23.12.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 317/72

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alá tartozó egyes jogi aktusoknak az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében az 1999/468/EK tanácsi határozathoz történő hozzáigazításáról – Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz történő hozzáigazítás – Ötödik rész

(COM(2009) 142 végleges – 2009/0048 (COD))

(2009/C 317/12)

Főelőadó: Daniel RETUREAU

2009. május 14-én a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 152. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alá tartozó egyes jogi aktusoknak az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében az 1999/468/EK tanácsi határozathoz történő hozzáigazításáról – Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz történő hozzáigazítás – Ötödik rész

COM(2009) 142 végleges – 2009/0048 (COD).

Az EGSZB elnöksége 2009. május 12-én megbízta az „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekciót a bizottsági munka előkészítésével.

Eljárási szabályzata 20. cikkének megfelelően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. július 15–16-án tartott, 455. plenáris ülésén (a július 16-i ülésnapon) főelőadót jelölt ki Daniel Retureau személyében, továbbá 122 szavazattal 2 ellenében elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések

1.1.   Az EGSZB elfogadja az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó európai bizottsági javaslatokat, ugyanakkor felteszi a kérdést, nem volna-e szükség egyedi eljárásra abban az esetben, ha a módosítások, bár a jogi eszköz tárgyát és céljait nem érintik, némileg túlmutatnak a nem lényegi módosítás kritériumán, és bizonyos mértékű társadalmi, gazdasági és egészségügyi hatással bírnak.

1.2.   Ennek ellenére úgy véli, hogy a parlamenti munkaszervezés miatt az ellenőrzés nehezen megvalósítható.

1.3.   Az új eljárás által képviselt hozzáadott érték egyelőre nem nyilvánvaló a polgárok számára, hiszen a komitológiai eljárás révén létrejövő „kiegészítő” szabályozás által érintett civil szervezetek számára nehézséget jelenthet az eredeti jogszabály sorozatos módosításainak követése.

2.   Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz történő hozzáigazítással kapcsolatban 2007–2008-ban lefolytatott eljárások felidézése

2.1.   A Parlament ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárása a korábban „normál” komitológiai eljárással elfogadott jogi eszközök „gyűjtőrendeletekkel” történő kiigazításának köszönhetően az utóbbi két évben felgyorsult. A „normál” komitológiai eljárás továbbra is érvényes azokban az esetekben, amikor az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás feltételei nem állnak fenn.

2.2.   A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatot a 2006. július 17-i 2006/512/EK tanácsi határozat módosította, többek között kiegészítve azt egy 5a. cikkel, amely egy új, ún. „ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást” vezetett be. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a Parlament ellenőrzési jogot gyakoroljon a szóban forgó jogi aktusok komitológiai eljárás révén történt módosításai felett, amennyiben ezek a módosítások nem lényegi kérdéseket érintenek, vagy nem lényeges rendelkezések vagy elemek hozzáadásáról vagy elhagyásáról van szó.

2.3.   Az egyes jogi aktusok nyomon követését biztosító komitológiai eljárások így tartalmaznak egy olyan kiegészítő jellegű opciót is, amely erősíti az Európai Parlamentnek az adott jogi aktus által a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök felett gyakorolt ellenőrzését az ezen új opció körébe, valamint az együttdöntési eljárás és a Szerződés 251. cikke, vagy – a pénzügyi területen – a Lámfalussy-eljárás körébe tartozó jogi egyes aktusok esetében (1).

Az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament közös nyilatkozatban megállapodott azon alapvető jogi aktusok jegyzékéről, amelyeket sürgősen hozzá kell igazítani a módosított határozathoz, az új ellenőrzéssel történő szabályozási eljárásnak az eredeti eljárás helyetti bevezetése érdekében. Ezenkívül a nyilatkozat azt is tartalmazza, hogy a helyes jogalkotás elvein felül a végrehajtási hatásköröket határidő nélkül ruházzák az Európai Bizottságra.

2.4.1.   Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az új eljárás által érintett régi jogszabályok kiigazítását „gyűjtőrendeletekre” irányuló javaslatokkal hajtja végre, azaz több jogszabályra vonatkozóan egy közös rendeletet fogad el, ahelyett hogy az összes érintett jogi aktussal külön-külön foglalkozna.

2.4.2.   Az első három gyűjtőjavaslatot 2007 végén, a negyediket 2008. február 11-én fogadták el (2). Az Európai Bizottság a megítélése szerint az új ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás körébe tartozó összes jogi aktus visszamenőleges hatályú, az új eljárás bevezetésével történő módosítását javasolta, adott esetben a végrehajtási hatáskörök határidejének eltörlésével.

2.5.   A Parlament 2008. szeptember 23-i állásfoglalásában azt ajánlotta az Európai Bizottságnak, hogy vizsgálja meg az általa összeállított, 14 jogszabályból álló listát, amelyek esetében megítélése szerint az eredetileg tervezett, ellenőrzés nélküli komitológiai eljárás helyett az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást kellene követni. Ebben a véleményben az Európai Bizottság ezen állásfoglalásra adott válaszával és az általa javasolt fellépésekkel foglalkozunk.

2.6.   Emellett a Parlament úgy véli, hogy az 1999/468/EK tanácsi határozat végrehajtási rendelkezései nagymértékben elégtelenek voltak, és az új, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendelkezések kivételével továbbra is azok, nevezetesen a komitológiai adatbázis működtetési módja miatt; mivel a dokumentumokat gyakorta szétdarabolva küldik meg, aktuális állapotuk egyértelmű közlése nélkül, olykor félrevezető címekkel, pl. a bizottságban még szavazásra nem bocsátott végrehajtásiintézkedés-tervezeteket az „ellenőrzéshez való jog” címmel küldik meg a „tájékoztatáshoz való jog” cím helyett, ami homályossá teszi, hogy mely határidők alkalmazandók (3).

3.   Az Európai Bizottság javaslatai

3.1.   A vélemény tárgyát képező rendeletjavaslatában az Európai Bizottság a Parlament által előterjesztettek közül két jogszabály esetében javasolja az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz való hozzáigazítást, a többi esetében pedig egyenként kifejti, hogy azok – természetükből kifolyólag – jogi szempontból miért nem felelnének meg az új eljárás alkalmazási feltételeinek.

Az alábbi jogszabályokról van szó:

Azon jogi eszközök, amelyek kiigazítását már végrehajtották vagy javasolták

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 22-i 2000/25/EK irányelve a 74/150/EGK tanácsi irányelv módosításáról (4),

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 27-i 2001/43/EK irányelve a 92/23/EGK tanácsi irányelv módosításáról (5),

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 2004/3/EK irányelve a 70/156/EGK és a 80/1268/EGK tanácsi irányelv módosításáról, Az Európai Bizottság szerint ez a két irányelv automatikusan átkerült az új eljárás körébe (6).

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/64/EK irányelve a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról (7),

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/40/EK irányelve a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról (8),

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2005. július 6-i 2005/33/EK irányelve az 1999/32/EK irányelv módosításáról (9),

A nem az együttdöntési eljárás alá tartozó jogi aktus

—	A Tanács 2006. július 11-i 1083/2006/EK rendelete az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (10).

A 2006-os reform hatálybalépése után elfogadott jogi aktus

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1905/2006/EK rendelete. Mivel e jogi aktust 2006. július 23-án, azaz az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást bevezető reform hatályba lépése után fogadták el, azt egyáltalán nem kell kiigazítani (11).

Olyan jogi aktusok, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás hatálya alá tartozó rendelkezést

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2001. július 23-i 2001/46/EK irányelve a 95/53/EK tanácsi irányelv, valamint a 70/524/EGK, 96/25/EK és 1999/29/EK tanácsi irányelv módosításáról (12),

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. október 21-i 2002/33/EK irányelve a 90/425/EGK és a 92/118/EGK tanácsi irányelv módosításáról (13),

—

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/41/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt egyes állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételekről szóló egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről, valamint a 89/662/EGK és a 92/118/EGK tanácsi irányelv és a 95/408/EK tanácsi határozat módosításáról (14),

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 676/2002/EK határozata (15).

3.3.   Végezetül az Európai Bizottság elismeri, hogy az alábbi alap-jogiaktusok tartalmaznak bizonyos számú olyan rendelkezést, amelyeket az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz kell igazítani:

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2000. április 10-i 2000/15/EK irányelve a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló 64/432/EGK tanácsi irányelv módosításáról (16), valamint

—	az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-i 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (17).

3.4.   A javaslat az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz kívánja igazítani e két alapvető jogi aktust.

4.   Az EGSZB általános megjegyzései

4.1.   Az EGSZB érdeklődéssel követte az új komitológiai eljárás: az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás bevezetését.

4.2.   Az EGSZB elfogadja az európai bizottsági javaslatokat, ugyanakkor felteszi a kérdést, nem volna-e szükség egyedi eljárásra, abban az esetben, ha a módosítások, bár a jogi eszköz tárgyát és céljait nem érintik, némileg túlmutatnak a nem lényegi módosítás kritériumán és bizonyos mértékű társadalmi, gazdasági és egészségügyi hatással bírnak. Ez a helyzet például az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló rendelet esetében is.

4.3.   Úgy véli, hogy az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás demokratikus előrelépésnek tekintendő bizonyos módosítandó jogszabályok kezelésének nyomon követése tekintetében, mivel így elkerülhetők egyes nehézkesebb eljárások, mint a felülvizsgálat, amely feleslegesen túlterhelné az intézményeket; ennek ellenére munkaszervezése miatt a Parlament továbbra is nehezen tudja megszervezni az ellenőrzést.

4.4.   Az új eljárás által képviselt hozzáadott érték egyelőre nem nyilvánvaló a polgárok számára, hiszen a komitológiai eljárás révén létrejövő „kiegészítő” szabályozás által érintett civil szervezetek számára nehézséget jelenthet az eredeti jogszabály sorozatos módosításainak követése.

4.5.   A helyzet még bonyolultabb, ha a jogszabály-módosítások valójában jelentősen túlmutatnak a „nem lényegi” módosítás kritériumán, amely bizonyos alkalmazások tekintetében pontatlan. Ez a helyzet például az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaiban található veszélyes anyagokról szóló új rendelkezés esetében is. A veszélyes anyagok listára való felvétele vagy onnan való levétele esetében az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás javasolt, az EGSZB azonban véleményében (18) azt kérte, hogy a jegyzék módosítása esetén konzultáljanak az érintett munkaadókkal és munkavállalókkal, valamint a fogyasztói szervezetekkel, és készüljön hatástanulmány, mivel e jogszabály esetében a módosítások lényeginek tűnnek.

4.6.   Ezzel a megjegyzéssel, amely érinthet bizonyos gyakorlati eseteket és a gyakorlatban a hatályos jogszabályok módosítása nélkül alkalmazható, az EGSZB elfogadhatónak tartja az Európai Bizottság javaslatait.

---

(1)  A módosított 1999/468/EK határozat 5a. cikke új, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást vezet be azon általános hatályú intézkedések esetében, melyek a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott alap-jogiaktus nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy az alap-jogiaktus új, nem alapvető fontosságú elemek beillesztésével történő kiegészítését is.

(2)  COM(2008) 71 végleges, COM(2007) 740 végleges, COM(2007) 741 végleges, COM(2007) 822 végleges, illetve COM(2007) 824 végleges; HL C 224., 2008.8.30.

(3)  EP, Alkotmányügyi Bizottság, Előadó: Monica Frassoni. A6-0107/2008. Határozatjavaslat, B. preambulumbekezdés.

(4)  HL L 173., 2000.7.12.

(5)  HL L 211., 2001.8.4.

(6)  HL L 49., 2004.2.19.

(7)  HL L 310., 2005.11.25.

(8)  HL L 161., 2006.6.14.

(9)  HL L 191., 2005.7.22.

(10)  HL L 210., 2006.7.31.

(11)  HL L 378., 2006.12.27.

(12)  HL L 234., 2001.9.1.

(13)  HL L 315., 2002.11.19.

(14)  HL L 157., 2004.4.30.

(15)  HL L 108., 2002.4.24.

(16)  HL L 105., 2000.5.3.

(17)  HL L 204., 2000.8.11.

(18)  COM(2008) 809 végleges és CESE 1032/2009, 2009. június 10.

---