14.2.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 42/1

---

A TANÁCS 247/2006/EK RENDELETE

(2006. január 30.)

az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 36., 37. cikkére és 299. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére (3),

mivel:

(1)

A legkülső régiók különleges földrajzi helyzetéből adódóan az emberi fogyasztásra vagy feldolgozásra, valamint a mezőgazdasági inputanyagnak szánt alapvető termékekkel történő ellátás biztosítása ezekben a régiókban szállítási többletköltségekkel jár. Továbbá a szigetjelleg és a távoli fekvésből következő objektív tényezők a legkülső régiók gazdasági szereplői és termelői számára további korlátokat eredményeznek, amelyek komolyan hátráltatják a tevékenységüket. Egyes esetekben a gazdasági szereplőket és a termelőket kétszeresen is elszigeteltség sújtja. Ezek a hátrányok enyhíthetők ezen alapvető termékek árának csökkentésével. Ezért helyénvaló olyan különös ellátási rendszer bevezetése, amelynek célja, hogy biztosítsa a legkülső régiók ellátását, valamint mérsékelje a legkülső régiók távoli és legkülső fekvéséből valamint elszigeteltségéből származó többletköltségeket.

(2)

Ennek érdekében a Szerződés 23. cikkétől eltérve, egyes mezőgazdasági termékek harmadik országokból történő behozatalát mentesíteni kell az alkalmazandó behozatali vámok alól. A Közösség vámterületére aktív feldolgozási szabályok vagy vámraktározási eljárás keretében bekerülő termékeket – származásuk és a rájuk a közösségi rendelkezések alapján alkalmazandó vámkezelés figyelembevétele érdekében – az egyedi ellátási rendszer kedvezményeiben való részesedés céljából közvetlenül behozott termékeknek kell tekinteni.

(3)

Az árak legkülső régiókban történő csökkentésével, valamint a régiók távoli és legkülső fekvéséből valamint elszigeteltségből származó többletköltségek mérséklésével kapcsolatos célkitűzések hatékony megvalósítása, és ezzel egyidejűleg a közösségi termékek versenyképességének megőrzése céljából támogatni kell a közösségi eredetű termékeknek a legkülső régiókba történő szállítását. A támogatásnak figyelembe kell vennie a legkülső régiókba történő szállítás többletköltségeit, a harmadik országokba irányuló kivitel esetén alkalmazott árakat, valamint a mezőgazdasági inputanyagok és a feldolgozásra szánt termékek esetében az elszigeteltségből és a legkülső fekvésből adódó többletköltségeket.

(4)

Tekintettel arra, hogy az egyedi ellátási szabályok hatálya alá tartozó mennyiségek a legkülső régiók ellátási igényeire korlátozódnak, ezen szabályok nem gyengítik a belső piac megfelelő működését. Továbbá az egyedi ellátási szabályok gazdasági előnyei nem okozhatják a kereskedelem torzulását az érintett termékek esetében. Ezért meg kell tiltani e termékeknek a legkülső régiókból történő továbbszállítását vagy kivitelét. Ugyanakkor engedélyezni kell e termékek továbbszállítását vagy kivitelét, amennyiben az egyedi ellátási szabályokból eredő előnyöket visszatérítik, vagy feldolgozott termékek tekintetében a regionális kereskedelem, vagy két portugál legkülső régió között megvalósuló kereskedelem lehetővé tétele céljából. Ezenkívül figyelembe kell venni a valamennyi legkülső régió és a harmadik országok között folytatott hagyományos kereskedelmi forgalmat, és ennek megfelelően engedélyezni kell valamennyi ilyen régiónak a feldolgozott termékek hagyományos exportnak megfelelő kivitelét. Nem kell alkalmazni a korlátozást a feldolgozott termékek vonatkozásában a hagyományos továbbszállításokra sem; az egyértelműség kedvéért e hagyományosan kivitt vagy továbbszállított mennyiségek meghatározása céljából pontosan meg kell határozni a referenciaidőszakát.

(5)

Megfelelő intézkedéseket kell azonban hozni az Azori-szigetek cukorfeldolgozó ágazata szükséges szerkezetátalakításának lehetővé tétele érdekében. Ezen intézkedéseknek figyelembe kell venniük azt, hogy az azori-szigeteki cukorágazat életképessé tételéhez a termelés és feldolgozás bizonyos szintjét biztosítani kell. Továbbá, e rendelet értelmében Portugália számára lehetővé válik a helyi cukorrépa-termesztés támogatása. Ennek fényében engedélyezni kell, hogy egy meghatározott, négyéves időszakban az Azori-szigetekről a Közösség többi részébe szállított cukor mennyisége – fokozatosan csökkentett éves határértékek mellett – kivételesen meghaladja a hagyományos forgalmat. Minthogy az újraszállítható mennyiségek arányosak lesznek és szigorúan a helyi cukortermelés és -feldolgozás életképességének biztosításához szükséges mértékre korlátozódnak, az Azori-szigetekről származó, átmeneti cukorszállítás nem fogja a Közösség belső piacát hátrányosan érinteni.

(6)

Az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek ellátására szánt C cukor vonatkozásában továbbra is alkalmazni kell a cukor tekintetében az Azori-szigetekre, Madeirára és a Kanári-szigetekre vonatkozó egyedi ellátási rendelkezések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1992. július 30-i 2177/92/EGK bizottsági rendeletben (4) előírt importvámok alóli mentességi szabályokat a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendelet (5) 10. cikkének (1) bekezdésében említett időszak alatt.

(7)

Az egyedi ellátási szabályok alapján a Kanári-szigetek ellátását eddig az ipari feldolgozásra szánt 1901 90 99 KN-kód és 2106 90 92 KN-kód alá tartozó tejalapú készítményekkel biztosították. A helyi ipar szerkezetátalakításáig egy átmeneti időszak alatt továbbra is lehetővé kell tenni az ezen termékekkel való ellátást.

(8)

Az egyedi ellátási szabályok célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az egyedi ellátási szabályok gazdasági előnyeinek hatással kell lenniük a termelési költségekre és a végfelhasználó szintjéig csökkenteniük kell az árakat. Ezért ezek abban az esetben nyújthatók, amennyiben hatékonyan fejtik ki hatásukat, ezért e célból megfelelő ellenőrzéseket kell folytatni.

(9)

A legkülső régiók mezőgazdasági termelését támogató közösségi politika számos terméket valamint az e termékek előállítását, forgalmazását vagy feldolgozását elősegítő intézkedéseket foglalt magába. Ezek az intézkedések hatékonynak bizonyultak, valamint biztosították a mezőgazdasági tevékenységek folyamatosságát és fejlődését. A Közösségnek a továbbiakban is támogatnia kell a legkülső régiók környezeti, szociális és gazdasági egyensúlyának alapvető elemét jelentő termelést. A tapasztalat azt mutatja, hogy – a vidékfejlesztési politika mintájára – a helyi hatóságokkal való megerősített partnerség lehetővé teheti az érintett legkülső régiók sajátos problémáinak pontosabb megértését. Ennek megfelelően a helyi termelést továbbra is a tagállam által a Bizottságnak jóváhagyásra benyújtandó, a lehető legmegfelelőbb földrajzi szinten kidolgozott általános programokkal kell segíteni.

(10)

A helyi mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések megvalósítása és a mezőgazdasági termékekkel való jobb ellátás céljából az érintett régiók ellátására vonatkozó programozás szintjét harmonizálni kell, és a Bizottság és a tagállamok közötti partnerségi megközelítést rendszeressé kell tenni. Ezért helyénvaló, hogy a tagállam által a Bizottságnak jóváhagyásra benyújtandó ellátási programot a tagállam által kijelölt hatóságok dolgozzák ki.

(11)	A legkülső régiók mezőgazdasági termelőit ösztönözni kell, hogy minőségi termékeket állítsanak elő, valamint támogatni kell ezek forgalmazását. E célból előnyösnek bizonyulhat a Közösség által bevezetett embléma használata.

(12)

Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet (6) megállapítja azokat a vidékfejlesztési intézkedéseket, amelyekre közösségi támogatás nyújtható, és előírja e támogatás megszerzésének feltételeit. A legkülső régiókban található egyes mezőgazdasági üzemek vagy feldolgozó és forgalmazó tevékenységet folytató vállalkozások komoly strukturális hiányosságokat mutatnak, és sajátos nehézségekkel küzdenek. Ennek megfelelően meghatározott típusú beruházások tekintetében biztosítani kell az 1257/1999/EK rendeletben előírt néhány strukturális jellegű támogatás nyújtását korlátozó rendelkezésektől való eltérés lehetőségét.

(13)

Az 1257/1999/EK rendelet 29. cikkének (3) bekezdése korlátozza a magántulajdonban vagy önkormányzatok, illetve azok társulásai tulajdonában lévő erdők és fás területek részére nyújtott erdőgazdálkodási támogatást. A legkülső régiók területén található erdők és fás területek egy része nem önkormányzatokhoz, hanem más hatóságokhoz tartozik. Tekintettel ezekre a körülményekre, az említett cikkben előírt feltételeket rugalmasabbá kell tenni.

(14)

Az 1257/1999/EK rendelet 24. cikkének (2) bekezdése és e rendelet melléklete meghatározza a közösségi agrár-környezetvédelmi támogatás által adható legmagasabb éves összegeket. Figyelembe véve az Azori-szigetek egyes nagyon érzékeny legelőterületeinek különleges környezeti helyzetét, valamint a mezőgazdasági földterület tájképének és hagyományos jellegzetességeinek megőrzését – nevezetesen a madeirai teraszos művelésű területeket – rendelkezést kell hozni arról, hogy meghatározott egyedi intézkedések esetében ezen összegek a kétszeresükre legyenek növelhetők.

(15)

A legkülső régiókban folytatott mezőgazdasági termelés – e területek távoli, szigetjellegű, legkülső fekvéséből, kis területéből, domborzatából és éghajlatából, valamint a gazdaság kis számú terméktől való függéséből adódó – sajátos korlátainak enyhítése érdekében el lehet térni azon következetes bizottsági politikától, amely nem engedélyezi az állami működési támogatást a Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek termelése, feldolgozása és forgalmazása tekintetében.

(16)

A legkülső régiókból származó mezőgazdasági termények növény-egészségügyi állapotával kapcsolatos sajátos problémák az éghajlati viszonyokkal, valamint az e területeken eddig kifejtett megelőző intézkedések elégtelenségével állnak összefüggésben. Ezért a károsítók – többek között biológiai módszerekkel is történő – leküzdésére programokat kell végrehajtani és meg kell határozni a Közösség e programok megvalósításában való pénzügyi részvételét.

(17)

A Madeirán és a Kanári-szigeteken a leginkább elterjedt mezőgazdasági kultúrát jelentő – és az Azori-szigetek számára is nagyon fontos – szőlőtermesztés fenntartása gazdasági és környezeti szükségszerűség. A termelés támogatásának elősegítése céljából e régiókban sem a szőlőtermő területek termelésből való végleges kivonására adott támogatást, sem a piaci mechanizmusokat nem kell alkalmazni, a Kanári-szigeteken történő krízislepárlás kivételével, amelynek alkalmazása akkor lehetséges, ha minőségi problémák miatt a piacon rendkívüli zavarok jelentkeznek. Ezenkívül Madeirának és az Azori-szigeteknek a borpiac közös szervezése által tiltott hibrid szőlőfajtákkal telepített területein műszaki és társadalmi-gazdasági nehézségek akadályozták az előírt határidőben történő teljes átállást. Az ilyen szőlőültetvényeken termelt bor hagyományos helyi fogyasztásra szolgál. Egy újabb határidő révén lehetővé válik e szőlőültetvények átállítása, a régió bortermeléstől erősen függő gazdasági szerkezetének egyidejű megőrzésével. Portugáliának minden évben tájékoztatnia kell a Bizottságot az érintett területek átállítása terén elért eredményekről.

(18)

Az Azori-szigeteken a tejágazat szerkezetátalakítása még nem fejeződött be. Tekintettel arra, hogy az Azori-szigetek nagymértékben függ a tejtermeléstől, és ehhez még a legkülső régióbeli földrajzi helyzetéből eredő egyéb hátrányok és a gazdaságos helyettesítő termelés hiánya is hozzájárul, meg kell erősíteni a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1788/2003/EK tanácsi rendele (7) egyes rendelkezéseitől való eltérést, amelyet az egyes mezőgazdasági termékek tekintetében az Azori-szigetek és Madeira javára egyedi intézkedések bevezetéséről szóló, 2001. június 28-i 1453/2001/EK tanácsi rendelet (Poseima) (8) 23. cikke vezetett be és az 55/2004/EK tanácsi rendelet (9) hosszabbított meg.

(19)

A tejágazat komoly strukturális problémái és a megváltozott gazdasági környezet kihívásaira adott pozitív válaszok hiánya miatt Madeirán a tehéntejtermelés számára nyújtott támogatás nem volt elegendő a hazai és a külső ellátás egyensúlyának biztosításához. Következésképpen a Közösségből származó tejporból előállított UHT-tej előállítását továbbra is engedélyezni kell a helyi fogyasztás fokozottabb kielégítése érdekében.

(20)

A helyi termelés ösztönzők segítségével történő fenntartásának szükségessége indokolja az 1788/2003/EK rendelet Franciaország tengeren túli megyéiben és Madeirán történő alkalmazásának mellőzését. Ezt a mentességet Madeira esetében 4 000 tonnás határon belül kell megállapítani, a jelenlegi 2 000 tonnás termelésnek és a termelés jelenleg legfeljebb 2 000 tonnával való becsült, ésszerű növekedési lehetőségének megfelelően.

(21)

Támogatni kell a hagyományos állattenyésztés területén végzett tevékenységeket. Franciaország tengerentúli megyéiben és Madeirán a helyi fogyasztói igények kielégítése érdekében bizonyos feltételek mellett és maximum éves kereten belül engedélyezni kell harmadik országokból származó hímivarú szarvasmarhák vámmentes behozatalát helyi hizlalás céljára. Meg kell hosszabbítani a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet (10) keretében Portugália számára fennálló azon lehetőséget, hogy az anyatehénre vonatkozó támogatásokat illető bizonyos jogokat a szárazföldről átruházza az Azori-szigetekre, és ezen eszközt a legkülső régiók új támogatási intézkedéseivel összefüggésben ki kell igazítani.

(22)

A dohánytermesztés a Kanári-szigeteken történelmi jelentőséggel bír. Gazdasági szempontból a dohányfeldolgozás továbbra is a régió egyik fő ipari tevékenysége. Társadalmi szempontból a dohány rendkívül munkaigényes kultúrnövény, amelynek termesztése kis gazdaságokban történik. Ugyanakkor, mivel ez a kultúra nem elég nyereséges, fennáll annak a veszélye, hogy a dohánytermesztés megszűnik. A dohánytermesztés ugyanis jelenleg egy kis területre korlátozódik La Palma szigetén, ahol a szivarelőállítás kisipari módszerekkel történik. Spanyolország számára ezért engedélyezni kell, hogy a közösségi támogatás mellett továbbra is támogatást nyújtson e hagyományos kultúra fennmaradásához, ezáltal segítve a ráépülő kisipari tevékenységet. Ezenfelül a dohánytermékek ipari előállításának fenntartása érdekében a nyers- és félig feldolgozott dohány Kanári-szigetekre történő behozatalának évi 20 000 tonna kierezett nyersdohánynak megfelelő határig továbbra is vámmentesnek kell maradnia.

(23)

Ezen rendelet végrehajtása a legkülső régiók által élvezett eddigi egyedi támogatások szintjét nem érintheti. Ezért a szükséges intézkedések végrehajtásához a tagállamoknak rendelkezniük kell a Közösség által az egyes mezőgazdasági termékek tekintetében Franciaország tengerentúli megyéinek javára egyedi intézkedések bevezetéséről szóló, 2001. június 28-i 1452/2001/EK tanácsi rendelet (Poseidom) (11), az 1453/2001/EK tanácsi rendelet, és az egyes mezőgazdasági termékek tekintetében a Kanári-szigetek javára egyedi intézkedések bevezetéséről szóló, 2001. június 28-i 1454/2001/EK tanácsi rendelet (Poseican) (12) keretén belül már megítélt támogatásnak megfelelő összegekkel, valamint a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK tanácsi rendelet (13), a juhhús és kecskehús piacának közös szervezéséről szóló, 2001. december 19-i 2529/2001/EK tanácsi rendelet (14) és a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendelet (15) keretén belül a legkülső régiókon letelepedett állattenyésztőknek megítélt összegekkel, végezetül a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK tanácsi rendelet (16) 5. cikke alapján Franciaország Réunion tengerentúli megyéjének rizsellátására megítélt összegekkel. A legkülső régiók mezőgazdasági termelésének új támogatási rendszerét, amelyet e rendelet hoz létre, össze kell hangolni az ugyanezen termékeknek a Közösség többi részében érvényben lévő támogatásaival.

(24)	Az 1452/2001/EK, az 1453/2001/EK és az 1454/2001/EK rendelet hatályát veszti. Ennek megfelelően a vonatkozó rendszerek összehangolásának biztosítása érdekében módosítani kell az 1782/2003/EK rendeletet, valamint az 1785/2003/EK rendeletet.

(25)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (17) összhangban kell elfogadni.

(26)

Az e rendelet által előirányzott programok alkalmazását a Bizottság által a jóváhagyásukról küldött értesítéssel meg kell kezdeni. A programok ezen időpontban való elindításának lehetővé tétele érdekében a tagállamok és a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy minden előkészítő intézkedést megtegyenek az e rendelet hatálybalépése és a programok alkalmazása közötti időszakban,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

HATÁLY

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet egyedi intézkedéseket állapít meg a mezőgazdaság területén azon nehézségek orvoslására, amelyek az Uniónak a Szerződés 299. cikke (2) bekezdésében említett régiói, (a továbbiakban: legkülső régiók) távoli és legkülső fekvéséből, szigetjellegéből, kis területéből, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyaikból, valamint néhány terméktől való függéséből fakadnak.

II. CÍM

EGYEDI ELLÁTÁSI SZABÁLYOK

2. cikk

Előzetes ellátási mérleg

(1)   Az egyedi ellátási rendszert azon mezőgazdasági termékek tekintetében kell bevezetni, amelyeket a Szerződés I. mellékletében felsorol, és amelyek a legkülső régiókban az emberi fogyasztás vagy más termékek előállítása tekintetében, illetve mezőgazdasági inputanyagként alapvető fontosságúak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett termékeknek az ellátási szükségletek kielégítéséhez szükséges mennyiségéről minden évben előzetes ellátási mérleget kell készíteni. Külön előzetes mérleg készíthető a helyi piacra, a Közösség többi részébe irányuló hagyományos továbbszállításra, valamint a regionális kereskedelem vagy a hagyományos kereskedelem keretében történő kivitelre szánt termékeket csomagoló vagy feldolgozó vállalkozások szükségleteinek felmérésére.

3. cikk

A szabályok működése

(1)   Az egyedi ellátási szabályok hatálya alá tartozó, harmadik országokból származó termékek legkülső régiókba irányuló közvetlen behozatala az előzetes ellátási mérleg által meghatározott mennyiségig vámmentes.

Azon termékek, amelyeket a Közösség vámterületére aktív feldolgozás vagy vámraktározási eljárás keretében léptettek be, e cím alkalmazásában közvetlenül harmadik országból behozott termékeknek tekintendők.

(2)   A 2. cikk (2) bekezdésével összhangban megállapított szükségletek fedezésének biztosítására, figyelembe véve az árat és a minőséget, valamint a Közösség ellátásban való részesedésének fenntartása mellett, támogatást kell nyújtani a legkülső régióknak az állami intervenciós készleten lévő, vagy a közösségi piacon hozzáférhető közösségi termékekkel történő ellátására.

A támogatást valamennyi érintett termékfajta esetében a legkülső régiókba történő szállítás többletköltségeire, valamint a harmadik országokba irányuló export esetében alkalmazandó árakra és – a feldolgozásra szánt termékek és a mezőgazdasági inputanyagok esetében – a szigetjellegből és a legkülső fekvésből adódó többletköltségekre való tekintettel kell meghatározni.

(3)   Az egyedi ellátási szabályok végrehajtása során különösen a következőket kell figyelembe venni:

a)	a legkülső régiók sajátos szükségletei, valamint a feldolgozásra szánt termékek és a mezőgazdasági inputanyagok esetében a minőségi követelmények;

b)	a Közösség más részeivel folytatott kereskedelem;

c)	a javasolt támogatás gazdasági vonatkozása.

(4)   Az egyedi ellátási szabályok értelmében a jogosultság ahhoz a feltételhez kötött, hogy az importvám alóli mentességből, vagy a támogatásból származó gazdasági előnyből a végfelhasználó ténylegesen részesüljön.

4. cikk

Harmadik országokba irányuló kivitel és a Közösség többi részébe történő szállítás

(1)   Az egyedi ellátási szabályok hatálya alá tartozó termékek harmadik országokba történő kivitele, vagy a Közösség más részeibe történő szállítása kizárólag a 26. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárás szerint megállapított feltételek teljesülése esetén engedélyezhető.

Ezek a feltételek magukban foglalják a 3. cikk (1) bekezdésében említett termékek esetében az importvám megfizetését, vagy a 3. cikk (2) bekezdésében említett termékek esetében az egyedi ellátási szabályok címén kapott támogatás visszafizetését.

Ezek a feltételek magukban foglalják a 3. cikk (1) bekezdésében említett termékek esetében az importvám megfizetését, vagy a 3. cikk (2) bekezdésében említett termékek esetében az egyedi ellátási szabályok címén kapott támogatás visszafizetését.

(2)   Az (1) bekezdésben említett korlátozás nem alkalmazandó azokra a legkülső régiókban feldolgozott termékekre, amelyek az egyedi ellátási szabályok hatálya alá tartozó termékek felhasználásával készültek, és amelyeket:

a)

harmadik országokba exportálnak vagy a Közösség többi részébe szállítanak, a hagyományos kivitelt és hagyományos szállítást meg nem haladó mennyiségben. Ezeket a mennyiségeket a Bizottság a 26. cikk (2) bekezdésben említett eljárással összhangban, az 1989, 1990 és 1991-es évek átlagos exportja és szállítása alapján határozza meg;

b)	regionális kereskedelem keretében, a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott célállomásoknak és feltételeknek megfelelően harmadik országokba exportálnak;

c)	az Azori-szigetekről Madeirára, valamint Madeiráról az Azori-szigetekre szállítanak;

d)	Madeiráról a Kanári-szigetekre vagy a Kanári-szigetekről Madeirára szállítanak.

E termékek vonatkozásában semmilyen export-visszatérítés nem nyújtható.

(3)   A (2) bekezdés a) pontjától eltérve a következő években legfeljebb az alábbi mennyiségű cukor (1701 KN-kód) szállítható az Azori-szigetekről a Közösség többi részébe:

—	:	2006-ban	:	3 000 tonna,
—	:	2007-ben	:	2 285 tonna,
—	:	2008-ban	:	1 570 tonna,
—	:	2009-ben	:	855 tonna.

5. cikk

Cukor

(1)   Az 1260/2001/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett időtartam alatt, az említett rendelet 13. cikke szerinti C cukor – amelyet a kvótán felüli cukortermelésre vonatkozó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 1981. szeptember 14-i 2670/81/EGK bizottsági rendelet (18) megfelelő rendelkezéseivel összhangban exportálnak, és amelyet fogyasztás céljából az 1701 KN-kód alá tartozó fehér cukorként léptetnek be Madeirára és a Kanári-szigetekre, valamint finomítás és fogyasztás céljából az 1701 12 10 KN-kód alá tartozó nyerscukorként az Azori-szigetekre – az e rendelet feltételeiben foglaltak szerint, az e rendelet 2. cikkében említett előzetes ellátási mérleg keretében mentesül az importvám alól.

(2)   Az Azori-szigetek nyerscukor-szükségletének meghatározásakor figyelembe kell venni a helyi cukorrépa-termesztés fejlődését. Az ellátási szabályok hatálya alá tartozó mennyiségeket úgy kell meghatározni, hogy az Azori-szigeteken évente előállított finomított cukor mennyisége ne haladja meg a 10 000 tonnát.

6. cikk

Tejalapú készítmények

A 2. cikktől eltérve, a 2006. január 1. és 2009. december 31. közötti időszakban a Kanári-szigetek számára továbbra is nyitott az 1901 90 99 és a 2106 90 92 KN-kód alá tartozó, ipari feldolgozásra szánt tejalapú készítményekkel való ellátás lehetősége, 800 tonna/év, illetve 45 tonna/év mennyiségig. A Közösségből történő ellátásra e két termék tekintetében nyújtott támogatás nem haladhatja meg a 210 EUR/tonnát, illetve az 59 EUR/tonnát, és ezen támogatásoknak a 23. cikkben említett maximális összeg részét kell képezniük.

7. cikk

A Réunionba irányuló rizsimport

A Franciaország Réunion tengerentúli megyéjébe irányuló és ottani fogyasztásra szánt, 1006 10, 1006 20 és 1006 40 00 KN-kódok alá tartozó termékek importjára nem vethető ki vám.

8. cikk

A szabályok alkalmazására vonatkozó részletes szabályok

E cím alkalmazásának részletes szabályait a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni. Az egyedi ellátási szabályok alá tartozó különböző termékek vonatkozásában ezek a szabályok határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek keretében a tagállamok módosíthatják a termékek mennyiségét és a termékekhez minden évben hozzárendelt források felhasználását, valamint szükség esetén egy behozatali vagy szállítási engedélyrendszer létrehozását.

III. CÍM

INTÉZKEDÉSEK A HELYI MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK TÁMOGATÁSÁRA

9. cikk

Támogatási program

(1)   A legkülső régiók számára egyedi intézkedéseket tartalmazó közösségi támogatási programokat kell létrehozni, a Szerződés III. része II. címének hatálya alá tartozó helyi mezőgazdasági termelés javára.

(2)   A közösségi támogatási programok az érintett tagállam által legmegfelelőbbnek ítélt földrajzi szinten kerülnek kialakításra. A programokat az adott tagállam által kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságok dolgozzák ki, és azokat a tagállam a megfelelő területi szintű hatáskörrel rendelkező hatóságokkal és szervezetekkel folytatott egyeztetést követően eljuttatja a Bizottsághoz.

(3)   Minden egyes legkülső régió részére csak egy közösségi támogatási program nyújtható be.

10. cikk

Intézkedések

A közösségi támogatási programok a minden egyes legkülső régióban folytatott helyi mezőgazdasági termelés folyamatosságának és fejlődésének biztosításához szükséges intézkedéseket tartalmazzák.

11. cikk

Összeegyeztethetőség és összhang

(1)   A támogatási programok keretében hozott intézkedéseknek összhangban kell lenniük a közösségi joggal, a többi közösségi politikával és az ezek alapján tett intézkedésekkel.

(2)   Biztosítani kell, hogy a támogatási programok keretében hozott intézkedések összhangban legyenek a közös mezőgazdasági politika egyéb eszközei címén megvalósított intézkedésekkel, különösen a közös piacszervezések, a vidékfejlesztés, a termékminőség, az állatokkal való jó bánásmód és a környezetvédelem terén.

Különösképpen, e rendelet keretében egyetlen intézkedés sem finanszírozható az alábbiak közül:

a)	közös piacszervezés keretében bevezetett támogatási, vagy segélyezési rendszerek kiegészítő támogatása, kivéve, ha azt rendkívüli, objektív kritériumokkal alátámasztott szükségszerűség indokolja;

b)	kutatási projektek, vagy kutatási projektek támogatását célzó intézkedések, valamint az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozat (19) keretében közösségi támogatásra jogosult intézkedések támogatása;

c)	az 1257/1999/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (20) hatálya alá tartozó intézkedések támogatása.

12. cikk

A közösségi támogatási programok tartalma

Egy közösségi támogatási programnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)

a kérdéses mezőgazdasági termelés helyzetének a rendelkezésre álló értékelések eredményeinek figyelembevételével készített, az egyenlőtlenségeket, a hiányosságokat és a fejlesztési lehetőségeket, valamint az 1452/2001/EK, 1453/2001/EK és 1454/2001/EK rendeletek keretében felhasznált pénzügyi források és végrehajtott tevékenységek legfontosabb eredményeit bemutató, számszerűsített leírása;

b)	a javasolt stratégia leírása, prioritások meghatározása és számszerűsített célkitűzések, valamint a gazdasági, környezeti és szociális – ideértve a foglalkoztatást is – területen várható hatások felmérése;

c)

a tervezett intézkedések leírása, különös tekintettel a program megvalósítása érdekében folyósítandó támogatásokra, valamint adott esetben az érintett intézkedések előkészítésével, megvalósításával vagy módosításával kapcsolatos tanulmányokra, bemutatóprojektekre, képzési tevékenységre és technikai segítségnyújtásra vonatkozó igényekről szóló információkra;

d)	az intézkedések megvalósításának ütemterve és a mobilizálandó forrásokat összefoglaló általános, pénzügyimutató-táblázat;

e)	a különféle programintézkedések összeegyeztethetőségének és összhangjának igazolása, valamint a nyomonkövetés és az értékelés céljából alkalmazott kritériumok és mennyiségi mutatók meghatározása;

f)

a programok hatékony és megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében hozott rendelkezések, ide értve a tájékoztatás-, a nyomonkövetési és az értékelési tevékenységet is, valamint az értékelést szolgáló mennyiségi mutatók meghatározása, valamint az ellenőrzésekre és a szankciókra vonatkozó rendelkezések;

g)	a programok végrehajtásában hatáskörrel rendelkező hatóságok és felelős szervezetek, valamint a megfelelő szintű kapcsolódó hatóságok vagy szervek és társadalmi-gazdasági partnerek megnevezése, valamint a lefolytatott egyeztetések eredménye.

13. cikk

Nyomonkövetés

A közösségi támogatási programok végrehajtása hatékony nyomonkövetésének biztosításához szükséges eljárások, valamint fizikai és pénzügyi mutatók a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kerülnek meghatározásra.

IV. CÍM

KÍSÉRŐ INTÉZKEDÉSEK

14. cikk

Embléma

(1)   A legkülső régiókra jellemző minőségi mezőgazdasági, természetes vagy feldolgozott termékek köztudatba történő fokozott bevezetésének és fogyasztásának elterjesztése céljából embléma kerül bevezetésre.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt embléma alkalmazási feltételeire az érintett szakmai szervezetek tesznek javaslatot. E javaslatokat a nemzeti hatóságok véleményükkel együtt – jóváhagyás céljából – eljuttatják a Bizottsághoz.

Az embléma használatát egy hatóság vagy egy, a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok által elismert szerv követi nyomon.

15. cikk

Vidékfejlesztés

(1)   A legkülső régiókban az 1257/1999/EK rendelet 7. cikkétől eltérve, a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK rendelet (21) 18. cikkének (3) bekezdésében és 19. cikkének (4) bekezdésében említett programkiegészítő dokumentumban meghatározandó kis üzemméretű gazdaságok tekintetében a tevékenységi kör változatosabbá tételét, a szerkezetátalakítást vagy a fenntartható mezőgazdaság felé való elmozdulást ösztönözni kívánó beruházások esetében a támogatás teljes – a támogatható beruházás volumenének százalékában kifejezett – összegének maximális mértéke nem haladhatja meg a 75 %-ot.

(2)   A legkülső régiókban az 1257/1999/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, az olyan vállalkozásokban megvalósítandó beruházások tekintetében, amelyek az 1260/1999/EK rendelet 18. cikkének (3) bekezdésében és 19. cikkének (4) bekezdésében említett programkiegészítő dokumentumban meghatározandó ágazatokban főként a helyi termelésből származó mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkoznak, a támogatás teljes összege – a támogatható beruházás volumenének százalékában kifejezett – nem haladhatja meg a 65 %-ot. Azonos feltételek mellett a kis- és középvállalkozások tekintetében nyújtott támogatás összértéke nem haladhatja meg a 75 %-ot.

(3)   Az 1257/1999/EK rendelet 29. cikkének (3) bekezdésében előírt korlátozás nem alkalmazandó Franciaország tengerentúli megyéi, az Azori-szigetek és Madeira területén található trópusi vagy szubtrópusi erdők, valamint fás területek esetében.

(4)   Az 1257/1999/EK rendelet 24. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, az ugyanezen rendelet mellékletében szereplő, közösségi támogatás által támogatható évi legnagyobb összegek kétszeresükre növelhetők az Azori-szigetek tavainak védelmére irányuló intézkedés, valamint a mezőgazdasági földterületek tájképének és hagyományos jellegzetességeinek, – így különösen a madeirai teraszokat tartó kőfalaknak – a megóvására irányuló intézkedés esetében.

(5)   Az e cikk értelmében tervezett intézkedések összefoglaló leírását adott esetben az e régiókra vonatkozó, az 1260/1999/EK rendelet 18. és 19. cikkében említett programok tartalmazzák.

16. cikk

Állami támogatások

(1)   A Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó azon mezőgazdasági termékekre vonatkozóan, amelyekre a Szerződés 87., 88. és 89. cikkét kell alkalmazni, a Bizottság működési támogatást engedélyezhet az e termékeket termelő, feldolgozó és forgalmazó ágazatokban, a legkülső régiókban folytatott gazdálkodásra jellemző, a távoli, elszigetelt és legkülső fekvésből eredő sajátos megkötöttségek enyhítése céljából.

(2)   A tagállamok kiegészítő támogatást nyújthatnak az e rendelet III. címében említett közösségi támogatási programok végrehajtásához. Ebben az esetben az állami támogatást – e programok részeként – e rendelettel összhangban a tagállamoknak be kell jelenteniük és azt a Bizottságnak jóvá kell hagynia. Az így bejelentett támogatás a Szerződés 88. cikke (3) bekezdése első mondatának értelmében bejelentettnek minősül.

17. cikk

Növény-egészségügyi programok

(1)   Franciaország és Portugália a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezetek elleni védelemre irányuló programokat nyújt be a Bizottsághoz Franciaország tengerentúli megyéire, illetve az Azori-szigetekre és Madeirára vonatkozóan. A programok megjelölik az elérendő célokat, a meghozandó intézkedéseket, valamint ezek időtartamát és költségeit kell meghatározni. Az e cikk alapján benyújtott programok nem érintik a banán védelmére vonatkozó intézkedéseket.

(2)   A Közösség a régiók helyzetének technikai elemzése alapján járul hozzá az (1) bekezdésben előírt programok finanszírozásához.

(3)   A (2) bekezdésben említett közösségi pénzügyi hozzájárulást és a támogatás összegét a 26. cikk (1) és (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban kell meghatározni. A közösségi finanszírozással támogatható intézkedéseket ugyanezen eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

Ez a hozzájárulás a támogatható kiadások 60 %-áig terjedhet Franciaország tengerentúli megyéi, valamint 75 %-ig az Azori-szigetek és Madeira esetében. A kifizetés a Franciaország és Portugália által szolgáltatott dokumentáció alapján történik. Szükség esetén a Bizottság saját jogkörében ellenőrzéseket szervezhet, amelyeket a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelv (22) 21. cikkében említett szakértők végezhetnek el.

18. cikk

Bor

(1)   A a bor és a szőlőmust megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet (23) II. címének II. fejezetét és III. címének I. és II. fejezetét, valamint a a termelési potenciálra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2000. május 31-i 1227/2000/EK bizottsági rendelet (24) III. fejezetét nem kell alkalmazni az Azori-szigetekre és Madeirára.

(2)   Az 1493/1999/EK rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében foglaltaktól eltérve, a tiltott közvetlenül termő hibrid szőlőfajták (Noah, Othello, Isabelle, Jacquez, Clinton és Herbemont) Azori-szigetek és Madeira régióiban szüretelt termése felhasználható bor előállítására, amely csak e régiókban forgalmazható.

2013. december 31-ig Portugáliának – adott esetben az 1493/1999/EK rendelet II. címének III. fejezetében előírt támogatás segítségével – fokozatosan fel kell számolnia a tiltott közvetlenül termő hibrid szőlőfajtákkal beültetett szőlőültetvényeket.

Portugáliának minden évben értesítenie kell a Bizottságot a tiltott közvetlenül termő hibrid szőlőfajtákkal telepített területek átállítása és szerkezetátalakítása terén elért eredményekről.

(3)   Az 1439/1999/EK rendelet II. címének II. fejezetét és III. címét, valamint az 1227/2000/EK rendelet III. fejezetét nem kell alkalmazni a Kanári-szigetekre, az 1439/1999/EK rendelet 30. cikkében említett krízislepárlás kivételével, amennyiben minőségi problémák a piac rendkívüli zavarához vezetnek.

19. cikk

Tej

(1)   Az 1999/2000-es gazdasági évtől kezdődően a kiegészítő illetéknek az 1788/2003/EK rendelet 4. cikkében említett termelők közötti megosztása céljából csak azokat – az említett rendelet 5. cikkének c) pontja értelmében – az Azori-szigeteken letelepedett és ott gazdálkodó termelőket kell a túltermelésben közreműködőnek tekinteni, akik az e bekezdés harmadik albekezdésében említett mértékkel megnövelt referenciamennyiségüket túllépő mennyiséget értékesítenek.

A kiegészítő illetéket azokra a mennyiségekre kell fizetni, amelyek a fent említett mértékkel megnövelt referenciamennyiségen felül a fel nem használt mennyiségeknek – az 1788/2003/EK rendelet 5. cikke c) pontjában említett, az Azori-szigeteken letelepedett és ott gazdálkodó összes termelő közötti – referenciamennyiség megemeléséből következő különbségen belüli, az egyes termelők rendelkezésére álló referenciamennyiséggel arányos újrakiosztása után fennmaradnak.

Az első albekezdésben említett mérték az 1999/2000 és 2004/2005 közötti gazdálkodási időszakra vonatkozó 73 000 tonna, valamint a 2005/2006-os gazdálkodási évtől kezdődően érvényes 23 000 tonna, valamint a 2000. március 31-én az egyes üzemekben rendelkezésre álló referenciamennyiségek összege közötti aránnyal egyezik meg. Ez a mérték minden termelőre csak a számára 2000. március 31-én rendelkezésre álló referenciamennyiségig alkalmazható.

(2)   Az értékesített tej vagy tejjel egyenértékű termék referenciamennyiségét meghaladó, de az (1) bekezdésben említett mértéket az ugyanazon bekezdésben említett újrakiosztás utáni megfelelő mennyiségét nem kell figyelembe venni egy esetleges, az 1788/2003/EK rendelet 1. cikkével összhangban kiszámított, portugál túltermelés megállapításánál.

(3)   A tehéntejtermelőkre vonatkozó kiegészítő illetéknek az 1788/2003/EK rendeletben előírt rendszerét nem kell alkalmazni sem Franciaország tengerentúli megyéire, sem – a helyben megtermelt 4 000 tonnányi tejmennyiségig – Madeirára.

(4)   A tej- és tejtermékpiac közös szervezésének a fogyasztói tejre vonatkozó kiegészítő szabályairól szóló, 1997. december 18-i 2597/97/EK tanácsi rendelet (25) 2. és 3. cikkétől eltérve, valamint a helyi fogyasztási szükségletek keretein belül, a Közösségből származó tejporból előállított UHT-tej termelését Madeirán engedélyezni kell, amennyiben ez az intézkedés biztosítja, hogy a helyben megtermelt tej begyűjtésre és értékesítésre kerül. Ez a termék csak helyi fogyasztást szolgálhat.

Az e bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 26. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban kell meghatározni. Ezek a szabályok pontosítják az első albekezdésben említett, tejporból készített UHT-tejhez hozzáadandó helyben termelt friss tej mennyiségét.

20. cikk

Állattenyésztés

(1)   Amíg a helyi fiatal hímivarú szarvasmarhák száma Franciaország tengerentúli megyéiben és Madeirán nem éri el a helyi marhahústermelés fenntartásához és fejlesztésének biztosításához szükséges szintet, be kell vezetni a harmadik országokból származó szarvasmarhák az 1254/1999/EK rendelet 30. cikkében említett vámok alkalmazása nélküli importjának lehetőségét Franciaország tengerentúli megyéiben és Madeirán történő helyi hizlalás és fogyasztás céljára.

A 3. cikk (4) bekezdését és a 4. cikk (1) bekezdését kell alkalmazni az e bekezdés első albekezdésében foglalt mentességben részesülő érintett állatokra.

(2)   Az (1) bekezdésben említett mentességben részesülő állatok számát akkor kell meghatározni, amikor a helyi termelés fejlődését figyelembe véve a behozatal szükségessége indokolt. Ezeket a számokat, valamint e cikk alkalmazásának részletes szabályait, beleértve különösen a hizlalási időszak legrövidebb időtartamát, a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani. Ilyen állatok tekintetében elsőbbséget kell biztosítani azoknak a termelőknek, akik hizlalásra tartott állatainak legalább 50 %-a helyi eredetű.

(3)   Az 1782/2003/EK rendelet 67. cikkének és 68. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontja alkalmazásában Portugália csökkentheti a juh- és kecskehúsra vonatkozó kifizetések, valamint az anyatehénre vonatkozó támogatások nemzeti felső határát. Ebben az esetben, a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a megfelelő összeget a fent említett rendelkezések szerint megállapított felső határról át kell csoportosítani a 23. cikk (2) bekezdésének második francia bekezdésében szereplő pénzügyi felosztásra.

21. cikk

A dohánytermesztéshez nyújtott állami támogatás

Spanyolország engedélyt kap arra, hogy a nyersdohány piacának közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 2075/92/EGK rendelet (26) I. címében előírt támogatás mellett dohánytermesztési támogatást nyújtson a Kanári-szigeteknek. A támogatás nem eredményezhet megkülönböztetést a szigetek termelői között.

E támogatás összege nem haladhatja meg a 2 980,62 EUR/tonna összeget. Kiegészítő támogatás legfeljebb évi 10 tonnáig fizethető.

22. cikk

A dohányra vonatkozó vámmentesség

(1)   Nem kell alkalmazni vámot a következő, a Kanári-szigetekre közvetlenül importált nyers- és félig feldolgozott dohányfélékre:

a)	a 2401 KN-kód alá tartozó dohány, valamint

b)

a következő vámtarifa-alszám alá tartozó dohányfélék: — 2401 10 leveles dohány, — 2401 20 részben, vagy teljesen kierezett nyersdohány, — ex 2401 20 külső fedőlevél szivarhoz raklapon, hengerben, dohányáru előállításához, — 2401 30 dohányhulladék, — ex 2402 10 szivar fedőlevél nélkül, — ex 2403 10 vágott dohány (kész dohánykeverék cigaretta, szivarka és szivar előállításához), — ex 2403 91 homogenizált vagy visszanyert dohány, levél vagy fólia formájában is, — ex 2403 99 expandált dohány.

Az első albekezdésben előírt mentesség a dohánytermékek helyi előállítására szánt termékekre vonatkozik, 20 000 tonna egyenértékű kierezett nyersdohány éves behozatali határig.

(2)   E cikk részletes alkalmazási szabályait a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

V. CÍM

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

23. cikk

Pénzügyi források

(1)   Az e rendeletben előírt intézkedések a 15. cikkben foglalt intézkedések kivételével a 2006. december 31-ig terjedő időszakban a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet (27) 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a mezőgazdasági piacok stabilizálására irányuló intervenciónak minősülnek. 2007. január 1-jétől ugyanezen intézkedések a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (28) 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a mezőgazdasági piacok szabályozására irányuló intervenciónak minősülnek.

(2)   A Közösség az e rendelet II. és III. címében előírt intézkedéseket évente legfeljebb a következő összeggel finanszírozza:

—	:	Franciaország tengerentúli megyéi	:	84,7 millió EUR,
—	:	Azori-szigetek és Madeira	:	77,3 millió EUR,
—	:	Kanári-szigetek	:	127,3 millió EUR.

(3)   A II. címben előírt programok éves finanszírozása nem haladhatja meg a következő összegeket:

—	:	Franciaország tengerentúli megyéi	:	20,7 millió EUR,
—	:	Azori-szigetek és Madeira	:	17,7 millió EUR,
—	:	Kanári-szigetek	:	72,7 millió EUR.

(4)   2006-ra vonatkozóan a (2) és (3) bekezdésben említett éves összegeket az e rendelettel összhangban végrehajtott, a 29. cikkben említett intézkedések során felmerült bármely kiadás összegével csökkenteni kell.

VI. CÍM

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

(1)   A tagállamok a 23. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt pénzügyi felosztás keretében legkésőbb 2006. április 14-ig benyújták egy átfogó program tervezetét a Bizottságnak.

A programtervezet tartalmazza a 2. cikk (2) bekezdésében említett előzetes ellátási mérleg tervezetét – a termékek és azok mennyiségének megjelölésével és a Közösség által nyújtott ellátási támogatás összegével –, valamint a 9. cikk (1) bekezdésében említett, a helyi termelés támogatását szolgáló program tervezetét.

(2)   A Bizottság a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban legkésőbb a benyújtást követő négy hónapon belül értékeli a javasolt átfogó programokat, valamint határoz a jóváhagyásukról.

(3)   Az egyes átfogó programokat a Bizottság által az érintett tagállamnak a jóváhagyásról küldött értesítés időpontjától kezdődően kell alkalmazni.

25. cikk

A végrehajtás szabályai

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 26. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban kell elfogadni. Az intézkedések különösen tartalmazzák:

—	azon feltételek, amelyek keretében a tagállamok módosíthatják az ellátási támogatás mennyiségét és szintjét, valamint a támogatási intézkedéseket vagy a helyi termelés támogatására elkülönített források elosztását,

—	azon az ellenőrzésekre és a szankciókra vonatkozó alapvető előírások rendelkezések, amelyeket a tagállamoknak alkalmazniuk kell,

—

a 12. cikk c) pontjában említett tanulmányokra, bemutatóprojektekre, képzési tevékenységre és technikai segítségnyújtásra vonatkozó intézkedések és támogatható összegek meghatározását, a 23. cikk (1) bekezdése értelmében, valamint ezen intézkedések finanszírozásának az egyes programok teljes összegéből számított legnagyobb százalékos arányát.

26. cikk

Irányítóbizottság

(1)   A Bizottság munkáját – e rendelet 15. cikkének végrehajtása kivételével, amelynek során a munkát az 1260/1999/EK rendelet 50. cikke által létrehozott Agrárstrukturális és Vidékfejlesztési Bizottság, az e rendelet 17. cikk végrehajtásában pedig a 76/894/EGK (29) határozat által létrehozott Növény-egészségügyi Állandó Bizottság segíti – az 1782/2003/EK rendelet 144. cikke által létrehozott Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottsága segíti.

(2)   E bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időszak egy hónap.

(3)   E bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikk (6) bekezdésében megállapított időszak 3 hónap.

27. cikk

Nemzeti intézkedések

A tagállamok meghozzák az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges intézkedéseket, különös tekintettel az ellenőrzésekre és a közigazgatási szankciókra, és ezekről tájékoztatják a Bizottságot.

28. cikk

Tájékoztatás és jelentések

(1)   A tagállamok minden évben legkésőbb február 15-ig tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy a rendelkezésükre álló előirányzatokból a következő évben mekkora összeget szándékoznak felhasználni az e rendeletben foglalt programok megvalósítására.

(2)   A tagállamok legkésőbb minden év július 31-ig éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az e rendeletben előírt intézkedések előző évi végrehajtásáról.

(3)   Legkésőbb 2009. december 31-ig, és azt követően ötévenként a Bizottság – adott esetben megfelelő javaslatokkal együtt – általános, az e rendelet alkalmazása során elért eredmények hatását bemutató jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

29. cikk

Hatályon kívül helyezések

Az 1452/2001/EK, 1453/2001/EK és 1454/2001/EK rendelet hatályát veszti.

A fent említett rendeletekre való hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni, és az I. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

30. cikk

Átmeneti intézkedések

A Bizottság a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban átmeneti intézkedéseket hozhat a 2005-ben hatályban lévő szabályokról az e rendelet által bevezetett rendelkezésekre történő zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében.

31. cikk

Az 1782/2003/EK rendelet módosítása

Az 1782/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 70. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép: „b) a VI. mellékletben felsorolt minden más olyan közvetlen kifizetés, amelyet a referencia-időszakban Franciaország tengerentúli megyéiben, az Azori-szigeteken, Madeirán, a Kanári-szigeteken és az égei-tengeri szigeteken ítéltek oda a mezőgazdasági termelőknek, valamint a referencia-időszakban a 2019/93/EGK rendelet 6. cikke alapján odaítélt közvetlen kifizetések.”; b) a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2)   A 2019/93/EGK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok az e cikk (1) bekezdésében foglalt közvetlen kifizetéseket az e rendelet 64. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határokon belül, az e rendelet IV. címének 3., 6., valamint 7–13. fejezetében, és a 2019/93/EGK rendelet 6. cikkében megállapított feltételek mellett ítélik oda.”;

2.

A 71. cikk (2) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2)   E rendelet 70. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, az átmeneti időszak során az érintett tagállam a VI. mellékletben foglalt valamennyi közvetlen kifizetést az e rendelet IV. címének 3., 6., valamint 7–13. fejezetében, és a 2019/93/EGK rendelet 6. cikkében megállapított feltételek mellett alkalmazza, az e rendelet 41. cikkében említett nemzeti felső határban az e közvetlen kifizetések alkotóelemének megfelelő költségvetési felső határokon belül, amelyeket az e rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.”;

3.	Az I. és a VI. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

32. cikk

Az 1785/2003/EK rendelet módosítása

Az 1785/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	az 5. cikket el kell hagyni;

2.	a 11. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

33. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet azEurópai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet azonban az egyes érintett tagállamok esetében attól az időponttól kell alkalmazni, amikor a Bizottság a 24. cikk (1) bekezdésében említett átfogó programra vonatkozó jóváhagyásáról értesítést küld, a 24., 25., 26., 27. és 30. cikk kivételével, amelyet a rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni, valamint a 4. cikk (3) bekezdésének kivételével, amelyet 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL C 231., 2005.9.20., 75. o.

(4)  HL L 217., 1992.7.31., 71. o. A 21/2002/EK rendelettel (HL L 8., 2002.1.11., 15. o.) hatályon kívül helyezett rendelet.

(5)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.) módosított rendelet.

(6)  HL L 160., 1999.6.26., 80. o. A legutóbb a 2223/2004/EK rendelettel (HL L 379., 2004.12.24., 1. o.) módosított rendelet.

(7)  HL L 270., 2003.10.21., 123. o. A legutóbb a 2217/2004/EK rendelettel (HL L 375., 2004.12.23., 1. o.) módosított rendelet.

(8)  HL L 198., 2001.7.21., 26. o. A legutóbb az 1690/2004/EK rendelettel (HL L 305., 2004.10.1., 1. o.) módosított rendelet.

(9)  HL L 8., 2004.1.14., 1. o.

(10)  HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb a 2183/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 347., 2005.12.30., 56. o.) módosított rendelet.

(11)  HL L 198., 2001.7.21., 11. o. A legutóbb az 1690/2004/EK rendelettel (HL L 305., 2004.10.1., 1. o.) módosított rendelet.

(12)  HL L 198., 2001.7.21., 45. o. A legutóbb az 1690/2004/EK rendelettel módosított rendelet.

(13)  HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(14)  HL L 341., 2001.12.22., 3. o. Az 1913/2005/EK rendelettel módosított rendelet.

(15)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(16)  HL L 270., 2003.10.21., 96. o.

(17)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(18)  HL L 262., 1981.9.16., 14. o. A legutóbb a 95/2002/EK rendelettel (HL L 17., 2002.1.19., 37. o.) módosított rendelet.

(19)  HL L 224., 1990.8.18., 19. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított határozat.

(20)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(21)  HL L 161., 1999.6.26., 1. o. A legutóbb a 173/2005/EK rendelettel (HL L 29., 2005.2.2., 3. o.) módosított rendelet.

(22)  HL L 169., 2000.7.10., 1. o. A legutóbb a 2005/77/EK irányelvvel (HL L 296., 2005.11.12., 17. o.) módosított irányelv.

(23)  HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb a 2165/2005/EK rendelettel (HL L 345., 2005.12.28., 1. o.) módosított rendelet.

(24)  HL L 143., 2000.6.16., 1. o. A legutóbb az 1216/2005/EK rendelettel (HL L 199., 2005.7.29., 32. o.) módosított rendelet.

(25)  HL L 351., 1997.12.23., 13. o. Az 1602/1999/EK rendelettel (HL L 189., 1999.7.22., 43. o.) módosított rendelet.

(26)  HL L 215., 1992.7.30., 70. o. Az 1679/2005/EK rendelettel (HL L 271., 2005.10.15., 1. o.) módosított rendelet.

(27)  HL L 160., 1999.6.26., 103. o. Az 1290/2005/EK rendelettel (HL L 209., 2005.8.11., 1. o.) hatályon kívül helyezett rendelet.

(28)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(29)  HL L 340., 1976.12.9., 25. o.

---

---

---