15.2.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 43/14

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az egységes piac jobb irányítása nagyobb fokú adminisztratív együttműködés révén: stratégia a belső piaci információs rendszer (IMI) kiterjesztésére és fejlesztésére

(COM(2011) 75 végleges)

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre – A belső piaci információs rendszer keretében történő együttműködés (az IMI-rendelet)

(COM(2011) 522 végleges – 2011/0226 (COD))

2012/C 43/04

Előadó: Bernardo HERNÁNDEZ BATALLER

2011. február 21-én az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az egységes piac jobb irányítása nagyobb fokú adminisztratív együttműködés révén: Stratégia a belső piaci információs rendszer (IMI) kiterjesztésére és fejlesztésére

COM(2011) 75 végleges.

2011. szeptember 14-én, illetve 2011. szeptember 13-án az Európai Parlament és a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a belső piaci információs rendszer keretében történő együttműködésről (az IMI-rendelet)

COM(2011) 522 végleges – 2011/0226 (COD).

A bizottsági munka előkészítéséért felelős „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2011. november 10-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. december 7–8-án, 476. plenáris ülésén (a december 7-i ülésnapon) 172 szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság nagyobb fokú adminisztratív együttműködés révén javítani kívánja az egységes piac irányítását, kiterjesztve és fejlesztve a belső információs rendszert (IMI), továbbá létrehozva az európai közigazgatások között közvetlen kapcsolatot biztosító valódi elektronikus hálózatot.

1.2   Az EGSZB üdvözli, hogy a rendeletjavaslat meg kívánja határozni az IMI adminisztratív együttműködés céljából történő használatára vonatkozó szabályokat, amelyek többek között a különféle felhasználók számára nyújtott funkciókra, az információcserére, az értesítési eljárásokra, a riasztási mechanizmusokra és a kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokra vonatkoznának.

1.3   Tekintettel a kicserélt adatok jellegére, azt is hasznosnak tartja, hogy a magánélet védelmére vonatkozó intézkedéseket hoznak, amelyek egyebek mellett a kicserélt adatok megőrzési időszakára, valamint az értesítéshez és helyesbítéshez való jogra terjednek ki.

1.4   Ez az alapvető jogi keret megkívánja, hogy az 5. cikkben szereplő fogalommeghatározások közé felvegyék az „IMI-adatok” fogalmát is, amely a következőképpen szól: a belső piacon gazdasági és szakmai tevékenység gyakorlására vonatkozó olyan gazdasági és szakmai jellegű adatok, amelyek cseréje az IMI-n keresztül történik. Ezek az adatok szerepelnek azokban az irányelvekben, amelyek terén az állami hatóságok közti adminisztratív együttműködést az IMI segíti elő.

1.5   Az EGSZB úgy véli, hogy az IMI döntő szerepet tölthet be a belső piacon folyó adminisztratív együttműködés átalakításában és abban, hogy a belső piac alkalmazkodjék a polgárok, a vállalkozások és a civil szervezetek szükségleteihez és elvárásaihoz, valamint utal arra a szerepre, melyet ez utóbbiak játszhatnak a rendszer fejlődésében és megfelelő működésében a jövőben.

1.6   Ezzel kapcsolatban azt ajánlja, hogy a rendszerben válasszák külön az egyes tagállamokban a gazdasági és szakmai tevékenységek gyakorlásának feltételeire vonatkozó, objektív adatokat úgy, hogy ezekhez a polgárok és a vállalkozások is hozzáférhessenek.

1.7   Az EGSZB úgy véli, hogy az IMI segítségével végrehajtott irányelvekben előírt adminisztratív együttműködéshez egyebek mellett alapvetően szükséges a hatóságok közti információcsere, feltétlenül tiszteletben tartva ugyanakkor az adatvédelemre vonatkozó uniós jogszabályi keretet. Határozottan ellenzi azonban, hogy – a rendeletjavaslatban foglaltak szerint – a kicserélt adatok feldolgozása is engedélyezve legyen, mégpedig két okból: egyrészt az IMI által végrehajtott irányelvekben szó sem esik arról, hogy az előírt adminisztratív együttműködés során szükség volna az adatok feldolgozására; másrészt pedig az IMI rendszer működésének szükséges felülvizsgálatára és nyomon követésére az Európai Bizottság által előírt eljárások az EGSZB szerint elégségesek ahhoz, hogy annyira kibővítsék azokat a műveleteket, amelyekhez a kicserélt személyes adatok kellenek, hogy az felölelje a feldolgozás révén önálló és elkülönített fájlok létrehozását.

1.8   Végezetül, és figyelembe véve a résztvevők száma és az információforgalom tekintetében a rendszer jelentette ugrásszerű növekedést, az EGSZB azt ajánlja, hogy a „transznacionális” vitás kérdések esetére írják elő egy alapvető vitarendezési rendszer létrehozását. Egy ilyen rendszer még a legegyszerűbb formában is segítene tisztázni, hogy adott esetben ki a felelős a rendszer nem megfelelő működése vagy helytelen kezelése esetén, miáltal a polgárok jogbiztonsága is erősödne.

2.   Háttér

2.1   A belső piaci információs rendszer az Európai Bizottság által a tagállamokkal együtt kidolgozott, az interneten keresztül elérhető (és az európai gazdasági térségben alkalmazandó) szoftveralkalmazás, amelynek célja, hogy a határokon átnyúló információcserét és a kölcsönös segítségnyújtást lehetővé tevő, centralizált kommunikációs mechanizmus biztosításával segítséget nyújtson a tagállamoknak az uniós jogszabályokban az információcserére vonatkozóan meghatározott előírások gyakorlati végrehajtásához.

2.2   Rugalmas, decentralizált, eredetileg „közös érdekű projektként” kialakított rendszerről van szó, amely könnyen hozzáigazítható az egységes piac különféle területeihez, és adminisztratív együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

2.3   Az IMI alapelvei a következők:

a)	újrahasznosíthatóság;

b)	szervezeti rugalmasság;

c)	egyszerű, egyeztetett eljárások;

d)	többnyelvűség;

e)	felhasználóbarát jelleg;

f)	adatvédelem és

g)	a felhasználóknál nem merül fel IT-költség.

2.4   A rendszert jelenleg adminisztratív együttműködés céljából, a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv és (1) a szolgáltatási irányelv (2) keretében alkalmazzák. Kísérleti céllal a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv (3) alkalmazása során is használni fogják.

2.5   Fogyasztók és vállalatok jelenleg nem vehetik igénybe az IMI-t. Olyan eszközről van szó, amelyet kizárólag az IMI által lefedett konkrét területeken illetékes hatóságok használhatnak.

2.6   Az EGSZB már megfogalmazta véleményét (4) Az egységes piacban rejlő előnyök kamatoztatása az igazgatási együttműködés továbbfejlesztése révén című európai bizottsági közleményről, (5) támogatva az egységes piac számára kialakított, határon átnyúló adminisztratív együttműködés decentralizáltabb és hálózatban megvalósuló megközelítését, amely a belső piaci információs rendszer alapja.

3.   Az Európai Bizottság közleménye

3.1   Az Európai Bizottság szerint az egységes piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében a tagállamok közigazgatásainak szorosan együtt kell működniük, kölcsönösen segítséget nyújtva egymásnak és információt cserélve.

3.2   Az egységes piaci intézkedéscsomag felé című közleményében (6) előterjesztett 50 javaslat egyikeként az Európai Bizottság bejelentette, hogy az IMI kiterjesztését célzó, egy többnyelvű információs rendszerre támaszkodó stratégia kidolgozása révén létrehoz egy, az európai közigazgatások között közvetlen kapcsolatot biztosító elektronikus hálózatot.

3.3   Az IMI szervezeti felépítését tekintve rugalmas az egyes tagállamokban. A hálózat decentralizált struktúrája minden részt vevő ország esetében előírja egy nemzeti IMI-koordinátor (NIMIC) kinevezését – ő végzi az általános projektkoordinációt.

3.4   Az IMI-ben rejlő potenciál különösen a következő lehetőségekből fakad:

—	az IMI új területekkel bővíthető;

—	új funkciók dolgozhatók ki;

—	az IMI összekapcsolható más informatikai rendszerekkel, valamint

—	az IMI meglévő funkciói új célokra is felhasználhatók.

3.5   Amennyiben egy adott jogalkotási területen nincsen az adminisztratív együttműködést támogató információs rendszer, számos előnye van annak, ha új, külön e célra kifejlesztett rendszer létrehozása helyett az IMI-t alkalmazzák:

a)	költséghatékonyabb;

b)	felhasználóbarátabb;

c)	gyorsabb, jobban előre jelezhető megoldásokat kínál;

d)	biztonságosabb és

e)	alacsony a küszöb a kísérleti projektek számára.

3.5.1   Azoknak az új területeknek a száma, amelyekkel az IMI bővíthető, korlátlan, a rendszer kiterjesztésének azonban szervezeti korlátai vannak. Meg kell ugyanis tervezni a fejlesztést, és meg kell őrizni a rendszer koncepcionális koherenciáját, mégpedig a következő kritériumok alapján:

—	az új felhasználói csoport mutasson részleges átfedést a meglévő felhasználói csoportokkal, vagy kapcsolódjon hozzájuk;

—	előnyt élveznek azok a területek, amelyek használni tudják a már meglévő funkciókat;

—	amennyiben egy jogi terület hozzáadása új funkciók kifejlesztését teszi szükségessé, ezt olyan általános módon kell megtenni, hogy az új modult könnyen más felhasználói csoportokhoz lehessen igazítani;

—	a költségeket az IMI alkalmazásából az új vagy meglévő felhasználói csoportok, illetve a polgárok és vállalkozások számára adódó előnyöknek és hozzáadott értéknek kell indokolnia;

—	az új területek és funkciók, valamint a más eszközökre mutató linkek nem tehetik bonyolultabbá a rendszert a felhasználók számára.

3.6   Az IMI a „beépített adatvédelem” megközelítést alkalmazza, melynek során a magánélet védelmére, valamint az adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés a kezdetektől szerves része a rendszernek, szigorúan betartva a célkorlátozás elvét és megfelelő ellenőrzéseket végrehajtva.

3.7   Az IMI költségei a következőkre terjednek ki: a rendszer fejlesztése és tökéletesítése, az Európai Bizottság adatközpontja által az IMI-nek nyújtott tárhelyszolgáltatás, karbantartás, rendszeradminisztráció, másodvonalbeli támogatás, képzés, kommunikáció és figyelemfelhívás.

3.8   Az Európai Bizottság szerint a rendszer kiterjesztése új területekre, kiegészítése új funkciókkal, valamint a linkek létrehozása nem teheti bonyolultabbá a rendszert a felhasználók számára. Az adminisztratív együttműködés iránti igényeknek kellően világosnak és konkrétnak kell lenniük, és elemezni kell a feladatot megkönnyítő IT-eszköz szükségességét.

3.9   Az Európai Bizottság létfontosságúnak tartja, hogy a rendszer átlátható és hatékony irányítási struktúrával rendelkezzen, és hogy valamennyi érdekelt fél tisztában legyen a projekt különféle aspektusai kapcsán elérendő megállapodáshoz szükséges eljárásokkal és fórumokkal. Ilyen aspektusok: a rendszer mindennapos irányítása, a stratégiai döntések, a szakértőktől származó vélemények és iránymutatások, valamint az irányítási szerkezet fejlesztése.

3.10   Végül az IMI magas szintű rendszerteljesítményt és -biztonságot igyekszik garantálni. Ami a teljesítményt illeti, ahogy az IMI felhasználóinak száma és adatainak mennyisége nő, létfontosságú annak biztosítása, hogy a rendszer továbbra is kielégítően működjön. A biztonság tekintetében megjegyzendő, hogy az IMI nem nyilvános hozzáférésre szánt, személyes és egyéb adatokat tárol és dolgoz fel.

4.   Általános megjegyzések az Európai Bizottság közleményével kapcsolatban

4.1   Az EGSZB támogatja, hogy az adminisztratív együttműködés erősítése végett az Európai Bizottság egy, a belső piaci információs rendszer (IMI) kiterjesztését és fejlesztését célzó stratégiát szorgalmaz.

4.1.1   A belső piacon folyó következetesebb adminisztratív együttműködésnek legkevesebb az Alapjogi Chartára kellene támaszkodnia, mindenekelőtt a megfelelő ügyintézés, a dokumentumokhoz történő hozzáférés és az adatvédelem elveire, valamint az Európai Bíróság joggyakorlatában elfogadott általános közös jogi elvekre.

4.1.2   Az EGSZB mindenesetre rámutat arra, hogy a személyes adatokkal kapcsolatos elővigyázatossági és védelmi intézkedések különböző mértékben lesznek szigorúak, attól függően, hogy az adatok kereskedőkre vagy gazdasági szereplőkként fellépő vállalkozókra vonatkoznak-e.

4.1.3   Igaz ugyan, hogy az IMI megszünteti a bizonytalanságot, de ez csak a hatóságokra érvényes, a kkv-kra és a többi társadalmi szereplőre nem, márpedig rájuk szintén ki kellene terjeszteni a rendszert, ahogyan ezt 2001. április 6-i állásfoglalásában az Európai Parlament megállapította.

4.2   Az adatvédelmet nemcsak konkrétan és pontosan kell szabályozni, hanem a jó jogalkotásnak megfelelően más szabályozásokban is figyelembe kell venni. Ez vonatkozik általában a közösségi szakpolitikák alkalmazási eljárására vonatkozó szabályozásra, konkrétan pedig az IMI-re, amely önmagában is bonyolult eljárás.

4.2.1   A keresetek benyújtásával kapcsolatban ebben az eljárásban egy „transznacionális” nézeteltérések esetére vonatkozó „vitarendezési rendszerről” is gondoskodni kellene. Fontos ezért, hogy gyors és hatékony hozzáférést alakítsunk ki egyszerű és az érintettek számára – legyenek akár polgárok, akár vállalkozók – olcsó vitarendezési mechanizmusokhoz.

4.3   Az információszolgáltatási és -szerzési rendszerhez való hozzáférést nagyon gondosan kellene szabályozni annak érdekében, hogy a nemzeti hatóságok kötelesek legyenek a konzultáció lebonyolítására, miután szabványűrlapon egy előzetesen megindokolt kérelmet nyújtottak be nekik, továbbá mindazon esetekben, amikor a kérelmezőnek legitim érdeke fűződik kérelméhez.

4.4   A már meglévő egyéb információs eszközökkel elérhető szinergiahatásokat és a szabályozott szakmák adatbázisait illetően – mely utóbbiak tartalmazzák az egyes tagállamokban nemzeti szinten szabályozott szakmák „listáját” – az EGSZB úgy véli, hogy a „listán” kívül ezeknek tartalmazniuk kellene a szakma gyakorlásához szükséges követelményeket is (a végzettség mellett azt is, hogy kell-e szakmai grémiumi tagság, milyen biztosítások, engedélyek kellenek stb.). Ily módon egyes konzultációk szinte automatikusak és elérhetők lennének a civil társadalom tagjai számára. Az EGSZB reméli, hogy az előkészületben lévő irányelv szövegébe belekerülnek ezek a kérdések.

4.4.1   Ennek szükségessége nyilvánvalóan kiolvasható az IMI-ről szóló 2010-es éves jelentésből, amely megemlíti, hogy a szolgáltatások területén illetékes hatóságok sokfélesége miatt az irányítás nehézségekbe ütközik. E hatóságok mindegyikének szerepelnie kellene a szabályozott szakmák listáiban, hatáskörük pontos megnevezésével (de legalább a szabályozó, az intervenciós és a felügyeleti hatóságok között különbséget téve).

4.5   A jogbiztonság, valamint a magánszemélyek és a piaci szereplők személyes adataikkal kapcsolatos jogaik jogszabályi védelmének garantálása érdekében tisztázni kellene, hogy adott esetben ki a felelős a rendszer nem megfelelő működése vagy helytelen kezelése esetén, legyen szó a kicserélt információkkal kapcsolatos hibákról, túlzott késésekről, helyreigazításokról stb. Az, hogy a kormányzatnak kell vagyoni felelősséget vállalnia a közigazgatás nem megfelelő működéséért, minden tagállamban elismert, általános közösségi jogi elv.

5.   A rendeletjavaslat

5.1   Az európai bizottsági javaslat célkitűzései a következők:

a)	az IMI szilárd jogi keretének és hatékony működését biztosító közös szabályoknak a létrehozása;

b)	a személyes adatok IMI-n belüli feldolgozására vonatkozó szabályok meghatározása révén átfogó adatvédelmi keret biztosítása;

c)	az IMI új uniós jogterületekre való esetleges jövőbeli kiterjesztésének megkönnyítése;

d)	az IMI-ben részt vevő különböző szereplők szerepének egyértelművé tétele.

5.2   Egyetlen jogi eszközben határozza meg az IMI-ben történő adatvédelemre, többek között az adatok érintettjeinek jogaira vonatkozó fő elveket, növelve az átláthatóságot és erősítve a jogbiztonságot. A javaslat pontosan meghatározza az IMI révén történő igazgatási együttműködés formáját és módszereit.

5.2.1   Az I. melléklet tartalmazza azokat az uniós jogszabályi területeket, ahol jelenleg alkalmazzák az IMI-t. A II. mellékletben találhatók azok a területek, amelyekre az IMI a jövőben esetleg kiterjeszthető.

5.3   A javaslat javítja a belső piac működési feltételeit olyan hatékony és felhasználóbarát eszköz biztosításával, amely megkönnyíti a tagállamok egymás közötti, valamint az Európai Bizottsággal való együttműködését és információcseréjét igénylő jogi aktusok rendelkezéseinek gyakorlati végrehajtását, miközben biztosítja a személyes adatok magas szintű védelmét.

5.3.1   A javaslat közös szabályokat határoz meg a rendszer irányításához és használatához kapcsolódóan. Ez magában foglalja annak előírását, hogy tagállamonként ki kell jelölni egy IMI-koordinátort, az illetékes hatóságok azon kötelezettségét, hogy kellő időben megfelelő választ adjanak, valamint annak előírását, hogy az IMI-ben kicserélt információ az ugyanabban a tagállamban beszerzett hasonló dokumentumokkal azonos módon használható fel bizonyítékként.

5.3.2   A javaslatban szerepel egy mechanizmus is az IMI új uniós jogi aktusokra való kiterjesztéséhez, melynek célja, hogy a jövőben kellő rugalmasságot tegyen lehetővé, biztosítva ugyanakkor a magas szintű jogbiztonságot és átláthatóságot. A műszaki megvalósíthatóság, a költséghatékonyság, a felhasználóbarát jelleg és a rendszerre gyakorolt általános hatás értékelését, valamint egy esetleges tesztszakasz eredményeit követően az Európai Bizottság adott esetben felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásával a területek jegyzékét megfelelő módon frissítse a mellékletben.

5.3.3   Az Európai Bizottság feladata, hogy biztosítsa az IMI-hez szükséges szoftver és informatikai infrastruktúra biztonságát, rendelkezésre állását, karbantartását és fejlesztését. Mindazonáltal az Európai Bizottság aktív szerepet vállalhat az IMI-ben zajló munkafolyamatokban, a belső piac adott területén az IMI használatát alátámasztó jogi előírások vagy más rendelkezések alapján.

5.3.4   Az adatkezelést és a biztonságot illetően a javaslat átláthatósági garanciákat kíván bevezetni. A személyes adatok nem maradhatnak a szükségesnél hosszabb ideig hozzáférhetők. Ezért maximális megőrzési időszakot állapítanak meg, amelynek lejártával az adatokat zárolják, majd az igazgatási együttműködési eljárás lezárása után öt évvel automatikusan törlésre kerülhetnek a rendszerből.

5.3.5   A földrajzi hatályt illetően az IMI rugalmas eszköz, így egyes területeken lehetővé teszi akár harmadik országoknak az információcserébe történő bevonását, akár a rendszer kizárólag belföldi összefüggésben történő használatát.

6.   A rendeletjavaslattal kapcsolatos általános megjegyzések

6.1   Az EGSZB elégedetten fogadja az IMI igazgatási együttműködés céljából történő használatára vonatkozó szabályokat megállapító rendeletjavaslatot. Mivel azonban közvetlenül alkalmazandó, általános szabályozási keretet létrehozó jogszabályról van szó, az EGSZB aggodalommal állapítja meg, hogy:

—	néhány alapvető jogi fogalom nincs pontosan meghatározva, valamint

—	az IMI-felhasználóknak a kicserélt adatokkal kapcsolatos jogosultságai jelentősen bővülnek.

6.2   Az IMI gyakorlatilag egy többnyelvű informatikai alkalmazás, amely több mint 6 000 olyan illetékes hatóságot köt össze, amelyek ésszerű határidőn belül információt cserélnek egymás között az egyes gazdasági és szakmai tevékenységek gyakorlására vonatkozó tagállami feltételekről.

6.2.1   A javaslat eljárási jellegű minimumszabályokat tartalmaz a szóban forgó informatikai alkalmazás révén történő tényleges információcserére vonatkozóan. Ugyanakkor az információcsere konkrét és behatárolt célját messze meghaladva, a javaslat a 6. cikkben foglaltak szerint ezúttal a kicserélt „személyes adatok feldolgozását” is legitimálja, anélkül hogy az olyan irányelvekben egyszer is szó esne ilyen „feldolgozásról”, amelyekre kiterjed az IMI. Amennyiben a szóban forgó irányelvek erről nem rendelkeznek, ellenzi a kicserélt adatok feldolgozását.

6.2.2   Következésképpen felmerül a kérdés, hogy a 95/46/EK irányelv 2. cikkének b) pontjában foglaltak értelmében meddig terjed a rendeletjavaslat által a „személyes adatok feldolgozásával” kapcsolatban adott új felhatalmazás.

6.2.3   Azon túl, hogy az említett cikk értelmében az IMI kezelői általános felhatalmazást kapnak a személyes adatok feldolgozására, a rendeletjavaslat sehol máshol nem utal sem arra, hogy milyen célok indokolják ezt a feldolgozást, sem pedig arra, hogy milyen esetleges garanciák vagy korlátozások vonatkoznak rá.

6.2.4   Egyedül a (15) preambulumbekezdésben kifejtett okokból lehet következtetni arra, hogy az Európai Bizottság ezúttal miért vette fel az IMI általános céljai közé az adatok feldolgozását. Az EGSZB úgy véli, hogy ezek az okok – későbbi pontosítások és tisztázások nélkül – nem elégségesek olyan tág hatáskörök átruházásához, mint például:

a)	a rendszer IMI-koordinátorok és a Bizottság általi használatának nyomon követése.

6.2.5   Az EGSZB megítélése szerint mind az IMI-koordinátorok, mind az Európai Bizottság már eleve hozzáfér a kicserélt adatokhoz, így már részletes értékeléseket készítettek a rendszerről, amelyek alapján megvizsgálhatják többek között a válaszadási időt vagy a részt vevő hatóságokat, ágazatonkénti bontásban.

6.2.6   Következésképpen és későbbi tisztázásoktól függetlenül nem tartjuk szükségesnek, hogy „a rendszer használatának nyomon követéséhez” elő kellene írni a kicserélt adatokat tartalmazó speciális fájlok létrehozását:

b)	a belső piaci igazgatási együttműködésre vagy kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó információk gyűjtése.

6.2.7   Ezek az információk már nyilvánosak és az IMI rendszer működéséről készített európai bizottsági jelentésekben hozzáférhetők, és fel lehetne használni őket az igazgatási együttműködés értékelésére, amelynek a javaslat pusztán funkcionális aspektusait említi meg:

c)	képzési és figyelemfelkeltő kezdeményezések.

6.2.8   Az EGSZB úgy véli, hogy ilyen kezdeményezésekhez nem szükséges a rendszerben szereplő adatoknak (a 95/46/EK irányelvben szereplő meghatározás szerinti) „feldolgozása”, hanem elegendő azok egyszerű „felhasználása”.

7.   Pontosításra egy olyan alapfogalom esetében volna szükség, amely a rendeletjavaslatban rendszeresen visszatér. A „személyes adat” fogalmáról van szó, melynek esetében utalni kell a 95/46/EK irányelvben szereplő fogalommeghatározásra, amely jóval tágabb, mint amilyenre az IMI működéséhez szükség van, mivel az IMI végső soron mindig csak bizonyos típusú személyes adatokat használ, amelyekben az a közös, hogy a gazdasági és/vagy szakmai tevékenységek belső piacon történő gyakorlása szempontjából lényegesek.

7.1   Ezért úgy véli, hogy a javaslat 5. cikkében szereplő fogalommeghatározások között meg kellene határozni a fenti fogalom terjedelmét, a „személyes adatok” kategóriáját leszűkítve azokra, amelyek azokban az idevonatkozó irányelvekben szerepelnek, amelyek terén a tagállami hatóságok közti adminisztratív együttműködés az IMI segítségével történik, és amelyek a gazdasági és szakmai tevékenységek belső piacon történő gyakorlásához fűződnek.

8.   A javaslat (12) preambulumbekezdése kimondja, hogy az IMI olyan kommunikációs eszköz, amely „a nyilvánosság számára nem hozzáférhető”, egyéb „külső szereplők” számára azonban lehetővé teszi az „információnyújtást és az adatszerzést”. Az EGSZB nem ért egyet ezzel a szemlélettel, és úgy véli, hogy az IMI-ből származó bizonyos információknak – amennyiben nem tartalmaznak személyes adatokat – hozzáférhetőnek kellene lenniük a külső szereplők – a polgárok, vállalkozások és szervezetek – számára. Ilyen információk például azok, hogy milyen adminisztratív követelmények vannak egy olyan országban, ahol kereskedelmi vagy szakmai kapcsolatot kívánnak kialakítani.

8.1   Az ilyen információk hozzáférhetősége semmiképpen sem jelent egyéb adatokhoz való hozzáférést, és főleg nem azok feldolgozását, márpedig a „külső szereplőknek” a javaslat 5. cikkének i) pontjában foglalt meghatározása erre enged következtetni.

8.2   Ezeket a külső szereplőket fel kellene jogosítani arra, hogy információt kérjenek a hozzájuk legközelebbi IMI-felhasználótól, akit pedig kötelezni kellene arra, hogy a kérelmet a rendszeren keresztül továbbítsa, amennyiben az adott külső szereplő igazolni tudja, hogy érdeklődése kereskedelmi vagy szakmai kapcsolathoz köthető abban a tagállamban, amely részére az információkérelmet benyújtotta.

9.   A javaslat 4. cikke felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy az IMI-be belevegye a II. mellékletben felsorolt idevonatkozó rendelkezésekben lefektetett adminisztratív együttműködést. Ezek között található a kereskedelmi nyilvántartások jövőbeli összekapcsolása, az erről szóló javaslatot azonban még nem fogadták el. Tekintettel ennek a várható intézkedésnek a kiterjedt hatályára, az EGSZB úgy véli, hogy meg kellene határozni, milyen típusú aktus alkalmazandó az IMI ilyen mértékű bővítéséhez.

10.   A „külső szereplők” fogalmának meghatározását az EGSZB a fentiekkel összhangban a következőképpen javasolja módosítani:

—	olyan polgárok, vállalkozások vagy szervezetek, amelyek a rendszer részét képező irányelvek egyikének tárgyával kapcsolatban konzultálnak egy IMI-felhasználóval, aki köteles ezt a kérelmet továbbítani,

—	el kell ismerni, hogy joguk van hozzáférni a rendszerben szereplő, személyes adatokat nem tartalmazó információkhoz,

—	kifejezetten megtiltani számukra a megszerzett adatok feldolgozását.

11.   Az EGSZB kedvezőnek tartja, hogy a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében az IMI-n keresztül egy illetékes hatóság által egy másik tagállamtól kapott információnak egyenértékű bizonyító ereje van a közigazgatási eljárásokban.

12.   Az érdekeltek jogainak gyakorlása tekintetében az EGSZB sajnálja, hogy a javaslat nem tartalmaz egységes megoldást, hanem csak utal az eltérő tagállami adatvédelmi jogszabályok által az illetékes hatóságokra rótt követelményekre. Hasonlóképpen úgy véli, hogy ha az adatmegőrzésre különböző határidők vonatkoznak, az sem a belső piac megfelelő működését, sem pedig a polgárok jogainak gyakorlását nem segíti.

13.   Az EGSZB szerint a harmadik országokkal való információcsere tekintetében tisztázni kellene, hogy a 22. cikk 1. bekezdésében felsorolt feltételeknek együtt vagy külön-külön kell-e teljesülniük. Utóbbi esetben az EGSZB nem tartja megalapozottnak, hogy egy arról szóló európai bizottsági határozat, hogy egy harmadik országban biztosított adatvédelem elégséges és egyenértékű az unióssal, elégséges alapot biztosítana az IMI kibővítéséhez a szóban forgó országra, miközben más esetekben maguk az IMI-ben szereplő irányelvek vagy egy nemzetközi megállapodás írja elő a külső adatcserét.

14.   A nagyobb jogbiztonság érdekében azoknak az IMI rendszer működésével kapcsolatos rendelkezéseknek, amelyek hatályukat vesztik, illetve hatályban maradnak, nem a preambulumbekezdésekben, hanem a rendeletjavaslat főszövegében kellene szerepelniük.

---

(1)  2005/36/EK irányelv (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.)

(2)  2006/123/EK irányelv (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.)

(3)  96/71/EK irányelv.

(4)  Az EGSZB véleménye, HL C 128., 2010.5.18., 103. o.

(5)  COM(2008) 703 végleges.

(6)  COM(2010) 608 végleges.

---