EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel,2018.6.1.

COM(2018) 394 final

2018/0218(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet, az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet és az egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról szóló 229/2013/EU rendelet módosításáról

{SWD(2018) 301 final}
{SEC(2018) 305 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (TPK) 1 szóló bizottsági javaslat meghatározza a közös agrárpolitika (KAP) költségvetési keretét és fő irányvonalait. Ennek alapján a Bizottság a KAP jogi keretét a 2021–2027-es időszakra vonatkozóan kijelölő rendeleteket, valamint az e politika alakulásával kapcsolatos lehetséges forgatókönyveket bemutató hatásvizsgálatot terjeszt elő. E javaslatok az alkalmazás kezdőnapját 2021. január 1-jében rögzítik, és a javaslatokat 27 tagállamból álló Unióra vonatkozóan terjesztik elő. Ez utóbbi összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján bejelentette az Európai Unióból és az Euratomból történő kilépésére irányuló szándékát, amely bejelentést az Európai Tanács 2017. március 29-én kapta meg.

A KAP legutóbbi reformja, amelyről 2013-ban született döntés, 2015-ben valósult meg. Azóta az a háttér, amelyben a reform kidolgozására sor került, jelentősen megváltozott, különösen a következők tekintetében:

Jelentős csökkenés következett be a mezőgazdasági árakban – az árcsökkenést makrogazdasági tényezők, geopolitikai feszültségek és egyéb kényszerítő erők okozták.

A kereskedelmi tárgyalásokat illetően érzékelhető hangsúlyeltolódás ment végbe: a többoldalú megállapodások helyett a kétoldalú megállapodások kerültek előtérbe, és az EU nyitott a globális piacok felé.

Az EU új nemzetközi kötelezettségeket vállalt – például az éghajlatváltozás mérséklése terén (a COP 21 révén) és a nemzetközi fejlesztés széles körű szempontjait illetően (az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai révén) –, továbbá törekedik arra, hogy megfelelőbb választ adjon egyéb geopolitikai fejleményekre, többek között a migrációra is.

Ezek a változások nyilvános vitát váltottak ki arról, hogy a 2013. évi reform kellően mélyreható-e ahhoz, hogy a KAP megfelelően tudja kezelni a mezőgazdasági szektor gazdasági állapotához, a környezetvédelemhez, az éghajlatváltozással összefüggő intézkedésekhez, az EU vidéki térségeinek erős gazdasági és társadalmi szövetéhez kapcsolódó, folyamatos kihívások széles körét – különösen a kereskedelem, a biogazdaság, a megújuló energia, a körkörös gazdaság és a digitális gazdaság területén végrehajtható fellépések kapcsán jelentkező lehetőségek vonatkozásában.

A KAP korszerűsítésre szorul ahhoz, hogy minimális adminisztratív teherrel, eredményesen tudjon szembenézni e kihívásokkal; nagyobb összhangot kell teremteni a KAP és más uniós szakpolitikák között annak érdekében, hogy a KAP a lehető legnagyobb mértékben tudjon hozzájárulni a tíz bizottsági prioritás és a fenntartható fejlődési célok megvalósulásához. Amint a Bizottság a többéves pénzügyi keretről szóló, közelmúltban kiadott közleményében hangsúlyozta, a korszerűsített közös agrárpolitikának elő kell segítenie a mezőgazdasági ágazat teljes mértékben fenntarthatóvá válását és dinamikus vidéki térségek kifejlődését, és ezzel egyidejűleg stabilan rendelkezésre álló, biztonságos és kiváló minőségű élelmiszereket kell biztosítania több mint 500 millió fogyasztó számára. Európának intelligens, reziliens, fenntartható és versenyképes mezőgazdasági ágazatra van szüksége annak érdekében, hogy biztosítani tudja polgárai számára a biztonságos, kiváló minőségű, megfizethető, tápláló és változatos élelmiszerek termelését, valamint lehetővé tegye erős társadalmi-gazdasági szerkezet kiépítését a vidéki térségekben. A korszerűsített közös agrárpolitikának ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések felvállalásán, valamint a polgárok egészséggel, környezetvédelemmel és éghajlat-politikával kapcsolatos várakozásainak való megfelelésen keresztül növelnie kell uniós hozzáadott értékét.

A Bizottság a 2017. évi munkaprogramjában előirányzottaknak megfelelően széles körű egyeztetést folytatott a KAP egyszerűsítéséről és korszerűsítéséről annak érdekében, hogy a szakpolitika a lehető legnagyobb mértékben tudjon hozzájárulni a tíz bizottsági prioritás és a fenntartható fejlődési célok megvalósulásához. Az egyeztetés – a következő TPK-ban a KAP-ra jutó pénzügyi előirányzatok sérelme nélkül – a jövőre vonatkozó konkrét szakpolitikai prioritásokra összpontosított. A folyamatnak részét képezte egy nagyszabású konzultáció, valamint a KAP teljesítményére vonatkozó, rendelkezésre álló bizonyítékok, köztük a megfelelő REFIT-platformon kifejezett vélemények elemzése.

Az eredményeket a 2017. november 29-én elfogadott, „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című közlemény ismerteti. A közlemény segítségével strukturált vita folytatható a KAP jövőjéről az EU intézményeiben és az érdekeltekkel. Ez a szakpolitikai dokumentum azokat a kihívásokat, célkitűzéseket és lehetséges irányvonalakat vázolta fel, amelyek egy, az idő próbáját kiállni képes KAP tekintetében felmerülhetnek; ahhoz, hogy a KAP időtálló legyen, egyszerűbbé és korszerűbbé kell válnia, és elő kell mozdítania a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételét.

A Bizottság a 2020 utáni időszak közös agrárpolitikájának főbb prioritásaiként ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések felvállalását, a támogatások célirányosabbá tételét, valamint a kutatás, az innováció és a tanácsadás területei közötti eredményes összeköttetések megteremtését jelölte meg. A KAP teljesítményének javítása érdekében javaslat született egy új teljesítési modellről, amely a szakpolitikai hangsúlyt a megfelelőségről a teljesítményre helyezi át, és az EU és a tagállamok feladatai között új egyensúlyt teremt, a szubszidiaritás fokozottabb alkalmazásával. Az új modell célja az EU célkitűzéseinek hatékonyabb megvalósítása stratégiai tervezés, széles körű beavatkozások és közös teljesítménymutatók alapján, ami egyben a jövőbeli KAP-on belüli és az EU más céljaival való szakpolitikai összhang javításához is hozzájárul.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az EUMSZ 39. cikke fogalmazza meg a KAP céljait:

·a mezőgazdasági termelékenység növelése a műszaki fejlődés előmozdításával, valamint a mezőgazdasági termelés észszerű fejlesztésének és a termelési tényezők, így különösen a munkaerő lehető legjobb hasznosításának biztosításával;

·ily módon a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével;

·a piacok stabilizálása;

·az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása;

·a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása.

E javaslat teljes összhangban áll a KAP-nak a Szerződésben megfogalmazott céljaival. Korszerűsíti és egyszerűsíti a Szerződés rendelkezéseinek végrehajtását.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése az 1308/2013/EU rendelet módosításait illetően; az EUMSZ 114. cikke és 118. cikkének első bekezdése az 1151/2012/EU és a 251/2014/EU rendelet módosításait illetően; az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése és 349. cikke a 228/2013/EU rendelet módosításait illetően; az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése a 229/2013/EU rendelet módosításait illetően.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés a mezőgazdaságot az Unió és a tagállamok megosztott hatáskörébe utalja, és rendelkezik a közös célokat szolgáló, közösen végrehajtandó közös agrárpolitika létrehozásáról. A KAP jelenlegi teljesítési rendszere a részletes uniós szintű követelményeken alapul és szoros felügyelet, bírságok és pénzügyi ellenőrzési intézkedések jellemzik. E szabályok gyakran a mezőgazdasági üzem szintjéig részletesen előíró jellegűek. Az Unió jelentősen eltérő mezőgazdasági és éghajlati körülményei között azonban sem a felülről szervezett, sem az egységesen alkalmazandó megközelítések nem alkalmasak arra, hogy a kívánt eredményeket elérjék és az uniós hozzáadott értéket megteremtsék.

E javaslat teljesítési modellje szerint az Unió az alapvető politikai paramétereket határozza meg (a KAP céljait, a beavatkozás általános típusait, az alapvető követelményeket), a tagállamok pedig nagyobb felelősséget viselnek és elszámoltathatóbbak a tekintetben, hogy hogyan valósítják meg a célkitűzéseket és a közösen meghatározott célokat.

A nagyobb fokú szubszidiaritás lehetővé teszi, hogy hatékonyabban lehessen figyelembe venni a helyi körülményeket és szükségleteket e célok megvalósítása során. A KAP-beavatkozások végrehajtásának módját a tagállamok fogják meghatározni úgy, hogy maximalizálják azok hozzájárulását az uniós célok eléréséhez. Amellett, hogy fenntartják a jelenlegi irányítási rendszereket, amelyeknek továbbra is biztosítaniuk kell valamennyi szakpolitikai cél hatékony nyomon követését és elérését, a tagállamoknak nagyobb beleszólásuk lesz a kedvezményezettekre vonatkozó megfelelőségi és kontroll-keretszabályozás tekintetében (ideértve az ellenőrzést és a szankciókat is).

•Arányosság

A gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi kihívások, amelyekkel az EU mezőgazdasági ágazata és vidéki területei szembesülnek, érdemi választ igényelnek, amely megfelel e kihívások uniós dimenziójának. Ha a tagállamok – egy eredményorientáltabb modellben – nagyobb jogot kapnak a KAP-on belül rendelkezésre álló szakpolitikai eszközök kiválasztásához és sajátosságaikhoz igazításához a célok megvalósítása érdekében, akkor még kisebb a valószínűsége annak, hogy a KAP túllépi a fellépés arányos szintjét.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A KAP az Európai Unió (EU) létrehozásában és fejlődésében gyökerezik. A hatvanas években hozták létre a Szerződésben rögzített céloknak megfelelően. Azóta számos reformon esett át a mezőgazdasági ágazat versenyképességének javítása, a vidékfejlesztés előmozdítása, az új kihívások kezelése és a társadalmi igényeknek való nagyobb mértékű megfelelés érdekében. Az utolsó jelentősebb reformra 2013-ban került sor. A 2013. évi reformban a KAP általános célkitűzéseit racionalizálták és három blokkba rendezték:

i.    Fenntartható élelmiszer-termelés

ii.    A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és éghajlat-politikai fellépés

iii.    Kiegyensúlyozott területfejlesztés

Az e célok megvalósítása terén elért haladás értékelése és a jövő kihívásainak azonosítása érdekében széles körű, strukturált konzultációra került sor valamennyi érdekelttel, ideértve a nem a mezőgazdaságban tevékenykedő szereplőket is. Ezenkívül a KAP-ról rendelkezésre álló jelentős mennyiségű információból (a források rövid összefoglalása az alábbi, 1. sz. keretes írásban található) további bizonyítékok kigyűjtésére került sor a KAP teljesítményére vonatkozóan, amelyek háttérként szolgáltak a KAP korábbi években elért eredményeinek és tapasztalt hiányosságainak értékeléséhez, különös tekintettel a legújabb reformra. Mindenekelőtt az alábbiak tartoznak ide:

·a KAP teljesítményét mérő közös monitoring- és értékelési keret segítségével összegyűjtött bizonyítékok 2 ;

·A jelenleg hatályos (a 2014–2020-as időszakra vonatkozó) többéves pénzügyi keretről készült értékelő tanulmányok, amelyek a jelenleg hatályos KAP céljait értékelik. Az első megállapítások közzétételére 2017/18-ban kerül sor 3 .

A célok elérésében megtett előrehaladásra vonatkozó eredményeket és a megfelelő pénzügyi kereteket a vidékfejlesztésről szóló éves végrehajtási jelentések tartalmazzák.

·A hatásvizsgálat szempontjából releváns további háttérdokumentumok, adatok, tények, számok megtalálhatók a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság honlapján 4 .

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Nyilvános konzultációra került sor, amelynek keretében több mint 322 000 hozzászólás érkezett. Ezenkívül strukturált párbeszéd folyt az érdekeltekkel, öt szakértői munkaértekezletet tartottak, és a Bizottság figyelembe vette a REFIT-platform véleményeit, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és nemzeti parlamentek hozzájárulásait is. A javaslat kidolgozása során a Bizottság figyelembe vette továbbá a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport 5 és a Corkban megrendezett vidékfejlesztési konferencia (2016) ajánlásait is 6 .

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Munkaértekezletek megrendezésére került sor 2017. március és 2018. február között annak érdekében, hogy szakértői véleményeket gyűjtsenek össze a KAP-pal összefüggő kérdésekről. E munkaértekezletek alkalmat adtak arra, hogy a szakértők és a Bizottság tisztségviselői véleményt cseréljenek, továbbá hogy előrelépést lehessen elérni a korszerűsítés és az egyszerűsítés során figyelembe veendő főbb következtetések/kérdések megfogalmazásában.

A munkaértekezleteken megvitatott öt témakör kiválasztása során a cél az volt, hogy a megbeszélések kiterjedjenek azokra a legfontosabb területekre, ahol korábban az ismeretek hiányosságára és a szakpolitikai megközelítésekkel kapcsolatos nézeteltérésekre derült fény. A munkaértekezleteket hasonló módszertan szerint tervezték, a következők alapján:

1.a rendelkezésre álló legújabb bizonyítékok összegyűjtése szakértőktől, tudósoktól, gyakorló szakemberektől és nemzetközi intézményektől;

2.a gyakorlati tapasztalatra helyezett hangsúly;

3.az új technológiákban/módszerekben rejlő lehetőségek vizsgálata a tárgyalt konkrét terület jövőbeli szakpolitikáinak jobb tervezése érdekében.

A munkaértekezletek és a prezentációk összefoglalója itt érhető el:

https://ec.europa.eu/agriculture/events/cap-have-your-say/workshops_en

1. munkaértekezlet: A környezet- és éghajlatvédelmi szükségletek kezelésének bevált gyakorlatai  (2017. március 23–24.)

A kétnapos munkaértekezleten nagyszámú, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai kihívásokkal foglalkozó szakértő vett részt. A résztvevők megvizsgálták:

·a környezetvédelmi szükségletek felméréséhez rendelkezésre álló eszközöket;

·az intézkedések kihasználtságának javítására alkalmazható módszereket (hangsúlyozva a magatartásra vonatkozó megközelítések szerepét).

2. munkaértekezlet: Kockázatkezelés (2017. május 18–19.)

A kétnapos munkaértekezlet folytatta az azon eszközökről folyó vitához kapcsolódó bizonyítékok összegyűjtését, amelyek révén támogatás nyújtható a mezőgazdasági termelői közösség számára a termeléssel, az árakkal és a bevételekkel kapcsolatos kockázatok megfelelőbb kezeléséhez. A résztvevők megvizsgálták:

·az EU piaci védőhálója előtt álló kihívásokat és az Egyesült Államokban érvényben lévő kockázatkezelési rendszer közelmúltbeli változásait;

·a jövőbeli uniós piacok ügyét, az EU mezőgazdasági biztosítási és viszontbiztosítási ágazatát, a köz- és magánszféra közötti partnerség és egy terménybiztosítási rendszer létrehozásának lehetőségét;

·a kockázatkezelés magatartással összefüggő szempontjait.

3. munkaértekezlet: Élelmiszerek és kapcsolódó kérdések (2017. május 31.)

Az élelmiszerekről és a kapcsolódó kérdésekről tartott munkaértekezlet a KAP és az egészségügyi szakpolitika közötti harmonizációt, továbbá azt vizsgálta meg, mennyire tud segíteni a KAP a mezőgazdasági termelőknek a fogyasztási mintákban bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodásban. Különösen az antimikrobiális rezisztencia miatt van szükség fokozott figyelemre.

4. munkaértekezlet: Társadalmi-gazdasági kérdések (2017. június 9.)

A társadalmi-gazdasági kérdésekről tartott munkaértekezlet az EU agrár-élelmiszeripari ágazatában megvalósuló növekedés és munkahelyteremtés dinamikáját elemezte. Esettanulmányokra támaszkodva, elméleti és gyakorlati szempontból is megvizsgálta a globális mezőgazdaság és az EU élelmiszeripari értékláncai közötti kapcsolatokat.

5. munkaértekezlet: A KAP környezetvédelmi és éghajlat-politikai teljesítményének mérése (2018. február 26.)

A munkaértekezlet az EU szintjén meghatározható alapvető szakpolitikai célokat vizsgálta, továbbá azt, hogy ezeket a célokat hogyan lehet tagállami szinten megvalósítani, nyomon követni, ellenőrizni és értékelni.

•Hatásvizsgálat

1.a környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések különböző szintjei, a teljesítés kötelező és önkéntes rendszereinek lehetséges hatásaira összpontosítva;

2.a mezőgazdasági jövedelem támogatásának különféle módjai és különösen annak a mezőgazdasági termelők közötti eloszlása, a kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemekre gyakorolt lehetséges hatásokra összpontosítva;

3.szélesebb körű társadalmi-gazdasági beavatkozások, különösen a vidékfejlesztési politika keretében, valamint átfogó megközelítések a korszerűsítés tekintetében.

Az első opció az önkéntes ökorendszereknek a környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések erősítésére való alkalmasságát vizsgálja. Ezenkívül megvizsgálja a kockázatkezelés eszközeinek lehetséges szerepét olyan helyzetben, amikor a mezőgazdasági termelők jövedelmének támogatásához alacsonyabb összegű közvetlen kifizetések állnak rendelkezésre. Az opción belül felvázolt két részlehetőség a tagállamok közvetlen kifizetésekre vonatkozó eltérő törekvéseit és megközelítéseit tükrözi az új teljesítési modell összefüggésében.

Egy másik lehetőség szerint a közvetlen kifizetések célirányosabbá, a feltételesség végrehajtására irányuló törekvések pedig ambiciózusabbá válnak annak érdekben, hogy javuljon a KAP közös gazdasági és környezetvédelmi teljesítménye, továbbá hogy kezelni lehessen az éghajlati kihívásokat. Részopciók is kidolgozásra kerültek a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekre vonatkozó tagállami törekvések közötti lehetséges különbségek érzékeltetése céljából.

Az utolsó opció erőteljes hangsúlyt fektet a környezet megóvására és a foglalkoztatásra; ezen opció szerint a fókusz a vidéki munkalehetőségek megőrzésének zálogát jelentő kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemekre helyeződik át. A tagállamok az éghajlat-politikai fellépéseknek és a természeti erőforrások fenntartható kezelésének a további előmozdítása érdekében kötelesek az I. pillér keretében teljesítendő kifizetések 30 %-át négy, a mezőgazdasági termelők által önkéntes alapon alkalmazható rendszer céljaira biztosított kiegészítő kifizetésekre fordítani; e rendszerek nevezetesen a következők: a biogazdálkodásra, az állandó gyepterületekre, a hátrányos természeti adottságú területekre és a lineáris tájképi elemekre vonatkozó támogatási rendszerek.

A hatásvizsgálat rámutat, hogy, amikor egy ennyire sok különböző célkitűzést megvalósító szakpolitika alapvető paraméterei jelentős mértékben megváltoznak, az óhatatlanul nehéz kompromisszumokkal jár.

Az alapvető paraméterek közül az egyik legfontosabb a KAP keretében nyújtott támogatás szintje. A Bizottság által a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2018. májusi közleményben javasolt 5 %-os csökkentés a hatásvizsgálatban figyelembe vett tartományon belül van.

Ami a mezőgazdasági üzemek jövedelmét illeti, a támogatás szintje és elosztása egyaránt fontos. A megfelelő szintű támogatásnak – és ezáltal a mezőgazdasági üzemek megfelelő szintű jövedelmének – garantálása lényeges elem marad a jövőben is, hogy biztosítható legyen az élelmezésbiztonság, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására való törekvés és a vidéki területek életképessége. A kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemeknek és a hátrányos természeti adottságú területeknek nyújtott támogatás célirányosabbá tétele segíthet több mezőgazdasági munkahely és mezőgazdasági tevékenység megőrzésében az egész területen, és ezáltal hozzájárulhat a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítéséhez. A támogatások felső határának megállapítása és a támogatási szintek egymáshoz való közelítése révén javítható a közvetlen kifizetések elosztása. Egyértelmű, hogy az a megoldás, amely a közvetlen kifizetések jelentős hányadának alacsony termelékenységű mezőgazdasági üzemek és régiók javára történő újraelosztására irányul, rövid távon az EU versenyképességének csökkenéséhez vezet, ugyanakkor a környezet hatékonyabb védelmét is eredményezi. Az azonban már kevésbé egyértelmű, hogy miként kellene összeállítani azt a megfelelő intézkedéskombinációt, amely alkalmas lenne a kedvezőtlen bevételi hatások mérséklésére, és ezzel egyidejűleg eredményesebben kezelné a mezőgazdaságot is érintő kihívásokat, például a környezetvédelmi, éghajlat-politikai vagy társadalmi elvárásokat. Ehhez ösztönzést kell biztosítani olyan kiigazítások végrehajtásához, amelyek javítják az ágazat társadalmi, gazdasági és környezeti teljesítményét.

Az érintettekkel folytatott konzultáció és az elemzések azt bizonyítják, hogy mindez megvalósítható, ha a nagyobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai ambíciókat megjelenítő szükséges kísérő intézkedések hozzájárulnak a tudást, az innovációt és a legújabb releváns technológiát magukban foglaló bevált gyakorlatok bevezetéséhez (a gazdálkodás hagyományos és egyéb formáiban egyaránt).

Az elemzés feltételezései és választásai alapján úgy tűnik, lehetséges kompromisszumos megoldásokat találni a KAP gazdasági, környezeti és társadalmi céljainak megvalósításában és áhított korszerűsítésében és egyszerűsítésében. Összegezve: az újraelosztás kezelhető hatásokat eredményezhet a jövedelmek tekintetében, és segítséget nyújthat a kívánt ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések és egyéb KAP-szinergiák megvalósításához. Ehhez azonban az kell, hogy az ágazat és a szakpolitika megragadja az innováció és a technológiák által kínált lehetőségeket, amelyek segítségével már jelenleg is lehetséges a korszerűsítés és az egyszerűsítés.

Más feltételezések és választások bizonyára változtatnának a részletes eredményeken, de nem az alapul szolgáló üzeneten, nevezetesen azon, hogy a jövőbeli KAP megteremtésére vonatkozóan előnyben részesített megoldásnak ötvöznie kell a különféle opciók legeredményesebb elemeit, de el kell kerülnie az opciók gyengeségeit oly módon, hogy bevezeti az uniós szintű egyenlő feltételek megteremtéséhez szükséges garanciákat. Ez magában foglalja a jövedelemtámogatás szintjére és elosztására (például a felső határ megállapítására és/vagy a fokozatos csökkentésre), a környezetvédelmi és az éghajlat-politikai törekvésekre, a feltételességre, a korszerűsítésre való ösztönzésre és a megfelelő mértékű szubszidiaritásra/egyszerűsítésre vonatkozó egyértelmű kritériumok szükségességét.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A jelenlegi szakpolitika végrehajtásának összetettsége nagyrészt az EU szintjén rögzített részletes szabályoknak való megfelelés hangsúlyozásához kapcsolódik. A javasolt új teljesítési modell megszünteti az uniós szintű támogathatósági kritériumokat, amivel lehetővé teszi, hogy a tagállamok maguk határozzák meg a sajátos körülményeiknek leginkább megfelelő támogathatósági feltételeket. Ez várhatóan jelentős egyszerűsítéshez vezet.

Történeti távlatban nézve a KAP egymást követő reformok során fejlődött különféle eszközök együttesévé. Időnként az eszközök koordinációja nehéznek bizonyult. A jelenlegi javaslat a KAP különféle támogatási elemeit egyetlen egységes keretbe foglalja, amely csökkenteni fogja a KAP megvalósításának adminisztratív terheit.

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági javaslat (COM(2018) 322 final) értelmében az uniós költségvetésből továbbra is jelentős rész szolgál a mezőgazdaság, e stratégiai jelentőségű közös politika finanszírozására. A javaslat szerint ezért a KAP-nak fő tevékenységeire kell összpontosítania, és ennek érdekében a többéves pénzügyi keret folyó árakon 286,2 milliárd EUR-t irányoz elő az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és 78,8 milliárd EUR-t az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) számára.

E mezőgazdasági alapok forrásait további, a Horizont Európa program keretében rendelkezésre bocsátandó összegek egészítik ki, ugyanis e program javasolt költségvetése magában foglal egy, az élelmiszerek, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a biogazdaság terén megvalósuló kutatás és innováció támogatására szánt, 10 milliárd EUR-s előirányzatot. Új mezőgazdasági tartalék jön létre az EMGA keretében a mezőgazdasági ágazatnak nyújtott további támogatások finanszírozására. A tartalék adott évben fel nem használt összegét átviszik a következő évre.

Ami a közvetlen kifizetések tagállamok közötti megoszlását illeti, javasolt, hogy minden olyan tagállam esetében, ahol a közvetlen kifizetések mértéke nem éri el az uniós átlag 90 %-át, folytatódjon a 2014–2020-as időszakban elkezdett folyamat, és 50 %-kal csökkenjen a jelenlegi kifizetési szint és az uniós átlag 90 %-a közötti különbség. Ennek a közvetlen kifizetések szintjei tekintetében megvalósítandó külső konvergenciának a finanszírozásához valamennyi tagállam hozzá fog járulni. Ennek alapján történik a KAP-stratégiai tervről szóló rendeletben a közvetlen kifizetések tekintetében meghatározott tagállami juttatások kiszámítása.

A vidékfejlesztést illetően a Bizottság javasolja a finanszírozás kiegyensúlyozottabbá tételét az uniós és a tagállami költségvetések viszonylatában. Az európai strukturális és beruházási alapok tekintetében javasolt intézkedéssel összhangban emelkednének a tagállami társfinanszírozási arányok, aminek köszönhetően az európai vidéki térségek számára biztosított köztámogatás terén a helyzet nagyrészt változatlan maradna. Az EMVA-támogatások elosztása a szakpolitikai célkitűzésekhez kötődő objektív kritériumok alapján, a jelenlegi elosztás figyelembevételével történik. Indokolt, hogy a kevésbé fejlett régiók – a jelenlegi helyzethez hasonlóan – a jövőben is magasabb arányú társfinanszírozásban részesüljenek; e magasabb arányok bizonyos egyéb intézkedések – például a LEADER vagy az igazgatási kötelezettségvállalások kapcsán teljesített kifizetések – esetében is alkalmazandók lesznek.

A tagállamok bizonyos rugalmasságot élveznek majd a keretösszegek közötti átcsoportosítások tekintetében. A közvetlen kifizetések maximum 15 %-a átcsoportosítható lesz az EMVA-kerethez és fordítva. A közvetlen kifizetéseknek a fent említettnél nagyobb hányada is átcsoportosítható az EMVA keretéhez a környezeti és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására irányuló intervenciók és a fiatal mezőgazdasági termelők mezőgazdasági tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatások esetében.

A KAP-ra vonatkozó javaslat pénzügyi hatását részletesen a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás ismerteti.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A teljesítményközpontúbb szakpolitika irányába történő elmozduláshoz stabil teljesítménykeretet kell létrehozni, amely közös mutatókon alapul, és amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy értékelje és nyomon kövesse a szakpolitika teljesítményét. A jelenlegi közös monitoring- és értékelési keret, valamint a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztés jelenlegi monitoringrendszere lenne az alapja a szakpolitikai teljesítmény nyomon követésének és értékelésének, azonban ezeket is egyszerűsíteni kell és tovább kell fejleszteni (többek között a két pillér közötti összhang vonatkozásában). További befektetés szükséges a megfelelő mutatók kidolgozásához és a megfelelő adatáramlás biztosításához.

Az új teljesítmény-, monitoring- és értékelési keret a jövőbeli KAP valamennyi eszközét tartalmazza: a KAP-stratégiai tervet, továbbá a KAP azon elemeit, amelyekre a KAP-stratégiai terv nem terjed ki (a közös piacszervezési rendszer bizonyos részeit, egyedi rendszereket). A teljesítmény mérése a szakpolitika konkrét célkitűzéseihez kapcsolódóan történik, közös mutatók alkalmazásával.

Az új modell a következő elvekre épül:

·A kontextusmutatók relevánsak maradnak, mivel a gazdaságban, a környezetben és a társadalomban lejátszódó általános folyamatok releváns aspektusait tükrözik és valószínűleg befolyásolják a teljesítményt.

·Korlátozottabb számú, de célzottabb mutatókat kell kiválasztani; elsősorban olyanokat, amelyek – a kiindulási alaphoz viszonyítva és egyértelmű definíciók alkalmazásával – a lehető legjobban tükrözik, hogy a támogatott beavatkozás hozzájárul-e a célok megvalósításához.

·Az általános szakpolitikai teljesítmény értékelése többéves időközönként, hatásmutatószámok alapján történik. A szakpolitikai teljesítmény évenkénti utánkövetése az eredménymutatók teljes jegyzékére épül.

·A kimeneti mutatók évente kapcsolják össze a ráfordításokat a szakpolitika megvalósításának teljesítményével. Az utóbbi évenkénti eljárás, amely a nagyrészt már rendelkezésre álló kimeneti mutatók jegyzékére épít.

·A vonatkozó teljesítménymutatók megbízhatóságát erősíthetik a statisztikai és az adminisztratív adatok közötti szinergiák, azonban egy minőség-ellenőrzési rendszerre is szükség van.

A javaslat alapvetően a feladatoknak és a lehetőségeknek egy közös, egyértelműen meghatározott és érvényesített keretbe történő átcsoportosítását irányozza elő annak érdekében, hogy egyszerre egynél több kiemelt célkitűzés – nevezetesen az egyszerűsítés (a megfelelőség helyett), az eredményorientáltság és a szakpolitikai hatékonyság és eredményesség célja – is megvalósítható legyen.

Az éves teljesítmény-felülvizsgálat a folyamatos nyomon követés és irányítás kulcseleme a szakpolitika végrehajtását illetően. Az éves teljesítmény-felülvizsgálat akkor lesz hasznos, ha elegendő kimeneti mutató és eredménymutató szerepel az Éves teljesítményjelentés elnevezésű, a KAP-stratégia terv megvalósításáról készített éves jelentésben. A tagállamok évente jelentést készítenek a megvalósult kimenetekről és kiadásokról, továbbá a teljes időszakra kitűzött, eredménymutató-értékekben kifejezett céloktól való távolságról.

Értékelésekre kerül majd sor a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április13-i intézményközi megállapodás 7 (22) és (23) bekezdésének megfelelően, amelyekben a három intézmény megerősítette, hogy a jövőbeni fellépésekre vonatkozó lehetőségeket elemző hatásvizsgálatok alapját a meglévő jogszabályok és szakpolitika értékelésének kell képeznie. Az értékelések a program gyakorlati hatásait egyfelől a programhoz kapcsolódó mutatók és célok alapján mérik fel, másfelől egy részletes elemzésre támaszkodva, amely azt vizsgálja, hogy a program milyen mértékben tekinthető relevánsnak, eredményesnek, hatékonynak, valamint hogy kielégítő uniós hozzáadott értéket képvisel-e, és összhangban van-e az egyéb uniós szakpolitikákkal. Az értékelések tanulságokat is megfogalmaznak annak érdekében, hogy azonosítsák az esetleges hiányosságokat/problémákat, illetve a fellépések továbbfejlesztésének vagy az eredmények javításának lehetőségeit, valamint hogy hozzájáruljanak azok kiaknázásának/hatásának maximalizálásához.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

·Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet)

· Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: a KAP-ra vonatkozó horizontális rendelet)

·Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet, az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet és az egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról szóló 229/2013/EU rendelet módosításáról (a továbbiakban: a módosító rendelet)

A KAP általános célkitűzései a mezőgazdasági üzemek gazdasági életképességére, rezilienciájára és jövedelmére, a jobb környezeti és éghajlat-politikai teljesítményre, valamint a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítésére összpontosulnak abból a célból, hogy további előrelépéseket lehessen elérni a gazdálkodás, az élelmiszer-termelés és a vidéki térségek fenntartható fejlődése terén. Ezenkívül a KAP átfogó célkitűzései közé tartozik az ismeretek gyarapításának, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben történő előmozdítása is.

a)a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és az üzemek rezilienciájának támogatása EU-szerte az élelmezésbiztonság fokozása céljából;

b)a piacorientáltság fokozása és a versenyképesség növelése, többek között oly módon, hogy nagyobb hangsúlyt kap a kutatás, a technológia és a digitalizáció;

c)a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban;

d)hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia hasznosításának terjesztéséhez;

e)a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása;

f)hozzájárulás a biológiai sokféleség védelméhez, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése; 

g)a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára, valamint a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő előmozdítása;

h)a foglalkoztatás, a növekedés, a társadalmi befogadás és a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki területeken, ideértve a biogazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást is;

i)az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, többek között a biztonságos, tápláló élelmiszerek fenntartható termelése és az állatjólét terén.

E célkitűzések teljesítése érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell a KAP keretében nyújtott támogatások egyszerűbbé és eredményesebbé tételéről. Ehhez a rendeletben említett beavatkozástípusok alapján a saját körülményeiknek megfelelő beavatkozásokat fognak kidolgozni. A tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a környezet- és éghajlat-specifikus célokra, a generációs megújulásra és a szakpolitika végrehajtásának korszerűsítésére, törekedve a tudás, a tanácsadás és az új (digitális) technológiák hatékonyabb felhasználására.

A tagállamok a KAP-stratégiai tervben mutatják be a konkrét uniós célkitűzések teljesítéséhez javasolt beavatkozásokat. A jogszabályok szabályokat állapítanak meg a KAP-stratégiai terv tartalmáról, a Bizottságnak pedig ellenőriznie kell majd a terveket és jóvá kell hagynia azokat. A KAP-stratégiai terv egyesíteni fogja a KAP-hoz tartozó, az EMGA (ideértve a piacok közös szervezéséről szóló rendelet értelmében eddig létrehozott ágazati programokat) és az EMVA keretében finanszírozott támogatási eszközök zömét. Így tagállamonként egyetlen egységes beavatkozási stratégia készül. A KAP-stratégiai tervben a tagállamok a közösen meghatározott eredménymutatók felhasználásával megállapítják a programozási időszakban elérni kívánt célokat.

A KAP-stratégiai tervek kidolgozását követően a tagállamok a közös mutatók rendszerére támaszkodva évente jelentést készítenek a végrehajtásban elért előrehaladásról. A tagállamok és a Bizottság nyomon követik az előrehaladást és értékelik a beavatkozások eredményességét.

A KAP-stratégiai tervről szóló rendelet

A KAP-ra vonatkozó horizontális rendelet

A módosító rendelet

Harmadszor, az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövőjéről szóló közlemény szorgalmazza a földrajzi árujelzők vonzóbbá tételét a mezőgazdasági termelők és fogyasztók számára, és indítványozza egy könnyebben kezelhető rendszer kialakítását. Javasolt tehát a földrajzi árujelzőkre vonatkozó, négy különböző alap-jogiaktus részét képező jelenlegi szabályok módosítása, aminek célja a földrajzi árujelzők rendszerének egyszerűsítése, a földrajzi árujelzők gyorsabb nyilvántartásba vétele és a termékleírások módosításainak hatékonyabb jóváhagyása. E változtatások a földrajzi árujelzők olyan, egyszerűsített rendszerének létrehozására irányulnak, amelyet a fogyasztók könnyebben megértenek, amely könnyebben népszerűsíthető és amelynek igazgatása kevesebb adminisztratív költséggel jár.

Ami a borok földrajzi árujelzőire vonatkozó szabályokat illeti, a kérelmek uniós szintű vizsgálatának a nyilvánvaló hibák kiszűrésére korlátozása, a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályoknak a termékleírásban rögzített egyéb követelményektől való elkülönítése és a tagállamok uniós szintű hatást nem gyakorló módosítások elfogadására történő felhatalmazása egyszerűsítené a jóváhagyást, lerövidítené a határidőket és észszerűsítené a forrásokkal való gazdálkodást – a szubszidiaritás és az arányosság kettős elvének megfelelően. Ugyanebben a szellemben javasolt bizonyos speciális eljárások – például a felszólalási eljárások – egyszerűsítése, ami szintén hozzá fog járulni a jóváhagyási folyamat hatékonyabbá válásához.

A borok esetében, az oltalom alatt álló eredetmegjelölés fogalommeghatározásának pontosítása lehetővé teszi, hogy a termelői csoportok új fajtákat alkalmazzanak, amire az éghajlatváltozás miatt is szükség van; továbbá elősegíti a kérelmek megfelelő megindokolását – összhangban a szőlészet és borászat realitásaival. Javasolt a földrajzi árujelzők fokozott védelme a földrajzi árujelzők internetes értékesítésen keresztül, illetve tranzitárukon elkövetett hamisítása ellen.

A borok földrajzi árujelzőire vonatkozó javasolt egyszerűsítést egyéb mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre is alkalmazni kell annak érdekében, hogy észszerű szintű összhangot lehessen biztosítani a rendszerek között, és hogy a fenti előnyöket ebben a szektorban is élvezhessék a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelői. Az ízesített borok földrajzi árujelzőinek rendszere, amely a 3350 földrajzi árujelzőből 5-re terjed ki, nem lehet működőképes, ezért egy másik rendszerbe szükséges integrálni – a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek rendszere megfelelő e célra, mivel az már az egyéb alkoholtartalmú italokra is vonatkozik.

2018/0218 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet, az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet és az egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról szóló 229/2013/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, 114. cikkére, 118. cikkének első bekezdésére és 349. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 8 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 9 ,

tekintettel a Számvevőszék véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)„Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2017. november 29-i bizottsági közlemény meghatározza a 2020 utáni közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) kihívásait, célkitűzéseit és irányvonalait. E célkitűzések között szerepel egyebek mellett, hogy a KAP-nak eredményorientáltabbá kell válnia, nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a korszerűsítésre és a fenntarthatóságra – ezen belül a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vidéki területek gazdasági, társadalmi, környezeti és éghajlati fenntarthatóságára –, valamint elő kell segítenie a kedvezményezettek uniós jogszabályokból adódó adminisztratív terheinek csökkentését.

(2)Mivel a KAP-nak konkrétabb válaszokat kell adnia az uniós, nemzetközi, nemzeti, regionális, helyi és mezőgazdasági üzemi szinten felmerülő kihívásokra és lehetőségekre, korszerűsíteni kell az irányítását, javítani kell az uniós célkitűzések terén felmutatott eredményeit, és jelentősen csökkenteni kell a vele járó adminisztratív terheket. A jövőbeli, teljesítményalapú KAP (az ún. „teljesítési modell”) keretében az Unió határozza meg az olyan alapvető politikai paramétereket, mint a KAP célkitűzései és alapkövetelményei, míg a tagállamok nagyobb felelősséget viselnek a tekintetben, hogy hogyan valósítják meg ezeket a konkrét célokat és célkitűzéseket. A nagyobb fokú szubszidiaritás révén hatékonyabban figyelembe vehetők a helyi körülmények és szükségletek, és a támogatások úgy alakíthatók, hogy maximálisan hozzájáruljanak az uniós célkitűzésekhez.

(3)A KAP koherenciájának biztosítása érdekében a jövőbeli KAP valamennyi beavatkozásának egy stratégiai támogatási tervbe kell illeszkednie, amely egyes olyan ágazati beavatkozásokat is magába foglal, melyekről korábban az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 rendelkezett.

(4)Az 1308/2013/EU rendelet II. melléklete tartalmaz egyes, az említett rendelet hatálya alá tartozó ágazatokhoz kapcsolódó fogalommeghatározásokat. Az említett melléklet II. részének B. szakaszában szereplő, a cukorágazatra vonatkozó fogalommeghatározásokat törölni kell, mivel azok a továbbiakban nem alkalmazandók. A mellékletben említett egyéb ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározásoknak az új tudományos ismeretek és a piaci fejlemények figyelembevételével történő naprakésszé tétele érdekében az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a fogalommeghatározások módosítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. Mindezek fényében az inulinszirup fogalommeghatározásának módosítása céljából a Bizottság részére az említett melléklet II. része A. szakaszának 4. pontjában adott egyedi felhatalmazást törölni kell.

(5)Az 1308/2013/EU rendelet I. részét egyszerűsíteni kell. Törölni kell a felesleges és elavult fogalommeghatározásokat, illetve a Bizottságot végrehajtási jogi aktusok elfogadására felhatalmazó rendelkezéseket.

(6)Az oktatási intézmények gyümölcs- és zöldségfélékkel, valamint tej- és tejtermékekkel történő ellátásához nyújtott uniós támogatásnak az 1308/2013/EU rendelet 23a. cikkében meghatározott felső határait naprakésszé kell tenni.

(7)Az 1308/2013/EU rendelet II. része I. címe II. fejezetének 2–6. szakaszában foglalt, a támogatási programokra vonatkozó rendelkezéseket törölni kell, mivel a jövőben az érintett ágazatokban valamennyi beavatkozás az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet 11 (a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet) rendelkezéseinek hatálya alá tartozik.

(8)Tekintettel a szőlővel beültetett területek tényleges nagyságának a 2014–2017-es időszakban több tagállamban bekövetkezett csökkésére, illetve az ebből eredő esetleges termeléskiesésre, az 1308/2013/EU rendelet 63. cikkének (1) bekezdése szerinti, új szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyek kiállításakor lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy válasszanak a jelenlegi számítási alap, illetve a területükön 2015. július 31-én ténylegesen szőlővel beültetett terület bizonyos százaléka között, mely utóbbit növelni kell az adott tagállamban 2016. január 1-jén engedélyekké történő átváltásra rendelkezésre álló, az 1234/2007/EK rendelet szerinti telepítési jogoknak megfelelő területtel.

(9)Módosítani kell a borszőlőfajták tagállamonkénti osztályozásának szabályait, azokba belefoglalva a korábban kizárt Noah, Othello, Isabelle, Jacquez, Clinton és Herbemont szőlőfajtákat. Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió bortermelése ellenállóbb legyen a betegségekkel szemben, és a változó éghajlati körülményekhez jobban alkalmazkodó szőlőfajtákat is felhasználhasson, rendelkezni kell arról, hogy a Vitis Labrusca fajhoz tartozó, illetve a Vitis vinifera, Vitis Labrusca faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből létrejött fajok is telepíthetők legyenek bortermelési céllal az Unióban.

(10)E törekvés jegyében, hogy a termelők a változó éghajlati körülményekhez jobban alkalmazkodó és a betegségekkel szemben ellenállóbb borszőlőfajtákat használhassanak, rendelkezni kell arról, hogy ne csak a Vitis vinifera-hoz tartozó szőlőfajtákból készült, hanem a Vitis vinifera és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből létrejött fajokból előállított termékek is kaphassanak eredetmegjelölést.

(11)A borimportra vonatkozó megfelelőségi igazolásokra és analitikai bizonylatokra vonatkozó rendelkezéseket az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel (a továbbiakban: EUMSZ) összhangban megkötött nemzetközi megállapodások fényében kell alkalmazni.

(12)Az eredetmegjelölés fogalommeghatározását össze kell hangolni a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló – a 94/800/EK tanácsi határozattal 12 jóváhagyott – megállapodásban 13 (ún. TRIPS-megállapodás) szereplő fogalommeghatározással, különösen annak 22. cikke (1) bekezdésével, amely szerint a megnevezésnek a terméket egy meghatározott régióból vagy területről származóként kell azonosítania.

(13)Az 1308/2013/EU rendelet 96. cikkében említett előzetes nemzeti eljárások keretében benyújtott oltalom iránti kérelmekre és az azokkal szemben emelt kifogásokra vonatkozó következetes döntéshozatal biztosítása érdekében a Bizottságot kellő időben és rendszeresen tájékoztatni kell arról, ha a nemzeti bíróságok vagy más szervek előtt eljárások indulnak a tagállam által a Bizottságnak az 1308/2013/EU rendelet 96. cikke (5) bekezdésének megfelelően bejelentett oltalom iránti kérelmekkel kapcsolatban. A Bizottságra megfelelő végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy ilyen esetekben adott esetben felfüggeszthesse a kérelem vizsgálatát mindaddig, amíg a nemzeti bíróság vagy egyéb nemzeti szerv meghozza határozatát az adott kérelem előzetes nemzeti eljárás során végzett tagállami értékelésével szembeni keresettel kapcsolatban.

(14)A földrajzi árujelzők bejegyzését egyszerűsíteni kell és gyorsabbá kell tenni azzal, hogy szét kell választani a szellemi tulajdonhoz fűződő szabályozásnak való megfelelés értékelését a termékleírás forgalmazási előírásoknak és címkézési szabályoknak való megfelelésének értékelésétől.

(15)A tagállami illetékes hatóságok által végzett értékelés az eljárás kulcsfontosságú eleme. Ismereteik, szakértelmük, illetve a rendelkezésükre álló adatok és tények alapján a tagállamok a legalkalmasabbak annak értékelésére, hogy a kérelemben szereplő információk pontosak és valósak-e. Ezért a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy az értékelés eredménye, amelyet a termékleírás releváns elemeit összefoglaló egységes dokumentumban hitelt érdemlően rögzítenek, megbízható és pontos. Ezt követően a szubszidiaritás elvének megfelelően a Bizottságnak is meg kell vizsgálnia a kérelmeket, hogy meggyőződjön egyrészt arról, hogy nem tartalmaznak nyilvánvaló hibákat, másrészt pedig arról, hogy mind az uniós jogot, mind a kérelmet benyújtó tagállamon kívüli felek érdekeit kellő mértékben figyelembe veszik.

(16)A kifogásolások benyújtására rendelkezésre álló időt három hónapra kell növelni annak biztosítása érdekében, hogy minden érdekelt félnek elegendő ideje legyen az oltalom iránti kérelem elemzésére, illetve esetlegesen egy felszólalási nyilatkozat benyújtására. Azt a célt tartva szem előtt, hogy az 1308/2013/EU rendelet és az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14 keretében egységes felszólalási eljárás kerüljön alkalmazásra, és így a tagállamok összehangoltan és hatékonyan továbbíthassák a Bizottságnak a területükön állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyektől vagy ott telephellyel rendelkező jogi személyektől érkező felszólalásokat, a természetes és jogi személyek felszólalásait a lakóhely vagy telephely szerinti tagállam hatóságain keresztül kell benyújtani. A felszólalási eljárás egyszerűsítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az oltalom megadásáról rendelkező végrehajtási jogi aktusban elutasítsa az elfogadhatatlan felszólalási nyilatkozatokat. Ezért törölni kell az 1308/2013/EU rendelet 111. cikkét, amely arra ad felhatalmazást a Bizottságnak, hogy az elfogadhatatlan kifogásokat külön végrehajtási jogi aktus útján utasítsa el.

(17)Az eljárási hatékonyság növelése, illetve az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmának megadásához biztosított egységes feltételek érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy az oltalom megadásáról a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül, végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezhessen azokban az esetekben, amikor az oltalom iránti kérelemmel kapcsolatban nem nyújtottak be elfogadható felszólalási nyilatkozatot. Amennyiben benyújtottak elfogadható felszólalási nyilatkozatot, a Bizottságot olyan végrehajtási hatáskörrel kell felruházni, amelynek értelmében a vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően rendelkezhet végrehajtási jogi aktusban az oltalom megadásáról vagy az oltalom iránti kérelem elutasításáról.

(18)Figyelemmel a TRIPS-megállapodásra, különösen annak 22. és 23. cikkére, valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményre 15 (a továbbiakban: GATT-egyezmény), különösen pedig annak az árutovábbítás szabadságáról szóló V. cikkére – mely egyezményeket a 94/800/EK tanácsi határozat hagyott jóvá, és amelyek közös célja az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmának megerősítése –, továbbá a hamisítás elleni eredményesebb fellépés érdekében az 1308/2013/EU rendelet 103. cikkének (2) bekezdésében biztosított oltalmat ki kell terjeszteni az Unió vámterületén áthaladó árukra, valamint az interneten vagy az elektronikus kereskedelem egyéb eszközei útján értékesített árukra is.

(19)Lehetővé kell tenni az olyan eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmának törlését, amelyek már nincsenek használatban, vagy amelyek esetében az 1308/2013/EU rendelet 95. cikkében említett kérelmező a továbbiakban nem kívánja fenntartani az oltalmat.

(20)Mivel folyamatosan nő a kereslet a szőlőből készült olyan innovatív termékek iránt, amelyeknek tényleges alkoholtartalma alacsonyabb az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében a szőlőből készült termékek tekintetében előírt minimális alkoholtartalomnál, lehetővé kell tenni az ilyen szőlőből készült innovatív termékek előállítását az Unión belül is.

(21)Következésképpen rendelkezni kell a szőlőből készült alkoholmentesített termékek és a szőlőből készült részlegesen alkoholmentesített termékek fogalommeghatározásáról. E fogalommeghatározásoknak figyelembe kell venniük a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) OIV-ECO 433-2012 számú, A bor részleges alkoholmentesítésével előállított italok, valamint OIV-ECO 523-2016 számú, Alkoholmentesítés útján módosított alkoholtartalmú borok című határozataiban foglalt fogalommeghatározásokat.

(22)Tekintettel arra, hogy biztosítani kell, hogy a borágazati termékek címkézésére és kiszerelésére vonatkozó szabályok a szőlőből készült alkoholmentesített vagy részlegesen alkoholmentesített termékekre is alkalmazandók legyenek, továbbá meg kell állapítani az Unión belül előállított egyes szőlőből készült alkoholmentesített vagy részlegesen alkoholmentesített termékek alkoholmentesítési eljárásaira irányadó szabályokat, illetve le kell fektetni a záróelemek használati feltételeit a borágazatban annak biztosítása céljából, hogy a fogyasztók védve legyenek az egyes italokhoz kapcsolódó egyes záróelemek félrevezető használatától, illetve egyes veszélyes záróelemektől, amelyekből szennyezések kerülhetnek az italokba, a Bizottságot fel kell hatalmazni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(23)A cukorágazatra vonatkozó termelésszabályozás és követelményrendszer a 2016/2017-es gazdasági év végén lejárt. Ezzel az 1308/2013/EU rendelet 124., valamint 127–144. cikke elavulttá vált, ezért ezeket törölni kell.

(24)A kenderbehozatalra vonatkozóan az 1308/2013/EU rendelet 189. cikkében rögzített intézkedések és szabályok feleslegesek és elavultak, ezért törölni kell azokat.

(25)Az 1308/2013/EU rendelet 192. és 193. cikkét törölni kell, mivel a cukorágazat termelésszabályozásának kivezetésére tekintettel ezen intézkedésekre a továbbiakban nincs szükség. Az Uniós piac harmadik országokból történő behozatal révén történő megfelelő ellátásának biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a cukornád- és a cukorrépamelaszra kivetett behozatali vámok felfüggesztése tekintetében.

(26)A Nairobiban megrendezet 10. WTO miniszteri konferencián 16 az exportversenyről 2015. december 19-én elfogadott miniszteri határozat az exportverseny-intézkedésekre vonatkozó szabályokat állapít meg. A dokumentum az exporttámogatások tekintetében előírja a WTO-tagoknak, hogy a határozat időpontjától kezdve szüntessék meg exporttámogatási jogosultságaikat. Ezért az export-visszatérítésre vonatkozóan az 1308/2013/EU rendelet 196–204. cikkében rögzített uniós rendelkezéseket törölni kell.

(27)Az exporthitelek, az exporthitel-garanciák és -biztosítási programok, a mezőgazdasági exporttal foglalkozó állami kereskedelmi vállalatok és a nemzetközi élelmezési segélyek tekintetében a tagállamok az uniós jognak megfelelő nemzeti intézkedéseket fogadhatnak el. Mivel az Unió és tagállamai tagjai a WTO-nak, e nemzeti intézkedéseknek – mint az uniós és a nemzetközi jog hatálya alá tartozó intézkedéseknek – egyúttal meg kell felelniük a 2015. december 19-i WTO miniszteri határozatnak is.

(28)A tej- és tejtermékpiacra, az iskolaprogram hatályának kibővítésére, valamint a versenyszabályok mezőgazdasági ágazatra való alkalmazására vonatkozó elavult bizottsági jelentéstételi kötelezettségeket törölni kell. A méhészeti ágazatra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeket integrálni kell az (EU) …/… rendeletbe (a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet).

(29)Tekintettel arra, hogy az (EU) …/… rendelet (a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet) hatályon kívül helyezi az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet 17 , a forgalmazási előírásokkal, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel, földrajzi jelzésekkel és hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos ellenőrzésekre és szankciókra vonatkozó rendelkezéseket be kell építeni az 1308/2013/EU rendeletbe.

(30)A mezőgazdasági válságokra képzett tartalékokra vonatkozó, az 1308/2013/EU rendelet V. részének III. fejezetében rögzített rendelkezéseket törölni kell, mivel a mezőgazdasági válságokra képzett tartalékokra vonatkozó aktualizált rendelkezéseket az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet 18 (horizontális rendelet) tartalmazza.

(31)Tekintettel az ízesített borászati termékekhez kapcsolódóan a 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19 címén bejegyzett földrajzi árujelzők korlátozott számára, az érintett termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára irányadó jogszabályi kereteket egyszerűsíteni kell. Az ízesített borászati termékekre és egyéb alkoholtartalmú italokra – a szeszes italok és az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében felsorolt szőlőből készült termékek kivételével – az egyéb mezőgazdasági termékekkel és élelmiszerekkel azonos jogi szabályozásnak és eljárásoknak kell vonatkozniuk. Az 1151/2012/EU rendelet hatályát ki kell terjeszteni az említett termékekre. A 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet e változásnak megfelelően módosítani kell mind a címe, mind pedig a hatálya, a fogalommeghatározásai, illetve az ízesített borászati termékek címkézésére vonatkozó rendelkezések tekintetében. A 251/2014/EU rendelet keretében oltalomban részesült megnevezések esetében biztosítani kell a zökkenőmentes átállást.

(32)Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésként, oltalom alatt álló földrajzi jelzésként vagy hagyományos különleges termékként történő bejegyzéshez kapcsolódóan az 1151/2012/EU rendeletben meghatározott eljárásokat észszerűsíteni és egyszerűsíteni kell annak érdekében, hogy az új megnevezések bejegyzésére rövidebb időn belül sor kerülhessen. A felszólalási eljárást egyszerűsíteni kell.

(33)Célszerű olyan egyedi eltérésekről rendelkezni, amelyek lehetővé teszik a hagyományos különleges termékek bejegyzett megnevezése mellett más megnevezések egyidejű használatát. A Bizottságnak átmeneti időszakokat kell meghatároznia a hagyományos különleges termékek megnevezését tartalmazó megjelölések használatára vonatkozóan, az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések esetében már meglévő hasonló átmeneti időszakokkal összhangban.

(34)A termékleírások módosításai tekintetében az 1151/2012/EU rendelet által előírt jóváhagyási eljárásokat egyszerűsíteni kell, különbséget téve uniós, illetve standard módosítások között. A szubszidiaritás elvének megfelelően a standard módosítások jóváhagyását a tagállamok hatáskörébe, míg a termékleírások uniós módosításainak jóváhagyását a Bizottság illetékességébe kell utalni.

(35)Aktualizálni kell a 228/2013/EU rendelet 20 és a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 21 keretében hozott intézkedések finanszírozására rendelkezésre álló pénzügyi források összegét.

(36)Az 1308/2013/EU, az 1151/2012/EU, a 251/2014/EU, a 228/2013/EU és a 229/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(37)Átmeneti rendelkezéseket kell kialakítani az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, oltalom alatt álló földrajzi jelzések és hagyományos különleges termékek oltalom alá helyezése, illetve bejegyzése iránt e rendelet hatályba lépésének időpontja előtt benyújtott kérelmek tekintetében, továbbá az olívaolaj, az étkezési olajbogyó, a gyümölcs és a zöldség, a borágazat, a méhészeti ágazat, valamint a komlóágazat 1308/2013/EU rendelet 29–60. cikke szerinti támogatási rendszereinek keretében 2021. január 1-je előtt felmerült kiadások tekintetében.

(38)Az (EU) …/… rendeletben (a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet) rögzített új jogszabályi keretekre való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében az 1308/2013/EU rendeletnek az egyes támogatási rendszerek és a mezőgazdasági válságokra képzett tartalékok tekintetében végrehajtott módosításait, valamint a 228/2013/EU és a 229/2013/EU rendelet módosításait tartalmazó rendelkezéseknek 2021. január 1-jével célszerű hatályba lépniük.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk
Az 1308/2013/EU rendelet módosításai

Az 1308/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdést el kell hagyni;

b)a (3) és (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, e rendelet alkalmazásában az (EU) …/... európai parlamenti és tanácsi rendeletben* [horizontális rendelet] és az (EU)…/... európai parlamenti és tanácsi rendeletben** [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a fogalommeghatározásoknak a piaci fejlemények fényében történő naprakésszé tételéhez szükséges mértékben a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben szereplő ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározások módosítása céljából.

----------------------------

*Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete (...) a közös agrárpolitika finanszírozásáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L …, ......, … o.).

**Az Európai Parlament és a Tanács (EU)…/… rendelete a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L …, ......, … o.).”;

2.Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk
A rizs átváltási arányai

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a rizs átváltási arányainak a feldolgozás különböző szakaszai tekintetében történő rögzítésére.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”;

3.A 6. cikket el kell hagyni;

4.A II. rész I. címének II. fejezete a következőképpen módosul:

a)a cím helyébe a következő szöveg lép:

„II. FEJEZET

Az oktatási intézmények gyümölcs- és zöldségfélékkel, valamint tej- és tejtermékekkel történő ellátásának támogatása

b)az „1. szakasz” sort és a szakasz címét el kell hagyni;

c)A 23a. cikk a következőképpen módosul:

i.az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)A (4) bekezdés sérelme nélkül, az iskolaprogram keretében a termékek elosztásához, a kísérő oktatási intézkedésekhez és a 23. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolódó költségekhez nyújtott támogatás nem haladhatja meg a 220 804 135 eurót tanévenként.

Ezen az általános értékhatáron belül, a támogatás nem haladhatja meg az alábbi összegeket:

a)az iskolagyümölcs- és zöldség esetében: 130 608 466 EUR-t tanévenként;

b)az iskolatej esetében: 90 195 669 EUR-t tanévenként.”;

ii.a (2) bekezdés harmadik albekezdésében az utolsó mondatot el kell hagyni;

iii.a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)Az (1) bekezdésben megállapított 220 804 135 EUR-s általános értékhatár túllépése nélkül tanévenként egy alkalommal bármely tagállam átcsoportosíthatja egyik vagy másik indikatív előirányzatának legfeljebb 20 %-át a másik javára.”;

d)a 29. cikktől a 60. cikkig terjedő 2–6. szakaszokat el kell hagyni;

5.A 63. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)A tagállamok minden évben akkora területre biztosítanak engedélyt új telepítések számára, amely megfelel:

a)a területükön már szőlővel betelepített teljes terület 1 %-ának, az előző év július 31-i adatokat figyelembe véve; vagy

b)a területükön már szőlővel betelepített terület 1 %-ának, a 2015. július 31-i adatokat figyelembe véve, valamint a területükön a termelők részére az 1234/2007/EK rendelet 85h., 85i. és 85k. cikkének megfelelően megadott és e rendelet 68. cikke értelmében engedélyekre átváltható, 2016. január 1-jén rendelkezésre álló telepítési jogok által lefedett területnek.”;

6.A 81. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)A tagállamok – a (3) bekezdésre is figyelemmel – osztályba sorolják azokat a borszőlőfajtákat, amelyek a területükön bortermelés céljából telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók.

A tagállamok az alábbi feltételeknek megfelelő borszőlőfajtákat sorolhatják osztályba:

a)az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera vagy a Vitis Labrusca fajhoz tartozik; vagy

b)az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera, Vitis Labrusca faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből jött létre.

Amennyiben valamely borszőlőfajtát törlik az első albekezdésben említett osztályozásból, az adott fajta egyedeit a törléstől számított tizenöt éven belül ki kell vágni.”;

7.A 90. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az EUMSZ-el összhangban megkötött nemzetközi megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezés hiányában az (1) bekezdésben említett termékek behozatala a következők bemutatásához van kötve:

a) az (1) és a (2) bekezdésben említett rendelkezéseknek való megfelelést tanúsító igazolás, amelyet a Bizottság által közzéteendő jegyzékben szereplő illetékes szerv állított ki a termék származási országában;

b) a termék származási országa által kijelölt szerv vagy hivatal részéről kiállított analitikai bizonylat, ha a terméket közvetlen emberi fogyasztásra szánják.”;

8.A II. rész II. címe 1. fejezetének 1. szakasza a következő 4a. alszakasszal egészül ki:

„4a. alszakasz

Ellenőrzések és szankciók

90a. cikk
Forgalmazási szabályokhoz kapcsolódó ellenőrzések és szankciók

(1)A borágazatra vonatkozóan az (EU) […/…] rendelet (horizontális rendelet) 57. cikke alapján elfogadott jogi aktusok sérelme nélkül, az uniós szabályok borágazatban történő megsértése esetén a tagállamok az említett rendelet (horizontális rendelet) IV. címének I. fejezetével összhangban arányos, hatékony és visszatartó erejű szankciókat alkalmaznak.

(2)Az uniós pénzügyi eszközök védelme, valamint az uniós borok identitásának, származásának és minőségének megóvása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon az alábbiak céljából:

a)a csalások felderítése érdekében az izotóp adatok analitikai adatbankjának létrehozása, amelynek alapját a tagállamok által gyűjtött minták képezik;

b)az ellenőrző szervekre és a köztük megvalósuló kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó szabályok;

c)a tagállamok megállapításainak közös felhasználására vonatkozó szabályok.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján fogadhatja el a következőkre vonatkozó szükséges intézkedéseket:

a)a tagállami adatbankokra és az izotóp adatok – a csalások felderítésében segítséget nyújtó – analitikai adatbankjára vonatkozó eljárások;

b)az ellenőrző hatóságok és szervek közötti együttműködésre és segítségnyújtásra vonatkozó eljárások;

c)a (3) bekezdésben említett kötelezettség tekintetében a forgalmazási előírásoknak való megfelelés ellenőrzésének elvégzésére, az ellenőrzések elvégzéséért felelős hatóságokra, továbbá az ellenőrzések tartalmára, gyakoriságára, valamint a forgalmazás azon szakaszára vonatkozó szabályok, amelyben a szóban forgó ellenőrzéseket el kell végezni.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”;

9.A 93. cikk a következőképpen módosul: 

a)az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)„eredetmegjelölés”: a 92. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használt megnevezés:

i.amelynek minősége vagy jellemzői főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és adott esetben emberi tényezőknek köszönhetők;

ii.amely egy meghatározott helyről, régióból vagy – kivételes esetekben – országból származik;

iii.amely olyan szőlőből készült, amely kizárólag a szóban forgó földrajzi területről származik;

iv.amelynek előállítása az adott földrajzi területen történik; és

v.amelyet a Vitis vinifera fajból vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó fajok keresztezéséből létrejött szőlőfajtából állítanak elő.”;

b)a (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)megfelelnek az (1) bekezdés a) pontjának i–v. alpontjában említett követelményeknek; és”;

c)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)Az (1) bekezdés a) pontjának iv. alpontjában és b) pontjának iii. alpontjában említett termelés a szüreteléstől a borkészítési folyamat lezárulásáig végrehajtott műveletek összességét jelenti, nem foglalja ugyanakkor magában az előállítási szakaszt követően elvégzett eljárásokat.”;

10.A 94. cikk (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A megnevezések oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé vagy földrajzi jelzéssé való minősítése iránti kérelemnek magában kell foglalnia a következőket:”;

11.A 96. cikk a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot, amennyiben valamely nemzeti bíróság vagy egyéb nemzeti szerv előtt eljárás indul a tagállam által a Bizottság részére az (5) bekezdésnek megfelelően továbbított oltalom iránti kérelemmel kapcsolatban.

(7)A Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktust fogad el a 97. cikk (2) bekezdésében említett kérelem vizsgálatának felfüggesztése céljából, amíg a nemzeti bíróság vagy egyéb nemzeti szerv meghozza határozatát az oltalom iránti kérelemmel szembeni keresettel kapcsolatban, amely esetében a tagállam az előzetes nemzeti eljárás keretében korábban úgy ítélte meg, hogy az (5) bekezdésnek megfelelően teljesíti az előírt követelményeket.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.”; 

12.A 97. cikk (2), (3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)A Bizottság megvizsgálja a 94. cikk és a 96. cikk (5) bekezdése alapján részére továbbított oltalom iránti kérelmeket. Ellenőrzi, hogy nem tartalmaznak-e nyilvánvaló hibákat, figyelembe véve az érintett tagállam által lefolytatott előzetes nemzeti eljárás eredményeit.

A bizottsági vizsgálat nem tarthat tovább a kérelem tagállamtól való beérkezésétől számított hat hónapnál. Ezen időtartam túllépése esetén a Bizottság írásban értesíti a kérelmezőt a késedelem okáról.

(3)Amennyiben az e cikk (2) bekezdése alapján elvégzett vizsgálat nyomán a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 93., 100. és 101. cikkben meghatározott feltételek teljesülnek, végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezik a 94. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentumnak és az előzetes nemzeti eljárás során közzétett termékleírásra vonatkozó hivatkozásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

(4)Amennyiben az e cikk (2) bekezdése alapján elvégzett vizsgálat nyomán a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 93., 100. és 101. cikkben meghatározott feltételek nem teljesülnek, végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezik a kérelem elutasításáról.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”;

13.A 98. és a 99. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„98. cikk
Kifogásolási eljárás

A 94. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentumnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele időpontjától számított három hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország hatósága, valamint bármely olyan, harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy, akinek, illetve amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, kifogásolási nyilatkozatot nyújthat be a Bizottsághoz. A kifogásolási nyilatkozatot megfelelő indokolással kell alátámasztani.

Bármely olyan, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely olyan tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel, amely nem azonos az oltalom iránti kérelmet továbbító tagállammal, a lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam hatóságain keresztül kifogásolási nyilatkozatot nyújthat be olyan határidőn belül, amely lehetővé teszi a kifogásolási nyilatkozatnak az első bekezdés szerinti határidőn belül történő benyújtását.

99. cikk
Határozat az oltalomról

(1)Amennyiben nem érkezett be hozzá a 98. cikk szerinti elfogadható kifogásolási nyilatkozat, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján rendelkezik az oltalom megadásáról. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

(2) Amennyiben beérkezett hozzá elfogadható kifogásolási nyilatkozat, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezik az oltalom megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3) Az e cikknek megfelelően megadott oltalom nem sértheti a termék egyéb uniós szabályoknak, különösen a termékek forgalomba hozatalára, a forgalmazásra és az élelmiszerek címkézésére vonatkozó uniós rendelkezéseknek való megfelelését.”;

14.A 103. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)A (2) bekezdésben említett oltalom az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belüli szabad forgalmazásra nem bocsátott árukra, valamint az Unióban elektronikus kereskedelmi eszközök útján forgalomba hozott árukra is alkalmazandó.”;

15.Az 106. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„106. cikk
Törlés

A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik ország, illetve jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kellőképpen megindokolt kérésére – végrehajtási jogi aktusok útján határozhat az olyan eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmának törléséről, amelyek esetében az alábbi feltételek legalább egyike fennáll:

a)a kapcsolódó termékleírásnak való megfelelés már nem biztosított;

b)legalább hét egymást követő évben nem hoztak forgalomba az adott eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést viselő terméket;

c)a 95. cikkben előírt feltételeknek megfelelő kérelmező kijelenti, hogy a továbbiakban nem igényli az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának fenntartását.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”;

16.A 111. cikket el kell hagyni;

17.A II. rész II. címe 1. fejezetének 2. szakasza a következő 4. alszakasszal egészül ki:

„4. alszakasz

Az eredetmegjelölésekkel, földrajzi jelzésekkel és hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos ellenőrzések

116a. cikk
Ellenőrzések

(1)A tagállamok megteszik az ahhoz szükséges lépéseket, hogy megszüntessék az e rendeletben említett, oltalom alatt álló eredetmegjelölések, oltalom alatt álló földrajzi jelzések és oltalom alatt álló hagyományos kifejezések jogszerűtlen használatát.

(2)A tagállamok kijelölik azt az illetékes hatóságot, amely felelős az e szakaszban meghatározott kötelezettségek tekintetében az ellenőrzések elvégzéséért. E célból az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 4. cikkének (2) és (4) bekezdése, valamint 5. cikkének (1), (4) és (5) bekezdése alkalmazandó.

(3)Az Unión belül a termékleírásnak való megfelelés éves ellenőrzését a bor készítése során, valamint kiszerelése közben vagy után a (2) bekezdésben említett illetékes hatóság, vagy az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 5. pontja szerinti, az említett rendelet II. címének III. fejezetében megállapított kritériumoknak megfelelően terméktanúsító szervként eljáró egy vagy több felhatalmazással rendelkező szervezet biztosítja.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a következők meghatározása céljából:

a)a tagállamok által a Bizottsággal közlendő információk;

b)a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzéséért felelős hatóságra vonatkozó szabályok, beleértve azt az esetet is, ha a földrajzi terület harmadik országban van;

c)a tagállamok által az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések és az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések jogszerűtlen használatának megakadályozása érdekében végrehajtandó intézkedések;

d)a tagállamok által elvégzendő ellenőrzések és vizsgálatok, beleértve a laboratóriumi vizsgálatokat is.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

*Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).”;

18.A 119. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az Unióban forgalmazott vagy kivitelre szánt, a VII. melléklet II. részének 1–11., 13., 15., 16., 18. és 19. pontjában említett termékek címkézésének és kiszerelésének a következő kötelező adatokat kell tartalmaznia:”;

b)a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tagállamok intézkedéseket tesznek annak biztosítására, hogy az (1) bekezdésben említett azon termékek, amelyek címkézése nem felel meg az e rendeletben foglaltaknak, ne kerüljenek piaci forgalomba, illetve amennyiben már forgalomba kerültek, kivonják őket a forgalomból.”

19.A 120. cikk (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A VII. melléklet II. részének 1–11., 13., 15., 16. 18. és 19. pontjában említett termékek címkéje és kiszerelése különösen a következő választható adatokat tartalmazhatja:”;

20.A 122. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)a b) pont ii. alpontját el kell hagyni;

b)a c) pont a következő iii. alponttal egészül ki:

„iii.az adott gazdaságra utaló kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek.”;

c)a d) pont i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„i.bizonyos palackformák és záróelemek használatára vonatkozó feltételek, valamint egyes egyedi palackformák jegyzéke;”;

21.A II. rész II. címe II. fejezetének 1. szakasza a következőképpen módosul:

a)a 124. cikket el kell hagyni;

b)az „1. Alszakasz” sort és az alszakasz címét el kell hagyni;

c)a 127. cikktől a 144. cikkig terjedő 2. és 3. alszakaszt el kell hagyni;

22.A 145. cikk (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Azok a tagállamok, amelyek KAP-stratégiai tervében az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 52. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően szerepel a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása, a szőlőkataszter alapján minden év március 1-jéig benyújtják a Bizottságnak a termelési potenciáljukra vonatkozó, naprakésszé tett jegyzéket.”;

23.A 189. cikket el kell hagyni;

24.A 192. és 193. cikket el kell hagyni;

25.A IV. fejezet a következő 193a. cikkel egészül ki:

„193a. cikk
A melaszra vonatkozó behozatali vámok felfüggesztése

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezhet az 1703 KN-kód alá tartozó melaszra alkalmazandó behozatali vámok teljes vagy részleges felfüggesztéséről.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.”;

26.A III. rész 196. cikktől 204. cikkig terjedő VI. fejezetét el kell hagyni;

27.A 225. cikk a)–d) pontját el kell hagyni;

28.Az V. rész III. fejezetét (226. cikk) el kell hagyni;

29.A II. melléklet II. része a következőképpen módosul:

a)az A. szakasz 4. pontjának második mondatát el kell hagyni;

b)a B. szakaszt el kell hagyni;

30.A III. melléklet a következőképpen módosul:

a)a cím helyébe a következő szöveg lép:

„AZ 1370/2013/EU RENDELET* 1A. CIKKÉBEN EMLÍTETT RIZS ÉS CUKOR SZABVÁNYOS MINŐSÉGE

*A Tanács 1370/2013/EU rendelete (2013. december 16.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról (HL L 346., 2013.12.20., 12. o.)”;

b)a B. rész I. szakaszát el kell hagyni;

31.A VI. mellékletet el kell hagyni;

32.A VII. melléklet II. része a következő 18. és 19. ponttal egészül ki:

„18.Az 1. és a 4–9. pontban említett szőlőből készült termékek megnevezése kiegészíthető az „alkoholmentesített” kifejezéssel, amennyiben az adott termék:

a)az 1. pont meghatározása szerinti borból, a 4. pont meghatározása szerinti pezsgőből, az 5. pont meghatározása szerinti minőségi pezsgőből, a 6. pont meghatározása szerinti illatos minőségi pezsgőből, a 7. pont meghatározása szerinti szén-dioxid hozzáadásával készült habzóborból, a 8. pont meghatározása szerinti gyöngyözőborból vagy a 9. pont meghatározása szerinti szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőborból készült;

b)a VIII. melléklet I. részének E. szakaszában leírt alkoholmentesítési eljáráson ment keresztül; és

c)összes alkoholtartalma legfeljebb 0,5 térfogatszázalék.

19.Az 1. és a 4–9. pontban említett szőlőből készült termékek megnevezése kiegészíthető a „részlegesen alkoholmentesített” kifejezéssel, amennyiben az adott termék:

a)az 1. pont meghatározása szerinti borból, a 4. pont meghatározása szerinti pezsgőből, az 5. pont meghatározása szerinti minőségi pezsgőből, a 6. pont meghatározása szerinti illatos minőségi pezsgőből, a 7. pont meghatározása szerinti szén-dioxid hozzáadásával készült habzóborból, a 8. pont meghatározása szerinti gyöngyözőborból vagy a 9. pont meghatározása szerinti szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőborból készült;

b)a VIII. melléklet I. részének E. szakaszában leírt alkoholmentesítési eljáráson ment keresztül; és

c)összes alkoholtartalma legfeljebb 0,5 térfogatszázalék, és a VIII. melléklet I. részének E. szakaszában leírt eljárások elvégzését követően összes alkoholtartalma több mint 20 térfogatszázalékkal csökkent eredeti összes alkoholtartalmához képest.”;

33.A VIII. melléklet I. része a következő E. szakasszal egészül ki:

„E.Alkoholmentesítési eljárás

Az alábbi alkoholmentesítési eljárások engedélyezhetők, akár önmagukban, akár együttesen alkalmazva, a VII. melléklet II. részének 1. és 4–9. pontjában említett szőlőből készült termékek etanoltartalmának részleges vagy majdnem teljes redukálására:

a)részleges vákuumos párologtatás;

b)membrántechnikák;

c)lepárlás.

Az alkoholmentesítési eljárások nem eredményezhetik a szőlőből készült termék érzékszervi jellemzőinek elváltozását. A szőlőből készült termékekben található etanoltartalom kivonásának a szőlőmust cukortartalmának növelésével kell együtt járnia.”.

2. cikk
Az 1151/2012/EU rendelet módosításai

Az 1151/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A 2. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)Ez a rendelet nem alkalmazandó az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében meghatározott szeszes italokra vagy szőlőből készült termékekre, kivéve a borecetet.

(3)Ez a rendelet, és különösen az 52. cikk alapján történt bejegyzések nem sérthetik a termék egyéb uniós szabályoknak, különösen a termékek forgalomba hozatalára, a forgalmazásra és az élelmiszerek címkézésére vonatkozó uniós rendelkezéseknek való megfelelését.”;

2.Az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)amelynek minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és adott esetben emberi tényezőknek köszönhetők;”;

3.A 7. cikk (1) bekezdésének d) pontját el kell hagyni;

4.A 10. cikk (1) bekezdése bevezető mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Az 51. cikk (1) bekezdésében említett, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatok csak akkor fogadhatók el, ha azok az említett bekezdésben meghatározott határidőn belül érkeztek be a Bizottsághoz, és:”;

5.A 13. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)Az (1) bekezdésben említett oltalom az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belüli szabad forgalmazásra nem bocsátott árukra, valamint az elektronikus kereskedelmi eszközök útján forgalomba hozott árukra is alkalmazandó.”;

6.A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„E végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.”;

b)a (2) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A 14. cikk sérelme nélkül, indokolt esetekben a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) bekezdésében említett átmeneti időszak meghosszabbítása céljából, amennyiben bizonyítható, hogy:”;

7.a szöveg a következő 16a. cikkel egészül ki:

„16a. cikk
Ízesített borászati termékek meglévő földrajzi árujelzői

Azokat az elnevezéseket, amelyek szerepelnek a 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* 21. cikke szerint létrehozott nyilvántartásban, automatikusan fel kell venni az e rendelet 11. cikkében említett nyilvántartásba. Az elnevezésekhez kapcsolódó termékleírásokat az e rendelet 7. cikkének alkalmazása szerinti termékleírásként kell tekinteni.

*Az Európai Parlament és a Tanács 251/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 14. o.).”;

8.A 21. cikk (1) bekezdése bevezető mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Az 51. cikk (1) bekezdésében említett, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatok csak akkor fogadhatók el, ha azok a határidő lejárta előtt érkeztek be a Bizottsághoz, és:”;

9.a szöveg a következő 24a. cikkel egészül ki:

„24a. cikk
A hagyományos különleges termékekre alkalmazandó átmeneti időszakok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el legfeljebb öt évig tartó átmeneti időszak biztosítása céljából az olyan termékek esetében, amelyek megnevezése egy, a 24. cikk (1) bekezdésével ellentétes megnevezésből áll vagy azt tartalmazza, annak érdekében, hogy a forgalmazás céljából használt megjelölést továbbra is használni lehessen, amennyiben a 49. cikk (3) bekezdésében vagy az 51. cikkben említett, elfogadható felszólalási nyilatkozat azt bizonyítja, hogy az elnevezés az 50. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti közzététel időpontját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen használatban volt az uniós piacon.

E végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.”;

10.A 49. cikk a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8)A tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot, amennyiben valamely nemzeti bíróság vagy egyéb nemzeti szerv előtt eljárás indul a Bizottság részére a (4) bekezdésnek megfelelően továbbított kérelemmel kapcsolatban.

(9)A Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktust fogad el az 50. cikkben említett bejegyzés iránti kérelem vizsgálatának felfüggesztése céljából, amíg a nemzeti bíróság vagy egyéb nemzeti szerv meghozza határozatát a bejegyzés iránti kérelemmel szembeni keresettel kapcsolatban, amelyről a tagállam az előzetes nemzeti eljárás keretében korábban a (4) bekezdésnek megfelelően kedvező határozatot hozott.

E végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.”;

11.Az 50. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„50. cikk
A Bizottság általi vizsgálat és a felszólalási eljárás céljából történő közzététel

(1)A Bizottság megvizsgálja a 49. cikk (4) és (5) bekezdése alapján részére továbbított bejegyzés iránti kérelmeket. Ellenőrzi, hogy a kérelmek nem tartalmaznak-e nyilvánvaló hibákat, figyelembe véve az érintett tagállam által lefolytatott vizsgálati és felszólalási eljárás eredményeit.

A bizottsági vizsgálat nem tarthat tovább a kérelem tagállamtól való beérkezésétől számított hat hónapnál. Ezen időtartam túllépése esetén a Bizottság írásban értesíti a kérelmezőt a késedelem okáról.

A Bizottság legalább havonta közzéteszi a hozzá benyújtott bejegyzés iránti kérelmekben foglalt elnevezések listáját, valamint benyújtásuk időpontját.

(2)Amennyiben az (1) bekezdésnek megfelelően elvégzett vizsgálat nyomán a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a II. cím szerinti rendszer keretében benyújtott bejegyzés iránti kérelmek esetében teljesültek az 5. és 6. cikkben előírt feltételek, illetve hogy a III. cím szerinti rendszer keretében benyújtott kérelmek esetében teljesültek a 18. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt feltételek, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az alábbi dokumentumokat:

a)a II. cím szerinti rendszer keretében benyújtott kérelmek esetében az egységes dokumentumot és a termékleírás közzétételére való hivatkozást;

b)a III. cím szerinti rendszer keretében benyújtott kérelmek esetében a termékleírást.”;

12.Az 51. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel időpontjától számított három hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország hatósága, valamint bármely olyan, harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy, akinek, illetve amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot nyújthat be a Bizottsághoz.

Bármely olyan, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely olyan tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel, amely nem azonos azzal a tagállammal, ahol a kérelmet benyújtották, a lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállamban indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot nyújthat be olyan határidőn belül, amely lehetővé teszi az első albekezdés szerinti felszólalás benyújtását.”;

b)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)A Bizottság megvizsgálja az indokolással ellátott felszólalási nyilatkozat elfogadhatóságát, az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések esetében elsősorban a 10. cikkben említett felszólalási indokok, a hagyományos különleges termékek esetében pedig elsősorban a 21. cikkben említett felszólalási indokok alapján.”;

c)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az indokolással ellátott felszólalási nyilatkozat elfogadható, a kérelemnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított öt hónapon belül felhívja az indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot benyújtó hatóságot vagy személyt és a kérelmet a Bizottsághoz benyújtó hatóságot vagy szervet, hogy észszerű – legfeljebb három hónapos – határidőn belül folytassák le a szükséges konzultációkat.

Az indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot benyújtó hatóság vagy személy és a kérelmet benyújtó hatóság vagy szerv indokolatlan késedelem nélkül megkezdi ezeket a szükséges konzultációkat. Átadják egymásnak az annak értékeléséhez szükséges információkat, hogy a bejegyzés iránti kérelem megfelel-e az e rendeletben foglalt feltételeknek. Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutniuk, ezeket az információkat át kell adni a Bizottság részére.

A konzultációkra rendelkezésre álló időszakot annak időtartama alatt a Bizottság a kérelmező kérésére legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.”;

d)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottsághoz az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésének megfelelően eljuttatott indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot és egyéb dokumentumokat az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni.”;

13.Az 52. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)Ha a Bizottsághoz nem érkezik az 51. cikk szerinti elfogadható indokolással ellátott felszólalási nyilatkozat, az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogad el az elnevezés bejegyzése céljából.”;

14.Az 53. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)A termékleírások módosításai fontosságuk szerint két kategóriába sorolhatók: uniós módosítások, amelyek uniós szintű felszólalási eljárást igényelnek, illetve standard módosítások, amelyeket tagállami szinten vagy harmadik országok szintjén kell kezelni.

A módosítás uniós módosításnak minősül, amennyiben:

a)az oltalom alatt álló eredetmegjelölés, oltalom alatt álló földrajzi jelzés vagy hagyományos különleges termék elnevezésének változásával jár;

b)érvénytelenné teheti az oltalom alatt álló eredetmegjelölések esetében az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések esetében az 5. cikk (2) bekezdésében említett kapcsolatot;

c)változásokat vezet be az előállítás módjában vagy a hagyományos különleges termékek esetében a hagyományosan használt nyersanyagok vagy összetevők felhasználásában;

d)új korlátozásokat von magával a termék forgalmazásának tekintetében.

A termékleírás minden egyéb módosítása standard módosításnak minősül. Minden olyan átmeneti módosítás, amely a termékleírás kötelező egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatósági bevezetésének következményeként történő ideiglenes megváltoztatásával függ össze, illetve amely az illetékes hatóságok által hivatalosan elismert természeti katasztrófa vagy kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt válik szükségessé, szintén standard módosításnak minősül.

Az uniós módosításokat a Bizottság hagyja jóvá. A jóváhagyási eljárásnak értelemszerűen követnie kell a 49–52. cikkben meghatározott eljárást.

A standard módosításokat az a tagállam hagyja jóvá, amelynek területén az érintett termék előállítási területe található; a módosításokról értesíteni kell a Bizottságot. A harmadik országok a standard módosításokat az érintett harmadik országban alkalmazandó jognak megfelelően hagyják jóvá, és azokról értesítik a Bizottságot.

A módosítások vizsgálatát a termékleírás egyéb elemeinek figyelembevételével kell elvégezni. A Bizottság vagy az érintett tagállam szükség esetén felszólíthatja a kérelmezőt, hogy a termékleírás egyéb elemeit is módosítsa.

(3)Az uniós, illetve standard módosítási kérelmekkel kapcsolatos igazgatási eljárás megkönnyítése érdekében – beleértve azokat az eseteket is, amikor a módosítás semmilyen módon nem érinti az egységes dokumentumot – a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a módosításokra vonatkozó kérelmezési eljárás szabályainak kiegészítése céljából.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a módosítási kérelmekkel kapcsolatos eljárásra, a módosítási kérelem formájára és előterjesztésére, valamint a standard módosításokról a Bizottságnak küldendő értesítésekre vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. E végrehajtási jogi aktusokat a 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”;

15.Az I. melléklet I. pontja a következő franciabekezdésekkel egészül ki:

„-a 251/2014/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott ízesített borászati termékek;

-egyéb alkoholtartalmú italok, a szeszes italok és az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében felsorolt szőlőből készült termékek kivételével.”.

3. cikk
A 251/2014/EU rendelet módosításai

1.a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Parlament és a Tanács 251/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről és jelöléséről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről”

2.Az 1. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)Ez a rendelet az ízesített borászati termékek meghatározására, megnevezésére, kiszerelésére és jelölésére vonatkozó szabályokat határozza meg.”;

3.A 2. cikk 3. pontját el kell hagyni;

4.Az 5. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)A kereskedelmi megnevezéseket ki lehet egészíteni vagy fel lehet váltani valamely ízesített borászati terméknek az 1151/2012/EU rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzőjével.”

5.A 8. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)Az ízesített borászati termék 1151/2012/EU rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzőjének neve azon a nyelven vagy nyelveken szerepel a címkén, amelyen bejegyezték, még akkor is, ha a földrajzi árujelző e rendelet 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban helyettesíti a kereskedelmi megnevezést.

Amennyiben az ízesített borászati termék 1151/2012/EU rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzőjének neve nem a latin ábécé betűivel írandó, úgy a név az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén is feltüntethető.”;

6.A 9. cikket el kell hagyni;

7.A III. fejezetet el kell hagyni.

4. cikk
A 228/2013/EU rendelet módosítása

A 30. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Minden egyes pénzügyi év tekintetében az Unió finanszírozza a III. és IV. fejezetben foglalt rendelkezéseket évente a következő felső összeghatárig:

-Franciaország tengerentúli megyéi: 267 580 000 EUR

-Azori-szigetek és Madeira:102 080 000 EUR

-Kanári-szigetek:257 970 000 EUR

(3) Az egyes pénzügyi években a III. fejezetben foglalt intézkedések finanszírozására nyújtott összegek nem haladhatják meg az alábbi összegeket:

-Franciaország tengerentúli megyéi: 25 900 000 EUR

-Azori-szigetek és Madeira:20 400 000 EUR

-Kanári-szigetek:69 900 000 EUR

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza azokat a követelményeket, amelyek szerint a tagállamok módosíthatják az ellátási szabályok kedvezményeiben részesülő különböző termékekhez évente hozzárendelt források előirányzatát. E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”.

5. cikk
A 229/2013/EU rendelet módosítása

A 18. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az Unió a III. és a IV. fejezetben előírt intézkedéseket legfeljebb évi 23 000 000 EUR erejéig finanszírozza.

(3) A III. fejezetben említett egyedi ellátási szabályok finanszírozására előirányzott összeg nem haladhatja meg a 6 830 000 EUR-t.”.

6. cikk
Átmeneti rendelkezések

1.Az e rendelet hatálybalépésének időpontja előtt alkalmazandó szabályokat továbbra is alkalmazni kell az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalom alá helyezése iránt az 1308/2013/EU rendelet alapján a Bizottsághoz e rendelet hatálybalépésének időpontja előtt benyújtott kérelmekre, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, oltalom alatt álló földrajzi jelzések vagy hagyományos különleges termékek bejegyzése iránt az 1151/2012/EU rendelet alapján a Bizottsághoz e rendelet hatálybalépésének időpontja előtt benyújtott kérelmekre.

2.Az e rendelet hatálybalépésének időpontja előtt alkalmazandó szabályokat továbbra is alkalmazni kell az ízesített borászati termékek földrajzi jelzésként való oltalom alá helyezése iránt a 251/2014/EU rendelet alapján a Bizottsághoz e rendelet hatálybalépésének időpontja előtt benyújtott kérelmekre. A bejegyzésre vonatkozó határozatot ugyanakkor az 1151/2012/EU rendeletnek az e rendelet 2. cikke 13. pontjával módosított 52. cikke alapján kell meghozni.

3.Az 1308/2013/EU rendelet 29–60. cikke 2021. január 1-jét követően továbbra is alkalmazandó az említett cikkekben hivatkozott támogatási programok keretében 2021. január 1-je előtt felmerült költségek tekintetében.

7. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [X]. napon lép hatályba.

Az 1. cikk 1. pontjának b) alpontja, 4., 8., 17., 22., 27., 28. és 31. pontja, valamint a 4. és az 5. cikk 2021. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

◻ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 22  

☒ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre 

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

☒ határozott időtartam

–☒    időtartam: 2021.1.1. – 2027.12.31.

–☒    Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatokra, 2021-től 2027 utánig a kifizetési előirányzatokra

☒ határozatlan időtartam a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet, az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet és az egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról szóló 229/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat esetében.

–Végrehajtás 2021-től (költségvetési év).

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 23  

☒ Bizottság általi közvetlen irányítás

–☒    a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–☒    végrehajtó ügynökségen keresztül

☒ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret fejezete és a költségvetés javasolt új kiadási tétele/tételeinek előzetes listája 24  

A fenti táblázatban felsorolt költségvetési tételek jegyzéke előzetes jellegű, és nem befolyásolja az éves költségvetési eljárás keretében a Bizottság által előterjesztett konkrét költségvetési nómenklatúrát.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A végösszegek a kerekítés miatt nem egyeznek.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

A végösszegek a kerekítés miatt nem egyeznek.

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A végösszegek a kerekítés miatt nem egyeznek.

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés

–☒    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–◻    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–☒    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–☒ a javaslat más bevételre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel költségvetési tételhez van-e rendelve ☒    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    [COM(2018) 322 final – TPK-rendelet].

(2)    Létrehozásáról a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról  szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 110. cikke és a közös agrárpolitika közös monitoring- és értékelési keretének alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2014. július 22-i 834/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet rendelkezik.

(3)    Európai Bizottság (2017) Értékelési és tanulmányterv 2017–2021, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság .

(4)    Lásd: https://ec.europa.eu/agriculture/statistics/facts-and-figures_en https://ec.europa.eu/agriculture/sites/agriculture/files/consultations/cap-modernising/eco_background_final_en.pdf https://ec.europa.eu/agriculture/sites/agriculture/files/consultations/cap-modernising/env_background_final_en.pdf https://ec.europa.eu/agriculture/sites/agriculture/files/consultations/cap-modernising/soc_background_final_en.pdf

(5)    A mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport jelentése (2016): Improving market outcomes enhancing the position of farmers in the supply chain (A piaci eredmények javítása: a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az ellátási láncban) .

(6)    Európai Bizottság (2016) Cork 2.0: European Conference on Rural Development (Európai Vidékfejlesztési Konferencia), weboldal .

(7)    Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról, 2016. április 13.; HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.

(8)    HL C ., ., . o.

(9)    HL C ., ., . o.

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU)…/… rendelete a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L …, ......, … o.).

(12)    A Tanács 94/800/EK határozata (1994. december 22.) a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.).

(13)    A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója (1986–1994) – 1. melléklet – 1C. melléklet – Megállapodás a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól (WTO) (HL L 336., 1994.12.23., 214. o.). 

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

(15)    A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója (1986–1994) – 1. melléklet – 1A. melléklet – Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (WTO) (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.).

(16)    WT/MIN(15)/45, WT/L//980.

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.). 

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete (...) a közös agrárpolitika finanszírozásáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L …, ......, … o.).

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács 251/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 14. o.).

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács 228/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács 229/2013/EU rendelete (2013. március 13.) egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).

(22)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(23)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx  

(24)    A költségvetés számos kiadási tétele megmarad és számozásuk igazodik az új költségvetési nómenklatúrához (pl. a jelenlegi 05 07 és 05 08 fejezet). A KAP-ra vonatkozó javaslat alakulásának függvényében a nómenklatúra kiigazításra kerülhet.

(25)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(26)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(27)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(28)    Az ágazati beavatkozástípusok növekménye a KAP-terv keretében a méhészeti ágazatnak nyújtott, 60 millió EUR összegű javasolt támogatási allokációnak, illetve a kiadások gyümölcs- és zöldségágazatban való alakulásának köszönhető, mely utóbbit a korábban megfigyelt végrehajtási szintek tükrében nem korlátozza uniós szintű költségvetési keret.

(29)    Magába foglalja a jelenleg a 05 07 alcím (Mezőgazdasági kiadások pénzügyi ellenőrzése) és a 05 08 alcím (Politikai stratégia és koordináció a „Mezőgazdaság és vidékfejlesztés” szakpolitikai területen) alatt finanszírozott összegeket is.

(30)    Az EMGA technikai segítségnyújtási előirányzatai az egyszerűség kedvéért nem differenciáltnak minősülnek. A fennálló kötelezettségvállalások (RAL) összege az e pénzügyi kimutatás által érintett teljes összeghez viszonyítva általában jelentéktelen.

(31)    Magába foglalja a jelenleg a 05 01 04 01 jogcím – Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalappal (EMGA) összefüggésben felmerülő támogatási kiadások – Nem operatív technikai segítségnyújtás – és a 05 01 06 01 jogcím – Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség – Hozzájárulás a mezőgazdasági promóciós programból – alatt finanszírozott összegeket is.

(32)    Az EMVA technikai segítségnyújtási előirányzatai az egyszerűség kedvéért nem differenciáltnak minősülnek. A fennálló kötelezettségvállalások (RAL) összege az e pénzügyi kimutatás által érintett teljes összeghez viszonyítva általában jelentéktelen.

(33)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(34)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(35)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).