EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32018R1727

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről

PE/37/2018/REV/1

HL L 295., 2018.11.21, p. 138–183 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 31/10/2023

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1727/oj

21.11.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 295/138


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1727 RENDELETE

(2018. november 14.)

az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 85. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

Az Eurojustot mint jogi személyiséggel rendelkező uniós szervet a 2002/187/IB tanácsi határozat (2) hozta létre a tagállamok illetékes igazságügyi hatóságai közötti koordináció és együttműködés ösztönzése és javítása céljából, különösen a szervezett bűnözés súlyos formái tekintetében. A 2003/659/IB (3) és a 2009/426/IB tanácsi határozat (4) módosította az Eurojust jogi keretét.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 85. cikke úgy rendelkezik, hogy az Eurojustot rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendelet szabályozza. Előírja továbbá, hogy meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyek alapján az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek részt vesznek az Eurojust tevékenységének értékelésében.

(3)

Az EUMSZ 85. cikke arról is rendelkezik, hogy az Eurojust feladata a két vagy több tagállamot érintő, illetve a közös alapokon való bűnüldözést szükségessé tevő súlyos bűncselekményekkel kapcsolatosan nyomozó és büntetőeljárást lefolytató nemzeti hatóságok közötti megfelelő koordináció és együttműködés támogatása és erősítése a nemzeti hatóságok, illetve az Európai Unió Bűnüldözési Együttműködési Ügynöksége (Europol) által végzett operatív cselekmények és az általuk szolgáltatott információk alapján.

(4)

E rendelet célja a 2002/187/IB rendelkezéseinek módosítása és kiterjesztése. Mivel nagyszámú és lényeges módosításról van szó, az egyértelműség érdekében a 2002/187/IB határozatot az e rendelet által kötelezett tagállamok tekintetében teljes egészében fel kell váltani.

(5)

Mivel az Európai Ügyészséget megerősített együttműködés révén hozták létre, az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet (5) teljes egészében kötelező és csak a megerősített együttműködésben részt vevő tagállamokra nézve közvetlenül alkalmazandó. Ezért azon tagállamok esetében, amelyek nem vesznek részt az Európai Ügyészségben, az e rendelet I. mellékletében felsorolt súlyos bűncselekmények továbbra is teljes mértékben az Eurojust hatáskörébe tartoznak.

(6)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikkének (3) bekezdése emlékeztet a lojális együttműködés elvére, amelynek értelmében az Unió és a tagállamok egymást kölcsönösen tiszteletben tartva kötelesek egymást segíteni az EUSZ-ből és az EUMSZ-ből eredő feladatok végrehajtásában.

(7)

Az Eurojust és az Európai Ügyészség közötti együttműködés elősegítése érdekében az Eurojustnak szükség esetén foglalkoznia kell az Európai Ügyészség számára releváns kérdésekkel.

(8)

Tekintettel arra, hogy az Európai Ügyészséget megerősített együttműködés keretében hozták létre, világosan meg kell határozni az Európai Ügyészség és az Eurojust közötti hatáskörmegosztást az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények vonatkozásában. Attól az időponttól kezdődően, hogy az Európai Ügyészség megkezdi feladatai ellátását, az Eurojust számára lehetővé kell tenni, hogy gyakorolja hatáskörét az olyan bűncselekményeket érintő esetekben, amelyek az Európai Ügyészség hatáskörébe tartoznak, amennyiben az említett bűncselekmények az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködésben részt vevő és az ilyen megerősített együttműködésben részt nem vevő tagállamokat egyaránt érintenek. Az ilyen esetekben az Eurojust a részt nem vevő tagállamok vagy az Európai Ügyészség kérésére kell, hogy eljárjon. Az Eurojust továbbra is minden esetben hatáskörrel kell, hogy rendelkezzen az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények vonatkozásában, amennyiben az Európai Ügyészség nem rendelkezik hatáskörrel, vagy hatáskörrel rendelkezik ugyan, de nem gyakorolja azt. Az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködésben részt nem vevő tagállamok továbbra is kérhetik az Eurojust támogatását valamennyi olyan esetben, amely az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre vonatkozik. Az Európai Ügyészség és az Eurojust – saját megbízatásuknak megfelelően – szoros operatív együttműködést kell, hogy kialakítson egymással.

(9)

Ahhoz, hogy az Eurojust teljesíthesse feladatát, és maximálisan kiteljesíthesse lehetőségeit a határokon átnyúló súlyos bűnözés elleni küzdelemben, operatív feladatköreit meg kell erősíteni a nemzeti tagokra nehezedő adminisztratív munkaterhelés csökkentése révén, európai dimenzióját pedig meg kell erősíteni azáltal, hogy a Bizottság részt vesz az igazgatótanácsban, az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket pedig fokozottabban bevonják tevékenységeinek értékelésébe.

(10)

Ezért e rendeletnek meg kell határoznia a parlamentek bevonásának feltételeit, korszerűsítve az Eurojust felépítését és egyszerűsítve jelenlegi jogi keretét, ugyanakkor megőrizve azokat az elemeket, amelyek a működése során hatékonynak bizonyultak.

(11)

Egyértelműen meg kell állapítani az Eurojust hatáskörébe tartozó, két vagy több tagállamot érintő súlyos bűncselekményeket. Meg kell határozni továbbá azon eseteket, amelyek nem két vagy több tagállamot érintenek, de közös alapokon való bűnüldözést tesznek szükségessé. Az ilyen ügyek magukban foglalhatják azokat a nyomozásokat és büntetőeljárásokat, amelyek csak egy tagállamot és egy harmadik országot érintenek, amennyiben e harmadik országgal megállapodást kötöttek, vagy amennyiben az Eurojust bevonására kifejezetten szükség van. Az ilyen bűnüldözés olyan ügyekre is vonatkozhat, amelyek csak egy tagállamot érintenek és uniós szintű következményekkel járnak.

(12)

A konkrét büntetőügyekkel kapcsolatos operatív feladatköreinek gyakorlásakor az Eurojust a tagállamok illetékes hatóságainak megkeresésére vagy saját kezdeményezésére, egy vagy több nemzeti tagján keresztül vagy testületként jár el. Amikor az Eurojust saját kezdeményezésére jár el, proaktívabb szerepet is vállalhat az ügyek koordinálásában, így például a nemzeti hatóságok támogatása révén a nyomozásaik vagy a büntetőeljárásaik során. Ennek keretében előfordulhat, hogy az Eurojust olyan tagállamokat is bevon az ügybe, amelyek abban eredetileg esetleg nem voltak érintettek, illetve hogy az Europoltól, az Európai Csalás Elleni Hivataltól (OLAF), az Európai Ügyészségtől és a nemzeti hatóságoktól kapott információk alapján összefüggéseket tár fel bizonyos ügyek között. Ez is lehetővé teszi az Eurojust számára, hogy stratégiai munkája keretében iránymutatásokat, szakpolitikai dokumentumokat és az ügyekkel kapcsolatos elemzéseket is készítsen.

(13)

Lehetővé kell tenni az Eurojust számára, hogy valamely tagállam illetékes hatósága vagy a Bizottság megkeresésére segítséget nyújtson olyan nyomozásokban, amelyek csak a szóban forgó tagállamot érintik, viszont uniós szintű következményekkel járnak. Ilyen nyomozásra kerülhet sor például olyan esetekben, amikor egy uniós intézmény vagy szerv tagja érintett. Az olyan nyomozások vonatkozhatnak olyan ügyekre is, amelyekben jelentős számú tagállam érintett, és összehangolt európai válaszintézkedésekre lehet szükség.

(14)

Az Eurojust írásbeli véleményei a tagállamok számára nem kötelezőek, de azokra e rendeletnek megfelelően válaszolni kell.

(15)

Ahhoz, hogy az Eurojust megfelelően támogathassa és koordinálhassa a határokon átnyúló nyomozásokat, valamennyi nemzeti tagnak rendelkeznie kell a szükséges operatív hatáskörökkel a tagállamuk tekintetében és az adott tagállam nemzeti jogával összhangban annak érdekében, hogy koherensebben és hatékonyabban tudjanak egymással és a nemzeti hatóságokkal együttműködni. A nemzeti tagokat olyan hatáskörökkel kell felruházni, amelyek lehetővé teszik, hogy az Eurojust megfelelően teljesíthesse feladatát. E hatáskörök között szerepelnie kell a nemzeti nyilvántartásokban tárolt releváns információkhoz való hozzáférésnek, az illetékes hatóságokkal való közvetlen kapcsolatfelvételnek és információcserének, valamint a közös nyomozócsoportokban való részvételnek. A nemzeti tagok a nemzeti jogukkal összhangban megtarthatják azokat a hatásköröket, amelyekkel nemzeti hatóságként rendelkeznek. Az illetékes nemzeti hatósággal egyetértésben vagy sürgős esetekben a nemzeti tagok nyomozati intézkedéseket és ellenőrzött szállításokat rendelhetnek el, valamint kölcsönös jogsegély vagy kölcsönös elismerés iránti megkereséseket bocsáthatnak ki és hajthatnak végre. Mivel az említett hatásköröket a nemzeti joggal összhangban kell gyakorolni, a tagállami bíróságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük az említett intézkedések felülvizsgálatára a nemzeti jogban megállapított követelményeknek és eljárásoknak megfelelően.

(16)

Az Eurojust számára olyan igazgatási és irányítási felépítést kell biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy az Eurojust hatékonyabban lássa el feladatait, és amely megfelel az Unió ügynökségeire alkalmazandó elveknek, valamint teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető jogokat és szabadságokat, ugyanakkor megőrzi az Eurojust különleges jellemzőit, és biztosítja függetlenségét operatív feladatköreinek gyakorlása során. E célból egyértelművé kell tenni a nemzeti tagok, a testület és az adminisztratív igazgató feladatköreit, és igazgatótanácsot kell létrehozni.

(17)

Rendelkezéseket kell megállapítani a testület operatív és irányítási feladatköreinek egyértelmű elkülönítésére, minimálisra csökkentve ezzel a nemzeti tagokra nehezedő adminisztratív terhet, hogy a hangsúlyt az Eurojust operatív munkájára helyezzék. A testület irányítási feladatai között szerepelnie kell különösen az Eurojust munkaprogramjai, költségvetése, éves tevékenységi jelentése és a partnerekkel kialakított munkamegállapodásai elfogadásának. A testületnek kell gyakorolnia a kinevező hatóság hatáskörét az adminisztratív igazgató tekintetében. A testületnek kell elfogadnia az Eurojust eljárási szabályzatát is. Mivel ezen eljárási szabályzat kihatással lehet a tagállamok igazságügyi tevékenységeire, az említett szabályzat jóváhagyását illetően végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Tanácsra.

(18)

Az Eurojust irányításának javítása és az eljárások észszerűsítése céljából igazgatótanácsot kell létrehozni, hogy segítse a testületet irányítási feladatköreiben, és észszerűsített döntéshozatalt tegyen lehetővé nem operatív, valamint stratégiai kérdésekben.

(19)

A Bizottságnak képviseltetnie kell magát a testületben, amikor az irányítási feladatköreit gyakorolja. Az Eurojust nem operatív jellegű felügyeletének és stratégiai iránymutatásának biztosítása céljából a Bizottság testületbeli képviselőjének a Bizottságot az igazgatótanácsban is képviselnie kell.

(20)

Az Eurojust hatékony napi szintű ügyvitelének biztosítása céljából az Eurojust jogi képviselője és igazgatója az adminisztratív igazgató, aki a testületnek tartozik elszámolással. Az adminisztratív igazgatónak kell előkészítenie és végrehajtania a testület és az igazgatótanács határozatait. Az adminisztratív igazgatót az érdemei, valamint iratokkal igazolt adminisztratív és vezetői készségei, továbbá a releváns szakértelme és tapasztalata alapján kell kinevezni.

(21)

A testületnek az Eurojusthoz egy elnököt és két alelnököt kell választania a nemzeti tagok közül, négy év hivatali időre. Valamely nemzeti tagnak az Eurojust elnökévé való megválasztása esetén az érintett tagállam számára biztosítani kell, hogy egy másik, megfelelő képesítéssel rendelkező személyt rendeljen ki a nemzeti irodába és az Eurojust költségvetéséből ellentételezésért folyamodjon.

(22)

Megfelelő képesítéssel rendelkező személy az a személy, aki megfelelő képesítéssel és tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy a nemzeti iroda hatékony működésének biztosításához szükséges feladatokat ellássa. Az ilyen személyek rendelkezhetnek az elnökké választott nemzeti tag helyettese vagy asszisztense jogállással, illetve feladatkörük lehet inkább adminisztratív vagy technikai jellegű. Ezzel kapcsolatban minden tagállam számára biztosítani kell, hogy e tekintetben maga határozzon a saját követelményeiről.

(23)

A határozatképességet és a szavazási eljárásokat az Eurojust eljárási szabályzatában kell szabályozni. Kivételes esetekben – amikor a nemzeti tag és a helyettese távol van – az érintett nemzeti tag asszisztensét kell feljogosítani arra, hogy a testületben szavazzon, ha az asszisztens bírói jogállással rendelkezik, azaz ügyész, bíró vagy igazságügyi hatóság képviselője.

(24)

Mivel a kialakítandó ellentételezési mechanizmusnak költségvetési vonzata van, e rendeletnek végrehajtási hatásköröket kell a Tanácsra ruháznia e mechanizmus meghatározását illetően.

(25)

Annak érdekében, hogy az Eurojust hatékonyabb és a nap 24 órájában elérhető legyen, hogy felléphessen sürgős esetekben, az Eurojuston belül létre kell hozni egy koordinációs ügyeleti mechanizmust. Az egyes tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a koordinációs ügyeleti mechanizmusban részt vevő képviselőik a hét minden napján 24 órában képesek legyenek eljárni.

(26)

A tagállamokban Eurojust nemzeti koordinációs rendszereket kell létrehozni azon munka koordinálása céljából, amelyet a nemzeti Eurojust levelezők, a terrorizmus ügyében eljáró nemzeti levelező, az Európai Ügyészség hatáskörével kapcsolatos kérdésekben eljáró bármely nemzeti levelező, az Európai Igazságügyi Hálózat nemzeti levelezője és legfeljebb három egyéb kapcsolattartó, továbbá a közös nyomozócsoportok hálózatának képviselői és a 2002/494/IB (6), a 2007/845/IB (7) és a 2008/852/IB tanácsi határozat (8) által létrehozott hálózatoknak a képviselői végeznek. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az említettek közül egy vagy több feladatot ugyanaz a nemzeti levelező végez.

(27)

A nemzeti nyomozó és büntetőeljárást lefolytató hatóságok közötti koordináció és együttműködés ösztönzése és megerősítése érdekében elengedhetetlen, hogy az Eurojust megkapja a nemzeti hatóságoktól a feladatai ellátásához szükséges információkat. E célból az illetékes nemzeti hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatniuk kell nemzeti tagjaikat a közös nyomozócsoportok létrehozásáról és azok eredményeiről. Az illetékes nemzeti hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatniuk kell a nemzeti tagokat az Eurojust hatáskörébe tartozó olyan ügyekről is, amelyekben legalább két tagállam közvetlenül érintett, és amelyekre vonatkozóan legalább két tagállam részére továbbítottak igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresést vagy határozatot. Bizonyos körülmények között tájékoztatniuk kell a nemzeti tagokat a joghatósági összeütközésekről, az ellenőrzött szállításokról és az igazságügyi együttműködés ismételt nehézségeiről is.

(28)

Az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) harmonizált szabályokat állapít meg a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése vagy a vádeljárás lefolytatása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása – így többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése – céljából kezelt személyes adatok védelmére és szabad áramlására vonatkozóan. Annak biztosítása érdekében, hogy a természetes személyek számára jogi úton érvényesíthető jogok révén Unió-szerte azonos szintű védelmet biztosítsanak, valamint hogy megelőzzék a személyes adatoknak az Eurojust és a tagállami illetékes hatóságok közötti cseréjét akadályozó eltéréseket, az Eurojust által kezelt műveleti vonatkozású személyes adatok védelemére és szabad áramlására vonatkozó szabályoknak összhangban kell állniuk az (EU) 2016/680 irányelvvel.

(29)

A műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésére vonatkozó, az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) külön fejezetében foglalt általános szabályokat az e rendeletben foglalt különös adatvédelmi szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni. Az ilyen különös szabályokat az (EU) 2018/1725 rendelet említett fejezetében foglalt rendelkezésekhez képest lex specialisnak kell tekinteni (lex specialis derogat legi generali). A jogi széttagoltság csökkentése érdekében az e rendeletben foglalt különös adatvédelmi szabályoknak összhangban kell állniuk az (EU) 2018/1725 rendelet említett fejezetének alapjául szolgáló elvekkel, valamint az említett rendeletnek a független felügyeletre, a jogorvoslatokra, a felelősségre és a szankciókra vonatkozó rendelkezéseivel.

(30)

Az érintettek jogainak és szabadságainak védelméhez egyértelműen meg kell határozni az e rendelet alapján fennálló, az adatvédelemre vonatkozó felelősségek körét. A tagállamoknak kell felelniük az Eurojustnak továbbított adatok pontosságáért, amelyeket az Eurojust változatlan formában kezelt az ilyen adatok naprakészen tartása és az említett adatok Eurojust felé történő továbbításának jogszerűsége érdekében. Az Eurojustnak felelnie kell az egyéb adatszolgáltatóktól vagy az Eurojust saját elemzéseiből vagy adatgyűjtéséből származó adatok pontosságáért és az ilyen adatok naprakészen tartásáért. Az Eurojustnak biztosítania kell, hogy az adatokat tisztességesen és jogszerűen kezeljék, valamint hogy gyűjtésük és kezelésük meghatározott célból történjen. Az Eurojustnak biztosítania kell továbbá, hogy az adatok megfelelőek és relevánsak legyenek, a kezelésük célja szempontjából ne legyenek túlzott mértékűek, ne tárolják azokat a kezelésük céljához szükségesnél hosszabb ideig, valamint hogy azokat oly módon kezeljék, amely biztosítja a személyes adatok megfelelő biztonságát és az adatkezelés bizalmas jellegét.

(31)

Az Eurojust eljárási szabályzatának megfelelő garanciákat kell tartalmaznia a műveleti vonatkozású személyes adatok közérdekű archiválás céljából vagy statisztikai célból történő tárolására vonatkozóan.

(32)

Az érintett számára biztosítani kell, hogy gyakorolhassa az (EU) 2018/1725 rendeletben említett, a rá vonatkozó és az Eurojust által kezelt műveleti vonatkozású személyes adatokhoz való hozzáférés jogát. Az érintett észszerű időközönként ingyenesen nyújthat be ilyen kérelmet az Eurojusthoz vagy a választása szerinti tagállam nemzeti felügyeleti hatóságához.

(33)

E rendelet adatvédelmi rendelkezései nem érintik azokat az alkalmazandó szabályokat, amelyek a személyes adatoknak a tárgyalást előkészítő szakaszban vagy a büntetőeljárás során bizonyítékként való elfogadhatóságára vonatkoznak.

(34)

Az Eurojust által a hatáskörén belül feladatai ellátása érdekében végzett minden személyesadat-kezelést műveleti vonatkozású személyes adat kezelésének kell tekinteni.

(35)

Mivel az Eurojust a bűnügyi nyomozásokkal össze nem függő adminisztratív jellegű személyes adatokat is kezel, az ilyen adatok kezelésére az (EU) 2018/1725 rendelet általános szabályai irányadók.

(36)

Ha az Eurojust részére műveleti vonatkozású személyes adat kerül továbbításra vagy átadásra a tagállam által, az illetékes hatóság, a nemzeti tag vagy a nemzeti Eurojust levelezője számára jogosultságot kell biztosítani arra, hogy kérje e műveleti vonatkozású személyes adat helyesbítését vagy törlését.

(37)

Az Eurojustnak vagy az engedéllyel rendelkező adatfeldolgozónak az e rendeletnek való megfelelés bizonyítása érdekében a felelőssége alá tartozó adatkezelési tevékenységek összes kategóriájáról nyilvántartást kell vezetnie. Az Eurojustot és minden engedéllyel rendelkező adatfeldolgozót kötelezni kell arra, hogy együttműködjön az európai adatvédelmi biztossal és az említett nyilvántartást kérésre hozzáférhetővé tegye, így az említett adatkezelési műveletek ellenőrizhetők. A nem automatizált adatkezelési rendszerekben személyes adatok kezelését végző Eurojustnak vagy engedéllyel rendelkező adatfeldolgozójának hatékony módszereket kell alkalmaznia az adatkezelés jogszerűségének bizonyítására, az önellenőrzés lehetővé tételére, valamint az adatok integritásának és biztonságának szavatolására, például naplók vagy más nyilvántartások formájában.

(38)

Az Eurojust igazgatótanácsának a meglévő személyzet tagjai közül adatvédelmi tisztviselőt kell kijelölnie. Az Eurojust adatvédelmi tisztviselőjévé olyan személyt kell kijelölni, aki az adatvédelmi joggal és gyakorlattal kapcsolatban speciális képzésben részesült az e területre vonatkozó szakértői ismeretek megszerzése érdekében. A szakértői ismeretek szükséges szintjét az Eurojust által végzett adatkezelés, valamint az általa kezelt személyes adatok tekintetében megkövetelt védelem vonatkozásában kell meghatározni.

(39)

Az európai adatvédelmi biztosnak felelnie kell az e rendelet műveleti vonatkozású személyes adatok Eurojust általi kezelésére vonatkozó rendelkezései teljes körű alkalmazásának ellenőrzéséért és biztosításáért. Az európai adatvédelmi biztosra rá kell ruházni azokat a hatásköröket, amelyek számára lehetővé teszik, hogy e feladatot hatékonyan teljesítse. Az európai adatvédelmi biztosnak biztosítani kell a jogot, hogy konzultáljon az Eurojusttal a benyújtott kérelmekkel kapcsolatban, hogy az Eurojust elé utaljon ügyeket az általa kezelt műveleti vonatkozású személyes adatokkal kapcsolatban felmerült aggályok kezelése érdekében, hogy javaslatokat tegyen az érintettek védelmének javítására, valamint hogy az Eurojust számára meghatározott műveletek elvégzését rendelje el a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelése tekintetében. Következésképpen az európai adatvédelmi biztosnak rendelkeznie kell az általa elrendeltek betartását és végrehajtását biztosító eszközökkel. Az európai adatvédelmi biztosnak ezért jogosultnak kell lennie arra is, hogy figyelmeztesse az Eurojustot. A figyelmeztetés az Eurojust azon kötelezettségére való szóbeli vagy írásbeli emlékeztetés kibocsátását jelenti, hogy végrehajtsa az európai adatvédelmi biztos által elrendelteket vagy az európai adatvédelmi biztos ajánlásait, valamint emlékeztetést jelent az Eurojust általi meg nem felelés vagy megtagadás esetén alkalmazandó intézkedésekre.

(40)

Az európai adatvédelmi biztos feladatai és hatáskörei – ideértve az annak elrendelésére vonatkozó hatáskört, hogy az Eurojust helyesbítse, korlátozottan kezelje vagy törölje azokat a műveleti vonatkozású személyes adatokat, amelyeknek kezelése az e rendeletben foglalt adatvédelmi rendelkezések megsértésével történt – nem terjedhetnek ki a nemzeti ügyiratokban található személyes adatokra.

(41)

Az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti felügyeleti hatóságok együttműködésének megkönnyítése érdekében – azonban az európai adatvédelmi biztos függetlenségének, illetve az Europol adatvédelem tekintetében történő felügyeletét ellátó felelősségének sérelme nélkül – az európai adatvédelmi biztosnak és a nemzeti felügyeleti hatóságoknak rendszeresen találkozniuk kell az Európai Adatvédelmi Testület keretében, összhangban az (EU) 2018/1725 rendelet koordinált felügyeletre vonatkozó szabályaival.

(42)

Mint a harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által szolgáltatott vagy tőlük lekért adatok első címzettje az Unió területén, az Eurojustnak felelnie kell az ilyen adatok pontosságáért. Az Eurojustnak intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy az adatok pontosságát azok beérkezésekor, vagy más hatóságok részére történő rendelkezésre bocsátásukkor lehetőség szerint ellenőrizze.

(43)

Az Eurojustra alkalmazni kell az Unió intézményeire, szerveire, hivatalaira és ügynökségeire alkalmazandó, szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó általános szabályokat.

(44)

Az Eurojust számára lehetővé kell tenni a releváns személyes adatok egyéb uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel való cseréjét, illetve a velük való együttműködő kapcsolattartást, a feladatai, illetve a feladataik ellátásához szükséges mértékben.

(45)

A célhoz kötöttség biztosítása érdekében fontos gondoskodni arról, hogy az Eurojust csak akkor továbbíthasson személyes adatokat harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek, ha ez szükséges az Eurojust feladatai körébe tartozó bűncselekmények megelőzéséhez és az azok elleni küzdelemhez. Ennek érdekében a személyes adatok továbbításakor biztosítani kell, hogy a címzett kötelezettséget vállaljon arra, hogy a címzett az adatokat kizárólag arra a célra használja fel vagy továbbítja újból harmadik ország illetékes hatóságának, amelyre azokat eredetileg továbbították. Az adatok további újbóli továbbítását e rendelettel összhangban kell végrehajtani.

(46)

Valamennyi tagállam tagsággal rendelkezik a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetében (Interpol). Az Interpol feladatának teljesítése céljából személyes adatokat kap, tárol és továbbít az illetékes hatóságoknak, hogy segítse őket a nemzetközi bűnözés megelőzésében és a nemzetközi bűnözés ellen folytatott küzdelemben. Ezért indokolt megerősíteni az Unió és az Interpol közötti együttműködést a személyes adatok hatékony cseréjének előmozdításával, biztosítva ugyanakkor a személyes adatok automatikus kezelésével kapcsolatban az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartását. Ezt a rendeletet – különösen ennek a rendeletnek a nemzetközi adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseit – kell alkalmazni, ha az Eurojust műveleti vonatkozású személyes adatokat továbbít az Interpolnak, valamint az Interpolban megbízott tagokkal rendelkező országoknak. Ez a rendelet nem érintheti a 2005/69/IB tanácsi közös álláspontban (11), valamint a 2007/533/IB tanácsi határozatban (12) meghatározott egyedi szabályokat.

(47)

Amikor az Eurojust műveleti vonatkozású személyes adatokat továbbít egy harmadik országbeli hatóságnak vagy egy nemzetközi szervezetnek az EUMSZ 218. cikke alapján kötött nemzetközi megállapodás értelmében, az egyének magánéletének, alapvető jogainak és szabadságainak védelme tekintetében megfelelő garanciákról kell rendelkezni annak érdekében, hogy a vonatkozó adatvédelmi szabályoknak megfeleljenek.

(48)

Az Eurojustnak gondoskodnia kell arról, hogy harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő adattovábbításra csak akkor kerüljön sor, ha az bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése vagy a vádeljárás lefolytatása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása – többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése – érdekében szükséges, és a harmadik országbeli adatkezelő vagy a nemzetközi szervezet az ezen rendelet értelmében vett illetékes hatóságnak minősül. Az adattovábbítást csak az Eurojustnak mint adatkezelőnek lehet végeznie. Ilyen adattovábbításra csak azokban az esetekben kerülhet sor, amikor a Bizottság úgy határozott, hogy az említett harmadik ország vagy nemzetközi szervezet megfelelő védelmi szintet biztosít, amikor megfelelő garanciákat nyújtottak, vagy különös esetekben biztosított eltérések alkalmazandók.

(49)

Az Eurojust számára lehetővé kell tenni, hogy személyes adatokat továbbítson egy harmadik országbeli hatóság vagy nemzetközi szervezet részére olyan bizottsági határozat alapján, amely megállapítja, hogy a szóban forgó ország vagy nemzetközi szervezet megfelelő szintű adatvédelmet biztosít (a továbbiakban: megfelelőségi határozat), illetve megfelelőségi határozat hiányában az Unió által az EUMSZ 218. cikke értelmében kötött nemzetközi megállapodás, vagy az Eurojust és a harmadik ország által e rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőzően kötött, a személyes adatok cseréjét lehetővé tevő együttműködési megállapodás alapján.

(50)

A testületnek – amennyiben úgy ítéli meg, hogy operatív okból egy harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel együttműködést kell folytatni –, lehetőséget kell adni arra, hogy javasolhassa a Tanácsnak, hogy az hívja fel a Bizottság figyelmét arra, hogy megfelelőségi határozatra vagy nemzetközi megállapodásra irányuló, az EUMSZ 218. cikke szerinti tárgyalások megkezdéséhez ajánlásra van szükség.

(51)

Ha az adattovábbítás nem megfelelőségi határozaton alapul, akkor az adattovábbítás csak akkor megengedett, ha a személyes adatok védelmét biztosító, kötelező erejű jogi eszköz útján megfelelő garanciákat nyújtottak, vagy ha az Eurojust az adattovábbítás valamennyi körülményét értékelte, és ezen értékelés alapján úgy véli, hogy a személyes adatok védelme tekintetében megfelelő garanciák állnak fenn. Ilyen kötelező erejű jogi eszközök lehetnek például az olyan, tagállamok által kötött, jogilag kötelező erejű kétoldalú megállapodások, amelyeket a tagállamok átültettek jogrendjükbe, és amelyeket az érintettjeik érvényesíthetnek, amelyek biztosítják az adatvédelmi követelményeknek való megfelelést és az érintettek jogainak – köztük a hatékony közigazgatási vagy bírósági jogorvoslat igénybevételéhez való jognak – az érvényesülését. Az Eurojust számára lehetőséget kell adni arra, hogy az adattovábbítás valamennyi körülményének értékelésekor figyelembe vegye az Eurojust és a harmadik országok között kötött, a személyes adatok cseréjét lehetővé tevő együttműködési megállapodásokat. Az Eurojust számára lehetőséget kell adni arra, hogy figyelembe vegye azt a tényt is, hogy a személyes adatok továbbítására titoktartási kötelezettség és a célhoz kötöttség elve vonatkozik, ami biztosítja, hogy az adatok nem használhatók fel az adattovábbítás céljától eltérő célra. Emellett az Eurojustnak figyelembe kell vennie azt is, hogy a személyes adatok halálbüntetés vagy egyéb kegyetlen és embertelen bánásmód kérelmezéséhez, kiszabásához vagy végrehajtásához nem használhatók fel. Jóllehet ezek a feltételek olyan megfelelő garanciáknak tekinthetők, amelyek lehetővé teszik az adattovábbítást, az Eurojust számára lehetővé kell tenni, hogy további garanciákat is megkövetelhessen.

(52)

Megfelelőségi határozat vagy megfelelő garanciák hiányában az adatok, illetve adatkategóriák továbbítására csak különös esetekben kerülhet sor, ha az az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelme, az érintett jogos érdekeinek a személyes adatot továbbító tagállam joga által előírt biztosítása, valamely tagállam vagy harmadik ország közbiztonságát közvetlenül és súlyosan fenyegető veszély megelőzése miatt szükséges, ha bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése vagy a vádeljárás lefolytatása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása – többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése –, vagy jogi igények előterjesztése, érvényesítése és védelme miatt szükséges. Az említett eltéréseket megszorítóan kell értelmezni, és azok nem tehetik lehetővé a személyes adatok gyakori, jelentős mértékű és strukturális továbbítását, vagy adatok nagy mennyiségben történő továbbítását, hanem az adattovábbításnak a feltétlenül szükséges adatokra kell korlátozódnia. Az ilyen adattovábbítást dokumentálni kell, és az európai adatvédelmi biztos kérésére annak rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy ellenőrizze az adattovábbítás jogszerűségét.

(53)

Az Eurojust számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy célkitűzései elérése érdekében kivételes esetekben meghosszabbíthassa a műveleti vonatkozású személyes adatok tárolására vonatkozó határidőket, feltéve, hogy betartja a személyes adatok kezelése célhoz kötöttségének elvét, amelyet az Eurojustnak valamennyi tevékenységével összefüggésben alkalmaznia kell. Az ilyen döntéseket a szóban forgó összes érdek – ideértve az érintettek érdekeit is – gondos mérlegelése után kell meghozni. Amennyiben valamennyi érintett tagállamban megszűnt a bűncselekmény büntethetősége, a személyes adatok kezelésére vonatkozó határidők meghosszabbítása csak akkor határozható el, ha e rendelet szerinti segítségnyújtásra különös szükség van.

(54)

Az Eurojustnak konzultáción és kiegészítő jellegen alapuló kiemelt fontosságú kapcsolatot kell fenntartania az Európai Igazságügyi Hálózattal. Ennek a rendeletnek segítenie kell egyértelműen meghatározni az Eurojust, illetve az Európai Igazságügyi Hálózat szerepét és kölcsönös kapcsolatát, az Európai Igazságügyi Hálózat sajátos jellegének fenntartása mellett.

(55)

A feladatai ellátásához szükséges mértékben az Eurojustnak együttműködésen alapuló kapcsolatokat kell fenntartania egyéb uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, az Európai Ügyészséggel, harmadik országok illetékes hatóságaival, valamint nemzetközi szervezetekkel.

(56)

Az Eurojust és az Europol közötti operatív együttműködés megerősítése érdekében és különösen a már valamelyik ügynökség birtokában lévő adatok összekapcsolása céljából az Eurojustnak lehetővé kell tennie az Europol számára, hogy „találat/nincs találat” rendszer alapján hozzáférhessen az Eurojust birtokában lévő adatokhoz. Az Eurojustnak és az Europolnak biztosítania kell, hogy az operatív együttműködésük optimálissá tételéhez szükséges megállapodások létrejöjjenek, kellő mértékben figyelembe véve megbízatásukat és a tagállamok által megszabott bármely esetleges korlátozást. E munkamegállapodások révén biztosítani kell a keresztellenőrzés céljából az Europol által szolgáltatott valamennyi információhoz való hozzáférést és az azokban való keresés lehetőségét az e rendeletben előírt egyedi biztosítékokkal és adatvédelmi garanciákkal összhangban. Az Eurojust birtokában lévő adatokhoz történő Europol általi bármely hozzáférést technikai eszközök útján az említett uniós ügynökségek megbízatása keretébe tartozó információkra kell korlátozni.

(57)

Az Eurojustnak és az Europolnak tájékoztatnia kell egymást bármely, a közös nyomozócsoportok finanszírozását is érintő tevékenységről.

(58)

A feladatai ellátásához szükséges mértékben az Eurojust számára lehetővé kell tenni, hogy személyes adatokat cseréljen uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel teljes mértékben tiszteletben tartva a magánélet védelmét, valamint az egyéb alapvető jogokat és szabadságokat.

(59)

Az Eurojustnak egy, a Bizottsággal konzultálva kialakított stratégia alapján meg kell erősítenie a harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködését. Ennek érdekében rendelkezni kell arról, hogy az Eurojust összekötő bírákat, illetve ügyészeket küldhessen harmadik országokba, azon célok elérése érdekében, amelyek hasonlóak a 96/277/IB együttes tanácsi fellépés (13) alapján a tagállamok által kirendelt összekötő bírák, illetve ügyészek számára megállapított célokhoz.

(60)

Rendelkezni kell arról, hogy az Eurojust koordinálja a harmadik országok által kibocsátott igazságügyi együttműködés iránti megkeresések végrehajtását, ha az említett megkeresések ugyanazon nyomozás részeként legalább két tagállamban történő végrehajtást igényelnek. Az Eurojust az ilyen koordinálást csak az érintett tagállamokkal egyetértésben végezheti.

(61)

Az Eurojust teljes autonómiájának és függetlenségének biztosítása érdekében a feladatai megfelelő ellátásához elegendő önálló költségvetést kell biztosítani a számára, amelynek bevételei elsősorban az Európai Unió költségvetéséből nyújtott hozzájárulásból származnak, kivéve a nemzeti tagoknak, a helyetteseknek és az asszisztenseknek a – tagállamukat terhelő – bérét és illetményét. Az uniós hozzájárulás és az Unió általános költségvetésének terhére nyújtott egyéb támogatások tekintetében az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni. A könyvelés ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie és az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának jóvá kell hagynia.

(62)

Az Eurojust átláthatóságának és demokratikus felügyeletének megerősítése céljából az EUMSZ 85. cikke (1) bekezdésének értelmében olyan mechanizmusról kell rendelkezni, amely alapján az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közösen értékelhetik az Eurojust tevékenységét. Az értékelést az Európai Parlament brüsszeli helyiségeiben tartott parlamentközi bizottsági ülés keretében kell elvégezni, az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek illetékes bizottságai tagjainak részvételével. A parlamentközi bizottsági ülésnek teljes mértékben tiszteletben kell tartania az Eurojust függetlenségét a konkrét operatív esetekben hozott intézkedések, valamint a diszkréciós és titoktartási kötelezettség tekintetében.

(63)

Helyénvaló rendszeresen értékelni e rendelet alkalmazását.

(64)

Az Eurojust működésének az EUMSZ 15. cikke (3) bekezdésének megfelelően átláthatónak kell lennie, a testületnek pedig konkrét rendelkezéseket kell elfogadnia arra vonatkozóan, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga miképp biztosítandó. E rendelet egyetlen rendelkezésének sem célja, hogy korlátozza a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogát, amennyiben az az Unióban és a tagállamokban – különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának (Charta) 42. cikke értelmében – biztosított. Az uniós ügynökségekre alkalmazandó általános átláthatósági szabályoknak vonatkozniuk kell az Eurojustra is olyan módon, hogy operatív munkája során semmilyen módon ne merüljön fel a titoktartási kötelezettség megsértésének veszélye. Az európai ombudsman által végzett adminisztratív vizsgálatok során tiszteletben kell tartani az Eurojustot terhelő titoktartási kötelezettséget.

(65)

Annak érdekében, hogy növekedjen az Eurojust átláthatósága és elszámoltathatósága az uniós polgárok felé, az Eurojustnak az adatvédelmi követelmények tiszteletben tartása mellett a honlapján közzé kell tennie az igazgatótanács tagjainak jegyzékét, valamint adott esetben az igazgatótanácsi ülések eredményeinek összefoglalóit.

(66)

Az Eurojustra alkalmazni kell az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (14).

(67)

Az Eurojustra alkalmazni kell a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet (15).

(68)

Az Eurojust abban a tagállamban, ahol székhelye található, azaz Hollandiában való elhelyezésével kapcsolatos szükséges rendelkezéseket, valamint az Eurojust teljes személyzetére és családtagjaikra alkalmazandó különös szabályokat székhely-megállapodásban kell megállapítani. A fogadó tagállam az Eurojust működése érdekében köteles a lehető legjobb feltételeket biztosítani, ideértve a többnyelvű, európai irányultságú iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is, hogy az Eurojust a lehető legszélesebb földrajzi körből tudjon magas színvonalú emberi erőforrást vonzani.

(69)

Az e rendelet által létrehozott Eurojust a 2002/187/IB határozat által létrehozott Eurojust jogutódja, annak valamennyi szerződéses kötelezettsége – ideértve a munkaszerződéseket is –, felelőssége és szerzett tulajdona tekintetében. Az említett határozat által létrehozott Eurojust által kötött nemzetközi megállapodások hatályban maradnak.

(70)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a két vagy több tagállamot érintő, illetve a közös alapokon való bűnüldözést szükségessé tevő súlyos bűncselekményekkel kapcsolatosan nyomozó és büntetőeljárást lefolytató nemzeti hatóságok közötti megfelelő koordináció és együttműködés támogatásáért és erősítésért felelős szerv létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(71)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, ezek a tagállamok nem vesznek részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(72)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(73)

Az európai adatvédelmi biztossal konzultációra került sor a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 28. cikke (2) bekezdésével összhangban, és a biztos 2014. március 5-én véleményt nyilvánított.

(74)

Ez a rendelet teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető jogokat és biztosítékokat, és betartja különösen a Charta által elismert elveket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

AZ EUROJUST LÉTREHOZÁSA, CÉLKITŰZÉSEI ÉS FELADATAI

1. cikk

Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének létrehozása

(1)   Létrejön az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust).

(2)   Az e rendelet által létrehozott Eurojust a 2002/187/IB határozat által létrehozott Eurojust helyébe lép, és annak jogutódja.

(3)   Az Eurojust jogi személyiséggel rendelkezik.

2. cikk

Feladatok

(1)   Az Eurojust támogatja és megerősíti a két vagy több tagállamot érintő, illetve a közös alapokon való bűnüldözést szükségessé tevő, a 3. cikk (1) és (3) bekezdésével összhangban az Eurojust hatáskörébe tartozó súlyos bűncselekményekkel kapcsolatosan nyomozó és büntetőeljárást lefolytató nemzeti hatóságok közötti koordinációt és együttműködést a tagállami hatóságok, az Europol, az Európai Ügyészség és az OLAF által végzett műveletek és az általuk szolgáltatott információk alapján.

(2)   Feladatai végrehajtása során az Eurojust:

a)

figyelembe veszi a tagállamok illetékes hatóságaitól származó megkereséseket, a Szerződések keretében elfogadott rendelkezések értelmében hatáskörrel rendelkező uniós hatóságok, intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által szolgáltatott, valamint maga az Eurojust által gyűjtött információkat;

b)

megkönnyíti az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és az arra vonatkozó határozatok – ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökön alapuló megkereséseket és határozatokat – végrehajtását.

(3)   Az Eurojust a tagállamok illetékes hatóságai megkeresése alapján, saját kezdeményezésére vagy az az Európai Ügyészség hatáskörének korlátian belül az Európai Ügyészség kérésére látja el feladatait.

3. cikk

Az Eurojust hatásköre

(1)   Az Eurojust az I. mellékletben felsorolt súlyos bűncselekmények tekintetében rendelkezik hatáskörrel. Attól az időponttól kezdődően azonban, hogy az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelet 120. cikkének (2) bekezdésével összhangban megkezdte nyomozati és bűnüldözői feladatainak ellátását, az Eurojust nem gyakorolhatja hatáskörét azon bűncselekmények vonatkozásában, amelyek tekintetében az Európai Ügyészség gyakorolja a hatáskörét, kivéve azokat az eseteket, amelyekben olyan tagállamok is érintettek, amelyek nem vesznek részt az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködésben, e tagállamok kérésére, vagy az Európai Ügyészség kérésére.

(2)   Az Eurojust gyakorolja az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre vonatkozó hatáskörét azokban az esetekben, amelyekben az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok érintettek, de amelyekre vonatkozóan az Európai Ügyészség nem rendelkezik hatáskörrel vagy úgy dönt, hogy hatáskörét nem gyakorolja.

Az Eurojust, az Európai Ügyészség és az érintett tagállamok konzultálnak és együttműködnek egymással az Eurojust e bekezdés szerinti hatáskörének gyakorlása érdekében. A hatáskör e bekezdés szerinti gyakorlására vonatkozó gyakorlati részleteket a 47. cikk (3) bekezdésében említett munkamegállapodás szabályozza.

(3)   Az Eurojust az I. mellékletben felsoroltaktól eltérő bűncselekmények tekintetében valamely tagállam illetékes hatóságának megkeresésére szintén nyújthat segítséget a nyomozásokban és a büntetőeljárásokban, feladatkörével összhangban.

(4)   Az Eurojust hatásköre az I. mellékletben felsorolt bűncselekményekhez kapcsolódó bűncselekményekre terjed ki. A következő bűncselekmény-kategóriák minősülnek kapcsolódó bűncselekménynek:

a)

az I. mellékletben felsorolt súlyos bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközök megszerzése érdekében elkövetett bűncselekmények;

b)

az I. mellékletben felsorolt súlyos bűncselekmények elkövetésének megkönnyítése vagy elkövetése céljából elkövetett bűncselekmények;

c)

az I. mellékletben felsorolt súlyos bűncselekmények elkövetői büntetlenségének biztosítása érdekében elkövetett bűncselekmények.

(5)   Valamely tagállam illetékes hatóságának megkeresésére az Eurojust segítséget nyújthat olyan nyomozásokhoz és büntetőeljárásokhoz, amelyek csak az említett tagállamot és valamely harmadik országot érintik, feltéve, hogy az említett harmadik országgal az 52. cikk alapján együttműködési megállapodás vagy együttműködést intézményesítő megállapodás jött létre, vagy feltéve, hogy egy konkrét esetben a segítségnyújtáshoz alapvető érdek fűződik.

(6)   Vagy valamely tagállam illetékes hatóságának, vagy a Bizottságnak a megkeresésére az Eurojust segítséget nyújthat olyan nyomozásokban és büntetőeljárásokban, amelyek csak az említett tagállamot érintik, viszont uniós szintű következményekkel járnak. Mielőtt a Bizottság kérésére eljárna, az Eurojust megfelelően konzultál az érintett tagállam illetékes hatóságával. Az említett illetékes hatóság az Eurojust által meghatározott határidőn belül ellenezheti a megkeresés Eurojust általi végrehajtását, álláspontját minden esetben megindokolva.

4. cikk

Az Eurojust operatív feladatkörei

(1)   Az Eurojust:

a)

tájékoztatja a tagállamok illetékes hatóságait a tudomására hozott olyan nyomozásokról és büntetőeljárásokról, amelyeknek uniós szintű következményei vannak, vagy amelyek a közvetlenül érintetteken túl más tagállamokat is érinthetnek;

b)

segítséget nyújt a tagállamok illetékes hatóságainak a nyomozások és büntetőeljárások lehető legjobb koordinációjához;

c)

segítséget nyújt az illetékes tagállami hatóságok közötti együttműködés javításához, különösen az Europol elemzései alapján;

d)

bűnügyekben együttműködik és konzultál az Európai Igazságügyi Hálózattal, többek között igénybe veszi az Európai Igazságügyi Hálózat dokumentációs adatbázisát, és hozzájárul annak fejlesztéséhez;

e)

szorosan együttműködik az Európai Ügyészséggel a hatáskörébe tartozó ügyekben;

f)

operatív, technikai és pénzügyi segítséget nyújt a tagállamok határokon átnyúló műveleteihez és nyomozásaihoz, ideértve a közös nyomozócsoportokat is;

g)

támogatja az Europol és más uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által kifejlesztett, speciális szakértelemmel rendelkező uniós központokat, és adott esetben részt vesz azok munkájában;

h)

együttműködik az uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, valamint az EUMSZ V. címe által szabályozott, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség vonatkozásában létrehozott hálózatokkal;

i)

támogatja a tagállamoknak az I. mellékletben felsorolt súlyos bűncselekményekkel szembeni küzdelemre irányuló intézkedéseit.

(2)   Feladatai ellátása során az Eurojust kérése indokainak megjelölése mellett kérheti az érintett tagállamok illetékes hatóságait, hogy:

a)

konkrét cselekmények tekintetében rendeljenek el nyomozást vagy büntetőeljárást;

b)

fogadják el azt, hogy egyikük kedvezőbb helyzetben lehet az adott cselekményekkel kapcsolatban a nyomozás vagy a büntetőeljárás elrendelése terén;

c)

koordináljanak az érintett tagállamok illetékes hatóságai között;

d)

hozzanak létre közös nyomozócsoportot a releváns együttműködési eszközökkel összhangban;

e)

bocsássanak rendelkezésére a feladatai ellátásához szükséges bármely információt;

f)

tegyenek különleges nyomozati intézkedéseket;

g)

tegyenek meg a nyomozás vagy a büntetőeljárás szempontjából indokolt bármely egyéb intézkedést.

(3)   Az Eurojustnak lehetősége van továbbá arra, hogy

a)

az Europol számára véleményeket nyújtson az Europol által végzett elemzések alapján;

b)

logisztikai támogatást nyújtson, ideértve fordítást, tolmácsolást és koordinációs értekezletek szervezését.

(4)   Ha két vagy több tagállam nem tud megállapodni arról, hogy melyikük rendeljen el nyomozást vagy büntetőeljárást a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti megkeresést követően, az Eurojust írásbeli véleményt bocsát ki az ügyben. Az Eurojust a véleményt haladéktalanul továbbítja az érintett tagállamoknak.

(5)   Az Eurojust valamely illetékes hatóság kérésére vagy saját kezdeményezésére írásbeli véleményt bocsát ki az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és az arra vonatkozó határozatok – ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökön alapuló megkereséseket és határozatokat – ismételt megtagadásáról vagy azok végrehajtását érintő nehézségekről, feltéve, hogy az ilyen eseteket nem lehetséges megoldani az illetékes nemzeti hatóságok közötti kölcsönös megállapodás vagy az érintett nemzeti tagok bevonása útján. Az Eurojust a véleményt haladéktalanul továbbítja az érintett tagállamoknak.

(6)   Az érintett tagállamok illetékes hatóságai indokolatlan késedelem nélkül válaszolnak az Eurojustnak a (2) bekezdésben említett megkereséseire, valamint a (4) és (5) bekezdésben említett írásbeli véleményekre. A tagállamok illetékes hatóságai megtagadhatják az ilyen megkeresések végrehajtását vagy az írásbeli vélemény követését, ha az alapvető nemzetbiztonsági érdeket sértene vagy valamely folyamatban lévő nyomozás sikerét vagy valamely egyén biztonságát veszélyeztetné.

5. cikk

Operatív és egyéb feladatkörök gyakorlása

(1)   Az Eurojust a 4. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett intézkedések meghozatalakor egy vagy több érintett nemzeti tagon keresztül jár el. Az e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a testület az operatív kérdésekre, valamint az operatív ügyekhez közvetlenül kapcsolódó egyéb kérdésekre összpontosít. A testület adminisztratív ügyekkel csak az operatív feladatainak ellátásához szükséges mértékben foglalkozik.

(2)   Az Eurojust testületként jár el:

a)

a 4. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett intézkedések meghozatalakor:

i.

az Eurojust által kezelt ügyben érintett egy vagy több nemzeti tag kérésére;

ii.

ha az ügy olyan nyomozást vagy büntetőeljárást érint, amelynek uniós szintű következményei vannak, vagy amely a közvetlenül érintett tagállamokon kívül más tagállamokat is érinthet;

b)

a 4. cikk (3), (4) vagy (5) bekezdésében említett bármely intézkedés meghozatalakor;

c)

ha az Eurojust operatív céljainak teljesítésével összefüggő általános kérdés merül fel;

d)

az Eurojust éves költségvetésének elfogadásakor, amely esetben a határozatot a tagjainak kétharmados többségével hozzák meg;

e)

a 15. cikkben említett programozási dokumentumnak vagy az Eurojust éves tevékenységi jelentésének elfogadásakor, amely esetben a határozatot a tagok kétharmados többségével hozzák meg;

f)

az elnök és az alelnökök 11. cikk szerinti megválasztásakor, illetve felmentésekor;

g)

az adminisztratív igazgató kinevezésekor, vagy adott esetben hivatali idejének meghosszabbításakor, illetve tisztségéből a 17. cikk szerint történő visszahívásakor;

h)

a 47. cikk (3) bekezdése és az 52. cikk szerint kötött munkamegállapodások elfogadásakor;

i)

a tagjait érintő összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó, többek között érdekeltségi nyilatkozatukkal kapcsolatos szabályok elfogadásakor;

j)

jelentések, szakpolitikai dokumentumok, a nemzeti hatóságokat segítő iránymutatások, valamint az Eurojust operatív munkáját érintő vélemények elfogadásakor, ha ezek a dokumentumok stratégiai jellegűek;

k)

az 53. cikk szerinti összekötő bírák, illetve ügyészek kinevezésekor;

l)

minden, az e rendelet által nem kifejezetten az igazgatótanács feladatkörébe utalt vagy a 18. cikkel összhangban nem az adminisztratív igazgató felelősségi körébe tartozó határozat meghozatalakor;

m)

ha e rendelet másként rendelkezik.

(3)   Feladatai ellátása során az Eurojust jelzi, hogy egy vagy több nemzeti tagon keresztül vagy testületként jár-e el.

(4)   A testület operatív igényeinek megfelelően további, a 16. és a 18. cikkben meghatározottakon túlmenő adminisztratív feladatokkal bízhatja meg az adminisztratív igazgatót és az igazgatótanácsot.

Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a testület úgy dönthet, hogy átmenetileg felfüggeszti a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröknek az adminisztratív igazgatóra történt átruházását, valamint azon hatásköröket, amelyeket az utóbbi tovább átruházott, és hogy e hatásköröket maga gyakorolhatja vagy átruházhatja valamely tagjára, illetőleg a személyzetnek egy, az adminisztratív igazgatón kívüli tagjára.

(5)   A testület az Eurojust eljárási szabályzatát tagjainak kétharmados többségével fogadja el. Abban az esetben, ha kétharmados többséggel nem sikerül megállapodásra jutni, a határozatot egyszerű többséggel kell meghozni. Az Eurojust eljárási szabályzatát a Tanács végrehajtási jogi aktusok útján hagyja jóvá.

II. FEJEZET

AZ EUROJUST FELÉPÍTÉSE ÉS SZERVEZETE

I. SZAKASZ

Felépítés

6. cikk

Az Eurojust felépítése

Az Eurojust a következőkből épül fel:

a)

a nemzeti tagok;

b)

a testület;

c)

az igazgatótanács;

d)

az adminisztratív igazgató.

II. SZAKASZ

Nemzeti tagok

7. cikk

A nemzeti tagok jogállása

(1)   Az Eurojustnak az egyes tagállamok által jogrendszerüknek megfelelően kirendelt egy-egy nemzeti tagja van. A nemzeti tag állandó munkahelye az Eurojust székhelye.

(2)   Minden nemzeti tagot egy helyettes és egy asszisztens segíti a munkájában. A helyettes és az asszisztens állandó munkahelye elviekben az Eurojust székhelye. Az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy a helyettesnek vagy az asszisztensnek vagy mindkettőnek a tagállamában legyen az állandó munkahelye. Ha a tagállamok ilyen döntést hoznak, erről értesítik a testületet. Ha az Eurojust operatív igényei szükségessé teszik, a testület kérheti a tagállamtól, hogy egy meghatározott időszakban a helyettes vagy az asszisztens vagy mindkettő munkavégzésének helyeként az Eurojust székhelyét jelölje ki. A tagállam indokolatlan késedelem nélkül eleget tesz a testület ilyen kérésének.

(3)   A nemzeti tagot további helyettesek vagy asszisztensek is segíthetik, akiknek – szükség esetén és a testület egyetértésével – állandó munkahelye az Eurojust székhelye lehet. A tagállamok értesítik az Eurojustot és a Bizottságot a nemzeti tagok, a helyettesek és az asszisztensek kinevezéséről.

(4)   A nemzeti tagok és helyetteseik ügyészi, bírói jogállással vagy egy igazságügyi hatóság olyan képviselőinek jogállásával rendelkeznek, akik nemzeti joguk szerint az ügyészek vagy a bírók jogosultságaival egyenértékű jogosultságokkal bírnak. A tagállamok felruházzák őket legalább az e rendeletben említett hatáskörökkel annak érdekében, hogy elláthassák feladataikat.

(5)   A nemzeti tagok és helyetteseik hivatali ideje öt év, amely egyszer megújítható. Azokban az esetekben, amikor a helyettes nem járhat el a nemzeti tag nevében vagy őt nem helyettesítheti, a nemzeti tag hivatali idejének lejártával a tagállamuk egyetértésével hivatali idejének megújításáig vagy felváltásáig hivatalban marad.

(6)   A tagállamok a nemzeti tagokat és a helyetteseket a büntető igazságszolgáltatás terén szerzett igazolható, magas szintű releváns gyakorlati tapasztalat alapján nevezik ki.

(7)   A helyettes eljárhat a nemzeti tag nevében vagy helyettesítheti őt. Az asszisztens szintén eljárhat a nemzeti tag nevében vagy helyettesítheti őt, ha rendelkezik a (4) bekezdésben említett jogállással.

(8)   Az Eurojust és a tagállamok közötti operatív információcserét a nemzeti tagok útján kell lebonyolítani.

(9)   A nemzeti tagok, a helyettesek és az asszisztensek bérét és illetményét a tagállamuk fedezi, a 12. cikk sérelme nélkül.

(10)   Ha a nemzeti tagok, a helyettesek és az asszisztensek az Eurojust feladatainak keretei között járnak el, az e tevékenységekhez kapcsolódó kiadásokat operatív kiadásként kell tekinteni.

8. cikk

A nemzeti tagok hatáskörei

(1)   A nemzeti tagok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy:

a)

elősegítsék vagy más módon támogassák bármely kölcsönös jogsegély vagy kölcsönös elismerés iránti megkeresés kibocsátását vagy végrehajtását;

b)

közvetlenül kapcsolatba lépjenek és információt cseréljenek a tagállam bármely illetékes nemzeti hatóságával vagy bármely illetékes uniós szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel, ideértve az Európai Ügyészséget is;

c)

közvetlenül kapcsolatba lépjenek és információt cseréljenek bármely illetékes nemzetközi hatósággal, tagállamuk nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban;

d)

részt vegyenek közös nyomozócsoportokban, ideértve azok felállítását.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a tagállamok – nemzeti joguknak megfelelően – további hatáskörökkel ruházhatják fel a nemzeti tagokat. Az említett tagállamok hivatalosan értesítik a Bizottságot és a testületet ezekről a hatáskörökről.

(3)   Az illetékes nemzeti hatóság egyetértésével a nemzeti tagok a nemzeti jogukkal összhangban:

a)

kölcsönös jogsegély vagy kölcsönös elismerés iránti megkeresést bocsáthatnak ki vagy hajthatnak végre;

b)

elrendelhetik, kérhetik vagy végrehajthatják a 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (17) meghatározott nyomozati intézkedéseket;

(4)   Sürgős esetekben, amennyiben nem lehetséges időben azonosítani az illetékes nemzeti hatóságot, vagy azzal időben felvenni a kapcsolatot, a nemzeti tagok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy a nemzeti joggal összhangban meghozzák a (3) bekezdésben említett intézkedéseket, feltéve, hogy erről a lehető leghamarabb tájékoztatják az illetékes nemzeti hatóságot.

(5)   A nemzeti tag javaslatot nyújthat be a (3) és (4) bekezdésben említett intézkedések végrehajtása érdekében az illetékes nemzeti hatósághoz, amennyiben a (3) és (4) bekezdésben említett hatásköröknek az említett nemzeti tag általi gyakorlása összeférhetetlen

a)

a tagállam alkotmányos rendjével;

vagy

b)

az említett tagállam büntető igazságszolgáltatási rendszerének alapvető jellemzőivel a következők tekintetében:

i.

a rendőrség, az ügyészek és a bírák közötti hatáskörmegosztás;

ii.

a bűnüldöző hatóságok közötti funkcionális feladatmegosztás; vagy

iii.

az érintett tagállam szövetségi felépítése.

(6)   A tagállamok biztosítják, hogy az (5) bekezdésben említett esetekben az illetékes nemzeti hatóság indokolatlan késedelem nélkül foglalkozzon a nemzeti tagjuk által benyújtott javaslattal.

9. cikk

A nemzeti nyilvántartásokhoz való hozzáférés

A nemzeti tagok – nemzeti jogukkal összhangban – hozzáféréssel rendelkeznek tagállamuk következő típusú nyilvántartásaihoz, vagy legalább megszerezhetik az azokban tárolt információkat:

a)

bűnügyi nyilvántartások;

b)

letartóztatott személyek nyilvántartásai;

c)

nyomozati nyilvántartások;

d)

DNS-nyilvántartások;

e)

tagállamuk hatóságainak egyéb nyilvántartásai, amennyiben az ilyen információkra szükség van feladataik ellátásához.

III. SZAKASZ

A testület

10. cikk

A testület összetétele

(1)   A testület a következőkből áll:

a)

valamennyi nemzeti tag; és

b)

amikor a testület irányítási feladatköreit gyakorolja, a Bizottság egy képviselője.

Az első albekezdés b) pontja szerint kijelölt bizottsági képviselő megegyezik a Bizottság 16. cikk (4) bekezdése szerinti képviselőjével a végrehajtó bizottságban.

(2)   Az adminisztratív igazgató szavazati jog nélkül vesz részt a testület irányítási kérdésekkel foglalkozó ülésein.

(3)   A testület bármely olyan személyt felkérhet az ülésein megfigyelőként való részvételre, akinek a véleménye érdeklődésre tarthat számot.

(4)   A testület tagjait az Eurojust eljárási szabályzata rendelkezéseinek megfelelően tanácsadók vagy szakértők segíthetik.

11. cikk

Az Eurojust elnöke és alelnöke

(1)   A testület tagjainak kétharmados többségével elnököt és két alelnököt választ a nemzeti tagjai közül. Abban az esetben, ha a kétharmados többséget a második választási fordulóban sem sikerül elérni, az alelnököket a testület tagjainak egyszerű többségével kell megválasztani, míg az elnök megválasztásához továbbra is kétharmados többség szükséges.

(2)   Az elnök a testület nevében gyakorolja feladatköreit. Az elnök a következő feladatokat látja el:

a)

képviseli az Eurojustot;

b)

összehívja a testület és az igazgatótanács üléseit és elnököl azokon, valamint tájékoztatja a testületet bármely, az érdeklődésére számot tartó kérdésről;

c)

irányítja a testület munkáját, és ellenőrzi az Eurojust adminisztratív igazgató általi napi szintű irányítását;

d)

ellátja az Eurojust eljárási szabályzatában előírt bármely egyéb feladatot.

(3)   Az alelnökök ellátják a (2) bekezdésben foglalt azon feladatköröket, amelyekkel az elnök megbízza őket. Helyettesítik az elnököt, amennyiben az feladatai ellátásában akadályoztatva van. Az elnököt és az alelnököket meghatározott feladataik ellátásában az Eurojust adminisztratív személyzete segíti.

(4)   Az elnök és az alelnökök hivatali ideje négy év. Egy alkalommal újraválaszthatók.

(5)   Amikor egy nemzeti tagot az Eurojust elnökévé vagy alelnökévé választanak, hivatali idejét meg kell hosszabbítani annak biztosítása érdekében, hogy elláthassa elnöki vagy alelnöki feladatkörét.

(6)   Amennyiben az elnök vagy az alelnök már nem felel meg a feladatai teljesítéséhez szükséges feltételeknek, a testület – tagjai egyharmadának javaslatára – felmentheti őt a tisztségéből. A határozat elfogadásához az érintett elnökön vagy alelnökön kívül a testület tagjainak kétharmados többsége szükséges.

(7)   Amikor egy nemzeti tagot az Eurojust elnökévé választanak, az érintett tagállam az adott nemzeti tag elnöki megbízatásának idejére egy másik, megfelelő képesítéssel rendelkező személyt rendelhet ki a nemzeti iroda megerősítése érdekében.

Az ilyen személy kirendelése mellett döntő tagállamok a 12. cikkel összhangban ellentételezésért folyamodhatnak.

12. cikk

Ellentételezési mechanizmus az elnöki posztra való megválasztás esetén

(1)   A Tanács – a Bizottság javaslatára – 2019. december 12-ig végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a 11. cikk (7) bekezdése szerinti ellentételezési mechanizmust, amelyet azon tagállamok rendelkezésére bocsátanak, amelyek nemzeti tagját elnökké választották.

(2)   Az ellentételezést bármely tagállam igénybe veheti, ha:

a)

nemzeti tagját elnökké választották; és

b)

a testülettől kérelmezi az ellentételezést, és igazolja, hogy a nemzeti iroda megerősítésére a megnövekedett munkamennyiség miatt szükség van.

(3)   A nyújtott ellentételezés a kirendelt személy nemzeti fizetése 50 %-ának megfelelő összeg. A megélhetési költségek és egyéb kapcsolódó költségek ellentételezése a külföldre kirendelt uniós tisztviselőkéhez vagy egyéb tisztviselőkéhez hasonló módon történik.

(4)   Az ellentételezési mechanizmus költségeit az Eurojust költségvetése fedezi.

13. cikk

A testület ülései

(1)   A testület üléseit az elnök hívja össze.

(2)   A testület havonta legalább egy ülést tart. Ezenkívül összeül elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére a testület adminisztratív feladatainak megvitatása céljából vagy tagjai legalább egyharmadának kérésére.

(3)   Az Eurojust megküldi az Európai Ügyészség részére a testület üléseinek napirendjét, amikor olyan kérdésekről tárgyalnak, amelyek az Európai Ügyészség feladatainak ellátása szempontjából relevánsak Az Eurojust felkéri az Európai Ügyészséget, hogy szavazati jog nélkül részt vegyen az ilyen üléseken. Amikor az Európai Ügyészséget felkérik a testület ülésén való részvételre, az Eurojust az Európai Ügyészség rendelkezésére kell, hogy bocsássa a napirendet alátámasztó releváns dokumentumokat.

14. cikk

A testületben való szavazás szabályai

(1)   Eltérő rendelkezés hiányában, valamint amikor nem érhető el konszenzus, a testület a tagjainak többségével hozza meg határozatait.

(2)   Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Valamely szavazati joggal rendelkező tag távollétében a helyettese jogosult szavazati jogának gyakorlására a 7. cikk (7) bekezdésében foglalt feltételek mellett. A helyettes távollétében az asszisztens is jogosult a szavazati jog gyakorlására a 7. cikk (7) bekezdésében foglalt feltételek mellett.

15. cikk

Éves és többéves programozás

(1)   A testület minden év november 30-ig a programozási dokumentumot fogad el, amely tartalmazza az adminisztratív igazgató által – a Bizottság véleményének figyelembevételével – elkészített tervezeten alapuló éves és többéves programozást. A testület továbbítja a programozási dokumentumot az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Ügyészségnek. A programozási dokumentum az Unió általános költségvetésének végső elfogadása után válik véglegessé, és szükség esetén annak megfelelően kiigazítandó.

(2)   Az éves munkaprogram tartalmazza a célkitűzések részletes leírását és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. Tartalmazza továbbá a finanszírozandó intézkedések leírását, valamint feltünteti az egyes intézkedésekhez elkülönített pénzügyi és emberi erőforrásokat, a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban. Az éves munkaprogram összhangban van a (4) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal. Egyértelműen feltünteti, hogy az előző költségvetési évhez képest mely feladatokat vették fel, változtatták meg vagy törölték.

(3)   A testület az Eurojust új feladattal történő felruházása esetén módosítja az elfogadott éves munkaprogramot. Az éves munkaprogram bármely érdemi módosítását az eredeti éves munkaprogramra elfogadására vonatkozóval megegyező eljárással kell elfogadni. A testület felruházhatja az adminisztratív igazgatót az éves munkaprogram nem érdemi módosításainak elfogadására vonatkozó hatáskörrel.

(4)   A többéves munkaprogram tartalmazza az átfogó stratégiai programozást, ideértve a célkitűzéseket, a harmadik országok hatóságaival és a nemzetközi szervezetekkel való, 52. cikk szerinti együttműködésre vonatkozó stratégiát, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat. Meghatározza továbbá az erőforrás-programozást, ideértve a többéves költségvetést és a személyzetet. Az erőforrás-programozást évente naprakésszé kell tenni. A stratégiai programozást adott esetben és különösen a 69. cikkben említett értékelés eredményének figyelembevétele érdekében naprakésszé kell tenni.

IV. SZAKASZ

Az igazgatótanács

16. cikk

Az igazgatótanács működése

(1)   A testületet igazgatótanács segíti. Az igazgatótanács felel az Eurojust megfelelő működését biztosító adminisztratív határozatok meghozataláért. A testület által elfogadandó egyéb adminisztratív ügyekben az adminisztratív igazgató által végzendő szükséges előkészítő munkát az igazgatótanács felügyeli. Az igazgatótanács nem vehet részt az Eurojust 4. és 5. cikkben említett operatív feladatköreiben.

(2)   Az igazgatótanács konzultálhat a testülettel feladatai ellátása során.

(3)   Az igazgatótanács továbbá:

a)

az adminisztratív igazgató által készített tervezet alapján felülvizsgálja az Eurojust 15. cikkben említett programozási dokumentumát, és elfogadás céljából továbbítja azt a testület részére;

b)

a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el az Eurojustra vonatkozóan, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségeit és hasznait, valamint az adminisztratív igazgató által készített tervezet alapján;

c)

megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (18) megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek) betartására vonatkozóan, a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban;

d)

biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből, értékelésekből és vizsgálatokból – ideértve az európai adatvédelmi biztos és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatait is – származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését;

e)

meghoz minden határozatot az Eurojust belső igazgatási felépítésének kialakítására, és szükség esetén módosítására vonatkozóan;

f)

az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése céljából, az adminisztratív igazgató 18. cikkben meghatározott felelősségi körének sérelme nélkül segítséget és tanácsadást nyújt az adminisztratív igazgató részére a testület határozatainak végrehajtásához;

g)

elvégez minden további adminisztratív feladatot, amellyel a testület az 5. cikk (4) bekezdése értelmében megbízza;

h)

a 64. cikknek megfelelően elfogadja az Eurojustra alkalmazandó pénzügyi szabályokat;

i)

a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el a kinevezésre jogosult hatóság releváns hatásköreinek az adminisztratív igazgatóra történő átruházásáról, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett e hatáskör-átruházás felfüggeszthető; az adminisztratív igazgató jogosult e hatásköröket további személyekre átruházni;

j)

felülvizsgálja és elfogadás céljából továbbítja a testület részére az Eurojust éves költségvetésének tervezetét;

k)

felülvizsgálja és elfogadás céljából továbbítja a testület részére az Eurojust éves tevékenységi jelentésének tervezetét;

l)

elszámolási tisztviselőt és adatvédelmi tisztviselőt nevez ki, akik feladataik ellátása során feladatkörükben függetlenül járnak el.

(4)   Az igazgatótanács az Eurojust elnökéből és alelnökeiből, a Bizottság egy képviselőjéből és a testület két másik tagjából áll, akiket az Eurojust eljárási szabályzatának megfelelően, kétéves rotációs rendszer alkalmazásával jelölnek ki. Az adminisztratív igazgató szavazati jog nélkül részt vesz az igazgatótanács ülésein.

(5)   Az Eurojust elnöke az igazgatótanács elnöke. Az igazgatótanács a tagjainak többségével hozza meg határozatait. Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén az Eurojust elnökének szavazata dönt.

(6)   Az igazgatótanács tagjainak hivatali ideje akkor jár le, amikor nemzeti tagként, elnökként vagy alelnökként betöltött hivatali idejük lejár.

(7)   Az igazgatótanács havonta legalább egy alkalommal ülésezik. Ezenkívül elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy legalább két másik tagja kérésére is összeül.

(8)   Az Eurojust megküldi az Európai Ügyészség részére az igazgatótanács üléseinek napirendjét, és konzultál az Európai Ügyészséggel arról, hogy szükséges-e részt vennie ezeken az üléseken. Az Eurojust felkéri az Európai Ügyészséget szavazati jog nélküli részvételre, amikor olyan kérdésekről tárgyalnak, amelyek az Európai Ügyészség működése szempontjából relevánsak.

Amikor az Európai Ügyészséget felkérik az igazgatótanács ülésén való részvételre, az Eurojust az Európai Ügyészség rendelkezésére bocsátja a napirendet alátámasztó releváns dokumentumokat.

V. SZAKASZ

Az adminisztratív igazgató

17. cikk

Az adminisztratív igazgató jogállása

(1)   Az adminisztratív igazgatót az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében az Eurojust ideiglenes alkalmazottjaként foglalkoztatják.

(2)   Az adminisztratív igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően, az igazgatótanács által javasolt jelöltek listájáról a testület nevezi ki az Eurojust eljárási szabályzatának megfelelően. Az adminisztratív igazgató munkaszerződésének megkötése céljából az Eurojustot az Eurojust elnöke képviseli.

(3)   Az adminisztratív igazgató hivatali ideje négy év. Ezen időszak végére az igazgatótanács értékelést készít, amely figyelembe veszi az adminisztratív igazgató teljesítményének értékelését.

(4)   A testület – az igazgatótanács (3) bekezdésben említett értékelését figyelembe vevő javaslata alapján eljárva – egyszer, legfeljebb négy évre meghosszabbíthatja az adminisztratív igazgató hivatali idejét.

(5)   Az az adminisztratív igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt az ugyanazon munkakör betöltésére irányuló másik kiválasztási eljárásban.

(6)   Az adminisztratív igazgató a testületnek tartozik elszámolással.

(7)   Az adminisztratív igazgató hivatalából csak az igazgatótanács javaslata alapján hozott testületi határozat értelmében hívható vissza.

18. cikk

Az adminisztratív igazgató felelősségi köre

(1)   Az Eurojustot adminisztratív szempontból adminisztratív igazgatója irányítja.

(2)   Az adminisztratív igazgató – a testület vagy az igazgatótanács hatáskörének sérelme nélkül – feladatait teljesítése során függetlenül jár el, egyetlen kormánytól vagy egyetlen más szervtől sem kérhet vagy fogadhat el utasítást.

(3)   Az adminisztratív igazgató az Eurojust jogi képviselője.

(4)   Az adminisztratív igazgató felelős az Eurojustra ruházott igazgatási feladatok végrehajtásáért, különösen a következőkért:

a)

az Eurojust napi szintű igazgatása és személyzeti igazgatás;

b)

a testület és az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;

c)

a 15. cikkben említett programozási dokumentum elkészítése és az igazgatótanácshoz felülvizsgálat céljából történő benyújtása;

d)

a 15. cikkben említett programozási dokumentum t végrehajtása, valamint jelentéstétel annak végrehajtásáról az igazgatótanácsnak és a testületnek;

e)

az Eurojust tevékenységeiről szóló éves jelentés elkészítése, valamint az igazgatótanácshoz felülvizsgálat, a testülethez pedig elfogadás céljából történő benyújtása;

f)

cselekvési terv készítése a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből, értékelésekből és vizsgálatokból – ideértve az európai adatvédelmi biztos és az OLAF vizsgálatait – levont következtetések nyomon követése céljából, valamint évente kétszer jelentéstétel az előrelépésekről a testületnek, az igazgatótanácsnak, a Bizottságnak és az európai adatvédelmi biztosnak;

g)

az Eurojust csalás elleni stratégiájának kidolgozása és az igazgatótanácshoz elfogadás céljából történő benyújtása;

h)

az Eurojustra alkalmazandó pénzügyi szabályzat tervezetének elkészítése;

i)

az Eurojust tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatás-tervezetének elkészítése és költségvetésének végrehajtása;

j)

az Eurojust személyzete tekintetében a személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek által a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatáskörök (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei) gyakorlása;

k)

az Eurojust operatív munkájának elősegítéséhez szükséges adminisztratív támogatás biztosítása;

l)

az elnök és az alelnökök számára a feladataik ellátása során történő támogatás nyújtásának biztosítása;

m)

az Eurojust éves költségvetésére irányuló javaslattervezet elkészítése, amelyet a testület általi elfogadást megelőzően az igazgatótanács felülvizsgál.

III. FEJEZET

OPERATÍV ÜGYEK

19. cikk

Koordinációs ügyeleti mechanizmus

(1)   Feladatainak sürgős esetekben történő ellátása érdekében az Eurojust koordinációs ügyeleti mechanizmust működtet, amely bármikor képes a hozzá beérkező megkeresések fogadására és feldolgozására. A koordinációs ügyeleti mechanizmus a hét minden napján 24 órában elérhető.

(2)   A koordinációs ügyeleti mechanizmus tagállamonként egy koordinációs ügyeleti kapcsolattartóból áll, aki lehet a nemzeti tag, annak helyettese, a nemzeti tagot helyettesíteni jogosult asszisztens, vagy egy kirendelt nemzeti szakértő. A koordinációs ügyeleti kapcsolattartó a hét minden napján 24 órában képes eljárni.

(3)   A koordinációs ügyeleti kapcsolattartók hatékonyan és haladéktalanul eljárnak a megkeresés tagállamukban történő teljesítésével kapcsolatban.

20. cikk

Eurojust nemzeti koordinációs rendszer

(1)   Minden tagállam kinevez egy vagy több nemzeti Eurojust levelezőt.

(2)   A tagállamok által az (1) bekezdés értelmében kijelölt nemzeti levelezők rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges készségekkel és tapasztalattal.

(3)   Minden egyes tagállam létrehoz egy Eurojust nemzeti koordinációs rendszert a következők munkája összehangolásának biztosítása érdekében:

a)

a nemzeti Eurojust levelezők;

b)

az Európai Ügyészség hatáskörével kapcsolatos kérdésekben eljáró nemzeti levelezők;

c)

az Eurojust terrorizmus ügyében eljáró nemzeti levelezője;

d)

az Európai Igazságügyi Hálózat bűnügyi nemzeti levelezője és az Európai Igazságügyi Hálózat legfeljebb három egyéb kapcsolattartója;

e)

a közös nyomozócsoportok hálózatának, valamint a 2002/494/IB, a 2007/845/IB és a 2008/852/IB határozattal létrehozott hálózatoknak a nemzeti tagjai vagy kapcsolattartói;

f)

adott esetben bármely egyéb releváns igazságügyi hatóság.

(4)   Az (1) és a (3) bekezdésben említett személyek megőrzik a nemzeti jog szerinti beosztásukat és jogállásukat, anélkül, hogy ennek jelentős hatása lenne az e rendelet szerinti feladataik ellátására.

(5)   A nemzeti Eurojust levelezők felelősek az Eurojust nemzeti koordinációs rendszer működéséért. Ha több Eurojust levelezőt neveznek ki, akkor egyikük felelős az Eurojust nemzeti koordinációs rendszerük működéséért.

(6)   A nemzeti tagok az Eurojust nemzeti koordinációs rendszerük minden olyan üléséről tájékoztatást kapnak, ahol a kezelt ügyekkel kapcsolatos kérdéseket vitatnak meg. A nemzeti tagok szükség szerint részt vesznek az ilyen üléseken.

(7)   Az egyes Eurojust nemzeti koordinációs rendszerek megkönnyítik az Eurojust feladatainak az érintett tagállamon belüli elvégzését, különösen azáltal, hogy:

a)

biztosítják, hogy a 23. cikkben említett ügyviteli rendszer hatékony és megbízható módon kapja meg az érintett tagállammal kapcsolatos információkat;

b)

segítenek annak meghatározásában, hogy egy adott megkeresést az Eurojust vagy az Európai Igazságügyi Hálózat segítségnyújtását igénybe véve kell-e kezelni;

c)

segítik a nemzeti tagot az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és az arra vonatkozó határozatok – ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökön alapuló megkereséseket és határozatokat – végrehajtása tekintetében illetékes hatóságok azonosításában;

d)

szoros kapcsolatot tartanak fenn az Europol nemzeti egységével, az Európai Igazságügyi Hálózat egyéb levelezőivel és egyéb releváns illetékes nemzeti hatóságokkal.

(8)   A (7) bekezdésben említett célkitűzések teljesítése érdekében az (1) bekezdésben és a (3) bekezdés a), b) és c) pontjában említett személyeknek kötelező, a (3) bekezdés d) és e) pontjában említett személyeknek vagy hatóságoknak pedig lehetőségük van e cikkel, valamint a 23., a 24., a 25. és a 34. cikkel összhangban az ügyviteli rendszerhez kapcsolódni. Az ügyviteli rendszerhez való kapcsolódás költségét az Unió általános költségvetése fedezi.

(9)   Az Eurojust nemzeti koordinációs rendszer létrehozása és a nemzeti levelező kinevezése nem akadályozza a nemzeti tag és a tagállama illetékes hatóságai közötti közvetlen kapcsolatfelvételt.

21. cikk

Információcsere a tagállamokkal és a nemzeti tagok között

(1)   A tagállamok illetékes hatóságai a 2. és 4. cikk szerint és az alkalmazandó uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban kicserélik az Eurojusttal az összes olyan információt, amelyre az Eurojustnak feladatai ellátásához szüksége van. Ez kiterjed legalább az e cikk (4), (5) és (6) bekezdésében említett információkra.

(2)   Az Eurojustnak történő információtovábbítás csak akkor értelmezhető az adott esetben az Eurojust általi segítségnyújtásra irányuló megkeresésként, ha valamely illetékes hatóság ezt kifejezetten kiköti.

(3)   A nemzeti tagok előzetes engedély nélkül kicserélik egymással vagy illetékes nemzeti hatóságaikkal az Eurojust feladatainak ellátásához szükséges összes információt. Az illetékes nemzeti hatóságok különösen azonnal tájékoztatják nemzeti tagjaikat valamely őket érintő ügyről.

(4)   Az illetékes nemzeti hatóságok tájékoztatják nemzeti tagjaikat a közös nyomozócsoportok létrehozásáról, valamint e csoportok tevékenységének eredményeiről.

(5)   Az illetékes nemzeti hatóságok indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják nemzeti tagjaikat bármely olyan ügyről, amely legalább három tagállamot érint, és amelyre vonatkozóan legalább két tagállam részére továbbítottak igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresést vagy arra vonatkozó határozatot, ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökön alapuló megkereséseket vagy határozatokat, amennyiben a következők valamelyike vagy a következők közül több fennáll:

a)

az adott bűncselekmény a megkereső vagy a kibocsátó tagállamban olyan szabadságvesztés-büntetéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő, amelynek legmagasabb büntetési tétele – az érintett tagállam döntésétől függően – legalább öt vagy hat év, valamint szerepel a következő felsorolásban:

i.

emberkereskedelem;

ii.

szexuális zaklatás és szexuális kizsákmányolás, ideértve a gyermekpornográfiát és a gyermekkel való, szexuális célú kapcsolatfelvételt;

iii.

kábítószer-kereskedelem;

iv.

lőfegyverek, részeik vagy alkotóelemeik, illetve lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;

v.

korrupció;

vi.

az Unió pénzügyi érdekei elleni bűncselekmény;

vii.

pénz vagy más fizetőeszközök hamisítása;

viii.

pénzmosás;

ix.

számítógépes bűnözés;

b)

arra utaló tények merültek fel, hogy bűnszervezet is érintett az ügyben;

c)

arra mutató jelek, hogy az ügy jelentős határokon átnyúló dimenzióval rendelkezhet, vagy uniós szintű következményekkel járhat, vagy hogy a közvetlenül érintett tagállamokon kívül más tagállamokat is érinthet.

(6)   Az illetékes nemzeti hatóságok tájékoztatják nemzeti tagjaikat a következőkről:

a)

olyan esetek, amelyekben joghatósági összeütközések merültek fel vagy ilyenek felmerülése várható;

b)

olyan ellenőrzött szállítások, amelyek legalább három olyan országot érintenek, amelyből legalább kettő tagállam;

c)

az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és az arra vonatkozó határozatok végrehajtásának ismételt nehézségei vagy megtagadásai, a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökön alapuló megkeresésekkel és határozatokkal kapcsolatos nehézségeket vagy megtagadásokat is ideértve.

(7)   A nemzeti hatóságok nem kötelesek egy adott esettel kapcsolatban információt szolgáltatni, ha ez alapvető nemzetbiztonsági érdekeket sértene; vagy egyének biztonságát veszélyeztetné.

(8)   Ez a cikk nem érinti a tagállamok és harmadik országok közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokban vagy egyezményekben foglalt feltételeket, ideértve az egyszer szolgáltatott információk felhasználására vonatkozó, harmadik országok által meghatározott bármely feltételt.

(9)   Ez a cikk nem érinti az Eurojust részére történő információtovábbításra vonatkozó egyéb kötelezettségeket, ideértve a 2005/671/IB tanácsi határozatot (19).

(10)   Az e cikkben említett információkat az Eurojust által meghatározott strukturált módon kell megadni. Az illetékes nemzeti hatóság nem köteles az ilyen információkat megadni, ha azt korábban már – e rendelet más rendelkezéseinek megfelelően – továbbították az Eurojustnak.

22. cikk

Az Eurojust által az illetékes nemzeti hatóságok számára nyújtott információ

(1)   Az Eurojust indokolatlan késedelem nélkül információt nyújt az illetékes nemzeti hatóságok számára az információkezelés eredményeiről, ideértve a már az ügyviteli rendszerben tárolt ügyekkel való kapcsolatok fennállását. Ez az információ személyes adatokat is tartalmazhat.

(2)   Ha valamely illetékes nemzeti hatóság információ nyújtását kéri az Eurojusttól egy megadott időkereten belül, az Eurojust ezen időkereten belül továbbítja ezt az információt.

23. cikk

Ügyviteli rendszer, tárgymutató és ideiglenes munkafájlok

(1)   Az Eurojust ügyviteli rendszert hoz létre, amely ideiglenes munkafájlokból és egy olyan tárgymutatóból áll, amely a II. mellékletben említett személyes adatokat és nem személyes adatokat tartalmazza.

(2)   Az ügyviteli rendszer célja:

a)

azon nyomozások és büntetőeljárások lefolytatásának és összehangolásának támogatása, amelyekhez az Eurojust segítséget nyújt, különösen az információk közötti kereszthivatkozások révén;

b)

a folyamatban levő nyomozásokról és a büntetőeljárásokról szóló információkhoz való hozzáférés megkönnyítése;

c)

a személyes adatok Eurojust általi kezelése tekintetében a jogszerűség és az alkalmazandó adatvédelmi szabályok Eurojust általi betartása ellenőrzésének elősegítése.

(3)   Az ügyviteli rendszer összeköthető a 2008/976/IB tanácsi határozat (20) 9. cikkében említett biztonságos távközlési kapcsolattal.

(4)   A tárgymutató hivatkozásokat tartalmaz az Eurojust keretében kezelt ideiglenes munkafájlokra vonatkozóan, és nem tartalmazhat a II. melléklet 1. pontjának a)–i), k) és m) pontjában, valamint 2. pontjában említett személyes adatoktól eltérő bármely személyes adatot.

(5)   A nemzeti tagok feladataik ellátása során adatokat kezelhetnek olyan konkrét ügyekben, amelyeken ideiglenes munkafájlokban dolgoznak. Az adatvédelmi tisztviselő részére hozzáférést biztosítanak az ideiglenes munkafájlhoz. Az érintett nemzeti tag tájékoztatja az adatvédelmi tisztviselőt minden új, személyes adatot tartalmazó ideiglenes munkafájl megnyitásáról.

(6)   A műveleti vonatkozású személyes adatok kezelése céljából az Eurojust nem hozhat létre az ügyviteli rendszertől eltérő automatizált adatfájlt. A nemzeti tag mindazonáltal ideiglenesen tárolhat és elemezhet személyes adatokat annak meghatározása céljából, hogy az adott adatok relevánsak-e az Eurojust feladatai szempontjából, és bevihetők-e az ügyviteli rendszerbe. Az ilyen adatok legfeljebb 3 hónapig tárolhatók.

24. cikk

Az ideiglenes munkafájlok és a tárgymutató működése

(1)   Az érintett nemzeti tag minden olyan esetre vonatkozóan ideiglenes munkafájlt nyit, amellyel kapcsolatban információt továbbítottak hozzá, amennyiben az információtovábbítás összhangban van ezzel a rendelettel vagy egyéb alkalmazandó jogi eszközökkel. A nemzeti tag felel az általa nyitott ideiglenes munkafájlok kezeléséért.

(2)   Az ideiglenes munkafájlt megnyitó nemzeti tag eseti alapon dönt arról, hogy az ideiglenes munkafájlhoz való hozzáférést korlátozza-e, vagy hozzáférést enged ahhoz vagy annak egyes részeihez a többi nemzeti tag, az Eurojust engedéllyel rendelkező személyzete vagy az adminisztratív igazgatótól kapott szükséges felhatalmazással rendelkező és az Eurojust nevében eljáró egyéb személy számára.

(3)   Az ideiglenes munkafájlt megnyitó nemzeti tag dönt arról, hogy az említett ideiglenes munkafájlhoz kapcsolódó információk közül melyeket vegyék fel a tárgymutatóba a 23. cikk (4) bekezdésével összhangban.

25. cikk

Nemzeti szintű hozzáférés az ügyviteli rendszerhez

(1)   A 20. cikk (3) bekezdésében említett személyek – amennyiben kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez – csak a következőkhöz rendelkezhetnek hozzáféréssel:

a)

a tárgymutató, kivéve, ha az adatnak a tárgymutatóba való felvételéről döntő nemzeti tag a hozzáférést kifejezetten megtagadta;

b)

a saját tagállamuk szerinti nemzeti tag által megnyitott ideiglenes munkafájlok;

c)

a más tagállamok nemzeti tagjai által megnyitott ideiglenes munkafájlok, amelyekhez saját tagállamuk nemzeti tagja hozzáféréssel rendelkezik, kivéve, ha az ideiglenes munkafájlt megnyitó nemzeti tag a hozzáférést kifejezetten megtagadta.

(2)   A nemzeti tag – az e cikk (1) bekezdésében meghatározott korlátozásokon belül – dönt az ideiglenes munkafájlokhoz való, a saját tagállamában a 20. cikk (3) bekezdésében említett személyek részére biztosított hozzáférés mértékéről, amennyiben e személyek kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez.

(3)   A nemzeti tagjával folytatott konzultációt követően valamennyi tagállam dönt arról, hogy a 20. cikk (3) bekezdésében említett személyek – amennyiben kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez – az adott tagállamban milyen mértékben férhetnek hozzá a tárgymutatóhoz. A tagállamok értesítik az Eurojustot és a Bizottságot az e bekezdés végrehajtására vonatkozó döntésükről. A Bizottság erről tájékoztatja a többi tagállamot.

(4)   A (2) bekezdéssel összhangban hozzáférésben részesített személyek legalább olyan mértékű hozzáféréssel rendelkeznek a tárgymutatóhoz, amely a számukra hozzáférhetővé tett ideiglenes munkafájlokhoz való hozzáféréshez szükséges.

IV. FEJEZET

INFORMÁCIÓKEZELÉS

26. cikk

A személyes adatok Eurojust általi kezelése

(1)   E rendelet, valamint az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikke és IX. fejezete alkalmazandó a műveleti vonatkozású személyes adatok Eurojust általi kezelésére. Az (EU) 2018/1725 rendelet az említett rendelet IX. fejezetének kivételével alkalmazandó az adminisztratív jellegű személyes adatok Eurojust általi kezelésére.

(2)   Az ebben a rendeletben szereplő „alkalmazandó adatvédelmi szabályok”-ra történő hivatkozások az e rendeletben és az (EU) 2018/1725 rendeletben foglalt adatvédelmi rendelkezésekre történő hivatkozásokként értendők.

(3)   Az e rendeletben foglalt, a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésére vonatkozó adatvédelmi szabályokat az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkében és IX. fejezetében megállapított általános szabályokhoz képest különös adatvédelmi szabályoknak kell tekinteni.

(4)   Az Eurojust eljárási szabályzata adatvédelmi rendelkezéseiben meghatározza az adminisztratív jellegű személyes adatok tárolására vonatkozó határidőket.

27. cikk

A műveleti vonatkozású személyes adatok kezelése

(1)   Amennyiben az feladatainak teljesítéséhez szükséges, az Eurojust hatáskörén belül és operatív feladatköreinek ellátása érdekében, e rendelettel összhangban automatizált módon vagy strukturált manuális adatállományokban csak a II. melléklet 1. pontjában felsorolt, műveleti vonatkozású személyes adatait kezelheti azon személyeknek, akik tekintetében az érintett tagállamok nemzeti joga értelmében alapos okkal feltételezhető, hogy olyan bűncselekményt követtek el vagy készülnek elkövetni, amely az Eurojust hatáskörébe tartozik, vagy akiket ilyen bűncselekményért elítéltek.

(2)   Az Eurojust csak a II. melléklet 2. pontjában felsorolt műveleti vonatkozású személyes adatait kezelheti azon személyeknek, akik az érintett tagállamok nemzeti joga értelmében a 3. cikkben említett, egy vagy több bűncselekményforma és bűncselekmény tekintetében indított bűnügyi nyomozás vagy büntetőeljárás során sértetteknek vagy a bűncselekmény kapcsán érintett egyéb feleknek, például vallomástételre felszólítható személyeknek minősülnek, vagy olyan személyeknek, akik a bűncselekményekről információval szolgálhatnak, vagy akik az (1) bekezdésben említett személyekkel kapcsolatban vannak vagy e személyek bűntársai. Az ilyen, műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésére – hatáskörén belül és operatív feladatköreinek ellátása érdekében – csak akkor kerülhet sor, ha az az Eurojust feladatainak teljesítéséhez szükséges.

(3)   Kivételes esetekben az Eurojust – az adatkezeléssel kapcsolatos ügy lezárásához szükséges időtartamot meg nem haladó korlátozott ideig – a II. mellékletben említett személyes adatoktól eltérő, az adott bűncselekmény körülményeivel összefüggő műveleti vonatkozású személyes adatokat is kezelhet, amennyiben az ilyen adatok közvetlenül érintik azokat a folyamatban levő nyomozásokat, amelyeket az Eurojust koordinál, vagy amelyeknek koordinálásában segít, és amennyiben az ilyen adatok e nyomozásokban felmerülnek, és feltéve, hogy az ilyen adatok kezelése szükséges az (1) bekezdésben meghatározott célokhoz. A 36. cikkben említett adatvédelmi tisztviselőt haladéktalanul tájékoztatni kell az ilyen műveleti vonatkozású személyes adatok kezeléséről, és az említett műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésének szükségességét indokoló konkrét körülményekről. Amennyiben az ilyen egyéb adatok az e cikk (2) bekezdése értelmében vett tanúkra vagy sértettekre vonatkoznak, az adatkezelésre vonatkozó határozatot az érintett nemzeti tagok együttesen hozzák meg.

(4)   Az Eurojust az (EU) 2018/1725 rendelet 76. cikkével összhangban kezelheti a műveleti vonatkozású személyes adatok különleges kategóriáit. Az ilyen adatok az e rendelet 23. cikkének (4) bekezdésében említett tárgymutatóban nem kezelhetők. Amennyiben az ilyen egyéb adatok az e cikk (2) bekezdése értelmében vett tanúkra vagy áldozatokra vonatkoznak, az adatkezelésre vonatkozó határozatot az érintett nemzeti tagok együttesen hozzák meg.

28. cikk

Az Eurojust vagy az adatfeldolgozó felügyelete alatt végzett adatkezelés

Az adatfeldolgozó és az Eurojust vagy az adatfeldolgozó felügyelete alatt eljáró, a műveleti vonatkozású személyes adatokhoz hozzáféréssel rendelkező bármely személy ezen adatokat csak az Eurojust utasításai alapján kezelheti, kivéve, ha őt erre az uniós jog vagy tagállami jog kötelezi.

29. cikk

A műveleti vonatkozású személyes adatok tárolására vonatkozó határidők

(1)   Az Eurojust által kezelt műveleti vonatkozású személyes adatokat az Eurojust csak a feladatainak teljesítéséhez szükséges ideig tárolhatja. E cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, különösen a 27. cikkben említett műveleti vonatkozású személyes adatok nem tárolhatók tovább, mint az első vonatkozó időpont a következő időpontok közül:

a)

az az időpont, amikor a nyomozásban és a büntetőeljárásban érintett összes tagállamban megszűnt a bűncselekmény büntethetősége elévülés folytán;

b)

az az időpont, amikor az Eurojustot arról tájékoztatják, hogy az adott személyt felmentették és a bírósági határozat jogerőre emelkedett, amely esetben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja az Eurojustot;

c)

három évvel azon időpontot követően, amikor a nyomozásban vagy a büntetőeljárásban érintett tagállamok közül az utolsóban hozott bírósági határozat jogerőre emelkedett;

d)

az az időpont, amikor az Eurojust és az érintett tagállamok kölcsönösen megállapítják vagy egyetértenek abban, hogy a nyomozás és a büntetőeljárások Eurojust általi koordinálására a továbbiakban nincs szükség, kivéve, ha a 21. cikk (5) vagy (6) bekezdésével összhangban ezeket az információkat kötelező nyújtani az Eurojust számára.

e)

három évvel azon időpontot követően, amikor a műveleti vonatkozású személyes adatokat a 21. cikk (5) vagy (6) bekezdésével összhangban továbbították.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett tárolási határidők betartását az Eurojust megfelelő automatizált adatkezeléssel folyamatosan ellenőrzi, különösen attól az időponttól kezdve, hogy az Eurojust lezárta az ügyet. Az adatok bevitelét követően háromévenként felül kell vizsgálni az adatok további tárolásának szükségességét is; az ilyen felülvizsgálatok eredményei az ügy egészére is alkalmazandók. Ha a 27. cikk (4) bekezdésében említett műveleti vonatkozású személyes adatokat öt évnél hosszabb ideig tárolják, erről értesíteni kell az európai adatvédelmi biztost.

(3)   Azelőtt, hogy az (1) bekezdésben említett tárolási határidők valamelyike lejárna, az Eurojust felülvizsgálja, hogy szükséges-e a műveleti vonatkozású személyes adatok további tárolása, ha és ameddig ez feladatai ellátáshoz szükséges. Az előírásoktól eltérve dönthet úgy, hogy a következő felülvizsgálat időpontjáig tovább tárolja azokat. A további tárolás okait indokolni és rögzíteni kell. Ha a felülvizsgálat során nem döntenek a műveleti vonatkozású személyes adatok további tárolása mellett, azokat az adatokat automatikusan törölni kell.

(4)   Amennyiben – a (3) bekezdéssel összhangban – az (1) bekezdésben említett tárolási határidőkön túl tárolnak műveleti vonatkozású személyes adatokat, az európai adatvédelmi biztos háromévente szintén felülvizsgálja az említett adatok további tárolásának szükségességét.

(5)   Amint a fájlban tárolt automatizált adatok utolsó tételének tárolására előírt határidő lejárt, a fájlban tárolt összes dokumentumot meg kell semmisíteni azoknak az eredeti dokumentumoknak a kivételével, amelyeket az Eurojust a nemzeti hatóságoktól kapott, és amelyeket vissza kell szolgáltatni a dokumentum átadóinak.

(6)   Amennyiben az Eurojust nyomozást vagy büntetőeljárásokat koordinált, az érintett nemzeti tagok minden olyan esetben tájékoztatják egymást, amikor arról értesülnek, hogy az ügyben megszűnt az eljárás, vagy ha az üggyel kapcsolatos valamennyi bírósági határozat jogerőre emelkedett.

(7)   Az (5) bekezdés nem alkalmazandó, ha:

a)

az sértené a védelemre szoruló érintett érdekeit; ilyen esetekben a műveleti vonatkozású személyes adatok kizárólag az érintett kifejezett és írásbeli hozzájárulásával használhatók fel;

b)

a műveleti vonatkozású személyes adatok pontosságát az érintett vitatja; ilyen esetben az (5) bekezdés nem alkalmazandó addig, amíg a tagállamok vagy adott esetben az Eurojust meg nem vizsgálja az ilyen adatok pontosságát;

c)

a műveleti vonatkozású személyes adatokat bizonyítási célból vagy jogi követelések megalapozása, érvényesítése vagy védelme céljából meg kell őrizni;

d)

az érintett kifogásolja a műveleti vonatkozású személyes adatok törlését, és helyette azok felhasználásának korlátozását kéri; vagy

e)

a műveleti vonatkozású személyes adatokra közérdekű archiválás céljából vagy statisztikai célból később is szükség van.

30. cikk

A műveleti vonatkozású személyes adatok biztonsága

Az Eurojust és a tagállamok mechanizmusokat határoznak meg annak biztosítása érdekében, hogy az (EU) 2018/1725 rendelet 91. cikkében említett biztonsági intézkedéseket az információs rendszerek határain túl is figyelembe vegyék.

31. cikk

Az érintett hozzáférési joga

(1)   Az az érintett, aki élni kíván az (EU) 2018/1725 rendelet 80. cikkében említett azon joggal, hogy hozzáférjen az érintettre vonatkozó, Eurojust által kezelt műveleti vonatkozású személyes adatokhoz, kérelmet nyújthat be az Eurojusthoz vagy az érintett választása szerinti tagállamban a nemzeti felügyeleti hatósághoz. Az említett hatóság haladéktalanul, és minden esetben a kézhezvételtől számított egy hónapon belül az Eurojust felé továbbítja a kérelmet.

(2)   Az Eurojust indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben a kérelem Eurojust általi kézhezvételétől számított három hónapon belül válaszol a kérelemre.

(3)   Az Eurojust konzultál az érintett tagállamok illetékes hatóságaival a kérelemre válaszként meghozandó határozatról. Az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó határozatot az Eurojust csak az ilyen adatok közlésében közvetlenül érintett tagállamokkal való szoros együttműködés esetén hozhatja meg. Amikor egy tagállam kifogásolja az Eurojust által javasolt döntést, kifogása okait közli az Eurojusttal. Az Eurojust eleget tesz az ilyen kifogásban foglaltaknak. Az érintett nemzeti tagok ezt követően értesítik az illetékes hatóságokat az Eurojust határozatának tartalmáról.

(4)   Az érintett nemzeti tagok foglalkoznak a kérelemmel, és határozatukat az Eurojust nevében hozzák meg. Amennyiben az érintett nemzeti tagok között nincs egyetértés, az ügyet a testület elé terjesztik, amely kétharmados többséggel határoz a kérelemről.

32. cikk

A hozzáférési jog korlátozása

Az Eurojust az (EU) 2018/1725 rendelet 81. cikkében említett esetekben az érintett tagállamok illetékes hatóságaival az e rendelet 31. cikke (3) bekezdésének megfelelően folytatott konzultációt követően tájékoztatja az érintettet.

33. cikk

Az adatkezelés korlátozásához való jog

Az e rendelet 29. cikkének (7) bekezdésében meghatározott kivételek sérelme nélkül, ha a műveleti vonatkozású személyes adat kezelését az (EU) 2018/1725 rendelet 82. cikkének (3) bekezdése szerint korlátozták, akkor az ilyen műveleti vonatkozású személyes adatokat csak az érintett vagy az olyan eljárásban, amelyben az Eurojust félként részt vesz, félként részt vevő más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, illetve az (EU) 2018/1725 rendelet 82. cikkének (3) bekezdésében megállapított célból lehet kezelni.

34. cikk

Engedélyezett hozzáférés műveleti vonatkozású személyes adatokhoz az Eurojuston belül

Az Eurojust által kezelt műveleti vonatkozású személyes adatokhoz az Eurojust feladatainak ellátása érdekében, a 23., a 24. és a 25. cikkben szereplő korlátokon belül csak a nemzeti tagok, a helyetteseik, az asszisztenseik és az engedéllyel rendelkező kirendelt nemzeti szakértők, a 20. cikk (3) bekezdésében említett személyek – amennyiben kapcsolódnak az ügyviteli rendszerhez –, valamint az Eurojust engedéllyel rendelkező személyzete rendelkezhet hozzáféréssel.

35. cikk

Az adatkezelési kategóriák nyilvántartása

(1)   Az Eurojust nyilvántartást vezet a felelőssége mellett végzett adatkezelési tevékenységek minden kategóriájáról. E nyilvántartás tartalmazza az összes következő információt:

a)

az Eurojust elérhetőségei, valamint adatvédelmi tisztviselőjének neve és elérhetőségei;

b)

az adatkezelés céljai;

c)

az érintettek kategóriáinak, valamint a műveleti vonatkozású személyes adatok kategóriáinak leírása;

d)

olyan címzettek kategóriái, akikkel a műveleti vonatkozású személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve harmadik országbeli címzetteket vagy nemzetközi szervezeteket;

e)

adott esetben a műveleti vonatkozású személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására vonatkozó információk, ideértve a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet azonosítását;

f)

ha lehetséges, a különböző adatkategóriák törlésére előirányzott határidők;

g)

ha lehetséges, az (EU) 2018/1725 rendelet 91. cikkében említett technikai és szervezési biztonsági intézkedések általános leírása.

(2)   Az (1) bekezdésben említett nyilvántartást írásban kell vezetni, ideértve az elektronikus formátumot is.

(3)   Az Eurojust kérésre a nyilvántartást az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére bocsátja.

36. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő kijelölése

(1)   Az igazgatótanács adatvédelmi tisztviselőt jelöl ki. Az adatvédelmi tisztviselő a személyzet külön erre a célra kinevezett tagja. Feladatainak ellátása során az adatvédelmi tisztviselő függetlenül jár el, és nem fogadhat el utasítást.

(2)   Az adatvédelmi tisztviselőt szakmai rátermettség és különösen az adatvédelmi jog és gyakorlat szakértői szintű ismerete, valamint az e rendeletben és különösen a 38. cikkben említett feladatok ellátására való alkalmasság alapján kell kiválasztani.

(3)   Az adatvédelmi tisztviselő kiválasztása nem okozhat összeférhetetlenséget a kiválasztott személy adatvédelmi tisztviselőként végzett feladatai és bármely más, különösen e rendelet rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban végzett hivatali feladatai között.

(4)   Az adatvédelmi tisztviselő kinevezése négy évre szól, és megbízatása mindaddig megújítható, amíg megbízatási ideje el nem éri a nyolcéves összesített időtartamot. Az adatvédelmi tisztviselőt az igazgatótanács csak az európai adatvédelmi biztos beleegyezésével mentheti fel tisztségéből, ha már nem felel meg a feladata teljesítéséhez előírt feltételeknek.

(5)   Az Eurojust közzéteszi az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeit, és azokat közli az európai adatvédelmi biztossal.

37. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő jogállása

(1)   Az Eurojust biztosítja, hogy az adatvédelmi tisztviselő a személyes adatok védelmével kapcsolatos összes ügybe megfelelő módon és időben bekapcsolódjon.

(2)   Az Eurojust támogatja az adatvédelmi tisztviselőt a 38. cikkben említett feladatai ellátásában azáltal, hogy biztosítja számára azokat a forrásokat és személyzetet, amelyek e feladatok végrehajtásához, a személyes adatokhoz és az adatkezelési műveletekhez való hozzáféréshez, valamint az adatvédelmi tisztviselő szakértői szintű ismereteinek fenntartásához szükségesek.

(3)   Az Eurojust biztosítja, hogy az adatvédelmi tisztviselő a feladatai ellátásával kapcsolatban senkitől se kapjon utasítást. Az igazgatótanács az adatvédelmi tisztviselőt feladatai ellátásával összefüggésben nem mentheti fel és nem sújthatja szankcióval. Az adatvédelmi tisztviselő a műveleti vonatkozású személyes adatokkal kapcsolatban közvetlenül a testületnek, az adminisztratív jellegű személyes adatokkal kapcsolatban pedig közvetlenül az igazgatótanácsnak tesz jelentést.

(4)   Az érintettek a személyes adataik kezeléséhez, valamint az e rendelet és az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaik gyakorlásához kapcsolódó valamennyi kérdésben az adatvédelmi tisztviselőhöz fordulhatnak.

(5)   Az igazgatótanács végrehajtási szabályokat fogad el az adatvédelmi tisztviselő tekintetében. E végrehajtási szabályok különösen az adatvédelmi tisztviselő tisztségével kapcsolatos kiválasztási eljárást, az adatvédelmi tisztviselő felmentését, feladatait, kötelességeit és hatásköreit, valamint függetlenségének biztosítékait érintik.

(6)   Az adatvédelmi tisztviselőt és személyzetét az 72. cikkel összhangban titoktartási kötelezettség terheli.

(7)   Az adatkezelő és az adatfeldolgozó, az érintett személyzeti bizottság, valamint bármely természetes személy a hivatali út igénybevétele nélkül konzultálhat az adatvédelmi tisztviselővel az e rendelet és az (EU) 2018/1725 rendelet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos bármely kérdésről. Senkit sem érhet joghátrány amiatt, hogy olyan ügyet hoz az illetékes adatvédelmi tisztviselő tudomására, amely megítélése szerint e rendeletet vagy az (EU) 2018/1725 rendeletet sérti.

(8)   Kijelölése után az adatvédelmi tisztviselőt az Eurojust felveteti az európai adatvédelmi biztos által vezetett nyilvántartásba.

38. cikk

Az adatvédelmi tisztviselő feladatai

(1)   Az adatvédelmi tisztviselő a személyes adatok kezelése tekintetében különösen a következő feladatokat látja el:

a)

független módon biztosítja, hogy az Eurojust megfeleljen az e rendeletben és az (EU) 2018/1725 rendeletben foglalt adatvédelmi rendelkezéseknek, valamint az Eurojust eljárási szabályzatában foglalt, vonatkozó adatvédelmi rendelkezéseknek; ez magában foglalja az e rendeletnek, az (EU) 2018/1725 rendeletnek, az egyéb alkalmazandó uniós vagy nemzeti adatvédelmi rendelkezéseknek és az Eurojust személyes adatok védelmével kapcsolatos szabályainak való megfelelés ellenőrzését, ideértve a felelősségi kör kijelölését, az adatkezelési műveletekben részt vevő személyzet tudatosságának növelését és képzését, valamint a kapcsolódó auditok tekintetében;

b)

tájékoztatást és szakmai tanácsot ad az Eurojust, továbbá a személyes adatokat kezelő személyzet részére az e rendelet, az (EU) 2018/1725 rendelet és más uniós vagy nemzeti adatvédelmi rendelkezések szerinti kötelezettségeikkel kapcsolatban;

c)

kérésre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint az (EU) 2018/1725 rendelet 89. cikke szerint nyomon követi a hatásvizsgálat elvégzését;

d)

biztosítja, hogy az Eurojust eljárási szabályzatában megállapítandó rendelkezésekkel összhangban nyilvántartást vezessenek a személyes adatok továbbításáról és fogadásáról;

e)

együttműködik az Eurojust adatkezelési eljárásokért, képzésért és tanácsadásért felelős személyzetével;

f)

együttműködik az európai adatvédelmi biztossal;

g)

biztosítja, hogy az érintetteket tájékoztassák az e rendelet és az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaikról;

h)

az adatkezeléssel összefüggő ügyekben – ideértve az (EU) 2018/1725 rendelet 90. cikkében említett előzetes egyeztetést is – kapcsolattartóként szolgál az európai adatvédelmi biztos felé, valamint adott esetben bármely egyéb kérdésben egyeztetést folytat vele;

i)

kérelemre tanácsadást nyújt az adatvédelmi incidensről szóló értesítésnek vagy bejelentésnek az (EU) 2018/1725 rendelet 92. és 93. cikke szerinti szükségessége tekintetében;

j)

éves jelentést készít, és azt az igazgatótanács és az európai adatvédelmi biztos elé terjeszti.

(2)   Az adatvédelmi tisztviselő az adminisztratív jellegű személyes adatok tekintetében ellátja az (EU) 2018/1725 rendeletben előírt feladatokat.

(3)   Az adatvédelmi tisztviselő és az Eurojust személyzetének azon tagjai, akik az adatvédelmi tisztviselőt feladatainak ellátásában segítik, a feladataik ellátásához szükséges mértékben hozzáférhetnek az Eurojust által kezelt személyes adatokhoz, és beléphetnek az Eurojust helyiségeibe.

(4)   Ha az adatvédelmi tisztviselő úgy véli, hogy nem tartották be az (EU) 2018/1725 rendeletnek az adminisztratív jellegű személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, vagy e rendelet vagy az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének és IX. fejezetének a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, akkor erről tájékoztatja az igazgatótanácsot, és felkéri azt, hogy meghatározott időn belül szüntesse meg a szabálytalanságot. Ha az igazgatótanács nem szünteti meg a meghatározott időn belül a szabálytalanságot, akkor az adatvédelmi tisztviselő az európai adatvédelmi biztos elé terjeszti az ügyet.

39. cikk

Az érintett hatóságok értesítése adatvédelmi incidensről

(1)   Adatvédelmi incidens esetén az Eurojust erről indokolatlan késedelem nélkül értesíti az érintett tagállamok illetékes hatóságait.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értesítés legalább a következőket tartalmazza:

a)

az adatvédelmi incidens jellegének ismertetése, beleértve – amennyiben lehetséges és helyénvaló – az érintettek kategóriáit és számát, valamint az érintett adatrögzítések kategóriáit és számát;

b)

az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következmények ismertetése;

c)

az Eurojust által az adatvédelmi incidens orvoslására javasolt vagy tett intézkedések ismertetése; valamint

d)

adott esetben javaslat az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedésekre.

40. cikk

Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet

(1)   Az európai adatvédelmi biztos feladata, hogy a műveleti vonatkozású személyes adatoknak az Eurojust általi kezelésével kapcsolatban figyelemmel kísérje és biztosítsa e rendeletnek és az (EU) 2018/1725 rendelet természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelmével kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazását, valamint a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésével kapcsolatos minden ügyben tanácsokkal lássa el az Eurojustot és az érintetteket. E célból az európai adatvédelmi biztos ellátja az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatokat, gyakorolja az e cikk (3) bekezdésben biztosított hatásköröket és a 42. cikkel összhangban együttműködik a nemzeti felügyeleti hatóságokkal.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos feladatai e rendelet és az (EU) 2018/1725 rendelet alapján a következők:

a)

meghallgatja és kivizsgálja a panaszokat, és észszerű időn belül értesíti az érintettet a vizsgálat eredményéről;

b)

saját kezdeményezésére vagy panasz alapján vizsgálatokat végez, és észszerű időn belül értesíti az érintettet az eredményről;

c)

a műveleti vonatkozású személyes adatok Eurojust általi kezelésével kapcsolatban figyelemmel kíséri és biztosítja az e rendelet és az (EU) 2018/1725 rendelet természetes személyek védelmére vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását;

d)

saját kezdeményezésére vagy egyeztetés keretében válaszolva tanácsokkal látja el az Eurojustot a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen azt megelőzően, hogy az Eurojust belső szabályokat határoz meg az alapvető jogoknak és szabadságoknak a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére vonatkozóan.

(3)   Az európai adatvédelmi biztos e rendelet és az (EU) 2018/1725 rendelet alapján, a tagállamokban folyó nyomozásokra és büntetőeljárásokra gyakorolt hatást figyelembe véve:

a)

tanácsot adhat az érintetteknek a jogaik gyakorlásával kapcsolatban;

b)

a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelését szabályozó rendelkezések állítólagos megsértése esetén az ügyet az Eurojust elé utalhatja, és adott esetben javaslatot tehet a rendelkezés megsértésének orvoslására és az érintettek védelmének javítására;

c)

egyeztethet az Eurojusttal, ha a műveleti vonatkozású személyes adatokkal kapcsolatos bizonyos jogok gyakorlására vonatkozó kérelmeket az e rendelet 31., 32. vagy 33. cikkének, vagy az (EU) 2018/1725 rendelet 77–82. vagy 84. cikkének megsértésével elutasították;

d)

figyelmeztetheti az Eurojustot;

e)

elrendelheti azoknak a műveleti vonatkozású személyes adatoknak az Eurojust általi helyesbítését, korlátozását vagy törlését, amelyeket az Eurojust a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelését szabályozó rendelkezések megsértésével kezelt, és elrendelheti azon harmadik felek értesítését az ilyen intézkedésekről, akikkel az ilyen adatokat közölték, feltéve, hogy ez nem akadályozza az Eurojust 2. cikkben foglalt feladatait;

f)

az ügyet az EUMSZ-ben meghatározott feltételek szerint az Európai Unió Bírósága (a Bíróság) elé utalhatja;

g)

beavatkozóként járhat el a Bíróság elé terjesztett ügyekben.

(4)   Az európai adatvédelmi biztos számára a feladatai ellátásához szükséges mértékben hozzáférést kell biztosítani az Eurojust által kezelt műveleti vonatkozású személyes adatokhoz és belépést kell biztosítani az Eurojust helyiségeibe.

(5)   Az európai adatvédelmi biztos éves jelentést állít össze az Eurojusttal kapcsolatban végzett felügyeleti tevékenységekről. E jelentés részét képezi az európai adatvédelmi biztos által az (EU) 2018/1725 rendelet 60. cikkében említett éves jelentésnek. A nemzeti felügyeleti hatóságok felkérést kapnak arra, hogy észrevételezzék az említett jelentést azt megelőzően, hogy az az európai adatvédelmi biztosnak az (EU) 2018/1725 rendelet 60. cikkében említett éves jelentésének részévé válna. Az európai adatvédelmi biztos a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a nemzeti felügyeleti hatóságok észrevételeit, és minden esetben hivatkozik azokra az éves jelentésben.

(6)   Az Eurojust együttműködik az európai adatvédelmi biztossal annak kérésére a biztos feladatainak teljesítése során.

41. cikk

Az európai adatvédelmi biztos szakmai titoktartási kötelezettsége

(1)   Az európai adatvédelmi biztost és személyzetét a hivatali feladataik ellátása során tudomásukra jutott bármely bizalmas információ tekintetében hivatali idejük alatt és annak lejártát követően is szakmai titoktartási kötelezettség terheli.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos felügyeleti hatáskörének gyakorlása során az uniós vagy tagállami joggal összhangban a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az igazságügyi vizsgálatok és a büntetőeljárások titkosságát.

42. cikk

Együttműködés az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti felügyeleti hatóságok között

(1)   Az európai adatvédelmi biztos a tagállami közreműködést igénylő konkrét kérdésekben szoros együttműködést folytat a nemzeti felügyeleti hatóságokkal, különösen akkor, ha az európai adatvédelmi biztos vagy a nemzeti felügyeleti hatóság komoly eltéréseket talál a tagállamok gyakorlatai között, vagy az Eurojust kommunikációs csatornáinak igénybevételével történő, potenciálisan jogszerűtlen adattovábbítást észlel, illetőleg az egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság által e rendelet végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatban felvetett kérdésekkel összefüggésben.

(2)   Az (1) bekezdésben említett esetekben az (EU) 2018/1725 rendelet 62. cikkével összhangban összehangolt felügyeletet kell biztosítani.

(3)   Az európai adatvédelmi biztos teljeskörűen tájékoztatja a nemzeti felügyeleti hatóságokat az őket közvetlenül érintő, vagy számukra más szempontból releváns összes kérdésről. Egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság kérésére az európai adatvédelmi biztos konkrét kérdésekben is tájékoztatást nyújt.

(4)   Az egy vagy több tagállamból származó adatokkal kapcsolatos ügyekben – a 43. cikk (2) bekezdésében említett ügyeket is beleértve – az európai adatvédelmi biztos konzultál az érintett nemzeti felügyeleti hatóságokkal. Az európai adatvédelmi biztos mindaddig nem dönt a további intézkedésről, amíg az említett nemzeti felügyeleti hatóságok nem tájékoztatják őt álláspontjukról az általa megadott határidőn belül. Ez a határidő nem lehet egy hónapnál rövidebb, sem három hónapnál hosszabb. Az európai adatvédelmi biztos a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az érintett nemzeti felügyeleti hatóságok álláspontját. Azokban az esetekben, amikor az európai adatvédelmi biztos nem kívánja követni az említett hatóságok álláspontját, erről tájékoztatja őket, döntését megindokolja, és az ügyet az Európai Adatvédelmi Testület elé terjeszti.

Az európai adatvédelmi biztos az általa rendkívül sürgősnek tekintett ügyekben az azonnali intézkedés mellett dönthet. Ilyen esetekben az európai adatvédelmi biztos haladéktalanul tájékoztatja az érintett nemzeti felügyeleti hatóságokat, és megindokolja a helyzet sürgősségét, valamint az általa hozott intézkedést.

(5)   A nemzeti felügyeleti hatóságok tájékoztatják az európai adatvédelmi biztost minden olyan intézkedésükről, amely műveleti vonatkozású személyes adatoknak a tagállam által e rendelet szerinti továbbításával, lekérdezésével vagy bármely más módon való közlésével kapcsolatos.

43. cikk

Az európai adatvédelmi biztosnál a műveleti vonatkozású személyes adatokkal kapcsolatban történő panasztétel joga

(1)   Minden érintettnek jogában áll panaszt tenni az európai adatvédelmi biztosnál, ha megítélése szerint a rá vonatkozó műveleti vonatkozású személyes adatok Eurojust általi kezelése nem felel meg e rendeletnek vagy az (EU) 2018/1725 rendeletnek.

(2)   Amennyiben valamely panasz e rendelet 31., 32. vagy 33. cikkében vagy az (EU) 2018/1725 rendelet 80., 81. vagy 82. cikkében említett határozattal kapcsolatos, az európai adatvédelmi biztos konzultál a nemzeti felügyeleti hatóságokkal, vagy azon tagállam illetékes igazságügyi szervével, amely az adatot szolgáltatta, vagy a közvetlenül érintett tagállammal. Az európai adatvédelmi biztos a nemzeti felügyeleti hatóság vagy az illetékes igazságügyi szerv véleményének figyelembevételével hozza meg határozatát, amely kiterjedhet bármely információ közlésének megtagadására.

(3)   Ha a panasz olyan adatok kezelésére vonatkozik, amelyeket egy tagállam szolgáltatott az Eurojustnak, az európai adatvédelmi biztos és az adatokat szolgáltató tagállam nemzeti felügyeleti hatósága a saját hatáskörén belül eljárva biztosítja, hogy megfelelően sor kerül az adatkezelés jogszerűségének az ellenőrzésére.

(4)   Ha a panasz olyan adatok kezelésére vonatkozik, amelyeket uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek szolgáltattak az Eurojustnak, vagy amelyeket az Eurojust nyilvánosan hozzáférhető forrásokból kérdezett le, az európai adatvédelmi biztos megbizonyosodik arról, hogy az Eurojust megfelelően elvégezte-e az adatkezelés jogszerűségének az ellenőrzését.

(5)   Az európai adatvédelmi biztos tájékoztatja az érintettet a panasz fejleményeiről és eredményéről, továbbá a 44. cikk szerint lehetséges bírósági jogorvoslatról.

44. cikk

Az európai adatvédelmi biztos határozataival szembeni bírósági felülvizsgálathoz való jog

Az európai adatvédelmi biztosnak a műveleti vonatkozású személyes adatokra vonatkozó határozatai ellen a Bíróság előtt lehet keresetet indítani.

45. cikk

Adatvédelmi felelősség

(1)   Az Eurojust úgy köteles kezelni a műveleti vonatkozású személyes adatokat, hogy megállapítható legyen, hogy mely hatóság szolgáltatta az adatokat, vagy hogy az adatokat honnan kérdezték le.

(2)   A műveleti vonatkozású személyes adatok pontosságáért a felelősséget:

a)

az Eurojust viseli a valamely tagállam vagy uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség által szolgáltatott személyes adatokért, amikor a szolgáltatott adatokat az Eurojust által végzett adatkezelés során módosították;

b)

a tagállam vagy uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség viseli, amikor a szolgáltatott adatokat az Eurojust által végzett adatkezelés során nem módosították;

c)

az Eurojust viseli a harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által szolgáltatott műveleti vonatkozású személyes adatokért, továbbá az Eurojust által nyilvánosan hozzáférhető forrásokból lekért operatív személyes adatokért is.

(3)   Az adminisztratív jellegű személyes adatok tekintetében az (EU) 2018/1725 rendeletben, valamint a műveleti vonatkozású személyes adatok tekintetében az e rendeletnek és az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének és IX. fejezetének való megfelelésért az Eurojust viseli a felelősséget.

A műveleti vonatkozású személyes adatok továbbításának jogszerűségéért a felelősséget:

a)

az a tagállam viseli, amely az érintett műveleti vonatkozású személyes adatokat az Eurojust számára szolgáltatta;

b)

az Eurojust viseli, amikor az Eurojust szolgáltatta az érintett műveleti vonatkozású személyes adatokat a tagállamok, az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára.

(4)   E rendelet egyéb rendelkezéseire is figyelemmel az Eurojust felel az összes általa kezelt adatért.

46. cikk

Felelősség a jogosulatlan vagy helytelen adatkezelésért

(1)   Az EUMSZ 340. cikkével összhangban az Eurojust felelős az általa végzett jogosulatlan vagy helytelen adatkezelés folytán magánszemélynek okozott bármely kárért.

(2)   Az (1) bekezdésben említett felelősség alapján az Eurojust ellen benyújtott panaszokat az EUMSZ 268. cikkével összhangban a Bíróság tárgyalja.

(3)   Minden tagállam a nemzeti jogával összhangban felelős az Eurojusttal közölt adatok általa végzett jogosulatlan vagy helytelen kezelése folytán magánszemélynek okozott bármely kárért.

V. FEJEZET

PARTNEREKKEL FENNTARTOTT KAPCSOLATOK

I. SZAKASZ

Közös rendelkezések

47. cikk

Közös rendelkezések

(1)   Amennyiben a feladatai ellátásához szükséges, az Eurojust együttműködési kapcsolatokat létesíthet és tarthat fenn uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel – azok célkitűzéseivel összhangban –, valamint harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel – az 52. cikkben említett együttműködési stratégiával összhangban.

(2)   Amennyiben a feladatai ellátásához szükséges, valamint a 21. cikk (8) bekezdése és a 76. cikk szerint előírt korlátozásokra figyelemmel, az Eurojust – a személyes adatok kivételével – bármely információt közvetlenül kicserélhet az e cikk (1) bekezdésében említett szervekkel.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt célokból az Eurojust munkamegállapodásokat köthet az (1) bekezdésben említett szervekkel. Az ilyen munkamegállapodások alapján nem tehető lehetővé a személyes adatok cseréje, és azok nem kötik sem az Uniót, sem annak tagállamait.

(4)   Amennyiben a feladatai ellátásához szükséges, az alkalmazandó adatvédelmi szabályokra figyelemmel, az Eurojust az (1) bekezdésben említettek szervektől származó személyes adatokat kaphat és kezelhet.

(5)   Az Eurojust csak akkor továbbíthat személyes adatokat uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak vagy ügynökségeknek, harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek, ha ez a feladatai ellátásához szükséges és az az 55. és az 56. cikkel összhangban történik. Ha a továbbítandó adatok valamely tagállamtól származnak, az Eurojust megszerzi ezen tagállam illetékes hatóságának hozzájárulását, kivéve, ha a tagállam az ilyen újbóli továbbításhoz – általános vagy meghatározott feltételekhez kötött módon – előzetesen hozzájárult. Az ilyen hozzájárulás bármikor visszavonható.

(6)   Amennyiben tagállamok, uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek az Eurojusttól személyes adatokat kaptak, az ilyen adatok harmadik feleknek történő újbóli továbbítása tilos, kivéve, ha a következő feltételek mindegyike teljesült:

a)

az Eurojust megszerezte az adatokat szolgáltató tagállam előzetes hozzájárulását;

b)

az Eurojust a szóban forgó eset körülményeinek mérlegelése után kifejezetten hozzájárult;

c)

az újbóli továbbítás csak valamely konkrét, az adatok eredeti továbbításának céljával nem összeegyeztethetetlen célból történik.

II. SZAKASZ

Unión belüli partnerekkel fenntartott kapcsolatok

48. cikk

Együttműködés az Európai Igazságügyi Hálózattal és az Uniónak a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésben részt vevő más hálózataival

(1)   Büntetőügyekben az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat konzultáción és kiegészítő jellegen alapuló privilegizált kapcsolatot tart fenn egymással, különösen a nemzeti tag, az Európai Igazságügyi Hálózatnak a nemzeti tagéval megegyező tagállambeli kapcsolattartói, valamint az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat nemzeti levelezői között. A hatékony együttműködés biztosítása érdekében a következő intézkedéseket kell megtenni:

a)

a nemzeti tagok – eseti alapon – valamennyi olyan ügyről tájékoztatják az Európai Igazságügyi Hálózat levelezőit, amelyről úgy vélik, hogy azt a hálózat megfelelőbb módon tudná kezelni;

b)

az Európai Igazságügyi Hálózat titkársága az Eurojust személyzetéhez tartozik; a titkárság önálló egységként működik; igénybe veheti az Eurojustnak azon adminisztratív erőforrásait, amelyek az Európai Igazságügyi Hálózat feladatainak ellátásához szükségesek, ideértve a hálózat plenáris üléseihez kapcsolódó költségek fedezését is;

c)

az Európai Igazságügyi Hálózat levelezői esetenként meghívást kaphatnak az Eurojust üléseire;

d)

az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat igénybe veheti az Eurojust nemzeti koordinációs rendszert annak a 20. cikk (7) bekezdésének b) pontja szerinti meghatározásához, hogy egy adott megkereséssel az Eurojust vagy az Európai Igazságügyi Hálózat segítségnyújtását igénybe véve kell-e foglalkozni.

(2)   A közös nyomozócsoportok hálózatának titkársága, valamint a 2002/494/IB tanácsi határozat által létrehozott hálózat titkársága az Eurojust személyzeti állományához tartozik. E titkárságok önálló egységekként működnek. Igénybe vehetik az Eurojust – feladataik ellátásához szükséges – adminisztratív erőforrásait. A titkárságok közötti koordinációt az Eurojust biztosítja. Ez a bekezdés minden olyan a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésben részt vevő releváns hálózat titkárságára alkalmazandó, amelynek támogatását titkárság formájában az Eurojust biztosítja. Az Eurojust támogatást nyújthat – többek között adott esetben az Eurojust épületében működő titkárság formájában – a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésben részt vevő releváns európai hálózatok és szervek számára.

(3)   A 2008/852/IB határozat által létrehozott hálózat kérheti, hogy az Eurojust biztosítson számára titkárságot. Ilyen kérelem esetén a (2) bekezdés alkalmazandó.

49. cikk

Kapcsolat az Europollal

(1)   Az Eurojust minden megfelelő intézkedést megtesz ahhoz, hogy az Europol – saját megbízatása keretében – „találat/nincs találat” rendszer alapján közvetett hozzáféréssel rendelkezzen az Eurojust rendelkezésére bocsátott információkhoz, az érintett információkat szolgáltató tagállam, uniós szerv, hivatal vagy ügynökség, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által megjelölt korlátozások sérelme nélkül. Találat esetén az Eurojust elindítja a találatot generáló információ megosztását lehetővé tevő eljárást, az információt az Eurojustnak szolgáltató tagállam, uniós szerv, hivatal vagy ügynökség, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet döntésével összhangban.

(2)   Az (1) bekezdéssel összhangban történő információkeresések csak annak megállapítása céljából végezhetők, hogy az Europol rendelkezésére álló információ megegyezik-e az Eurojustnál kezelt információval.

(3)   Az Eurojust csak azután engedélyezi az (1) bekezdéssel összhangban végzett kereséseket, ha az Europoltól információt kapott arról, hogy az Europol személyzetének mely tagjait jelölték ki ilyen keresések végzésére jogosultnak.

(4)   Amennyiben valamely egyéni nyomozás tekintetében végzett adatkezelési tevékenységei során az Eurojust vagy valamely tagállam az Europol megbízatásával összhangban álló koordináció, együttműködés vagy támogatás szükségességét azonosítja, az Eurojust értesíti erről az Europolt, és elindítja az információ megosztását lehetővé tevő eljárást, az információt az Eurojustnak szolgáltató tagállam döntésével összhangban. Ilyen esetben az Eurojust konzultál az Europollal.

(5)   Az Eurojust szoros együttműködést alakít ki és tart fenn az Europollal, amennyiben ez a két ügynökség feladatainak ellátásához és célkitűzéseinek megvalósításához releváns, figyelemmel a párhuzamos munka elkerülésének szükségességére.

Ennek érdekében az Europol ügyvezető igazgatója és az Eurojust elnöke rendszeresen ülésezik a közös érdekű kérdések megvitatása céljából.

(6)   Az Europol tiszteletben tartja a valamely tagállam, uniós szerv, hivatal vagy ügynökség, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által általánosságban vagy konkrétan jelzett hozzáférési vagy felhasználási korlátozásokat az említettek által szolgáltatott információk vonatkozásában.

50. cikk

Kapcsolatok az Európai Ügyészséggel

(1)   Az Európai Ügyészség és az Eurojust – saját megbízatásuk és illetékességük keretein belül – kölcsönös együttműködésen és az e cikkben meghatározott operatív, igazgatási és irányítási kapcsolatok létrehozásán alapuló szoros kapcsolatot alakít ki és tart fenn. E célból az Eurojust elnöke és az európai főügyész rendszeresen ülésezik a közös érdekű kérdések megvitatása céljából. Bármelyikük kezdeményezésére is üléseznek.

(2)   Az Eurojust indokolatlan késedelem nélkül foglalkozik az Európai Ügyészségtől érkező, segítségnyújtás iránti megkeresésekkel, és adott esetben úgy kezeli e megkereséseket, mintha azokat az igazságügyi együttműködés tekintetében illetékes nemzeti hatóságoktól kapta volna.

(3)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésével összhangban kialakított együttműködés támogatása céljából szükséges, az Eurojust igénybe veszi a 20. cikkel összhangban létrehozott Eurojust nemzeti koordinációs rendszereket, valamint harmadik országokkal létesített kapcsolatait, ideértve összekötő bíráit, illetve ügyészeit is.

(4)   Az Eurojust az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó operatív ügyekben tájékoztatja, és adott esetben bevonja az Európai Ügyészséget a határokon átnyúló ügyeket érintő tevékenységeibe, többek között a következők révén:

a)

az ügyekre vonatkozó információk – többek között személyes adatok – megosztása e rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban;

b)

az Európai Ügyészség támogatása iránti megkeresés.

(5)   Az Eurojust „találat/nincs találat” rendszer alapján közvetett hozzáféréssel rendelkezik az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerébe bevitt információkhoz. Amikor egyezést találnak az Európai Ügyészség által az ügyviteli rendszerbe bevitt adatok és az Eurojust birtokában lévő adatok között, az Eurojustot, az Európai Ügyészséget, továbbá az adatot az Eurojustnak szolgáltató tagállamot egyaránt tájékoztatni kell az egyezés tényéről. Az Eurojust megfelelő intézkedéseket hoz annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Európai Ügyészség a „találat/nincs találat” rendszer alapján közvetve hozzáférhessen az ügyviteli rendszerében tárolt információkhoz.

(6)   Az Európai Ügyészség igénybe veheti az Eurojust igazgatási támogatását és erőforrásait. E célból az Eurojust közös érdekű szolgáltatásokat nyújthat az Európai Ügyészség számára. Ennek részleteit megállapodásban kell rögzíteni.

51. cikk

Kapcsolatok egyéb uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel

(1)   Az Eurojust együttműködési kapcsolatokat alakít ki és tart fenn az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal.

(2)   Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendelet szerinti megbízatásával összhangban hozzájárul az Eurojust koordinációs tevékenységéhez az Unió pénzügyi érdekeinek védelme tekintetében.

(3)   Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozzájárul az Eurojust munkájához, többek között az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) 8. cikke (1) bekezdésének m) pontja szerinti megbízatásával és feladataival összhangban kezelt releváns információk továbbítása révén. A személyes adatoknak az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által ezzel összefüggésben végzett kezelését a (EU) 2018/1725 rendelet szabályozza.

(4)   A tagállamok az Eurojust és az OLAF közötti információfogadás és -továbbítás céljából – az e rendelet 8. cikkének sérelme nélkül – biztosítják, hogy az Eurojust nemzeti tagjai, kizárólag a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában minősüljenek a tagállamok illetékes hatóságainak. Az OLAF és a nemzeti tagok közötti információcsere nem érinti az egyéb illetékes hatóságok számára a fenti rendeletek alapján történő információnyújtásra vonatkozó kötelezettségeket.

III. SZAKASZ

Nemzetközi együttműködés

52. cikk

Kapcsolatok harmadik országbeli hatóságokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1)   Az Eurojust együttműködési kapcsolatokat alakíthat ki és tarthat fenn harmadik országok hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel.

E célból az Eurojust a Bizottsággal konzultálva négyévente együttműködési stratégiát alakít ki, amely meghatározza azon harmadik országokat és nemzetközi szervezeteket, amelyek vonatkozásában operatív szükség van az együttműködésre.

(2)   Az Eurojust munkamegállapodásokat köthet a 47. cikk (1) bekezdésében említett szervekkel.

(3)   Az Eurojust – az érintett illetékes hatóságokkal egyetértésben – kapcsolattartókat jelölhet ki harmadik országokban annak érdekében, hogy az Eurojust operatív igényeivel összhangban megkönnyítse az együttműködést.

53. cikk

Harmadik országokba kirendelt összekötő bírák, illetve ügyészek

(1)   A harmadik országokkal folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése céljából olyan esetekben, amelyekben az Eurojust e rendeletnek megfelelően segítséget nyújt, a testület összekötő bírákat, illetve ügyészeket rendelhet ki valamely harmadik országba, feltéve, hogy az adott harmadik ország illetékes hatóságaival a 47. cikk (3) bekezdésében említett munkamegállapodás áll fenn.

(2)   Az összekötő bírák, illetve ügyészek feladatai közé tartoznak azok a tevékenységek, amelyek célja, hogy – különösen az érintett harmadik ország illetékes hatóságaival létesített közvetlen kapcsolatok révén – ösztönözzék és meggyorsítsák a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés bármely formáját. Az összekötő bírák, illetve ügyészek feladataik ellátása során az 56. cikkel összhangban műveleti vonatkozású személyes adatokat cserélhetnek ki az érintett harmadik ország illetékes hatóságaival.

(3)   Az (1) bekezdésben említett összekötő bíráknak, illetve ügyészeknek az Eurojustnál szerzett munkatapasztalattal, valamint kellő ismeretekkel kell rendelkezniük az igazságügyi együttműködés és az Eurojust működése terén. Az összekötő bíró, illetve ügyész Eurojust nevében történő kirendeléséhez a bíró, illetve ügyész és tagállama előzetes hozzájárulása szükséges.

(4)   Amennyiben az Eurojust által kirendelt összekötő bírót, illetve ügyészt a nemzeti tagok, helyettesek vagy asszisztensek közül választották ki:

a)

az érintett tagállam gondoskodik a helyettesítéséről nemzeti tagi, helyettesi vagy asszisztensi feladatkörében;

b)

elveszíti a 8. cikk szerint ráruházott hatáskörök gyakorlására való jogosultságát.

(5)   A személyzeti szabályzat 110. cikkének sérelme nélkül a testület összeállítja az összekötő bírák, illetve ügyészek kirendelésére vonatkozó feltételeket, a javadalmazás mértékét is beleértve. A testület a Bizottsággal konzultálva elfogadja az e tekintetben szükséges végrehajtási szabályokat.

(6)   Az Eurojust által kirendelt összekötő bírák, illetve ügyészek tevékenységei az európai adatvédelmi biztos felügyelete alá tartoznak. Az összekötő bírák, illetve ügyészek jelentést tesznek a testületnek, amely éves jelentésében és megfelelő módon tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot tevékenységeikről. Az összekötő bírák, illetve ügyészek a tagállamukat érintő valamennyi esetről tájékoztatják a nemzeti tagokat és az illetékes nemzeti hatóságokat.

(7)   A tagállamok illetékes hatóságai és az (1) bekezdésben említett összekötő bírák, illetve ügyészek közvetlenül is felvehetik egymással a kapcsolatot. Ilyen esetekben az összekötő bíró, illetve ügyész tájékoztatja az érintett nemzeti tagot ezekről a kapcsolatfelvételekről.

(8)   Az (1) bekezdésben említett összekötő bírák, illetve ügyészek hozzáféréssel rendelkeznek az ügyviteli rendszerhez.

54. cikk

Harmadik országokhoz benyújtott, valamint onnan érkező, igazságügyi együttműködés iránti megkeresések

(1)   Az Eurojust az érintett tagállamokkal egyetértésben koordinálhatja a harmadik országok által kibocsátott igazságügyi együttműködés iránti megkeresések végrehajtását, amennyiben az ilyen megkeresések ugyanazon nyomozás részeként legalább két tagállamban történő végrehajtást igényelnek. Ilyen megkereséseket illetékes nemzeti hatóság is továbbíthat az Eurojustnak.

(2)   Sürgős esetekben és a 19. cikkel összhangban a koordinációs ügyeleti rendszer fogadhat és továbbíthat az e cikk (1) bekezdésében említett megkereséseket, ha azokat az Eurojusttal együttműködési megállapodást vagy munkamegállapodást kötött harmadik ország bocsátotta ki.

(3)   A 3. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, ha egy érintett tagállam ugyanazon nyomozásra vonatkozó és harmadik országban történő végrehajtást igénylő igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresést terjeszt elő, az Eurojust elősegíti az említett harmadik országgal való igazságügyi együttműködést.

IV. SZAKASZ

Személyes adatok továbbítása

55. cikk

Műveleti vonatkozású személyes adatok továbbítása uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek

(1)   Az e rendelet, különösen a 21. cikk (8) bekezdése, a 47. cikk (5) bekezdése és a 76. cikk értelmében előírt bármely további korlátozásra figyelemmel, az Eurojust csak abban az esetben továbbíthat műveleti vonatkozású személyes adatokat másik uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség részére, ha az adatok a másik uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség hatáskörébe tartozó feladatok jogszerű ellátásához szükségesek.

(2)   Ha a műveleti vonatkozású személyes adatok továbbítása a másik uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség kérésére történik, mind az adatkezelő, mind a címzett felelős az említett továbbítás jogszerűségéért.

Az Eurojust köteles meggyőződni a másik uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség illetékességéről, és a műveleti vonatkozású személyes adatok továbbításának szükségességét ideiglenesen elbírálni. Ha a szükségességgel kapcsolatban kétségek merülnek fel, az Eurojust további tájékoztatást kér a címzettől.

A másik uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség gondoskodik arról, hogy a műveleti vonatkozású személyes adatok továbbításának szükségessége utóbb ellenőrizhető legyen.

(3)   A másik uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség a műveleti vonatkozású személyes adatokat csak azok továbbítása céljának megfelelően kezelheti.

56. cikk

Műveleti vonatkozású személyes adatok harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek történő továbbítására vonatkozó általános elvek

(1)   Az Eurojust az alkalmazandó adatvédelmi szabályok és az e rendeletben foglalt egyéb rendelkezések betartása mellett továbbíthat műveleti vonatkozású személyes adatokat harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére, és csak akkor, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)

az adattovábbítás szükséges az Eurojust feladatainak ellátásához;

b)

az a harmadik országbeli hatóság vagy az a nemzetközi szervezet, amelynek részére a műveleti vonatkozású személyes adatokat továbbítják, a bűnüldözés és a büntető ügyek tekintetében illetékes;

c)

ha az e cikkel összhangban továbbítandó, műveleti vonatkozású személyes adatokat valamely tagállam továbbította vagy bocsátotta az Eurojust rendelkezésére, az Eurojust az adattovábbításhoz beszerzi az adott tagállam érintett illetékes hatóságának előzetes engedélyét nemzeti jogával összhangban, kivéve, ha az adott tagállam általában vagy különös feltételek mellett engedélyezte az ilyen adattovábbításokat;

d)

a valamely harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által egy másik harmadik ország vagy másik nemzetközi szervezet részére történő újbóli adattovábbítás esetén az Eurojust megköveteli, hogy az adattovábbító harmadik ország vagy nemzetközi szervezet ezen adatok újbóli továbbításához az Eurojust előzetes engedélyét kérje.

A (d) pont szerinti engedélyt az Eurojust csak azt követően adhatja meg, hogy azon tagállamtól, amelytől az adatok származnak arra előzetes engedélyt kapott, miután kellőképpen figyelembe vett minden releváns tényezőt, köztük a bűncselekmény súlyosságát, a személyes adat továbbításának eredeti célját, valamint a műveleti vonatkozású személyes adatok védelmének szintjét abban a harmadik országban vagy nemzetközi szervezetnél, amely részére a műveleti vonatkozású személyes adatokat újból továbbítják.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételekre is figyelemmel, az Eurojust csak akkor továbbíthat műveleti vonatkozású személyes adatokat harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára, ha a következők egyike alkalmazandó:

a)

a Bizottság az 57. cikk értelmében megállapította, hogy a szóban forgó harmadik ország vagy nemzetközi szervezet megfelelő védelmi szintet biztosít, vagy ilyen megfelelőségi határozat hiányában az 58. cikk (1) bekezdésével összhangban megfelelő garanciákat nyújtottak, vagy mind megfelelőségi határozat, mind ilyen megfelelő garanciák hiányában az 59. cikk (1) bekezdése értelmében, a kivételes helyzetekben biztosított eltéréseket alkalmazzák;

b)

2019. december 12. előtt az Eurojust és a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet a 2002/187/IB határozat 26a. cikkével összhangban a személyes adatok kicserélését lehetővé tevő együttműködési megállapodást kötött; vagy

c)

az Unió és a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet az EUMSZ 218. cikke értelmében olyan nemzetközi megállapodást kötött, amely megfelelő garanciákat biztosít az egyének magánéletének, valamint alapvető jogainak és szabadságainak védelme tekintetében.

(3)   A 47. cikk (3) bekezdésében említett munkamegállapodásokban meg lehet állapítani az e cikk (2) bekezdésében említett megállapodások vagy megfelelőségi határozatok végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat.

(4)   Az Eurojust sürgős esetben továbbíthat műveleti vonatkozású személyes adatokat valamely tagállamnak az (1) bekezdés c) pontja szerinti előzetes engedélye nélkül. Az Eurojust csak akkor járhat így el, ha a műveleti vonatkozású személyes adatok továbbítása egy tagállam vagy harmadik ország közbiztonságát vagy egy tagállam alapvető érdekeit fenyegető súlyos és közvetlen veszély megelőzése érdekében szükséges, és az előzetes engedély nem szerezhető be kellő időben. Az előzetes engedélyezésért felelős hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell.

(5)   Az Eurojusttól kapott műveleti vonatkozású személyes adatokat a tagállamok, valamint uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek nem továbbíthatják újból harmadik országnak vagy nemzetközi szervezetnek. Kivételesen továbbíthatnak így adatot olyan esetekben, amikor az Eurojust azt engedélyezte, miután kellőképpen figyelembe vett minden releváns tényezőt, köztük a bűncselekmény súlyosságát, a személyes adat továbbításának eredeti célját, valamint a műveleti vonatkozású személyes adatok védelmének szintjét abban a harmadik országban vagy nemzetközi szervezetnél, amely részére a műveleti vonatkozású személyes adatokat újból továbbítják.

(6)   Az 57., az 58. és az 59. cikk alkalmazandó annak biztosítása érdekében, hogy a természetes személyek számára az e rendeletben és az uniós jogban biztosított védelem szintje ne sérüljön.

57. cikk

Adattovábbítás megfelelőségi határozat alapján

Az Eurojust továbbíthat műveleti vonatkozású adatokat harmadik ország vagy nemzetközi intézmény részére, ha a Bizottság az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikkével összhangban úgy határozott, hogy az adott harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy egy, vagy több meghatározott ágazata vagy a szóban forgó nemzetközi szervezet megfelelő védelmi szintet biztosít.

58. cikk

Adattovábbítás megfelelő garanciákkal

(1)   Megfelelőségi határozat hiányában az Eurojust abban az esetben továbbíthat műveleti vonatkozású személyes adatokat valamely harmadik ország vagy nemzetközi intézmény részére, ha:

a)

a műveleti vonatkozású személyes adatok védelmére kötelező erejű jogi eszköz útján megfelelő garanciákat nyújtottak; vagy

b)

az Eurojust a műveleti vonatkozású személyes adatok továbbításának valamennyi körülményét értékelte, és arra a következtetésre jutott, hogy a műveleti vonatkozású személyes adatok védelme tekintetében megfelelő garanciák állnak fenn.

(2)   Az Eurojust tájékoztatja az európai adatvédelmi biztost az (1) bekezdés b) pontja szerinti adattovábbítási kategóriákról.

(3)   Ha az adattovábbítás az (1) bekezdés b) pontján alapul, az ilyen továbbítást dokumentálni kell, és kérésre a dokumentációt az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani. A dokumentáció magában foglalja a továbbítás napját és időpontját, valamint az átvevő illetékes hatóságra, a továbbítás indokára és a továbbított műveleti vonatkozású személyes adatokra vonatkozó információt.

59. cikk

Kivételes esetekben biztosított eltérések

(1)   Megfelelőségi határozat és az 58. cikk szerinti megfelelő garanciák hiányában az Eurojust csak akkor továbbíthat műveleti vonatkozású személyes adatokat valamely harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére, ha az adattovábbítás a következők valamelyike miatt szükséges:

a)

az érintett vagy egy másik személy létfontosságú érdekeinek védelme érdekében;

b)

az érintett jogos érdekeinek biztosításához;

c)

valamely tagállam vagy harmadik ország közbiztonságának fenntartását közvetlenül és komolyan fenyegető veszély elhárítása érdekében; vagy

d)

az Eurojust feladatainak ellátásához szükséges egyedi esetekben, kivéve, ha az Eurojust megállapítja, hogy az érintett alapvető jogai és szabadságai az adattovábbításhoz fűződő közérdekkel szemben elsőbbséget élveznek.

(2)   Ha az adattovábbítás az (1) bekezdésen alapul, az ilyen továbbítást dokumentálni kell, és kérésre a dokumentációt az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani. A dokumentáció magában foglalja a továbbítás napját és időpontját, valamint az átvevő illetékes hatóságra, a továbbítás indokára és a továbbított műveleti vonatkozású személyes adatokra vonatkozó információt.

VI. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

60. cikk

Költségvetés

(1)   Az Eurojust tervezett bevételeit és kiadásait minden – a naptári évvel egybeeső – pénzügyi évre vonatkozóan el kell készíteni, és azt az Eurojust költségvetésében fel kell tüntetni.

(2)   Az Eurojust költségvetése bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük.

(3)   Az egyéb források sérelme nélkül az Eurojust bevételei közé a következők tartoznak:

a)

az Unió általános költségvetésében előirányzott uniós hozzájárulás;

b)

a tagállamok önkéntes pénzügyi hozzájárulásai;

c)

az Eurojust által készített kiadványokért és nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak;

d)

eseti vissza nem térítendő támogatások.

(4)   Az Eurojust kiadásai magukban foglalják a személyzet illetményét, az igazgatási, az infrastrukturális költségeket és a működési kiadásokat, a közös nyomozócsoportok finanszírozását is beleértve.

61. cikk

A költségvetés megállapítása

(1)   Az adminisztratív igazgató évente elkészíti az Eurojust következő pénzügyi évre vonatkozó, tervezett bevételeit és kiadásait tartalmazó kimutatás-tervezetet, ideértve a létszámtervet is, és azt megküldi az igazgatótanácsnak. Mielőtt a kimutatás-tervezetet továbbítanák a Bizottságnak, az Európai Igazságügyi Hálózatot és a 48. cikkben említett, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésben részt vevő egyéb uniós hálózatokat kellő időben tájékoztatni kell a tevékenységeiket érintő részekről.

(2)   Az igazgatótanács a kimutatás-tervezet alapján felülvizsgálja az Eurojust következő pénzügyi évre vonatkozó, tervezett bevételeket és kiadásokat tartalmazó ideiglenes kimutatás-tervezetét, amelyet elfogadás céljából továbbít a testületnek.

(3)   Az Eurojust tervezett bevételeket és kiadásokat tartalmazó ideiglenes kimutatás-tervezetét legkésőbb minden év január 31-ig meg kell küldeni a Bizottságnak. A kimutatás-tervezet végleges változatát, amely magában foglalja a létszámterv tervezetét is, az Eurojust ugyanazon év március 31-ig megküldi a Bizottságnak.

(4)   A Bizottság a kimutatás-tervezetet az Unió általános költségvetésének tervezetével együtt megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a továbbiakban: a költségvetési hatóság).

(5)   A Bizottság a kimutatás-tervezet alapján az Unió általános költségvetésének tervezetében – amelyet az EUMSZ 313. és 314. cikkével összhangban a költségvetési hatóság elé terjeszt – feltünteti a létszámtervhez szükségesnek ítélt előirányzatokat, valamint az általános költségvetést terhelő hozzájárulás összegét.

(6)   A költségvetési hatóság engedélyezi az Unió által az Eurojust részére nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó előirányzatokat.

(7)   A költségvetési hatóság elfogadja az Eurojust létszámtervét. Az Eurojust költségvetését a testület fogadja el. A költségvetés az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Szükség esetén a költségvetést a testület ennek megfelelően kiigazítja.

(8)   Az Eurojust költségvetésére várhatóan jelentős pénzügyi kihatással lévő ingatlanprojektek esetében az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (22) 88. cikke alkalmazandó.

62. cikk

A költségvetés végrehajtása

Az adminisztratív igazgató jár el az Eurojust engedélyezésre jogosult tisztviselőjeként, és végrehajtja az Eurojust költségvetését a saját felelősségi körében, a költségvetésben engedélyezett keretek között.

63. cikk

A beszámolók tartalma és a mentesítés

(1)   Az Eurojust számvitelért felelős tisztviselője a pénzügyi évre (n év) vonatkozó előzetes beszámolót a következő pénzügyi év (n + 1 év) március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

(2)   Az Eurojust a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló n évre szóló jelentést az n + 1 év március 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

(3)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az Eurojust n évre szóló előzetes beszámolójának a Bizottság beszámolójával konszolidált változatát az n + 1 év március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek.

(4)   Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 246. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Számvevőszék legkésőbb az n + 1 év június 1-ig megteszi az Eurojust előzetes beszámolójára vonatkozó észrevételeit.

(5)   Az Eurojust előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az adminisztratív igazgató saját felelősségére – az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 246. cikke értelmében – összeállítja az Eurojust végleges beszámolóját, és azt véleményezésre benyújtja az igazgatótanácsnak.

(6)   Az igazgatótanács véleményt nyilvánít az Eurojust végleges beszámolójáról.

(7)   Az adminisztratív igazgató az n évre szóló végleges beszámolót az n + 1 év július 1-jéig az igazgatótanács véleményével együtt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és a nemzeti parlamenteknek.

(8)   Az n évre szóló végleges beszámolót az n + 1 év november 15-éig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(9)   Az adminisztratív igazgató az n + 1 év szeptember 30-áig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Az adminisztratív igazgató válaszát az igazgatótanácsnak és a Bizottságnak is megküldi.

(10)   Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 261. cikke (3) bekezdésének megfelelően az adminisztratív igazgató az Európai Parlament kérésére megküld részére minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

(11)   Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n + 2 év május 15. előtt mentesíti az adminisztratív igazgatót az n évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

(12)   Az Eurojust költségvetésének végrehajtására vonatkozó felelősség alóli mentesítést az Európai Parlament adja meg a Tanács ajánlására az EUMSZ 319. cikkében, valamint az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 260., 261. és 262. cikkében foglalthoz hasonló eljárást követően és a Számvevőszék könyvvizsgálói jelentése alapján.

Abban az esetben, ha az Európai Parlament az n + 2 év május 15-éig nem adja meg a mentesítést, az adminisztratív igazgatót felkérik, hogy fejtse ki álláspontját a testület előtt, amely a körülmények függvényében hozza meg az adminisztratív igazgató álláspontjára vonatkozó végső döntését.

64. cikk

Pénzügyi szabályok

(1)   Az Eurojustra alkalmazandó pénzügyi szabályokat az igazgatótanács az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően fogadja el. E pénzügyi szabályok csak akkor térhetnek el az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelettől, ha ezen eltérést az Eurojust működése kifejezetten szükségessé teszi, és az eltéréshez a Bizottság előzetesen hozzájárult.

A közös nyomozócsoportok tevékenységeihez biztosított pénzügyi támogatással kapcsolatos kérelmek elbírálására vonatkozó szabályokat és feltételeket az Eurojust és az Europol közösen állapítja meg.

(2)   Az Eurojust a 4. cikk (1) bekezdése szerinti feladatai teljesítéséhez vissza nem térítendő támogatásokat nyújthat. A 4. cikk (1) bekezdésének f) pontjával kapcsolatos feladatokhoz nyújtott vissza nem térítendő támogatás pályázati felhívás nélkül is odaítélhető a tagállamoknak.

VII. FEJEZET

SZEMÉLYZETI RENDELKEZÉSEK

65. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az Eurojust személyzetére a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, továbbá az említett személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából az uniós intézmények közötti megállapodás révén elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2)   Az Eurojust személyzetét az Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó szabályok és rendelkezések alapján felvett személyzet alkotja, figyelembe véve a személyzeti szabályzat 27. cikkében említett kritériumokat, többek között a földrajzi megoszlásra vonatkozó követelményeket.

66. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb személyzet

(1)   Az Eurojust a saját személyzetén kívül kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, nem az Eurojust alkalmazásában álló személyzetet is igénybe vehet.

(2)   A testület határozatot fogad el a nemzeti szakértők Eurojusthoz történő kirendelésére és az egyéb személyzet igénybevételére, különösen a lehetséges összeférhetetlenségek elkerülése érdekében.

(3)   Az összeférhetetlenségek elkerülése érdekében – az alkalmazást követően felmerülő kérdésekre vonatkozó összeférhetetlenségeket is beleértve – az Eurojust megteszi a megfelelő igazgatási intézkedéseket, többek között képzések és megelőzési stratégiák révén.

VIII. FEJEZET

ÉRTÉKELÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL

67. cikk

Az uniós intézmények és a nemzeti parlamentek bevonása

(1)   Az Eurojust továbbítja éves jelentését az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a nemzeti parlamenteknek, amelyek észrevételeket és következtetéseket tehetnek.

(2)   Az Eurojust újonnan megválasztott elnöke a megválasztásakor az Európai Parlament illetékes bizottsága vagy bizottságai előtt nyilatkozatot tesz és válaszol a tagjai által feltett kérdésekre. A viták során a konkrét operatív ügyekkel kapcsolatosan megtett konkrét intézkedésekre nem lehet közvetlenül vagy közvetetten hivatkozni.

(3)   Az Eurojust elnöke évente egyszer megjelenik egy parlamentközi bizottsági ülésen, ahol az Európai Parlament és nemzeti parlamentek közösen értékelik az Eurojust tevékenységeit, megvitatják az Eurojust folyamatban levő tevékenységeit, és az Eurojust elnöke ismerteti az Eurojust éves jelentését vagy az Eurojust egyéb fontos dokumentumait.

A viták során a konkrét operatív ügyekkel kapcsolatosan megtett konkrét intézkedésekre nem lehet közvetlenül vagy közvetetten hivatkozni.

(4)   Az e rendeletben előírt egyéb tájékoztatási és konzultációs kötelezettségek mellett az Eurojust tájékoztatás céljából a következőket is megküldi az Európai Parlamentnek, illetve a megfelelő hivatalos nyelveiken a nemzeti parlamenteknek:

a)

az Eurojust által kidolgozott vagy megrendelt tanulmányok és stratégiai projektek eredményei;

b)

a 15. cikkben említett programozási dokumentum;

c)

a harmadik felekkel kötött munkamegállapodások.

68. cikk

Javasolt jogalkotási aktusokról szóló vélemények

A Bizottság és az EUMSZ 76. cikkének b) pontja alapján jogokat gyakorló tagállamok kérhetik az Eurojust véleményét az EUMSZ 76. cikkében említett minden javasolt jogalkotási aktussal kapcsolatban.

69. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)   A Bizottság 2024. december 13-ig, majd ezután ötévente értékelést készíttet e rendelet végrehajtásáról és hatásáról, valamint az Eurojust és munkamódszerei hatékonyságáról és eredményességéről. A testületet az értékelés során meg kell hallgatni. Az értékelés foglalkozhat különösen azzal, hogy kell-e esetleg módosítani az Eurojust megbízatását, és milyen költségvetési vonzatai lennének egy ilyen módosításnak.

(2)   A Bizottság az értékelő jelentést az azzal kapcsolatos következtetéseivel együtt megküldi az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek, továbbá a Tanácsnak és a testületnek. Az értékelés megállapításait közzé kell tenni.

IX. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

70. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Eurojustra és személyzetére alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló, az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt 7. sz. jegyzőkönyvet.

71. cikk

Nyelvhasználati szabályok

(1)   Az 1. tanácsi rendelet (23) alkalmazandó az Eurojustra.

(2)   A testület tagjainak kétharmados többségével határoz az Eurojust belső nyelvhasználati szabályairól.

(3)   Az Eurojust működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja, amelyet a 2965/94/EK tanácsi rendelet (24) hozott létre, kivéve, ha a fordítóközpont rendelkezésre állásának hiánya más megoldás találását teszi szükségessé.

72. cikk

Bizalmas információkezelés

(1)   Az Eurojust nemzeti tagjait és azok 7. cikkben említett helyetteseit és asszisztenseit, az Eurojust személyzetét, a nemzeti levelezőket, a kirendelt nemzeti szakértőket, az összekötő bírákat, illetve ügyészeket, az adatvédelmi tisztviselőt, valamint az európai adatvédelmi biztos hivatalának tagjait és személyzetét titoktartási kötelezettség köti a feladataik ellátása során tudomásukra jutott valamennyi információ tekintetében.

(2)   A titoktartási kötelezettség kiterjed minden olyan személyre és szervre, akit vagy amelyet az Eurojusttal együtt végzett munkára hívnak fel.

(3)   A titoktartási kötelezettség az (1) és a (2) bekezdésben említett személyekre azt követően is kiterjed, hogy hivataluk és munkaviszonyuk megszűnt, illetve a tevékenységük befejeződött.

(4)   A titoktartási kötelezettség az Eurojusthoz beérkezett vagy általa cserélt összes információra kiterjed, kivéve, ha az információkat már jogszerűen közzétették vagy azok a nyilvánosság számára hozzáférhetőek.

73. cikk

A nemzeti eljárásokra vonatkozó titoktartási feltételek

(1)   A 21. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az Eurojuston keresztül kapott vagy kicserélt információk esetében az információt szolgáltató tagállam hatósága a nemzeti jogának megfelelően meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek mellett az információt fogadó hatóság az adott információt nemzeti eljárásokban felhasználhatja.

(2)   Az információt fogadó tagállam hatósága köteles betartani az (1) bekezdésben említett feltételeket.

74. cikk

Átláthatóság

(1)   Az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) alkalmazandó az Eurojust birtokában lévő dokumentumokra.

(2)   Az igazgatótanács az első ülése napjától számított hat hónapon belül előkészíti a testület által elfogadandó, az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

(3)   Az Eurojust által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok ellen az európai ombudsmannál panasszal vagy a Bíróságnál keresettel lehet élni, az EUMSZ 228. és 263. cikkében megállapított feltételek szerint.

(4)   Az Eurojust a honlapján közzéteszi az igazgatótanács tagjainak jegyzékét, valamint az igazgatótanácsi ülések eredményeinek összefoglalóit. Az említett összefoglalók közzétételétől ideiglenes vagy állandó jelleggel el kell tekinteni vagy azok közzétételét ideiglenes vagy állandó jelleggel korlátozni kell, ha az ilyen közzététel veszélyezteti az Eurojust feladatainak ellátását, figyelembe véve a rá vonatkozó diszkréciós és titoktartási kötelezettségeket, valamint az Eurojust operatív jellegét.

75. cikk

Az OLAF és a Számvevőszék

(1)   A csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek ellen a 883/2013/EU, Euratom rendelet alapján folytatott küzdelem előmozdítása céljából az Eurojust az e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül csatlakozik az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz (26), és az Eurojust a fenti megállapodás mellékletében található minta alapján elfogadja a nemzeti tagokra, azok helyetteseire és asszisztenseire, valamennyi kirendelt nemzeti szakértőre és az Eurojust teljes személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(2)   A Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni valamennyi, vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál, akik az Eurojusttól uniós forrásból részesültek.

(3)   Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (27) megállapított rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy az Eurojust által finanszírozott kiadásokkal kapcsolatban történt-e olyan szabálytalanság, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(4)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az Eurojust harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött munkamegállapodásai, szerződései, támogatási megállapodásai és támogatási határozatai olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

(5)   Az Eurojust személyzetének tagjai, az adminisztratív igazgató, valamint a testület és az igazgatótanács tagjai haladéktalanul bejelentik az OLAF-nak és az Európai Ügyészségnek – anélkül, hogy e bejelentés miatt felelősségre vonhatók lennének –, ha a feladataik vagy megbízatásuk ellátása során szabálytalanság vagy jogellenesség gyanúja jut tudomásukra.

76. cikk

A különleges, nem minősített adatok és a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok

(1)   Az Eurojust belső szabályokat állapít meg az információk kezelésére és bizalmas kezelésére, valamint a különleges, nem minősített adatok védelmére vonatkozóan, ideértve az ilyen adatok Eurojustnál történő létrehozását és kezelését.

(2)   Az Eurojust az EU-minősített adatok védelmére vonatkozóan a 2013/488/EU tanácsi határozattal (28) összhangban álló belső szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy az ilyen információk tekintetében azonos szintű védelmet biztosítson.

77. cikk

Igazgatási vizsgálatok

Az Eurojust igazgatási tevékenységei az európai ombudsman vizsgálatainak vannak alávetve, az EUMSZ 228. cikkével összhangban.

78. cikk

A jogosulatlan vagy helytelen adatkezelésért fennálló felelősségen kívüli felelősség

(1)   Az Europol szerződéses felelősségére az adott szerződésre alkalmazandó jog irányadó.

(2)   A Bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Eurojust által kötött szerződésekben foglalt választott bírósági kikötés értelmében ítéletet hozzon.

(3)   Szerződésen kívüli felelősség esetén az Eurojust a tagállamok jogrendszereinek közös általános elveivel összhangban, valamint a 46. cikk szerinti felelősségtől függetlenül megtéríti az Eurojust vagy személyzete által a feladataik teljesítése során okozott bármely kárt.

(4)   A (3) bekezdés a nemzeti tag, a helyettes vagy az asszisztens által kötelezettségeik teljesítése során okozott károkra is alkalmazandó. Ha azonban a nemzeti tag, a helyettes vagy az asszisztens a 8. cikk értelmében ráruházott hatáskör alapján jár el, a tagállama megtéríti az Eurojustnak azt az összeget, amelyet az Eurojust az okozott kár megtérítésére fordított.

(5)   A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogviták tekintetében a Bíróság rendelkezik hatáskörrel.

(6)   A tagállamok azon illetékes nemzeti bíróságait, amelyek az Eurojust e cikkben említett felelősségét érintő jogvitákban eljárnak, az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (29) hivatkozással kell meghatározni.

(7)   Az Eurojust személyzetének az Eurojusttal szembeni személyes felelősségére a személyzeti szabályzatban vagy az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben megállapított alkalmazandó rendelkezések irányadók.

79. cikk

A székhely-megállapodás és a működési feltételek

(1)   Az Eurojust székhelye Hága, Hollandia.

(2)   Az Eurojustnak a Hollandiában való elhelyezésére és a Hollandia által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre vonatkozó szükséges szabályokat, továbbá az adminisztratív igazgatóra, a testület tagjaira, az Eurojust személyzetére és családtagjaikra Hollandiában alkalmazandó konkrét szabályokat az Eurojust és Hollandia által – a testület jóváhagyásának megszerzését követően – megkötött székhely-megállapodás állapítja meg.

80. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Az e rendelettel létrehozott Eurojust az általános jogutód valamennyi, a 2002/187/IB határozattal létrehozott Eurojust által kötött szerződés, vállalt felelősség és megszerzett ingatlan tekintetében.

(2)   A 2002/187/IB határozattal létrehozott Eurojustnak az említett határozat szerint az egyes tagállamok által kirendelt nemzeti tagjai átveszik az Eurojust e rendelet II. fejezetének II. szakasza szerinti nemzeti tagjainak tisztét. E rendelet hatálybalépése után hivatali idejük a 7. cikk (5) bekezdése alapján egyszer meghosszabbítható, egy korábbi hosszabbítástól függetlenül.

(3)   A 2002/187/IB határozattal létrehozott Eurojustnak az e rendelet hatálybalépésekor tisztét betöltő elnöke és alelnökei átveszik az Eurojust e rendelet 11. cikke szerinti elnökének és alelnökeinek tisztét, az említett határozat szerinti hivatali idejük lejártáig. Az elnök és az alelnökök e rendelet hatálybalépése után, e rendelet 11. cikkének (4) bekezdésével összhangban egyszer újraválaszthatók, egy korábbi újraválasztástól függetlenül.

(4)   A 2002/187/IB határozat 29. cikke alapján utoljára kinevezett adminisztratív igazgató átveszi e rendelet 17. cikke szerinti adminisztratív igazgató tisztét, az említett határozat alapján megállapított hivatali ideje lejártáig. Az adminisztratív igazgató hivatali ideje e rendelet hatálybalépése után egyszer meghosszabbítható.

(5)   E rendelet nem érinti a 2002/187/IB határozat szerint létrehozott Eurojust által kötött megállapodások érvényességét. Különösen az Eurojust által kötött, és 2019. december 12. előtt megkötött összes nemzetközi megállapodás érvényes marad.

(6)   A 2002/187/IB határozat 35. cikke alapján jóváhagyott költségvetések tekintetében a mentesítési eljárást a határozat 36. cikkében megállapított szabályokkal összhangban kell lefolytatni.

(7)   A rendelet nem érinti azokat a munkaszerződéseket, amelyeket a 2002/187/IB határozat szerint e rendelet hatálybalépése előtt kötöttek. Az említett határozat 17. cikke szerint utoljára kinevezett adatvédelmi tisztviselő átveszi az e rendelet 36. cikke szerinti adatvédelmi tisztviselő tisztét.

81. cikk

Felváltás és hatályon kívül helyezés

(1)   E rendelet az általa kötelezett tagállamok tekintetében 2019. december 12-től kezdődő hatállyal a 2002/187/IB határozat helyébe lép.

Ezért a 2002/187/IB határozat 2019. december 12-től hatályát veszti.

(2)   Az (1) bekezdésben említett határozatra történő hivatkozásokat az e rendelet által kötelezett tagállamok tekintetében erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

82. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2019. december 12-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2018. november 14-én.

az Európai Parlament részéről a

az elnök

A. TAJANI

Tanács részéről

az elnök

K. EDTSTADLER


(1)  Az Európai Parlament 2018. október 4-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2018. november 6-i határozata.

(2)  A Tanács 2002/187/IB határozata (2002. február 28.) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról (HL L 63., 2002.3.6., 1. o.).

(3)  A Tanács 2003/659/IB határozata (2003. június 18.) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló 2002/187/IB határozat módosításáról (HL L 245., 2003.9.29., 44. o.).

(4)  A Tanács 2009/426/IB határozata (2008. december 16.) az Eurojust megerősítéséről és az Eurojust létrehozásáról a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából szóló 2002/187/IB határozat módosításáról (HL L 138., 2009.6.4., 14. o.).

(5)  A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(6)  A Tanács 2002/494/IB határozata (2002. június 13.) a népirtásért, az emberiesség elleni bűncselekményekért és a háborús bűncselekményekért felelős személyek tekintetében a kapcsolattartó pontok európai hálózatának létrehozásáról (HL L 167., 2002.6.26., 1. o.).

(7)  A Tanács 2007/845/IB határozata (2007. december 6.) a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről (HL L 332., 2007.12.18., 103. o.).

(8)  A Tanács 2008/852/IB határozata (2008. október 24.) egy korrupcióellenes kapcsolattartói hálózatról (HL L 301., 2008.11.12., 38. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 39. oldalát).

(11)  A Tanács 2005/69/IB közös álláspontja (2005. január 24.) egyes adatoknak az Interpollal történő cseréjéről (HL L 27., 2005.1.29., 61. o.).

(12)  A Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 205., 2007.8.7., 63. o.).

(13)  A Tanács 96/277/IB együttes fellépése (1996. április 22.) az összekötő tisztviselőknek az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködés javítása céljából történő cseréjére vonatkozó keretrendszerről (HL L 105., 1996.4.27., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/41/EU irányelve (2014. április 3.) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról (HL L 130., 2014.5.1., 1. o.).

(18)  HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(19)  A Tanács 2005/671/IB határozata (2005. szeptember 20.) a terrorista bűncselekményekre vonatkozó információcseréről és együttműködésről (HL L 253., 2005.9.29., 22. o.).

(20)  A Tanács 2008/976/IB határozata (2008. december 16.) az Európai Igazságügyi Hálózatról (HL L 348., 2008.12.24., 130. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).

(22)  A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

(23)  A Tanács 1. rendelete az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL 17., 1958.10.6., 385. o.).

(24)  A Tanács 2965/94/EK rendelete (1994. november 28.) az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról (HL L 314., 1994.12.7., 1. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(26)  HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(27)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(28)  A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Azon súlyos bűncselekmények felsorolása, amelyekre vonatkozóan az Eurojust – a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban – hatáskörrel rendelkezik:

terrorizmus,

szervezett bűnözés,

kábítószer-kereskedelem,

pénzmosási tevékenységek,

nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények,

embercsempészés,

emberkereskedelem,

gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények,

szándékos emberölés és súlyos testi sértés,

emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme,

emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés,

rasszizmus és idegengyűlölet,

rablás és a lopás minősített esetei,

kulturális javak – köztük régiségek és műtárgyak – tiltott kereskedelme,

csalás,

az Unió pénzügyi érdekei elleni bűncselekmény,

bennfentes kereskedelem és pénzpiaci manipuláció,

zsarolás és védelmi pénz szedése,

iparjogvédelmi jogok megsértése és termékhamisítás,

okmányhamisítás és a hamisított okmányokkal való kereskedelem,

pénz és fizetőeszközök hamisítása,

számítástechnikai bűnözés,

korrupció,

fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme,

veszélyeztetett állatfajok tiltott kereskedelme,

veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelme,

környezettel kapcsolatos bűnözés, ideértve a hajók okozta szennyezést is,

hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme,

szexuális zaklatás és szexuális kizsákmányolás, ideértve a gyermekek zaklatását ábrázoló anyagokat és a gyermekkel való, szexuális célú kapcsolatfelvételt is;

népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények.


II. MELLÉKLET

A 27. CIKKBEN EMLÍTETT SZEMÉLYES ADATOK KATEGÓRIÁI

(1)

a)

vezetéknév, leánykori név, utónevek és bármilyen álnév vagy felvett név;

b)

születési hely és idő;

c)

állampolgárság;

d)

nem;

e)

az érintett személy lakóhelye, foglalkozása és tartózkodási helye;

f)

társadalombiztosítási szám vagy a tagállamokban az egyének azonosítására szolgáló egyéb hivatalos számok, járművezetői engedélyek, személyazonossági okmányok és útlevél adatai, vám- és adóazonosító;

g)

jogi személyekre vonatkozó információk, amennyiben ezek információkat tartalmaznak nyomozás vagy büntetőeljárás alatt álló azonosított vagy azonosítandó személyekről;

h)

bankokban vagy egyéb pénzintézeteknél vezetett számlák részletes adatai;

i)

a feltételezett bűncselekmények leírása és jellege, elkövetésük időpontja, a bűncselekmények büntetőjogi kategóriája és a nyomozás alakulása;

j)

az ügy nemzetközi összefüggéseire utaló tények;

k)

a feltételezett bűnszervezeti tagságra utaló részletek;

l)

telefonszámok, e-mail címek, forgalmi és helymeghatározó adatok, továbbá az előfizető vagy felhasználó azonosításához szükséges bármely más kapcsolódó adat;

m)

gépjármű-nyilvántartási adatok;

n)

a DNS nem kódoló szakaszai alapján létrehozott DNS-profilok, fényképek és ujjnyomatok.

(2)

a)

vezetéknév, leánykori név, utónevek és bármilyen álnév vagy felvett név;

b)

születési hely és idő;

c)

állampolgárság;

d)

nem;

e)

az érintett személy lakóhelye, foglalkozása és tartózkodási helye;

f)

az érintett személyt érintő bűncselekmények leírása és jellege, a bűncselekmények elkövetésének időpontja, a bűncselekmények büntetőjogi kategóriája és a nyomozás alakulása;

g)

társadalombiztosítási szám vagy a tagállamokban az egyének azonosítására szolgáló egyéb hivatalos számok, járművezetői engedélyek, személyazonossági okmányok és útlevél adatai, vám- és adóazonosító;

h)

bankokban és egyéb pénzintézeteknél vezetett számlák adatai;

i)

telefonszámok, e-mail címek, forgalmi és helymeghatározó adatok, valamint az előfizető vagy felhasználó azonosításához szükséges bármely más kapcsolódó adat;

j)

gépjármű-nyilvántartási adatok.


Top