EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32014R1222
Commission Delegated Regulation (EU) No 1222/2014 of 8 October 2014 supplementing Directive 2013/36/EU of the European Parliament and of the Council with regard to regulatory technical standards for the specification of the methodology for the identification of global systemically important institutions and for the definition of subcategories of global systemically important institutions Text with EEA relevance
A Bizottság 1222/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete ( 2014. október 8. ) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosítására és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények alkategóriáinak meghatározására alkalmazott módszertan részletes leírására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről EGT-vonatkozású szöveg
A Bizottság 1222/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete ( 2014. október 8. ) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosítására és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények alkategóriáinak meghatározására alkalmazott módszertan részletes leírására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről EGT-vonatkozású szöveg
HL L 330., 2014.11.15, p. 27–36
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force: This act has been changed. Current consolidated version: 01/12/2021
|
15.11.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 330/27 |
A BIZOTTSÁG 1222/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2014. október 8.)
a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosítására és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények alkategóriáinak meghatározására alkalmazott módszertan részletes leírására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 131. cikke (18) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 2013/36/EU irányelv felhatalmazza a tagállamok illetékes vagy kijelölt hatóságait, hogy szigorúbb tőkekövetelményeket írjanak elő a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozóan, kompenzálva azt, hogy ezek az intézmények nagyobb kockázatot jelentenek a pénzügyi rendszerre nézve, fizetésképtelenségük pedig jelentős mértékben érintené az adófizetőket. Az irányelv körvonalazza a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosítására és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények – rendszerszintű jelentőségüknek megfelelő – alkategóriákba sorolására alkalmazott módszertan bizonyos alapelveit. A besorolásuknak megfelelően rónak ki rájuk egy további, az elsődleges alapvető tőkére vonatkozó követelményt, a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffert. A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosítására és besorolására alkalmazott módszertan alapját öt olyan kategória képezi, amelyek azt mérik, mennyire jelentős egy adott bank rendszerszinten a globális pénzpiacok szempontjából. E rendelet tovább részletezi ezt a módszertant. |
|
(2) |
A 2013/36/EU irányelvben alkalmazott megközelítést követendő, e rendeletnek a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által a globálisan rendszerszinten jelentős bankok értékelésére és a magasabb veszteségviselési képesség követelményére kialakított módszertani standardokat kell figyelembe vennie. E standardok alapját a Pénzügyi Stabilitási Tanács által a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények vonatkozásában, „A rendszerszinten jelentős pénzügyi intézményekhez kapcsolódó erkölcsi kockázat csökkentése – PST-ajánlások és határidők” című jelentést követően kialakított keret képezi. |
|
(3) |
A 2013/36/EU irányelv egyértelműen rögzíti, hogy az azonosítás és a besorolás módszertanának tagállami harmonizációja az adott szervezet rendszerszintű jelentőségének értékelésére használt összesített eredmény meghatározására alkalmazott egységes és átlátható paraméterekkel biztosított. Annak érdekében, hogy a globális pénzügyi rendszer leképezéséhez referenciaként szolgáló, az Európai Unióban és harmadik országokban tevékenységi engedéllyel rendelkező bankok és bankcsoportok mintája egységes legyen az Európai Unió egészében, az Európai Bankhatóságnak (EBH) kell meghatároznia ezt a mintát. A hatékony felügyeleti mérlegelés során a mintába bankokat felvenni vagy abból bankokat kizárni kizárólag a minta mint hivatkozási alap funkciójának a biztosítása céljából lehet, más indokból nem. |
|
(4) |
A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosítási folyamatának összehasonlítható adatokon kell alapulnia és a folyamat kialakításakor figyelembe kell venni, hogy az intézményeknek egyértelműen tudniuk kell, vonatkozik-e rájuk valamely pufferkövetelmény, és ha igen, mennyiben. Emiatt a módszertan részeként meg kell határozni a folyamatra vonatkozó határidőket és eljárásrendeket. Ugyanakkor, mivel a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosításának nagy, globális – esetleg harmadik országokban is tevékenykedő – bankcsoportok mintájára vonatkozó, friss adatokra kell épülnie, a szükséges adatok az év második felénél korábban nem fognak rendelkezésre állni. Annak érdekében, hogy az intézmények a globálisan rendszerszinten jelentős intézményi státusukból eredő követelményeknek eleget tehessenek, célszerű, ha a pufferkövetelmény körülbelül egy évvel a globálisan rendszerszinten jelentős intézményként való azonosításukat követően lép hatályba. |
|
(5) |
A 2013/36/EU irányelv a rendszerszintű jelentőség mérésének öt, számszerűsíthető mutatókat tartalmazó kategóriáját állapítja meg. Annak érdekében, hogy az intézmények és a hatóságok adminisztratív terhei csökkenjenek, ezek a kategóriák megegyeznek a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által alkalmazottakkal. A számszerűsíthető mutatók további meghatározásakor e rendeletnek ugyanezt a módszert kell követnie. A mutatókat úgy kell kiválasztani, hogy tükrözzék valamely szervezet fizetésképtelensége lehetséges negatív externáliáinak különféle aspektusait és a szervezet kritikus funkcióit a pénzügyi rendszer stabilitásának vonatkozásában. A rendszerszintű jelentőség meghatározásakor a globális pénzügyi piacokat és a globális gazdaságot kell vonatkoztatási alapul venni. |
|
(6) |
A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosítására és besorolására alkalmazott pontos módszertannak a 2013/36/EU irányelvben rögzített alapelvek szerinti meghatározása érdekében pontosan körül kell írni az „érintett szervezet”, a „mutató értéke”, a „nevező” és a „határérték” fogalmát azáltal, hogy meghatározzuk e fogalmak e rendelet alkalmazásában vett jelentését. |
|
(7) |
Az egyes bankcsoportoknak a mutatókkal, összevont alapon mért rendszerszintű jelentőségét egyéni összesített eredményként kell kifejezni egy bizonyos évre vonatkozóan, ez a mintában szereplő többi szervezethez viszonyított helyzetüket méri. A bankokat ennek az összesített eredménynek az alapján kell globálisan rendszerszinten jelentős intézményként azonosítani és az eltérő pufferkövetelményeket támasztó alkategóriákba besorolni. Az eredmény átlagos kategóriaeredményként való kiszámításakor mind az öt kategóriának 20 %-os súlyozást kell kapnia. Az összesített eredmény számítása során a helyettesíthetőség kategóriáját maximálni kell, mivel a 2013-ig terjedő időszak és a 2013-as év adatainak elemzése alapján ez a kategória aránytalanul nagy hatást gyakorol a pénzforgalmi, jegyzési és letétkezelési szolgáltatások nyújtása terén domináns bankokra. |
|
(8) |
Az érintett hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani, hogy a hatékony felügyeleti mérlegelés során a globálisan rendszerszinten jelentős intézményeket megítélésük szerint alacsonyabb alkategóriából magasabb alkategóriába sorolják, illetve, hogy egy olyan szervezetet, amelynek összesített eredménye alacsonyabb a legalacsonyabb alkategóriára megszabott határértéknél, globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek nyilvánítsanak. Mivel a hatékony felügyeleti mérlegelésen alapuló azonosítás célja megegyezik a szokásos pontozási folyamat céljával, annak ugyanarra a szempontra kell épülnie, mint a szokásos pontozási folyamatnak, azaz a bankok globális pénzügyi piac és globális gazdaság szempontjából betöltött jelentőségére, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság módszertanával összhangban. A bankok csődkockázata nem lehet ilyen szempont, mivel azt más prudenciális követelményekben – többek között a teljes kockázati kitettségben és adott esetben további tőkekövetelményekben, például a rendszerkockázati tőkepufferben – már figyelembe vették. |
|
(9) |
E rendelet alapját az EBH Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezete képezi. |
|
(10) |
Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte a kapcsolódó lehetséges költségeket és hasznokat, és véleményezésre kérte fel az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke értelmében létrehozott banki érdekképviseleti csoportot. |
|
(11) |
Ezt a rendeletet 2015. január 1-jétől kell alkalmazni, mivel a 2013/36/EU irányelv 131. cikkének (4) bekezdésében rögzített, a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer fenntartására vonatkozó követelmény 2016. január 1-jétől érvényes és akkortól kell bevezetni. Emiatt és annak érdekében, hogy a bankok idejében értesüljenek a rájuk – mint globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre – vonatkozó pufferkövetelményről, továbbá hogy kellő idejük legyen a szükséges tőkeemelésre, a globálisan rendszerszinten jelentős intézményeket legkésőbb 2015 elején azonosítani kell. |
|
(12) |
A globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó pufferkövetelményt a 2013/36/EU irányelv 162. cikkének (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 3 év alatt kell bevezetni. Első lépésként a 2013/36/EU irányelv 162. cikke (5) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményt kell 2016. január 1-jétől alkalmazniuk azoknak a globálisan rendszerszinten jelentős intézményeknek, amelyeket az érintett hatóságok 2015 elején azonosítanak a 2014 júliusáig szolgáltatott, pénzügyi év végi adatok alapján. Második lépésként a 2013/36/EU irányelv 162. cikke (5) bekezdésének b) pontjában foglalt pufferkövetelményt 2017. január 1-jétől kell alkalmazniuk azoknak a globálisan rendszerszinten jelentős intézményeknek, amelyeket az érintett hatóságok 2015 végéig vagy legkésőbb 2016 elejéig azonosítanak a 2015. júliusáig szolgáltatott pénzügyi év végi adatok alapján, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
E rendelet részletesen meghatározza azt a módszertant, amely szerint a 2013/36/EU irányelv 131. cikkének (1) bekezdésében említett tagállami hatóság (a továbbiakban: az érintett hatóság) összevont alapon globálisan rendszerszinten jelentős intézményként azonosít valamely érintett szervezetet, valamint amely szerint meghatározzák a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények alkategóriáit és a globálisan rendszerszinten jelentős intézményeket rendszerszintű jelentőségük alapján ezekbe az alkategóriákba sorolják, továbbá a módszertan részeként rögzíti az azonosításhoz szükséges határidőket és adatokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. „érintett szervezet”: az Európai Unióban működő anyaintézmény vagy az Európai Unióban működő pénzügyi holdingtársaság anyavállalat vagy az Európai Unióban működő vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalat, vagy olyan intézmény, amely nem leányvállalata valamely, az Európai Unióban működő anyaintézménynek vagy az Európai Unióban működő pénzügyi holdingtársaság anyavállalatnak vagy az Európai Unióban működő vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalatnak;
2. „mutató értéke”: a 6. cikkben részletesen ismertetett minden mutató és a mintában szereplő minden érintett szervezet vonatkozásában a mutató egyedi értéke, harmadik országban tevékenységi engedéllyel rendelkező bankok vonatkozásában pedig olyan összehasonlítható egyedi érték, amelyet a nemzetközi standardoknak megfelelően nyilvánosságra hoznak;
3. „nevező”: minden mutató vonatkozásában a mintában szereplő érintett szervezetekre és harmadik országban tevékenységi engedéllyel rendelkező bankokra vonatkozó mutatók értékeinek összesített értéke;
4. „határérték”: a legalacsonyabb határvonalat és a 2013/36/EU irányelv 131. cikkének (9) bekezdésében meghatározott öt alkategória közötti határvonalat meghatározó pontszám.
3. cikk
A módszertanban alkalmazott közös paraméterek
(1) Az EBH meghatározza azoknak az intézményeknek vagy csoportoknak a mintáját, amelyek mutatóinak értékét a pontszámok kiszámításakor a globális bankszektort leképező referenciaértékként kell alkalmazni, figyelembe véve a nemzetközileg elfogadott standardokat, különösen a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által a globálisan rendszerszinten jelentős bankok azonosítására alkalmazott mintát, és minden év július 31-ig értesíti az érintett hatóságokat a mintában szereplő érintett szervezetekről.
A mintában érintett szervezetek és harmadik országokban működési engedéllyel rendelkező bankok szerepelnek, és a minta a 6. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott teljes kitettség alapján a 75 legnagyobbat tartalmazza közülük, továbbá olyan érintett szervezeteket, amelyeket globálisan rendszerszinten jelentős intézményként azonosítottak és harmadik országban tevékenységi engedéllyel rendelkező olyan bankokat, amelyeket a megelőző évben globálisan rendszerszinten jelentősnek ítéltek.
Az EBH felvesz a mintába vagy kizár a mintából egyes érintett szervezeteket és harmadik országban engedéllyel rendelkező bankokat, ha és amilyen mértékben erre szükség van ahhoz, hogy a rendszerszintű jelentőség értékeléséhez a globális pénzügyi piacokat és a globális gazdaságot megfelelően leképező viszonyítási rendszert alakítson ki, figyelembe véve a nemzetközileg elfogadott standardokat, köztük a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által alkalmazott mintát.
(2) Az érintett hatóság legkésőbb minden év július 31-ig adatot szolgáltat az EBH-nak a joghatósági területén tevékenységi engedéllyel rendelkező minden olyan érintett szervezet mutatóinak értékeiről, amelynek kitettsége meghaladja a 200 milliárd EUR-t. Az érintett hatóság biztosítja, hogy a mutatók értékei megegyezzenek a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságnak benyújtott és az érintett szervezet által az 1030/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek (3) megfelelően nyilvánosságra hozott adatokkal. Az érintett hatóság a végrehajtási rendeletben meghatározott táblát használja.
(3) Az EBH kiszámítja a nevezőt a (2) bekezdés szerint az érintett hatóságnak szolgáltatott mutatók értékei alapján, figyelembe véve a nemzetközileg elfogadott standardokat, különösen a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által az adott évre vonatkozóan nyilvánosságra hozott nevezőket, és tájékoztatja az érintett hatóságokat ezekről a nevezőkről. A mutató nevezője a mintában szereplő minden érintett szervezet és harmadik országokban tevékenységi engedéllyel rendelkező minden bank mutatószáma értékének együttes összege, amelyről az érintett szervezetek esetében a (2) bekezdés szerint adatot szolgáltattak, és amint azt a harmadik országban tevékenységi engedéllyel rendelkező bankok az adott év július 31-ig nyilvánosságra hozták.
4. cikk
Azonosítás
(1) Az érintett hatóság legkésőbb minden év december 15-ig kiszámítja az EBH által közölt mintában szereplő, joghatósági területén tevékenységi engedéllyel rendelkező érintett szervezetek pontszámait. Ha az érintett hatóság a hatékony felügyeleti mérlegelés során a 2013/36/EU irányelv 131. cikke (10) bekezdésének b) pontjával összhangban globálisan rendszerszinten jelentős intézményként azonosít egy érintett szervezetet, köteles azt minden év december 15-ig részletesen megindokolni az EBH-nak írásban.
(2) Az érintett szervezet globálisan rendszerszinten jelentős intézményként történő azonosítása és alkategóriába sorolása azt a naptári évet követő második év január 1-jén lép hatályba, amikor a nevezőket a 3. cikkel összhangban megállapították.
5. cikk
Azonosítás globálisan rendszerszinten jelentős intézményként, pontszám meghatározása, alkategóriába sorolás
(1) A mutatók értékének alapjául az érintett szervezet megelőző pénzügyi év végi, összevont alapon szolgáltatott adatai, a harmadik országokban tevékenységi engedéllyel rendelkező bankok vonatkozásában pedig a nemzetközileg elfogadott standardokkal összhangban közölt adatok szolgálnak. Azon érintett szervezetek esetében, amelyek pénzügyi éve június 30-án zárul, az érintett hatóságok használhatják a szervezetek december 31-i helyzete szerinti mutatóinak értékeit is.
(2) Az érintett hatóság a mintában szereplő érintett szervezetek pontszámát a kategóriapontok egyszerű átlagaként határozza meg úgy, hogy a helyettesíthetőséget mérő kategória esetében maximálisan 500 bázispont adható. Minden kategóriapontot az adott kategória egyes mutatói értékének és a mutató EBH által közölt nevezőjének hányadosaként kapott értékek egyszerű átlagaként kell meghatározni. A pontszámot bázispontban kell kifejezni és a legközelebbi egész bázispontra kell kerekíteni.
(3) A legalacsonyabb határérték 130 bázispont. Az alkategóriák a következők:
|
a) |
1. alkategória: 130–229 bázispont; |
|
b) |
2. alkategória: 230–329 bázispont; |
|
c) |
3. alkategória: 330–429 bázispont; |
|
d) |
4. alkategória: 430–529 bázispont; |
|
e) |
5. alkategória: 530–629 bázispont. |
(4) Az érintett hatóság globálisan rendszerszinten jelentős intézményként azonosít valamely érintett szervezetet, ha a szervezet pontszáma magasabb a legalacsonyabb határértéknél vagy azzal egyenlő. Annak a döntésnek, amelynek értelmében a 2013/36/EU irányelv 131. cikke (10) bekezdése b) pontjának megfelelően valamely érintett szervezetet a hatékony felügyeleti mérlegelés során globálisan rendszerszinten jelentős intézményként azonosítanak, annak megítélésén kell alapulnia, hogy a szervezet csődje jelentősen kedvezőtlenül befolyásolná-e a globális pénzügyi piacot és a globális gazdaságot.
(5) Az illetékes hatóság a globálisan rendszerszinten jelentős intézményt a pontszámának megfelelően sorolja alkategóriába. Annak a döntésnek, amelynek értelmében valamely globálisan rendszerszinten jelentős intézményt a 2013/36/EU irányelv 131. cikke (10) bekezdése a) pontjának megfelelően a hatékony felügyeleti mérlegelés során alacsonyabb alkategóriából magasabba sorolnak, annak megítélésén kell alapulnia, hogy a szervezet csődje nagyobb mértékű kedvezőtlen hatást fejtene-e ki a globális pénzügyi piacra és a globális gazdaságra.
(6) A (4) és az (5) bekezdésben hivatkozott döntések alátámaszthatók kiegészítő mutatókkal, amelyek azonban nem lehetnek az érintett szervezet fizetésképtelenségének valószínűségére vonatkozó mutatók. Az ilyen döntések alaposan dokumentált és ellenőrizhető mennyiségi és minőségi információkon alapulnak.
6. cikk
Mutatók
(1) A csoport méretét mérő kategória a mellékletben részletesebben meghatározott egyetlen mutatószámot tartalmaz, amely a csoport teljes kitettségével egyenlő.
(2) A csoportnak a pénzügyi rendszerrel való összekapcsoltságát mérő kategória az összes alábbi, a mellékletben részletesebben meghatározott mutatót tartalmazza:
|
a) |
pénzügyi rendszeren belüli eszközök; |
|
b) |
pénzügyi rendszeren belüli kötelezettségek; |
|
c) |
forgalomban lévő értékpapírok. |
(3) A csoport által nyújtott szolgáltatások vagy pénzügyi infrastruktúra helyettesíthetőségét mérő kategória az összes alábbi, a mellékletben részletesebben meghatározott mutatót tartalmazza:
|
a) |
letétbe helyezett eszközök; |
|
b) |
pénzforgalmi tevékenység; |
|
c) |
kötvény- és részvénypiaci, jegyzési garanciával biztosított ügyletek. |
(4) A csoport összetettségét mérő kategória az összes alábbi, a mellékletben részletesebben meghatározott mutatót tartalmazza:
|
a) |
a tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek névleges összege; |
|
b) |
az 1255/2012/EU bizottsági rendelettel (4) összhangban, valós értéken értékelt, 3. szintű eszközök; |
|
c) |
kereskedési célú és értékesíthető értékpapírok. |
(5) A csoport határokon átnyúló tevékenységét mérő kategória az alábbi, a mellékletben részletesebben meghatározott mutatókat tartalmazza:
|
a) |
több joghatóságot érintő követelések; |
|
b) |
több joghatóságot érintő kötelezettségek. |
(6) A nem euróban szolgáltatott adatokra vonatkozóan az érintett hatóság a megfelelő átváltási árfolyamot alkalmazza, figyelembe véve az Európai Központi Bank december 31-én érvényes referencia-árfolyamát és a nemzetközi standardokat. A (3) bekezdés b) pontjában említett pénzforgalmi tevékenység mutatójának vonatkozásában az érintett hatóság az érintett év átlagos átváltási árfolyamait alkalmazza.
7. cikk
Átmeneti rendelkezések
A 3. cikk (1) bekezdése első albekezdésében foglaltaktól eltérve, az EBH 2015. január 14-ig megállapítja azt a mintát, amelynek alapján az érintett szervezeteket 2014-re vonatkozóan globálisan rendszerszinten jelentős intézményként azonosítják. Az érintett hatóságok 2015. január 21-ig adatot szolgáltatnak az EBH-nak a 2014 júliusáig beérkezett pénzügyi év végi adatok alapján a mintába sorolt érintett hatóságokra vonatkozó mutatók értékeiről. E mutatók értékei alapján az EBH 2015. január 30-ig kiszámítja a 2014-re vonatkozó nevezőket. E nevezők alapján az érintett hatóságok meghatározzák az érintett szervezetek 2014-re érvényes pontszámait. Azonosítják továbbá a globálisan rendszerszinten jelentős intézményeket és alkategóriákba sorolják őket. Ezzel egyidejűleg az érintett hatóságok értesítik a Bizottságot, az Európai Rendszerkockázati Testületet (ERKT) és az EBH-t az azonosított globálisan rendszerszinten jelentős intézményekről, amelyek nevét, 2014-re vonatkozó pontszámaikkal együtt, 2015. február 28-ig közzéteszik.
A 4. cikk (2) bekezdésében foglaltaktól eltérve, az érintett szervezetek globálisan rendszerszinten jelentős intézményként való azonosítása és annak az alkategóriának a meghatározása, amelyikbe besorolják a 2014. év pontszámai alapján, 2016. január 1-jétől alkalmazandó.
8. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
A rendelet 2015. január 1-jétől alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2014. október 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 176., 2013.6.27., 338. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).
(3) A Bizottság 2014. szeptember 29-i 1030/2014/EU végrehajtási rendelete az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosításához alkalmazott mutatóértékek nyilvánosságra hozatalának egységes formátumára és időpontjára vonatkozó végrehajtás-technikai standardok rögzítéséről (HL L 284., 2014.9.30., 14. o.).
(4) A Bizottság 2012. december 11-i 1255/2012/EU rendelete az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IAS 12 nemzetközi számviteli standard, az IFRS 1 és az IFRS 13 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmező Bizottság IFRIC 20 értelmezése tekintetében történő módosításáról (HL L 360., 2012.12.29., 78. o.).
MELLÉKLET
A 6. cikk alkalmazásában a mutatókat az alábbiak szerint kell meghatározni:
1. Teljes kitettség
A teljes kitettség a mérlegben szereplő összes tétel és az összes származtatott és mérlegen kívüli tétel együttes, összevont alapú és szabályozói kiigazításokkal csökkentett értéke, ideértve a számviteli célból konszolidált, azonban a kockázatalapú szabályozás alkalmazásában nem konszolidált szervezeteket is.
A teljes kitettség a kitettség számviteli értékét követi (bár tágabb konszolidációs terjedelemmel) az alábbi elvek érvényesülésével:
|
— |
a mérleg szerinti, nem származtatott kitettségek az egyedi kockázati céltartalékkal és az értékelési korrekcióval (például a hitelértékelési korrekcióval) csökkentett kitettségértékben szerepelnek, |
|
— |
a kölcsönök és a betétek nettósítása nem megengedett, |
|
— |
a dologi vagy pénzügyi biztosíték, a garancia és a vásárolt hitelkockázat-mérséklés nem csökkenti a mérleg szerinti kitettséget. |
A mérleg szerinti tételek az alábbiak együttes összege:
|
a) |
a származtatott szerződésekből eredő partnerkockázat; |
|
b) |
az értékpapír-finanszírozási ügyletek bruttó értéke; |
|
c) |
az értékpapír-finanszírozási ügyletekből eredő partnerkockázat; |
|
d) |
i. az értékpapír-finanszírozási ügyletekben kapott, eszközként elszámolt értékpapírok nélküli egyéb eszközök és ii. a zéró-kupon kötvények legmagasabb értéke. |
A mérlegen kívüli tételek az alábbiak együttes összege:
|
a) |
a származtatott szerződésekből eredő lehetséges jövőbeli kockázat; |
|
b) |
a feltétel nélkül felmondható hitelkártya-kötelezettségek 100 %-a és egyéb feltétel nélkül felmondható kötelezettségek 100 %-a nélküli, 0 %-os hitel-egyenértékesítési faktorú mérlegen kívüli tételek névleges összege; |
|
c) |
a feltétel nélkül felmondható hitelkártya-kötelezettségek 10 %-a; |
|
d) |
az egyéb feltétel nélkül felmondható kötelezettségek 10 %-a; |
|
e) |
a 20 %-os hitel-egyenértékesítési faktorú mérlegen kívüli tételek névleges összege; |
|
f) |
az 50 %-os hitel-egyenértékesítési faktorú mérlegen kívüli tételek névleges összege; |
|
g) |
a 100 %-os hitel-egyenértékesítési faktorú mérlegen kívüli tételek névleges összege. |
A számviteli célból konszolidált, azonban a kockázatalapú szabályozás alkalmazásában nem konszolidált szervezetek esetében a mutató értékét az alábbiak együttes összegével kell növelni:
|
a) |
mérleg szerinti eszközök; |
|
b) |
a származtatott szerződések jelentette lehetséges jövőbeli kockázat; |
|
c) |
a feltétel nélkül felmondható kötelezettségek 10 %-a; |
|
d) |
egyéb mérlegen kívüli kötelezettségek; |
|
e) |
csökkentve a konszolidált szervezetekbe történt befektetés értékével. |
2. Összekapcsoltság
Az összekapcsoltság mutatóinak alkalmazásában pénzügyi intézménynek minősül a bank, a betétgyűjtéssel foglalkozó egyéb intézmény, a banki holdingtársaság, az értékpapír-kereskedő, a biztosító, a befektetési alap, a fedezeti alap, a nyugdíjpénztár, a befektetési bank és a központi szerződő fél. Nem minősül pénzügyi intézménynek a jegybank és a közszféra más szervezete (például a multilaterális fejlesztési bank), ugyanakkor az állami tulajdonban lévő kereskedelmi bank igen.
2.1. A pénzügyi rendszeren belüli eszközök
A pénzügyi rendszeren belüli eszközök csoportját a következők együttesen alkotják: a más pénzügyi intézménynél elhelyezett vagy annak kölcsönadott összegek, a más pénzügyi intézménynek nyújtott, rendelkezésre tartott, le nem hívott hitelkeretek, a más pénzügyi intézmények által kibocsátott értékpapírok állománya, az értékpapír-finanszírozási ügyletekből eredő nettó pozitív aktuális kitettség és a tőzsdén kívül forgalmazott, nettó pozitív valós értékkel rendelkező származtatott eszközökre vonatkozó, más pénzügyi intézményekkel folytatott ügyletek.
a) Más pénzügyi intézménynél elhelyezett vagy annak kölcsönadott összegek és rendelkezésre tartott, le nem hívott hitelkeretek
A más pénzügyi intézménynél elhelyezett vagy annak kölcsönadott összegek és a rendelkezésre tartott, le nem hívott hitelkeretek csoportját a következők együttesen alkotják:
|
1. |
más pénzügyi intézménynél elhelyezett vagy annak kölcsönadott összegek, ideértve a letéti igazolást is; |
|
2. |
más pénzügyi intézménynek nyújtott, rendelkezésre tartott, le nem hívott hitelkeretek. |
b) Más pénzügyi intézmények által kibocsátott értékpapírok állománya
Ezt a tételt a más pénzügyi intézmények által kibocsátott értékpapírok állománya képezi. A teljes állomány kereskedési és értékesíthető értékpapírok esetében valós értéken számítandó, a lejáratig tartott értékpapírok amortizált bekerülési értéken számítandók.
A más pénzügyi intézmények által kibocsátott értékpapírok állományát a következők együttesen alkotják:
|
1. |
hitelviszonyt megtestesítő fedezett értékpapírok; |
|
2. |
hitelviszonyt megtestesítő fedezetlen elsőbbségi értékpapírok; |
|
3. |
hitelviszonyt megtestesítő alárendelt értékpapírok; |
|
4. |
kereskedelmi értékpapírok; |
|
5. |
a részvények – ideértve a törzs- és az elsőbbségi részvények névértékét és többletét, csökkentve az egyedi részvényportfólió tekintetében fennálló kiegyenlítő rövid pozíciókkal – és a zéró-kupon kötvények legmagasabb értéke. |
c) Értékpapír-finanszírozási ügyletek
Az értékpapír-finanszírozási ügyletek értékét a más pénzügyi intézményekkel folytatott értékpapír-finanszírozási ügyletekből eredő nettó pozitív aktuális kitettségek összege adja.
Az adatszolgáltatáskor megadott érték nem kell, hogy a mérlegben szereplő összegeket tükrözze. Nettósítási halmazonként egy-egy jogszabály szerinti tartozásösszeget kell megadni. Nettósítás kizárólag akkor alkalmazható, ha az ügyletet jogi úton kikényszeríthető nettósítási megállapodás fedezi. Ha ezek a kritériumok nem teljesülnek, a mérleg szerinti bruttó összeget kell számításba venni. Értékpapírosított hiteltovábbítási (conduit) ügyletek nem sorolhatók ide.
d) Nettó pozitív valós értékkel rendelkező származtatott eszközökre vonatkozó, más pénzügyi intézményekkel folytatott tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek
A nettó pozitív valós értékkel rendelkező származtatott eszközökre vonatkozó, más pénzügyi intézményekkel folytatott tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek értékét a következők együttesen alkotják:
|
1. |
a nettó pozitív valós érték, figyelembe véve a meglévő biztosítékot, amennyiben az a nettósítási keretmegállapodás része; |
|
2. |
a lehetséges jövőbeli kitettségérték. |
2.2. A pénzügyi rendszeren belüli kötelezettségek
A pénzügyi rendszeren belüli kötelezettségek csoportját a következők együttesen alkotják: a pénzügyi intézmények által elhelyezett betétek, az értékpapír-finanszírozási ügyletek és a nettó pozitív valós értékkel rendelkező származtatott eszközökre vonatkozó, más pénzügyi intézményekkel folytatott tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek.
a) Pénzügyi intézmények által elhelyezett betétek
A pénzügyi intézmények által elhelyezett betétek csoportját a következők együttesen alkotják:
|
1. |
letétkezelő intézmények betétei; |
|
2. |
nem letétkezelő pénzügyi intézmények betétei; |
|
3. |
más pénzügyi intézménytől kapott, rendelkezésre tartott, le nem hívott hitelkeret. |
b) Értékpapír-finanszírozási ügyletek
Az értékpapír-finanszírozási ügyletek értékét a más pénzügyi intézményekkel folytatott értékpapír-finanszírozási ügyletekből eredő nettó negatív aktuális kitettségek összege adja.
c) Nettó negatív valós értékkel rendelkező származtatott eszközökre vonatkozó, más pénzügyi intézményekkel folytatott tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek
A nettó negatív valós értékkel rendelkező származtatott eszközökre vonatkozó, más pénzügyi intézményekkel folytatott tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek értékét a következők együttesen alkotják:
|
1. |
a nettó negatív valós érték, figyelembe véve a nyújtott biztosítékot, amennyiben az a nettósítási keretmegállapodás része; |
|
2. |
a lehetséges jövőbeli kitettségérték. |
2.3. Forgalomban lévő értékpapírok
A mutatónak az érintett szervezet által kibocsátott, forgalomban lévő értékpapírok könyv szerinti értékét kell tükröznie. A pénzügyi intézményeken belüli és egyéb tevékenységeket nem kell elkülöníteni.
A forgalomban lévő összes értékpapírt a következők együttes összege adja:
|
a) |
hitelviszonyt megtestesítő fedezett értékpapírok; |
|
b) |
hitelviszonyt megtestesítő fedezetlen elsőbbségi értékpapírok; |
|
c) |
hitelviszonyt megtestesítő alárendelt értékpapírok; |
|
d) |
kereskedelmi értékpapírok; |
|
e) |
letéti jegyek; |
|
f) |
törzsrészvények; |
|
g) |
elsőbbségi részvények és az alárendelt kötelezettség c) pontban nem említett egyéb formái. |
3. A csoport által nyújtott szolgáltatások és pénzügyi infrastruktúra helyettesíthetősége
3.1. Pénzforgalmi tevékenység
A pénzforgalmi ügyletek összessége a tárgyévben lebonyolított, a csoporton belüli pénzforgalom nélkül számított pénzforgalom.
Az adott pénzforgalmi érték az adatszolgáltató csoport nagy összegű pénzátutalási rendszereken keresztül lebonyolított teljes készpénzforgalmának teljes bruttó értéke plusz az ügynökbankokon keresztül (például levelező bankok vagy nostro számla bevonásával) lebonyolított teljes készpénzforgalom bruttó értéke. Az érintett szervezet és az ügyfelek, köztük a pénzügyi intézmények és egyéb kereskedelmi partnerek megbízásából lebonyolított készpénzforgalmat figyelembe kell venni. A lakossági pénzforgalmi rendszereken keresztül lebonyolított pénzforgalmat nem kell figyelembe venni. Kizárólag a kimenő pénzforgalmat kell figyelembe venni. Az értéket euróban kell megadni.
3.2. Letétbe helyezett eszközök
A letétbe helyezett eszközök értéke az összes olyan eszköz – beleértve a határokon átnyúló eszközöket is – értékének az összege, amelyeket az adatszolgáltató csoport letétkezelőként őriz az ügyfelek, köztük az adatszolgáltató csoporttól különböző pénzügyi intézmények megbízásából. A nem letétbe helyezetett eszközként kategorizált, gazdálkodási vagy adminisztratív kezelés alatt álló eszközöket nem lehet figyelembe venni.
3.3. Kötvény- és részvénypiaci, jegyzési garanciával biztosított ügyletek
A kötvény- és részvénypiaci, jegyzési garanciával biztosított ügyletek csoportját a jegyzési garanciával biztosított kötvénykibocsátások és a jegyzési garanciával biztosított részvénykibocsátások együttesen alkotják.
Figyelembe kell venni az összes olyan garanciával biztosított ügyletet, amelyben a bank köteles megvásárolni az el nem adott értékpapírokat. Ha a jegyzésigarancia-vállalás „az intézmény legjobb tudása szerint” elv alapján történik (ami azt jelenti, hogy a bank nem köteles megvásárolni a fennmaradó készletet), kizárólag a ténylegesen értékesített értékpapírokat kell figyelembe venni.
4. A csoport összetettsége
4.1. A tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek névleges összege
Ez a mutató az adatszolgáltató csoport tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletekben való részvételének terjedelmét méri és minden kockázat- és eszköztípust tartalmaz. A származtatott eszközök névleges értékéből a biztosíték nem vonható le.
A tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek teljes névleges összege a központi szerződő fél által elszámolt tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek és a bilaterális teljesítésű tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek együttes összege.
4.2. 3. szintű eszközök
A 3. szintű eszközök értéke a 3. szintű mérési bemeneti adatok alkalmazásával, ismétlődő alapon árazott összes eszköz értékével egyenlő.
4.3. Kereskedési és értékesíthető értékpapírok
A kereskedési és értékesíthető értékpapírok értékét a kereskedési céllal tartott és értékesíthető számviteli kategóriában nyilvántartott értékpapíroknak a kereskedési céllal tartott és értékesíthető számviteli kategóriában nyilvántartott, jó minőségű likvid eszközöknek minősülő értékpapírok alcsoportjával csökkentett teljes összege adja.
5. A csoport határokon átnyúló tevékenysége
5.1. Több joghatóságot érintő követelések
A több joghatóságot érintő követelések értékét a következők értékének összege adja: az összes szektor összes követelése, amely – a végső kockázatviselés elve alapján – külföldi követelés, külföldi leányvállalatok helyi követelései külföldi devizában vagy külföldi leányvállalatok helyi követelései helyi devizában, a származtatott ügyletek kivételével. A külföldi követelést az egyik országban található képviselet nyújtja a másik országban található hitelfelvevőnek. A külföldi leányvállalatok külföldi vagy helyi pénznemben fennálló helyi követeléseit a bank helyi képviselete nyújtja az adott helyen található hitelfelvevőnek.
5.2. Több joghatóságot érintő kötelezettségek
A több joghatóságot érintő összes kötelezettség értékét – a kapcsolt képviseletekkel szemben fennálló, b) pontban hivatkozott külföldi kötelezettségek kivételével – az alábbiak értékének együttes összege adja:
|
a) |
helyi pénznemben fennálló helyi kötelezettségek; |
|
b) |
külföldi kötelezettségek (a helyi pénznemben fennálló helyi kötelezettségek kivételével). |