I. MELLÉKLET

CSELEKVÉSEK

1.   1. CSELEKVÉS: A JOGELLENES TARTALOM ELLENI KÜZDELEM

A forródrótszolgálatok lehetővé teszik a nyilvánosság számára a jogellenes tartalom bejelentését. A bejelentéseket a szolgálatok intézkedés végett továbbítják a megfelelő szervhez (egy internet-szolgáltatóhoz, a rendőrséghez vagy egy együttműködő forródrótszolgálathoz). Ahol rendőrségi forródrótszolgálat működik, a polgári forródrótszolgálatok kiegészítő feladatot látnak el. Szerepük eltér a bűnüldöző szervekétől, mivel nem foglalkoznak bűncselekmények kivizsgálásával, jogsértő személyek letartóztatásával vagy büntetőeljárás indításával. Olyan szakértői központként működhetnek, amely útmutatást nyújt az internetszolgáltatók számára azzal kapcsolatban, hogy mely tartalom minősülhet jogellenesnek.

A meglévő forródróthálózat olyan egyedi szervezet, amely közösségi finanszírozás nélkül nem jött volna létre. Amint azt a Biztonságosabb internet cselekvési terv 2002-es értékelési jelentése megállapítja, a hálózat nagy sikerrel bővítette tagságát és nemzetközi kiterjedésűvé vált. Ahhoz azonban, hogy a forródrótszolgálatokban rejlő lehetőségeket teljes mértékben hasznosítani lehessen, európai szintű lefedettség és együttműködés kialakítására, valamint a hatékonyság növelésére van szükség, amely az információk, a legjobb gyakorlatok és a tapasztalatok cseréje révén érhető el. A közösségi finanszírozást a forródrótszolgálatok ismertségének növelésére is fel kell használni, amely által még hatékonyabbá válhatnak.

Az ajánlattételi felhívást követően kiválasztott forródrótszolgálatok pénzügyi támogatást kapnak ahhoz, hogy csomópontszerepet lássanak el a hálózatban, és más csomópontokkal együttműködjenek a forródrótszolgálatok európai hálózatában.

Szükség esetén telefonos segítségnyújtó vonalak is támogathatók, amelyeken a gyermekek bejelentést tehetnek az interneten található jogellenes és káros tartalomról.

A forródrótszolgálatok hatékonyságának értékelése céljából több mutatót kell figyelembe venni. Minőségi és mennyiségi adatokat kell összegyűjteni a forródrótszolgálatok létrehozásáról és működéséről, az országos csomópontok számáról, a tagállamok földrajzi lefedettségéről, a kapott bejelentések számáról, a forródrótszolgálatok személyzetének létszámáról és tapasztalatáról, a közigazgatási szervekhez vagy internetszolgáltatókhoz intézkedés céljából továbbított bejelentésekről, valamint – amilyen mértékben hozzáférhetők – az így hozott intézkedésekről, különös tekintettel a forródrótszolgálatoktól kapott információ következtében az internetszolgáltatók által megszüntetett internetes oldalak számára és fajtájára. Ezeket az adatokat – ha lehetséges – nyilvánosságra kell hozni, és el kell juttatni az illetékes hatóságokhoz.

A program hatékonyságának biztosítása érdekében forródrótszolgálatok létrehozására van szükség mindazokban a tagállamokban és tagjelölt országokban, amelyekben jelenleg nem létezik ilyen. Ezeket az új forródrótszolgálatokat gyorsan és hatékonyan be kell illeszteni a meglévő európai forródróthálózatba. Ösztönözni kell a forródrótszolgálatok létrehozási folyamatának felgyorsítását. A közös szemlélet kialakítása, valamint a szakmai know-how és a legjobb gyakorlatok átadása érdekében ösztönözni kell e hálózat és a harmadik országokban (különösen olyan egyéb európai országokban, ahol jogellenes tartalmat hoznak létre és szolgáltatnak) működő forródrótszolgálatok közötti kapcsolatokat. A nemzeti jogszabályokkal összhangban, illetve ahol helyénvaló és szükséges, tovább kell fejleszteni a polgári forródrótszolgálatok és a bűnüldöző szervek közötti együttműködési mechanizmusokat, beleértve például az ilyen forródrótszolgálatokra vonatkozó magatartási kódexek kialakítását. Adott esetben szükség lehet a forródrótszolgálatok személyzetének jogi és műszaki képzésére. A forródróthálózatok számára kötelező a hálózatszervezési és a határokon átnyúló tevékenységekben való aktív részvétel.

A forródrótszolgálatoknak kapcsolódniuk kell a tagállami kezdeményezésekhez, nemzeti szintű támogatásban kell részesülniük, és annak érdekében, hogy e program időtartamán túl is működhessenek, pénzügyileg kivitelezhetőnek kell lenniük. A közös finanszírozás a polgári forródrótszolgálatok számára áll rendelkezésre, ezért a rendőrségi forródrótszolgálatok nem vehetik igénybe. A forródrótszolgálatok világossá teszik a felhasználók számára a saját tevékenységük és a közigazgatási szervek tevékenysége közötti különbséget, és tájékoztatják őket arról, hogy más lehetőségek is rendelkezésre állnak a jogellenes tartalom bejelentésére.

Ahhoz, hogy a rendelkezésre álló forrásokkal a legnagyobb hatást és hatékonyságot lehessen elérni, a forródróthálózatnak a lehető leghatékonyabban kell működnie. Ez egy olyan hálózati koordinációs csomópont létrehozásával valósítható meg legjobban, amely megkönnyíti az egyes forródrótszolgálatokra vonatkozó nemzeti törvények korlátait tiszteletben tartó, európai szintű iránymutatások, munkamódszerek és gyakorlatok kialakítására vonatkozó megegyezést a forródrótszolgálatok között.

A koordinációs csomópont feladata:

—	a hálózat egészének támogatása az európai szintű láthatóság megteremtése és a lakossági tudatosság növelése érdekében az egész Európai Unióban, pl. egységes identitás, illetve belépési pont létrehozásával, amely egyértelmű hozzáférést biztosít a megfelelő nemzeti kapcsolattartóhoz;

—	kapcsolatfelvétel a megfelelő szervekkel a hálózat teljes lefedettségének biztosítása érdekében a tagállamokban és a tagjelölt országokban;

—	a hálózat működési hatékonyságának javítása;

—	iránymutatások kidolgozása a forródrótszolgálatok számára a legjobb gyakorlatokra vonatkozóan, és azoknak az új technológiákhoz való hozzáigazítása;

—	a forródrótszolgálatok közötti rendszeres információ- és tapasztalatcsere megszervezése;

—	szakértői központ létrehozása, amely az induló forródrótszolgálatok számára – különösen a tagjelölt országokban – tanácsadást és betanítást biztosít;

—	kapcsolat biztosítása harmadik országok forródrótszolgálataival;

—	a program egészének koherens és hatékony működése, és a forródrótszolgálatok ismertségének növelése érdekében szoros munkakapcsolat fenntartása a lakossági tudatosításért felelős koordinációs csomóponttal (lásd az alábbi 4. pontban);

—	részvétel a Biztonságosabb Internet Fórumon és egyéb lényeges eseményeken, és a forródrótszolgálatoktól érkező információk/visszajelzések összehangolása.

A koordinációs csomópont figyelemmel kíséri a forródrótszolgálatok hatékonyságát, és pontos, értelmes statisztikákat gyűjt azok működésére vonatkozóan (a kapott bejelentések száma és típusa, a megtett intézkedések és azok eredményei stb.). Szükséges, hogy a tagállamok statisztikái összehasonlíthatók legyenek egymással.

A forródróthálózatnak – a gyermekpornográfián túl – ki kell terjednie a jogellenes tartalom egyéb főbb típusaira is, amelyek aggodalomra adnak okot, és gondoskodnia kell a bejelentések kölcsönös cseréjéről. Az egyéb területek – mint például a fajgyűlölő tartalom – kezeléséhez eltérő mechanizmusokra és szakértelemre lehet szükség, ami egyéb kérdésekkel foglalkozó csomópontok bevonásával járhat. Mivel a program pénzügyi és igazgatási forrásai korlátozottak, az ilyen csomópontoknak nem mindegyike részesülne szükségszerűen finanszírozásban; a finanszírozást adott esetben az ilyen területeken működő koordinációs csomópontok szerepének megerősítésére kell összpontosítani.

2.   2. CSELEKVÉS: A NEM KÍVÁNT ÉS AZ ÁRTALMAS TARTALOM ELLENI FELLÉPÉS

A jogellenes tartalommal szemben annak forrásánál folytatott küzdelem mellett a felhasználóknak – kiskorú felhasználók esetében az értük felelős felnőtteknek – technikai eszközökre lehet szükségük. Az ezen eszközökhöz való hozzáférés támogatható annak érdekében, hogy a felhasználókat képessé tegyék annak eldöntésére, hogyan kezelik a nem kívánt és az ártalmas tartalmat (a felhasználó felhatalmazása).

Annak érdekében, hogy a felhasználó tájékozott döntést hozhasson, további finanszírozást kell biztosítani a szűrőszoftverek és szolgáltatások teljesítményére és hatékonyságára vonatkozóan rendelkezésre álló információk mennyiségének növelésére. A felhasználói szervezetek és a tudományos kutatóintézetek értékes partnerek lehetnek ebben az erőfeszítésben.

Minősítő rendszerek és a minősítő címkék a szűrési technológiákkal együtt segíthetnek képessé tenni a felhasználókat a fogadni kívánt tartalom kiválasztására, és elláthatják az európai szülőket és pedagógusokat a kulturális és nyelvi értékeiknek megfelelő döntéshozatalhoz szükséges információval. A korábbi projektek eredményeinek figyelembevételével finanszírozni lehetne azokat a projekteket, amelyek a minősítő rendszereket és a minősítő címkéket úgy kívánják átalakítani, hogy azok figyelembe vegyék a távközlés, az audiovizuális média és az információs technológiák konvergenciáját, valamint finanszírozni lehetne az önszabályozási kezdeményezéseket az önértékelő minősítések pontosságát vizsgáló szolgáltatások és az önminősítés megbízhatóságának támogatása érdekében. További erőfeszítésekre lehet szükség a minősítő rendszerek és minősítő címkék tartalomszolgáltatók általi alkalmazásának ösztönzése érdekében is.

A már létrehozott új technológiák következményeinek kezelésére irányuló próbálkozások helyett kívánatos volna már az új technológiák kifejlesztésekor megpróbálni figyelembe venni azok gyermekek általi felhasználásának biztonságosságát. A végfelhasználó biztonsága olyan szempont, amelyet a műszaki és üzleti megfontolásokkal együtt kell figyelembe venni. Ennek egyik lehetséges módja a gyermekjóléti szakemberek és műszaki szakértők közötti véleménycsere elősegítése lenne. Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy nem minden online használatra kifejlesztett termék készült gyermekek számára.

A program ennélfogva finanszírozni fogja mindazokat a felhasználói igényeknek megfelelő technológiai intézkedéseket, amelyek képessé teszik a felhasználókat az általuk fogadott nem kívánt és ártalmas tartalom mennyiségének korlátozására és a kéretlen elektronikus üzenetek kezelésére, beleértve:

—	a hozzáférhető szűrési technológiák hatékonyságának vizsgálatát és erről a nyilvánosság világos, egyszerű és az összehasonlítást megkönnyítő módon történő tájékoztatását,

—	a nem kívánt és az ártalmas tartalom elleni hatékony fellépésre vonatkozó információk és legjobb gyakorlatok cseréje összehangolásának elősegítését,

—	a tartalomminősítés és weboldal-minősítés tartalomszolgáltatók általi bevezetésének növelését és a tartalomminősítés és a minősítő címkék hozzáigazítását célzó intézkedéseket, az azonos tartalmak más megjelenítési módokon keresztül való elérhetőségének figyelembevételével (konvergencia),

—

szükség esetén a szűrési technológiák hozzáférhetőségéhez való hozzájárulást, különösen a piac által nem megfelelően lefedett nyelveken. Adott esetben a felhasznált technológiának meg kell felelnie a 95/46/EK (1) és a 2002/58/EK irányelvben foglalt, a magánélet tiszteletben tartására vonatkozó rendelkezéseknek.

A program ösztönözni fogja a magánélet tiszteletben tartását segítő technológiai intézkedések megtételét. Az e cselekvés körébe tartozó tevékenységek teljes mértékben figyelembe veszik az információs rendszerek elleni támadásokról szóló 2005. február 24-i 2005/222/IB tanácsi kerethatározat (2) rendelkezéseit.

E cselekvés végrehajtása a biztonságosabb környezetet elősegítő cselekvéssel (önszabályozó cselekvés) és a tudatosságot erősítő cselekvéssel (a lakosság tájékoztatása a nem kívánt és káros tartalom kezelésének módszereiről) szoros összhangban történik.

3.   3. CSELEKVÉS: EGY BIZTONSÁGOSABB KÖRNYEZET ELŐMOZDÍTÁSA

Egy teljes mértékben működőképes önszabályozási rendszer kulcsfontosságú elem a kéretlen, ártalmas és jogellenes tartalom terjedésének korlátozásában. Az önszabályozás számos összetevőből áll: az érintett felekkel folytatott tanácskozás és azok megfelelő képviselete, magatartási kódexek, a közösségi szintű együttműködést elősegítő nemzeti szervek, valamint az önszabályozási keretrendszerek nemzeti értékelése (3). Ezen a területen továbbra is szükség van a közösségi erőfeszítésekre a magatartási kódexeknek az európai, internettel és új online technológiákkal foglalkozó iparágak általi végrehajtásának ösztönzéséhez.

A jelenlegi Biztonságosabb internet cselekvési terv keretében 2004-ben létrehozott Biztonságosabb Internet Fórum arra hivatott, hogy az ipar, a bűnüldözési hatóságok, a politikai döntéshozók és a felhasználói szervezetek (pl. szülői és tanári szervezetek, gyermekvédelmi csoportok, fogyasztóvédelmi szervek, polgári jogvédő és digitális jog kérdéseivel foglalkozó szervezetek) képviselőit tömörítő vitafórummá váljon. A Fórum teret fog biztosítani a nemzeti társ- vagy önszabályozási szerveknek a tapasztalatcseréhez. Egyúttal lehetőséget biztosít majd annak megvitatására, hogy az ipar mivel járulhat hozzá a jogellenes tartalom elleni küzdelemhez.

A Biztonságosabb Internet Fórum a szakértői szintű tárgyalások központjául fog szolgálni, és a következtetések, ajánlások, iránymutatások stb. megfelelő nemzeti és európai szintű becsatornázásával elősegíti a konszenzust.

A Biztonságosabb Internet Fórum minden cselekvésre ki fog terjedni, megkönnyíti a párbeszédet, és ösztönzi a jogellenes, nem kívánt és ártalmas tartalom elleni fellépést. A világos célokkal és határidőkkel rendelkező, plenáris ülésekből – és amennyiben egyes konkrét kérdések esetén szükséges – munkacsoportokból álló fórum a legszélesebb körből érkező résztvevők, többek között kormányzati ügynökségek és programok, szabványügyi testületek, iparágak, a Bizottság szolgálatai, felhasználói szervezetek (pl. szülői és tanári szervezetek, gyermekvédelmi csoportok, fogyasztóvédelmi szervek, valamint polgári jogvédő és a digitális jog kérdéseivel foglalkozó szervezetek) találkozóhelye lesz. A Fórum lehetőséget biztosít majd a nemzeti és európai szinten fellépőknek – különösen azoknak, akik részt vesznek a tagállami programokban és kezdeményezésekben – a vélemény-, információ- és tapasztalatcserére. Adott esetben szükséges, hogy a Biztonságosabb Internet Fórum információt cseréljen és együttműködjön a kapcsolódó területeken működő illetékes szervezetekkel, pl. a hálózati és információbiztonsági területen.

A Biztonságosabb Internet Fórum különös célja lesz:

1.	a megfelelő tagállambeli struktúrák hálózatba szerveződésének ösztönzése, és az Európán kívüli önszabályozó szervezetekkel való kapcsolatépítés;

2.

a konszenzus és az önszabályozás ösztönzése olyan kérdésekben, mint a weboldalak minősítő értékelése, a médiaközitartalom-minősítés, a minősítés és a szűrési technikák, és azok új tartalmi formákra – például online játékokra, illetve új elérési formákra, például mobiltelefonokra – való kiterjesztése;

3.

a szolgáltatók ösztönzése magatartási kódexek létrehozására olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint az értesítési-eltávolítási („notice and take down”) eljárások átlátható és lelkiismeretes módon történő kezelése, a felhasználók tájékoztatása az internet biztonságosabb használatáról és a jogellenes tartalom bejelentésére szolgáló forródrótszolgálatok létezéséről;

4.	az értékelő projektek és a szűrési technológiák hatékonyságára vonatkozó kutatás elősegítése. A felhasználói szervezetek és a tudományos kutatóintézetek értékes partnerek lehetnek ebben az erőfeszítésben.

A program általi társfinanszírozásban részesülő, folyamatban lévő és lezárult projektek eredményei és megállapításai visszacsatolás útján újra bekerülnek a folyamatba. A Fórum – azáltal, hogy nyitott platformmal szolgál – segíteni fog a tudatosság szintjének emelésében, és a tagjelölt, illetve egyéb harmadik országok bevonásában, nemzetközi cselekvési teret biztosítva egy globális probléma kezeléséhez. A Fórum ennélfogva lehetővé teszi, hogy olyan kulcsfontosságú egyesületek, mint a felhasználói szervezetek (pl. szülői és tanári szervezetek, gyermekvédelmi csoportok, fogyasztóvédelmi szervek, polgári jogvédő és a digitális jog kérdéseivel foglalkozó szervezetek), iparágak és állami szervek tájékozottak legyenek a biztonságosabb használattal kapcsolatos kezdeményezésekről, konzultációt folytassanak e kezdeményezésekről és hozzájáruljanak azokhoz, mind a Közösségen belül, mind nemzetközi szinten.

A Biztonságosabb Internet Fórum részvétel céljából nyitva áll a Közösségen kívüli érdekelt felek, illetve a tagjelölt országok számára. A nemzetközi együttműködést a legjobb gyakorlatokra, a magatartási kódexekre, az önszabályozásra és a minőségminősítésre vonatkozó rendszeres párbeszéd biztosítása érdekében a Fórumhoz kapcsolódó kerekasztal segíti elő. A Bizottság gondoskodik a kapcsolódó fórumokkal és hasonló kezdeményezésekkel fennálló együttműködés teljes kiaknázásáról.

A Biztonságosabb Internet Fórum munkájának támogatására ajánlati felhívás útján lehetne a terület szakértőiből álló titkárságot biztosítani, amely javaslatokat tenne a tanulmányozandó témákra vonatkozóan, előkészítené a munkadokumentumokat, irányítaná a tárgyalásokat és rögzítené a következtetéseket.

További közösségi szintű pénzügyi támogatásra tarthatna például igényt egy határokon átnyúló magatartási kódex kidolgozását célzó önszabályozási projektekből álló kezdeményezés. Tanácsadás és segítség nyújtható a közösségi szintű együttműködés biztosítása érdekében – a tagállamok és tagjelölt országok megfelelő testületei hálózatba szervezésével és a vonatkozó jogi és szabályozási kérdések rendszeres felülvizsgálatán keresztül – az önszabályozás értékelésére és tanúsítására irányuló módszerek fejlesztésére, az önszabályozási szervezeteket felállítani kívánó országok gyakorlati támogatására és az Európán kívüli önszabályozási szervezetekkel fenntartott kapcsolatok szélesítésére.

4.   4. CSELEKVÉS: A TUDATOSSÁG ERŐSÍTÉSE

A tudatosság erősítését célzó cselekvéseknek a jogellenes, nem kívánt és ártalmas tartalom (pl. gyermekek számára nem megfelelőnek ítélt tartalom, faj- és idegengyűlöletet szító tartalom) széles körével kell foglalkozniuk, valamint, adott esetben figyelembe kell venniük a fogyasztóvédelem és adatvédelem kapcsolódó kérdéseit és az informatikai és hálózati biztonsági kérdéseket (vírusok/kéretlen elektronikus levelek). Foglalkozniuk kell mind a világháló, mind az interaktív információnak és kommunikációnak az internet és a mobiltelefon-hálózatok gyors terjedése következtében létrejött új formái (tartalommegosztó szolgáltatások, szélessávú videó, azonnali üzenetküldés, csevegőszobák stb.) által közvetített tartalmakkal.

A Bizottság további lépéseket fog tenni az információk nagy számú felhasználóhoz való eljuttatása költséghatékony módszereinek ösztönzése érdekében, nevezetesen a célcsoportok elérését segítő többszöröző szervezetek és elektronikus terjesztési csatornák igénybevételével. A Bizottság különösen mérlegelheti a tömegtájékoztatási eszközök használatát és a tájékoztató anyagok iskoláknak és internetes kávézóknak való szétosztását.

A program támogatást fog nyújtani a megfelelő, nyílt ajánlattételi felhívást követően kiválasztandó szerveknek a tudatosság erősítéséért felelős csomópontszerep ellátásához minden tagállamban és tagjelölt országban; ezek a szervek az illetékes nemzeti, regionális és helyi szintű szereplőkkel szoros együttműködésben hajtják végre a tudatosság erősítésére irányuló cselekvéseket és programokat. Az európai szintű hozzájárulást egy koordinációs csomópont fogja biztosítani, amely a legjobb gyakorlat kölcsönös cseréje érdekében működése során szoros kapcsolatot tart fenn a többi csomóponttal.

A tudatosság erősítéséért felelős csomópont szerepét ellátni kívánó szerveknek igazolniuk kell, hogy a nemzeti hatóságok kifejezett támogatását élvezik. Világos megbízással kell rendelkezniük a nyilvánosságnak az internet és az új online technológiák biztonságosabb használatával kapcsolatos tájékoztatására vagy a média és az információ világában való eligazodásának segítésére, és rendelkezniük kell az e megbízatás teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokkal.

A tudatosság erősítéséért felelős csomópontoknak a következő feladatokat kell ellátniuk:

—	összefüggő, hatásos és célzott kampány kidolgozása a legmegfelelőbb média felhasználásával, figyelembe véve a legjobb gyakorlatot és más országok tapasztalatait,

—

(formális vagy informális) partnerségi kapcsolat létrehozása és fenntartása a kulcsfontosságú szereplőkkel (kormányzati ügynökségekkel, sajtó- és médiacsoportokkal, internet-szolgáltató egyesületekkel, felhasználói szervezetekkel, oktatási érdekcsoportokkal), illetve az internet és az új online technológiák biztonságosabb használatával kapcsolatos intézkedések figyelemmel kísérése országukban,

—	a párbeszéd és az információcsere ösztönzése, nevezetesen az oktatás és a technológia területén működő érdekcsoportok között,

—	adott esetben közreműködés az e programhoz kapcsolódó munkákban, így például a média és az információk világában való eligazodás, vagy a fogyasztóvédelem tágabb területein,

—	a felhasználók tájékoztatása az európai szűrőszoftverekről és szolgáltatásokról, forródrótszolgálatokról és önszabályozási rendszerekről,

—	tevékeny együttműködés az európai hálózat más csomópontjaival a legjobb gyakorlatokra vonatkozó információk cseréje, a találkozókon való részvétel, valamint egy, szükség szerint a nemzeti nyelvi és kulturális preferenciákhoz igazított európai megközelítés kidolgozása és megvalósítása révén,

—	szakértői és műszaki segítségnyújtási központ létrehozása a tudatosság erősítéséért felelős csomópontok beindításához (az új csomópontokat „befogadhatja” valamely tapasztaltabb csomópont).

A legnagyobb mértékű együttműködés és hatékonyság biztosítása céljából a koordinációs csomópont finanszírozásban részesül az egyes tagállamokban működő csomópontok logisztikai és infrastrukturális támogatása tekintetében, biztosítva ezáltal az európai szinten e csomópontokra irányuló nagyobb figyelmet, a jó kommunikációt és a tapasztalatcserét, amelynek köszönhetően a felhalmozott ismereteket folyamatosan alkalmazni lehet (például a tudatosság erősítésével kapcsolatos anyag kiigazítása révén).

A koordinációs csomópontnak a következő feladatokat kell ellátniuk:

—	a hatékony kommunikáció, valamint az információk és a legjobb gyakorlatok cseréjének biztosítása a hálózaton belül,

—	az internet és az új online technológiák biztonságosabb használatára vonatkozó képzés nyújtása a tudatosság erősítéséért felelős csomópontok személyzetének (az oktatók képzése),

—	technikai segítségnyújtás azon tagjelölt országoknak, amelyek a tudatosságot erősítő intézkedéseket kívánnak szervezni,

—	a tudatosság erősítéséért felelős csomópontok által az induló ilyen csomópontok számára nyújtott szakértői támogatás és technikai segítségnyújtás összehangolása,

—	a tudatosságot erősítő tevékenységek hatásának felmérése érdekében az ezekkel kapcsolatos statisztikai információ gyűjtésének, elemzésének és cseréjének irányítása, valamint javaslattétel ilyen jellegű statisztikai mutatókra,

—

infrastruktúra biztosítása egy egységes, átfogó transznacionális tárhely (webportál) létrehozásához, a lényeges információkkal és a tudatosság erősítésével kapcsolatos, valamint kutatási források számára helyi tartalommal (vagy adott esetben alárendelt helyi weboldalakkal), amely tartalmazhat hírmorzsákat, cikkeket és havi hírmondókat több nyelven, illetve ráirányíthatja a figyelmet a Biztonságosabb Internet Fórum tevékenységeire,

—	az Európán kívüli tudatosságerősítő tevékenységekkel fennálló kapcsolatok bővítése,

—	részvétel a Biztonságosabb Internet Fórumon és egyéb lényeges eseményeken, és a tudatosság erősítéséért felelős hálózatoktól érkező információk/visszajelzések összehangolása.

Sor fog kerülni egy összehasonlítható alapokon nyugvó kutatásra is, az embereknek – és különösen a gyermekeknek – az új online technológiák felhasználási szokásairól. A további közösségi szintű intézkedések közé tartozhatna például a kifejezetten gyermekbarát internet-szolgáltatások támogatása, vagy díj adományozása az év legjobb tudatosságnövelő tevékenységének.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.). Az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(2)  HL L 69., 2005.3.16., 67. o.

(3)  Lásd a 98/560/EK ajánlásban foglalt indikatív iránymutatásokat az online audiovizuális és információs szolgáltatásokban a kiskorúak és az emberi méltóság védelmére nemzeti szinten bevezetendő önszabályozási keretrendszer végrehajtására vonatkozóan.

II. MELLÉKLET

A KIADÁSOK INDIKATÍV BONTÁSA

1)	A jogellenes tartalom elleni küzdelem	25 – 30 %
2)	A nem kívánt és az ártalmas tartalom elleni fellépés	10 – 17 %
3)	Egy biztonságosabb környezet előmozdítása	8 – 12 %
4)	A tudatosság erősítése	47 – 51 %

III. MELLÉKLET

A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ESZKÖZEI

1.	A Bizottság a programot az I. mellékletben meghatározott technikai tartalommal összhangban hajtja végre.

2.

A program végrehajtására a következő közvetett cselekvésekkel kerül sor: a) megosztott költségű cselekvések i) Kísérleti projektek és a legjobb gyakorlattal kapcsolatos cselekvések. Eseti projektek a programhoz kapcsolódó területeken, beleértve a legjobb gyakorlatot igazoló vagy a meglévő technológia innovatív használatát alkalmazó projekteket. ii) Hálózatok: olyan hálózatok, amelyek a különböző érdekelt feleket az Európai Unió teljes területén végrehajtandó cselekvések biztosítása érdekében hozzák össze, a tevékenységek összehangolásának és az ismeretek átadásának megkönnyítése érdekében. Összekapcsolhatók a legjobb gyakorlatra vonatkozó cselekvéssel. iii) Alkalmazott, Európa-szerte elvégzett, összehasonlítható alapokon nyugvó kutatás az embereknek – és különösen a gyermekeknek – az új online technológiák felhasználási szokásairól. A közösségi finanszírozás általában nem haladja meg a projekt költségeinek 50 %-át. A közszektor szerveinek költségei a többletköltségek 100 %-át alapul véve visszatéríthetők. b) kapcsolódó intézkedések A következő kapcsolódó intézkedések hozzájárulnak a program végrehajtásához, illetőleg a jövőbeni tevékenységek előkészítéséhez: i) teljesítményértékelés és véleményfelmérések valamennyi tagállamról az internet és az új online technológiák biztonságosabb használatára vonatkozó megbízható adatok összehasonlítható módszertan alapján történő gyűjtése céljából; ii) az internet és az új online technológiák biztonságosabb használatának ösztönzésére kifejlesztett technológiák – mint például a szűrés – műszaki értékelése. Az értékelés figyelembe veszi azt is, hogy ezek a technológiák elősegítik-e a magánélet védelmét vagy sem; iii) a programot és a benne foglalt intézkedéseket, köztük az önszabályozást és a Biztonságosabb Internet Fórum munkáját, vagy a jövőbeli tevékenységek előkészítését támogató tanulmányok; iv) a legjobb gyakorlatra kiírt díjért folyó versenyek; v) információcsere, konferenciák, szemináriumok, munkaértekezletek vagy egyéb ülések, valamint a csoportosított tevékenységek irányítása; vi) terjesztési, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek. Ebbe nem tartozhatnak bele a termékek, eljárások vagy szolgáltatások piacra történő bevezetésére szolgáló intézkedések, a marketing tevékenységek, valamint az eladások ösztönzése.

3.	A megosztott költségű cselekvések kiválasztására a hatályos pénzügyi rendelkezésekkel összhangban a Bizottság internetes honlapján közzétett ajánlattételi felhíváson keresztül kerül sor.

4.	A közösségi támogatás iránti ajánlatok tartalmazzák adott esetben a projekt finanszírozásának összetevőit felsoroló pénzügyi tervet, beleértve a Közösségtől kért pénzügyi támogatást, valamint bármely egyéb forrásból származó támogatás iránti kérelmet vagy egyéb forrásból származó támogatást.

5.	A kapcsolódó intézkedések végrehajtására a hatályos pénzügyi rendelkezésekkel összhangban, ajánlati felhívás útján kerül sor.