52022PC0134

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A földrajzi árujelzők olyan termékeket jelölnek, amelyek a származási helyükhöz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek betudható tulajdonságokkal, jellemzőkkel vagy hírnévvel rendelkeznek. A földrajzi árujelző szellemitulajdon-jognak tekintendő, amelynek célja a termelők közötti tisztességes verseny előmozdítása azáltal, hogy megakadályozza az elnevezés rosszhiszemű használatát, valamint a csalárd és megtévesztő gyakorlatokat. A földrajzi árujelző garantálja a fogyasztók számára az eredetiséget, és megkülönbözteti a terméket a piacon a többi terméktől, így azt magasabb áron lehet értékesíteni és exportálni. A földrajzi árujelzők nemzetközi szintű elismerése 1883-ig nyúlik vissza 1 , az Unió pedig az 1970-es évektől (bor) 1992-ig (mezőgazdasági termékek és élelmiszerek) fokozatosan alakította ki a védelmüket, majd 2020-ban teljes körűvé tette a nyilvántartásokat 2 . A földrajzi árujelzők uniós nyilvántartása jelenleg közel 3 500 bor, szeszes ital, mezőgazdasági termék és élelmiszer nevét tartalmazza.

A földrajzi árujelzők uniós rendszere szilárd, a szakpolitika értékelése és a hatásvizsgálati folyamat azonban rámutatott arra, hogy van még tere a fejlődésnek, különösen a földrajzi árujelzők rendszerének megerősítése tekintetében, amely kulcsszerepet játszik a jó minőségű élelmiszerek biztosításában és a kulturális, gasztronómiai és helyi örökség védelmében Unió-szerte. Ez főként a következőket érinti:

•Hogyan lehet a legjobban érvényre juttatni a termelők azon alapvető jogát, hogy a földrajzi árujelzőik szellemitulajdon-joga oltalmat élvezzen? A földrajzi árujelző egy immateriális eszköz, és az ilyen árujelzővel rendelkező termelők jogosultak annak oltalmára, az Unió pedig ezt a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben kívánja megvalósítani napjaink kiterjedt internethasználata mellett is.

•Hogyan előzhető meg, hogy a termékneveket rosszhiszeműen használják fel olyan gazdasági szereplők, akik, illetve amelyek nem rendelkeznek jogokkal az eredeti termékre vonatkozóan, vagy nem hozhatók vele kapcsolatba? Felül kell vizsgálni továbbá a jogérvényesítést, különösen az interneten, valamint a megfelelés ellenőrzését.

•Hogyan tehetjük fenntarthatóbbá a földrajzi árujelzővel ellátott termékek előállítását? Mivel a földrajzi árujelző olyan termékeknek biztosít többletértéket, amelyek lényegileg kapcsolódnak egy adott terület természeti tényezőihez és az ottani termelők know-how-jához, ezen árujelzőket a jelenleginél sokkal jobban ki lehetne aknázni a fenntartható termelés előmozdítása céljából.

•Hogyan lehet a fogyasztókat jobban tájékoztatni az eredeti termékekről az aszimmetrikus tájékoztatás problémájának kezelése érdekében? A fogyasztók közül nagyon kevesen ismerik fel az e termékek jelölésére szolgáló uniós szimbólumokat, ami kommunikációs nehézségekre utal.

•Hogyan biztosítható, hogy a termelők tisztességes bevételre tegyenek szert e termékekből, melyek jellemzőit a termelési-előállítási módjuk határozza meg, és hogyan erősíthetik meg pozíciójukat az élelmiszer-ellátási láncban?

A hagyományos különleges termékek (HKT) rendszere 30 éves fennállása alatt nem hozta meg a várt előnyöket a termelők és a fogyasztók számára. A hagyományos mezőgazdasági termékek Unión belüli jobb azonosítása és népszerűsítése érdekében egyszerűsíteni és pontosítani kell a HKT-rendszert.

A javaslat hozzájárul a közös agrárpolitika (KAP) célkitűzéseihez, különösen ahhoz, hogy az uniós mezőgazdaság jobban tudjon reagálni a mezőgazdasági termelés gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatósági eredményeivel kapcsolatos társadalmi igényekre. Erősíteni fogja a földrajzi árujelzők mint szellemi tulajdonhoz fűződő jogok jelenlegi rendszerét. A javaslat növelni fogja a földrajzi árujelzővel ellátott termékek gazdasági, társadalmi és környezeti eredményeit, nagyobb hatáskört és felelősséget biztosít a termelők számára, visszaszorítja a jogsértések új formáit (internet), javítja a végrehajtás és a termékek eredetiségét garantáló ellenőrzések hatékonyságát, orvosolja a joghézagokat, és hatékonyabbá teszi a bejegyzési eljárásokat. A földrajzi árujelzők mellett a javaslat foglalkozik a HKT-kra vonatkozó szabályokkal is, elsősorban pontosítja azok meghatározását. Másfelől viszont a javaslat nem módosítja a minőségre utaló választható kifejezésekre vonatkozó szabályokat; ezeket ugyanis csak 2012-ben vezették be, és a tagállamoknak először teljes mértékben fel kell tárniuk a bennük rejlő lehetőségeket. Végezetül a javaslat nem foglalkozik a nem mezőgazdasági földrajzi árujelzőkkel; a Bizottság külön jogalkotási aktust kíván javasolni ezekre vonatkozóan.

A földrajzi árujelzők rendszerére vonatkozó felülvizsgálat általános célja, hogy Unió-szerte megkönnyítse a földrajzi árujelzőnek mint olyan, szellemi tulajdont biztosító eszköznek az elterjedését, amelyet valamennyi mezőgazdasági termelő és termék-előállító igénybe vehet azon termékei tekintetében, amelyek tulajdonságaik, hírnevük vagy előállítási helyük révén kapcsolódnak egymáshoz. A javaslat nem tartalmaz változtatásokat a földrajzi árujelzők rendszereinek alapvető szerkezetére vonatkozóan, ezáltal fenntartva a tagállamok szerepét a földrajzi árujelzőkkel és a HKT-kal kapcsolatos kérelmezési eljárásokban; a szellemitulajdon-jogok magas szintű védelmét; a bor- és szeszesital-ágazatban alkalmazott földrajzi árujelzők sajátosságait; valamint a tagállamok általi jogérvényesítést mind a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet, mind a szellemi tulajdonnal kapcsolatos eszközök keretében.

Bár a minőségi mezőgazdasági termékek előállítása az európai mezőgazdaság erőssége, a bejegyzett földrajzi árujelzők számát tekintve földrajzi egyenlőtlenségek tapasztalhatók az Unióban. Ezek különböző „kiindulási pontokat” és tapasztalatokat tükröznek a tagállamok gasztronómiai és kulturális örökségének megőrzésében. A földrajzi árujelzők rendszerének felülvizsgálata során különös figyelmet kell fordítani a földrajzi árujelzők használatának ösztönzésére azokban a tagállamokban, ahol használatuk nem eléggé elterjedt. A földrajzi árujelzők jutalmazzák a termelőket azért, hogy minőségi termékek széles skáláját állítják elő, ez pedig a vidéki gazdaság számára is előnyös lehet. Ez különösen igaz a kedvezőtlen helyzetű térségekre, a hegyvidékekre és a legkülső régiókra, ahol a mezőgazdaság a gazdaság egészén belül jelentős arányt képvisel, a termelési költségek magasak és a természeti adottságok jelentős hátrányt okozhatnak. A felülvizsgálat azt a célt is szolgálja, hogy a bejegyzett földrajzi árujelzők számát az uniós átlagra növeljék azokban a tagállamokban, ahol az ilyen árujelzők száma alacsony.

A javaslat ezért a következő általános célkitűzésekkel foglalkozik:

1.a szellemitulajdon-jogok hatékony védelmének biztosítása az Unióban, beleértve a hatékony bejegyzési eljárásokat is, a termelők erőfeszítéseinek méltányos ellentételezése érdekében;

2.a földrajzi árujelzők használatának elterjedtebbé tétele Unió-szerte a vidéki gazdaság fellendítése céljából.

Ezt a két általános célkitűzést hat egyedi célkitűzés részletezi:

1.a földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályok érvényesítésének hatékonyabbá tétele egyfelől annak érdekében, hogy mind a szellemitulajdon-jogok, mind a földrajzi árujelzők hathatósabb oltalomban részesüljenek az interneten, többek között a rosszhiszemű bejegyzésekkel, a csalárd és megtévesztő gyakorlatokkal és a doménnévrendszerben történő használattal szemben, másfelől a hamisítás elleni küzdelem érdekében;

2.a jogi keret egyszerűsítése és pontosítása az új elnevezések bejegyzésére és a termékleírások módosítására irányuló kérelmekkel kapcsolatos eljárások egyszerűsítése és harmonizálása érdekében;

3.hozzájárulás az uniós élelmiszerrendszer fenntarthatóbbá tételéhez konkrét fenntarthatósági kritériumok beépítése révén;

4.a termelők és a termelői csoportok képessé tétele arra, hogy jobban tudják kezelni a földrajzi árujelzőiket, valamint az élelmiszer-ellátási láncon belüli struktúrák és partnerségek kialakításának előmozdítása;

5.a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos politika és az uniós szimbólumok piaci megítélésének javítása és ismertségük növelése a fogyasztók körében annak érdekében, hogy a fogyasztók megalapozott vásárlási döntéseket hozhassanak;

6.a hagyományos élelmiszer-elnevezések oltalmának biztosítása a hagyományos termékek és előállítási módszerek megőrzése és értékük megfelelő elismerése érdekében.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az uniós jogszabályok az 1970-es évek eleje óta biztosítják az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát a borok, 1989 óta a szeszes italok, 1992 óta pedig a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek tekintetében. Lehetővé teszik azon értékes terméknevek bejegyzését, amelyek elismert szaktudással rendelkező termelők által egy adott földrajzi területen, meghatározott termékleírás szerint előállított termékeket jelölnek. A javaslat összhangban van a földrajzi árujelzők terén már hatályos szakpolitikai rendelkezésekkel. Célja a meglévő rendelkezések javítása, valamint egyszerűsített szabályrendszer biztosítása, miközben megerősíti a földrajzi árujelzők oltalmának egyes elemeit, különösen a termelői csoportok nagyobb szerepvállalása és az internetes védelem erősítése révén. Arra ösztönzi a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelői csoportjait, hogy önkéntes alapon építsenek be a termékleírásba olyan követelményeket, melyek nagyobb gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságot eredményeznek. A bejegyzés minőségének és a kérelmek kezelésének javítása érdekében a javaslat felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy egy ügynökség technikai segítségnyújtását vegye igénybe a kérelmek vizsgálatához, miközben a földrajzi árujelzők bejegyzése és általában véve a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos politika a Bizottság felelősségi körében marad.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat összhangban van a KAP általános jogi keretével. Kiegészíti az unióbeli mezőgazdasági, bor- és szeszesital-termelés minőségének és változatosságának biztosítását szolgáló egyéb intézkedéseket, méltányosan ellentételezi a termelők munkáját, védi a termelők tulajdonhoz fűződő alapvető jogait, és gondoskodik arról, hogy a polgárok és a fogyasztók tájékoztatást kapjanak a fentebb említett ágazatok termékeinek azonosítható sajátos jellemzőiről, különösen a földrajzi eredetükből fakadó jellemzőkről.

A Bizottság a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában 3 kötelezettséget vállalt arra, hogy a földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályi keret megerősítése érdekében hozzájárul a fenntartható élelmiszerrendszerre való átálláshoz, és adott esetben konkrét fenntarthatósági kritériumokat vezet be. A földrajzi árujelzőket a stratégia a mezőgazdasági termelők és a termelői csoportok értékláncon belüli helyzetének megerősítését célzó, továbbfejlesztett szabályokkal kapcsolatban is megemlíti. A „termelőtől a fogyasztóig” cselekvési terv a földrajzi árujelzővel ellátott termékeket érintő egyéb kezdeményezéseket is meghirdet, ideértve különösen a fenntartható élelmiszerrendszerek jogszabályi keretének létrehozására irányuló, 2023-ban előterjesztendő javaslatot. A földrajzi árujelzőkre vonatkozó jelenlegi kezdeményezés az európai zöld megállapodáshoz 4 kapcsolódó REFIT-kezdeményezések 5 keretében bekerült a Bizottság 2021. évi munkaprogramjába 6 .

Ami a klímasemlegességi célkitűzést, valamint az Unió 2030-ra és 2040-re kitűzött éghajlat-politikai céljait illeti, ez a javaslat nem lesz negatív hatással az éghajlatra.

Emellett a Bizottság a szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési tervről szóló közleményében 7 bejelentette, hogy megerősíti a földrajzi árujelzők oltalmának rendszerét, hogy hatékonyabbá tegye azt, többek között a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemben.

A „termelőtől a fogyasztóig” stratégiáról 8 szóló tanácsi következtetések üdvözölték a fenntartható fejlődés jobb integrációját az európai minőségpolitikába, és felkérték a Bizottságot, hogy erősítse meg az európai minőségrendszerek relevanciáját és jelentőségét, valamint a földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályi keretet.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat a KAP (az EUMSZ 9 43. cikke) és a szellemitulajdon-jogok (az EUMSZ 118. cikke) hatálya alá tartozik.

Ami a KAP-ot illeti, a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borok, ízesített borászati termékek és szeszes italok belső piacon történő forgalomba hozatalára és a belső piac integritásának biztosítására vonatkozó követelmények és szabályok alapvetően uniós hatáskörbe tartoznak.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az 1308/2013/EU rendelettel, az (EU) 2019/787 rendelettel és az 1151/2012/EU rendelettel az Unió kimerítő rendszert hozott létre az egyes termékek elnevezéseinek oltalmára annak érdekében, hogy támogassa a földrajzi eredetükhöz, valamint a mezőgazdasági termékek, a bor és a szeszes italok területén meglévő hagyományos know-how-hoz kapcsolódó egyedi jellemzőiket. A tagállamok ezért nem járhatnak el egyénileg e szakpolitikai célkitűzés elérése érdekében. A földrajzi árujelzők jelenlegi rendszerének megerősítése csak uniós szintű fellépéssel, nevezetesen e rendeletek felülvizsgálatával érhető el.

•Arányosság

A javaslat a földrajzi árujelzőkre vonatkozó jelenlegi jogszabályi keret korlátozott és célzott módosításait tartalmazza, amelyek nem lépik túl a földrajzi árujelzők rendszerének megerősítésére irányuló célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket. Megőrzi az ágazatok sajátosságait, miközben harmonizálja az összes ágazatra vonatkozó közös szabályokat, nevezetesen az elnevezés bejegyzésére vagy a termékleírás módosítására vonatkozó eljárásokat, az elnevezések oltalmát, valamint az ellenőrzéseket és a jogok érvényre juttatását.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A földrajzi árujelzőkre vonatkozó politikának a tagállamokban közvetlenül alkalmazandónak kell lennie. A földrajzi árujelzők rendszerének felülvizsgálatára egy európai parlamenti és tanácsi rendelet a megfelelő eszköz, figyelembe véve, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi keret a következőkből áll:

•a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre vonatkozó földrajzi árujelzők – az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről 10 ;

•a borra vonatkozó földrajzi árujelzők – az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 11 ;

•a szeszes italokra vonatkozó földrajzi jelzések – az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/787 rendelete (2019. április 17.) a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi jelzéseinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 12 .

A javaslat a fent említett első rendelet hatályon kívül helyezését és az utóbbi kettő módosítását vonja maga után.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

Sor került az Unióban oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkre és HKT-kre vonatkozó uniós politika értékelésére. Az értékelés során született megállapításokat 2021. december 21-én tették közzé a bizottsági szolgálati munkadokumentumban 13 . Az értékelés összesen közel 3 400 földrajzi árujelzőre és 64 HKT-ra terjedt ki a tagállamokban. Az értékelés célja annak felmérése volt, hogy a földrajzi árujelzőkkel és a HKT-kkal kapcsolatos politika milyen mértékben érte el célkitűzéseit. Az értékelés megvizsgálta a földrajzi árujelzőkre és a HKT-kra vonatkozó szabályozási keret eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, koherenciáját és uniós szintű hozzáadott értékét.

A földrajzi árujelzők és a HKT-k célkitűzései összességében eredményesen teljesülnek. A földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos szakpolitika számos lehetséges előnnyel jár az érdekelt felek számára, például biztosítja a termelők számára a tisztességes megtérülést és versenyt. Ezek azonban nem minden tagállamban szisztematikusak. A fő korlátok közé tartozik egyrészt az, hogy egyes tagállamokban a fogyasztók kevéssé ismerik és értik a földrajzi árujelzőkre irányuló szakpolitikát, másrészt az értéklánc későbbi szakaszaiban végzett ellenőrzések bizonyos gyengeségei. A többi alapvető szakpolitikai célkitűzés – a földrajzi árujelzők szellemitulajdon-jogként való tiszteletben tartásának és a belső piac integritásának biztosítása, a HKT-k tekintetében pedig a hagyományos termékek előállítóinak segítése a hagyományos termelési módszerek és receptek megóvásában – általában megvalósult.

A földrajzi árujelzők/HKT-k keretrendszere az értékelés során hatékonynak bizonyult. A földrajzi árujelzők és a HKT-k számos előnnyel járnak a termelők számára 14 , míg a hatóságok költségei (uniós és nemzeti szinten is) alacsonyak, a becslések szerint a földrajzi árujelző/HKT keretében történő értékesítés teljes értékének 0,12 %-át teszik ki. Lehetne azonban egyszerűsíteni és az adminisztratív terheket csökkenteni, különösen ami a hosszadalmas bejegyzési és módosítási eljárásokat illeti, mind nemzeti, mind uniós szinten.

Az értékelés szerint a szakpolitika mind a magánszereplők, mind a hatóságok számára releváns. A földrajzi árujelzőkhöz és a HKT-khoz kapcsolódó célkitűzések a különböző érdekelt felek tényleges igényeit elégítik ki. A földrajzi árujelzők és a HKT-k a vidéki területek egyik nagy erősségét jelentik, és fontos eszközei a regionális identitás előmozdításának. A földrajzi árujelzők és a HKT-k vidékfejlesztési támogatás révén történő megerősítése elsősorban a fokozottabb integráció iránti igényt elégíti ki. Bár a földrajzi árujelzővel ellátott termékek/HKT-k előállításának nem a környezetvédelem és az állatjólét a fő célkitűzései, a megkérdezett termelői csoportok kijelentették, hogy egyes termékleírások környezeti és állatjóléti kérdéseket is figyelembe vesznek.

Ami a koherenciát illeti, a földrajzi árujelzők és az uniós védjegyek, a földrajzi árujelzők/HKT-k és a nemzeti/regionális rendszerek, valamint a földrajzi árujelzők/HKT-k és más uniós szakpolitikák tekintetében nem állapítottak meg jelentős összeegyeztethetetlenséget.

Emellett a földrajzi árujelzők és a HKT-k egyértelmű uniós hozzáadott értékkel is bírnak, mivel hozzájárulnak mind a belső piac integritásához, mind a harmadik országokkal folytatott tisztességes kereskedelemhez.

Ami a levont tanulságokat illeti, az ellenőrzés és jogérvényesítés (értékesítési piac) fent említett hiányosságain, valamint a fogyasztók alacsony szintű tájékozottságán kívül a következő pontok emelhetők ki:

•A végrehajtásban mutatkozó különbségek megnehezítik a termelők szellemitulajdon-jogainak a termelés helye szerinti tagállamon kívüli érvényesítését. Emellett a földrajzi árujelzők a termékek széles skáláját fedik le, és e termékeket különböző értékesítési csatornákon keresztül értékesítik (többek között online), ami még inkább akadályozza a szellemitulajdon-jogok hatékony érvényesítését.

•Egy másik probléma szorosan kapcsolódik a Bizottság új politikai célkitűzéseihez, különösen az európai zöld megállapodáshoz és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiához. Bár az elmúlt években nagyobb hangsúlyt kaptak a fenntarthatósággal kapcsolatos aggályok, a földrajzi árujelzővel ellátott termékek és a HKT-k előállítása során nem vagy nem szisztematikusan veszik azokat figyelembe.

•A termelői csoportok kulcsszerepet játszanak a földrajzi árujelzőkre és a HKT-kre vonatkozó szakpolitika végrehajtásában. Az értékelés azonban megállapította, hogy az általuk ellátható feladatok ágazatonként és tagállamonként igen eltérőek, mivel e feladatokat csak az agrár-élelmiszeripari ágazat esetében határozzák meg uniós szinten, a borok és szeszes italok esetében azonban nem.

•A nemzeti és uniós szinten is hosszadalmas és bonyolult bejegyzési és módosítási eljárások tekinthetők a termelőket leginkább akadályozó tényezőnek és az adminisztratív terhek legfőbb forrásának.

•A HKT-ként bejegyzett termékek – amelyek nem hordoznak szellemitulajdon-jogot – száma korlátozott, ami a rendszer iránti érdeklődés hiányára és a hagyományos előállítási módszerek Unión belüli védelmének nehézségére utal.

•Konzultációk az érdekelt felekkel

Az e kezdeményezéshez kidolgozott konzultációs stratégia a földrajzi árujelzők rendszerének megerősítését célzó kezdeményezés valamennyi aspektusára kiterjedt. Az érdekelt felek számos kategóriáját megszólította: a hatóságokat, a mezőgazdasági ágazat szervezeteit, a feldolgozóipari szervezeteket, az európai, nemzeti és ágazati szövetségeket és a magánvállalkozásokat, a fogyasztói szervezeteket, valamint a kereskedelmi és kiskereskedelmi szervezeteket; továbbá harmadik országokat, tudományos és kutatóintézeteket, a nagyközönséget és másokat.

A kommunikációs stratégiában bejelentett valamennyi tevékenységet a terveknek megfelelően hajtották végre: A bevezető hatásvizsgálatra vonatkozó ütemtervvel kapcsolatos visszajelzések, konferencia az érdekelt felekkel, a civil párbeszédért felelős csoport ülései és kérdőívei, tagállami ülések és kérdőívek, valamint célzott konzultációk a nem kormányzati szektor szakértőivel.

Ütemterv – Bevezető hatásvizsgálat – visszajelzések

Az érdekelt felek összességében üdvözölték a 2020. október 28-án véleményezés céljából közzétett bevezető hatásvizsgálat ütemtervében 15 meghatározott iránymutatásokat. Az ütemterv 51 visszajelzést kapott.

A válaszadók nagy többsége üdvözölte a földrajzi árujelzők uniós rendszerének megerősítésére irányuló bizottsági kezdeményezést. A visszajelzések elsősorban azt emelték ki, hogy a termékleírásokat ki kell egészíteni fenntarthatósági szempontokkal, valamint azt, hogy hathatósabb védelemre és pontosabb jogszabályi előírásokra van szükség. Azok, akik észrevételeket tettek a HKT-rendszer jövőjével kapcsolatban, úgy vélték, hogy azt folytatni, pontosítani és egyszerűsíteni kell. A válaszadók kisebb része az egyszerűsítéssel, az ellenőrzésekkel és a jogok érvényre juttatásával, a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelői csoportjainak szerepvállalásával, valamint az uniós szimbólumnak a címkén való használatával kapcsolatos kérdéseket vetett fel.

Konferencia „A földrajzi árujelzők megerősítése” címmel, 2020. november 25–26.

A Bizottság és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) közösen magas szintű konferenciát szervezett, amely közös fórumot biztosított az érdekelt felek számára, hogy kifejtsék véleményüket a földrajzi árujelzők felülvizsgálatának folyamata során tárgyalt témákról. A rendezvényen sokan vettek részt: a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelői, az élelmiszer-értéklánc érdekelt felei, tagállami tisztviselők, nemzetközi és civil társadalmi szervezetek, uniós tisztviselők, valamint diákok és érdeklődők.

A plenáris nyitó- és záróüléseken kívül tizenöt panelbeszélgetésre került sor, amelyek a földrajzi árujelzők felülvizsgálatának különböző kérdéseit vitatták meg. Megvitatták továbbá a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdéseket és a termelők nagyobb szerepvállalását „a termelőtől a fogyasztóig” kezdeményezés, valamint a földrajzi árujelzők vonzerejének növelése, továbbá a földrajzi árujelzőknek a szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési tervvel összhangban történő korszerűsítése és a hozzájuk fűződő jogok hatékonyabb érvényesítése érdekében.

A rögzített konferencia és az összes anyag (ppt/video/audio/galéria) 2022 novemberéig érhető el az EUROPA honlapon 16 .

Nyilvános konzultáció

2021. január 15. és 2021. április 9. között a Bizottság az EU-SURVEY rendszeren keresztül nyilvános konzultációt folytatott az EU valamennyi hivatalos nyelvén. Célja az volt, hogy összegyűjtse a hatóságok, az érdekelt felek és a nyilvánosság véleményét. 21 tagállamból 302 hozzászólás érkezett a válaszadóktól.

A válaszadók azonosították a földrajzi árujelzők felülvizsgálatának fő kihívásait:

•A földrajzi árujelzők hírnevének interneten történő fokozott kihasználása miatt meg kell előzni a földrajzi árujelzővel ellátott termékekkel kapcsolatos csalást és hamisítást.

•A földrajzi árujelzőkkel ellátott termékek termelői csoportjait nagyobb hatáskörrel és felelősséggel kell felruházni földrajzi árujelzőik kezelése, népszerűsítése és érvényesítése tekintetében. A földrajzi árujelzővel ellátott termékeket forgalmazó termelői csoportok jelenleg nem hozhatnak a tagjaikra nézve kötelező döntéseket.

•A logó nem eléggé ismert, ami a földrajzi árujelzők előnyeivel kapcsolatos tájékoztatás és nyilvánosság hiányából ered.

Konzultáció a minőségre és promócióra irányuló civil párbeszédért felelős csoporttal

E csoport tagjai a termelők, feldolgozók, kiskereskedők, fogyasztók, környezetvédők és mások érdekeit képviselik. A Bizottság az alábbi találkozókon konzultált a minőségre és promócióra irányuló civil párbeszédért felelős csoporttal:

•2020. november 5.: tájékoztatás a folyamatról; első vita a földrajzi árujelzők felülvizsgálatáról;

•2021. március 9.: vita a földrajzi árujelzők felülvizsgálatára irányuló főbb igényekről, különös tekintettel néhány elemre, többek között a fenntarthatóságra;

•2021. július 1.: a nyilvános konzultáció és a civil párbeszédért felelős csoporttal folytatott célzott konzultáció eredményei; a célkitűzések és lehetőségek megvitatása;

•2021. november 30.: a hatásvizsgálati folyamat eredményeinek ismertetése.

Hasonlóképpen, a fentiekben részletezettek szerint a Bizottság a 2021. május 5-i és november 8-i ülésén konzultált a borral kapcsolatos civil párbeszédért felelős csoporttal, valamint a 2021. március 9-én és október 29-én a szeszes italokkal kapcsolatos civil párbeszédért felelős csoporttal.

A Bizottság a minőségre és promócióra irányuló civil párbeszédért felelős csoporttal a földrajzi árujelzők fenntarthatóságáról, a jelölésről és a HKT-kről is konzultált egy írásbeli kérdőíven keresztül.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés minőségével és fenntarthatóságával foglalkozó szakértői csoport keretében konzultált a tagállamok szakértőivel. E szakértői csoport üléseire a következő időpontokban került sor:

•2021. február 23.: a kontextus, a kihívások és a célkitűzések, valamint az ütemtervvel kapcsolatos visszajelzések;

•2021. április 22.: a nyilvános konzultáció és a szakértői csoporttal folytatott célzott konzultáció eredményei; általános megközelítés;

•2021. szeptember 23.: szakpolitikai lehetőségek.

Ezeket az üléseket megelőzően a Bizottság az agrárpolitika minőségügyi bizottságának 2020. október 19-i ülésén – többek között egy kérdőív formájában – érdeklődött a HKT-rendszer végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokról.

A Bizottság a szakértői csoport tagjaival is konzultált egy írásbeli kérdőíven keresztül a földrajzi árujelzők fenntarthatóságáról, a földrajzi árujelzők rendszerének egyszerűsítéséről – különös figyelemmel a nemzeti folyamatokra –, a vidékfejlesztési politikával való kapcsolatokról és a HKT-rendszerről.

A fenntarthatóságot illetően az volt az uralkodó vélemény, hogy a földrajzi árujelzők termelőit nem szabad kötelezni a fenntarthatóságra, hanem inkább ösztönözni és támogatni kell őket. A fenntarthatósággal kapcsolatos meglévő gyakorlatokat el kell ismerni és elő kell mozdítani. A tagállami szakértők különösen a fenntarthatósági követelmények fokozatos integrálásának fontosságát hangsúlyozták. Több támogatásra (pl. fenntarthatósági tanúsítás, releváns beruházások) és az ösztönzők egyéb formáira (pl. a finanszírozás elsőbbsége), valamint tájékoztatási és promóciós intézkedésekre van szükség. Ami a tápláló élelmiszerekkel és az egészséges táplálkozással kapcsolatos aggodalmakat illeti, a fő vélemény az volt, hogy a tápértékre és az étrendi szükségletekre való összpontosítás nem gyengítheti a földrajzi árujelzőkben az eredet fogalmát, azaz az emberi tényezők és az adott földrajzi terület természeti tényezői közötti kapcsolat révén elért minőséget.

Bár a szakértők üdvözölték az eljárások további egyszerűsítését és az adminisztratív terhek csökkentését, azt is jelezték, hogy a földrajzi árujelzők iránti kérelmek vizsgálatakor az alaposság és a pontosság fontosabb a gyorsaságnál. Több szakértő támogatta az eljárási szabályok jobb harmonizációját valamennyi ágazatban, és a bevált gyakorlatok terjesztésének megkönnyítése érdekében jobb iránymutatásokat és információcserét szorgalmazott, valamint egy jobban működő informatikai alkalmazást.

Ami a nemzeti eljárás fő nehézségeit illeti, két fő elemet érdemes kiemelni. Először is, a termelők aktív szervezetbe tömörítése nehéznek tűnik az idő és az erőforrások korlátozottsága miatt. A termelők vonakodnak együttműködni a földrajzi árujelzők bejegyzésének korai szakaszában, és előfordulhat, hogy nem értenek egyet a termékleírásban szereplő előállítási folyamat meghatározásával kapcsolatban. A termékleírás megszövegezése a második nehézség, amellyel a termelők szembesülnek: nehézséget okoz nekik bizonyítékokat találni annak alátámasztására, hogy a termék megfelel a földrajzi árujelzőre vonatkozó követelményeknek, nem egyértelműen írják le a termék sajátosságait, nem tudják, hogy milyen információt kell megadni stb.

Ami a vidékfejlesztési intézkedésekkel való kapcsolatot illeti, a szakértők többsége szorgalmazta, hogy a cél ne csupán a fogyasztók tájékozottságának növelése és a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos szakpolitika előmozdítása legyen, hanem egyúttal a termelők versenyképességének növelése, az oltalom kérelmezésére való ösztönzésük és a fenntarthatóság növelése is.

A szakértők kifejtették, hogy a HKT-k bejegyzési eljárását bonyolultnak és nehézkesnek tartják, ezért érdemes lenne tervbe venni a kritériumok pontosítását. Határozottan úgy vélték, hogy a HKT-k származási országukon kívül történő szabad előállításának megengedése visszatartja a termelőket attól, hogy részt vegyenek a rendszerben, mivel nem látják előnyét a bejegyzési eljárással járó terheknek.

•Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálattal kapcsolatos munkára 2020 októbere és 2021 szeptembere között került sor, amelynek során egy szolgálatközi irányítócsoport négy alkalommal ülésezett. A csoportban tizenkét főigazgatóság és bizottsági szolgálat, valamint az EUIPO képviselői vettek részt. A hatásvizsgálat tartalmát továbbfejlesztették a szolgálatközi irányítócsoportban aktívan részt vevő szolgálatok hozzájárulásainak és észrevételeinek segítségével.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület a 2021. június 30-i ülést követően negatív véleményt adott ki a hatásvizsgálat tervezetéről. A Testület főbb észrevételei többek között a következők voltak:

•A jelentés nem nyújt egyértelmű indokolást és elegendő bizonyítékot a fenntarthatóság, az egészséges étrend, a logók használata és az ellátási lánc egyensúlyhiánya terén történő fellépés szükségességére vonatkozóan.

•A jelentés nem fejti ki eléggé egyértelműen a rendelkezésre álló szakpolitikai lehetőségeket. Nem tárja fel eléggé a szakpolitikai intézkedések olyan alternatív kombinációit, amelyek jobb szakpolitikai mixet kínálnának, vagy politikailag a legrelevánsabbak lennének.

•A jelentés nem eléggé világos az ügynökség bevonását és a kapcsolódó költségeket illetően.

•A jelentés nem különbözteti meg kellőképpen a különböző érdekelt feleknek az alapvető kérdésekről vallott nézeteit.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület észrevételeit követően 2021. szeptember 10–15-én írásban konzultáltak a szolgálatközi irányítócsoporttal a hatásvizsgálat felülvizsgált változatáról. Az észrevételeiket kellőképpen figyelembe vették a felülvizsgált változatban.

A kért pontosításokat és kiegészítéseket beillesztették a hatásvizsgálatba és annak mellékleteibe, majd ezeket 2021. szeptember 25-én újból benyújtották a Testületnek. A Testület 2021. október 24-én pozitív véleményt adott ki, fenntartásokkal 17 . Bár a Testület elismerte a jelentésben tett előrelépéseket, további pontosításokat kért a következő kérdésekben:

•Az előnyben részesített szakpolitikai intézkedéscsomag kiválasztása nem áll összhangban a jelentés többi részével. A jelentés nem határoz meg világosan alternatív szakpolitikai intézkedéscsomagokat, és nem tartalmazza azok következetes értékelését és összehasonlítását.

•A jelentés nem indokolja meg kellőképpen az ügynökségek bevonásával kapcsolatban előnyben részesített szakpolitikai intézkedéseket.

•A fő jelentés nem tükrözi kellőképpen az érdekelt felek különböző kategóriáinak véleményét.

A hatásvizsgálat végleges változata és annak vezetői összefoglalója a Testület valamennyi észrevételével foglalkozott 18 .

A hatásvizsgálati folyamat három szakpolitikai lehetőséget vizsgált meg a földrajzi árujelzők felülvizsgálatára vonatkozóan.

Az első lehetőség – a javítás és a támogatás – célja a már meglévő eszközök javítása, valamint a termelők, a tagállami hatóságok és más érdekelt felek további támogatása. A fő hangsúly az iránymutatáson (pl. a jogok érvényre juttatásával, a dossziék értékelésével és a jogi értelmezéssel/pontosítással kapcsolatban), a tagállamok közötti megerősített együttműködésen és a kapacitásépítési tevékenységeken van, többek között a fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódóan. Az eljárások az ágazatok közötti összehangolásuk révén javulni fognak. Az uniós logókkal kapcsolatos rugalmasabb megközelítés célja az, hogy minél több termelő használja azokat.

A HKT-rendszer helyébe a hagyományos mezőgazdasági termékek és élelmiszerek tagállami hatóságok által történő hivatalos elismerése lép, uniós szinten meghatározandó kritériumok korlátozott listájával, a tagállamok pedig a hagyományos termékek elnevezését nyilvánosságra hozatal céljából bejelentik a Bizottságnak.

A második lehetőség – a pontosabb meghatározás és megerősítés – megerősíti a földrajzi árujelzők védelmét és előmozdítja a gazdasági szereplők közötti egyenlő versenyfeltételeket azáltal, hogy valamennyi ágazatra vonatkozóan egységes ellenőrzési eljárásokat vezet be, és részletes szabályokat dolgoz ki a földrajzi árujelzőknek az internetes értékesítéssel kapcsolatos tiszteletben tartására vonatkozóan. Meghatározza továbbá, hogy a földrajzi árujelzők termelői csoportjai – önkéntes alapon – milyen szerepet játszhatnak egyrészt a fenntarthatósággal kapcsolatos társadalmi aggályok kezelésében azáltal, hogy fenntarthatósági kritériumokat építenek be a termékleírásokba, másrészt a földrajzi árujelzőik hatékonyabb kezelésében és az árujelzőkhöz fűződő jogok hathatósabb érvényesítésében. A földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelői csoportjainak a tagállami hatóságok által elismert sajátos szerepét valamennyi ágazatra kiterjesztenék. A logót nem kötelező feltüntetni a termék címkéjén, és a termelők dönthetnek a logó méretéről és a címkén való elhelyezéséről. A jogszabályok számára előnyös lesz a jogi terminológia pontosítása, a termelési folyamattal kapcsolatos beépített rugalmasság és az egyszerűsített eljárási szabályok egységes rendszerének létrehozása.

E lehetőség részeként meg kell erősíteni a földrajzi árujelzők értékelésére szolgáló uniós irányítási struktúrákat egy meglévő ügynökségnek a bejegyzési eljárásba való bevonása révén. Míg a nemzeti szintű értékelés a tagállamok hatáskörében maradna, egy ügynökség technikai segítséget nyújtana a Bizottságnak a kérelmek és a felszólalások uniós szintű vizsgálata során. Bár a hatásvizsgálat implicit módon az ügynökség általi határozathozatalt is előirányoz, a szoros jogalkotási ellenőrzés fenntartása érdekében a Bizottság hozza meg az összes jogi határozatot.

A harmadik lehetőség – a harmonizáció és a fejlesztés – egyetlen, egységes jogérvényesítési és ellenőrzési szabályokat tartalmazó rendelet létrehozásával biztosítja a teljes harmonizációt. Az oltalomra és az eljárási szabályokra vonatkozó rendelkezéseket is egyetlen alap-jogiaktusba fogják foglalni. Az előírt logók használata minden ágazatban kötelező. A harmonizáció azonban nem érinti a földrajzi árujelzők fogalommeghatározásait, és fenntartja az egyes ágazatok sajátosságait. A földrajzi árujelzővel ellátott termékek előállítására vonatkozó fenntarthatósági kritériumokat uniós jogszabályok határoznák meg, és e kritériumok végrehajtása a termékleírásba való beillesztésük révén valósulna meg, a végrehajtást pedig hatóságilag ellenőriznék. Az előző szakpolitikai lehetőség keretében biztosított intézkedések mellett a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelői csoportjainak működésére vonatkozó egyedi iránymutatások megerősítik e csoportok pozícióját a földrajzi árujelzők értékláncában, és lehetővé teszik a földrajzi árujelzőjük hatékonyabb kezelését.

Ez a lehetőség azt irányozza elő, hogy a bejegyzési eljárást teljes mértékben szervezzék ki egy már meglévő ügynökséghez, és lehetőséget biztosít a fellebbviteli szervhez való fellebbezésre. Lehetővé teszi a tagállamok különböző mértékű bevonását: a jelenlegi szabályok szerinti kezdeti nemzeti szintű értékelés, a tagállamokkal folytatott konzultáció vagy eltekintés a tagállamok bevonásától.

A HKT-rendszert megszüntetnék. Azok a hagyományos élelmiszer-elnevezések, amelyek megfelelnek az OEM vagy OFJ kritériumainak, bejegyezhetők ekként, míg más hagyományos elnevezések védjegyként lajstromozhatók.

A hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a második lehetőség járna a legtöbb eredménnyel. A földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelőinél jelentkező költségek és előnyök összehasonlítása tekintetében ez a lehetőség érte el a legmagasabb pontszámot. A termelők számára gyorsabb és jobb védelmet biztosít, a költségek pedig – különösen a bejegyzési eljárás hosszával és a szükséges erőforrásokkal összefüggésben – csökkenni fognak. A földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelői csoportja által a termékleírásba önkéntesen beépítendő fenntarthatósági kritériumok további megfelelési és tanúsítási költségeket vonnának maguk után, amelyeket részben ellensúlyoznának a vidékfejlesztési politika keretében hozott támogatási intézkedések; ez megfelelne a fogyasztók azon elvárásainak, hogy e termékek fenntarthatósági szempontból szigorúbb kritériumoknak feleljenek meg.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javaslat a szabályozás célravezetőségi vizsgálatán és az egyszerűsítési potenciál elemzésén alapul.

A javasolt rendelet egyszerűsíti a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos igazgatási eljárásokat azáltal, hogy valamennyi ágazatra vonatkozóan egyetlen eljárási és ellenőrzési szabályrendszert határoz meg. Továbbá az összes ágazatra vonatkozóan összehangolja a védelmi rendelkezéseket. Ezáltal biztosítja a koherenciát, és érthetőbbé teszi a földrajzi árujelzők rendszerét az érdekelt felek számára.

Az egyszerűsítés fő elemei a következők:

•a kérelmezési eljárásokra és ellenőrzésekre vonatkozó egységes szabályrendszer, amely biztosítja a szabályok ágazatok közötti koherenciáját, megszüntetve az eljárások jelenlegi eltéréseit;

•pontosítások különösen a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatban;

•egyszerűbb fogalmak kerülnek bevezetésre, különösen a HKT-rendszerben, hogy a termelők és a fogyasztók számára érthetőbbek legyenek.

Az adminisztratív terhek csökkentésével kapcsolatban a javaslat úgy rendelkezik, hogy egy már meglévő uniós ügynökség nyújtson segítséget a bejegyzési eljárásban, és a digitális eszközöket teljes mértékben ki kell használni. A hatásvizsgálat azt mutatja, hogy a technikai segítségnyújtás révén javulás érhető el az időtartam, a kérelmek minősége (a visszajelzési ciklus miatt), az értékelések minősége, valamint a termelőkre és a tagállamokra háruló terhek csökkenése tekintetében. Így kevesebb közigazgatási kapacitásra és erőforrásra lesz szükség, és lerövidül a bejegyzési idő.

Az EUIPO által létrehozandó új doménnév-információs és -riasztási rendszer a földrajzi árujelzők kérelmezői számára a kérelmezési folyamat részeként további digitális eszközt biztosít a földrajzi árujelzővel kapcsolatos jogaik hatékonyabb védelméhez és érvényesítéséhez.

•Alapjogok

Az Unió az Európai Unió Alapjogi Chartája 19 (17. cikk (2) bekezdés) értelmében köteles védeni a szellemi tulajdont. A tervezett intézkedések jobb feltételeket teremtenek a földrajzi árujelzők oltalmához, és csökkentik a földrajzi árujelzőkkel való visszaélés, a földrajzi árujelzők nevének utánzása és az azokra való félrevezető utalás kockázatát, hozzájárulva ezáltal a termelők jövedelmének biztosításához. Az eljárási szabályok összehangoltabb megközelítése valószínűleg hatékonyabb bejegyzési folyamatot eredményez, rövidebb bejegyzési idővel, a termelőkre nehezedő terhek csökkenésével és a bejegyzési eljárások minőségének javulásával, ezáltal teljesítve a Bizottság azon kötelezettségét, hogy a földrajzi árujelzők iránti kérelmeket pártatlanul, tisztességesen és észszerű időn belül kezelje.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat nincs hatással a költségvetésre.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az intézkedések végrehajtását a fő operatív célkitűzésekre vonatkozó, a hatásvizsgálatban felsorolt alapvető monitoringmutatók alapján nyomon fogják követni, és jelentést készítenek róla.

A földrajzi árujelzők fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásának nyomon követése és az átláthatóság biztosítása érdekében a GIview minden egyes bejegyzett földrajzi árujelzőre vonatkozóan tartalmaz egy szakaszt, amelyben a tagállami hatóságok feltüntetik a fenntarthatósági nyilatkozatot.

A jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. évi intézményközi megállapodás szerint a három intézmény vállalja, hogy minden esetben mérlegelik, hogy a jogszabályok tartalmazzanak-e felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést, valamint figyelembe veszik a végrehajtáshoz és az eredményekre és hatásokra vonatkozó adatok gyűjtéséhez szükséges időtartamot. Ennek alapján a Bizottság legkorábban öt évvel a rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően értékelést végez. Az értékelést a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatása szerint kell elvégezni.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslatban foglalt szabályok célja a földrajzi árujelzők egységes rendszerének létrehozása, amelynek révén a termelők jobban tudják kommunikálni a földrajzi árujelzővel ellátott termékeik előnyeit és jellemzőit, és a fogyasztók megfelelő tájékoztatásban részesülnek e termékekkel kapcsolatban. Ezenkívül a javaslat pontosítja és javítja a HKT-rendszert, miközben nem változtat a minőségre utaló választható kifejezések rendszerén.

A javaslat a következő rendelkezéseket tartalmazza:

I. cím: Általános rendelkezések

Az általános rendelkezések meghatározzák a rendelet tárgyát, amely a borok, a szeszes italok és a mezőgazdasági termékek elnevezésének védelmét szolgáló földrajzi árujelzőkre terjed ki. Tartalmazzák továbbá a rendeletben kifejezetten használt fogalmak meghatározását, valamint az adatvédelmi szabályokat.

II. cím: Földrajzi árujelzők

1. fejezet: Általános rendelkezések

Az általános rendelkezések kifejtik, hogy a földrajzi árujelzők rendszerének célja, hogy egységes és kizárólagos rendszert biztosítson az előállítás helyéhez kapcsolódó jellemzőkkel, sajátosságokkal és hírnévvel rendelkező borok, szeszes italok és mezőgazdasági termékek elnevezéseinek oltalmára. [LS: Tartalmazzák az érintett termékek osztályozását. Tartalmazzák továbbá az e címben kifejezetten használt kifejezések meghatározását.

2. fejezet: A földrajzi árujelzők bejegyzése

Ez a fejezet meghatározza többek között a bejegyzés egységes szabályait mind nemzeti, mind uniós szinten, beleértve a felszólalási eljárást is; meghatározza a kérelmezőt és felsorolja a kérelmezőre vonatkozó követelményeket; megállapítja a kérelmezési dokumentumok tartalmát és a nyilvántartás szerepét. Meghatározza az átmeneti oltalmat és az átmeneti intézkedéseket. A termékleírás módosítására és a bejegyzett földrajzi árujelző törlésére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz.

3. fejezet: A földrajzi árujelzők oltalma

A földrajzi árujelzők oltalmának szintjét e fejezet határozza meg. A fejezet meghatározza továbbá az azon földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályokat, melyeket összetevőként használnak, pontosítja az általános kifejezéseket és az azonos alakú földrajzi árujelzők bejegyzését, valamint a védjegyekkel való kapcsolatot. Szabályokat állapít meg az elismert termelői csoportokra vonatkozóan. Meghatározza az internetes doménnevekben használt kifejezésekhez fűződő kapcsolatot. Végezetül ez a fejezet tartalmazza az uniós szimbólumoknak, megjelöléseknek és rövidítéseknek az érintett termék jelölésén és reklámanyagán való használatára vonatkozó szabályokat.

4. fejezet: Ellenőrzés és a jogok érvényesítése

Az ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat e fejezet állapítja meg, beleértve annak ellenőrzését, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott terméket a vonatkozó termékleírásnak megfelelően állították-e elő; valamint a földrajzi árujelzők piaci használatának nyomon követését. Előírja továbbá a tagállamok hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtást. Végül rendelkezik arról, hogy jogok érvényesítéséért felelős hatóságoknak a termelő kérésére rendelkezésre kell bocsátaniuk a tanúsítási igazolást.

5. fejezet: A bejegyzési eljárás kiegészítő elemei

E fejezet kritériumokat állapít meg az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) teljesítményének nyomon követésére, amely technikai segítséget nyújt a Bizottságnak a kérelmek vizsgálatához.

6. fejezet: Mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzői

Ez a fejezet a mezőgazdasági termékek oltalom alatt álló eredetmegjelölésének és oltalom alatt álló földrajzi jelzésének meghatározásáról rendelkezik. Meghatározza a mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőire vonatkozó egységes dokumentum és termékleírás tartalmát. Emellett olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek kifejezetten erre az ágazatra vonatkoznak, különösen a növény- és állatfajtákra, valamint a takarmányok és nyersanyagok beszerzésére vonatkozóan.

7. fejezet: Eljárási rendelkezések

E fejezet megállapítja, hogy a Bizottságot a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó bizottság segíti.

8. fejezet: Átmeneti és záró rendelkezések (földrajzi árujelzők)

E fejezet megállapítja, hogy a Bizottságot a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó bizottság segíti. Rendelkezik továbbá a nyilvántartások folytonosságáról, és pontosítja az e rendelet hatálybalépése előtt benyújtott kérelmekre vonatkozó szabályokat.

III. cím: Minőségrendszerek

1. fejezet: Hagyományos különleges termékek

Ez a fejezet a HKT-rendszerre vonatkozó szabályokat állapítja meg. A meglévő szabályokhoz képest pontosítja a HKT-k bejegyzésének kritériumait: a HKT-knak ezentúl nem kell sajátos jellemzőkkel rendelkezniük. Az eljárási szabályokat szintén egyértelműbbé és észszerűbbé teszi.

2. fejezet: A minőségre utaló választható kifejezések

Ez a fejezet a minőségre utaló választható kifejezésekre vonatkozó szabályokat állapítja meg. Ezen a területen nem történt változás a hatályos jogszabályokban.

3. fejezet: Eljárási rendelkezések

E fejezet megállapítja, hogy a Bizottságot a mezőgazdasági termékek minőségével foglalkozó bizottság segíti.

IV. cím: Az 1308/2013/EU, az (EU) 2019/787 és az (EU) 2017/1001 rendelet módosításai [BT: a rendeletek sorrendje]

Ez a cím tartalmazza az 1308/2013/EU rendeletet és az (EU) 2019/787 rendeletet módosító rendelkezéseket, melyekre különösen az e rendelet előző fejezeteiben meghatározott, az oltalomra, a bejegyzési eljárásra, valamint az ellenőrzésre és a jogok érvényesítésére vonatkozó új harmonizált szabályok miatt van szükség. Módosítja az (EU) 2017/1001 rendeletet annak érdekében, hogy az EUIPO-ra ruházza a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.

V. cím: Átmeneti és záró rendelkezések

A Bizottság az e rendeletben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. Ez a fejezet pontosítja az átmeneti szabályokat is, nevezetesen azt, hogy az e rendelet hatálybalépése előtt benyújtott kérelmeknek meg kell felelniük a rendelet hatálybalépése előtt alkalmazandó szabályoknak. Meghatározza továbbá, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő […] napon lép hatályba.

2022/0089 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó európai uniós földrajzi árujelzőkről és a mezőgazdasági termékek minőségrendszereiről, az 1308/2013/EU, az (EU) 2017/1001 és az (EU) 2019/787 rendelet módosításáról, valamint az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére és 118. cikke első bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 20 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 21 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az európai zöld megállapodás 22 az uniós gazdaságnak a fenntartható jövő érdekében történő átalakítását célzó szakpolitikák közé sorolta a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszer („a termelőtől a fogyasztóig”) kialakítását.

(2)„A »termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című, 2020. május 20-i bizottsági közlemény, amely a fenntartható élelmiszerrendszerekre való átállást szorgalmazta, a földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályi keret megerősítésére és adott esetben konkrét fenntarthatósági kritériumok beillesztésére szólít fel. A közleményben a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy más szereplők mellett a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelőinek, valamint azok szövetkezeteinek és termelői szervezeteinek pozícióját is megerősíti az élelmiszer-ellátási láncban.

(3)„Az EU innovációs lehetőségeinek maximális kiaknázása – A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv az EU helyreállításának és rezilienciájának támogatása érdekében” című, 2020. november 25-i közleményében a Bizottság vállalta, hogy megvizsgálja a mezőgazdasági termékekre, az élelmiszerekre, a borokra és a szeszes italokra vonatkozó földrajzi árujelzők megerősítésének, modernizálásának, racionalizálásának és hatékonyabb érvényesítésének módjait.

(4)Az Unió bor-, szeszesital- és mezőgazdasági termelésének minősége és változatossága komoly erősség, amely versenyelőnyt biztosít az Unió termelői számára, és jelentősen hozzájárul az Unió eleven kulturális és gasztronómiai örökségéhez. Mindez annak a szakértelemnek és elkötelezettségnek köszönhető, amellyel az uniós termelőknek sikerült életben tartaniuk a hagyományokat úgy, hogy eközben figyelembe vették az előállítási módszerek és az anyagok terén végbement fejlődést is.

(5)Az Unióban a polgárok és a fogyasztók részéről egyre fokozódó igény mutatkozik a kiváló minőség és a hagyományos termékek iránt. A polgárok emellett az uniós mezőgazdasági termelés változatosságának fennmaradását is rendkívül fontosnak tartják. Mindez növekvő keresletet támaszt bizonyos jól meghatározható – és különösen a földrajzi eredetükhöz kapcsolódó – tulajdonságokkal rendelkező borok, szeszes italok és mezőgazdasági termékek iránt.

(6)A természetes személyeknek alapvető joga, hogy védelemben részesüljenek a személyes adatok kezelése kapcsán. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete 23 szabályokat határoz meg a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozóan. A magas szintű védelem biztosítása érdekében egyértelműen meg kell határozni a Bizottság és a tagállamok szerepét a személyes adatoknak a hatáskörükbe tartozó eljárások során történő kezelésével kapcsolatban. A személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha az közérdekű feladatok ellátásához szükséges. A földrajzi árujelzőknek és a hagyományos különleges termékeknek az e rendelet, az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 24 és az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 25 keretében történő bejegyzésére, módosítására vagy törlésére vonatkozó eljárásokat megfelelően végre kell hajtani. Ezen eljárások megfelelő lebonyolításához szükséges a bejegyzés, módosítás vagy törlés kérelmezőire, a felszólalókra, az átmeneti időszakok kedvezményezettjeire, valamint a bizonyos hatósági ellenőrzési feladatokkal megbízott szervekre és természetes személyekre vonatkozó hivatkozások kezelése a földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek bejegyzési, módosítási vagy törlési eljárásai keretében. Továbbá ezek az eljárások nyilvánosak. Az átláthatóságra a gazdasági szereplők közötti tisztességes verseny lehetővé tétele, valamint az ezen eljárásokhoz kapcsolódó gazdasági magán- és közérdekek nyilvánossá tétele érdekében van szükség. A személyes adatok kitettségének minimalizálása érdekében a vonatkozó eljárások során benyújtandó dokumentumokban lehetőség szerint mellőzni kell a személyes adatok megadásának előírását. Mindazonáltal előfordulhat, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak olyan információkat kell kezelniük, amelyek személyes adatokat, például személyneveket és kapcsolattartási adatokat tartalmaznak. E keretek között, közérdekből és az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban lehetővé kell tenni a Bizottság és a tagállamok számára, hogy kezeljék ezeket a személyes adatokat, és azokat közzétegyék vagy nyilvánosságra hozzák, amennyiben ez a bejegyzési, módosítási vagy törlési eljárás során a kérelmezők, a felszólalási eljárásban felszólalók, a bejegyzett elnevezések oltalmától való eltérésre biztosított átmeneti időszak kedvezményezettjei, valamint a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésére felhatalmazott szervek azonosításához szükséges.

(7)Az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazásában a Bizottság az a hatóság, amelynél a személyes adatok tulajdonosai a személyes adatok gyűjtésével és felhasználásával kapcsolatban észrevételek küldésével, kérdések vagy aggályok felvetésével vagy panasz benyújtásával gyakorolhatják a kapcsolódó jogokat. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a Bizottság tekintendő az (EU) 2018/1725 rendelet értelmében vett adatkezelőnek a személyes adatoknak az e rendelet, az 1308/2013/EU rendelet, az (EU) 2019/787 rendelet és az azok alapján elfogadott rendelkezések alapján a felelősségi körébe tartozó eljárások során végzett kezelése tekintetében.

(8)A személyes adatoknak a tagállamok által a vonatkozó eljárások során történő kezelésére az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26 alkalmazandó. Az említett rendelet alkalmazásában az illetékes tagállami hatóság az a hatóság, amelynél a személyes adatok tulajdonosai a személyes adatok gyűjtésével és felhasználásával kapcsolatban észrevételek küldésével, kérdések vagy aggályok felvetésével vagy panasz benyújtásával gyakorolhatják a kapcsolódó jogokat. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamok az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett adatkezelőnek tekintendők a személyes adatoknak az e rendelet, az 1308/2013/EU rendelet, az (EU) 2019/787 rendelet és az azok alapján elfogadott rendelkezések alapján a felelősségi körükbe tartozó eljárások során végzett kezelése tekintetében.

(9)Az uniós oltalmat élvező elnevezésekhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogok Unió-szerte való egységes elismerésének és védelmének biztosítása olyan prioritás, amelyet kizárólag uniós szinten lehet eredményesen megvalósítani. Az előállítás helyéhez kapcsolódó jellemzőkkel, sajátosságokkal vagy hírnévvel rendelkező borok, szeszes italok és mezőgazdasági termékek elnevezéseinek oltalmát biztosító földrajzi árujelzők az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Ezért biztosítani kell a földrajzi árujelzők egységes és kizárólagos rendszerét. A földrajzi árujelzők olyan kollektív jogot jelentenek, amely egy meghatározott területen működő valamennyi jogosult termelőt megilleti, amennyiben kész betartani a termékleírást. A kollektíven eljáró termelők több hatáskörrel rendelkeznek, mint az egyéni termelők, és kollektív felelősséget vállalnak földrajzi árujelzőik kezeléséért, ideértve a fenntartható termelésből származó termékek iránti társadalmi igények kielégítését is. A földrajzi árujelzők rendszerének működtetése méltányos ellentételezést biztosít a termelőknek a minőségi termékek széles skálájának előállítására irányuló erőfeszítéseikért. Ez egyúttal a vidéki gazdaság számára is előnyös lehet, ami különösen igaz a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeken, például a hegyvidéki területeken és a legtávolabbi területeken, ahol az agrárágazat a gazdaság jelentős részét teszi ki, és magasak a termelési költségek. Ily módon a minőségrendszerek hozzájárulhatnak a vidékfejlesztési politikához, valamint a KAP piac- és jövedelemtámogatási politikáihoz és kiegészíthetik azokat. Különösen a mezőgazdaság, illetve a hátrányos helyzetű térségek fejlődését segíthetik elő. A földrajzi árujelzők oltalmát biztosító uniós keret az ezen árujelzők uniós szintű nyilvántartásba való felvételének előírása révén előmozdítja a mezőgazdaság fejlesztését, hiszen egységesebb megközelítést eredményezve egyenlő versenyfeltételeket biztosít az ilyen megjelöléssel ellátott termékek termelői számára, valamint erősíti az e termékek iránti fogyasztói bizalmat. A földrajzi árujelzők rendszerének célja, hogy lehetővé tegye a fogyasztók számára, hogy megalapozottabb vásárlási döntéseket hozzanak, és jelöléssel és reklámozással segítse őket abban, hogy helyesen azonosítsák a földrajzi árujelzővel ellátott termékeket a piacon. A szellemitulajdon-jogok egyik típusaként a földrajzi árujelzők segítik a gazdasági szereplőket és a vállalatokat immateriális javaik hasznosításában. A tisztességtelen versenyfeltételek kialakulásának elkerülése és a belső piac működésének fenntartása érdekében minden termelő, így a harmadik országok termelői számára is lehetővé kell tenni, hogy bejegyzett terméknevet használhasson és földrajzi árujelzővel ellátott termékeket forgalmazhasson az egész Unióban és az elektronikus kereskedelemben, feltéve, hogy az adott termék megfelel a vonatkozó termékleírás követelményeinek, és a termelő valamely ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozik. Az 1308/2013/EU, az (EU) 2019/787 és az 1151/2012/EU 27 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok fényében foglalkozni kell bizonyos jogi kérdésekkel, egyértelművé kell tenni és egyszerűsíteni kell egyes szabályokat, valamint egyszerűsíteni kell az eljárásokat.

(10)A mezőgazdasági termékek nemzetközi szintű, azaz a Kereskedelmi Világszervezet általi meghatározásának való megfelelés érdekében a földrajzi árujelzők esetében rendelkezni kell a Kombinált Nómenklatúra használatáról.

(11)Az Unió egy ideje a közös agrárpolitika szabályozási keretének egyszerűsítésére törekszik. Ezt a megközelítést a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos szakpolitika területére vonatkozó rendeletekre is ki kell terjeszteni anélkül, hogy ezzel kétségbe vonnánk az egyes ágazatok sajátos jellemzőit. A hosszadalmas bejegyzési és módosítási eljárások egyszerűsítése érdekében a borok, a szeszes italok és a mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőire vonatkozó harmonizált eljárási szabályokat egyetlen jogi eszközben kell meghatározni, fenntartva ugyanakkor az 1308/2013/EU rendeletben a borra, az (EU) 2019/787 rendeletben a szeszes italokra és e rendeletben a mezőgazdasági termékekre vonatkozó termékspecifikus rendelkezéseket. Az unióbeli földrajzi árujelzők bejegyzésére, a termékleírás módosítására és a bejegyzés törlésére vonatkozó eljárásokat – beleértve a felszólalási eljárásokat is – a tagállamoknak és a Bizottságnak kell lefolytatnia. A tagállamoknak és a Bizottságnak az eljárások más-más szakaszaiért kell felelősséget vállalniuk. A tagállamok felelősségi körébe kell, hogy tartozzon az eljárás első szakasza, amely a termelői csoporttól származó kérelem kézhezvételéből, értékeléséből – ezen belül a nemzeti felszólalási eljárás lefolytatásából –, valamint – az értékelés eredménye után – a kérelemnek a Bizottsághoz való benyújtásából áll. A Bizottságnak kell felelnie a kérelemnek az eljárás második szakaszában történő vizsgálatáért, beleértve az egész világra kiterjedő felszólalási eljárás lefolytatását, valamint a földrajzi árujelző oltalmának megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat meghozatalát. A földrajzi árujelzőket csak uniós szinten szabad bejegyezni. Azonban a tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy – a belső piaci és a nemzetközi kereskedelmet nem sértve – átmeneti jelleggel nemzeti oltalmat nyújtsanak az uniós szintű oltalom iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontjától kezdődő hatállyal. A bejegyzésből eredő, e rendelet által biztosított oltalmat biztosítani kell olyan harmadik országbeli földrajzi árujelzők számára is, amelyek teljesítik a vonatkozó előírásokat, és a származási országban oltalom alatt állnak. A Bizottságnak kell lefolytatnia a harmadik országból származó földrajzi árujelzőkre vonatkozó megfelelő eljárásokat is.

(12)A fenntartható élelmiszerrendszerre történő átálláshoz való hozzájárulás, valamint a fenntartható, környezet- és éghajlatbarát, az állatjólétet biztosító, erőforrás-hatékony, társadalmilag és etikailag felelős termelési módszerek iránti társadalmi igények kielégítése érdekében a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelőit arra kell ösztönözni, hogy a kötelező előírásoknál szigorúbb és a bevált gyakorlatokon túlmutató fenntarthatósági normákat alkalmazzanak. Ilyen egyedi követelményeket a termékleírásban lehetne meghatározni.

(13)Az oltalom iránti kérelmekkel és az ellenük irányuló, nemzeti eljárás keretében benyújtott bírósági jogorvoslati kérelmekkel kapcsolatos következetes döntéshozatal biztosítása érdekében a Bizottságot időben és rendszeresen tájékoztatni kell a tagállam által a Bizottsághoz továbbított bejegyzési kérelemmel kapcsolatban a nemzeti bíróságok vagy más szervek előtt indított eljárásokról és azok végeredményéről. Ugyanezen okból, amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy az oltalom iránti kérelem alapjául szolgáló nemzeti határozat egy nemzeti bírósági eljárás eredményeként valószínűleg érvénytelenné válik, erről tájékoztatnia kell a Bizottságot. Amennyiben a tagállam a kérelem uniós szintű vizsgálatának felfüggesztését kéri, a Bizottságot mentesíteni kell az abban meghatározott vizsgálati határidő betartására vonatkozó kötelezettség alól. A kérelmezőnek a rosszhiszemű keresetektől való megvédése érdekében, és a kérelmező azon jogának megőrzése érdekében, hogy a földrajzi árujelző oltalmát észszerű határidőn belül elnyerje, a mentességet azon esetekre kell korlátozni, amelyekben a bejegyzés iránti kérelmet nemzeti szinten egy azonnal alkalmazandó, de nem jogerős bírósági határozattal érvénytelenítették, vagy amelyekben a tagállamok úgy ítélik meg, hogy a kérelem érvényességének megtámadására irányuló kereset megalapozott indokokon alapul.

(14)Annak érdekében, hogy azok a gazdasági szereplők, akiknek, illetve amelyeknek érdekeit egy elnevezés bejegyzése érinti, korlátozott ideig továbbra is használhassák az elnevezést – sértve ezzel a 27. cikkben megállapított oltalmi rendszert –, az elnevezések használatára vonatkozóan átmeneti időszakok formájában egyedi eltéréseket kell biztosítani. Ilyen időszakokat az átmeneti nehézségek leküzdése céljából is engedélyezni lehet, valamint azzal a hosszú távú céllal, hogy biztosítsák, hogy valamennyi termelő megfeleljen a termékleírásnak.

(15)Az átláthatóság és a tagállamok általi egységes alkalmazás biztosítása érdekében létre kell hozni és fenn kell tartani az oltalom alatt álló eredetmegjelölésként vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésként bejegyzett földrajzi árujelzők uniós elektronikus nyilvántartását. A nyilvántartásnak a fogyasztók és a gazdasági szereplők számára egyaránt tájékoztatással kell szolgálnia. A nyilvántartásnak információs rendszerben tárolt elektronikus adatbázisnak kell lennie, és a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek kell lennie.

(16)Az Unió kereskedelmi partnereivel többek között az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmára vonatkozóan is törekszik nemzetközi megállapodások megkötésére. Annak megkönnyítése érdekében, hogy a fogyasztók információkhoz jussanak az e nemzetközi megállapodások alapján oltalmat élvező elnevezésekről, különösen pedig annak biztosítása érdekében, hogy oltalomban lehessen részesíteni ezeket az elnevezéseket és ellenőrizni lehessen azok használatát, az elnevezéseket be lehet jegyezni a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába. Az elnevezéseket oltalom alatt álló földrajzi jelzésként kell nyilvántartásba venni, kivéve, ha az említett nemzetközi megállapodások kifejezetten rögzítik, hogy oltalom alatt álló eredetmegjelölésről van szó.

(17)A belső piac optimális működése érdekében fontos, hogy a termelők és más érintett gazdasági szereplők, a hatóságok és a fogyasztók gyorsan és könnyen hozzáférjenek a bejegyzett oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel kapcsolatos releváns információkhoz. Ennek az információnak adott esetben tartalmaznia kell a nemzeti szinten elismert termelői csoport kilétére vonatkozó információkat is.

(18)Az elnevezések tisztességes használatának garantálása és a fogyasztók félrevezetésére alkalmas gyakorlatok megelőzése érdekében a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába bejegyzett elnevezések számára oltalmat kell biztosítani. A földrajzi árujelzők oltalmának megerősítése és a hamisítás elleni hatékonyabb küzdelem érdekében az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát az internetes doménnevekre is alkalmazni kell.

(19)Annak megállapításához, hogy a termékek hasonlóak-e a földrajzi árujelzőként bejegyzett termékekhez, minden releváns tényezőt figyelembe kell venni. E tényezők közé kell tartoznia annak, hogy a termékek rendelkeznek-e olyan közös objektív jellemzőkkel, mint az előállítás módja, a fizikai megjelenés vagy ugyanazon nyersanyag felhasználása; milyen körülmények között használják a termékeket az érintett vásárlóközönség szempontjából; gyakran ugyanazon csatornákon keresztül terjesztik-e azokat; és hogy hasonló forgalmazási szabályok vonatkoznak-e rájuk.

(20)A kereskedelmi gyakorlat és az uniós ítélkezési gyakorlat fényében egyértelműen kell szabályozni a földrajzi árujelzők olyan feldolgozott termék kereskedelmi megnevezésében való használatát, amelynek a földrajzi árujelzővel ellátott termék az egyik összetevője. Biztosítani kell, hogy az ilyen használat a tisztességes kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően történjen, valamint ne gyengítse és ne csorbítsa a földrajzi árujelzővel ellátott termék hírnevét. Az ilyen használat engedélyezéséhez elő kell írni az érintett földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelői nagy többségének hozzájárulását.

(21)A köznevesült elnevezések további használatára vonatkozó szabályokat pontosítani kell annak érdekében, hogy az olyan köznevesült elnevezések, amelyek hasonlítanak egy oltalom alatt álló elnevezésre, illetve annak részét képezik, fenntarthassák köznévi státuszukat.

(22)Az e rendelet alapján biztosított oltalom hatályát pontosítani kell, különösen az (EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelvben 28 az új védjegyek lajstromozására vonatkozóan meghatározott azon korlátozások tekintetében, amelyek ellentétesek a földrajzi árujelzők bejegyzésével. E pontosításra szükség van a korábbi keletkezett szellemitulajdon-jogok, így különösen a védjegyek és a földrajzi árujelzőként bejegyzett azonos alakú elnevezések jogosultjai tekintetében is.

(23)A termelői csoportok alapvető szerepet játszanak a földrajzi árujelzők bejegyzésére irányuló kérelmezési folyamatban, valamint a termékleírás módosítására és a bejegyzés törlésére irányuló kérelmek esetében. Rendelkezniük kell az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy a termékeik sajátos jellemzőit pontosabban tudják azonosítani az eredményesebb forgalmazás érdekében. Ezért tisztázni kell a termelői csoport szerepét.

(24)Mivel a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelői többnyire kis- vagy középvállalkozások, az élelmiszer-ellátási lánc más szereplőivel kell versenyezniük, ami tisztességtelen versenyt teremthet a helyi termelők és a nagyobb léptékben működő gazdasági szereplők között. Ebben az összefüggésben valamennyi érintett termelő érdekében lehetővé kell tenni, hogy egyetlen termelői csoport a termelők nevében egyedi intézkedéseket hajthasson végre. E célból meg kell határozni az elismert termelői csoport kategóriáját, az elismert termelői csoportnak minősítéshez szükséges kritériumokkal és a kapcsolódó konkrét kiegészítő jogokkal együtt, különösen annak érdekében, hogy az elismert termelői csoportok megfelelő eszközökkel rendelkezzenek ahhoz, hogy szellemitulajdon-jogaikat jobban érvényesíthessék a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben.

(25)Tisztázni kell az internetes doménnevek és a földrajzi árujelzők oltalma közötti kapcsolatot a korrekciós intézkedések alkalmazási köre, a földrajzi árujelzők vitarendezési eljárás keretében történő elismerése és a doménnevek tisztességes használata tekintetében. Azokat a személyeket, akiknek jogos érdeke fűződik egy földrajzi árujelzőhöz, melynek bejegyzési kérelmét a doménnév bejegyzését megelőzően nyújtották be, fel kell hatalmazni arra, hogy ütközés esetén kérelmezhessék a doménnév visszavonását vagy átruházását.

(26)A védjegyek és a földrajzi árujelzők közötti kapcsolatot tisztázni kell a védjegybejelentések elutasításának kritériumaival, a védjegyek érvénytelenítésével, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők egyidejű létezésével kapcsolatban.

(27)A tisztességtelen versenyfeltételek kialakulásának elkerülése érdekében minden termelő, így a harmadik országok termelői számára is lehetővé kell tenni a bejegyzett földrajzi árujelzők használatát, feltéve, hogy az adott termék megfelel a vonatkozó termékleírás vagy egységes dokumentum, vagy ez utóbbival egyenértékű dokumentum – azaz a termékleírás teljes körű összefoglalója – követelményeinek. A tagállamok által létrehozott rendszernek azt is garantálnia kell, hogy a szabályoknak megfelelő termelők jogosultak legyenek a termékleírás megfelelőségének ellenőrzésére.

(28)A bejegyzett földrajzi árujelzővel ellátott termékek megkülönböztetésére szolgáló szimbólumokat, megjelöléseket és rövidítéseket, továbbá a hozzájuk kapcsolódóan az Uniót megillető jogokat mind az Unióban, mind a harmadik országokban védeni kell annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó szimbólumok, megjelölések és rövidítések kizárólag az eredeti termékeken kerüljenek feltüntetésre, és a fogyasztókat ne vezethessék félre a termék minőségét illetően.

(29)A borok, szeszes italok és mezőgazdasági termékek jelölésére alkalmazni kell az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 29 foglalt általános szabályokat, különösen a fogyasztók félrevezetésére és megtévesztésére alkalmas jelölés kizárását szolgáló rendelkezéseket.

(30)Az uniós szimbólumoknak vagy megjelöléseknek a földrajzi árujelzővel ellátott termékek csomagolásán történő használatát kötelezővé tenni, egyrészről azért, hogy a fogyasztók így jobban ismerjék ezt a termékcsoportot és a hozzá kapcsolódó garanciákat, másrészről azért, hogy e termékek a piacon könnyebben azonosíthatóak, ezáltal pedig könnyebben ellenőrizhetők legyenek. Tekintettel azonban az e rendelet hatálya alá tartozó termékek sajátos jellegére, a borok és a szeszes italok jelölésére vonatkozó különleges rendelkezéseket fenn kell tartani. A harmadik országok eredetmegjelölései és földrajzi jelzései esetében az ilyen szimbólumok vagy megjelölések használatának továbbra is önkéntesnek kell lennie.

(31)A földrajzi árujelzők hozzáadott értéke a fogyasztói bizalmon alapul. A földrajzi árujelzők rendszere jelentős mértékben a termelők önellenőrzésére, kellő gondosságára és egyéni felelősségére épül, míg a tagállamok illetékes hatóságainak az a feladata, hogy megtegyék a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák vagy megszüntessék a földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályokat sértő terméknevek használatát. A Bizottság feladata az, hogy beavatkozzon az uniós jog alkalmazásának rendszerszintű elmulasztása esetén. A földrajzi árujelzőkre az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 30 meghatározott elvekkel összhangban hatósági ellenőrzési rendszert kell alkalmazni, amelynek a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszára kiterjedő ellenőrzési rendszert kell magában foglalnia. Minden gazdasági szereplőt olyan ellenőrzési rendszernek kell alávetni, amely ellenőrzi a termékleírásnak való megfelelést. Figyelembe véve, hogy a borra az ágazati jogszabályokban meghatározott különleges ellenőrzések vonatkoznak, e rendeletnek kizárólag a szeszes italok és a mezőgazdasági termékek ellenőrzését kell meghatároznia.

(32)A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésére kijelölt illetékes hatóságoknak – pártatlanságuk és eredményességük biztosítása érdekében – egy sor működési kritériumot kell teljesíteniük. Az ellenőrző hatóságok feladatainak megkönnyítése és a rendszer eredményesebb működése érdekében mérlegelni kell annak előírását, hogy bizonyos, meghatározott ellenőrzési feladatok elvégzésével kapcsolatos hatásköröket terméktanúsító szervekre kell átruházni.

(33)Az illetékes hatóságokra és a terméktanúsító szervekre vonatkozó információkat nyilvánosságra kell hozni az átláthatóság biztosítása és annak érdekében, hogy az érdekelt felek kapcsolatba léphessenek velük.

(34)Az ellenőrző szervek akkreditációjára az Európai Szabványügyi Bizottság által kidolgozott európai szabványokat) és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kidolgozott nemzetközi szabványokat kell alkalmazni; e szabványok alkalmazandóak az ellenőrző szervek által saját működésükre is. E szervek akkreditációját a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 31 megfelelően kell elvégezni.

(35)A földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogoknak a piacon történő érvényesítése fontos a csalárd és megtévesztő gyakorlatok megelőzése érdekében, biztosítva ezáltal, hogy a termelők megfelelő ellentételezésben részesüljenek a földrajzi árujelzővel ellátott termékeik hozzáadott értékéért, és hogy e földrajzi árujelzők illegális felhasználói ne értékesíthessék termékeiket. Az ellenőrzéseket kockázatértékelés vagy a piaci szereplőktől származó értesítések alapján kell elvégezni, és megfelelő közigazgatási és jogi lépéseket kell tenni az elnevezéseknek az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket sértő termékeken vagy szolgáltatásokon történő használatának megakadályozása vagy megszüntetése érdekében.

(36)Az online platformokat egyre gyakrabban használják termékek – többek között földrajzi árujelzővel ellátott termékek – értékesítésére, és egyes esetekben fontos teret jelenthetnek a csalás megelőzése szempontjából. E tekintetben e rendeletnek olyan szabályokat kell megállapítania, amelyek biztosítják az online platformokon keresztül értékesített termékek megfelelő jelölését, és hatáskört biztosítanak a tagállamoknak arra, hogy letiltsák a szabályokat sértő tartalmakhoz való hozzáférést. E szabályok nem sérthetik az (EU) 2022/XX európai parlamenti és tanácsi rendeletben 32 foglaltakat.

(37)Figyelembe véve, hogy az egyik tagállamban előállított, földrajzi árujelzővel ellátott termék értékesíthető egy másik tagállamban, a hatékony ellenőrzések lehetővé tétele érdekében biztosítani kell a tagállamok közötti adminisztratív segítségnyújtást, és meg kell határozni annak gyakorlati vonatkozásait.

(38)Az egységes piac optimális működése érdekében fontos, hogy a termelők számos különböző helyzetben gyorsan és könnyen bizonyíthassák, hogy jogosultak az oltalom alatt álló elnevezés használatára, például vámellenőrzések vagy piaci ellenőrzések során, vagy a kereskedelmi szereplők kérésére. E célból a termelő rendelkezésére kell bocsátani a földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítására való jogosultságra vonatkozó hatósági bizonyítványt vagy a tanúsítás egyéb bizonyítékát.

(39)A földrajzi árujelzők bejegyzésére, módosítására és törlésére vonatkozó eljárásokat, beleértve a vizsgálatot és a felszólalási eljárást, a leghatékonyabb módon kell végrehajtani. Ez az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által a kérelmek vizsgálatához nyújtott segítség igénybevételével érhető el. Bár szóba került az EUIPO-hoz történő részleges kiszervezés, a közös agrárpolitikával való szoros kapcsolat, valamint a bor, a szeszes italok és a mezőgazdasági termékek sajátosságainak megfelelő értékeléséhez szükséges szakértelem miatt továbbra is a Bizottság lenne felelős a bejegyzésért, a módosításért és a törlésért.

(40)Az EUIPO teljesítményének értékelésére kritériumokat kell meghatározni. Ezeknek a kritériumoknak biztosítaniuk kell a nyújtott támogatás minőségét, koherenciáját és hatékonyságát. A Bizottságnak jelentést kell készítenie a Parlament és a Tanács számára e feladatok EUIPO általi végrehajtásának eredményeiről és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról.

(41)A jelenlegi gyakorlat alapján megállapítható, hogy az egyes termékek és földrajzi származásuk közötti kapcsolat jelzésére szolgáló kétféle eszközt, nevezetesen az eredetmegjelölést és a földrajzi jelzést célszerű fenntartani. Pontosítani kell a növény- és állatfajtákra vonatkozó szabályokat és fogalommeghatározásokat annak érdekében, hogy a szabályok ütközése esetén jobban meg lehessen érteni a földrajzi árujelzőkhöz való kapcsolódásukat. A takarmány és az alapanyagok beszerzésére vonatkozó szabályoknak változatlannak kell maradniuk.

(42)A földrajzi árujelzővel ellátott termékeknek meg kell felelniük a termékleírásban meghatározott bizonyos feltételeknek. Ahhoz, hogy az ilyen információk az érdekelt felek számára is könnyen érthetőek legyenek, a termékleírást egységes dokumentumban kell összefoglalni.

(43)A földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályok végrehajtásában a Bizottságot a tagállamok küldötteiből álló bizottságnak kell segítenie.

(44)A hagyományos különleges termékek rendszerének kifejezett célja a hagyományos termékek előállítói számára segítséget nyújtani abban, hogy a fogyasztókkal megismertessék termékeik értéknövelő tulajdonságait. A tisztességtelen versenyfeltételek kialakulásának elkerülése érdekében minden termelő, így a harmadik országok termelői számára is lehetővé kell tenni, hogy a hagyományos különleges termék bejegyzett terméknevét használhassa, feltéve, hogy az adott termék megfelel a vonatkozó termékleírás követelményeinek, és a termelő valamely ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozik.

(45)A hagyományos különleges termékek jelenlegi rendszerében rejlő lehetőségeket nem sikerült kiaknázni, mivel csupán néhány ilyen elnevezés került bejegyzésre. A jelenlegi rendelkezéseket tehát célszerű javítani, pontosítani és célzottabbá tenni annak érdekében, hogy a rendszer érthetőbbé, működőképesebbé és vonzóbbá váljon a potenciális kérelmezők számára. Annak érdekében, hogy csak valóban hagyományos termékek kerüljenek bejegyzésre, az elnevezések bejegyzésének további kritériumait és feltételeit ki kell igazítani, különösen azon feltétel megszüntetésével, hogy a hagyományos különleges termékeknek különleges jellemzőkkel kell rendelkezniük.

(46)Annak érdekében, hogy a hagyományos különleges termékek megfeleljenek a termékleírásukban foglaltaknak, és minőségük állandó legyen, a termelői csoportoknak saját maguknak kell rögzíteniük a termék jellemzőit egy termékleírásban. Célszerű, hogy az elnevezések hagyományos különleges termékként való bejegyzésének lehetősége harmadik országok termelői előtt is nyitva álljon.

(47)Az átláthatóság biztosítása érdekében a hagyományos különleges termékeket be kell jegyezni a nyilvántartásba.

(48)A tisztességtelen versenyfeltételek kialakulásának elkerülése érdekében minden termelő, így a harmadik országok termelői számára is lehetővé kell tenni, hogy a hagyományos különleges termék bejegyzett terméknevét használhassa, feltéve, hogy az adott termék megfelel a vonatkozó termékleírás követelményeinek, és a termelő valamely ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozik. Az Unión belül előállított hagyományos különleges termékek esetében az uniós szimbólumot fel kell tüntetni a jelölésen, és lehetővé kell tenni annak a „hagyományos különleges termék” megjelöléshez való társítását. A belső piacon alkalmazandó egységes megközelítés biztosítása érdekében szabályozni kell az elnevezések, az uniós szimbólum és a megjelölés használatát.

(49)A hagyományos különleges termékeket hatékonyan védeni kell a piacon annak érdekében, hogy termelőik megfelelő ellentételezésben részesüljenek a termékük hozzáadott értékéért, és hogy a hagyományos különleges termékek nevének illegális felhasználói ne értékesíthessék termékeiket.

(50)A fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében a bejegyzett hagyományos különleges termékeket oltalmazni kell bármely visszaéléssel vagy utánzással szemben, többek között az összetevőként felhasznált termékek tekintetében, vagy a fogyasztók megtévesztésére alkalmas bármely egyéb gyakorlattal szemben. Ugyanezen célból szabályokat kell megállapítani a hagyományos különleges termékek egyedi használatára vonatkozóan, különösen az Unióban köznevesült elnevezések használatára, a növény- vagy állatfajta megnevezését tartalmazó jelölésre, valamint a védjegyekre vonatkozóan.

(51)A hagyományos különleges termékek rendszerében való részvételnek biztosítania kell, hogy az e rendszer szabályait betartó valamennyi gazdasági szereplő jogosult legyen a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésére.

(52)Az unióbeli hagyományos különleges termékek bejegyzésére, a termékleírás módosítására és a bejegyzés törlésére vonatkozó eljárásokat – beleértve a felszólalási eljárásokat is – a tagállamoknak és a Bizottságnak kell lefolytatnia. A tagállamoknak és a Bizottságnak az eljárások más-más szakaszaiért kell felelősséget vállalniuk. A tagállamok felelősségi körébe kell, hogy tartozzon az eljárás első szakasza, amely a termelői csoporttól származó kérelem kézhezvételéből, értékeléséből – ezen belül a nemzeti felszólalási eljárás lefolytatásából –, valamint – az értékelés eredménye után – az uniós kérelemnek a Bizottsághoz való benyújtásából áll. A Bizottságnak kell felelnie a kérelem vizsgálatáért, beleértve az egész világra kiterjedő felszólalási eljárás lefolytatását, valamint a hagyományos különleges termék oltalmának megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat meghozatalát. A bejegyzésből eredő, e rendelet által biztosított oltalmat biztosítani kell olyan harmadik országbeli hagyományos különleges termékek számára is, amelyek teljesítik a vonatkozó előírásokat, és a származási országban oltalom alatt állnak. A Bizottságnak kell végeznie a harmadik országból származó hagyományos különleges termékekre vonatkozó megfelelő eljárásokat is.

(53)A minőségre utaló választható kifejezések rendszerét az 1151/2012/EU rendelet vezette be. E kifejezések a termék, a termelési módszerek vagy a feldolgozás egy vagy több kategóriájának konkrét területeken fennálló, sajátos horizontális jellemzőire utalnak. A „hegyvidéki termék” minőségre utaló választható kifejezés megfelelt a minőségre utaló választható kifejezésekre vonatkozó feltételeknek, és azt az említett rendelet hozta létre. Hatékony eszközt biztosított a hegyvidéki termelők számára termékeik jobb forgalmazásához, továbbá hogy a fogyasztók számára a piacon egyértelműbb legyen a termékek hegyvidéki származása. Fenn kell tartani a termelők számára a minőségre utaló választható kifejezések használatának lehetőségét, mivel az alkalmazás kezdete óta eltelt idő rövidsége miatt még nem sikerült teljes mértékben kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket a tagállamokban.

(54)A hagyományos különleges termékekre és a minőségre utaló választható kifejezésekre vonatkozóan e rendeletben meghatározott szabályok végrehajtásában a Bizottságot a tagállamok küldötteiből álló bizottságnak kell segítenie.

(55)Az 1308/2013/EU rendeletnek a borágazat tekintetében a földrajzi árujelzőkre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a szeszesital-ágazatra vonatkozó (EU) 2019/787 rendelet rendelkezéseit módosítani kell annak érdekében, hogy összhangba kerüljenek a földrajzi árujelzők bejegyzésére, módosítására, törlésére, oltalmára és ellenőrzésére, valamint a velük kapcsolatos felszólalásokra vonatkozó, e rendeletben meghatározott közös szabályokkal. Különösen a bor esetében van szükség további változtatásokra az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők fogalommeghatározásában a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodással összhangban. Az e rendelettel való összhang érdekében az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 33 foglalt, az EUIPO feladataira vonatkozó rendelkezést is módosítani kell.

(56)E rendelet bizonyos nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése vagy módosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el fenntarthatósági normák meghatározásáról és a már meglévő fenntarthatósági normák elismerési kritériumainak meghatározásáról, valamint az alábbiakról: a kísérő dokumentációra vonatkozó követelmények pontosítása vagy a dokumentációban feltüntetendő további információk; az EUIPO megbízása a felszólalás vizsgálatával és a felszólalási eljárással, a nyilvántartás működtetésével, a termékleírás standard módosításainak közzétételével, a törlési eljárás keretében folytatott konzultációval, a kérelmezőket a földrajzi árujelzőjük doménnévként való elérhetőségéről tájékoztató rendszer létrehozásával és irányításával, a nemzetközi tárgyalások vagy nemzetközi megállapodások alapján oltalomra javasolt, a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövege 34 szerinti földrajzi árujelzőktől eltérő harmadik országbeli földrajzi árujelzők vizsgálatával kapcsolatos feladatokkal; az EUIPO-nak a rábízott feladatok végrehajtása során nyújtott teljesítménye nyomon követésére vonatkozó megfelelő kritériumok megállapítása; a földrajzi árujelzők feldolgozott termékek összetevőinek azonosítására szolgáló használatára vonatkozó további szabályok megállapítása; kifejezések köznévi státuszának meghatározására vonatkozó további szabályok megállapítása; az eredetmegjelölések esetében a takarmány származásával kapcsolatos korlátozások és eltérések meghatározása; az élő állatok levágásával vagy a nyersanyagok származásával kapcsolatos korlátozások és eltérések meghatározása; a növény- vagy állatfajta-megnevezések használati feltételeinek meghatározására vonatkozó szabályok megállapítása; olyan szabályok megállapítása, amelyek korlátozzák a földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek termékleírásába belefoglalható információk körét; a hagyományos különleges termékként való bejegyzésre való jogosultságra vonatkozó kritériumok további részleteinek meghatározása; további szabályok megállapítása a terméktanúsító szervek tekintetében alkalmazandó megfelelő tanúsítási és akkreditációs eljárások biztosítására; a hagyományos különleges termékek oltalmára vonatkozó további részletszabályok megállapítása; a hagyományos különleges termékekre vonatkozóan kiegészítő szabályok megállapítása az elnevezések köznevesült státuszának, a növény- és állatfajta-elnevezések használati feltételeinek, valamint a szellemi tulajdonjogokkal való kapcsolatnak a meghatározására; az egynél több nemzeti területet érintő közös kérelmekre vonatkozó további szabályok meghatározása és a hagyományos különleges termékek bejegyzésére irányuló kérelmezési eljárásra vonatkozó szabályok kiegészítése; a hagyományos különleges termékekre vonatkozó felszólalási eljárás szabályainak kiegészítése a részletes eljárások és határidők megállapítása érdekében; a hagyományos különleges termékek módosításának kérelmezési eljárására vonatkozó szabályok kiegészítése; a hagyományos különleges termékek törlési eljárására vonatkozó szabályok kiegészítése; a minőségre utaló választható kifejezésekre vonatkozó kritériumokkal kapcsolatos részletes szabályok megállapítása; egy további fakultatív minőségi jelölés fenntartása, megállapítva annak használati feltételeit; a „hegyvidéki termék” kifejezés használati feltételeitől való eltérés megállapítása, valamint a termelési módszerek és egyéb, a minőségre utaló választható kifejezés használata szempontjából releváns kritériumok megállapítása, különösen azon feltételek megállapítása, amelyek mellett nyersanyag vagy takarmány a hegyvidéki térségeken kívülről is származhat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 35 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(57)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: a földrajzi árujelzővel ellátott termékek Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásának technikai megjelenítése és az ahhoz való online hozzáférés meghatározása; a fenntarthatósági kötelezettségvállalások harmonizált megjelenítésének meghatározása; a kísérő dokumentáció formátumának és online megjelenítésének meghatározása, valamint a védett személyes adatok kizárásának vagy anonimizálásának előírása; az uniós bejegyzési kérelmek eljárásaira, formájára és megjelenítésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása, beleértve az egynél több ország területét érintő kérelmeket is; a felszólalások és a hivatalos észrevételek formátumának és online megjelenítésének meghatározása, valamint a védett személyes adatok kizárásának vagy anonimizálásának előírása; átmeneti időszak biztosítása annak érdekében, hogy a bejegyzett elnevezést más olyan elnevezésekkel együtt lehessen használni, amelyek egyébként sértenék a bejegyzett elnevezést, valamint az átmeneti időszak meghosszabbítása; a kérelem elutasítása; a földrajzi árujelző bejegyzésére vonatkozó döntés, amennyiben nem született megállapodás; harmadik országokból származó termékeket jelölő olyan földrajzi árujelzők bejegyzése, amelyek oltalmat élveznek az Unióban valamely olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek az Unió szerződő fele; a földrajzi árujelzőket tartalmazó uniós nyilvántartás tartalmának és megjelenítésének meghatározása; a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásából származó kivonatok formátumának és online megjelenítésének meghatározása, valamint a védett személyes adatok kizárásának vagy anonimizálásának előírása; az uniós módosítás iránti kérelmek eljárásaira, formájára és megjelenítésére, valamint a standard módosítás eljárásaira, formájára és a Bizottsággal való közlésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása; a földrajzi árujelzők bejegyzésének törlése; a bejegyzés törlésének eljárására és formájára, valamint a törlési kérelem megjelenítésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása; a földrajzi árujelzők uniós szimbólumainak meghatározása, az uniós szimbólumok és megjelölések technikai jellemzőinek megállapítása, valamint a bejegyzett földrajzi árujelzővel forgalmazott termékeken történő használatukra vonatkozó szabályok meghatározása, az alkalmazandó megfelelő nyelvi változatokkal kapcsolatos szabályokat is beleértve; az ellenőrzések és a jogok érvényesítése céljából a kölcsönös segítségnyújtás keretében kicserélendő információk jellegének és típusának, valamint az információcsere módszereinek részletes meghatározása; a mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőihez kapcsolódó termékleírás formájára vonatkozó szabályok megállapítása; a mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőire vonatkozó egységes dokumentum formátumának és online megjelenítésének meghatározása, valamint a védett személyes adatok kizárásának vagy anonimizálásának előírása; a hagyományos különleges termékek vonatkozásában: a termékleírás formájára vonatkozó szabályok megállapítása; a hagyományos különleges termékek uniós nyilvántartásának formájára és tartalmára vonatkozó szabályok megállapítása; a hagyományos különleges termékek uniós szimbólumának meghatározása; a megjelölések, a rövidítések és az uniós szimbólum egységes oltalmára vonatkozó szabályok, a használatukra és az uniós szimbólum műszaki jellemzőire vonatkozó szabályok megállapítása; a hagyományos különleges termékek oltalmára vonatkozó eljárási és formai követelmények megállapítása; a bejegyzés iránti kérelmek – beleértve az egynél több nemzeti területet érintő bejelentéseket is –, a felszólalások és a termékleírás módosítása iránti kérelmek, valamint a bejegyzés törlése iránti kérelmek eljárásaira, formájára és megjelenítésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása; a hagyományos különleges termékekre alkalmazandó átmeneti időszakok; bejegyzési kérelem elutasítása; a hagyományos különleges termék bejegyzésére vonatkozó döntés, amennyiben nem született megállapodás; a hagyományos különleges termék bejegyzésének törlése; a minőségre utaló választható kifejezések és rendszerek esetében: a minőségre utaló választható kifejezések és rendszerek bejelentéséhez szükséges technikai részletek meghatározása; a formanyomtatványokra, eljárásokra vagy egyéb technikai részletekre vonatkozó szabályok megállapítása; a minőségre utaló választható kifejezések használatára vonatkozó szabályok megállapítása. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 36 megfelelően kell gyakorolni.

(58)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: elnevezés bejegyzése, ha nincs elfogadható felszólalás, vagy elfogadható felszólalás esetén, amennyiben megállapodás született a földrajzi árujelzőkről és a hagyományos különleges termékekről, valamint szükség esetén a közzétett információk módosítása, feltéve, hogy ezek a módosítások nem lényegesek; a földrajzi árujelzők nyilvánosan hozzáférhető elektronikus nyilvántartásának és a hagyományos különleges termékek elektronikus nyilvántartásának létrehozása és fenntartása; átmeneti időszak biztosítása a földrajzi árujelzők használatára a nemzeti eljárásban benyújtott felszólalást követően; azon földrajzi árujelzők törlése, amelyeket valamely már kérelmezett vagy bejegyzett, teljesen vagy részben azonos alakú földrajzi árujelzőt sértő módon jegyeztek be; az illetékes hatóságok és terméktanúsító szervek neve és címe közzétételéhez alkalmazott eszköz meghatározása a hagyományos különleges termékek vonatkozásában.

(59)Az 1308/2013/EU, az (EU) 2017/1001 és az (EU) 2019/787 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, és az 1151/2012/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(60)Az 1151/2012/EU rendelet alapján már bejegyzett oltalom alatt álló eredetmegjelölések, oltalom alatt álló földrajzi jelzések és hagyományos különleges termékek, az 1308/2013/EU rendelet alapján már bejegyzett oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések, valamint az (EU) 2019/787 rendelet alapján már bejegyzett földrajzi jelzések e rendelet alapján továbbra is oltalmat élveznek, és azokat automatikusan fel kell venni a vonatkozó nyilvántartásba.

(61)Rendelkezni kell arról, hogy az (EU) 1151/2012, az 1308/2013/EU és az (EU) 2019/787 rendeletben előírt szabályokról az e rendeletben meghatározott szabályokra való zökkenőmentes áttérés megkönnyítése érdekében megfelelő intézkedések történjenek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. cím
Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet szabályokat állapít meg az alábbiak vonatkozásában:

a) a borokra, szeszes italokra és mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők;

b) hagyományos különleges termékek és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó, minőségre utaló választható kifejezések.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)E rendelet alkalmazásában:

a)„termelői csoport”: bármely társulás, annak jogi formájától függetlenül, amelyet főként ugyanazon termék termelői vagy feldolgozói alkotnak;

b)„hagyományos” és „hagyomány”: meghatározott földrajzi területről származó termékhez kapcsolódóan a termelők által valamely közösségen belül alkalmazott gyakorlat, amely bizonyítottan olyan hosszúságú időtartamra tekint vissza, amely lehetővé teszi a generációról generációra történő átadást; ez az időtartam legalább 30 év, és az említett gyakorlat magában foglalhatja a higiéniai és biztonsági gyakorlatok megváltozása miatt szükségessé váló módosításokat is;

c)„jelölés”: az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének j) pontjában meghatározott fogalom;

d)„előállítási szakasz”: a termelés, a feldolgozás, az elkészítés vagy az érlelés bármely szakasza, egészen addig a pontig, amikor a termék eléri a belső piacon való forgalomba hozatalra szánt formáját;

e)„feldolgozott termékek”: feldolgozatlan termékek feldolgozásából származó élelmiszer, a 852/2004/EK rendelet 2. cikkének m) és o) pontja szerint;

f)„terméktanúsító szervek”: az (EU) 2017/625 rendelet II. címének III. fejezete szerinti szervek, amelyek tanúsítják, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott vagy hagyományos különleges termékként megjelölt termékek megfelelnek a termékleírásnak;

g)„köznevesült kifejezés”:

i. olyan terméknév, amely – bár arra a helyre, régióra vagy országra utal, ahol a terméket eredetileg előállították vagy forgalmazták – az Unióban egy termék általánosan elterjedt elnevezésévé vált; valamint

ii. terméktípusokat, termékjellemzőket leíró vagy más, nem egy adott termékre utaló általános kifejezés;

h)„növényfajta-elnevezés”: adott fajtának az érintett földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelem benyújtásának időpontjában általánosan használt vagy a 2002/53/EK 37 , a 2002/55/EK 38 vagy a 2008/90/EK 39 tanácsi irányelv, illetve a 2100/94/EU tanácsi rendelet 40 szerint hivatalosan bejegyzett megnevezése azon a nyelven vagy nyelveken, amelyen vagy amelyeken azt ekként használják vagy bejegyezték;

i)„állatfajta-elnevezés”: az (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet 41 2. cikke szerinti olyan fajták neve, amelyek az érintett földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelem benyújtásának időpontjában a törzskönyvekben vagy tenyésztési nyilvántartásokban szerepelnek, azon a nyelven vagy nyelveken, amelyen vagy amelyeken ekként bejegyezték őket.

3. cikk

Adatvédelem

(1)A Bizottság és a tagállamok az (EU) 2018/1725 és az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kezelik és nyilvánosságra hozzák az e rendelet, az 1308/2013/EU rendelet és az (EU) 2019/787 rendelet alapján a bejegyzésre, a módosítások jóváhagyására, a törlésre, a felszólalásra, az átmeneti időszak megadására és az ellenőrzésre vonatkozó eljárások során kapott személyes adatokat.

(2)A Bizottság az (EU) 2018/1725 rendelet értelmében adatkezelőnek minősül a személyes adatoknak az (EU) 2019/787 rendelettel, az (EU) 2021/1235 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel 42 és az e rendelettel összhangban a hatáskörébe tartozó eljárások során végzett kezelése tekintetében.

(3)A tagállamok illetékes hatóságai az (EU) 2016/679 rendelet értelmében adatkezelőnek minősülnek a személyes adatoknak az (EU) 2019/787 rendelettel, az (EU) 2021/1235 felhatalmazáson alapuló rendelettel és az e rendelettel összhangban a hatáskörükbe tartozó eljárások során végzett kezelése tekintetében.

II. cím
Földrajzi árujelzők

1. fejezet
Általános rendelkezések

4. cikk

Célkitűzések

(1)Ez a cím rendelkezik a földrajzi árujelzők egységes és kizárólagos rendszeréről, amely oltalomban részesíti azon borok, szeszes italok és mezőgazdasági termékek elnevezéseit, amelyek az előállítás helyéhez kapcsolódó jellemzőkkel, sajátosságokkal vagy hírnévvel rendelkeznek, és ezáltal biztosítja a következőket:

a)az együttesen eljáró termelők felruházása a földrajzi árujelzőjük kezeléséhez szükséges hatáskörökkel és felelősséggel, beleértve a fenntartható termelésből származó termékek iránti társadalmi igények kielégítését a gazdasági, környezeti és társadalmi érték három dimenziójában, valamint a piaci működést;

b)tisztességes versenyfeltételek a termelők számára a forgalmazási láncban;

c)a fogyasztók megbízható tájékoztatást és garanciát kapjanak az ilyen termékek eredetiségével kapcsolatban, és könnyen azonosítani tudják őket a piacon, beleértve az elektronikus kereskedelmet is;

d)a földrajzi árujelzők hatékony bejegyzése, figyelembe véve a szellemi tulajdonjogok megfelelő védelmét; valamint

e)hatékony végrehajtás és forgalmazás az egész Unióban és az elektronikus kereskedelemben, biztosítva a belső piac integritását.

5. cikk

Hatály

(1)Ez a cím a 2658/87/EGK tanácsi rendelet 43 I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra 1–23. árucsoportjában felsorolt borokra, szeszes italokra és mezőgazdasági termékekre – beleértve az élelmiszereket, valamint a halászati és akvakultúra-termékeket –, továbbá az e rendelet I. mellékletében meghatározott, Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszámok és kódok alá tartozó további mezőgazdasági termékekre vonatkozik.

(2)A földrajzi árujelzők bejegyzése és oltalma nem érinti a termelők azon kötelezettségét, hogy megfeleljenek más uniós szabályoknak, különösen a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályoknak, az egészségügyi és növényegészségügyi szabályoknak, a közös piacszervezésre vonatkozó szabályoknak, a versenyszabályoknak és a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatására vonatkozó szabályoknak.

(3)Az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 44 nem alkalmazandó a földrajzi árujelzők e rendeletben meghatározott rendszerére.

6. cikk

Besorolás

(1)A földrajzi árujelzőkkel jelölt termékeket a Kombinált Nómenklatúra szerint két, négy vagy hat számjegyű szinten kell besorolni. Amennyiben egy földrajzi árujelző egynél több kategóriába tartozó termékekre vonatkozik, minden egyes tételt meg kell adni. A termékbesorolás csak bejegyzési, statisztikai és nyilvántartási célokra használható. Az említett besorolás nem használható hasonló termékek meghatározására a 27. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közvetlen és közvetett kereskedelmi felhasználás elleni védelem céljából.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az (1) bekezdésben említett besorolás technikai megjelenítését és az ahhoz való online hozzáférést. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

7. cikk

Fogalommeghatározások

(1)E cím alkalmazásában:

a)„földrajzi árujelző”: eltérő rendelkezés hiányában a borra vonatkozó, az 1308/2013/EU rendelet 93. cikkében meghatározott eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, a mezőgazdasági termékek e rendelet 48. cikkében meghatározott eredetmegjelölései és földrajzi jelzései, valamint a szeszes italoknak az (EU) 2019/787 rendelet 3. cikkének 4. pontjában meghatározott földrajzi jelzései, amelyekre vonatkozóan kérelmet nyújtottak be vagy amelyeket bejegyeztek a földrajzi árujelzők 23. cikkben említett uniós nyilvántartásába;

b)„bor”: az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1., 3–6., 8., 9., 11., 15. és 16. pontjában említett termékek;

c)„szeszes ital”: az (EU) 2019/787 rendelet 2. cikkében meghatározottak szerint;

d)„mezőgazdasági termék”: az 5. cikk (1) bekezdésében említett termékek, a bor és a szeszes italok kivételével;

e)„Kombinált Nómenklatúra”: a 2658/87/EGK rendelet 1. cikkében meghatározott árunómenklatúra;

f)„elismert termelői csoport”: jogi személyiséggel rendelkező hivatalos szervezet, amelyet az illetékes nemzeti hatóságok az egyetlen olyan csoportként ismernek el, amely jogosult valamennyi termelő nevében eljárni;

g)„termelő”: azok a gazdasági szereplők, akik, illetve amelyek a földrajzi árujelzővel ellátott termék előállításának a termékleírásban szereplő bármely szakaszában részt vesznek, ideértve a feldolgozási tevékenységeket is.

2. fejezet
A földrajzi árujelzők bejegyzése

8. cikk

Kérelmező

(1)Földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelmet csak azon termék termelői csoportja (a továbbiakban: kérelmező termelői csoport) nyújthat be, amelynek elnevezését a bejegyzésre javasolják. A regionális vagy helyi közjogi szervek segíthetnek a kérelem előkészítésében és a kapcsolódó eljárásban.

(2)Egy tagállam által kijelölt hatóság e fejezet alkalmazásában kérelmező termelői csoportnak tekinthető a szeszes italok földrajzi jelzései vonatkozásában, ha az érintett termelők számuk, földrajzi elhelyezkedésük vagy szervezeti jellemzőik miatt nem tudnak csoportot létrehozni. Ilyen esetben a 9. cikk (2) bekezdésében említett kérelemnek meg kell adnia ezeket az indokokat.

(3)E cím alkalmazásában egyetlen termelő akkor tekinthető kérelmező termelői csoportnak, ha bizonyítást nyer, hogy mindkét alábbi feltétel teljesül:

a)az érintett személy az egyetlen olyan termelő, aki kérelmet szándékozik benyújtani a földrajzi árujelző bejegyzésére vonatkozóan; valamint

b)az érintett földrajzi területet a birtokhatároktól függetlenül olyan természeti jellemzők határozzák meg, amelyek jelentősen eltérnek a szomszédos területek jellemzőitől, vagy a termék jellemzői eltérnek a szomszédos területeken előállított termékek jellemzőitől.

(4)Olyan földrajzi árujelzők esetében, amelyek elnevezése határokon átnyúló földrajzi területet jelöl, több, különböző tagállamokból vagy harmadik országokból származó termelői csoport közös kérelmet nyújthat be a földrajzi árujelző bejegyzése iránt.

9. cikk

A bejegyzési eljárás nemzeti szakasza

(1)Az Unióból származó termékekre vonatkozó földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelmet annak a tagállamnak az illetékes hatóságaihoz kell benyújtani, amelyből a termék származik.

(2)Az (1) bekezdésben említett kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)a 11. cikkben meghatározott termékleírás;

b)a 13. cikkben meghatározott egységes dokumentum;

c)a 14. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett kísérő dokumentumok.

(3)A tagállam megvizsgálja a bejegyzés iránti kérelmet annak ellenőrzése érdekében, hogy az megfelel-e a borra, szeszes italokra vagy mezőgazdasági termékekre vonatkozó megfelelő rendelkezésekben foglalt bejegyzési feltételeknek.

(4)A (3) bekezdésben említett vizsgálat részeként a tagállam nemzeti felszólalási eljárást folytat le. A nemzeti felszólalási eljárás keretében gondoskodni kell a bejegyzés iránti kérelem közzétételéről, és biztosítani kell egy, a közzétételtől számítva legalább két hónapos időszakot, amelyen belül bármely, jogos érdekkel és az érintett termék származási helye szerinti tagállam területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező természetes, illetve jogi személy felszólalást nyújthat be az adott tagállamban a bejegyzés iránti kérelemmel szemben.

(5)A tagállam meghatározza a felszólalási eljárás részletes szabályait. Ezek a részletes szabályok meghatározhatják a felszólalás elfogadhatóságára vonatkozó kritériumokat, a kérelmező termelői csoport és az egyes felszólalók közötti konzultáció céljára rendelkezésre álló időszakot, és előírhatják a kérelmező termelői csoport által a konzultációk eredményéről készített, a bejegyzés iránti kérelemben végrehajtott módosítások ismertetését is tartalmazó jelentés benyújtását is.

(6)Amennyiben a bejegyzési kérelem vizsgálatát és a beérkezett felszólalások eredményeinek értékelését, valamint a kérelemnek a kérelmező termelői csoporttal egyeztetett módosítását követően a tagállam úgy ítéli meg, hogy e rendelet követelményei teljesülnek, kedvező határozatot hozhat, és a 15. cikkben említett uniós kérelmet nyújthat be.

(7)A tagállam gondoskodik a határozata közzétételéről, függetlenül attól, hogy az kedvező-e vagy sem, továbbá arról, hogy minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, jogorvoslati lehetőséggel élhessen. A tagállam biztosítja továbbá a kedvező határozat alapjául szolgáló termékleírás-változat közzétételét, és elektronikus hozzáférést biztosít a termékleíráshoz.

10. cikk

Átmeneti nemzeti oltalom

(1)Az uniós bejegyzési kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal a tagállamok – kizárólag ideiglenes jelleggel – átmeneti nemzeti oltalmat biztosíthatnak az elnevezések számára.

(2)Az ilyen nemzeti oltalom megszűnik azon a napon, amikor a bejegyzés iránti kérelemről határozó, a 22. cikkel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus hatályba lép, vagy amikor a bejegyzés iránti kérelmet visszavonják.

(3)Amennyiben az elnevezést e rendelet alapján nem jegyzik be, az átmeneti nemzeti oltalom következményei kizárólag az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.

(4)A tagállamok által az e cikk szerint meghozott intézkedések csak nemzeti szinten járnak joghatással, és nem érintik a belső piacot és a nemzetközi kereskedelmet.

11. cikk

Termékleírás

E cím alkalmazásában a földrajzi árujelző „termékleírása” a következő jogszabályi rendelkezésekben említett dokumentum:

a)az 1308/2013/EU rendelet 94. cikke a bor esetében;

b)az (EU) 2019/787 rendelet 22. cikke a szeszes italok esetében;

c)e rendelet 51. cikke a mezőgazdasági termékek esetében.

12. cikk

Fenntarthatósági kötelezettségvállalások

(1)A termelői csoport megállapodhat olyan fenntarthatósági kötelezettségvállalásokban, amelyeket a földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítása során be kell tartani. Az ilyen kötelezettségvállalásoknak az a célja, hogy a termék olyan fenntarthatósági előírásokat teljesítsen, melyek az uniós vagy nemzeti jog követelményeinél szigorúbbak, és szociális, környezetvédelmi vagy gazdasági szempontból jelentős mértékben túlmutatnak a bevált gyakorlatokon. Az ilyen kötelezettségvállalásoknak egyedinek kell lenniük, figyelembe kell venniük a földrajzi árujelzővel ellátott termékek esetében alkalmazott meglévő fenntartható gyakorlatokat, és hivatkozhatnak a meglévő fenntarthatósági rendszerekre.

(2)Az (1) bekezdésben említett fenntarthatósági kötelezettségvállalást bele kell foglalni a termékleírásba.

(3)Az (1) bekezdésben említett fenntarthatósági kötelezettségvállalások nem érintik a higiéniai, biztonsági és versenyszabályoknak való megfelelésre vonatkozó követelményeket.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben fenntarthatósági normákat határoz meg a különböző ágazatokban, és kritériumokat állapít meg azon meglévő fenntarthatósági normák elismerésére vonatkozóan, amelyek betartását a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelői vállalhatják.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza a fenntarthatósági kötelezettségvállalások harmonizált megjelenítését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

Egységes dokumentum

(1)A földrajzi árujelzőre vonatkozó „egységes dokumentum” a következőket jelenti:

a)a bor esetében az 1308/2013/EU rendelet 94. cikkében említett termékleírást összefoglaló dokumentum;

b)a szeszes italok esetében az (EU) 2019/787 rendelet 23. cikkében említett dokumentum;

c)a mezőgazdasági termékek esetében e rendelet 52. cikke.

14. cikk

Kísérő dokumentáció

(1)A bejegyzés iránti kérelmet kísérő dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

a)a földrajzi árujelző használatára vagy oltalmára vonatkozóan esetlegesen javasolt korlátozásokra és adott esetben a kérelmező termelői csoport vagy a nemzeti hatóságok által – különösen a nemzeti vizsgálati és felszólalási eljárást követően – javasolt átmeneti intézkedésekre vonatkozó információk;

b)a kérelmező termelői csoport neve és elérhetősége;

c)a termékleírás előírásainak való megfelelést ellenőrző illetékes hatóság és/vagy terméktanúsító szerv neve és elérhetőségei a következők szerint:

i.a bor tekintetében az 1308/2013/EU rendelet 116a. cikke;

ii.a mezőgazdasági termékek és a szeszes italok tekintetében e rendelet 39. cikke;

d)a tagállam vagy adott esetben a kérelmező termelői csoport által megfelelőnek ítélt bármely egyéb információ.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik e rendeletet a benyújtandó kísérő dokumentáció követelményeit pontosító vagy a kísérő dokumentáció további elemeit felsoroló rendelkezésekkel.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az (1) bekezdésben előírt kísérő dokumentáció formátumát és online megjelenítését, valamint a védett személyes adatok kizárását vagy anonimizálását. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

15. cikk

Uniós bejegyzési kérelem

(1)Az Unióból származó termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők tekintetében az uniós bejegyzési kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)a 13. cikkben említett egységes dokumentum;

b)a 14. cikkben említett kísérő dokumentáció;

c)a kérelem eredeti címzettjének tekintendő tagállam nyilatkozata, amely megerősíti, hogy a kérelem megfelel a bejegyzés feltételeinek; valamint

d)a termékleírás közzétételére vonatkozó elektronikus hivatkozás, amelyet naprakészen kell tartani.

(2)A harmadik országból származó termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők tekintetében az uniós bejegyzési kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)a termékleírás és annak közzétételi hivatkozása,

b)a 13. cikkben említett egységes dokumentum;

c)a 14. cikkben említett kísérő dokumentáció;

d)a földrajzi árujelző származási országban való oltalmának jogi igazolása; valamint

e)meghatalmazás, ha a kérelmezőt meghatalmazott képviseli.

(3)A 8. cikk (4) bekezdésében említett, bejegyzés iránti közös kérelmet az érintett tagállamok egyike vagy egy harmadik országbeli kérelmező termelői csoport nyújtja be közvetlenül vagy az adott harmadik ország hatóságain keresztül.

(4)A 8. cikk (4) bekezdésében említett közös bejegyzési kérelemnek adott esetben tartalmaznia kell az (1) vagy (2) bekezdésben felsorolt dokumentumokat valamennyi érintett tagállamból vagy harmadik országból. A kapcsolódó nemzeti eljárásokat, a felszólalási szakaszt is beleértve, valamennyi érintett tagállamban le kell folytatni.

(5)Az e cikkben említett dokumentumokat az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az uniós bejegyzési kérelmek elkészítésére és benyújtására alkalmazandó eljárások és feltételek meghatározása céljából.

(7)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az uniós bejegyzési kérelmek eljárásaira, formájára és megjelenítésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából, beleértve az egynél több ország területét érintő kérelmeket is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

16. cikk

Az uniós bejegyzési kérelem benyújtása

(1)A földrajzi árujelzők bejegyzése iránti uniós kérelmet elektronikus úton, digitális rendszeren keresztül kell benyújtani a Bizottsághoz. A digitális rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy lehetővé tegye kérelmek benyújtását valamely tagállam nemzeti hatóságaihoz, és azokat a tagállam a nemzeti eljárásában felhasználhassa.

(2)Ha a bejegyzési kérelem egy, az Unión kívüli ország földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet – közvetlenül vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül – a Bizottsághoz kell benyújtani. Az (1) bekezdésben említett digitális rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy lehetővé tegye az Unión kívül letelepedett kérelmező termelői csoportok és az érintett harmadik ország nemzeti hatóságai számára a kérelmek benyújtását.

(3)Az uniós bejegyzési kérelmet a Bizottság az (1) bekezdésben említett digitális rendszeren keresztül teszi közzé.

17. cikk

A Bizottság általi vizsgálat és a felszólalás céljából történő közzététel

(1)A Bizottság megvizsgálja a 16. cikk (1) bekezdésének megfelelően hozzá beérkezett bejegyzési kérelmeket. Ez a vizsgálat annak ellenőrzéséből áll, hogy nincsenek-e nyilvánvaló hibák, hogy a 15. cikkel összhangban benyújtott információk hiánytalanok-e, és hogy a 13. cikkben említett egységes dokumentum pontos és technikai jellegű-e. Figyelembe veszi az érintett tagállam által lefolytatott nemzeti eljárás eredményét. A vizsgálatnak különösen a 13. cikkben említett egységes dokumentumra kell összpontosítania.

(2)A vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a 6 hónapot. A 6 hónapos időtartam túllépése vagy valószínűsíthető túllépése esetén a Bizottság írásban tájékoztatja a kérelmezőt a késedelem okairól.

(3)A Bizottság kiegészítő információkat kérhet a kérelmezőtől.

(4)Amennyiben az (1) bekezdés szerint elvégzett vizsgálat alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az e rendeletben, valamint adott esetben az 1308/2013/EU és az (EU) 2019/787 rendeletben meghatározott feltételek teljesülnek, az egységes dokumentumot és a termékleírás közzétételére való hivatkozást közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik e rendeletet az EUIPO e cikkben meghatározott feladatokkal történő megbízására vonatkozó szabályokkal.

18. cikk

A bejegyzési kérelem megtámadása nemzeti szinten

(1)A tagállamoknak minden olyan nemzeti közigazgatási vagy bírósági eljárásról tájékoztatniuk kell a Bizottságot, amely befolyásolhatja a földrajzi árujelző bejegyzési eljárását.

(2)A Bizottság mentesül a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálat elvégzésére megszabott határidő betartásának és annak kötelezettsége alól, hogy tájékoztassa a kérelmezőt a késedelem okáról, amennyiben valamely tagállamtól a 9. cikk (6) bekezdése szerinti bejegyzési kérelemre vonatkozóan olyan közlést kap, amely:

a) arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy a 9. cikk (6) bekezdésében említett határozatot nemzeti szinten egy azonnal alkalmazandó, de nem jogerős bírósági határozattal érvénytelenítették; vagy

b) a vizsgálat felfüggesztésére kéri a Bizottságot, mivel nemzeti közigazgatási vagy bírósági eljárást indítottak a kérelem érvényességének megtámadása céljából, és a tagállam megítélése szerint az említett eljárás megalapozott indokokon alapul.

(3)A mentesség addig hatályos, amíg a tagállam arról nem tájékoztatja a Bizottságot, hogy visszaállításra került az eredeti kérelem, vagy arról, hogy a tagállam visszavonja a felfüggesztésre irányuló kérelmét.

(4)Ha a kérelmet nemzeti bíróság jogerős határozata érvényteleníti, a tagállam mérlegeli a megfelelő intézkedések meghozatalát, például szükség esetén az uniós bejegyzési kérelem visszavonását vagy módosítását.

19. cikk

Uniós felszólalási eljárás

(1)Az egységes dokumentumnak és a termékleírásra történő hivatkozásnak a 17. cikk (4) bekezdése szerint az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel időpontjától számított három hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország hatósága, valamint bármely olyan, harmadik országban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes vagy jogi személy, akinek, illetve amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, felszólalást vagy észrevételről szóló értesítést nyújthat be a Bizottsághoz.

(2)Bármely olyan, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely olyan tagállamban rendelkezik lakóhellyel, illetve telepedett le, amely nem azonos azzal a tagállammal, ahol az uniós bejegyzési kérelmet benyújtották, a lakóhelye vagy letelepedésének helye szerinti tagállamban felszólalást nyújthat be olyan határidőn belül, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés szerinti felszólalás vagy észrevételről szóló értesítés benyújtását.

(3)A felszólalásban ki kell jelenteni, hogy a kérelem sértheti az e rendeletben, az 1308/2013/EU rendeletben vagy az (EU) 2019/787 rendeletben meghatározott feltételeket, és meg kell indokolni azt. Az ilyen nyilatkozatot nem tartalmazó felszólalás érvénytelen.

(4)A Bizottság megvizsgálja a felszólalás elfogadhatóságát. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a felszólalás elfogadható, a kérelemnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított öt hónapon belül felkéri a felszólalást benyújtó hatóságot vagy személyt és a kérelmet a Bizottsághoz benyújtó hatóságot vagy kérelmező termelői csoportot, hogy három hónapot meg nem haladó, észszerű időszakon át folytassanak megfelelő konzultációkat. A hatóság vagy a kérelmező termelői csoport kérésére a Bizottság ezen időszak alatt legfeljebb három hónappal bármikor meghosszabbíthatja a konzultációk tekintetében megállapított határidőt.

(5)A felszólalást benyújtó hatóság vagy személy és a kérelmet benyújtó hatóság vagy kérelmező termelői csoport indokolatlan késedelem nélkül megkezdi ezeket a konzultációkat. Átadják egymásnak az annak értékeléséhez szükséges információkat, hogy a bejegyzési kérelem megfelel-e – az esettől függően – az e rendeletben, az 1308/2013/EU rendeletben vagy az (EU) 2019/787 rendeletben foglalt követelményeknek.

(6)A (4) bekezdésben említett konzultációk befejezésétől számított egy hónapon belül a kérelmező termelői csoport, amely abban a harmadik országban telepedett le, vagy annak a tagállamnak vagy harmadik országnak a hatóságai, ahonnan az uniós nyilvántartásba vétel iránti kérelmet benyújtották, értesítik a Bizottságot a konzultációk eredményéről – beleértve az összes kicserélt információt –, arról, hogy az egyik vagy az összes felszólalóval született-e megállapodás, valamint a bejegyzési kérelem bármely későbbi változásáról. Az a hatóság vagy személy, amely vagy aki felszólalást nyújtott be a Bizottsághoz, a konzultációk végén tájékoztathatja a Bizottságot álláspontjáról.

(7)Amennyiben a (4) bekezdésben említett konzultációk befejezését követően a 17. cikk (4) bekezdésével összhangban közzétett adatok módosulnak, a Bizottság ismételten megvizsgálja a módosított bejegyzési kérelmet. Amennyiben a bejegyzési kérelmet jelentős mértékben módosították, és a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a módosított kérelem megfelel a bejegyzés feltételeinek, az említett bekezdéssel összhangban ismételten közzéteszi a kérelmet.

(8)Az e cikkben említett dokumentumokat az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni.

(9)A felszólalási eljárás befejezését követően a Bizottság véglegesíti az uniós bejegyzési kérelem értékelését, figyelembe véve az átmeneti időszakok iránti esetleges kérelmeket, a felszólalási eljárás eredményét, az észrevételekről szóló beérkezett értesítéseket és a vizsgálata nyomán felmerülő minden olyan kérdést, amely az egységes dokumentum módosítását vonhatja maga után.

(10)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e rendeletet kiegészítse a felszólalási eljárásra, a nemzeti hatóságok és a jogos érdekkel rendelkező személyek észrevételeinek hivatalos benyújtására vonatkozó részletes eljárásokkal és határidőkkel – amelyek nem indítják meg a felszólalási eljárást –, valamint az e cikkben meghatározott feladatainak az EUIPO-ra történő átruházására vonatkozó szabályokkal.

(11)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a felszólalások és a hivatalos észrevételek formátumának és online megjelenítésének meghatározása, valamint a védett személyes adatok kizárásának vagy anonimizálásának előírása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

20. cikk

A felszólalás indokai

(1)A 19. cikkel összhangban benyújtott felszólalás csak akkor fogadható el, ha a felszólaló bizonyítja, hogy:

a)a javasolt földrajzi árujelző nem felel meg a földrajzi árujelző fogalommeghatározásának vagy az esettől függően az e rendeletben, az 1308/2013/EU rendeletben vagy az (EU) 2019/787 rendeletben említett követelményeknek;

b)a javasolt földrajzi árujelző bejegyzését a 29. cikkben, a 30. cikkben, a 31. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésében említett egy vagy több körülmény megakadályozná;

c)a javasolt földrajzi árujelző bejegyzése veszélyeztetné egy vele részben vagy teljesen azonos elnevezés vagy védjegy létét, vagy az olyan termékek létét, amelyek a 17. cikk (4) bekezdése szerinti közzététel időpontját megelőzően már legalább 5 éven keresztül jogszerűen forgalomban voltak.

(2)A felszólalás elfogadhatóságát az Unió területére vonatkozóan a Bizottságnak kell megvizsgálnia.

21. cikk

A földrajzi árujelzők használatára vonatkozó átmeneti időszak

(1)Legfeljebb öt évig tartó átmeneti időszak biztosítása céljából a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a valamely tagállamból vagy harmadik országból származó olyan termékek esetében, amelyek megnevezése egy, a 27. cikk (1) bekezdésével ellentétes elnevezésből áll vagy azt tartalmazza, annak érdekében, hogy a forgalmazás céljából használt megnevezést továbbra is használni lehessen, feltéve, hogy a 9. cikk (4) bekezdésében vagy a 19. cikkben említett elfogadható felszólalási nyilatkozat – melyet azon földrajzi árujelzőre vonatkozóan nyújtottak be, amelynek oltalma sérelmet szenvedett – azt bizonyítja, hogy:

a)az érintett földrajzi árujelző bejegyzése veszélyeztetné egy vele részben vagy egészben azonos, a termékmegnevezésben szereplő elnevezés létét; vagy

b)az ilyen termékeket a 17. cikk (4) bekezdésének a) pontjában előírt közzétételt megelőzően legalább 5 éven keresztül jogszerűen forgalmazták az adott, a termékmegnevezésben szereplő elnevezéssel az érintett területen.

(2)Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, kivéve, ha a 9. cikk (4) bekezdése alapján elfogadható felszólalást nyújtottak be, amely esetben a végrehajtási jogi aktust az említett vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az (1) bekezdésben biztosított átmeneti időszak legfeljebb 15 éves meghosszabbítása vagy a további használat legfeljebb 15 évre szóló engedélyezése céljából, amennyiben a továbbiakban bizonyítják, hogy:

a)az e cikk (1) bekezdésében említett termékmegnevezésben szereplő elnevezést az érintett földrajzi árujelzőre vonatkozó bejegyzési kérelem Bizottságnak való benyújtását megelőzően legalább 25 éven keresztül jogszerűen, folyamatosan és jóhiszeműen használták;

b)az (1) bekezdésben említett termékmegnevezésben szereplő megnevezés használatának célja sohasem irányult a termék földrajzi árujelzőként bejegyzett neve hírnevének kihasználására; valamint

c)nem tévesztette, illetve nem is téveszthette meg a fogyasztót a termék tényleges származását illetően.

(4)A (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, kivéve, ha a 9. cikk (4) bekezdése alapján elfogadható felszólalást nyújtottak be, amely esetben a végrehajtási jogi aktust az említett vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

(5)Az (1) és a (3) bekezdésben említett megnevezések használata esetén a jelölésen egyértelműen és jól láthatóan meg kell jeleníteni a termék származási országát.

(6)Az azon hosszú távú célkitűzés kapcsán felmerülő átmeneti nehézségek leküzdése érdekében, amely szerint biztosítani kell, hogy az érintett területen a földrajzi árujelzővel ellátott termékek valamennyi termelője teljesítse a vonatkozó termékleírásban foglaltakat, a tagállamok – a kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontjától kezdődő hatállyal – akár tízéves átmeneti időszakot is biztosíthatnak a megfeleléshez, feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplők a szóban forgó termékeket az érintett elnevezések használatával folyamatosan és jogszerűen forgalmazták a kérelemnek a tagállami hatóságokhoz történő benyújtását megelőző legalább 5 éven keresztül, és erre a 9. cikk (4) bekezdésében említett nemzeti felszólalási eljárás során hivatkoztak.

(7)A (6) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a harmadik országban található földrajzi területre utaló földrajzi árujelzőkre, a felszólalási eljárás kivételével.

22. cikk

A Bizottság határozata a bejegyzési kérelemről

(1)Ha a Bizottság a 17. cikknek megfelelően lefolytatott vizsgálatot követően rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy az említett cikkben foglalt feltételek nem teljesültek, végrehajtási jogi aktust fogad el a bejegyzési kérelem elutasítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)Amennyiben nem érkezik elfogadható felszólalás, a Bizottság az 53. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktust fogad el a földrajzi árujelző bejegyzéséről. A Bizottság figyelembe veheti a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően beérkezett, észrevételekről szóló értesítéseket.

(3)Ha a Bizottsághoz elfogadható felszólalási nyilatkozat érkezik, akkor a 19. cikk (4) bekezdésében említett konzultációkat követően, és azok eredményének figyelembevételével a Bizottság:

a)amennyiben megállapodás született, és ellenőrizte, hogy a megállapodás megfelel az uniós jognak, végrehajtási jogi aktust fogad el a földrajzi árujelzőnek az 53. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélküli bejegyzéséről, és szükség esetén módosítja a 17. cikk (4) bekezdése szerint közzétett információkat, feltéve, hogy e módosítások nem lényegesek; vagy

b)amennyiben nem született megállapodás, végrehajtási jogi aktusok útján határoz a bejegyzésről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)A földrajzi árujelző bejegyzésére vonatkozó jogi aktusokban rendelkezni kell a bejegyzésre vonatkozó esetleges feltételekről és az Európai Unió Hivatalos Lapjában felszólalás céljából közzétett egységes dokumentum tájékoztatás céljából történő újbóli közzétételéről arra az esetre, ha nem jelentős mértékű módosításokra van szükség.

(5)A bejegyzési rendeleteket és az elutasítási határozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában kell közzétenni.

23. cikk

A földrajzi árujelzők uniós nyilvántartása

(1)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az 53. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül, amelyek rendelkeznek az e rendelet keretében oltalmat élvező földrajzi árujelzők nyilvánosan hozzáférhető elektronikus nyilvántartásának (a továbbiakban: a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartása) létrehozásáról és fenntartásáról. A nyilvántartás három részből áll, amelyek közül az egyik a borok, a másik a szeszes italok, a harmadik pedig a mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőit tartalmazza.

(2)A borokra és mezőgazdasági termékekre vonatkozó valamennyi földrajzi árujelzőt „oltalom alatt álló eredetmegjelölésként” vagy „oltalom alatt álló földrajzi jelzésként”, míg a szeszes italok földrajzi árujelzőit „földrajzi jelzésként” kell feltüntetni a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásában.

(3)A földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába bejegyezhetők harmadik országokból származó termékeket jelölő olyan földrajzi árujelzők is, amelyek oltalmat élveznek az Unióban valamely olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek az Unió szerződő fele. A Bizottság e földrajzi árujelzőket az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén jegyzi be a nyilvántartásba. A bor és a mezőgazdasági termékek tekintetében – kivéve, ha az említett megállapodásokban kifejezetten oltalom alatt álló eredetmegjelölésként szerepelnek – az ilyen termékek elnevezéseit oltalom alatt álló földrajzi jelzésként kell bejegyezni a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába.

(4)Minden földrajzi árujelzőt eredeti írásmódjával kell bejegyezni a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába. Amennyiben az eredeti írásmód nem latin betűs, a földrajzi árujelzőt latin betűkkel kell átírni, mindkét változatát be kell jegyezni a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába, és a két változat azonos státusszal rendelkezik.

(5)A Bizottság közzéteszi és rendszeresen naprakésszé teszi a (3) bekezdésben említett nemzetközi megállapodások jegyzékét, valamint az e megállapodások értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzők jegyzékét.

(6)A Bizottság a földrajzi árujelzők bejegyzésével kapcsolatos dokumentumokat az adott földrajzi árujelző teljes érvényességi ideje alatt, valamint törlés esetén a törléstől számított 10 évig digitális vagy papíralapú formátumban megőrzi.

(7)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik e rendeletet az EUIPO-nak a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásának működtetésével történő megbízására vonatkozó szabályokkal.

(8)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartása tartalmának és megjelenítésének meghatározásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

24. cikk

Kivonatok a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásából

(1)Bármely személy letölthet a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásából származó olyan hivatalos kivonatot, amely igazolja a földrajzi árujelző bejegyzését, valamint a vonatkozó adatokat, beleértve a földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelem benyújtásának időpontját vagy más elsőbbségi időpontot. Ezt a hivatalos kivonatot bírósági eljárásban, bíróságon, választottbíróságon vagy hasonló testület előtt hiteles tanúsítványként lehet felhasználni.

(2)Amennyiben a nemzeti hatóságok a 33. cikkel összhangban elismertek egy termelői csoportot, ezt a csoportot a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásában és az (1) bekezdésben említett hivatalos kivonatban a földrajzi árujelző jogosultjaként kell feltüntetni.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásából származó kivonatok formátumának és online megjelenítésének meghatározása, valamint a védett személyes adatok kizárásának vagy anonimizálásának előírása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

25. cikk

A termékleírás módosítása

(1)Bármely, jogos érdekkel rendelkező termelői csoport kérelmezheti valamely bejegyzett földrajzi árujelző termékleírása módosításának jóváhagyását.

(2)A termékleírások módosításai két kategóriába sorolhatók:

a)uniós szintű felszólalási eljáráshoz kötött uniós módosítások; valamint

b)tagállami vagy harmadik országbeli szinten kezelendő standard módosítások.

(3)A módosítás uniós módosításnak minősül, ha maga után vonja az egységes dokumentum módosítását, és:

a)megváltoztatja az elnevezést vagy az elnevezés használatát, bor és szeszes italok esetében a földrajzi árujelzővel ellátott termék vagy termékek kategóriáját, illetve szeszes italok esetében az előírt nevet; vagy

b)fennáll a veszélye annak, hogy érvénytelenné válik az egységes dokumentumban említett földrajzi területtel való kapcsolat; vagy

c)további korlátozásokat von maga után a termék forgalmazása tekintetében.

(4)Egy bejegyzett földrajzi árujelző termékleírásának minden egyéb olyan módosítását, amely nem minősül a (3) bekezdés szerinti uniós módosításnak, standard módosításnak kell tekinteni.

(5)A standard módosítás a termékleírás átmeneti megváltoztatására vonatkozó átmeneti módosítás, amely kötelező egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések közjogi hatóságok általi elrendeléséből fakad, vagy az illetékes hatóságok által hivatalosan elismert természeti katasztrófák vagy kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt szükséges átmeneti módosítás.

(6)Az uniós módosításokat a Bizottság hagyja jóvá. A jóváhagyási eljárásnak értelemszerűen követnie kell a 8–22. cikkben meghatározott eljárást.

(7)A harmadik országok vagy harmadik országbeli termelők által benyújtott uniós módosítások iránti kérelmeknek bizonyítékot kell tartalmazniuk arról, hogy a kérelmezett módosítás megfelel a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozóan az adott harmadik országban hatályos jogszabályoknak.

(8)Ha egy bejegyzett földrajzi árujelző termékleírásának uniós módosítására irányuló kérelem standard módosításokat vagy átmeneti módosításokat is tartalmaz, a Bizottság csak az uniós módosítást vizsgálja meg. Minden standard módosítást vagy átmeneti módosítást be nem nyújtottnak kell tekinteni. Az ilyen kérelmek vizsgálata során a javasolt uniós módosításokra kell összpontosítani. A Bizottság vagy az érintett tagállam szükség esetén felszólíthatja a kérelmezőt, hogy a termékleírás egyéb elemeit is módosítsa.

(9)A standard módosításokat azon tagállamok vagy harmadik országok hagyják jóvá, amelyek területén az érintett termék földrajzi területe található, és e módosításokat a Bizottsággal közölni kell. A Bizottság ezeket a módosításokat közzéteszi.

(10)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik e rendeletet az EUIPO-nak a (9) bekezdésben említett standard módosítások közzétételével történő megbízására vonatkozó szabályokkal.

(11)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az uniós módosításokra vonatkozó kérelemre irányuló eljárásokra, a módosítási kérelem formájára és megjelenítésére, valamint a standard módosításokra irányuló eljárásokra és a standard módosítások formájára és a Bizottsággal való közlésükre vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

26. cikk

A bejegyzés törlése

(1)A földrajzi árujelző bejegyzését a Bizottság – saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam vagy harmadik ország, továbbá bármely, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kérésére – végrehajtási jogi aktus elfogadása útján törölheti az alábbi esetekben:

a)ha a termékleírásában foglalt követelményeknek való megfelelés már nem biztosított; vagy

b)ha az érintett földrajzi árujelzővel ellátott terméket legalább hét egymást követő éve nem hoztak forgalomba.

(2)A Bizottság a bejegyzett elnevezéssel forgalmazott termék termelőinek kérésére is elfogadhat a bejegyzés törlésére vonatkozó végrehajtási jogi aktusokat.

(3)Ezeket az (1) és a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)A törlési eljárás során értelemszerűen a 9., a 15–20. és a 22. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

(5)Az (1) és a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottság konzultál azon tagállam vagy harmadik ország hatóságaival, vagy lehetőség szerint azzal a harmadik országbeli termelővel, amely eredetileg kérelmezte az érintett földrajzi árujelző bejegyzését, kivéve, ha a törlést közvetlenül az említett eredeti kérelmezők kérték.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik e rendeletet az EUIPO-nak az (5) bekezdésben meghatározott feladatokkal történő megbízására vonatkozó szabályokkal.

(7)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a bejegyzések törlésének eljárására és formájára, illetve az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett kérelmek megjelenítésére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

3. fejezet
A földrajzi árujelzők oltalma

27. cikk

A földrajzi árujelzők oltalma

(1)A földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába bejegyzett földrajzi árujelzők a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

a)a földrajzi árujelző bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú felhasználása a bejegyzés hatálya alá nem tartozó termékek esetében, amennyiben az említett termékek az említett elnevezés alatt bejegyzett termékekhez hasonlóak, vagy amennyiben az elnevezés használata az oltalom alatt álló elnevezés hírnevét kihasználja, gyengíti vagy csorbítja;

b)bármely visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás valós eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló nevet lefordítják vagy azt olyan típusú kifejezések egészítik ki, mint a „féle”, „fajta”, „módszer”, „mint ahogyan … készül”, „utánzat”, „íz”, „mint” és hasonlók;

c)bármely egyéb, a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó a belső vagy a külső csomagoláson, az adott termékhez kapcsolódó reklámanyagon, dokumentumon vagy webhelyen található tájékoztatásban elhelyezett hamis vagy megtévesztő megjelölés, valamint a termék származását illetően hamis benyomást keltő dobozba történő csomagolás;

d)bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

(2)Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a földrajzi árujelzőre történő utalás különösen akkor merül fel, ha valamely kifejezés, megjelölés, egyéb jelölés vagy csomagolóeszköz az észszerű körültekintéssel eljáró fogyasztó szemében közvetlen és egyértelmű kapcsolatot mutat a bejegyzett földrajzi árujelzővel ellátott termékkel, ezáltal kihasználva, gyengítve vagy csorbítva a bejegyzett elnevezés hírnevét.

(3)Az (1) bekezdést a bejegyzett földrajzi árujelzőt tartalmazó vagy abból álló doménnévre is alkalmazni kell.

(4)Az (1) bekezdésben említett oltalom a következők tekintetében is alkalmazandó:

a)az Unió vámterületére belépő, de azon belül szabad forgalomba nem bocsátott áruk; valamint

b)távértékesítés – így például elektronikus kereskedelem – útján eladott áruk.

(5)Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés használatára jogosult elismert termelői csoport vagy bármely gazdasági szereplő jogosult megakadályozni azt, hogy harmadik felek kereskedelmi forgalom keretében anélkül hozzanak be árukat az Unióba, hogy ott szabad forgalmazásra bocsátanák azokat, amennyiben az ilyen áruk – a csomagolást is beleértve – harmadik országokból érkeznek, és sértik az (1) bekezdésben foglaltakat.

(6)Az e rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzők nem köznevesülhetnek az Unióban.

(7)Ha a földrajzi árujelző olyan összetett elnevezés, amely köznevesültnek minősülő kifejezést tartalmaz, e kifejezés használata nem minősül az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett magatartásnak.

28. cikk

A feldolgozott termékek összetevői

(1)A 27. cikk nem érinti a földrajzi árujelzőnek a gazdasági szereplők által a 36. cikkel összhangban annak jelzésére történő használatát, hogy a feldolgozott termék összetevőként az adott földrajzi árujelzővel ellátott terméket tartalmaz, feltéve, hogy az ilyen használat tisztességes kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően történik, és nem gyengíti vagy nem csorbítja a földrajzi árujelző hírnevét.

(2)A termék-összetevőt jelölő földrajzi árujelző nem használható a kapcsolódó feldolgozott termék élelmiszernevében, kivéve, ha a termelők kétharmadát képviselő termelői csoporttal erről megállapodás születik.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e rendeletet további szabályokkal egészítse ki a földrajzi árujelzőknek az e cikk (1) bekezdésében említett feldolgozott termékek összetevőinek megnevezésére való használatára vonatkozóan.

29. cikk

Köznevesült kifejezések

(1)Köznevesült elnevezés nem jegyezhető be földrajzi árujelzőként.

(2)Annak megállapítása érdekében, hogy egy elnevezés köznevesültnek minősül-e vagy sem, minden releváns tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

a) a fogyasztási területeken fennálló helyzetet;

b) a vonatkozó nemzeti és uniós jogi aktusokat.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e rendeletet további szabályokkal egészítse ki az e cikk (1) bekezdésében említett elnevezések köznevesült státuszának meghatározására vonatkozóan.

30. cikk

Azonos alakú földrajzi árujelzők

(1)Az olyan földrajzi árujelző, amelynek oltalmát azt követően kérelmezték, hogy korábban az Unióban már nyújtottak be kérelmet az ezen árujelzővel teljesen vagy részben azonos alakú földrajzi árujelző oltalomba vételére vagy oltalomban részesítettek ilyen árujelzőt, nem jegyezhető be, kivéve, ha a gyakorlatban elegendő különbség van a helyi és a hagyományos használat feltételei és a két azonos alakú árujelző megjelenítése között, figyelembe véve az érintett termelőkkel szembeni egyenlő bánásmód biztosításának szükségességét, valamint azt, hogy a fogyasztókat nem szabad megtéveszteni a termékek tényleges mibenléte vagy földrajzi származása tekintetében.

(2)Az olyan, teljesen vagy részben azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a képzetet kelti, hogy a termékek egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az elnevezés az adott termékek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában pontos.

(3)E cikk alkalmazásában az Unióban kérelmezett vagy oltalom alatt álló azonos alakú földrajzi árujelző a következőkre utal:

a)a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába bejegyzett földrajzi árujelzők;

b)olyan földrajzi árujelzők, melyek oltalmára vonatkozóan már nyújtottak be kérelmet, feltéve, hogy ezt követően bekerülnek a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába;

c)az Unióban az (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendelet 45 alapján oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések; valamint

d)az Unió és egy vagy több harmadik ország között létrejött nemzetközi megállapodás alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzők, származási nevek és azokkal egyenértékű megnevezések.

(4)A Bizottság az (1) és a (2) bekezdést sértő módon bejegyzett földrajzi árujelzőket törli.

(5)A (4) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett eljárás nélkül kell elfogadni.

31. cikk

Védjegy

Nem jegyezhető be földrajzi árujelzőként olyan elnevezés, amelynek földrajzi árujelzőként történő bejegyzésre javasolt neve – figyelembe véve egy védjegy hírnevét és elismertségét – a termék tényleges mibenlétét illetően alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

32. cikk

Termelői csoportok

(1)A termelői csoportot az érdekelt felek – mezőgazdasági termelők, mezőgazdasági beszállítók, köztes feldolgozók és végső feldolgozók – kezdeményezésére kell létrehozni, a nemzeti hatóságok által meghatározott módon és az érintett termék jellegének megfelelően. A tagállamok ellenőrzik, hogy a termelői csoport átlátható és demokratikus módon működik-e, és hogy a földrajzi árujelzővel ellátott termék valamennyi termelője rendelkezik-e tagsági joggal a csoportban. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy köztisztviselők és más érdekelt felek, például fogyasztói csoportok, kiskereskedők és beszállítók is vegyenek részt a termelői csoport munkájában.

(2)A termelői csoport különösen a következő hatásköröket és felelősségi köröket gyakorolhatja:

a)a termékleírás kidolgozása és olyan belső ellenőrzések irányítása, amelyek biztosítják, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott termék előállításának lépései megfeleljenek az említett termékleírásnak;

b)jogi lépések megtétele az oltalom alatt álló földrajzi árujelző, illetve a hozzá közvetlenül kapcsolódó szellemtulajdon-jogok megfelelő jogi védelmének biztosítása érdekében;

c)fenntarthatósági kötelezettségvállalásokról történő megállapodás, függetlenül attól, hogy azokat belefoglalják-e a termékleírásba vagy külön kezdeményezésként állapodnak meg róluk, beleértve az e kötelezettségvállalásoknak való megfelelés ellenőrzésére és a kötelezettségvállalások nagyközönség előtt kellően ismertté tételére vonatkozó szabályokat, különösen a Bizottság által biztosított információs rendszerben;

d)intézkedések meghozatala a földrajzi árujelző teljesítményének javítása érdekében, beleértve a következőket:

i.kollektív marketing- és reklámkampányok kidolgozása, szervezése és lebonyolítása;

ii.olyan tájékoztatás és promóciós tevékenységek, amelyek célja a földrajzi árujelzővel ellátott termék jellemzőinek megismertetése a fogyasztókkal;

iii.elemzések készítése a földrajzi árujelzővel ellátott termék gazdasági teljesítményéről, termelésének fenntarthatóságáról, tápértékéről és érzékszervi profiljáról;

iv.a földrajzi árujelzőre és a vonatkozó uniós szimbólumra vonatkozó információk terjesztése; valamint

v.tanácsadás és képzés a jelenlegi és jövőbeli termelők számára, többek között a nemek közötti egyenlőségről és annak általános érvényesítéséről;

e)a hamisítás és a földrajzi árujelző termékleírásnak meg nem felelő termékek jelölésére történő feltételezett, a belső piacon történő csalárd használata elleni küzdelem, a földrajzi árujelző használatának a belső piacon és a földrajzi árujelzőket oltalomban részesítő harmadik országbeli piacokon – többek között az interneten – történő nyomon követésével és szükség esetén a jogérvényesítésért felelős hatóságok tájékoztatása a rendelkezésre álló bizalmas rendszerek felhasználásával.

33. cikk

Elismert termelői csoportok

(1)A (3) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő termelői csoportok kérésére a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban egyetlen termelői csoportot jelölnek ki elismert termelői csoportként minden egyes, a területükről származó, bejegyzett vagy bejegyzési kérelem tárgyát képező földrajzi árujelző, illetve olyan terméknév vonatkozásában, amely bejegyzési kérelem tárgyát képezheti.

(2)Egy termelői csoport a földrajzi árujelzővel ellátott termék termelőinek legalább kétharmada között létrejött előzetes megállapodás alapján jelölhető ki elismert termelői csoportnak, és az elismert termelői csoportot alkotó termelőknek a termékleírásban említett földrajzi területen az adott termék termelésének legalább kétharmadát kell képviselniük. Kivételként a 8. cikk (2) bekezdésében említett hatóságot és a 8. cikk (3) bekezdésében említett egyetlen termelőt elismert termelői csoportnak kell tekinteni.

(3)A 32. cikk (2) bekezdésében említett hatáskörökön és felelősségi körökön kívül az elismert termelői csoport a következő hatásköröket és felelősségi köröket is gyakorolhatja:

a)kapcsolattartás a szellemi tulajdon érvényesítésével és a hamisítás elleni küzdelemmel foglalkozó szervekkel, valamint részvétel a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével foglalkozó hálózatokban mint a földrajzi árujelző jogosultja;

b)jogérvényesítési intézkedések meghozatala, beleértve az intézkedés iránti kérelmek vámhatóságokhoz történő benyújtását az olyan intézkedések megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében, amelyek károsak vagy károsak lehetnek a termékeikről kialakult képre nézve;

c)javaslattétel a nemzeti hatóságoknak arra vonatkozóan, hogy az 1308/2013/EU rendelet 166a. cikkének megfelelően fogadjanak el kötelező szabályokat a földrajzi árujelzővel ellátott termékek kínálatának szabályozására vonatkozóan;

d)a földrajzi árujelzőnek az Unió joghatóságán kívül eső internetes doménnév-rendszerekben való oltalma céljából az érintett védjegyrendszertől függően olyan egyéni, együttes vagy tanúsító védjegy lajstromozása, amely egyik szembetűnő elemeként földrajzi árujelzőt tartalmaz, és a vonatkozó termékleírásnak megfelelő termékre korlátozódik.

(4)A (2) bekezdésben említett hatásköröket és felelősségi köröket a földrajzi árujelzővel ellátott terméket előállító termelők legalább kétharmadának előzetes megállapodásával kell meghatározni, és a megállapodásban részt vevő termelőknek a termékleírásban említett földrajzi területen az adott termék termelésének legalább kétharmadát kell képviselniük.

(5)A tagállamok ellenőrzéseket végeznek a (2) bekezdésben megállapított feltételek teljesítésének biztosítása érdekében. Amennyiben az illetékes nemzeti hatóságok megállapítják, hogy e feltételek nem teljesültek, a tagállamok megsemmisítik a termelői csoport elismerésére vonatkozó határozatot.

34. cikk

A földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogok védelme a doménnevekben

(1)Az országkód szerinti felső szintű doménnevek Unióban letelepedett nyilvántartói valamely jogos érdekkel vagy jogokkal rendelkező természetes vagy jogi személy kérésére, megfelelő alternatív vitarendezési eljárást vagy bírósági eljárást követően visszavonhatják az adott országkód szerinti felső szintű doménnév alatt bejegyzett doménneveket vagy átruházhatják azokat az érintett földrajzi árujelzővel ellátott termékek elismert termelői csoportjára, amennyiben az ilyen doménnevet a jogosult úgy jegyeztette be, hogy nem rendelkezett a földrajzi árujelzővel kapcsolatos jogokkal vagy jogos érdekkel, vagy ha a doménnevet rosszhiszeműen jegyeztették be vagy rosszhiszeműen használják, és használata ellentétes a 27. cikkel.

(2)Az országkód szerinti felső szintű doménnevek Unióban letelepedett nyilvántartói biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett doménnevek bejegyzésével kapcsolatos viták rendezésére létrehozott alternatív vitarendezési eljárások olyan jogokként ismerjék el a földrajzi árujelzőket, amelyek megakadályozhatják a doménnevek rosszhiszemű bejegyzését vagy használatát.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet olyan rendelkezésekkel való kiegészítése céljából, amelyek felhatalmazzák az EUIPO-t egy olyan doménnév-információs és riasztási rendszer létrehozására és kezelésére, amely a kérelmező számára a földrajzi árujelző iránti kérelem benyújtását követően tájékoztatást nyújt a földrajzi árujelző doménnévként való elérhetőségéről és – opcionálisan – a földrajzi árujelzőével azonos doménnév bejegyzéséről. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak tartalmaznia kell továbbá az országkód szerinti felső szintű doménnevek Unióban letelepedett nyilvántartóinak azon kötelezettségét, hogy az EUIPO rendelkezésére bocsássák a vonatkozó információkat és adatokat.

35. cikk

Ütköző védjegyek

(1)Az olyan védjegy lajstromozását, amelynek használata sértené a 27. cikket, el kell utasítani, ha a védjegybejelentést a földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontját követően nyújtják be.

(2)Az (1) bekezdés megsértésével lajstromozott védjegyeket az EUIPO és adott esetben az illetékes nemzeti hatóságok törlik.

(3)Az a védjegy, amelynek használata ellentétes a 27. cikkel, és amelyet az Unió területén a földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának napját megelőzően jelentettek be, lajstromoztak, vagy ott – amennyiben az érintett jogszabályok ezt lehetővé teszik – jóhiszemű használat révén meghonosodott, a földrajzi árujelző bejegyzése ellenére továbbra is használható és megújítható, feltéve, hogy nem áll fenn az (EU) 2015/2436 irányelv vagy az (EU) 2017/1001 rendelet szerinti törlési vagy megszűnési ok. Ilyen esetekben a földrajzi árujelző használata, ha akkor bejegyzik, és az érintett védjegy használata megengedett.

(4)Az Unióban uniós bejegyzési kérelem benyújtása nélkül bejegyzett földrajzi árujelzők esetében az (1) és a (3) bekezdés alkalmazásában az oltalom első napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelmet benyújtották a Bizottsághoz.

(5)Az 1169/2011/EU rendelet sérelme nélkül az (EU) 2015/2436 irányelv 28. cikkének (4) bekezdésében említett hitelesítési jegyek vagy tanúsító védjegyek, valamint az említett irányelv 29. cikkének (3) bekezdésében említett együttes védjegyek a földrajzi árujelzővel együtt használhatók a jelölésen.

36. cikk

Használati jog

A bejegyzett földrajzi árujelzőt bármely olyan gazdasági szereplő használhatja, aki vagy amely a vonatkozó termékleírásnak vagy egységes dokumentumnak vagy azzal egyenértékű dokumentumnak megfelelő terméket forgalmaz.

A tagállamok biztosítják, hogy az e címben meghatározott szabályoknak megfelelő valamennyi gazdasági szereplőre kiterjedjen a termékleírásnak való megfelelés 39. cikk szerinti ellenőrzése. A tagállamok díjat számíthatnak fel az ellenőrzési rendszer irányításával kapcsolatos költségeik fedezésére.

Az a körülmény, hogy a földrajzi árujelző egyetlen kérelmező termelő birtokának nevéből áll vagy azt tartalmazza, nem akadályozhatja meg a többi termelőt és gazdasági szereplőt a bejegyzett földrajzi árujelző használatában, feltéve, hogy azt a termékleírásnak megfelelő termék jelölésére használják.

37. cikk

Uniós szimbólumok, megjelölések és rövidítések használata

(1)A földrajzi árujelzők jelölése és széles körben való megismertetése céljából a következő uniós szimbólumokat kell létrehozni:

a)a bor és a mezőgazdasági termékek oltalom alatt álló eredetmegjelölését jelölő szimbólum; valamint

b)a bor és a mezőgazdasági termékek oltalom alatt álló földrajzi jelzését és a szeszes italok földrajzi jelzését jelölő szimbólum.

(2)Az Unióból származó, földrajzi árujelzővel forgalmazott termékek esetében az árujelzőhöz kapcsolódó uniós szimbólumnak szerepelnie kell a termék jelölésén és a reklámanyagokban. A földrajzi árujelzőt az uniós szimbólummal azonos látómezőben kell feltüntetni. A kötelező adatok feltüntetésére vonatkozóan az 1169/2011/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jelölési követelményeket alkalmazni kell a földrajzi árujelzőre.

(3)A (2) bekezdéstől eltérve, az Unióból származó, földrajzi árujelzővel forgalmazott borok és szeszes italok esetében az uniós szimbólumok elhagyhatók az érintett termék jelöléséről és reklámanyagából.

(4)Az (1) bekezdés értelmében létrehozott, oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkre vonatkozó uniós szimbólum használható azon szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén, amelyek elnevezése földrajzi jelzés.

(5)Amennyiben a borokat, mezőgazdasági termékeket vagy szeszes italokat földrajzi árujelzővel jelölik meg, a borok jelölésén fel kell tüntetni az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” megjelölést, a mezőgazdasági termékek jelölésén feltüntethető az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” megjelölés, a szeszes italok jelölésén pedig feltüntethető a „földrajzi jelzés” megjelölés.

Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés”, illetve az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” megjelölésnek megfelelő „OEM”, illetve „OFJ” rövidítések feltüntethetők a földrajzi árujelzővel ellátott borok és mezőgazdasági termékek jelölésén.

(6)A feldolgozott termékek jelölésén és reklámanyagaiban akkor használhatók megjelölések, rövidítések és uniós szimbólumok, ha a földrajzi árujelző az adott termék valamely összetevőjére vonatkozik. Ebben az esetben a megjelölést, rövidítést vagy uniós szimbólumot az összetevőként egyértelműen megjelölt összetevő neve mellett kell elhelyezni. Az uniós szimbólum nem helyezhető el az 1169/2011/EU rendelet 17. cikke szerinti élelmiszernévvel együtt, vagy olyan módon, amely azt sugallja a fogyasztónak, hogy a bejegyzés tárgya nem az összetevő, hanem a feldolgozott termék.

(7)A földrajzi árujelző bejegyzése iránti uniós kérelem benyújtását követően a termelők feltüntethetik a termék jelölésén és kiszerelésén, hogy az uniós joggal összhangban bejegyzés iránti kérelmet nyújtottak be.

(8)Az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést jelölő uniós szimbólumok, valamint az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés”, az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” és a „földrajzi jelzés” uniós megjelölések, illetve az „OEM” vagy „OFJ” uniós rövidítések csak a földrajzi árujelző bejegyzéséről szóló határozat kihirdetését követően tüntethetők fel a jelölésen.

(9)A kérelem elutasítása esetén a (6) bekezdésnek megfelelően jelölt termékek a készletek kimerüléséig forgalmazhatók.

(10)Ezenkívül a jelölésen a következők is megjeleníthetők:

a)a termékleírásban említett származási földrajzi terület leírása; valamint

b)a származási földrajzi terület helye szerinti tagállamra és régióra utaló szövegek, grafikák vagy szimbólumok.

(11)A földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába bejegyzett, harmadik országokból származó termékeket jelölő földrajzi árujelzőkhöz kapcsolódó uniós szimbólumok feltüntethetők a termék jelölésén és reklámanyagain, amely esetben a szimbólumokat a (2) és a (4) bekezdésnek megfelelően kell használni.

(12)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a földrajzi árujelzők uniós szimbólumainak meghatározásáról, a földrajzi árujelzők uniós szimbólumaira vonatkozó technikai jellemzők megállapításáról, valamint a megjelölések és a rövidítések bejegyzett földrajzi árujelzővel forgalmazott termékeken történő használatára vonatkozó szabályok meghatározásól, az alkalmazandó megfelelő nyelvi változatokra vonatkozó szabályokat is beleértve. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

4. fejezet
Ellenőrzés és a jogok érvényesítése

38. cikk

Hatály

(1)Ez a fejezet a szeszes italok és a mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőinek ellenőrzésével és a hozzájuk fűződő jogok érvényesítésével foglalkozik.

(2)E fejezet alkalmazásában az ellenőrzés a következőket foglalja magában:

a)annak ellenőrzése, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott terméket a vonatkozó termékleírásnak megfelelően állították-e elő; valamint

b)valamint a földrajzi árujelzők piaci használatának nyomon követése.

(3)Az e címben előírt ellenőrzési és a jogok érvényesítését célzó tevékenységek végzése során a felelős illetékes hatóságoknak és a terméktanúsító szerveknek meg kell felelniük az (EU) 2017/625 rendeletben megállapított követelményeknek. Az (EU) 2017/625 rendelet VI. címének 1. fejezete azonban nem alkalmazandó a földrajzi árujelzők ellenőrzésére.

39. cikk

A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése

(1)A tagállamok összeállítják és naprakészen tartják a területükről származó, a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába bejegyzett, földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelőinek jegyzékét.

(2)A termelők felelősek azon belső ellenőrzésekért, amelyek a földrajzi árujelzővel ellátott termék forgalomba hozatala előtt biztosítják a termék termékleírásnak való megfelelését.

(3)A (2) bekezdésben említett belső ellenőrzéseken túlmenően a földrajzi árujelzővel ellátott és az Unióból származó termék forgalomba hozatalát megelőzően a termékleírásnak való megfelelést harmadik fél is ellenőrzi, nevezetesen a következők:

a)az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 3. pontja szerinti egy vagy több illetékes hatóság; vagy

b)egy vagy több, az (EU) 2017/625 rendelet II. címének III. fejezetében említett feladatokkal megbízott terméktanúsító szerv.

(4)A harmadik országból származó termékeket jelölő földrajzi árujelzők tekintetében a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését a termék forgalomba hozatalát megelőzően a következők végzik:

a)a harmadik ország által kijelölt illetékes állami hatóság; vagy

b)egy vagy több terméktanúsító szerv.

(5)Amennyiben a termékleírással összhangban valamely előállítási szakaszt egy vagy több, a földrajzi árujelző származási országától eltérő országban működő termelő végzi, a termékleírásban rendelkezni kell a szóban forgó termelők megfelelőségének ellenőrzéséről. Ha a vonatkozó előállítási szakasz az Unióban történik, a termelők kilétéről értesíteni kell az előállítási szakasz helye szerinti tagállam illetékes hatóságait, és ellenőrizni kell őket mint a földrajzi árujelzővel ellátott termék termelőit.

(6)Ha egy tagállam a 8. cikk (2) bekezdését alkalmazza, a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését az említett bekezdés szerint termelői csoportnak tekintett szervektől eltérő hatóságnak kell biztosítania.

(7)A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésének költségeit az ellenőrzéseknek alávetett gazdasági szereplők is viselhetik. A költségekhez a tagállamok is hozzájárulhatnak.

40. cikk

Az illetékes hatóságokra és a terméktanúsító szervekre vonatkozó nyilvános információk

(1)A tagállamok közzéteszik a 39. cikk (3) bekezdésében említett illetékes hatóságok és terméktanúsító szervek nevét és címét, és ezen adatokat rendszeresen naprakésszé teszik.

(2)A Bizottság közzéteszi a 39. cikk (4) bekezdésében említett illetékes hatóságok és terméktanúsító szervek nevét és címét, és ezen adatokat rendszeresen naprakésszé teszi.

(3)A Bizottság létrehozhat egy digitális portált, ahol közzéteszi az (1) és (2) bekezdésben említett illetékes hatóságok és terméktanúsító szervek nevét és címét.

41. cikk

A terméktanúsító szervek akkreditálása

(1)A 39. cikk (3) bekezdésének b) pontjában és a 39. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett terméktanúsító szerveknek meg kell felelniük a következőknek, és azokat az alábbiak szerint kell akkreditálni:

a)ISO/IEC 17065:2012 európai szabvány: „Megfelelőségértékelés – Termékek, folyamatok és szolgáltatások tanúsítását végző szervezetekre vonatkozó követelmények”, beleértve az ISO/IEC 17020:2012 „Megfelelőségértékelés – Ellenőrzést végző különféle típusú szervezetek működésének követelményei” európai szabványt; vagy

b)egyéb megfelelő, nemzetközileg elismert szabványok, beleértve az a) pontban említett európai szabványok felülvizsgálatát vagy módosított változatát.

(2)Az (1) bekezdésben említett akkreditálást a 765/2008/EK rendelettel összhangban elismert akkreditáló testület, azaz az Európai Akkreditálási Együttműködés tagja, vagy az Unión kívüli olyan akkreditáló testület végzi, amely tagja a Nemzetközi Akkreditálási Fórumnak.

42. cikk

A földrajzi árujelzők ellenőrzése és a jogok érvényesítése a piacon

(1)A tagállamok kijelölnek egy vagy több jogérvényesítésért felelős hatóságot, amelyek megegyezhetnek a 39. cikk (3) bekezdésében említett illetékes hatóságokkal, és amelyek a piaci ellenőrzésekért és a földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogok érvényesítéséért felelősek azt követően, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott termék összes előállítási szakasza lezárult, függetlenül attól, hogy a termék tárolás, továbbítás vagy forgalmazás alatt áll, vagy nagy- vagy kiskereskedelmi szinten értékesítésre kínálják, beleértve az elektronikus kereskedelmet is.

(2)A jogérvényesítésért felelős hatóság a termékleírásnak vagy az egységes dokumentumnak vagy azzal egyenértékű dokumentumnak való megfelelés biztosítása érdekében ellenőrzi a földrajzi árujelzővel ellátott termékeket.

(3)A tagállamok megfelelő közigazgatási és jogi lépéseket tesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák vagy megszüntessék a területükön előállított, működtetett vagy forgalmazott olyan termékek vagy szolgáltatások elnevezésének használatát, amelyek sértik a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozóan a 27. és a 28. cikkben meghatározott rendelkezéseket.

(4)Az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt hatóság összehangolja a földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogok érvényesítését az érintett szervezeti egységek, ügynökségek és szervek között, beleértve a rendőrséget, a hamisítás elleni ügynökségeket, a vámhatóságokat, a szellemi tulajdonnal foglalkozó hivatalokat, az élelmiszerjogi hatóságokat és a kiskereskedelmi ellenőröket.

43. cikk

Valamennyi közvetítő szolgáltatóra vonatkozó kötelezettségek

(1)Azon áruk, amelyekhez az Unióban letelepedett személyek hozzáféréssel rendelkeznek, a 27. cikket sértő módon történő értékesítése jogellenes tartalomnak minősül az (EU) 2022/xxx európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének g) pontja értelmében 46 .

(2)A tagállamok illetékes hatóságai az (EU) 2022/xxx rendelet 8. cikkével összhangban elrendelhetik az e cikk (1) bekezdésében említett jogellenes tartalom elleni fellépést.

(3)Az (EU) 2022/xxx rendelet 14. cikke értelmében bármely magánszemély vagy szervezet értesítheti a tárhelyszolgáltatókat az e rendelet 27. cikkét sértő konkrét tartalom jelenlétéről.

(4)Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2022/XXX rendeletet.

44. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás és információcsere

(1)A tagállamok az (EU) 2017/625 rendelettel összhangban segítséget nyújtanak egymásnak az e fejezetben előírt ellenőrzések és jogérvényesítés végrehajtása céljából.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e fejezet szerinti ellenőrzések és jogérvényesítés céljából kicserélendő információk jellegére és típusára, valamint az információcsere módjaira vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)Az igazgatási segítségnyújtásnak adott esetben – és az érintett illetékes hatóságok közötti megállapodás alapján – ki kell terjednie arra is, hogy egy tagállam illetékes hatóságai részt vegyenek egy másik tagállam illetékes hatóságai által végzett helyszíni ellenőrzésekben.

(4)Valamely földrajzi árujelző oltalmának lehetséges megsértése esetén a tagállamok intézkedéseket hoznak annak megkönnyítésére, hogy a bűnüldöző hatóságok, az ügyészségek és az igazságügyi hatóságok az ilyen lehetséges jogsértésre vonatkozó információkat továbbítsák a 39. cikk (3) bekezdésében említett illetékes hatóságoknak.

(5)A bejegyzett földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos meg nem felelésre vagy csalásra vonatkozó információcsere megkönnyítésének konkrét céljából a tagállamok az (EU) 2017/625 rendelet alapján létrehozott információkezelési rendszert vagy bármely más, e célra a jövőben esetlegesen létrehozandó rendszert használják.

45. cikk

A termelési engedélyre vonatkozó igazolások

(1)Az a termelő, akinek a termékéről a 39. cikkben említett megfelelőség-ellenőrzést követően megállapítást nyert, hogy megfelel az e rendelettel összhangban oltalom alatt álló földrajzi árujelző termékleírásának, jogosult olyan hatósági bizonyítványra vagy egyéb tanúsítási igazolásra, amely igazolja, hogy az általa végzett előállítási szakaszok tekintetében jogosult az adott földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítására.

(2)Az (1) bekezdésben említett tanúsítási igazolást a jogérvényesítésért felelős hatóságok, a vámhatóságok vagy más, a szabad forgalomba bocsátásra bejelentett vagy az uniós piacon forgalomba hozott áruk kapcsán a földrajzi árujelzők használatának ellenőrzésében részt vevő uniós hatóságok kérésére azok rendelkezésére kell bocsátani. A termelő a tanúsítási igazolást a nyilvánosság vagy bármely olyan személy rendelkezésére bocsáthatja, aki üzleti tevékenysége során ilyen igazolást kér.

5. fejezet
Technikai segítségnyújtás

46. cikk

Harmadik országbeli földrajzi árujelzők vizsgálata

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e rendeletet kiegészítse az arra vonatkozó szabályokkal, hogy az EUIPO-t megbízzák a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövege szerinti földrajzi árujelzőktől eltérő, nemzetközi tárgyalások vagy nemzetközi megállapodások alapján oltalomra javasolt földrajzi árujelzők vizsgálatával.

47. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1)Amennyiben a Bizottság az e rendeletben meghatározott felhatalmazásával élve feladatokat ruház az EUIPO-ra, arra is felhatalmazást kap, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt a rendeletet az ilyen feladatok végrehajtásában elért teljesítmény nyomon követésére vonatkozó kritériumokkal. E kritériumok többek között a következők lehetnek:

a)a mezőgazdasági tényezők vizsgálati folyamatba való integrálásának mértéke;

b)a vizsgálatok minősége;

c)a földrajzi árujelzők különböző forrásokból származó vizsgálatainak koherenciája;

d)a feladatok hatékonysága; valamint

e)a felhasználói elégedettség.

(2)Legkésőbb öt évvel a feladatok EUIPO-ra történő első átruházását követően a Bizottság jelentést készít e feladatok EUIPO általi ellátásának eredményeiről és tapasztalatairól, és benyújtja azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

6. fejezet
Mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzői

48. cikk

Eredetmegjelölések és földrajzi jelzések

(1)Egy mezőgazdasági termék „eredetmegjelölése” olyan terméket jelöl, amely megfelel a következő követelményeknek:

a)egy meghatározott helyről, régióból vagy – kivételes esetekben – országból származik;

b)minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők; valamint

c)előállításának valamennyi szakasza a meghatározott földrajzi területen történik.

(2)Egy mezőgazdasági termék „földrajzi jelzése” olyan terméket jelöl, amely megfelel a következő követelményeknek:

a)egy meghatározott helyről, régióból vagy országból származik;

b)valamely tulajdonsága, hírneve vagy más jellemzője alapvetően földrajzi eredetének tulajdonítható; valamint

c)előállításának legalább egy szakasza a meghatározott földrajzi területen történik.

(3)A következő mezőgazdasági termékek nem viselhetnek oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzést:

a)olyan termékek, amelyek természetüknél fogva nem forgalmazhatók a belső piacon, és csak az előállításuk helyén vagy annak közelében – például éttermekben – fogyaszthatók;

b)olyan termékek, amelyek az 5. cikk (2) bekezdésében említett szabályok sérelme nélkül ellentétesek a közrenddel vagy a közerkölcs elfogadott elveivel, és nem hozhatók forgalomba a belső piacon.

(4)Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére egyes elnevezések akkor is bejegyezhetők eredetmegjelölésként, ha az adott termékek nyersanyagai a meghatározott földrajzi területnél nagyobb vagy attól eltérő földrajzi területről származnak, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)a nyersanyag előállítására szolgáló terület jól körülhatárolt;

b)a nyersanyagok előállítására speciális feltételek vonatkoznak;

c)ellenőrzési intézkedések biztosítják a b) pontban említett feltételek betartását; valamint

d)a szóban forgó eredetmegjelöléseket a származási országban 2004. május 1-je előtt eredetmegjelölésként elismerték.

E bekezdés alkalmazásában kizárólag az élő állat, a hús és a tej tekinthető nyersanyagnak.

(5)A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a „más jellemző” magában foglalhatja a hagyományos termelési gyakorlatokat, a hagyományos termékjellemzőket és a környezeti értéket – többek között a biológiai sokféleséget, az élőhelyeket, a nemzeti szinten elismert környezeti övezeteket és tájakat – védő gazdálkodási gyakorlatokat.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az eredetmegjelölések esetében a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a takarmány származásával kapcsolatos korlátozásokra és eltérésekre vonatkozóan.

(7)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az élő állatok levágásával vagy a nyersanyagok származásával kapcsolatos korlátozásokra és eltérésekre vonatkozóan. E korlátozásoknak és eltéréseknek objektív kritériumok alapján figyelembe kell venniük a minőséget, a felhasználást, az elismert know-how-t, valamint a természeti tényezőket.

49. cikk

Növény- és állatfajták

(1)Nem jegyezhető be földrajzi árujelzőként olyan elnevezés, amely valamely növény- vagy állatfajta-elnevezéssel ütközik, és valószínűleg megtéveszti a fogyasztókat a földrajzi árujelzővel ellátott termék tényleges mibenléte vagy származása tekintetében, vagy összetéveszthetővé teszi a bejegyzett földrajzi árujelzővel ellátott termékeket és a szóban forgó növény- vagy állatfajtát.

(2)Az (1) bekezdésben említett feltételeket az ütköző elnevezések tényleges használatával kapcsolatban kell értékelni, beleértve a növény- vagy állatfajta elnevezésének a származási területén kívüli használatát, valamint a közösségi növényfajta-oltalom alá tartozó növényfajták elnevezésének használatát is.

(3)Ez a rendelet nem akadályozza meg az olyan, bejegyzett földrajzi árujelző termékleírásának meg nem felelő termék forgalomba hozatalát, amelynek jelölése tartalmazza az adott földrajzi árujelző nevét vagy nevének egy részét, és amely növény- vagy állatfajta elnevezését tartalmazza, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:

a)a szóban forgó termék tartalmazza a feltüntetett fajtát, illetve abból származik/készül;

b)a fogyasztókat nem vezeti félre;

c)a fajtaelnevezés használata nem sérti a tisztességes versenyt;

d)a használat nem jelenti a bejegyzett földrajzi árujelző hírnevének kihasználását; valamint

e)a szóban forgó terméket már a földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőzően előállították és forgalmazták az adott elnevezéssel a származási területen kívül.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a növény- és állatfajta-elnevezések használatának meghatározására vonatkozó szabályokról.

50. cikk

A takarmány és az alapanyagok beszerzésére vonatkozó különleges szabályok

(1)A 48. cikk alkalmazásában az olyan állati eredetű termékek tekintetében, amelyek nevét eredetmegjelölésként bejegyezték, a takarmánynak teljes egészében a meghatározott földrajzi területről kell származnia.

(2)Amennyiben a meghatározott földrajzi területről történő beszerzés gyakorlatilag nem kivitelezhető, a meghatározott területen kívülről származó takarmány is adható, feltéve, hogy ez nem befolyásolja a termék azon különleges minőségét vagy jellemzőit, amelyek alapvetően a földrajzi környezetnek tulajdoníthatók. A meghatározott földrajzi területen kívülről származó takarmány mennyisége éves szinten nem haladhatja meg a szárazanyag-tartalom 50 %-át.

(3)A földrajzi árujelzőként bejegyzett elnevezéssel rendelkező termék termékleírásában az alapanyagok származására vonatkozóan előírt korlátozásokat az 51. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett kapcsolat tekintetében meg kell indokolni.

51. cikk

Termékleírás

(1)Azoknak a termékeknek, amelyek elnevezését eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként bejegyezték, meg kell felelniük egy termékleírásnak, amely legalább a következőket tartalmazza:

a)az eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként oltalomban részesítendő elnevezés, amely lehet egy adott termék előállítási helyének földrajzi neve, vagy a kereskedelemben vagy a köznyelvben a meghatározott földrajzi területen az adott termék leírására használt elnevezés;

b)a termék leírása, beleértve adott esetben az érintett nyersanyagokat, növényfajtákat és állatfajtákat, beleértve a faj kereskedelmi megnevezését és tudományos nevét, valamint a termék főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai vagy érzékszervi jellemzőit;

c)az f) pont i. vagy ii. alpontjában említett kapcsolat alapjául szolgáló körülhatárolt földrajzi terület meghatározása és – adott esetben – a 48. cikk (4) bekezdésében szereplő követelmények teljesülését igazoló adatok;

d)annak igazolása, hogy a termék a 48. cikk (1) bekezdésének c) pontjával vagy a 48. cikk vagy (2) bekezdésének c) pontjával összhangban meghatározott földrajzi területről származik;

e)a termék előállítási módjának és adott esetben az alkalmazott hagyományos módszereknek és különleges gyakorlatoknak a leírása; valamint a csomagolásra vonatkozó adatok feltüntetése, amennyiben a kérelmező csoport – az uniós jogot, különösen az áruk szabad mozgására és a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó jogszabályokat is figyelembe véve – úgy dönt, és azt a konkrét termékre vonatkozóan megfelelően megindokolja, hogy a minőség megőrzése, a származás garantálása vagy az ellenőrzés biztosítása érdekében a csomagolásnak is a meghatározott földrajzi területen kell történnie;

f)a következőket alátámasztó adatok:

i.az eredetmegjelölést illetően a termék minősége vagy jellemzői és a földrajzi környezet közötti, a 48. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kapcsolat. Az említett földrajzi környezet emberi tényezőire vonatkozó adatok adott esetben a talaj- és tájgazdálkodás, a termesztési gyakorlatok vagy az ugyanazon rendelkezésben említett földrajzi környezet természeti tényezőinek megőrzéséhez való egyéb, releváns emberi hozzájárulás ismertetésére korlátozódhatnak;

ii.a földrajzi jelzést illetően a termék adott minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője és a földrajzi eredet közötti, a 48. cikk (2) bekezdése b) pontjában említett kapcsolat;

g)az érintett termékre vonatkozó bármilyen egyedi jelölési előírás;

h)a tagállamok vagy adott esetben egy termelői csoport által előírt egyéb alkalmazandó követelmények, figyelemmel arra, hogy e követelményeknek objektívnak, megkülönböztetéstől mentesnek és a nemzeti és uniós joggal összeegyeztethetőnek kell lenniük.

(2)A termékleírás fenntarthatósági kötelezettségvállalásokat is tartalmazhat.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett termékleírásban szereplő információk korlátozására vonatkozó szabályokról, ha erre a korlátozásra túlzott terjedelmű bejegyzési kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében szükség van.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a termékleírás formájára vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

52. cikk

Egységes dokumentum

(1)Az egységes dokumentum a következőket tartalmazza:

a)a termékleírás főbb pontjai, nevezetesen: a termék neve, leírása, beleértve adott esetben a csomagolására és a jelölésére vonatkozó külön előírásokat a földrajzi terület tömör meghatározása;

b)a termék és földrajzi környezete vagy földrajzi eredete közötti, az 51. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett kapcsolat, és ezen belül – adott esetben – a termékleírás vagy az előállítási módszer e kapcsolatot alátámasztó elemeinek bemutatása.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az (1) bekezdésben előírt egységes dokumentum formátumát és online megjelenítését, valamint rendelkezik a védett személyes adatok kizárásáról vagy anonimizálásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 53. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

7. fejezet
Eljárási rendelkezések

53. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

III. cím
Minőségrendszerek

1. fejezet
Hagyományos különleges termékek

54. cikk

Célkitűzés és hatály

(1)Létrehozásra kerül a hagyományos különleges termékek rendszere azzal a céllal, hogy a hagyományos előállítási módszerek és receptek megőrzése érdekében a hagyományos termékek termelői számára segítséget nyújtson termékeik forgalmazásában és abban, hogy a fogyasztókkal megismertessék hagyományos termékeik és receptjeik értéknövelő tulajdonságait.

(2)Ez a fejezet csak mezőgazdasági termékekre vonatkozik.

E fejezet alkalmazásában a mezőgazdasági termék az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékeket, valamint az e rendelet II. mellékletében felsorolt egyéb mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket jelenti.

Ez a fejezet nem alkalmazandó az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében meghatározott szeszes italokra, ízesített borokra vagy szőlőből készült termékekre, kivéve a borecetet.

(3)A hagyományos különleges termékek bejegyzése és oltalma nem érinti a termelők azon kötelezettségét, hogy megfeleljenek más uniós szabályoknak, különösen a termékek forgalomba hozatalára, a közös piacszervezésre és az élelmiszer-jelölésre vonatkozó szabályoknak.

55. cikk

Támogathatósági feltételek

(1)Hagyományos különleges termékként való bejegyzésre azok az elnevezések jogosultak, amelyek olyan terméket jelölnek, amely:

a)az adott termékre vagy élelmiszerre jellemző hagyományos előállítási vagy feldolgozási módszerrel vagy hagyományos összetétellel készül; vagy

b)a hagyományosan használt nyersanyagokból vagy összetevőkből készül.

(2)Csak olyan elnevezés jegyezhető be hagyományos különleges termékként, amely:

a)az adott termék leírására hagyományosan használt elnevezés; vagy

b)jelzi a termék hagyományos jellegét.

(3)Amennyiben a 62. cikk szerinti felszólalási eljárás során bebizonyosodik, hogy az elnevezés valamely másik tagállamban vagy egy harmadik országban is használatos, a hasonló termékek, vagy a hasonló vagy azonos elnevezésű termékek egymástól való megkülönböztetése érdekében a 65. cikk (3) bekezdésének megfelelően hozott bejegyzési határozat előírhatja, hogy a hagyományos különleges termék elnevezését a „hagyományok szerint készült” állításnak kell kísérnie, amelyet közvetlenül megelőz az ország vagy annak egy régiója nevére utaló melléknév.

(4)Nem jegyezhető be olyan elnevezés, amely kizárólag egy adott termékcsoport általános jellemzőjére, vagy konkrét uniós jogszabályban meghatározott állításokra utal.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az e cikkben meghatározott támogathatósági feltételeken túlmenően további részletekkel egészítik ki.

56. cikk

Termékleírás

(1)A hagyományos különleges terméknek meg kell felelnie az alábbiakat tartalmazó termékleírásnak:

a)a bejegyzésre javasolt terméknév a megfelelő nyelve(ke)n;

b)a termék leírása, beleértve főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi jellemzőit;

c)a termelők által betartandó előállítási módszer leírása, beleértve adott esetben a felhasznált nyersanyagok vagy az összetevők jellegét és tulajdonságait – adott esetben a felhasznált faj kereskedelmi megnevezését és tudományos nevét is –, valamint a termék elkészítésének módját; valamint

d)a termék hagyományos jellegét alátámasztó főbb tényezők.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett termékleírásban szereplő információk korlátozására vonatkozó szabályok meghatározásáról, ha erre a korlátozásra túlzott terjedelmű bejegyzési kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében szükség van.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a termékleírás formájára vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 80. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

57. cikk

A bejegyzési eljárás nemzeti szakasza

(1)Hagyományos különleges termék bejegyzése iránti kérelmet kizárólag az oltalomban részesítendő elnevezéssel ellátott termékek termelői csoportjai nyújthatnak be. Különböző tagállamokból vagy harmadik országokból származó több csoport közös bejegyzési kérelmet nyújthat be.

(2)Egy elnevezés hagyományos különleges termékként történő bejegyzésére vonatkozó kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a kérelmező termelői csoport neve és címe;

b) az 56. cikkben meghatározott termékleírás.

(3)Ha a kérelmet a tagállamok egyikében letelepedett termelői csoport készíti el, a kérelmet az adott tagállam hatóságaihoz kell benyújtani. A tagállam megvizsgálja a kérelmet annak ellenőrzése céljából, hogy az indokolt-e és megfelel-e az 55. cikkben meghatározott támogathatósági feltételeknek. A vizsgálat részeként a tagállam nemzeti felszólalási eljárást folytat le. Amennyiben a tagállam úgy ítéli meg, hogy az e fejezetben foglalt követelmények teljesültek, kedvező határozatot hozhat, és benyújthatja a Bizottsághoz az uniós bejegyzési kérelmet.

(4)A tagállam gondoskodik a határozata közzétételéről, függetlenül attól, hogy az kedvező-e vagy sem, továbbá arról, hogy minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek, illetve amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, jogorvoslati lehetőséggel élhessen. A tagállam biztosítja továbbá a kedvező határozat alapjául szolgáló termékleírás-változat közzétételét, és elektronikus hozzáférést biztosít a termékleíráshoz.

(5)Amennyiben a kérelmet – beleértve a közös kérelmet is – harmadik országban letelepedett termelői csoport vagy csoportok készítik el, a kérelmet közvetlenül vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül kell benyújtani.

58. cikk

Uniós bejegyzési kérelem

(1)A hagyományos különleges termék bejegyzése iránti uniós kérelem a következőket tartalmazza:

a) az 57. cikk (2) bekezdésében említett elemek; valamint

b) kizárólag a tagállamok esetében a tagállam nyilatkozata arról, hogy megítélése szerint a kérelmező csoport által benyújtott kérelem megfelel a bejegyzés feltételeinek.

(2)Amennyiben az 57. cikk (1) bekezdésében említett közös kérelmet nyújtanak be, a kérelmet az érintett tagállamok egyike nyújtja be a Bizottsághoz. A kérelemnek adott esetben tartalmaznia kell az 57. cikk (2) bekezdésében említett elemeket, valamint az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, valamennyi érintett tagállamtól származó nyilatkozatot. A kapcsolódó nemzeti eljárásokat, a felszólalási szakaszt is beleértve, valamennyi érintett tagállamban le kell folytatni.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az egynél több nemzeti területet érintő, hagyományos különleges termék bejegyzésére irányuló közös kérelmekre és a kérelmezési eljárásra vonatkozó további szabályokkal történő kiegészítése céljából.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az uniós bejegyzési kérelmek eljárásaira, formájára és megjelenítésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából, beleértve az egynél több ország területét érintő, hagyományos különleges termék bejegyzésére irányuló kérelmeket is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 80. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

59. cikk

Az uniós bejegyzési kérelem benyújtása

(1)A hagyományos különleges termék bejegyzése iránti uniós kérelmet elektronikus úton, digitális rendszeren keresztül kell benyújtani a Bizottsághoz. A digitális rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy lehetővé tegye kérelmek benyújtását valamely tagállam nemzeti hatóságaihoz, és azt a tagállam a nemzeti eljárásában felhasználhassa.

(2)A digitális rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy lehetővé tegye kérelmek benyújtását az Unión kívül letelepedett kérelmezők és az érintett harmadik ország nemzeti hatóságai számára.

(3)Az uniós bejegyzési kérelemre vonatkozó információkat a Bizottság a benyújtásukat követően, az (1) bekezdésben említett digitális rendszeren keresztül teszi közzé.

60. cikk

A Bizottság általi vizsgálat és a felszólalás céljából történő közzététel

(1)A Bizottság megvizsgál minden, a 65. cikk (1) bekezdése alapján hozzá beérkező kérelmet annak ellenőrzése érdekében, hogy az nem tartalmaz-e nyilvánvaló hibákat, hogy az 58. cikknek megfelelően benyújtott információk hiánytalanok-e, hogy a termékleírás pontos és technikai jellegű-e, valamint hogy teljesülnek-e az 55. és az 56. cikkben megállapított követelmények. E vizsgálat során figyelembe kell venni az érintett tagállam által lefolytatott eljárás nemzeti szakaszának eredményét.

(3)A Bizottság kiegészítő információkat kérhet a kérelmezőtől.

(4)Ha a Bizottság az (1) bekezdésnek megfelelően lefolytatott vizsgálat alapján úgy ítéli meg, hogy az e fejezetben meghatározott feltételek teljesültek, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a termékleírást.

61. cikk

A bejegyzési kérelem megtámadása nemzeti szinten

(1)A tagállamoknak bármely olyan nemzeti közigazgatási vagy bírósági eljárásról tájékoztatniuk kell a Bizottságot, amely befolyásolhatja a hagyományos különleges termék bejegyzési eljárását. Ilyen esetben a tagállamok kérhetik a Bizottságot, hogy függessze fel a vizsgálóbizottsági eljárást egy 12 hónapos, meghosszabbítható időtartamra.

(2)A tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, ha a Bizottságnak benyújtott kérelmet nemzeti szinten egy azonnal alkalmazandó, de nem jogerős bírósági határozattal érvénytelenítették. Ebben az esetben a Bizottság mentesül azon kötelezettség alól, hogy betartsa a vizsgálat elvégzésére vonatkozó, a 60. cikk (2) bekezdésében említett határidőt, és tájékoztassa a kérelmezőt a késedelem okairól.

(3)Ha a Bizottsághoz benyújtott kérelmet nemzeti bíróság jogerős határozata érvényteleníti, a tagállam mérlegeli a megfelelő intézkedések meghozatalát, például szükség esetén a kérelem visszavonását vagy módosítását.

62. cikk

Uniós felszólalási eljárás

(1)A termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő, a 60. cikk (4) bekezdése szerinti közzététele időpontjától számított három hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország hatósága, valamint bármely olyan, harmadik országban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett természetes, illetve jogi személy, akinek, illetve amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, felszólalást nyújthat be a Bizottsághoz.

(2)Bármely olyan, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely olyan tagállamban rendelkezik lakóhellyel, illetve telepedett le, amely nem azonos azzal a tagállammal, ahol az uniós bejegyzési kérelmet benyújtották, a lakóhelye vagy letelepedésének helye szerinti tagállamban felszólalást nyújthat be olyan határidőn belül, amely lehetővé teszi az első bekezdés szerinti felszólalás benyújtását.

(3)A felszólalásban ki kell jelenteni, hogy a kérelem sértheti az e fejezetben meghatározott feltételeket, és meg kell indokolni azt. Az ilyen nyilatkozatot nem tartalmazó felszólalás érvénytelen.

(4)A Bizottság megvizsgálja a felszólalás elfogadhatóságát. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a felszólalás elfogadható, a termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított öt hónapon belül felkéri a felszólalást benyújtó hatóságot vagy személyt és a kérelmet a Bizottsághoz benyújtó hatóságot vagy kérelmezőt, hogy három hónapot meg nem haladó, észszerű időszakon át folytassanak megfelelő konzultációkat. A hatóság vagy a kérelmező kérésére Bizottság ezen időszak alatt legfeljebb három hónappal bármikor meghosszabbíthatja a konzultációk tekintetében megállapított határidőt.

(5)A felszólalást benyújtó hatóság vagy személy és a kérelmet benyújtó hatóság vagy kérelmező indokolatlan késedelem nélkül megkezdi ezeket a szükséges konzultációkat. Átadják egymásnak az annak értékeléséhez szükséges információkat, hogy a bejegyzési kérelem megfelel-e az e rendeletben foglalt feltételeknek.

(6)A (4) bekezdésben említett konzultációk befejezésétől számított egy hónapon belül a kérelmező, amely abban a harmadik országban telepedett le, vagy annak a tagállamnak vagy harmadik országnak a hatóságai, ahonnan az uniós nyilvántartásba vétel iránti kérelmet benyújtották, értesítik a Bizottságot a konzultációk eredményéről – beleértve az összes kicserélt információt –, arról, hogy az egyik vagy az összes felszólalóval született-e megállapodás, valamint a kérelem bármely későbbi változásáról. Az a hatóság vagy személy, amely vagy aki felszólalást nyújtott be a Bizottsághoz, a konzultációk végén tájékoztathatja a Bizottságot álláspontjáról.

(7)Amennyiben a konzultációk befejezését követően a 60. cikk (4) bekezdésével összhangban közzétett termékleírás módosul, a Bizottság ismételten megvizsgálja a módosított bejegyzési kérelmet. Amennyiben a kérelmet jelentős mértékben módosították, és a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a módosított kérelem megfelel a bejegyzés feltételeinek, az említett bekezdéssel összhangban ismételten közzéteszi a kérelmet.

(8)Az e cikkben említett dokumentumokat az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni.

(9)A felszólalási eljárás befejezését követően a Bizottság véglegesíti az uniós bejegyzési kérelem értékelését, figyelembe véve az átmeneti időszakok iránti esetleges kérelmeket, a felszólalási eljárás eredményét és a vizsgálata nyomán felmerülő minden olyan kérdést, amely a termékleírás módosítását vonhatja maga után.

(10)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a felszólalási eljárásra vonatkozó szabályok kiegészítéséről a részletes eljárások és a határidők megállapítása érdekében.

(11)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a felszólalási eljárásra, valamint a felszólalás formájára és megjelenítésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 80. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

63. cikk

A felszólalás indokai

(1)A 62. cikkel összhangban benyújtott felszólalás csak akkor fogadható el, ha a felszólaló:

a) megfelelően megindokolja, hogy a javasolt bejegyzés miért nem egyeztethető össze e fejezet rendelkezéseivel; vagy

b) bizonyítja, hogy az elnevezést jogszerűen, elismerten és gazdaságilag jelentős módon hasonló mezőgazdasági termékekre használják.

(2)Az (1) bekezdés b) pontjában említett kritériumokat az Unió területére vonatkozóan kell megvizsgálni.

64. cikk

A hagyományos különleges termékekre alkalmazandó átmeneti időszakok

(1)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadásával legfeljebb öt évig tartó átmeneti időszakot biztosíthat, hogy lehetővé tegye olyan termékek számára, amelyek megnevezése egy, a 69. cikkel ellentétes elnevezésből áll vagy ilyet tartalmaz, hogy továbbra is használják a megnevezést, amellyel forgalmazták, azzal a feltétellel, hogy egy, az 57. cikk (3) bekezdése vagy a 62. cikk szerinti elfogadható felszólalás – amelyet azon hagyományos különleges termék bejegyzési kérelmével szemben nyújtottak be, amelynek oltalma sérül – bizonyítja, hogy az ilyen elnevezés a 60. cikk (4) bekezdésének b) pontjában előírt közzétételi időpontot megelőzően legalább öt éven keresztül jogszerűen használatban volt a belső piacon.

(2)Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 80. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, kivéve, ha az 57. cikk (3) bekezdése alapján elfogadható felszólalást nyújtottak be, amely esetben a végrehajtási jogi aktust az említett vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

65. cikk

A Bizottság határozata a bejegyzési kérelemről

(1)Ha a Bizottság az 58. cikk (3) bekezdésének megfelelően lefolytatott vizsgálatot követően rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy az említett cikkben foglalt feltételek nem teljesültek, végrehajtási jogi aktust fogad el a kérelem elutasítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 80. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)Amennyiben nem érkezik elfogadható felszólalás, a Bizottság a 80. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktust fogad el a hagyományos különleges termék bejegyzéséről.

(3)Amennyiben elfogadható felszólalás érkezett, a Bizottság:

a) abban az esetben, ha megállapodás született, és ellenőrizte, hogy az megfelel-e az uniós jognak, végrehajtási jogi aktus elfogadása révén bejegyzi az elnevezést a 80. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül, és szükség esetén módosítja a 60. cikk (4) bekezdése szerint közzétett információkat, feltéve, hogy e módosítások nem lényegesek; vagy

b) amennyiben nem született megállapodás, végrehajtási jogi aktusok útján határoz a bejegyzésről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 80. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)A hagyományos különleges termékek bejegyzésére vonatkozó jogi aktusokban rendelkezni kell a bejegyzésre vonatkozó esetleges feltételekről, valamint az Európai Unió Hivatalos Lapjában felszólalás céljából közzétett egységes dokumentum tájékoztatás céljából történő újbóli közzétételéről arra az esetre, ha nem jelentős mértékű módosításokra van szükség.

(5)A bejegyzésről szóló rendeleteket és az elutasítási határozatokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában.

66. cikk

A hagyományos különleges termékek uniós nyilvántartása

(1)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 80. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül az e rendelet alapján elismert hagyományos különleges termékek nyilvánosan hozzáférhető elektronikus nyilvántartásának (a továbbiakban: a hagyományos különleges termékek uniós nyilvántartása) létrehozásáról és fenntartásáról.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a hagyományos különleges termékek uniós nyilvántartásának formájára és tartalmára vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 80. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

67. cikk

A termékleírás módosítása

(1)Bármely, jogos érdekkel rendelkező termelői csoport kérelmezheti valamely hagyományos különleges termék termékleírása módosításának jóváhagyását. A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.

(2)A termékleírás módosítására irányuló eljárásnak értelemszerűen követnie kell az 57–65. cikkben meghatározott eljárást.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a termékleírás módosítására vonatkozó eljárás szabályainak kiegészítéséről.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a termékleírás módosítására irányuló kérelmekkel kapcsolatos eljárásra, valamint a kérelem formájára és megjelenítésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 80. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

68. cikk

A bejegyzés törlése

(1)A hagyományos különleges termék bejegyzését a Bizottság – saját kezdeményezésére vagy bármely, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kérésére – végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján törölheti az alábbi esetekben:

a)ha a termékleírásban szereplő feltételeknek való megfelelés nem biztosított;

b)ha az érintett hagyományos különleges termék megjelöléssel ellátott terméket legalább 7 éve nem hoztak forgalomba.

(2)A Bizottság a bejegyzett elnevezéssel forgalmazott termék termelőinek kérésére is elfogadhat a bejegyzés törlésére vonatkozó végrehajtási jogi aktusokat.

(3)Ezeket az (1) és a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 80. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)A törlési eljárás során értelemszerűen az 57–63. és a 65. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

(5)Az (1) és a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottság konzultál azon érintett tagállam vagy érintett harmadik ország hatóságaival, vagy lehetőség szerint azzal a harmadik országbeli termelővel, amely eredetileg kérelmezte a hagyományos különleges termék bejegyzését, kivéve, ha a törlést közvetlenül az említett eredeti kérelmezők kérték.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a törlési eljárás szabályainak kiegészítéséről.

(7)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a bejegyzés törlésére irányuló kérelmekkel kapcsolatos eljárásra, valamint a kérelem formájára és megjelenítésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 80. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

69. cikk

A bejegyzett hagyományos különleges termékek használatának korlátozása

(1)A bejegyzett hagyományos különleges termékek oltalmat élveznek bármely visszaéléssel vagy utánzással szemben, többek között az összetevőként felhasznált termékek tekintetében, vagy a fogyasztók megtévesztésére alkalmas bármely egyéb gyakorlattal szemben.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szinten használatos élelmiszer-nevezéseket ne lehessen összetéveszteni a bejegyzett hagyományos különleges termékek nevével.

(3)Az (1) bekezdésben említett oltalom a távértékesítés – így például elektronikus kereskedelem – útján értékesített termékekre is alkalmazandó.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a hagyományos különleges termékek oltalmának további részleteire vonatkozó szabályok meghatározásáról.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a hagyományos különleges termékek védelmére szolgáló eljárási és formai követelmények megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 80. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

70. cikk

A névhasználat bizonyos eseteiben biztosított mentességek

(1)E fejezet rendelkezései nem érintik az alábbiakat:

a)az Unióban köznevesült kifejezések használata, még az olyan köznevesült kifejezéseké sem, amelyek hagyományos különleges termékként oltalmat élvező elnevezés részét képezik;

b)olyan termékek forgalomba hozatala, amelyek jelölése jóhiszeműen használt növény- vagy állatfajta-megnevezést tartalmaz vagy abból áll;

c)a szellemi tulajdonra vonatkozó uniós vagy tagállami szabályok alkalmazása, különös tekintettel a földrajzi árujelzőkre és a védjegyekre, valamint az e szabályok alapján biztosított jogokra vonatkozó szabályokra.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e rendeletet további szabályokkal egészítse ki a kifejezések köznevesült státuszának, a növény- és állatfajta-elnevezések hagyományos különleges termékek nevében történő használata feltételeinek, valamint az e cikkben említett szellemitulajdon-jogokhoz való viszonyuknak a meghatározására vonatkozóan.

71. cikk

A hagyományos különleges termék neve, uniós szimbóluma és megjelölése

(1)A hagyományos különleges termékként bejegyzett elnevezést minden olyan gazdasági szereplő használhatja, aki vagy amely az adott termékleírásnak megfelelő terméket forgalmaz.

(2)Létre kell hozni a hagyományos különleges termékként megjelölt termékek jelölésén feltüntetendő uniós szimbólumot. A „hagyományos különleges termék” megjelölés, a „HKT” rövidítés és a hagyományos különleges termékre utaló uniós szimbólum csak a vonatkozó termékleírásnak megfelelően előállított termékekkel kapcsolatban használható.

(3)Az Unióból származó, e rendeletnek megfelelően bejegyzett hagyományos különleges termékként forgalmazott termékek esetében a (2) bekezdésben említett uniós szimbólumnak szerepelnie kell a jelölésen és a reklámanyagokban. A kötelező adatok feltüntetésére vonatkozóan az 1169/2011/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jelölési követelményeket alkalmazni kell a bejegyzett hagyományos különleges termékre. A „hagyományos különleges termék” megjelölés vagy az ennek megfelelő „HKT” rövidítés szerepelhet a jelölésen.

(4)Az Unió területén kívül előállított hagyományos különleges termékek esetében az uniós szimbólumnak a jelölésen való feltüntetése nem kötelező.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az uniós szimbólumot és annak kötelező használatának feltételeit, megállapítja a (2) bekezdésben említett megjelölés, rövidítés és uniós szimbólum egységes oltalmára, használatára és technikai jellemzőire vonatkozó szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 80. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

72. cikk

A minőségrendszerekben való részvétel

(1)A tagállamok biztosítják, hogy az e fejezetben meghatározott szabályoknak megfelelő valamennyi gazdasági szereplőre kiterjedjen a termékleírásnak való megfelelés 73. cikk szerinti ellenőrzése. A tagállamok díjat számíthatnak fel a megfelelés ellenőrzésével kapcsolatos költségeik fedezésére.

(2)Azok a gazdasági szereplők, akik vagy amelyek hagyományos különleges termék árujelzővel forgalmazott terméket készítenek és tárolnak, vagy ilyen terméket hoznak forgalomba, szintén a 73. cikkben meghatározott ellenőrzés hatálya alá tartoznak.

73. cikk

Ellenőrzés és érvényre juttatás

(1)A hagyományos különleges termékek ellenőrzése az alábbiakat foglalja magában:

a)annak ellenőrzése, hogy a hagyományos különleges termékként megjelölt terméket a vonatkozó termékleírásnak megfelelően állították-e elő; valamint

b)a hagyományos különleges termék piacon, többek között az interneten történő használatának nyomon követése.

(2)Az (EU) 2017/625 rendelettel összhangban a tagállamok kijelölik:

a)a hagyományos különleges termékek ellenőrzéséért felelős egy vagy több illetékes hatóságot; valamint

b)a hagyományos különleges termékekre vonatkozó szabályok érvényre juttatásáért felelős egy vagy több hatóságot, amelyek megegyezhetnek az a) pontban említett illetékes hatóságokkal.

(3)A (2) bekezdés a) pontjában említett feladatok az (EU) 2017/625 rendelettel összhangban átruházhatók egy vagy több terméktanúsító szervre.

(4)A tagállamok az e fejezetben foglalt követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében kockázatelemzésen alapuló ellenőrzéseket hajtanak végre, és a követelmények nem teljesítése esetén megfelelő szankciókat alkalmaznak.

(5)Az e cikkben előírt ellenőrzési és a szabályok érvényre juttatását célzó tevékenységek végzése során az illetékes hatóságoknak és a terméktanúsító szerveknek meg kell felelniük az (EU) 2017/625 rendeletben megállapított, rájuk vonatkozó követelményeknek. Az (EU) 2017/625 rendelet VI. címének I. fejezete azonban nem alkalmazandó a hagyományos különleges termékek ellenőrzésére.

(6)A hagyományos különleges termékként megjelölt, harmadik országból származó termékek tekintetében a termékleírásnak, való megfelelés forgalomba hozatal előtti ellenőrzését a következők végzik:

a)a harmadik ország által kijelölt egy vagy több hatóság; és/vagy

b)egy vagy több terméktanúsító szerv.

(7)A tagállamok közzéteszik a (2) bekezdés a) pontjában, illetve a (3) bekezdésben említett illetékes hatóságok és terméktanúsító szervek nevét és címét, és ezen adatokat rendszeresen naprakésszé teszik.

(8)A Bizottság közzéteszi a (6) bekezdésben említett illetékes hatóságok és terméktanúsító szervek nevét és címét, és ezen adatokat rendszeresen naprakésszé teszi.

(9)A Bizottság létrehozhat egy digitális portált, ahol közzéteszi a (2) bekezdés a) pontjában, valamint a (3) és a (6) bekezdésben említett illetékes hatóságok és terméktanúsító szervek nevét és címét.

(10)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e rendeletet további szabályokkal egészítse ki a (2) és az (5) bekezdésben említett terméktanúsító szervekre alkalmazandó megfelelő tanúsítási és akkreditálási eljárásokra vonatkozóan.

(11)A Bizottság a 80. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el annak meghatározása céljából, hogy az e cikkben említett illetékes hatóságok és terméktanúsító szervek nevét és címét milyen eszközök révén kell közzétenni.

2. fejezet
A minőségre utaló választható kifejezések

74. cikk

Célkitűzés és hatály

(1)Létrehozásra kerül a minőségre utaló választható kifejezések rendszere azzal a céllal, hogy az értéknövelő sajátosságokkal és jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági termékek termelői és előállítói számára megkönnyítse e jellemzőknek és sajátosságoknak a belső piacon való megismertetését.

(2)Ez a fejezet mezőgazdasági termékekre vonatkozik.

E fejezet alkalmazásában a mezőgazdasági termék a Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékeket, valamint az e rendelet II. mellékletében felsorolt egyéb mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket jelenti.

75. cikk

Nemzeti szabályozás

(1)A tagállamok fenntarthatják a minőségre utaló olyan választható kifejezésekkel és ezek rendszereivel kapcsolatos nemzeti szabályaikat, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá, feltéve, hogy e szabályok összhangban vannak az uniós jogszabályokkal.

(2)A Bizottság digitális rendszert hozhat létre az (1) bekezdésben említett kifejezések és rendszerek számára annak érdekében, hogy Unió-szerte előmozdítsa e termékek és rendszerek ismertségét. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a minőségre utaló választható kifejezésekre vonatkozó értesítésekkel kapcsolatos technikai részletekről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 80. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

76. cikk

A minőségre utaló választható kifejezések

(1)A minőségre utaló választható kifejezéseknek teljesíteniük kell a következő kritériumokat:

a)egy vagy több termékkategória valamely tulajdonságára, illetve a mezőgazdasági gazdálkodáshoz vagy a feldolgozáshoz kötődő, egyes területeken jellemző sajátosságra utalnak;

b)használatuk növeli a termék értékét a hasonló típusú termékekhez képest; valamint

c)uniós dimenzióval rendelkeznek.

(2)Nem tartoznak e fejezet hatálya alá a minőségre utaló olyan választható kifejezések, amelyek egy adott termék technikai jellegű, a kötelező forgalmazási előírások végrehajtására szolgáló tulajdonságát írják le, és amelyek célja nem az, hogy a fogyasztókat tájékoztassák a termék ezen tulajdonságairól.

(3)A minőségre utaló választható kifejezések közé nem vehetők fel a választható fenntartott kifejezések, amelyek az ágazatok vagy termékkategóriák alapján meghatározott konkrét forgalmazási előírásokat támogatják és egészítik ki.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik e rendeletet az (1) bekezdésben említett kritériumokra vonatkozó részletes szabályokkal.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el valamennyi, az alakiságokkal, eljárásokkal és egyéb technikai részletekkel kapcsolatos, e fejezet alkalmazásához szükséges szabály megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 80. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási jogi aktusok (4) és (5) bekezdésnek megfelelően történő elfogadása során figyelembe vesz minden vonatkozó nemzetközi szabványt.

77. cikk

A minőségre utaló további választható kifejezések fenntartása

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben további, minőségre utaló választható kifejezéseket tart fenn, és meghatározza azok használati feltételeit.

78. cikk

Hegyvidéki termék

(1)Minőségre utaló választható kifejezésként bevezetésre kerül a „hegyvidéki termék” kifejezés. A kifejezés csak a Szerződés I. mellékletében felsorolt olyan, emberi fogyasztásra szánt termékek jelölésére használható, amelyek esetében:

a)mind a nyersanyag, mind a tenyésztett állatok takarmánya alapvetően hegyvidéki térségekből származik;

b)a feldolgozásra – feldolgozott termékek esetében – szintén hegyvidéki térségekben kerül sor.

(2)E cikk alkalmazásában az Unión belüli „hegyvidéki térségek” alatt az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 47 32. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő térségek értendők. Harmadik országokból származó termékek esetében a hegyvidéki térségek magukban foglalnak a harmadik ország által hivatalosan ilyenként megjelölt térségeket, valamint olyanokat is, amelyek esetében az említett bekezdésben foglaltakkal egyenértékű kritériumok teljesülnek.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kellően indokolt esetben a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett használati feltételektől való eltérések, és különösen azon feltételek meghatározása céljából, amelyek mellett nyersanyag vagy takarmány a hegyvidéki térségeken kívülről is származhat, illetve a termékek feldolgozása egy meghatározandó hegyvidéki térségen kívül is történhet, továbbá az érintett földrajzi terület meghatározása céljából.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 84. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a termelési módszerek megállapítására és egyéb, az e cikk (1) bekezdésében létrehozott, minőségre utaló választható kifejezés használata szempontjából releváns kritériumokra vonatkozóan.

79. cikk

A használatra és a nyomon követésre vonatkozó korlátozások

(1)A minőségre utaló választható kifejezések kizárólag a hozzájuk kapcsoló használati feltételeknek megfelelő termékek jelölésére használhatók.

(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a minőségre utaló választható kifejezések használatára vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 80. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)A tagállamok az e fejezetben foglalt követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében kockázatelemzésen alapuló ellenőrzéseket hajtanak végre, és a követelmények nem teljesítése esetén megfelelő közigazgatási szankciókat alkalmaznak.

3. fejezet
Eljárási rendelkezések

80. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot a mezőgazdasági termékek minőségével foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

IV. cím
Az 1308/2013/EU, az (EU) 2017/1001 és az (EU) 2019/787 rendelet módosításai

81. cikk

Az 1308/2013/EU rendelet módosításai

Az 1308/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 93. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) »földrajzi jelzés«: olyan elnevezés – a hagyományosan használt elnevezést is beleértve –, amely egy, a 92. cikk (1) bekezdésében említett olyan terméket jelöl:

i. amelynek egyedi minősége, hírneve vagy egyéb jellemzői a földrajzi eredetének tulajdoníthatók;

ii. amely egy meghatározott helyről, régióból vagy országból származik;

iii. amelynek az előállításához használt szőlő legalább 85 %-a kizárólag az említett földrajzi területről származik;

iv. amelynek előállítására az adott földrajzi területen kerül sor; és

v. amelyet a Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajtákból vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből létrejött szőlőfajtákból állítanak elő.”

2. A 94. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„94. cikk

Termékleírás

(1) A termékleírásnak lehetővé kell tennie az érdekelt felek számára az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási körülményeinek ellenőrzését. A termékleírás a következőket tartalmazza:

a)az oltalomban részesítendő elnevezés;

b)a földrajzi árujelző típusa, amely vagy oltalom alatt álló eredetmegjelölés, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés;

c)a bor vagy borok leírása, beleértve a fő analitikai érzékszervi jellemzőket;

d)adott esetben a bor vagy borok előállítására alkalmazott konkrét borászati eljárások, valamint a borkészítésre vonatkozó korlátozások;

e)a h) pontban említett kapcsolatnak megfelelően körülhatárolt földrajzi terület meghatározása;

f)a hektáronkénti legnagyobb terméshozam;

g)a borszőlőfajta vagy -fajták, amely(ek)ből a bor(ok) készül(nek);

h)az esettől függően a 93. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában, illetve b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolatra vonatkozó adatok:

i.az oltalom alatt álló eredetmegjelölést illetően a termék minősége vagy jellemzői és a földrajzi környezet közötti, a 93. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett kapcsolat; az említett földrajzi környezet emberi tényezőire vonatkozó adatok adott esetben a talaj-, növényianyag- és tájgazdálkodás, a termesztési gyakorlatok vagy az ugyanazon pontban említett földrajzi környezet természeti tényezőinek megőrzéséhez való egyéb, releváns emberi hozzájárulás ismertetésére korlátozódhatnak;

ii.az oltalom alatt álló földrajzi jelzést illetően a termék egyedi minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője és a földrajzi eredet közötti, a 93. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolat;

i)a tagállamok vagy adott esetben egy elismert termelői csoport által előírt egyéb alkalmazandó követelmények, figyelemmel arra, hogy e követelményeknek objektívnek, megkülönböztetéstől mentesnek és a nemzeti és uniós joggal összeegyeztethetőnek kell lenniük.

(2) A termékleírás tartalmazhat az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet [a földrajzi árujelzőkről szóló rendelet]* 12. cikke szerinti fenntarthatósági vállalásokat.

(3) Amennyiben a bor(ok) részlegesen alkoholmentesített(ek) lehet(nek), a termékleírásnak a (2) bekezdés c) pontjával összhangban értelemszerűen a részlegesen alkoholmentesített bor vagy borok leírását, továbbá adott esetben a részlegesen alkoholmentesített bor vagy borok készítéséhez használt konkrét borászati eljárások, valamint a borkészítésre vonatkozó releváns korlátozások leírását is tartalmaznia kell.

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete […] […] (HL L […], […], […] o.).”

3. A 95–99. cikket, a 101–106. cikket és a 107. cikket el kell hagyni.

82. cikk

Az (EU) 2017/1001 rendelet módosítása

Az (EU) 2017/1001 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 151. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„f) a földrajzi árujelzők igazgatása, különösen az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet [a földrajzi árujelzőkről szóló rendelet]* […] cikkével összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktusok által ráruházott feladatok

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU)…/… rendelete […] […] (HL L […], […], […] o.).”

83. cikk

Az (EU) 2019/787 rendelet módosítása

Az (EU) 2019/787 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk 6. és 7. pontját el kell hagyni;

2. A 16. és a 21. cikket el kell hagyni;

3. A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk

Egységes dokumentum

Az egységes dokumentum a következőket tartalmazza:

a) a termékleírás főbb pontjai, ideértve az oltalomban részesítendő elnevezést is, a szeszes ital kategóriáját vagy a „szeszes ital” kifejezést, az előállítási módszert, a szeszes ital jellemzőinek leírását, a földrajzi terület tömör meghatározását és adott esetben a csomagolásra és a jelölésre vonatkozó konkrét szabályokat;

b) a szeszes ital és földrajzi eredete közötti, a 3. cikk 4. pontjában említett kapcsolat, és ezen belül – adott esetben – a termékleírás vagy az előállítási módszer e kapcsolatot alátámasztó elemeinek leírása.”

4. A 24–33. és a35–40. cikket el kell hagyni.

V. cím
Felhatalmazás, átmeneti és záró rendelkezések

84. cikk

Felhatalmazás

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk tartalmazza.

(2)A Bizottságnak a 12. cikk (4) bekezdésében, a 14. cikk (2) bekezdésében, a 15. cikk (6) bekezdésében, a 17. cikk (5) bekezdésében, a 19. cikk (10) bekezdésében, a 23. cikk (7) bekezdésében, a 25. cikk (10) bekezdésében, a 26. cikk (6) bekezdésében, a 28. cikk (3) bekezdésében, a 29. cikk (3) bekezdésében, a 34. cikk (3)bekezdésében, a 46. cikk (1) bekezdésében, a 46. cikkben, a 47. cikk (1) bekezdésében, a 48. cikk (6) bekezdésében, a 48. cikk (7) bekezdésében, a 49. cikk (4) bekezdésében, az 51. cikk (3) bekezdésében, az 55. cikk (5) bekezdésében, az 56. cikk (2) bekezdésében, a 73. cikk (10) bekezdésében, a 69. cikk (4) bekezdésében, a 70. cikk (2) bekezdésében, az 58. cikk (3) bekezdésében, a 62. cikk (10) bekezdésében, a 67. cikk (3) bekezdésében, a 68. cikk (6) bekezdésében, a 76. cikk (4) bekezdésében, a 77. cikk (1) bekezdésében, a 78. cikk (3) bekezdésében és a 78. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása 7 éves időtartamra szól [az e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődő hatállyal]. A Bizottság legkésőbb 9 hónappal a hétéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb 3 hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a (2) bekezdésben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A (2) bekezdésben említett cikkek értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.

85. cikk

A földrajzi árujelzők besorolására vonatkozó átmeneti rendelkezés

Az e rendelet hatálybalépése előtt bejegyzett vagy kérelmezett földrajzi árujelzőknek a 6. cikk (1) bekezdésében említett besorolását a III. mellékletben szereplő táblázatnak megfelelően kell elvégezni.

86. cikk

A függőben lévő kérelmekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1)Az e rendelet hatálybalépése előtt alkalmazandó szabályok továbbra is alkalmazandók a Bizottsághoz e rendelet hatálybalépése előtt beérkezett, földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos bejegyzési kérelmekre, az árujelzőhöz kapcsolódó termékleírás uniós módosításának jóváhagyására irányuló kérelmekre és a földrajzi árujelző törlése iránti kérelmekre.

(2)A 19–22. cikket azonban alkalmazni kell azokra a kérelmekre, amelyek esetében [e rendelet hatálybalépésének napja] után kerül sor a bejegyzési kérelemnek, a termékleírás uniós módosításának jóváhagyása iránti kérelemnek vagy a földrajzi árujelző törlése iránti kérelemnek felszólalás céljából az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételére.

(3)Az e rendelet hatálybalépése előtt alkalmazandó szabályok továbbra is alkalmazandók a Bizottsághoz e rendelet hatálybalépése előtt beérkezett, hagyományos különleges termékekkel kapcsolatos bejegyzési kérelmekre, az ilyen termékekhez kapcsolódó termékleírás uniós módosításának jóváhagyására irányuló kérelmekre és a hagyományos különleges termék törlése iránti kérelmekre.

(4)A 62–65. cikket azonban alkalmazni kell azokra a kérelmekre, amelyek esetében [e rendelet hatálybalépésének napja] után kerül sor a hagyományos különleges termékre vonatkozóan a bejegyzési kérelemnek, a termékleírás uniós módosításának jóváhagyása iránti kérelemnek vagy törlés iránti kérelemnek felszólalás céljából az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételére.

87. cikk

A nyilvántartások folytonossága

(1)A földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába automatikusan fel kell venni minden borra és mezőgazdasági termékre vonatkozó eredetmegjelölést és földrajzi jelzést, valamint a minden szeszes italra vonatkozó földrajzi jelzést, az összes vonatkozó adattal, valamint a folyamatban lévő bejegyzési, módosítási vagy törlési kérelmekre vonatkozó adatokkal együtt, amelyek a földrajzi árujelzők vonatkozó nyilvántartásaiban szerepelnek.

(2)Az e rendelet alkalmazásának kezdetét megelőző napon a hagyományos különleges termékek nyilvántartásába felvett valamennyi hagyományos különleges terméket automatikusan fel kell venni a hagyományos különleges termékek uniós nyilvántartásába, az összes vonatkozó adattal, valamint a folyamatban lévő bejegyzési, módosítási vagy törlési kérelmekre vonatkozó adatokkal együtt.

88. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1151/2012/EU rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

89. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő […] napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) https://www.wipo.int/treaties/en/ip/paris/

(2) https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/food-safety-and-quality/certification/quality-labels/geographical-indications-register/

(3) https://ec.europa.eu/food/horizontal-topics/farm-fork-strategy_en

(4) https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/european-green-deal_hu

(5) https://ec.europa.eu/info/law/law-making-process/evaluating-and-improving-existing-laws/refit-making-eu-law-simpler-less-costly-and-future-proof_hu

(6) https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/2021_commission_work_programme_annexes_en.pdf

(7) https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12510-Szellemi-tulajdon-cselekvesi-terv_hu

(8) https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-12099-2020-INIT/hu/pdf

(9) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:12012E/TXT&from=EN

(10) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(11) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(12) HL L 130., 2019.5.17., 1. o.

(13) https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/key-policies/common-agricultural-policy/cmef/products-and-markets/geographical-indications-and-traditional-specialities-guaranteed-protected-eu_en

(14) A földrajzi árujelzővel ellátott termékek/HKT-k átlagára kétszer akkora, mint a hasonló, de földrajzi árujelző nélküli termékeké/nem HKT-ké; a földrajzi árujelzővel ellátott termékek áringadozása viszonylag alacsony; tisztességes verseny a termelők számára a földrajzi árujelzővel ellátott termékek/HKT-k értékláncában; a mezőgazdasági üzemekben végzett tevékenységek diverzifikálása, pl. feldolgozás, új típusú értékesítések (közvetlen értékesítés, e-értékesítés) és agrárturizmus.

(15) file:///C:/Users/dufouva/Downloads/090166e5d5274a42%20(1).pdf

(16) https://ec.europa.eu/info/events/strengthening-geographical-indications-digital-conference-2020-nov-25_en

(17) A közzétételt követően beillesztendő a hivatkozás.

(18) A közzétételt követően beillesztendő a hivatkozás.

(19) https://ec.europa.eu/info/aid-development-cooperation-fundamental-rights/your-rights-eu/eu-charter-fundamental-rights_hu

(20) HL C XX., 2022.X.XX., XX. o.

(21) HL C XX., 2022.X.XX., XX. o.

(22) https://ec.europa.eu/info/publications/communication-european-green-deal_hu

(23) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/787 rendelete (2019. április 17.) a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi jelzéseinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 130., 2019.5.17., 1. o.).

(26) Hivatkozás.

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

(28) HL L 336., 2015.12.23., 1. o.

(29) HL L 304., 2011.11.22., 18. o.

(30) HL L 95., 2017.4.7., 1. o.

(31) HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

(32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) […] rendelete […] a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (HL L …., éééé.hh.nn., X. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1001 rendelete (2017. június 14.) az európai uniós védjegyről (HL L 154., 2017.6.16., 1. o.).

(34) https://www.wipo.int/publications/en/details.jsp?id=3983

(35) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(36) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(37) A Tanács 2002/53/EK irányelve (2002. június 13.) a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről (HL L 193., 2002.7.20., 1. o.).

(38) A Tanács 2002/55/EK irányelve (2002. június 13.) a zöldségvetőmagok forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 33. o.).

(39) A Tanács 2008/90/EK irányelve (2008. szeptember 29.) a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról (HL L 267., 2008.10.8., 8. o.).

(40) A Tanács 2100/94/EK rendelete (1994. július 27.) a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról (HL L 227., 1994.9.1., 1. o.).

(41) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1012 rendelete (2016. június 8.) a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („állattenyésztési rendelet”) (HL L 171., 2016.6.29., 66. o.).

(42) A Bizottság (EU) 2021/1235 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. május 12.) az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szeszes italok földrajzi jelzéseinek bejegyzése, a termékleírások módosítása és a bejegyzések törlése iránti kérelmekre, valamint a nyilvántartásra vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről (HL L 270., 2021.7.29., 1. o.).

(43) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(44) Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(45) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1753 rendelete (2019. október 23.) az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről (HL L 271., 2019.10.24., 1. o.).

(46) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) […] rendelete […] a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (HL L …., éééé.hh.nn., X. o.).

(47) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

Jelenlegi termékosztályozás	A Kombinált Nómenklatúra azon vámtarifaszámai, illetve kódjai, amelyek a jelenlegi termékosztályozásnak megfelelnek
Borok	KN 2204
Szeszes italok	KN 2208
1.1. osztály: Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)	KN 02
1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)	KN 16
1.3. osztály: Sajtok	KN 0406
1.4. osztály: Egyéb állati eredetű termékek (tojás, méz, különböző tejtermékek a vaj kivételével stb.)	KN 04
1.5. osztály: Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.)	KN 15
1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva	KN 07; KN 08; KN 10; KN 11; KN 20
1.7. osztály: Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek	KN 03; KN 16
1.8. osztály: A Szerződés I. mellékletében felsorolt egyéb termékek (fűszerek stb.)	Az 1.8. osztály a Kombinált Nómenklatúra különböző vámtarifaszámait foglalja magában.
2.1. osztály: Sör	KN 2203
2.2. osztály: Csokoládé és abból készült termékek	KN 1806
2.3. osztály: Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru	KN 1905
2.4. osztály: Növényi kivonatból készített italok	KN 2205; KN 2206
2.5. osztály: Tészta	KN 1902
2.6. osztály: Só	KN 2501
2.7. osztály: Természetes mézgák és gyanták	KN 1301
2.8. osztály: Mustárpép	KN 2103
2.9. osztály: Széna	KN 1214 90
2.10. osztály: Illóolajok	KN 3301
2.11. osztály: Parafa	KN 4501
2.12. osztály: Kármin	KN 3203
2.13. osztály: Virágok és dísznövények	KN 0602; KN 0603; KN 0604
2.14. osztály: Gyapot	KN 5201
2.15. osztály: Gyapjú	KN 5101
2.16. osztály: Fűzfavessző	KN 1401
2.17. osztály: Tilolt len	KN 5301 21
2.18. osztály: Bőr	KN 41
2.19. osztály: Prém	KN 4301
2.20. osztály: Toll	KN 0505
2.21. osztály: Ízesített borok	KN 2205
2.22. osztály: Egyéb alkoholtartalmú italok	KN 2206
2.23. osztály: Méhviasz	KN 1521 90