26.6.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 161/14

(1)

Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) felső határértékeket határoz meg az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok tekintetében.

(2)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) az élelmiszerláncban előforduló szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete (CONTAM panel) 2009. október 12-én szakvéleményt fogadott el az élelmiszerekben jelen lévő arzénról (3). A véleményben a CONTAM panel kifejti, hogy az élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös FAO/WHO szakértői bizottság (JEFCA) által korábban ideiglenesen megállapított 15 μg/testtömeg kg tolerálható heti beviteli érték (PTWI) ma már nem tekinthető megfelelőnek, ugyanis adatok bizonyítják, hogy a szervetlen arzén a bőrrák mellett tüdőrákot és hólyagrákot is okoz, és kutatásokban a JEFCA által javasoltnál alacsonyabb bevitel mellett is számos káros hatásról számolnak be.

(3)

A CONTAM panel a tüdőrák, a bőrrák és a hólyagrák, valamint a bőrsérülések tekintetében a benchmark dózis-értékek alsó megbízhatósági határ melletti tartományát (BMDL01) 0,3 és 8 μg/testtömeg kg között állapította meg. A szakvélemény szerint a szervetlen arzén Európában átlagosnak, illetve magasnak tekinthető fogyasztása mellett a lakosság becsült étrendi kitettsége az azonosított BMDL01 értéktartományon belül marad, vagyis expozíciós eltérés nincs vagy csekély, ugyanakkor egyes fogyasztók esetében nem zárható ki a kockázat.

(4)

A szakvélemény azonosította a sok rizst fogyasztó, így az étrendjük révén a szervetlen arzénnak leginkább kitett európai fogyasztói csoportokat, amelyek bizonyos etnikai közösségek és a három év alatti gyermekek. A három év alatti gyermekek esetében a szervetlen arzénnak való kitettség – többek között a rizsalapú élelmiszerek fogyasztása révén – általában két- vagy háromszor akkora, mint a felnőtteké.

(5)

Mivel a rizs és a rizsalapú élelmiszerek esetében megbízhatóan mutatható ki a szervetlen arzén szintje, az ezekben előforduló szervetlen arzén mennyisége tekintetében indokolt felső határértéket megállapítani. Az arzéntartalom tekintetében több különböző felső határértéket kell megállapítani.

(6)

Azon tudományos információk, amelyek szerint szükség van egyedi felső határértekre az előfőzött hántolt rizs esetében, meglehetősen újak. Ezért az egyedi határérték szükségességének megerősítése, illetve annak felülvizsgálata érdekében a tagállamoknak 2018. január 1-ig további adatokat kell gyűjteniük ezen termék arzéntartalmáról.

(7)

Az előfordulási adatok szerint a rizstallérok, a rizsostya, a rizskekszek és a rizspogácsák nagy mennyiségű szervetlen arzént tartalmazhatnak, és e termékek adott esetben jelentősen hozzájárulhatnak a csecsemők és kisgyermekek étrendi arzénexpozíciójához. Ezért e termékekre vonatkozóan indokolt egyedi felső határértékről rendelkezni.

(8)

A rizs fontos összetevő a csecsemők és kisgyermekek számára készülő sokféle élelmiszerben. Ezért az ilyen élelmiszerek összetevőjeként felhasznált rizs arzéntartalmára vonatkozóan egyedi felső határértéket kell megállapítani.

(9)

A tagállamoknak és az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak időt kell hagyni arra, hogy alkalmazkodjanak az e rendelet által előírt határértékekhez. Az arzéntartalomra vonatkozó felső határértékek alkalmazását ezért egy későbbi időpontban kell megkezdeni.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,