításához 56 . Ezenkívül új tanulási módszereket kell feltérképezni az egyre mobilabbá váló és a digitális technológiákat egyre kiterjedtebb mértékben használó társadalom számára 57 . A digitális technológiák hatással vannak az oktatásra, a képzésre és a tanulásra, mégpedig oly módon, hogy az egyre mobilabb társadalom igényeihez igazított, rugalmasabb tanulási környezeteket hoznak létre 58 .

(7)Az Új európai készségfejlesztési programba belefoglalták az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. évi ajánlás felülvizsgálatának szándékát, elismerve, hogy a készségekbe és kompetenciákba, valamint a kulcskompetenciák egységes és naprakész értelmezésébe való befektetés az európai oktatás, képzés és nem formális tanulás előmozdításának első lépése 59 .

(8)A társadalmi és gazdasági változásokra való reagálás, a munkaerőpiac jövőjéről folytatott viták tanulságainak és a kulcskompetenciákról szóló, 2006. évi ajánlás felülvizsgálatával kapcsolatos nyilvános konzultáció eredményeinek figyelembevétele érdekében mind az ajánlást, mind az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák európai referenciakeretét felül kell vizsgálni, és a vállalkozói gondolkodásmód elősegítésére összpontosítva módosítani kell.

(9)Támogatni kell a kulcskompetenciák fejlesztését, érvényesítését és a kompetenciaközpontú oktatás, képzés és tanulás biztosítását, méghozzá olyan bevált gyakorlatok meghonosítása révén, amelyek hatékonyabban támogatják az oktatásban dolgozó szakembereket feladataik elvégzésében és javítják a számukra nyújtott oktatás minőségét, korszerűsítik az értékelési és érvényesítési módszereket és eszközöket, valamint új és innovatív oktatási és tanulási formákat vezetnek be 60 . Ennek megfelelően az ajánlásnak – az elmúlt évtized tapasztalataira alapozva – kezelnie kell a kompetenciaközpontú oktatás, képzés és tanulás végrehajtása terén fennálló kihívásokat.

(10)A kompetenciák érvényesítésének támogatása lehetővé teszi, hogy az egyének elismertessék kompetenciáikat, és teljes vagy – adott esetben – részleges képesítést szerezzenek 61 . Ez a folyamat épülhet a nem formális és az informális tanulás érvényesítése érdekében történő meglévő intézkedésekre, valamint az európai képesítési keretrendszerre 62 , amely közös referenciakeretet biztosít a képesítési szintek összehasonlításához, és azt is megadja, hogy milyen kompetenciákra van szükség e szintek eléréséhez. Ezenkívül az értékelés fontos szerepet játszik a tanulási folyamatok strukturálásában és az útmutatás biztosításában, segítséget nyújtva az embereknek abban, hogy kompetenciáik fejlesztését a munkaerőpiac változó követelményeit is figyelembe véve végezzék 63 .

(11)A személyes önmegvalósításhoz, a foglalkoztathatósághoz és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges kulcskompetenciák körének meghatározását nemcsak társadalmi és gazdasági fejlemények formálták, hanem az elmúlt évtized különböző európai kezdeményezései is. Különleges figyelmet kapott az alapvető készségek fejlesztése, a nyelvtanulásba való befektetés, a digitális és a vállalkozói kompetenciák fejlesztése, a közös értékeknek a társadalmaink működésében betöltött szerepe, valamint a fiatalok ösztönzése arra, hogy nagyobb számban válasszanak természettudományos pályát. A referenciakeretnek tükröznie kell mindezen fejleményeket.

(12)A fenntartható fejlődési célok közül a 4.7. cél hangsúlyozza, hogy szükség van annak „biztosítására, hogy minden tanuló szert tegyen a fenntartható fejlődés előmozdításához szükséges ismeretekre és készségekre, többek között a fenntartható fejlődéssel és a fenntartható életmóddal, az emberi jogokkal, a nemek közötti egyenlőséggel, a béke és erőszakmentesség kultúrájának előmozdításával, a világpolgársággal, valamint a kulturális sokféleség és a kultúra fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásának elismerésével kapcsolatos oktatás révén.” 64 A referenciakeret felülvizsgált változata magában foglalja ezt a célt.

(13)Modern társadalmaink, valamint az interkulturális megértés és együttműködés szempontjából egyre nagyobb jelentőséggel bíró nyelvtanulás biztosítását a közös európai nyelvi referenciakeret 65 támogatja. A referenciakeret segítséget nyújt a nyelvi kompetencia fő elemeinek meghatározásához, és támogatja a nyelvtanulási folyamatot. Emellett megteremti a nyelvi kompetenciák általános meghatározásának alapját, tartalma pedig visszatükröződik a kulcskompetenciák európai referenciakeretének aktualizált változatában.

(14)A digitális kompetenciakeret 66 és a vállalkozói kompetenciakeret 67 létrehozása értékes támogatást nyújtott a kompetenciafejlesztés elősegítéséhez. Hasonlóképpen az Európa Tanácsnak a demokratikus kultúra építéséhez szükséges kompetenciakerete 68 a demokratikus társadalmakban való megfelelő részvételhez szükséges értékek, készségek és attitűdök átfogó keretét kínálja. A referenciakeret módosítása során mindezeket kellőképpen figyelembe vettük.

(15)Annak érdekében, hogy a fiatalokat nagyobb számban ösztönözzék természettudományos, technológiai, műszaki és matematikai életpálya választására, Európa-szerte születtek kezdeményezések arra irányulóan, hogy kutatásalapú pedagógiai módszerek segítségével, valamint társadalmi szereplők és iparágak széles palettájának bevonásával közelebb vigyék a természettudományokat a művészetekhez és más tantárgyakhoz 69 . Míg e kompetenciák meghatározása nem sokat változott az elmúlt évek alatt, egyre aktuálisabbá válik a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén zajló kompetenciafejlesztés támogatása, így a jelen ajánlásban is helyet kell kapnia.

(16)A nem formális tanulás jelentőségét és relevanciáját egyértelművé teszik az ifjúsági munka, az önkéntes munka és az alulról szerveződő sporttevékenységek során szerzett tapasztalatok. A nem formális tanulás fontos szerepet tölt be az alapvető interperszonális, kommunikációs és kognitív készségek fejlesztésének támogatásában, ideértve többek között a kritikus gondolkodást, az elemzőkészséget, a kreativitást, a problémamegoldást és a rugalmasságot, amelyek megkönnyítik a felnőtt létbe, valamint az aktív polgári szerepvállalás és a munka világába való átmenetet 70 . A különböző tanulási formák közötti hatékonyabb együttműködés megvalósítása elősegíti számos tanulási megközelítés és környezet fejlődését 71 .

(17)A kulcskompetenciák egész életen át tartó fejlesztése érdekében az oktatás, a képzés és a tanulás valamennyi szintjén támogatni kell: a magas színvonalú koragyermekkori nevelés és gondozás kialakítását 72 ; az iskolai oktatás további fejlesztését és a kiváló minőségű oktatás biztosítását 73 ; kompetenciafejlesztési pályák biztosítását az alacsonyan képzett felnőttek számára 74 ; az alapszintű oktatás, valamint a szakoktatás és -képzés továbbfejlesztését 75 ; továbbá a felsőoktatás korszerűsítését 76 .

(18)Az ajánlásnak – az egész életen át tartó tanulást szem előtt tartva – ki kell terjednie az oktatás, a képzés és a tanulás formális és nem formális formáinak széles körére. Törekednie kell a különböző tanulási formák közötti átmenetek és együttműködés támogatására képes kompetenciák egységes értelmezésének létrehozására. Az ajánlás olyan bevált gyakorlatokat határoz meg, amelyek képesek kielégíteni az oktatásban dolgozó szakemberek – azaz többek között a tanárok, oktatók, tanárképző szakemberek, oktatási és képzési intézményvezetők, kollégák képzéséért felelős alkalmazottak, kutatók és egyetemi tanárok, ifjúsági munkások és felnőttoktatásban dolgozók, valamint munkáltatók és munkaerőpiaci érdekelt felek – igényeit. Az ajánlás foglalkozik az intézményekkel és a szervezetekkel is, ideértve a szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket, továbbá útmutatást és támogatást nyújt az embereknek kompetenciáik kisgyermekkortól kezdődő és egész életen át tartó fejlesztéséhez.

(19)Ez az ajánlás teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét.

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

A tagállamoknak intézkedniük kell a következőkről:

1.a magas színvonalú és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való jog támogatása és a kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos lehetőségek biztosítása mindenki számára a „Kulcskompetenciák az egész életen át tartó tanuláshoz – Európai referenciakeret”-nek a mellékletben meghatározottaknak megfelelő, teljes körű alkalmazása révén, valamint

1.1.a kulcskompetenciák kisgyermekkortól kezdődő fejlesztésének előmozdítása mindenki számára az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó nemzeti stratégia keretében;

1.2.a hátrányokkal küzdő vagy sajátos igényű fiatalok és felnőttek támogatása lehetőségeik kiteljesítése érdekében;

2.a kulcskompetenciák fejlesztésének támogatása, különös figyelmet fordítva a következőkre:

2.1.az alapvető készségek (írás és olvasás, számolás, valamint az alapvető digitális készségek) szintjének növelése, ami a további tanulás és a társadalomban való részvétel alapját jelenti;

2.2.a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén szükséges kompetenciák elsajátításának előmozdítása, valamint az e területeken hivatást választó fiatalok számának növelését ösztönző intézkedések életbe léptetése;

2.3.a digitális kompetenciák szintjének növelése és javítása az oktatás és képzés valamennyi szintjén, a teljes lakosság körében;

2.4.a vállalkozói kompetencia, a kreativitás és a kezdeményezőkészség előmozdítása, különösen a fiatalok körében, többek között olyan lehetőségek támogatásával, amelyek révén a fiatal tanulók általános vagy középiskolai éveik alatt legalább egyszer vállalkozói tapasztalatot szerezhetnek;

2.5.a nyelvismeret szintjének növelése, valamint a tanulók támogatása abban, hogy a munkájukhoz vagy élethelyzetükhöz kapcsolódó különböző nyelveket tanulhassanak;

3.a kulcskompetenciák elsajátításának megkönnyítése a bevált gyakorlatok alkalmazása révén, az alábbi intézkedésekkel támogatva a mellékletben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztését:

3.1.különböző tanulási módszerek és környezetek előmozdítása, ideértve a digitális technológiák oktatási, képzési és tanulási formákban történő megfelelő alkalmazását is;

3.2.támogatás nyújtása az oktatásban dolgozó szakembereknek az oktatási, képzési és tanulási formákban folytatott, kompetenciaközpontú egész életen át tartó tanulás tekintetében;

3.3.a kulcskompetenciák értékelésének és érvényesítésének támogatása és további fejlesztése;

3.4.az oktatási, képzési és tanulási formák közötti együttműködés – valamennyi szinten és különböző területeken történő – megerősítése a tanulók kompetenciafejlesztésének folytonosabbá tétele és az innovatív tanulási megközelítések fejlesztése érdekében;

3.5.az oktatási, képzési, foglalkoztatási és egyéb tanulási formákban használt eszközök, erőforrások és útmutatások megerősítése, az egész életen át tartó tanulási pálya irányításának támogatása érdekében;

4.az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak az oktatásba, képzésbe és tanulásba való beépítése;

5.jelentés készítése a kulcskompetenciáknak a teljes oktatási és képzési ágazatban – többek között a nem formális tanulás terén – való előmozdítása során szerzett tapasztalatokról és az e téren elért előrehaladásról.

EZENNEL ÜDVÖZLI, HOGY A BIZOTTSÁG:

6.támogatja az ajánlás végrehajtását és az európai referenciakeret alkalmazását a tagállamok közötti kölcsönös tanulás előmozdítása és annak révén, hogy a tagállamokkal együttműködve az alábbiakhoz hasonló referenciaanyagokat és eszközöket hoz létre:

6.1.meghatározott kompetenciákkal kapcsolatos, a kompetenciafejlesztést és -értékelést előmozdító keretek 77 ;

6.2.a tanulási és tanulástámogató megközelítések új formáit feldolgozó, tényeken alapuló útmutató;

6.3.az oktatásban dolgozó szakembereket és egyéb érdekelt feleket támogató eszközök, például tömeges nyílt online kurzusok, önértékelési eszközök 78 , valamint az eTwinninghez és az európai felnőttoktatás elektronikus platformjához (EPALE) hasonló hálózatok;

6.4.a kulcskompetenciák értékelésével és érvényesítésével kapcsolatos, az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere (Oktatás és képzés 2020) alapján végzett korábbi munkára alapozó megközelítések 79 ;

7.az ENSZ inkluzív és igazságos minőségi oktatást és az egész életen át tartó tanulási lehetőségekhez való egyetemes hozzáférést kitűző 4. fenntartható fejlődési céljára való tekintettel támogatja a fenntartható fejlődést szolgáló oktatás további fejlesztésére és előmozdítására irányuló kezdeményezéseket 80 ;

8.fontolóra veszi egy, a kompetenciaközpontú oktatás, képzés és tanulás biztosítását és az Unió területén végzett kompetenciafejlesztést mérő eredménytábla létrehozásának lehetőségét.

Ez az ajánlás az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás helyébe lép.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Európai Bizottság (2017): Fehér könyv Európa jövőjéről, https://ec.europa.eu/commission/white-paper-future-europe-reflections-and-scenarios-eu27_hu

(2)    Fehér könyv Európa jövőjéről, lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)    Római nyilatkozat, 2017. március 25., http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2017/03/25/rome-declaration/

(4)    Európai Bizottság (2017): Vitaanyag a globalizáció előnyünkre fordításáról, https://ec.europa.eu/commission/publications/reflection-paper-harnessing-globalisation_hu

(5)    Az Európai Politikai Stratégiai Központ Stratégiai Közleményei (13. szám, 2016) – A foglalkoztatás jövője; A Tanács következtetései a fenntartható fejlődést szolgáló oktatásról, 2010. november, https://ec.europa.eu/epsc/file/strategic-note-13-future-work_en

(6)    A Bizottság közleménye: Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén – az Európai Bizottság hozzájárulása a 2017. november 17-i göteborgi vezetői találkozóhoz COM(2017)673

(7)    Az Európai Tanács 2017. december 14-i ülésszakának következtetései (a Tanács EUCO 19/17 sz. dokumentuma).

(8)    OECD (2016): A 2015. évi PISA-felmérés eredményei; https://www.oecd.org/pisa/pisa-2015-results-in-focus.pdf ; Európai Bizottság (2016): Pisa 2015: uniós teljesítmény és az európai oktatáspolitikára vonatkozó kezdeti következtetések, https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/pisa-2015-eu-policy-note_en.pdf  

(9)    Európai Bizottság (2016): Oktatási és Képzési Figyelő, 81. o. http://ec.europa.eu/education/sites/education/files/monitor2016_en.pdf  

(10)    Európai Bizottság (2017), 2017. évi digitális eredménytábla, https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/digital-scoreboard

(11)    A Bizottság közleménye a szociális jogok európai pillérének létrehozásáról, COM(2017)250

(12)    OECD (2015), A társadalmi fejlődéshez szükséges készségek: A szociális és emocionális oktatás jelentősége, http://www.oecd.org/edu/skills-for-social-progress-9789264226159-en.htm  

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról ( 2006/962/EK )

(14)    (2006/962/EK), lásd a 13. lábjegyzetet.

(15)    Európai Bizottság (2017): Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák 2006-os európai referenciakeretével kapcsolatos reformok szakirodalmi áttekintése; https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/key-competences-consultation-2017-strategy_en.pdf  

(16)    A Tanács és a Bizottság 2015. évi közös jelentése az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról (Oktatás és képzés 2020) – Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés új prioritásai OJ 2015/C417/04

(17)    COM(2017) 673, lásd a 6. lábjegyzetet.

(18)    A Bizottság közleménye az új európai készségfejlesztési programról, COM(2016)381

(19)    A Bizottság közleménye: Befektetés az európai ifjúságba, COM(2016)940; A Bizottság közleménye: Az oktatás javítása és korszerűsítése, COM(2016)941

(20)    A Bizottság közleménye: Az iskolák és az oktatás minőségének fejlesztése a fiatalok életkezdési esélyeinek javítása érdekében COM(2017)248

(21)    A Bizottság közleménye az EU megújított felsőoktatási programjáról, COM(2017)247

(22)    A Tanács ajánlása (2012. december 20.) a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről, HL /C 398/1

(23)    A Tanács ajánlása (2017. május 22.) egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszeréről, HL /C 189/15

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 2241/2004/EK határozata a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretéről.

(25)    COM(2017) 673, lásd a 6. lábjegyzetet.

(26)    COM(2017) 250, lásd a 11. lábjegyzetet.

(27)    COM(2018) 23.

(28)    COM(2018) 22.

(29)    Európai Bizottság (2017), Jelentés az érdekeltekkel folytatott konzultációról https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/2017-key-competences-consultation-review_en.pdf  

(30)    Európai Bizottság (2014), A Digitális Kompetenciakeret, https://ec.europa.eu/jrc/en/digcomp/digital-competence-framework

(31)    Európai Bizottság (2017), a vállalkozói kompetenciakeret, https://ec.europa.eu/jrc/en/publication/eur-scientific-and-technical-research-reports/entrecomp-entrepreneurship-competence-framework

(32)    A Tanács és a Bizottság 2010. évi közös időközi jelentése az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításáról ( 2010/C 117/01 ).

(33)    Kulcskompetenciák fejlesztése Európában. Kezdeményezések katalógusa, http://keyconet.eun.org

(34)    Európai Bizottság (2012): A kulcskompetenciák fejlesztése az európai iskolákban: szakpolitikai kihívások és lehetőségek, https://www.ddooss.org/informes/School_in_Europe.pdf  

(35)    CEDEFOP (2015): A szakoktatás és -képzés fejlesztése az életminőség javítása érdekében, http://www.cedefop.europa.eu/en/publications-and-resources/publications/3067 ; CEDEFOP (2016): Kulcskompetenciák a szakoktatás és -képzés terén, http://www.cedefop.europa.eu/en/publications-and-resources/country-reports/key-competences-in-vet

(36)    Európai Bizottság (2017): az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák 2006-os európai referenciakeretével kapcsolatos reformok szakirodalmi áttekintése; Európai Bizottság (2017): A kulcskompetenciák felülvizsgálatával kapcsolatban az érdekeltekkel folytatott konzultáció támogatása, 1. sz. jelentés: A nemzeti és nemzetközi kompetenciakeretek összehasonlító elemzése.

(37)    Európai Bizottság (2017): Az iskolai nyelvi sokféleség újragondolása., https://ec.europa.eu/education/sites/education/files/rethinking-language-report_en.pdf

(38)    Európai Bizottság (2015), Természettudományos oktatás a felelősségteljes állampolgári szerepvállalásért, http://ec.europa.eu/research/swafs/pdf/pub_science_education/KI-NA-26-893-EN-N.pdf , Európai Bizottság (2011), Természettudományos nevelés Európában: Nemzeti szakpolitikák, gyakorlatok és kutatás, http://ec.europa.eu/research/science-society/document_library/pdf_06/report-rocard-on-science-education_en.pdf

(39)    C. Cefai, P. A. Bartolo, V. Cavioni, P. Downes (2017): A szociális és emocionális oktatás beépítése az iskolai tantervbe az EU egész területén, a NESET II jelentése, Luxemburg, Az Európai Unió Kiadóhivatala, közzététele a közeljövőben esedékes

(40)    Európai Bizottság (2017), Az állampolgársággal kapcsolatos ismeretek iskolai oktatása Európában, https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/news/20171106-citizenship-education-school-europe-2017_en  

(41)    Európai Bizottság (2016): A vállalkozói készségek iskolai oktatása Európában, https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/mwikis/eurydice/images/4/45/195EN.pdf  

(42)    IEA (2017): A polgársággal és az állampolgársággal kapcsolatos nemzetközi tanulmány (Nemzetközi Személyi Jogállapoti Bizottság), közzététele a közeljövőben esedékes; Közös Kutatóközpont (2011): Az állampolgári kompetencia összetett indikátora (Civic Competence Composite Indicator, CCCI-2): Az európai fiatalok polgári kompetenciájának mérése az IEA polgársággal és állampolgári neveléssel kapcsolatos nemzetközi tanulmánya alapján, http://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/bitstream/JRC68398/lbna25182enn.pdf  

(43)    Európai Bizottság (2016): A kulturális tudatosság és kifejezőkészség kézikönyve, https://publications.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/6066c082-e68a-11e5-8a50-01aa75ed71a1  

(44)    UNESCO: Világpolgárságra nevelés, https://en.unesco.org/gced ; Európa Tanács: A demokratikus kultúra építéséhez szükséges kompetenciakeret; OECD: Oktatás 2030. , https://www.coe.int/en/web/education/competences-for-democratic-culture

(45)    A Digitális Kompetenciakeret; a vállalkozói kompetenciakeret, lásd a 30. és 31. lábjegyzetet.

(46)    Az ENSZ 4. fenntartható fejlődési célja, https://sustainabledevelopment.un.org/sdg4  

(47)    COM(2017) 250, lásd a 11. lábjegyzetet.

(48)    COM(2017) 673, lásd a 6. lábjegyzetet.

(49)    Európai Bizottság (2017): Vitaanyag Európa szociális dimenziójáról, https://ec.europa.eu/commission/publications/reflection-paper-social-dimension-europe_hu  

(50)    (2006/962/EK), lásd a 13. lábjegyzetet.

(51)    OECD: Nemzetközi tanulói teljesítménymérés, http://www.oecd.org/pisa/  

(52)    OECD: A felnőttek kompetenciáinak a nemzetközi értékelésére vonatkozó program, http://www.oecd.org/skills/piaac/  

(53)    OECD (2016): A 2015. évi PISA-felmérés eredményei; lásd a 8. lábjegyzetet.

(54)    Európai Bizottság (2016): Oktatási és Képzési Figyelő 2016., lásd a 9. lábjegyzetet.

(55)    Európai Bizottság, 2017. évi digitális eredménytábla.

(56)    OECD (2016): A 2015. évi PISA-felmérés eredményei; lásd a 8. lábjegyzetet.

(57)    Európai Bizottság (2017): Vitaanyag a globalizáció előnyünkre fordításáról, lásd a 4. lábjegyzetet.

(58)    A Bizottság közleménye: Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében, COM(2012) 669 final

(59)

   COM(2016) 381, lásd a 18. lábjegyzetet.

(60)    A Tanács és a Bizottság 2010. évi közös időközi jelentése az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításáról (2010/C 117/01), lásd a 32. lábjegyzetet. A Tanács és a Bizottság 2015. évi közös jelentése az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról (Oktatás és képzés 2020) ( 2015/C 417/04 )

(61)    HL C 398/1., lásd a 22. lábjegyzetet.

(62)    HL C 189./15., lásd a 23. lábjegyzetet.

(63)    A Tanács állásfoglalása (2004. május 28.) az egész életen át tartó pályaorientáció területére vonatkozó politikák, rendszerek és gyakorlatok megerősítéséről, http://www.consilium.europa.eu/ueDocs/cms_Data/docs/pressData/ en/educ/104236.pdf ; A Tanács állásfoglalása (2008. november 21.) a pályaorientációnak az egész életen át tartó tanulás stratégiáiba való fokozottabb integrálásáról.

(64)    Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott határozat – Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja, http://www.un.org/ga/search/view_doc.asp?symbol=A/RES/70/1&Lang=E

(65)    Közös európai nyelvi referenciakeret: nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés, (CEFR) https://www.coe.int/en/web/common-european-framework-reference-languages  

(66)    A Digitális Kompetenciakeret, lásd a 30. lábjegyzetet.

(67)    A vállalkozói kompetenciakeret, lásd a 31. lábjegyzetet.

(68)

   A demokratikus kultúrához szükséges kompetenciák – Egyenlőségen alapuló együttélés a kulturálisan sokszínű demokratikus társadalmakban https://rm.coe.int/16806ccc07

(69)    Európai Bizottság (2014), Természettudományos oktatás a felelősségteljes állampolgári szerepvállalásért, lásd a 38. lábjegyzetet.

(70)    A Tanács következtetései a fiataloknak a felnőttkorba, valamint az aktív polgári szerepvállalás és a munka világába való sikeres átlépését elősegítő alapvető életkészségek fiatalok körében való fejlesztésének támogatásában az ifjúsági munka által betöltött szerepről (2017. május 22.), http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9547-2017-INIT/hu/pdf

(71)    A Tanács következtetései a horizontális szakpolitikai együttműködésnek a fiatalokat érintő társadalmi-gazdasági kihívások hatékony kezelése érdekében történő bővítéséről (2015. május 27.), 2015/C 172/3

(72)    A Tanács következtetései a kisgyermekkori nevelésnek és az alapfokú oktatásnak a kreativitás, az innováció és a digitális kompetencia előmozdításában betöltött szerepéről (2015. május 27.), 2015/C 172/5

(73)    COM(2017) 248, lásd a 20. lábjegyzetet.

(74)    A Tanács ajánlása (2016. december 19.): Kompetenciafejlesztési pályák: Új lehetőségek felnőttek számára    , http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32016H1224(01)&from=hu  

(75)     HL 2015/C 417/4 , II. melléklet

(76)    COM(2017) 247, lásd a 21. lábjegyzetet.

(77)    A közös európai nyelvi referenciakeret, a digitális kompetenciakeret és a vállalkozói kompetenciakeret létrehozása során szerzett tapasztalatok és szakértelem alapján.

(78)    Mint például a Digitális Kompetenciakeret, lásd a 30. lábjegyzetet.

(79)    Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Kulcskompetenciák értékelése az alapoktatásban és -képzésben: szakpolitikai iránymutatás {SWD (2012) 371}

(80)    Az ENSZ 4. fenntartható fejlődési célja, lásd a 44. lábjegyzetet.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.1.17.

COM(2018) 24 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

A TANÁCS AJÁNLÁSA
az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról

{SWD(2018) 14 final}

MELLÉKLET
Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák
Európai referenciakeret

Háttér és célkitűzések

Mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy időben és személyre szabott segítséget kapjon munkavállalási vagy önfoglalkoztatási kilátásainak javításához. Idetartozik az álláskereséshez, képzéshez és átképzéshez nyújtott támogatás igénybevételének joga is.

Ezeket az elveket a szociális jogok európai pillére határozza meg.

Egy gyorsan változó és nagymértékben összekapcsolt világban mindenkinek számos készségre és kompetenciára van szüksége, valamint arra, hogy azok fejlesztését egész életükben folytassák. Az e referenciakeretben meghatározott kulcskompetenciák célja a nagyobb mértékű társadalmi egyenlőség és demokrácia eléréséhez szükséges alapok lefektetése. A kulcskompetenciák választ adnak az inkluzív és fenntartható növekedésre, a társadalmi kohézióra és a demokratikus kultúra továbbfejlesztésére irányuló igényre.

A referenciakeret fő célkitűzései a következők:

a) a foglalkoztathatósághoz, a személyes önmegvalósításhoz, az aktív polgári szerepvállaláshoz és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges kulcskompetenciák beazonosítása és meghatározása;

b) európai referenciakeret biztosítása a döntéshozók, az oktatási és képzési szolgáltatók, az oktatásban dolgozó szakemberek, a munkáltatók és maguk a tanulók számára;

c) az egész életen át tartó kompetenciafejlesztés elősegítése érdekében tett európai, nemzeti, regionális és helyi szintű törekvések támogatása.

Kulcskompetenciák

Jelen ajánlás alkalmazásában a kompetenciákat ismeretek, készségek és attitűdök ötvözeteként határoztuk meg, ahol:

a) az ismereteket a már meglévő, valamely terület vagy téma megértését elősegítő tények és számok, koncepciók, elképzelések és elméletek teszik ki;

b) a készségek az eredmények elérése érdekében a folyamatok végrehajtásához és a meglévő ismeretek felhasználásához szükséges képességet jelentik;

c) az attitűdök az ötletekre, személyekre vagy helyzetekre irányuló cselekvésre vagy reakcióra vonatkozó hajlamot vagy gondolkodásmódot írják le.

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, a foglalkoztathatósághoz, a társadalmi beilleszkedéshez és az aktív polgári szerepvállaláshoz. E kompetenciák fejlesztése az egész életen át tartó tanulás jegyében történik kisgyermekkortól kezdve az egész felnőtt életen keresztül, formális, nem formális és informális tanulás keretei között.

A kulcskompetenciák mind egyformán fontosak; mindegyiknek szerepe van abban, hogy az ember sikeres életet tudjon élni a társadalomban. A kompetenciákat számos különböző összefüggésben és sokféle kombinációban lehet alkalmazni. Átfedik egymást és egymásba fonódnak; az egyik területhez elengedhetetlenül szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. A kritikus gondolkodáshoz, a problémamegoldáshoz, a csapatmunkához, a kommunikációs és tárgyalási készségekhez, elemzőkészségekhez, a kreativitáshoz és az interkulturális készségekhez hasonló készségek az összes kulcskompetenciának részét képezik.

·E referenciakeret a következő nyolc kulcskompetenciát határozza meg:

·írás és olvasás kompetenciája;

·nyelvismeret;

·Matematikai kompetenciák, valamint a természet-, műszaki és mérnöki tudományokkal kapcsolatos kompetenciák és;

·digitális kompetencia;

·személyi, szociális és tanulási kompetencia;

·állampolgári kompetencia;

·vállalkozói készség;

·kulturális tudatosság és kifejezőkészség.

1.Az írás és olvasás kompetenciája

Az írás és olvasás kompetenciája azt jelenti, hogy valaki képes koncepciókat, érzéseket, tényeket és véleményeket szóban és írásban is – vizuális, hang-/audio- és digitális anyagok segítségével – tudományágakon átívelően és összefüggéseken keresztül azonosítani, megérteni, kifejezni, létrehozni és értelmezni. Magában foglalja a másokkal megfelelő és kreatív módon történő hatékony kommunikálás és kapcsolatteremtés képességét is.

Az írás és olvasás kompetenciájának elsajátítása jelenti a további tanulás és nyelvi interakciók alapját. A környezet függvényében az írás és olvasás kompetenciája kifejleszthető az anyanyelven, valamint az iskoláztatás és/vagy valamely ország vagy régió hivatalos nyelvén is.

Az ehhez a kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismeretek, készségek és attitűdök

Az írás és olvasás kompetenciájának része az olvasás és az írás ismerete, valamint az írott szövegek megbízható értelmezésére való képesség. Az írás és olvasás kompetenciája megköveteli az egyéntől, hogy rendelkezzen a szókincs, a funkcionális nyelvtan és a nyelvi funkciók ismeretével. Ez magában foglalja a verbális kapcsolattartás fő típusait, az irodalmi és nem irodalmi stílusok körét, valamint a különféle nyelvi stílusok és regiszterek fő sajátosságait.

Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy mind szóban, mind írásban kommunikálni tudjon különféle helyzetekben, valamint hogy figyelemmel kísérje és a helyzet követelményeihez igazítsa kommunikációját. Ez a kompetencia magában foglalja továbbá azt, hogy az egyén különféle típusú forrásokat meg tud különböztetni és fel tud használni, információt tud keresni, összegyűjteni és feldolgozni, segédeszközöket tud alkalmazni, valamint szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon, meggyőzően tudja megfogalmazni és kifejezni.

Az írás és olvasás kompetenciája irányában megnyilvánuló pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való hajlamot, az esztétikai minőség tiszteletét, valamint a másokkal folytatott kommunikáció iránti érdeklődést. Ehhez szükséges a nyelv másokra gyakorolt hatásának tudatosítása és a nyelv pozitív és társadalmilag felelős módon való értése és használata.

2.Nyelvismeret

Ez a kompetencia a különböző nyelvek kommunikációs célra történő megfelelő és hatékony használatára való képességet határozza meg. Túlnyomó részben tartalmazza az írás és olvasás kompetenciájának fő készségeit: a koncepciók, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértésének, kifejezésének és értelmezésének szóban és írásban történő képességén alapul (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség) a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül az egyén kívánalmainak és szükségleteinek megfelelően. Adott esetben ide értendő az anyanyelvi kompetenciák fenntartása és továbbfejlesztése is.

Az ehhez a kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismeretek, készségek és attitűdök

Ez a kompetencia a különböző nyelvek szókincsének és a funkcionális nyelvtanának ismeretét, valamint a verbális kapcsolat és a nyelvek szintjeinek fő típusaira való rálátást követeli meg. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonzatának és változatosságának ismerete.

Az ehhez a kompetenciához elengedhetetlen készségek magukban foglalják a szóbeli üzenetek megértésének, a beszélgetések kezdeményezésének, folytatásának és lezárásának, valamint az egyén igényeinek megfelelő – az egyes nyelveknél eltérő szintű – szövegek olvasásának, megértésének és előállításának képességét. Az egyéneknek képesnek kell lenniük megfelelő módon használni az eszközöket, valamint egész életük során formális, nem formális és informális keretek között nyelveket tanulni.

A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletét, valamint a különböző nyelvek és az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Magában foglalja továbbá minden ember nyelvi profiljának tiszteletben tartását, ideértve a kisebbségekhez tartozó és/vagy bevándorló háttérrel rendelkező emberek anyanyelvének tiszteletben tartását is.

3.Matematikai kompetenciák, valamint a természet-, műszaki és mérnöki tudományokkal kapcsolatos kompetenciák

A. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége a mindennapok problémáinak megoldása érdekében. A magabiztos számolni tudásra alapozva a hangsúly a folyamaton és a tevékenységen, valamint a tudáson van. A matematikai kompetencia, különböző szinteken magában foglalja a matematikai gondolkodásmód alkalmazásának képességét és az erre irányuló hajlamot (logikus és térbeli gondolkodás), valamint az ilyen jellegű megjelenítést (képletek, modellek, szerkezetek, grafikonok, táblázatok).

B. A természettudományi kompetencia arra a képességre és hajlandóságra utal, hogy az alkalmazott tudást és módszertant a természeti világ magyarázatához használjuk annak érdekében, hogy problémákat ismerjünk fel, és bizonyítékokra alapozott következtetéséket vonjunk le. A műszaki és mérnöki tudományok terén meglévő kompetenciák az e tudásnak és módszertannak az érzékelt emberi akaratra vagy szükségletekre válaszként adott alkalmazásai. A természet-, műszaki és mérnöki tudományi kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység által okozott változások megértését és az egyes polgár felelősségét.

Az ehhez a kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismeretek, készségek és attitűdök

A. A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, a mértékek és szerkezetek, az alapműveletek és az alapvető matematikai megjelenítési formák alapos ismeretét, a matematikai fogalmak és koncepciók és azon kérdések létének ismeretét, amelyekre a matematika válasszal szolgálhat.

Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat a mindennapok során, otthon és a munkahelyen (pl. pénzügyi készségeket), valamint hogy követni és értékelni tudja az érvek láncolatát. Az egyénnek képesnek kell lennie arra, hogy matematikai úton indokoljon, megértse a matematikai bizonyítást és a matematika nyelvén kommunikáljon, valamint hogy megfelelő segédeszközöket alkalmazzon, ideértve a statisztikai adatokat és grafikonokat.

A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok okát és azok érvényességét keressük.

B. A természet-, műszaki és mérnöki tudományok terén szükséges ismeretek magukban foglalják a természeti világ alapelveit, az alapvető tudományos koncepciókat, elméleteket, elveket és módszereket, technológiát és technológiai termékeket és folyamatokat, valamint a tudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és általában az emberi tevékenység természeti világra gyakorolt hatásának megértését. Ennek eredményeképpen ezeknek a kompetenciáknak lehetővé kell tenniük, hogy az egyének jobban megértsék a tudományos elméletek, alkalmazások és a technológia társadalmi előnyeit, korlátozásait és kockázatait nagy vonalakban (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatban).

A készségek közé tartozik a tudománynak a természet ellenőrzött kísérleteken keresztüli vizsgálatára szolgáló folyamatként történő felfogása, a technológiai eszközök és gépek, valamint a tudományos adatok használatának és kezelésének képessége valamely cél, illetve bizonyítékokon alapuló döntés vagy következtetés elérése érdekében, továbbá az arra való hajlandóság, hogy elvessük saját meggyőződéseinket, ha azok az új kísérleti eredményeknek ellentmondanak. Az egyénnek továbbá képesnek kell lennie arra, hogy felismerje a tudományos kutatás alapvető jellemzőit és közölni tudja a hozzájuk vezető következtetéseket és indoklást.

A kompetencia magában foglalja a kritikus értékelés és kíváncsiság attitűdjét, az etikai kérdések iránti érdeklődést és a biztonság és a környezeti fenntarthatóság iránti egyforma támogatást – különösen a tudományos és technológiai fejlődés tekintetében önmagunkkal, családunkkal, közösségünkkel és a globális problémákkal kapcsolatban.

4.Digitális kompetencia

A digitális kompetencia része a digitális technológiák tanuláshoz, munkához és a társadalomban való részvételhez történő magabiztos, kritikus gondolkodáson alapuló és felelős használata, illetve az ezekkel kapcsolatos elköteleződés. Idetartozik az információ- és adatkezelés terén való jártasság, a kommunikáció és az együttműködés, a digitális tartalmak előállítása (ideértve a programozást is), a biztonság (ideértve a digitális jólétet és a kiberbiztonsággal kapcsolatos kompetenciákat is), valamint a problémamegoldási képesség.

Az ehhez a kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismeretek, készségek és attitűdök

Az egyéneknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a digitális technológiák hogyan állíthatók a kommunikáció, a kreativitás és az innováció szolgálatába, továbbá ismerniük kell az általuk kínált lehetőségeket, a korlátaikat, a hatásaikat és a használatukban rejlő kockázatokat. Fontos, hogy tisztában legyenek a kialakulóban lévő digitális technológiák mögött meghúzódó általános elvekkel, eljárásokkal és logikával, valamint hogy ismerjék a különböző eszközök, szoftverek és hálózatok alapvető működését és használati módját. Fontos az is, hogy kritikus gondolkodással álljanak a digitális eszközök által elérhetővé tett információk és adatok érvényességéhez, megbízhatóságához és hatásához, valamint, hogy ismerjék a digitális technológiák használatával kapcsolatos jogi és etikai elveket is.

Az egyéneknek képesnek kell lenniük a digitális technológiákat az aktív polgári szerepvállalásuk és társadalmi beilleszkedésük, a másokkal való együttműködés, valamint a személyes, társadalmi és gazdasági célok elérését segítő kreativitás szolgálatába állítani. A készségek közé tartozik a digitális tartalmak felhasználására, elérésére, szűrésére, értékelésére, létrehozására, programozására és megosztására való képesség is. Az egyéneknek képesnek kell lenniük az információk, adatok, tartalmak és digitális identitások kezelésére és védelmére, valamint a szoftverek, az eszközök, a mesterséges intelligencia és a robotok felismerésére és hatékony alkalmazására.

A digitális technológiák és tartalmak használatához a kialakulásukkal szembeni körültekintő és kritikus, ugyanakkor kíváncsi, nyitott és előretekintő attitűdre van szükség. Mindazonáltal ezen eszközök használata etikus, biztonságos és felelős hozzáállást is igényel.

5.Személyi, szociális és tanulási kompetencia

A személyi, szociális és tanulási kompetencia az önreflexióra, a hatékony idő- és információkezelésre, a másokkal konstruktív módon történő együttműködésre, az alkalmazkodási képesség fenntartására, valamint a tanulás és a karrier kézben tartására való képességet jelenti. Idetartozik a bizonytalan és bonyolult helyzetek kezelésére, a tanulás módszerének elsajátítására, a személyes fizikai és érzelmi jólétről való gondoskodásra, valamint a másokkal való együttérzésre és a konfliktusok kezelésére való képesség is.

Az ehhez a kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismeretek, készségek és attitűdök

A sikeres interperszonális kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a különféle társadalmakban és környezetben általánosan elfogadott viselkedési és kommunikációs szabályok megértése. A személyi, szociális és tanulási kompetencia szükségessé teszi az egészséges elme, test és életmód mibenlétének ismeretét is. Idetartozik az is, hogy ismerjük a számunkra bevált tanulási stratégiákat, azt, hogy milyen kompetenciákat kell fejlesztenünk, és milyen módjai vannak a kompetenciafejlesztésnek, továbbá az oktatási, képzési és karrierlehetőségek, valamint a rendelkezésre álló útmutatás és támogatás megtalálásának.

A készségek között szerepel a saját képességek meghatározására, az összpontosításra, a bonyolult helyzetek kezelésére, a kritikus gondolkodásra és a döntéshozatalra való képesség. Idetartozik a másokkal együttműködésben és az önállóan történő tanulásra és munkavégzésre, a tanulási folyamat megszervezésére és az abban való kitartásra, a tanulás értékelésére és megosztására, szükség esetén segítség kérésére, valamint a karrier és társas interakciók hatékony kezelésére való képesség. Az egyéneknek ellenállóképesnek kell lenniük, és ismerniük kell a bizonytalanság és a stressz kezelésének módját. Képesnek kell lenniük továbbá konstruktív módon kommunikálni a különböző környezetekben, csapatban dolgozni és tárgyalni. Idetartozik a toleráns magatartás, a különböző nézőpontok kifejezése és megértése, valamint a bizalom megteremtésére és az empátia tanúsítására való képesség is.

A kompetencia azon alapul, hogy az egyén képes-e pozitívan hozzáállni a személyes, szociális és fizikai jólétéhez, valamint az egész életen át tartó tanuláshoz. A kompetencia alapját az együttműködés, a magabiztosság és az integritás attitűdje képezi. Ez magában foglalja a mások tiszteletét, valamint azt, hogy fel legyünk készülve mind az előítéletek leküzdésére, mind pedig a kompromisszumkötésre. Az egyéneknek képesnek kell lenniük célokat azonosítani és meghatározni, motiválni önmagukat, valamint alkalmazkodóvá és magabiztossá válni ahhoz, hogy sikerrel vegyenek részt az egész életen át tartó tanulásban. A problémamegoldó attitűd egyaránt támogatja a tanulást és az egyén azon képességét, hogy akadályokat szüntessen meg és változásokat kezeljen. Idetartozik annak vágya, hogy az előzetesen tanultakat és az élettapasztalatokat alkalmazzuk, valamint az élet különböző területein való tanulás és fejlődés lehetőségeinek keresésére irányuló kíváncsiság.

6.Állampolgári kompetencia

Az állampolgári kompetencia az egyén képessége arra, hogy felelős polgárként cselekedjen és teljes mértékben részt vegyen a polgári és társadalmi életben, mégpedig a társadalmi, gazdasági és politikai koncepciók és struktúrák, valamint a globális fejlemények és a fenntarthatóság ismerete alapján.

Az ehhez a kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismeretek, készségek és attitűdök

Az állampolgári kompetencia az egyénekkel, csoportokkal, munkaügyi szervezetekkel, a társadalommal, a gazdasággal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismeretén alapul. Idetartozik az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartája szerinti közös európai értékek ismerete. Magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő fejleményeinek kritikus ismeretét. Magában foglalja továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és irányelveinek, valamint a fenntartható rendszereknek, különösen a globális szintű éghajlat- és demográfiai változásnak, valamint az ezek hátterében álló okoknak az ismeretét. Emellett elengedhetetlen az európai integráció, valamint az Európában és a világban létező sokféleség és kulturális identitások ismerete. Idetartozik az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióinak, valamint annak megértése, ahogyan a nemzeti kulturális identitás hozzájárul az európai identitáshoz.

Az állampolgári kompetenciához kapcsolódó készségek a másokkal közös érdekből vagy közérdekből – például a társadalom fenntartható fejlődése ügyében – történő együttműködésre való képességre vonatkoznak. Ez magában foglalja a kritikus gondolkodást lehetővé tévő készségeket és a közösségi tevékenységekben, valamint a valamennyi – helyi, nemzeti, európai és nemzetközi – szinten történő döntéshozatalban való konstruktív részvételt is. Magában foglalja továbbá a média hagyományos és új formáihoz való hozzáférésre, azok kritikus hozzáállással történő megközelítésére, valamint a használatukra vonatkozó képességet.

Az emberi jogok tiszteletben tartása – mint a demokrácia alapja – lefekteti a felelős és konstruktív attitűd alapjait. A konstruktív részvétel magában foglalja az állampolgári tevékenységekben és a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén való részvétel iránti hajlandóságot. Magában foglalja a társadalmi és kulturális sokféleség, a nemek közötti egyenlőség és a társadalmi kohézió elősegítését, továbbá a mások magánéletének tiszteletben tartására, valamint a környezet iránti felelősségvállalásra való hajlandóságot. A politikai és társadalmi-gazdasági fejleményekkel, valamint az interkulturális kommunikációval kapcsolatos érdeklődés szükséges ahhoz, hogy felkészüljünk az előítéletek leküzdésére és szükség esetén a kompromisszumkötésre, valamint hogy biztosítsuk a társadalmi igazságosságot és méltányosságot.

7.Vállalkozói készség

A vállalkozói készség a lehetőségek és az ötletek kiaknázására és mások számára értékké alakítására vonatkozó képességet jelenti. Alapját a kreativitás, a kritikus gondolkodás és a problémamegoldó készség, a kezdeményezőkészség és a kitartás, valamint a kulturális, társadalmi vagy gazdasági értékkel bíró projektek tervezése és irányítása érdekében másokkal együttműködő munkavégzés képezi.

Az ehhez a kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismeretek, készségek és attitűdök

A vállalkozói készséghez szükség van annak ismeretére, hogy különböző helyzetek és lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy az ötleteket egyéni, társas vagy szakmai tevékenységek keretében megvalósítsuk, továbbá ismerni kell e helyzetek és lehetőségek keletkezésének módját. Az egyéneknek ismerniük kell a projektek tervezésének és vezetésének módszereit, amelyek magukban foglalnak folyamatokat és erőforrásokat is. Rendelkezniük kell közgazdasági ismeretekkel, valamint tisztában kell lenniük a munkáltatókat, a szervezeteket, illetve a társadalmat érintő társadalmi és gazdasági lehetőségekkel és kihívásokkal is. Ismerniük kell továbbá az etikai elveket, és tudatában kell lenniük saját erősségeiknek és gyengeségeiknek.

A vállalkozói készségek alapját a kreativitás jelenti, amely magában foglalja a képzelőerőt, a stratégiai gondolkodást és a problémamegoldó készséget, valamint a kritikus és konstruktív gondolkodást a kreatív folyamatok és az innovatív megoldások létrehozása során. Magukban foglalják az önálló és a másokkal együttműködve csapatban való munkavégzésre, az erőforrások (humán és tárgyi erőforrások) mozgósítására, valamint a tevékenységek fenntartására való képességet. Idetartozik a költségekkel és értékekkel kapcsolatos pénzügyi döntéshozatalra való képesség is. Kulcsfontosságú a másokkal való hatékony kommunikáció és tárgyalás képessége, valamint a bizonytalanság, a kétértelműség és a kockázatok megalapozott döntéshozatal során szükséges kezelésének képessége is.

A vállalkozói attitűd jellemzője a kezdeményező és felelősségvállaló beállítottság, a proaktivitás, az előretekintő hozzáállás, a bátorság és kitartás a célok elérésében. Magában foglalja a mások motiválására és ötleteik elismerésére irányuló vágyat, az empátiát, az emberekről és a világról való gondoskodást, valamint a folyamat során etikus magatartás tanúsítása iránti felelősség elfogadását.

8.Kulturális tudatosság és kifejezőkészség

A kulturális tudatosság és kifejezőkészség kompetenciája magában foglalja annak megértését és tiszteletben tartását, ahogyan az ötletek és jelentések kreatív módon kifejezésre és közlésre kerülnek a különböző kultúrákban, a művészetek és a kultúra egyéb formáin keresztül. Idetartozik az is, hogy az ember saját ötleteit, valamint a társadalomban elfoglalt helyét vagy szerepét sokféle módon és helyzetben át tudja látni, létre tudja hozni és ki tudja fejezni.

Az ehhez a kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen ismeretek, készségek és attitűdök

Ehhez a kompetenciához szükség van a helyi, nemzeti, európai és globális kultúrák és kifejezések ismeretére, ideértve e kultúrák nyelvét, örökségét és hagyományait, kulturális termékeit, továbbá szükség van még annak megértésére, hogy ezek a kifejezések hogyan hatnak egymásra és az egyén elképzeléseire. E kompetencia magában foglalja az ötletek alkotó, résztvevő és közönség közötti kommunikálására szolgáló különböző módok megértését írott, nyomtatott és digitális szövegekben, színházi előadásokban, filmekben, táncelőadásokban, játékokban, a művészet és design terén, zenében, szertartásokban és építészetben, ahogy a több formai nyelvet ötvöző alkotásokban is. Szükség van hozzá annak megértéséhez, hogy az ember személyisége hogyan fejlődik egy kulturálisan sokszínű világban, valamint hogy a művészetek és a kultúra más megnyilvánulási formái hogyan járulhatnak hozzá világszemléletünkhöz és világunk formálásához.

A készségek magukban foglalják a szimbolikus és absztrakt ötletek, élmények és érzelmek empátiával történő kifejezésére és értelmezésére való képességet, valamint annak képességét, hogy mindezt számos művészeti ágban és a kultúra egyéb megnyilvánulási formáiban tegyük meg. A készségek közé tartozik a személyes, társadalmi és gazdasági értékteremtés lehetőségeinek a művészeteken és a kultúra egyéb megnyilvánulási formáin keresztüli beazonosításának és felismerésének képessége, valamint a kreatív folyamatokban önállóan és másokkal együtt történő részvételre való képesség is.

Fontos, hogy nyitott hozzáállást és tiszteletet tanúsítsunk a kulturális kifejezésmód sokszínűsége iránt, valamint hogy etikus és felelős módon kezeljük a szellemi és a kulturális tulajdonjogokat. A pozitív hozzáállás részét képezi a világgal kapcsolatos kíváncsiság, az új lehetőségek elképzelése iránti nyitottság, valamint a kulturális élményekben való részvételre való hajlandóság is.

9.A kulcskompetenciák kifejlesztésének támogatása

A kulcskompetenciák azon ismeretek, készségek és attitűdök dinamikus ötvözete, amelyekre egy tanulónak élete során – már kisgyermekkortól kezdve – szüksége van. A magas színvonalú és inkluzív oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás mindenki számára lehetőségeket kínál a kulcskompetenciák kifejlesztéséhez, ennek megfelelően a kompetenciaközpontú megközelítéseket minden oktatási, képzési és tanulási formában – egész életen át – lehet alkalmazni.

A kompetenciaközpontú egész életen át tartó oktatás, képzés és tanulás támogatása terén három kihívás azonosítható: különböző tanulási módszerek és környezetek alkalmazása; a pedagógusok és az oktatásban dolgozó más szakemberek támogatása; a kompetenciafejlesztés értékelése és érvényesítése. Bizonyos bevált gyakorlatok hozzájárulhatnak e kihívások kezeléséhez.

a.A tanulási módszerek és környezetek különbözősége

a)A tudományágakon átívelő tanulás, az oktatás különböző szintjei, valamint a képzés és a tanulás különböző, például munkaerőpiaci szereplői között létrejött partnerségek, csakúgy mint az együttműködésen alapuló oktatást és tanulást és a tanulók aktív részvételét és döntéshozatalát hangsúlyozó „teljes iskola” megközelítések gazdagabb tanulási élményt biztosíthatnak. Az oktatási és képzési intézmények, továbbá az üzleti élet, a művészetek, a sportvilág, az ifjúsági közösség, a felsőoktatás vagy a kutatóintézmények külső szereplői közötti, ágazatokon átívelő együttműködések kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be a hatékony kompetenciafejlesztésben.

b)Az alapvető készségek elsajátítása, valamint a szélesebb értelemben vett kompetenciafejlesztés megerősíthető a hagyományos tanulmányok szociális és emocionális tanulással, művészetekkel és sportokkal való szisztematikus kiegészítése révén. A személyi, szociális és tanulási kompetenciák korai életszakasztól kezdődő erősítése jó alapot biztosíthat az alapvető készségek kifejlesztéséhez.

c)A kutatásalapú, a projektalapú, a vegyes, a művészeteken és játékokon alapuló tanuláshoz hasonló tanulási módszertanok fokozhatják a tanulással kapcsolatos motivációt és elköteleződést. Hasonlóképpen a kísérletező tanulás, a munkaalapú tanulás és a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén alkalmazott tudományos módszerek is hozzájárulhatnak számos kompetencia kifejlesztéséhez.

d)A tanulás színvonalának javítása és a digitális kompetenciák fejlesztésének támogatása érdekében érdemes a tanulókat, az oktatásban dolgozó szakembereket és a tanulási szolgáltatókat ösztönözni a digitális technológiák használatára. Ennek egyik módja az „európai programozás hetéhez 1 ” hasonló uniós kezdeményezésekben való részvétel. A SELFIE 2 nevű eszközhöz hasonló önértékelési eszközök használata javíthatja az oktatási, képzési és tanulási szolgáltatók digitális kapacitását;

e)A minivállalatokhoz, a vállalatoknál folytatott szakmai gyakorlathoz vagy a vállalkozók által az oktatási és képzési intézményekben tett látogatásokhoz hasonló, vállalkozói tapasztalatszerzésre irányuló konkrét lehetőségek különösen hasznosak lehetnek a fiatalok, de a felnőttek és a tanárok számára is. A fiataloknak biztosítani lehetne a lehetőséget arra, hogy az általános vagy középiskolai oktatás során legalább egy alkalommal vállalkozói tapasztalatot szerezzenek. Az iskolák és vállalkozások közötti helyi szintű partnerségek és platformok kulcsfontosságú szerepet játszhatnak – különösen a vidéki területeken – a vállalkozási ismeretek oktatásának elterjesztésében. A tanároknak és az iskolaigazgatóknak nyújtott megfelelő képzés és támogatás létfontosságú lehet a fenntartható fejlődés és vezetés tekintetében.

f)A nyelvismeret fejlesztésére sor kerülhet a külföldi oktatási, képzési és tanulási formákkal való szoros együttműködés, az oktatási szakemberek és a tanulók mobilitása, illetve az eTwinning, az EPALE és hasonló online portálok használata révén is.

g)A társadalmi-gazdasági vagy bevándorló hátterük, illetve sajátos nevelési igényük miatt hátrányos helyzetű fiataloknak és felnőtteknek befogadó környezetben megfelelő támogatást lehetne biztosítani ahhoz, hogy kiteljesíthessék az oktatásukban rejlő potenciált. Ilyen támogatás lehet például a nyelvi, tanulási vagy lelki támogatás, a kortársak által végzett mentorálás (peer coaching), a tanórán kívüli tevékenységek, a pályaorientációs tanácsadás vagy az anyagi támogatás is.

h)Az oktatási, képzési és tanulási formák közötti – valamennyi szintre kiterjedő – együttműködés kulcsfontosságú lehet a tanulók egész életen át tartó folyamatos kompetenciafejlesztésének javítása, valamint az innovatív tanulási módszerek kidolgozása tekintetében.

i)Az oktatási és képzési, valamint a helyi közösségből és a munkáltatók köréből kikerülő oktatáson kívüli partnerek közötti együttműködés a formális és nem formális tanulással együttesen hozzájárul a kompetenciafejlesztés támogatásához, és megkönnyítheti az oktatásból a munka világába való átmenetet.

b.Az oktatásban dolgozó szakemberek támogatása

a)A kompetenciaközpontú oktatási, képzési és tanulási módszerek beépítése az alapfokú oktatásba és a folyamatos szakmai fejlődésbe segítheti az oktatásban dolgozó szakembereket abban, hogy saját környezetükben átalakítsák az oktatást és a tanulást, valamint abban is, hogy hozzáértő módon hajtsák végre a módszert.

b)Az oktatásban dolgozó szakembereket támogatni lehetne a kompetenciaközpontú megközelítések kidolgozásában saját területükön az oktatási szakemberek csereprogramja és a társaktól való tanulás révén, ami pedig nagyobb rugalmasságot és önállóságot tenne lehetővé a tanulás szervezésében hálózatokon, együttműködésen és gyakorló közösségeken keresztül.

c)Segítséget lehetne nyújtani az oktatásban dolgozó szakembereknek az innovatív gyakorlatok kidolgozása, a kutatásokban való részvétel és az új technológiáknak a kompetenciaközpontú megközelítések oktatás és tanulás terén való megfelelő felhasználása terén.

d)Útmutatást lehetne nyújtani az oktatásban dolgozó szakemberek számára, a szakértői központokhoz, valamint a megfelelő eszközökhöz és anyagokhoz való hozzáférésük ugyanis előmozdíthatja az oktatási és tanulási módszereket és gyakorlatokat.

c.A kompetenciafejlesztés értékelése és érvényesítése

a)A kulcskompetenciák leírása alapján létre lehetne hozni a tanulási eredmények keretrendszereit, amelyeket aztán a megfelelő eszközökkel ki lehetne egészíteni a diagnosztikai célú, formatív és szummatív értékeléshez és a megfelelő szintű érvényesítéshez 3 .

b)A digitális technológiák – különösen – hozzájárulhatnak a tanulók fejlődésének több dimenzió mentén történő megragadásához, többek között a vállalkozói ismeretekkel kapcsolatos tanulás terén.

c)A kulcskompetenciák nem formális és informális tanulási környezetben történő értékeléséhez különböző megközelítéseket lehet kidolgozni, ideértve a munkáltatók, a pályaorientációs szakemberek és a szociális partnerek által végzett vonatkozó tevékenységeket is. Ezeket mindenki számára elérhetővé kell tenni, különösen az alacsonyan képzett személyek számára, így támogatva a továbbtanulásukban való haladásukat.

d)A nem formális és az informális tanulás során elért tanulási eredmények érvényesítése kiterjeszthető és hathatósabbá tehető az előzetes nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlással összhangban, ideértve a különböző érvényesítési folyamatokat, valamint az Europasshoz és a Youthpasshoz hasonló eszközök használatát is.

(1)    A programozási hét, http://codeweek.eu/

(2)    A digitális készségek önértékelési eszköze (SELFIE), https://ec.europa.eu/jrc/en/digcomporg/selfie-tool , vagy    HEInnovate, https://heinnovate.eu/

(3)    Például a közös európai nyelvi referenciakeret, a digitális kompetenciakeret, a vállalkozói kompetenciakeret, valamint a PISA kompetencialeírásai segítségként szolgálnak a kompetenciák értékeléséhez.