Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52017IR6047

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A szélessávú hozzáférés elterjesztése Európában

COR 2017/06047

HL C 247., 2018.7.13, p. 7–10 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

13.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 247/7

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A szélessávú hozzáférés elterjesztése Európában

(2018/C 247/02)

Előadó:

Mart Võrklaev (EE/ALDE), Rae polgármestere

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános észrevételek

1.

 utal arra, hogy a Világbank adatai (1) szerint a digitális technológiák gyors fejlődése világszerte mélyreható társadalmi változást okozott, és az internet mára már jelentős infrastruktúrává nőtte ki magát, amely csökkenti az információcsere költségeit és hozzájárul az innovációkhoz, ez utóbbiak pedig hatékonyabb összekapcsoltságot tesznek lehetővé az emberek, vállalatok és az állam között;

2.

 üdvözli a szélessávú rendszerekkel foglalkozó közös platform Európai Bizottsággal együtt végzett munkáját, amelynek célja a hatékonyabb együttműködés, valamint a digitális összekapcsoltság hatékonyabb szabályozása és megvalósítása Európában és természetesen ennek hatékonyabb finanszírozása is;

3.

 tudatában van annak, hogy a standard vezetékes szélessávú lefedettség és elérhetőség az Unióban 2015-ben az otthonok 97 %-ában volt biztosított, igénybevétele átlagosan 72 %-os volt, a vezeték nélküli technológián alapuló szolgáltatásokat pedig ennél is nagyobb arányban vették igénybe. Azonban vannak még különbségek a tagállamok között a vezetékes szélessávú hozzáférés elérhetőségében és megfizethetőségében a vidéki és a városi területeken egyaránt;

4.

 felhívja a figyelmet arra, hogy a hetedik kohéziós jelentés szerint több beruházásra van szükség, mivel bár az összes uniós háztartásban rendelkezésre áll az alapvető szélessávú lefedettség, a sokkal gyorsabb, új generációs szélessávú hálózatok (NGA) a vidéki területeken élők mindössze 40 %-a számára állnak rendelkezésre a városi lakosok 90 %-ához képest;

5.

 utal arra, hogy a vidéki térségek lassú internetkapcsolata és az internet ottani alacsony elterjedtsége, illetve a gyéren lakott uniós térségek és legkülső régiók sajátos problémái akadályokat gördíthetnek az EU 2020–2025-re kitűzött ambiciózus céljainak elérése elé. E célok megvalósítása révén az Európai Bizottság szerint az EU-nak évente mintegy 146,5 milliárd eurósra becsülhető anyagi előnye származna, és ezzel egyidejűleg akár 2,4 millió új munkahely is létrejöhetne;

6.

 osztja a G20 álláspontját (2), amely szerint a digitális szakadék áthidalása mögött végső soron az a törekvés áll, hogy minden polgár számára inkluzív módon lehetővé tegyék, hogy egyenlő feltételek mellett profitálhasson a digitális fejlődésből, amelynek előnyei a nagyobb hatékonyságtól egy erősebb társadalmi és gazdasági szerepvállaláson át az új gazdaságban való szélesebb körű részvételi lehetőségekig terjednek. A digitális szakadéknak két vetülete van: egy jó minőségű szélessávú internetkapcsolathoz való hozzáférés lehetősége, valamint az internetes szolgáltatások igénybevételének lehetősége és motivációja;

7.

 felhívja a figyelmet arra, hogy az egész EU fejlődése szempontjából fontos megoldani az úgynevezett „helyi hurok” problémáját, és ehhez rugalmas intézkedésekre van szükség;

8.

 utal arra, hogy az ikt-infrastruktúra és a szélessávú internetkapcsolat a kapacitásépítés kontextusában potenciálisan fontos szerepet játszhat a vidéki területeken tapasztalható, elnéptelenedésre visszavezethető szerkezeti változások tekintetében, mivel az elvándorlás és a vidéki területek marginalizálódása egész Európában egyre nagyobb problémát jelent;

Az összekapcsolhatóság problémái és lehetséges megoldások

9.

 úgy véli, hogy több fontos kihívással is meg kell küzdeni, ilyenek például:

—

a vezetékes és a mobil infrastruktúrák esetében a nagyon nagy sebességű internetkapcsolatok korlátozott rendelkezésre állása az EU egészében,

—

a gyors piaci és technológiai változásokhoz – ilyen például a „dolgok internetének” megjelenéséhez – való megfelelő alkalmazkodási képesség hiányának veszélye,

—

a felesleges szabályozásból és a koherencia hiányából eredő adminisztratív terhek, ideértve az állami támogatásokra vonatkozó előírásokat is;

10.

 aggodalmának ad hangot az internetkapcsolat iránti kereslet miatt bizonyos területeken, ami jól mutatja, hogy mennyire fontosak az iskolai tantervek és a felnőtteknek szóló e-tanulási programok. A szélessávú rendszer esetében nemcsak a finanszírozás nehézségeiről van szó, hanem az infrastruktúra kiépítése és használata iránti keresletről is. Fontos, hogy minden közintézmény, iskola és oktatási intézmény gyors szélessávú internetkapcsolattal rendelkezzen;

11.

 megállapítja, hogy egyes országokban és régiókban a korlátozott szaktudás és a szélessávú infrastruktúrákkal kapcsolatos finanszírozási lehetőségekre, illetve a bevált gyakorlatokra vonatkozó információk hiánya is problémát okozhat;

12.

 határozottan üdvözli a szakosodott szélessávú kompetenciaközpontok (Broadband Competence Offices) létrehozását, valamint az Európai Bizottság különböző főigazgatóságai közötti együttműködést a közös cél megvalósítása érdekében. Ennek a jövőbeli uniós költségvetésben is tükröződnie kellene;

13.

 szükségesnek tartja, hogy valamennyi tagállamban kompetenciaközpontokat létesítsenek, amelyek egy közös együttműködési hálózatot képeznek, és hogy a régiók és a helyi hatóságok ezekkel a központokkal fel is vegyék a kapcsolatot, mielőtt még megoldásokat keresnének. Már előzetesen konzultációkat kell folytatni, és optimális megoldásokat kell keresni a nemzeti és regionális sajátosságok alapján;

14.

 üdvözli az EU vidéki területeire vonatkozó, öt pontból álló eszköztárat, amely előrehaladást ígér a szélessávú lefedettség javításának tekintetében;

15.

 szorosan figyelemmel kíséri, hogy a „Jobb életminőség a vidéki területeken” című Cork 2.0 nyilatkozat „intelligens falvak” koncepciója miként valósítja meg a benne rejlő potenciált. Itt olyan, az ikt-ágazatba történő beruházásokról van szó, amelyek célja az életminőség javítása és a közszolgáltatásokhoz és infrastruktúrákhoz való hozzáférés biztosítása. Ezzel egyidejűleg a területi sajátosságokat is figyelembe kell venni;

16.

 üdvözli ebben a tekintetben, hogy a hálózati hozzáférési rendelkezésekben nagyobb figyelem irányul az arányos szabályozásra és az infrastrukturális versenyre a beruházások támogatása érdekében, továbbá hogy előtérbe kerülnek a piaci alapú együttműködésre épülő megoldások az infrastruktúra helyi és regionális szinten való kiépítése érdekében olyan területeken, ahol nem egyértelmű az üzleti megtérülés. Fontos, hogy a hozzáférés szabályozása hozzájáruljon annak elkerüléséhez, hogy a nagyon nagy kapacitású hálózatok eloszlásában digitális szakadék alakuljon ki. A szabályozásnak erősítenie kell a területi kohéziót;

17.

 úgy véli, hogy a verseny érdekében mind a vezetékes, mind pedig az 5G-piacon szükség van arra, hogy az energiaszektor mintájára megvalósítsák a szolgáltatások és a hálózatok szétválasztását. Így például egy sor uniós tagállamban (Svédország, Egyesült Királyság stb.) már megvalósult a távközlési szolgáltatások és a rendszerüzemeltetés teljeskörű szétválasztása. Az RB úgy véli, hogy a száloptikás hálózatoknak olyan távközlési vállalatokhoz kellene tartozniuk, amelyek üzleti modellje az összes szolgáltató egyenlő feltételek melletti hálózati hozzáférésén alapul. Ily módon sok szolgáltató működhetne a piacon, a fogyasztók a kívánt ár-érték aránnyal tudnának szolgáltatásokat választani, ráadásul még a terület hosszú távú fejlődése is biztosított lenne;

18.

 úgy véli, hogy ebben az esetben mindenki egyenlő esélyt kapna az 5G-hálózatok fejlesztése terén – nem lenne szabad a piaci erőfölényben lévő távközlési vállalatok alapvető infrastruktúráitól függeni. Ilyen értelemben az EU-nak éppen a nyitott hálózatok kiépítését kellene támogatnia, és a tagállamokat is ebbe az irányba kellene terelnie, úgy, hogy minden új és meglévő száloptikai hálózatot az üzemeltetőtől függetlenné tesznek;

19.

 hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy piacelemzési szempontok alapján pontosabb földrajzi adatokat gyűjtsenek a meglévő infrastruktúrákról és a jövőben tervezett projektekről a digitális kirekesztés veszélye által fenyegetett területek feltárása érdekében. Mivel az ilyen területek inkább a gyéren lakott és strukturális hátrányokkal küszködő régiókban találhatók, a szóban forgó területek megfelelő azonosítása növelheti a közfinanszírozás hatékonyságát;

20.

 annak érdekében, hogy a meglévő infrastruktúrákat (villamosenergia-hálózatok, villamos távvezetékoszlopok stb.) a lehető legrugalmasabban hasznosíthassuk a szélessávú hálózatok kiépítése során, és ezáltal pénzt és időt takarítsunk meg az új szélessávú struktúrák rendelkezésre bocsátásakor, jogszabályok hatályba léptetését sürgeti a tagállamokban;

21.

 kiemeli, hogy a jelenlegi programozási időszakban az esb-alapokból 14 milliárd eurót irányoztak elő szélessávú struktúrák létrehozására;

22.

 támogatja a szélessávú rendszerek kiépítésének a kohéziós politika erősítése révén történő ösztönzését, többek között annak biztosítása céljából, hogy ezáltal kezelhetők legyenek az EU vidéki, ritkán lakott térségeiben fennálló súlyos piaci hiányosságok. Ez nem zárja ki, hogy a pénzügyi eszközöket (például a hitelfinanszírozásokat) az Európai Beruházási Bankkal és egyéb fejlesztési bankokkal együttműködésben bővítsék;

23.

 támogatja, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) és az ESBA nagyobb szerepet kapjon az olyan, kevésbé súlyos piaci hiányosságok kezelésére irányuló pénzügyi eszközök és támogatásötvözési eszközök (a támogatások pénzügyi eszközökkel való kombinálása) finanszírozásában, mint például a sajáttőke-bevonás hiánya kisebb projektek esetében az életképesebb területeken. Az ilyen kiegészítő intézkedések az EU minden régiójában biztosítanák a jó minőségű szélessávú összeköttetést;

24.

 ajánlja, hogy az együttműködés eszközeként használjanak egy szélessávú rendszerekkel foglalkozó, közös platformot, és a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságot is vonják be annak munkájába;

25.

 támogatja az uniós programok igénybevételének ösztönzését és új koncepciók kidolgozását a szélessávú infrastruktúra kiépítését célzó beruházások javára;

26.

 ismételten ajánlja, hogy azokon a területeken, ahol a nagyvállalatok nem érdekeltek a beruházásokban, a kisebb cégeknek pedig gondot okoz a követelményeknek való megfelelés, dolgozzanak ki egyszerűsített modelleket, amelyek lehetővé teszik, hogy a kisvállalkozások könnyebben beruházhassanak, megoldást kínálva az ilyen rosszul ellátott területek fejlesztésére, vagy a szélessávú hálózat fejlesztésére irányuló projekteket tekintsék általános érdekű gazdasági szolgáltatásoknak (3);

27.

 utal ebben az összefüggésben arra, hogy mennyire fontos az eljárások egyszerűsítése, mivel a technológia gyorsabban fejlődik, mint a megfelelő struktúrák kiépítése;

28.

 úgy véli, hogy a szélessávú infrastruktúra kiépítését szolgáló, valóban működőképes fejlesztési terveket csak a távközlési vállalatok, a kormányzatok és a helyi és regionális önkormányzatok közötti egyetértésben lehet kidolgozni, mivel ez biztosítja a kormányzatok, városok és régiók érdekeinek figyelembevételét. Az olyan országok, ahol ez az egyetértés már megvalósult (Svédország, Egyesült Királyság stb.), már előrébb járnak a szélessávú infrastruktúra kiépítése terén. Ha nem érnek el megállapodást, fennáll annak a kockázata, hogy a szélessávú lefedettség a városi területeken kívül továbbra sem valósul meg kielégítő mértékben;

29.

 üdvözli az Európai Beruházási Bank kitűnő kezdeményezését, amely egy szélessávú infrastruktúra kiépítését szolgáló alap létrehozására irányul, és sürgeti ennek késedelem nélküli megvalósítását; reméli, hogy ez hozzá fog járulni különösen a kisebb projektek finanszírozásához és a „fehér foltok” felszámolásához is;

30.

 emlékeztet az RB magas szintű csoporthoz intézett, a 2020 utáni időszakra vonatkozó egyszerűsítésre irányuló ajánlásaira, amelyek hangsúlyozták annak fontosságát, hogy az állami támogatások és az esb-alapok közbeszerzési szabályait összehangolják a központi irányítású programok szabályaival. Az RB újfent sürgeti annak vizsgálatát, hogy adott esetben az esb-alapok kiadásait részben vagy teljesen mentesíteni lehetne-e az állami támogatásokra vonatkozó eljárások alól 2020 után. Ebben az összefüggésben az RB örömmel veszi tudomásul, hogy a magas szintű munkacsoport figyelembe vette a pénzösszegek összehasonlítását és egyesítését lehetővé tevő közös meghatározások szükségességét hangsúlyozó ajánlásait (4);

31.

 nyomatékosan kijelenti, hogy az állami támogatásokról szóló uniós előírások alkalmazására vonatkozó uniós iránymutatásokat a szélessávú hálózatok gyors kiépítésére való tekintettel össze kell hangolni a szélessávú infrastruktúra kiépítésének finanszírozásához rendelkezésre álló különböző uniós forrásokkal, és aggodalmát fejezi ki az elutasított előzetes értesítések száma miatt, amelyek végső soron ahhoz vezetnek, hogy a beruházások felhasználása lelassul vagy akár le is áll, és amelyek így felelősek azért, hogy a szélessávú internetkapcsolatok csak akadozva épülnek ki;

32.

 örömmel üdvözli – ahogyan ezt a fent említett magas szintű csoportnak címzett, egyszerűsítésre irányuló ajánlásaiban is kifejezésre juttatta –, hogy a differenciált megközelítés elvét is vizsgálják. Egy ilyen megközelítésnek lehetővé kellene tennie az adminisztratív terhek jelentős csökkentését és a szóban forgó régiók végrehajtási környezettel kapcsolatos sajátosságok hatékonyabb figyelembevételét, ily módon elősegítve a helyalapú megközelítést és ösztönözve a szélessávú hozzáférés elterjesztését célzó, testreszabott beruházásokat;

33.

 azt ajánlja, hogy a lehető leghamarabb építsenek ki nagy lefedettségű, gyors szélessávú internetkapcsolatokat annak érdekében, hogy megteremtsék a gigabitalapú társadalom előfeltételeit, a lehető legnagyobb mértékben kiaknázzák a digitális belső piacban rejlő lehetőségeket, és hozzájáruljanak az összes tagállam fejlődéséhez e téren. E cél elérése érdekében különböző megoldási lehetőségeket kell megvizsgálni, mivel az igen költséges és időigényes lehet, hogy minden egyes háztartást száloptikás hálózatra kapcsoljunk, különösen a gyéren lakott területeken;

34.

 úgy véli, hogy a kábeles csatlakoztatás mellett az elszórtan elhelyezkedő településeken és a nehezen megközelíthető helyeken érdemes lenne mérlegelni és megvizsgálni, hogy milyen lehetőségeket kínálhatnak a mobil szélessávú szolgáltatások, a műholdas szélessáv és a nyilvános WIFI-hálózatok kiépítése a nyilvános helyeken és közintézményekben, amiről a WiFi4EU kezdeményezés is szól. Az alternatív megoldások révén felgyorsul a hálózatépítés, és egyidejűleg pénzt is megtakarítunk, ugyanakkor megfontoltan és szisztematikusan kell eljárni, hogy a megoldások megfeleljenek az igényeknek, és az alkalmazott technológiák hosszú távon is használhatók legyenek;

35.

 hangsúlyozza, hogy fontos azoknak a problémáknak a kezelése, amelyek az 5G-kommunikációs hálózatok gyors ütemű kiépítéséből adódnak a spektrumgazdálkodás tekintetében, mivel az 5G-technológia az EU egészében nagy teljesítményű hálózatokat követel meg. Nagyon fontos, hogy egy olyan, közös megközelítést találjanak a licenceknek (hasznosítási engedélyeknek) a jövőben használandó magasabb frekvenciák (pl. rádiófrekvenciák) tekintetében történő felosztását illetően, amely adott esetben a jogi keret nagyobb fokú megbízhatóságát is magában foglalja a közös spektrumhasználat során, valamint több rugalmasságot enged meg, hogy nemzeti vagy regionális szinten az összehangolt frekvenciasávok iránti kereslet terén mutatkozó különbségeknek meg lehessen felelni;

36.

 támogatja az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex alapvető intézkedéseit, mint például új rendelkezések bevezetését a nagyon nagy sebességű – gigabit/másodperc sebességre képes – hálózatok Európa-szerte történő bevezetése érdekében, a jogalkotási keret hatályának kibővítését, hogy az kiterjedjen az úgynevezett „OTT-szolgáltatásokra” („over-the-top” szolgáltatásokra) is, valamint megfizethető, funkcionális internet-hozzáférés biztosítását a végfelhasználók számára;

37.

 üdvözli az Európai Bizottság „Európai szélessávú díj” elnevezésű versenyét, amely hozzájárul ahhoz, hogy megoldási lehetőségeket tegyen közkinccsé a szélessávú lefedettség problémájára, és terjessze a bevált gyakorlatokat.

Kelt Brüsszelben, 2018. március 22-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(1)  „World Development Report 2016: Digital dividends”.

(2)  „Digital infrastructure: Overcoming the Digital Divide in Emerging Economies”, G20 Insights, 2017. április.

(3)  COR-2016-02880.

(4)  COR-2017-04842-00-00-PAC-TRA.

Top