52017AR4989

Language
- My EUR-Lex
- Sign in
- Register
- My recent searches (0)

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52017AR4989 - EN

Document 52017AR4989

Help

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az európai polgári kezdeményezés

COR 2017/04989

HL C 247., 2018.7.13, p. 62–70 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

13.7.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 247/62

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az európai polgári kezdeményezés

(2018/C 247/10)

Előadó:

Luc Van den Brande (BE/EPP), a Flandria–Európa kapcsolattartó ügynökség tagja

Referenciaszöveg:

COM(2017) 482 final

SWD(2017) 294 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

1. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Tárgy	Tárgy
Ez a rendelet meghatározza, hogy milyen eljárások és feltételek szerint nyújtható be az Európai Bizottságot arra felkérő kezdeményezés, hogy hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra van szükség (a továbbiakban: európai polgári kezdeményezés vagy kezdeményezés).	Ez a rendelet meghatározza, hogy milyen eljárások és feltételek szerint nyújtható be az Európai Bizottságot arra felkérő kezdeményezés, hogy hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra van szükség, összhangban az EUMSZ 288. cikkével (a továbbiakban: európai polgári kezdeményezés vagy kezdeményezés).

Indokolás

Utalunk az Európai Unió működéséről szóló szerződés 288. cikkére, amivel világossá tesszük, hogy egy jogi aktus nemcsak kötelező érvényű rendeletekre, irányelvekre és határozatokra vonatkozik, hanem nem kötelező érvényű ajánlásokra és véleményekre is.

2. módosítás

1. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Tárgy	Tárgy
Ez a rendelet meghatározza, hogy milyen eljárások és feltételek szerint nyújtható be az Európai Bizottságot arra felkérő kezdeményezés, hogy hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra van szükség (a továbbiakban: európai polgári kezdeményezés vagy kezdeményezés).	Ez a rendelet meghatározza, hogy milyen eljárások és feltételek szerint nyújtható be az Európai Bizottságot arra felkérő kezdeményezés, hogy hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra van szükség (a továbbiakban: európai polgári kezdeményezés vagy kezdeményezés).
	A Szerződések végrehajtásához tartozik az is, hogy az EUSZ 48. cikke értelmében a Bizottság javaslatot nyújthat be a Szerződések módosítására.

Indokolás

Az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikke rendelkezik arról, hogy az Európai Bizottság javaslatot nyújthat be a Tanácsnak a Szerződések módosítására. Mivel az ilyen jellegű szerződésmódosítások az Európai Bizottság hatáskörén belül vannak, megfelelőnek kell tekinteni azokat a polgári kezdeményezéseket is, melyek célja egy ilyen jellegű szerződésmódosítás.

3. módosítás

4. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A Bizottság és a tagállamok által nyújtott tájékoztatás és segítség	A Bizottság és a tagállamok által nyújtott tájékoztatás és segítség
Azt követően, hogy a Bizottság a 6. cikknek megfelelően nyilvántartásba vette a kezdeményezést, a kezdeményezés tartalmát lefordítja az Unió valamennyi hivatalos nyelvére a nyilvántartásban való közzététel és a támogató nyilatkozatok gyűjtése során való, e rendeletnek megfelelő felhasználás céljából . A szervezői csoport emellett lefordíthatja a mellékletet az Unió valamennyi hivatalos nyelvére a nyilvántartásban való közzététel céljából, valamint – adott esetben – lefordíthatja a II. mellékletben említett és a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően benyújtott jogiaktus-tervezetet.	Azt követően, hogy a Bizottság a 6. cikknek megfelelően nyilvántartásba vette a kezdeményezést, a kezdeményezés tartalmát lefordítja az Unió valamennyi hivatalos nyelvére a nyilvántartásban való közzététel és a támogató nyilatkozatok gyűjtése során való, e rendeletnek megfelelő felhasználás céljából , beleértve a mellékletet a nyilvántartásban való közzététel céljából, valamint – adott esetben – a II. mellékletben említett és a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően benyújtott jogiaktus-tervezetet.

Indokolás

Észszerűenk tűnik, hogy az Európai Bizottság a kezdeményezés nyilvántartásba vételét követően a mellékletek fordításáról is gondoskodjék, különös tekintettel a jogiaktus-tervezetre, amennyiben az a kezdeményezés részét képezi.

4. módosítás

6. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Nyilvántartásba vétel

(1) Támogató nyilatkozat csak a kezdeményezés Bizottság általi nyilvántartásba vételét követően gyűjthető.

(2) A szervezői csoport a nyilvántartáson keresztül nyújtja be a nyilvántartásba vételi kérelmet a Bizottsághoz.

A kérelem benyújtásával egyidejűleg a szervezői csoport:

a)	az Unió egyik hivatalos nyelvén közli a II. mellékletben említett információkat;

a)	az Unió egyik hivatalos nyelvén közli a II. mellékletben említett információkat;

b)	amennyiben több mint 7 tagból áll, közli, mely hét tag veendő számításba az 5. cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazásában;

b)	amennyiben több mint 7 tagból áll, közli, mely hét tag veendő számításba az 5. cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazásában;

c)	adott esetben közli, hogy az 5. cikk (7) bekezdése szerinti jogi személyt hoztak létre.

c)	adott esetben közli, hogy az 5. cikk (7) bekezdése szerinti jogi személyt hoztak létre.

Az (5) és (6) bekezdés sérelme nélkül, a Bizottság a kérelemről annak benyújtását követően két hónapon belül határoz.

A Bizottság a nyilvántartásba vételi kérelmet egy 7 tagból álló független testület elé terjeszti, amely jogászokból, tudományos szakemberekből és a civil társadalom képviselőiből áll össze. Ezek megvizsgálják a nyilvántartásba vételi kérelem megfelelőségét. Lehetőségük van arra is, hogy meghallgassák a szervezői csoportot. A testület az indoklással ellátott döntését megküldi a Bizottságnak, amely ennek megfelelően dönt.

(3) A Bizottság nyilvántartásba veszi a kezdeményezést, amennyiben:

[…]

(3) A Bizottság nyilvántartásba veszi a kezdeményezést, amennyiben:

[…]

Indokolás

Az új rendelet egyik legfontosabb problémája továbbra is az összeférhetetlenség és az Európai Bizottság monopóliuma az eljárás minden szakaszában. Ezért javasoljuk – összhangban a 2015. évi RB-véleménnyel –, hogy a nyilvántartásba vételről szóló döntés meghozatalával egy független testületet bízzunk meg, amely jogászokból, tudományos szakemberekből és a civil társadalom képviselőiből áll össze.

5. módosítás

8. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Gyűjtési időszak	Gyűjtési időszak
(1) Támogató nyilatkozatok a szervezői csoport által választott időponttól számított legfeljebb 12 hónapos időtartamon belül gyűjthetők (a továbbiakban: gyűjtési időszak), a 11. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül. A szervezői csoport által választott időpont legfeljebb három hónappal követheti a kezdeményezés 6. cikk szerinti nyilvántartásba vételét.	(1) Támogató nyilatkozatok a szervezői csoport által választott időponttól számított legfeljebb 18 hónapos időtartamon belül gyűjthetők (a továbbiakban: gyűjtési időszak), a 11. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül. A szervezői csoport által választott időpont legfeljebb három hónappal követheti a kezdeményezés 6. cikk szerinti nyilvántartásba vételét.
A szervezői csoport legkésőbb a dátumot megelőzően 10 munkanappal értesíti a Bizottságot a választott dátumról.	A szervezői csoport legkésőbb a dátumot megelőzően 10 munkanappal értesíti a Bizottságot a választott dátumról.
Amennyiben a szervezői csoport a gyűjtési időszak kezdetét követő 12 hónapos időszak vége előtt le kívánja zárni a támogató nyilatkozatok gyűjtését, úgy a gyűjtési időszak lezárásának dátumáról értesíti a Bizottságot.	Amennyiben a szervezői csoport a gyűjtési időszak kezdetét követő 18 hónapos időszak vége előtt le kívánja zárni a támogató nyilatkozatok gyűjtését, úgy a gyűjtési időszak lezárásának dátumáról értesíti a Bizottságot.

Indokolás

Egymillió aláírás összegyűjtése komoly feladatot jelent, amely nem oldható meg alapos tájékoztatás és a polgárok figyelmének felhívása nélkül. Rendkívül jól szervezett szervezői csoportra van szükség ahhoz, hogy egy éven belül teljesüljön a végső cél. El kell kerülnünk, hogy csak a transznacionálisan szervezett, nagy nem kormányzati szervezetek tudjanak polgári kezdeményezést indítani. Ezért javasoljuk, hogy hosszabb (18 hónap) legyen a gyűjtési időszak. Ez kevésbé ijeszti el a potenciális kezdeményezőket.

6. módosítás

14. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Közzététel és közmeghallgatás	Közzététel és közmeghallgatás
(1) […]	1. […]
(2) A szervezői csoportnak a kezdeményezés benyújtását követő három hónapon belül lehetőséget kell biztosítani arra, hogy közmeghallgatás keretében bemutassa a kezdeményezést.	(2) A szervezői csoportnak a kezdeményezés benyújtását követő három hónapon belül lehetőséget kell biztosítani arra, hogy közmeghallgatás keretében bemutassa a kezdeményezést.
A közmeghallgatást a Bizottság és az Európai Parlament közösen szervezi, és arra az Európai Parlamentben kerül sor. Az Unió más intézményei és tanácsadó testületei képviselőinek, valamint az érdekelt feleknek is lehetőséget kell biztosítani a közmeghallgatáson való részvételre.	A közmeghallgatást az Európai Parlament szervezi, és arra az Európai Parlamentben kerül sor. Az Unió más intézményei és tanácsadó testületei képviselőinek, a tagállami parlamenteknek, valamint az érdekelt feleknek is lehetőséget kell biztosítani a közmeghallgatáson való részvételre.
A Bizottság és az Európai Parlament biztosítja a releváns köz- és magánérdekek kiegyensúlyozott képviseletét.	Az Európai Parlament biztosítja a releváns érdekek kiegyensúlyozott képviseletét a meghallgatás során .
(3) A közmeghallgatáson a Bizottság megfelelő szinten képviselteti magát.	(3) A közmeghallgatáson a Bizottság megfelelő szinten képviselteti magát.
	(4) A közmeghallgatást követően az Európai Parlament az Európai Bizottságnak címzett ajánlást fogad el, amelyben rögzíti, hogy milyen választ vár el a szóban forgó európai polgári kezdeményezésre.

Indokolás

Az Európai Parlament a legalkalmasabb hely arra, hogy a szervezői csoport ismertesse a kezdeményezését. Ezért logikus, hogy a közmeghallgatás megszervezését teljes egészében az Európai Parlament vállalja. Intézményileg nem indokolható az Európai Bizottság részvétele a szervezésben. Ezzel azt is elérhetjük, hogy a szervezők jobban bízzanak a kezdeményezés átlátható és független kezelésében. Ha a folyamatban a tagállami parlamentek is részt vesznek, nagyobb eséllyel sikerül európai vitát indítanunk.

Fontos, hogy az Európai Parlament a meghallgatás után saját álláspontot alakítson ki az adott kezdeményezésről.

7. módosítás

Új cikk beillesztése a 15. cikk után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	Azokat a kezdeményezéseket, melyek nem kapták meg a 12. cikk (5) bekezdésében említett igazolást, de a gyűjtési időszak határidején belül megszerezték az aláírások 75 %-át, a Bizottság tájékoztatásul megküldi az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Európai Bizottságának.

Indokolás

Az elmúlt évek tapasztalataiból kiderült, hogy több kezdeményezés nem tudott ugyan elegendő számú támogató nyilatkozatot szerezni, de innovatív volt az európai szakpolitikák szempontjából. Ezért kár, hogy veszendőbe megy ezeknek a kezdeményezéseknek a politikai üzenete. Az ilyen kezdeményezések társadalmi és politikai relevanciáját figyelembe véve az Európai Parlament saját kezdeményezéseket dolgozhat ki.

8. módosítás

24. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Felülvizsgálat	Felülvizsgálat
A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az európai polgári kezdeményezés működését, és legkésőbb e rendelet alkalmazásától számított öt éven belül, valamint azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. A jelentéseket közzé kell tenni.	A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az európai polgári kezdeményezés működését, és legkésőbb e rendelet alkalmazásától számított három éven belül, valamint azt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. A jelentéseket közzé kell tenni.

Indokolás

Fontos, hogy rendszeresen felülvizsgálják a polgári kezdeményezések működését, nemcsak eljárási szempontból, hanem a politikai hatások szempontjából és annak alapján is, hogy miként alakul a polgárok tényleges szerepvállalása a politikákban. A felülvizsgálatot időben el kell végezni, hogy legyen lehetőség kiigazításokra. Ezért alkalmasabb, ha a vizsgálatra háromévente kerül sor. Ha ez a rendelet kudarcot vall, vége az európai polgári kezdeményezésnek.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

2015. október 13-án a Régiók Bizottsága véleményt fogadott el az európai polgári kezdeményezésről (1). A vélemény a 211/2011 rendelet alkalmazása tárgyában az Európai Bizottság által kidolgozott jelentés alapján készült. Mivel a folyamatban lévő eljárás során rendkívül sok és megfontolandó visszajelzés érkezett, a Régiók Bizottsága szorgalmazta az említett rendelet felülvizsgálatát.

Az európai projekt középpontjában az európai emberek állnak. Európai részvételi demokrácián azt kell érteni, hogy az európai polgárokat arra ösztönzik, hogy részt vegyenek az európai politikákban és Európa jövőjének alakításában. A Szerződés (10. cikk (3) bekezdés) minden polgárt felruház azzal a joggal, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében.

Az európai polgári kezdeményezés az európai polgárokat megillető jogok egyike. A kezdeményezés segíthet abban, hogy választ adjunk az Európai Unió érzékelt demokratikus deficitjére, és áthidaljuk az európai polgárok és az európai intézmények és politikai döntéshozók közötti szakadékot. Az EU-ban még mindig tart a gazdasági és bizalmi válság, ezért nagyon fontos, hogy lehetőségeket teremtsünk az uniós polgárok közötti nyílt párbeszédre, és ezzel elkerüljük, hogy az emberek kiábránduljanak az európai projektből. Különösen fontos azon fiatal európaiak bizalmának megnyerése és helyreállítása, akik esetleg elvesztették az európai integrációs folyamatba vetett hitüket. Olyan transznacionális eszközként, amely a polgárokat feljogosítja jogalkotási kezdeményezések benyújtására, az európai polgári kezdeményezés lehetőséget nyújt az EU politikai menetrendjében való szerepvállalásra, és arra törekszik, hogy egész Európára kiterjedő vitát ösztönözzön az európai polgárok számára fontos kérdésekről.

Az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke értelmében az uniós intézményeknek tájékoztatniuk kell a polgárokat és az érdekképviseleti szervezeteket, és lehetővé kell tenniük számukra, hogy az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és ezt nyilvánosan megvitathassák. Ugyanez a cikk egyértelműen előírja az Európai Bizottságnak, hogy széles körű konzultációkat folytasson az érintett felekkel az uniós fellépések koherenciájának és átláthatóságának biztosítása érdekében. A Szerződések szellemiségével összhangban az Európai Bizottságnak figyelembe kellene vennie az „elszámoltathatóságnak” mint a demokrácia és a jó kormányzás előfeltételének alapvető követelményét.

Ahhoz, hogy az európai polgári kezdeményezés az EU demokratikus struktúrájának sikeres részévé váljon, kulcsfontosságú, hogy a sikeres európai polgári kezdeményezések valódi politikai vitákat eredményezzenek, és hogy az uniós intézmények jelentősebb politikai nyomon követést biztosítsanak számukra.

Az európai polgári kezdeményezés nem léphet az Európai Bizottság kezdeményezési jogának helyébe, amely előmozdította az uniós integráció elmélyítését, és amelyet meg kell őrizni. Az európai polgári kezdeményezés a polgárok közötti kölcsönös megértés újabb csatornája, és transznacionális dimenzióval egészíti ki az uniós vitát, ami jó hatással van az uniós intézményi rendszer egészére, ezen belül az Európai Bizottságra is: ezért az európai polgári kezdeményezésben benne rejlik a lehetőség, hogy a „cselekvő demokrácia” kiváló példája legyen.

Az európai polgári kezdeményezés lehetőséget kínál az európai polgároknak arra, hogy részt vegyenek az uniós döntéshozatali folyamatban és befolyást gyakoroljanak az európai politikai menetrendre. Az Európai Bizottságnak azonban, ha fokozni szeretné a civil párbeszédet és közelebb akarja hozni az embereket az európai szakpolitikákhoz, további kezdeményezéseket is ki kell dolgoznia. Az európai polgári kezdeményezést úgy kell tekinteni, mint a részvételi demokrácia céljainak elérését szolgáló eszközök egyikét, de nem kell elvárni, hogy a kezdeményezés automatikusan biztosítsa a nagyközönség bevonását az európai döntéshozatalba.

Figyelmet kell fordítani azokra a lehetőségekre, melyeket a Szerződések biztosítanak a részvételi demokráciával, különösen pedig a vertikális civil párbeszéddel kapcsolatban (2). Annak érdekében, hogy „az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet [tartsanak] fenn” (EUSZ 11. cikk (2) bekezdés), az Európai Bizottságnak olyan „párbeszédrendszert” kellene kezdeményeznie, amelynek keretében az európai intézmények az eljárások helyett inkább a tartalmi eredményekre összpontosítanának. Az európai polgári kezdeményezés nem egy működő együttdöntési eszköz: a részvételi demokrácia egyik alappillérének tekintendő, amely a tanácsadást, az együttműködést és a közös tervezést szolgálja, és lehetőséget ad arra, hogy a figyelemfelkeltés és a kölcsönös megértés érdekében szembesítsük az Európai Bizottságot különféle komoly problémákkal.

Az európai polgári kezdeményezés a képviseleti demokrácia fogalmát kiegészítő részvételi demokrácia kifejeződése; bővíti az uniós polgársághoz kapcsolódó jogokat és az európai politikáról folytatott nyilvános vitát; segítségével a polgárok jobban magukénak érzik az EU-t, és nagyobb mértékben azonosulnak vele.

10.

Meg kellene erősítenünk a jogi és politikai részvételt segítő eszközeinket annak érdekében, hogy egy a többszintű kormányzás elvére épülő új kormányzási struktúra alakuljon ki. A többszintű kormányzás lényegileg több csatornára támaszkodik, és ennélfogva „aktívabb” európai polgárságot tesz lehetővé. A feladat abban áll, hogy egy innovatív érdekképviseleti rendszert alakítsunk ki, amelyben a polgárok úgy érezhetik, hogy egyenlő alapon, különféle identitásuknak megfelelően vannak képviselve.

11.

Az EU legitimitása és elszámoltathatósága szempontjából fontos, hogy létrejöjjön egy európai nyilvános tér a polgárok és a döntéshozók közötti vitára. A demokratikus deficit csak akkor szüntethető meg, ha kialakul egy olyan európai nyilvános szféra, amely magában foglalja a demokratikus folyamatokat.

12.

Továbbra is maradéktalanul érvényesek azok az ajánlások, melyeket a Régiók Bizottsága a 2015. október 13-i véleményében fogalmazott meg az európai szintű részvételi demokráciával kapcsolatban.

Az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó új rendelet

13.

2015. évi véleményében a Régiók Bizottsága megállapította, hogy az európai polgári kezdeményezés a jelenlegi formájában nem segíti elő a részvételi demokráciát, mivel az eljárás és a különféle szabályok túlságosan sok adminisztratív és technikai korlátot és akadályt tartalmaznak, amelyek eltántorítják a polgárokat az európai demokratikus folyamatokban való részvételtől. Ezenkívül a jelenlegi polgári kezdeményezés nem tette lehetővé, hogy a polgárok befolyást gyakoroljanak az európai politikai menetrendre és a politikai döntéshozatali folyamatra.

14.

Az Európai Parlamentben már hangoztatott nézetekkel összhangban az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, az európai ombudsman és a Régiók Bizottsága úgy véli, hogy az új rendelet fontos lépést jelent az európai polgári kezdeményezés eljárásainak hatékonyabbá tétele irányában.

Eljárási és adminisztratív javítások az új rendeletben

15.

A Régiók Bizottsága üdvözli az Európai Bizottság által javasolt alábbi eljárási és adminisztratív javításokat az új rendeletben:

—	A kezdeményezést magánszemélyek (szervezők) indítják ugyan, de ezentúl jogi személyiséggel rendelkező egyesületet alapíthatnak, így korlátozva a szervezők büntetőjogi felelősségét csalás és súlyos gondatlanság esetén.

—	Az aláírások gyűjtési időszaka továbbra is 12 hónap, de a kezdeményezők a nyilvántartásba vételt követően további 3 hónapot kapnak annak eldöntésére, hogy mikor induljon az aláírások gyűjtése.

—	16 éves kortól lehet támogató nyilatkozatot aláírni.

—

Egyszerűsödtek az adatszolgáltatási követelmények a támogatási nyilatkozatot aláírók tekintetében. Minden uniós polgár számára lehetőség nyílik arra, hogy állampolgársága alapján fejezze ki támogatását, függetlenül a tartózkodási helyétől. Az Európai Bizottság javasolja, hogy a tagállamok két formanyomtatvány közül válasszanak a támogató nyilatkozatokhoz. (Jelenleg a tagállamok 13 különböző formanyomtatványt alkalmaznak.)

—	Javul a nyilvántartásba vételi eljárás. Így lehetőség nyílik a kezdeményezések részleges nyilvántartásba vételére ahelyett, hogy megfelelési alapon az egész kezdeményezést elutasítanák. Ilyenkor az Európai Bizottság csak a követelményeknek megfelelő részt veszi nyilvántartásba.

—	Létrehoznak egy online együttműködési platformot, amely vitafórumként működik, valamint tájékoztatást és tanácsadást nyújt a szervezők számára az európai polgári kezdeményezésről.

—

Az Európai Bizottság egy központi online gyűjtési rendszert (OCS) hoz létre és működtet, hogy egyszerűbbé váljon a támogató nyilatkozatok gyűjtése és rendszerezése, valamint nemzeti hatóságok általi ellenőrzése. Az Európai Bizottság állandó jelleggel fejleszti és tárolja ezt a rendszert, melyet ingyenesen bocsát rendelkezésre.

—	A polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét követően az Európai Bizottság minden uniós nyelvre fordítást biztosít, és tájékoztatja a többi uniós intézményt és szervet az új kezdeményezésről.

—	Az Európai Bizottság segítségnyújtást biztosít a polgári kezdeményezések (potenciális) szervezőinek (a tagállamokat arra kéri, hogy hozzanak létre egy vagy több kapcsolattartó pontot).

—	Az Európai Bizottság tájékoztató és kommunikációs tevékenységeket fog megvalósítani az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban.

Továbbra is hiányzik a politikai megközelítés

16.

Az új rendeletben szereplő, az európai polgári kezdeményezés eljárásának javítását és számos akadály felszámolását célzó, fent említett javaslatok és intézkedések ellenére továbbra is úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság hozzáállása nem eléggé nyitott és túlságosan óvatos. Ez különösen a polgári kezdeményezés politikaibb jellegű szempontjai esetében nyilvánul meg:

—

A részvételi demokrácia igen fontos szerepet tölt be az európai projekt iránti bizalom helyreállításában, illetve erősítésében. Ezért az európai polgári kezdeményezést egy olyan, határokon átnyúló eszköznek kell tekinteni, amelynek révén a polgárok részt vehetnek az európai demokráciában és hallathatják hangjukat az európai döntéshozatal során: egy a polgárok és a döntéshozók közötti vitát szolgáló európai nyilvános térről van szó. Az új rendelet nem ad elegendő ösztönzést ehhez.

—

Az Európai Bizottságot érintő jelenlegi összeférhetetlenség komolyan károsítja a polgári kezdeményezés hatékonyságát a nyilvános részvétel és a bizalom tekintetében: az Európai Bizottság egyszerre központi információszolgáltató, támogatási struktúra és elsődleges „cím” a polgári kezdeményezések számára, de az Európai Bizottság dönt a kezdeményezések nyilvántartásba vételéről és megfelelőségéről is.

—

Az Európai Bizottság összeférhetetlenségi helyzetét – vagyis azt, hogy az Európai Bizottság (1) központi információszolgáltató és (2) támogatási struktúrát biztosít a polgári kezdeményezések számára, ugyanakkor (3) az a szerv, ahol a szervezőknek jelentést kell tenniük és magukat nyilvántartásba kell vetetniük, és amely (4) meghatározza, hogy egy kezdeményezést nyilvántartásba lehet-e venni, és amelynek (5) nyomon kell követnie a sikeres európai polgári kezdeményezéseket – ez az új rendelet nem oldja meg. Az összeférhetetlenség megszüntetésének elmaradása folyamatosan aláássa az európai polgári kezdeményezés hatékonyságát és legitimitását. A 2015-ös RB-vélemény ezért azt javasolta, hogy egy szakértőkből, tudományos szakemberekből és jogászokból álló, semleges ad hoc bizottságot – mint egyfajta „bölcsek tanácsát” vagy „európai polgári érdekképviseletet” – bízzanak meg a megfelelési kritériumok vizsgálatával.

—

Az Európai Bizottság olyan kérdésekre korlátozza az európai polgári kezdeményezéseket, amelyek a saját illetékességi körébe tartoznak, és amelyek a Szerződések keretében jogi aktus kibocsátását eredményezhetik. Az Európai Bizottság ragaszkodik a legalisztikus megközelítéshez, és a meghatározandó kritériumokat illetően nem fogalmaz elég konkrétan. Ez önkényes értelmezésekhez vezethet, és meghiúsíthatja a nyílt, átlátható politikai vitát.

—	Az Európai Bizottság olyan javaslatot sem terjesztett elő, amely foglalkozna azzal az igénnyel, hogy befogadják az uniós Szerződések módosítására irányuló polgári kezdeményezéseket.

—	A kiválasztási kritériumokkal kapcsolatban helyénvaló lett volna utalni a polgárok jogaira és kötelességeire, továbbá a szubszidiaritás elvére.

—

Vannak olyan polgári kezdeményezések, amelyek fontos témával állnak elő, de nem tudtak egymillió aláírást összegyűjteni, vagy bizonyos országokban nem érték el a megkövetelt minimumot. Jelenleg az ilyen európai polgári kezdeményezéseket egyszerűen félreteszik. Ugyanakkor azokban az esetekben, ahol jelentős számú aláírást gyűjtöttek össze, az Európai Bizottságnak megfelelő válaszadási formákat kellene kidolgoznia, hogy az esetleges politikai üzenet és az ezzel együtt járó mobilizálás ne menjen veszendőbe.

—	Fontos, hogy az Európai Bizottság a közvélemény számára részletesen, átlátható módon indokolja meg politikai döntéseit, amikor hivatalos választ ad egy olyan európai polgári kezdeményezésre, mely több mint egymillió aláírást gyűjtött össze. Politikailag hatásos nyomon követésről kell gondoskodni.

—

Az Európai Parlamentnek kulcsfontosságú szerepet kell betöltenie a polgárokkal való nyilvános politikai vita megindításában, többek között a tervezett meghallgatások révén. A Parlamentnek ezenkívül garantálnia kell a sikeres európai polgári kezdeményezések politikai nyomon követését és azt, hogy megszívleli azoknak ez európai polgári kezdeményezéseknek a politikai üzenetét is, amelyekhez nem sikerült a szükséges számú aláírást összegyűjteni.

—

Komolyan mérlegelni kellene az európai parlamenti meghallgatások strukturáltabb, hosszú távú nyomon követésének lehetőségét oly módon, hogy a polgárok számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy felülvizsgálhassák a sikeres európai polgári kezdeményezések nyomán hozott intézkedéseket, és folytathassák az adott témával kapcsolatos vitát. Fontolóra kellene venni azt, hogy miután az Európai Bizottság közzétette válaszát valamely európai polgári kezdeményezésre, az Európai Parlament egy második hivatalos meghallgatást szervezzen, melybe bevonja az adott polgári kezdeményezés előterjesztőit is, és így lehetőséget kínál a további vitára valamennyi érdekelt fél részvételével.

Általános figyelemfelkeltés és ismeretterjesztés az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban

17.

Fontos, hogy felhívjuk a nagyközönség figyelmét az európai polgári kezdeményezésre. Ennek érdekében reklám- és promóciós kampányokat kellene szervezni, melyek célja, hogy az európai polgári kezdeményezés ismertebbé váljon a média és a nyilvánosság körében.

18.

Az európai polgári kezdeményezés hatásos eszköz lehetne a demokratikus részvételhez. Ezért az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak kommunikációs téren mindent meg kellene tenniük annak érdekében, hogy a lehető legtöbb európai polgár figyelmét felhívják a kezdeményezés létezésére, és ösztönözzék az aktív részvételt.

A Régiók Bizottsága és a helyi és regionális önkormányzatok hozzájárulása

19.

Az Európai Bizottságnak arra is ösztönöznie kellene a helyi és regionális szinten választott képviselőket, hogy vállaljanak vezető szerepet polgáraiknak az európai polgári kezdeményezés eszközéről való tájékoztatására irányuló erőfeszítésekben.

20.

Az európai polgári kezdeményezés olyan eszközt ad az európai polgárok kezébe, amelynek segítségével aktívan részt vehetnek az európai döntéshozatalban. A Régiók Európai Bizottsága elismeri saját szerepét és felelősségét, és ezzel összefüggésben utal Elnökségének az európai polgári kezdeményezésekben való RB-részvételről szóló határozatára (3). Ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja azokat az európai polgári kezdeményezéseket, amelyek az RB politikai feladatkörébe tartoznak, és politikai szempontból lényegesek. Ide tartozik például az Európai Bizottság támogatása a javasolt európai polgári kezdeményezések helyi/regionális relevancia és szubszidiaritás szempontjából történő átvilágításában, az európai polgári kezdeményezésekhez kapcsolódó rendezvények befogadása, az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó decentralizált kommunikációs tevékenységek támogatása, adott esetben saját kezdeményezésű vélemények kidolgozása a polgári kezdeményezések tárgyában, aktív részvétel az európai parlamenti meghallgatásokon és a politikai nyomon követésben, a sikeres polgári kezdeményezések és adott esetben a válaszul megalkotott jogszabályok végrehajtásának támogatása.

Kelt Brüsszelben, 2018. március 23-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(1) HL C 423., 2015.12.17., 1. o.

(2) Reaching out to EU citizens; A new opportunity ‘About us, with us, for us’, Luc Van den Brande-nak, Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök különleges tanácsadójának jelentése, 2017. október.

(3) A Régiók Bizottsága Elnökségének 144. ülése, 2013. április 10., 8. pont – CDR1335-2013_11_00_TRA_NB-item 8.

Top