18.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 391/120

—

üdvözli az Európai Bizottságnak a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó kezdeményezését és az ahhoz kapcsolódó, a nyílt adatokról szóló közleményt, mivel ezekben a dokumentumokban megvan az a lehetőség, hogy értékes eszközök legyenek a polgárok, a vállalatok és a hatóságok számára, és hozzájáruljanak a munkahelyteremtéshez és a közigazgatási szolgáltatások minőségének javításához;

—

korábban hangsúlyozta, hogy a közszférabeli információk további felhasználására és kiaknázására vonatkozó közös szabályok és gyakorlatok fontosak annak biztosítása érdekében, hogy az európai információs piacon minden szereplőre ugyanazok a feltételek vonatkozzanak, hogy az információ újrafelhasználási feltételei átláthatóbbak legyenek és hogy a belső piac ne torzuljon;

—

megjegyzi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a digitális menetrend intézkedéseinek – köztük a tárgyalt irányelv felülvizsgálatának és a nyílt adatokról szóló közleménynek – legfontosabb célcsoportjai közé tartoznak, és nagyon fontos szerepük van ezek végrehajtásának motorjaiként;

—

hangsúlyozza, hogy a közszféra adatainak további felhasználása során az európai és nemzeti adatvédelmi jogszabályokat teljes mértékben be kell tartani. Emellett a nyílt hozzáférésű adatok felhasználása során tiszteletben kell tartani a harmadik felek szellemi tulajdonjogait, és biztosítani kell, hogy a nyílt hozzáférésű adatoknak a kereskedelmi célú további felhasználás során történő összekapcsolásakor ugyanolyan színvonalú legyen az adatok és a magánélet védelme, mint amilyen védelmet a közszféra kell, hogy biztosítson adatai számára.

Előadó

Anne KARJALAINEN (FI/PES), Kerava városi önkormányzatának tagja

Referenciaszövegek

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról

COM(2011) 877 final

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Nyílt adatok – az innováció, a növekedés és az átlátható kormányzás mozgatórugói

COM(2011) 882 final

1.

üdvözli az Európai Bizottságnak a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó kezdeményezését és az ahhoz kapcsolódó, a nyílt adatokról szóló közleményt, mivel ezekben a dokumentumokban megvan az a lehetőség, hogy értékes eszközök legyenek a polgárok, a vállalatok és a hatóságok számára, és hozzájáruljanak a munkahelyteremtéshez és a közigazgatási szolgáltatások minőségének javításához; (1)

2.

hangsúlyozza, hogy a jelenleg hatályos, 2003-ban elfogadott irányelv célja az volt, hogy a további felhasználás megkönnyítésére vonatkozó alapfeltételek összehangolásával az Unió egész területén megkönnyítse a közszféra információinak kereskedelmi célú további felhasználását. Az irányelv emellett a megkülönböztetés tilalma, a díjszabás, a kizárólagosságot biztosító megállapodások, az átláthatóság, az engedélyezés és a közszféra birtokában lévő dokumentumok feltárását és további felhasználását elősegítő gyakorlati eszközök vonatkozásában tartalmaz rendelkezéseket. A városok és a régiók egyszerre kezelői és szolgáltatói e dokumentumoknak;

3.

rámutat, hogy a nyílt adatokról szóló, 2011-ben kiadott közleményében az Európai Bizottság megjegyzi, hogy az elért eredmények dacára a közszféra információinak használata továbbra is akadályokba ütközik. Ilyen például az ebből származó gazdasági lehetőségek fel nem ismerése, a rendelkezésre álló közszférabeli információkkal kapcsolatos tájékoztatás hiánya, illetve a további felhasználást gátló technikai és gyakorlati problémák;

4.

megjegyzi, hogy az irányelv felülvizsgálata az európai digitális menetrend és azon keresztül az Európa 2020 stratégia részét képezi, amelynek célja, hogy az Európai Uniót olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá alakítsa, „amely képes arra, hogy a foglalkoztatás, a termelékenység és a társadalmi kohézió magas szintjét eredményezze”; (2)

5.

hangsúlyozza, hogy az Európa előtt álló legfontosabb kihívás a közeljövőben a gazdasági növekedésnek a fenntartható fejlődés előmozdítása mellett történő elérése. A két célkitűzés egymásnak ellentmond, amit az Európa 2020 stratégia azzal igyekszik megoldani, hogy a „fenntartható növekedést” kiemelt célkitűzésként határozza meg. A fenntartható fejlődés olyan fejlődést jelent, amely anélkül elégíti ki a modern társadalom igényeit, hogy a jövőbeli nemzedékek által megfizetendő kompromisszumokat kötne. A fenntartható növekedés eléréséhez a legnagyobb lehetőség a digitális gazdaságban rejlik; (3)

6.

már korábban hangsúlyozta, hogy fontos a közszféra információinak kereskedelmi és nem kereskedelmi célú további felhasználása, csakúgy mint az ikt-ra vonatkozó szakterület értékének növelése céljával az erre irányuló tevékenységek támogatása és a jövőbeli alkalmazások fejlesztése érdekében a kutatásba történő beruházás; (4)

7.

korábban hangsúlyozta, hogy a közszférabeli információk további felhasználására és kiaknázására vonatkozó közös szabályok és gyakorlatok fontosak annak biztosítása érdekében, hogy az európai információs piacon minden szereplőre ugyanazok a feltételek vonatkozzanak, hogy az információ újrafelhasználási feltételei átláthatóbbak legyenek és hogy a belső piac ne torzuljon; (5)

8.

emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a digitális menetrend intézkedéseinek – köztük a tárgyalt irányelv felülvizsgálatának és a nyílt adatokról szóló közleménynek – legfontosabb célcsoportjai közé tartoznak, és nagyon fontos szerepük van ezek végrehajtásának motorjaiként; (6)

9.

megjegyzi, hogy a közigazgatási szervek az információk és különböző tartalmak széles skálájának forrásai, gyűjtőhelyei és birtokosai. A közszféra információi fontos alapanyagot jelentenek a digitális tartalommal bíró termékek és szolgáltatások számára, amelyekben jelentős, az Európai Unióban eddig nem teljes mértékben kiaknázott potenciál rejlik;

10.

ahhoz, hogy kialakulhasson a közszférabeli információk újrafelhasználásának piaca, felül kell vizsgálni az állami szervek és a magáncégek közötti kizárólagos megállapodásokat, és licencfeltételeket és díjszabási modelleket alkalmazó politikát kell bevezetni a közszférabeli információk további felhasználásának elősegítése és maximális kiaknázása végett, ugyanakkor biztosítani kell a dokumentumok megőrzésének és aktualizálásának finanszírozását. Meg kell fontolni és világossá kell tenni továbbá, hogy miként lehet úgy kialakítani a közszférabeli adatok kezeléséhez gyakran már most is alkalmazott eljárásokat, hogy minél nagyobb legyen közöttük az összhang, és így nagymértékben hasznosítani lehessen a szinergiát; (7)

11.

úgy véli, hogy mindenképpen módot kell találni az információk gazdasági értékének objektív módon történő meghatározására, figyelembe véve az információ nyilvános voltát és a közintézményekhez való kötődését; (8)

12.

hangsúlyozza, hogy a közszférabeli információk további felhasználásában rejlő lehetőségeket a helyi és regionális önkormányzatok szorosabb bevonásával lehet teljes egészében kihasználni, mivel ők a vállalkozások működési feltételeinek javítása és munkahelyek létrehozása érdekében jelentős mértékben hozzájárulhatnak a további felhasználás előmozdításához; (9)

13.

sürgeti a helyi és regionális szintű politikai döntéshozókat, hogy gondolkozzanak el azon, hogy a helyi és regionális önkormányzatok miként mozdíthatják elő a közszféra adatainak nyilvánossá tételét és további felhasználását;

14.

hangsúlyozza, hogy a közszféra adatainak további felhasználása során az európai és nemzeti adatvédelmi jogszabályokat teljes mértékben be kell tartani. Emellett a nyílt hozzáférésű adatok felhasználása során tiszteletben kell tartani a harmadik felek szellemi tulajdonjogait, és biztosítani kell, hogy a nyílt hozzáférésű adatoknak a kereskedelmi célú további felhasználás során történő összekapcsolásakor ugyanolyan színvonalú legyen az adatok és a magánélet védelme, mint amilyen védelmet a közszféra kell, hogy biztosítson adatai számára;

15.

korábban már hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a helyi és regionális önkormányzatoknak egy széles körű együttműködésbe való bevonását a kormányzati rendszerek interoperabilitásának javítása és a közszolgáltatások nyújtásának hatékonyabbá tétele érdekében; (10)

16.

rámutat arra, hogy az Európai Bizottságnak a közszféra információinak nyilvánosságával kapcsolatos felülvizsgált stratégiája három, egymást kölcsönösen erősítő elemen alapul:

17.

hangsúlyozza, hogy az irányelv felülvizsgálata bevezeti azt az alapelvet, amely szerint valamennyi olyan, a közszférából származó információ, mely nem tartozik kifejezetten valamely kivétel alá, újrafelhasználható kereskedelmi és nem kereskedelmi célokra;

18.

megjegyzi, hogy a javaslatnak, amely kiterjeszti az irányelv hatályát a könyvtárakra (köztük az egyetemi könyvtárakra), levéltárakra és múzeumokra, figyelembe kellene vennie a könyvtárak, múzeumok és levéltárak különleges szerepét, melyek gyűjteményei elérhetőek a nagyközönség számára. Hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az irányelv hatályának kiterjesztése minimalizálja a felsorolt intézményeket érintő lehetséges pénzügyi hatásokat, és ne rójon rájuk komoly adminisztratív terheket és jelentős többletkiadásokat. Kiemeli, hogy – bár a kulturális intézményeket nem szabad digitalizálásra kényszeríteni – a határköltségeknél magasabb díjak javasolt megállapítási módja nem áshatja alá a fent említett intézmények digitalizálásra és hosszú távú archiválásra irányuló törekvéseit a magas digitalizálási és adattárolási költségek és a szűkösebb bevételi lehetőségek miatt;

19.

rámutat arra, hogy az irányelv ezen túlmenően meghatározza azt az összeget, mely a közszféra információinak felhasználásáért elkérhető, és amely legfeljebb a feldolgozás és a terjesztés határköltségeit fedezheti, az olyan kivételes eseteket nem számítva, amikor a közigazgatási szervek a rájuk bízott közfeladatok végzése során felmerülő működési költségeik jelentős részét a birtokukban lévő szellemi tulajdonjogok kiaknázásával kénytelenek fedezni. Javasolja, hogy a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv követelményeinek teljesítéséből adódó költségeket általánosságban az adott összeg meghatározásakor is figyelembe lehessen venni;

20.

megjegyzi, hogy a javaslat értelmében a tagállamoknak meg kell szervezniük a közszféra információinak további felhasználásával kapcsolatos ügyek független hatóságok általi felügyeletét. A maga részéről azonban az ilyen hatóság létrehozását nem tartja szükségesnek, amennyiben az adott tagállam megfelelően gondoskodott a közszféra felügyeletéről. A tagállamoknak éves jelentést kell benyújtaniuk az Európai Bizottsághoz a közszférabeli információk további felhasználásával kapcsolatos helyzetről és az ezt megfelelően biztosítani hivatott eljárásokról és intézkedésekről;

21.

rámutat arra, hogy az Európai Bizottság a tagállamokkal, közigazgatási szervekkel és regionális adatkezelő szervekkel folytatott együttműködés keretében páneurópai adatportált kíván létrehozni, amely közvetlen hozzáférést biztosítana számos európai adatkészlethez (többek között az európai bizottsági portálon keresztül elérhető adatokhoz is);

22.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy finanszírozási programjai keretében támogassa a közszféra adatainak nyilvánossá tételére irányuló intézkedéseket, a helyi és regionális szintű közigazgatást is figyelembe véve;

23.

arra ösztönzi a közigazgatási szerveket, hogy az adatokat, amikor csak lehet, számítógéppel olvasható formátumban tegyék közzé, de emlékeztet arra, hogy az irányelv nem fogja megkövetelni minden adat számítógéppel olvasható formátumba való átalakítását. Ezt az irányelv preambulumbekezdéseiben is világossá kellene tenni;

24.

úgy véli, hogy a közszféra nyilvános információinak további felhasználása a társadalom egésze számára előnyös. A kapcsolt nyilvános adatokat felhasználó új gyakorlatok kidolgozása a felhasználóközpontú szolgáltatási folyamatok irányába tett lépés. A további előnyök innovatív szolgáltatásokban, új üzleti modellekben és a közszféra fokozott hatékonyságában testesülhetnek meg; (11)

25.

megjegyzi, hogy európai bizottsági tanulmányok kimutatták, hogy a közszféra adatainak hozzáférhetősége ösztönzi a gazdasági növekedést, és új üzleti lehetőségeket teremt a kkv-szektor kisebb vállalkozásai számára is, földrajzi elhelyezkedésüktől függetlenül. Ennek fényében külön támogatásra érdemes a kkv-k részvétele a további felhasználásban, és biztosítani kell a közszféra dokumentumainak létrehozásához, megőrzéséhez és aktualizálásához szükséges újrafinanszírozást;

26.

megjegyzi, hogy a közszféra információi további felhasználásának és a vállalkozások számára nyilvánossá tett adatok jelentőségének az egész régió fejlődésére nézve kedvező hatása lehet;

27.

hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság által készített tanulmányok és egyéb nemzetközi kutatások alátámasztják azt a nézetet, hogy az adatforrások további felhasználásra való rendelkezésre bocsátásából származó társadalmi és makrogazdasági haszon óvatos becslések szerint is jelentősen felülmúlja az ennek következtében kieső értékesítési bevételeket. Szükség lehet azonban célzott uniós (támogató) intézkedésekre ahhoz, hogy a jelenlegi és a belátható jövőben várható szigorú költségvetési előírások mellett a közszféra információi által megkövetelt elvárások teljesítésekor a többletkiadások csökkenő bevételek mellett is tarthatóak legyenek;

28.

megjegyzi, hogy az információknak tartalmuktól függően eltérő gazdasági értékük van. Gazdasági haszon és új innovációk elsősorban a különféle információk, például a földrajzi és a szolgáltatási adatok kombinációja révén érhetők el;

29.

emlékeztet arra, hogy a közszféra információinak további felhasználás céljából való hozzáférhetővé tétele a közigazgatás átláthatóságára, hatékonyságára és elszámoltathatóságára is pozitív hatással van, továbbá hozzájárul az állampolgárok társadalmi szerepvállalásához és erősíti a demokráciát. Az adatok így ellenőrizhetőkké és átláthatókká válnak;

30.

emlékeztet arra, hogy a közszféra információinak nyilvánossá tétele javítja a döntéshozatal alapjául szolgáló információkat és a döntéshozatal minőségét. Példa erre az adatokon alapuló döntéshozatal a közlekedés, a földhasználat és az éghajlatváltozás területén;

31.

megjegyzi, hogy a hatóságok adatbázisainak nyilvánossá tétele és tömeges kiszervezése (crowdsourcing) nagy lehetőséget jelent a helyi média számára arra, hogy érthető és érdekes módon számoljanak be a helyi döntéshozatalról;

32.

emlékeztet arra, hogy a közszféra információi nyilvánosságának köszönhetően az elektronikus közszolgáltatások is költséghatékonyabban láthatók el, és csökkennek az információtárolási átfedések;

33.

hangsúlyozza, hogy a közszféra információinak széles körű, az újrafelhasználást lehetővé tevő hozzáférhetővé tétele nemcsak új üzleti tevékenységek forrása, hanem maguk a közszféra szereplői számára is lehetőséget kínál a saját rendszereik és folyamataik fejlesztésére és a közszférabeli rendszerek közti kapcsolódási pontok kiépítésére;

34.

emlékeztet arra, hogy a közszféra információin alapuló számos termék és szolgáltatás határon átnyúló jellegű. A vállalkozások számára meg kell könnyíteni, hogy egész Európa területén szolgáltatásokat nyújthassanak;

35.

hangsúlyozza, hogy a közszféra információinak nyilvánossága jobb feltételeket nyújthat a digitális belső piac működéséhez, ahol egyszerű, biztonságos és rugalmas hozzáférés biztosítható a fogyasztók számára a legális digitális tartalmakhoz és szolgáltatásokhoz; (12)

36.

rámutat arra, hogy az uniós polgárok – akár fogyasztókként vagy vállalkozókként, akár a kreatív iparágak és az informatikai ágazat munkavállalóiként – profitálnak a digitális belső piac fejlődéséből, illetve a közszféra adatainak nyilvánossága révén létrejövő szolgáltatásokból és információtermékekből; (13)

37.

felhívja a figyelmet arra, hogy a közszféra helyi szereplői gyakran nem rendelkeznek kellő erőforrásokkal, szaktudással és pénzforrásokkal felhasználóközpontú szolgáltatási innovációk önálló létrehozásához. Ezért támogatni és ösztönözni kellene a helyi és regionális szereplőket arra, hogy a közszféra továbbfelhasználás céljából már elérhetővé tett információit optimalizálják fejlesztők és vállalkozások, köztük a kkv-k számára, és ezáltal teremtsenek új üzleti lehetőségeket és munkahelyeket. Emellett teljesen új digitális szolgáltatások is születhetnek, melyek valószínűleg a helyi és regionális szereplők számára is hasznosak lehetnek;

38.

megjegyzi, hogy a természeti erőforrásokból való ellátás biztosítása és a szénlábnyom csökkentése a fenntartható fejlődés sarokpontjai, amelyek azonban korlátozzák a termelésen alapuló növekedést. Európa gazdasági növekedésének így a fogyasztói javak előállításának fokozása helyett valami máson kell alapulnia. A digitális módon előállítható és értékesíthető termékek és szolgáltatások a természeti erőforrások kisebb mértékű megterhelése mellett eredményezhetnek növekedést. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a digitalizációs folyamatok fokozott használata – nem utolsósorban korábban nem keresett termékek és szolgáltatások igénybe vétele miatt – az energiafogyasztás és a digitális adathordozók előállításához szükséges erőforrások felhasználásának növekedését teszi szükségessé;

39.

emlékeztet arra, hogy a közszféra információinak nyilvánossága új módokat teremt az innovatív digitális üzleti tevékenység fejlesztésére. Ha a kormányzati információkat egyre inkább számítógéppel olvasható formában teszik elérhetővé további felhasználás céljából, a vállalkozások ezek alapján újfajta szolgáltatásokat tudnak kifejleszteni és nyújtani. Az információs szolgáltatási interfészek és az automatizált adatellenőrzések csökkentik a manuális adattárolási és -javítási munkaterhet;

40.

hangsúlyozza, hogy a közszféra adatainak nyilvánossá tétele a vállalkozások mellett a közigazgatásban és a kutatási intézményekben, a harmadik szektorban és az egyes állampolgárok körében is innovációk forrása lehet;

41.

emlékeztet arra, hogy az adatok szélesebb körű hasznosításának gazdasági és társadalmi multiplikátor- és szinergiahatásai vannak, például a kutatásban és az oktatásban felhasznált forrásanyagok körének bővülése révén;

42.

rámutat arra, hogy a közszféra adatainak a további felhasználást lehetővé tevő nyilvánossá tétele a turizmus szempontjából is hasznos, mivel ezáltal a szolgáltatásokat és az úti céllal kapcsolatos információkat könnyebb a turisták saját nyelvén kínálni;

43.

hangsúlyozza, hogy a rendelkezésre álló információk további felhasználása révén bővülnek az információs és kommunikációs technológiák lehetőségei az energiahatékonyság és ezáltal az Európai Unió versenyképessége javítására, illetve gyarapodnak a helyi és regionális szintű üzleti lehetőségek; (14)

44.

hangsúlyozza, hogy a közszféra adatainak nyilvánosságából eredő innovációs lehetőségeket az EU Horizont 2020 keretprogramjának megvalósítása során is figyelembe kellene venni;

45.

üdvözli, hogy 2014–2020 között a közadatokra vonatkozó európai e-szolgáltatás infrastruktúrája az európai összekapcsolódási eszközből finanszírozható. A finanszírozás tervezésekor figyelembe kell venni a helyi és regionális önkormányzatok igényeit is és azt, hogy az adatok további felhasználást lehetővé tevő nyilvánossá tétele milyen problémák elé állítja őket;

46.

fontosnak tartja, hogy ha a közigazgatási szervek a rájuk bízott közfeladatok végzése során felmerülő működési költségeik jelentős részét a birtokukban lévő szellemi tulajdonjogokból származó bevételekből fedezik, e szervek engedélyt kaphassanak arra, hogy a dokumentumok további felhasználásáért a határköltségeket meghaladó díjat számítsanak fel;

47.

megjegyzi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a nemzeti hatóságok által előállított adatok elérése, összegyűjtése, feldolgozása és további felhasználása során továbbra is problémákkal szembesülhetnek. A helyi, regionális és nemzeti hatóságoknak szorosabban együtt kell működniük annak érdekében, hogy a nyilvános közigazgatási adatbázisokat hatékonyan lehessen hasznosítani;

48.

megítélése szerint kiemelt figyelmet kellene szentelni annak, hogy a helyi és regionális önkormányzatok vagy fejlesztők ez idáig milyen akadályokkal és problémákkal szembesültek a közszféra információinak felhasználása során, és mit kellene tenni e problémák felszámolása érdekében. Az is fontos, hogy a dokumentumokat csak a lehetőségek és az ésszerűség határain belül kelljen gépileg olvasható formában és a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt rendelkezésre bocsátani;

49.

emlékeztet arra, hogy a közszféra adatainak nyilvánossá tételéhez szükséges technológia már fejlett, azonban helyi és regionális szinten nem feltétlenül áll rendelkezésre sem a kellő szakértelem, sem pedig az újrafelhasználható adatok felleléséhez szükséges mechanizmusok. Emellett ahhoz is hiányosak az ismereteik, hogy a nyilvános közadatokat hogyan kellene megfelelően hasznosítani az állampolgároknak nyújtott szolgáltatásokban;

50.

megjegyzi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok, különösen a legkisebb települési önkormányzatok nem mindig rendelkeznek az ahhoz szükséges forrásokkal vagy kapacitással, hogy nagyszabású adatátláthatósági intézkedéseket alakítsanak ki, és segítségre van szükségük ebben a feladatban (iránymutatások és ajánlások, reprodukálható technikai infrastruktúra, közös adatkatalógusok, finanszírozás stb.);

51.

megjegyzi, hogy ha a nyilvánosságra hozott közadatok kezelése központi irányítás nélkül, teljesen decentralizáltan történik, a fejlesztők és a vállalkozások nehezebben tudnak ezekre épülő alkalmazásokat fejleszteni;

52.

megjegyzi, hogy a helyi és regionális szereplők sokfélesége miatt Európában a fejlesztőknek nehézséget okozhat bárki által átvehető technikai platformokat vagy alkalmazásokat kifejleszteni. Ajánlott olyan európai szintű projekteket szervezni, melyek keretében közösen fejlesztik és próbálják ki az alkalmazásokat. Erre példa a CitySDK projekt, melyben különféle európai városok együtt fejlesztenek ki megoldásokat, és megosztják egymással tapasztalataikat;

53.

rámutat arra, hogy ha a nyilvánosan hozzáférhető közadatok alaprendszerét egyszer kiépítették és jól tudják kezelni, a fenntartása már nem igényel annyi erőforrást, mint a kezdeti szakaszban. A helyi és regionális szintű tisztviselők számára képzést kellene szervezni az adatok nyilvánosságra hozataláról, hogy jobban megértsék, hogy szervezetük számára milyen jelentősége van ennek;

54.

emlékeztet arra, hogy nem elég egyszerűen hozzáférhetővé tenni az adatokat a döntéshozók és a polgárok számára, mivel az adatok hasznosítása különféle készségeket igényel. A különféle szinteken szervezett tanfolyamokon és szakmai továbbképzéseken oktatni kellene adatkezelési és -elemzési ismereteket;

55.

felhívja a figyelmet arra, hogy az irányelvjavaslatnak nem szabad megnehezítenie a könyvtárak, levéltárak és múzeumok alaptevékenységeinek digitális környezetben történő ellátását. A javaslat nem vezethet ahhoz, hogy az intézmények nehezebben tudják ellátni alaptevékenységeiket amiatt, hogy az irányelv jelentősen csökkenti azon lehetőségeiket, hogy az állami és magánszereplőkkel együttműködésben a gyűjteményeket hasznosító, gazdaságilag fenntartható tevékenységi formákat alakítsanak ki. Pontosan az olyan szerződéses megegyezések esetében, mint például a tömeges digitalizálási tervek, átmenetileg kilátásba kellene helyezni a kizárólagos jogok biztosítását, amennyiben az egy általános érdekű szolgáltatás nyújtásához szükségesnek bizonyul;

56.

véleménye szerint különös figyelmet kell szentelni a közigazgatási szervek által kifejlesztett és üzemeltetett alkalmazásokban felhasznált hatalmas adatmennyiség kezeléséhez szükséges logisztikának;

57.

megjegyzi, hogy a közszférabeli információk elérhetőségének különféle szintjei vannak; ha olyan adatokat tesznek lekérhetővé, amelyeknek a közszféra információinak újrafelhasználása keretében történő nyilvánosságra hozatala a társadalmi átláthatóságot fokozza (pl. személyes adózási információk), az a személyes adatok védelmével kapcsolatos problémákat okozhat;

58.

hangsúlyozza, hogy a biztonsági követelmények betartásáról minden szinten alapvetően fontos gondoskodni annak érdekében, hogy biztosítva legyen a magánélet és a személyes adatok minél magasabb szintű védelme, és hogy engedély nélkül ne lehessen nyomon követni semmilyen személyes és személyhez kötődő adatot, például vásárlási szokásokat, egészségi állapotot, orvosi adatokat stb., illetve ezek alapján a személyről képet alkotni. A személyes adatok védelmét abból a szempontból is meg kell vizsgálni, hogy a különböző forrásokból származó adatok automatikus összekapcsolása az egyénekről igen részletes képet alkothat;

59.

emlékeztet arra, hogy a személyes adatokat tartalmazó információk többek között kutatási és fejlesztési célokat (pl. orvosi kutatásokat) szolgáló nyilvánossá tételének alapfeltétele, hogy a dokumentációból töröljék a személyazonosításra alkalmas adatokat, és hogy meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyek megakadályozzák az ilyen jellegű adat-összekapcsolásokat. Az alapadatokat tartalmazó adatbázisokat fenntartó hatóságokat ösztönözni kellene a birtokukban lévő információk névtelenítésére. A személyes adatokat nem tartalmazó információk a szolgáltatások fejlesztésében is felhasználhatók mind az állami, mind a magánszektorban, amennyiben kizárják, hogy a szóban forgó névtelenített adatok más adatokkal való összekapcsolása révén mégiscsak rekonstruálni lehessen a védelmet érdemlő személyes adatokat. A névtelenítés költségei figyelembe vehetők a díjszabás során;

60.

megjegyzi, hogy a metaadat az információ további felhasználásának fontos dimenzióját képezi, és a metaadatok szabványosított formában való közzététele jelentős mértékben fokozná az információk határokon átnyúló megosztását. Az Európai Bizottságnak ajánlást kellene kidolgoznia egy szabványosított metaadat-modellről, és a meglévő szabványokhoz (pl. az INSPIRE-irányelv metaadat-előírásaihoz) kellene igazodnia;

61.

felhívja a figyelmet arra, hogy az irányelvjavaslatnak nem szabad megnehezítenie a helyi, regionális és nemzeti hatóságok alapvető feladatainak ellátását;

62.

szükségesnek tartja, hogy minden szinten óvják a védelmet érdemlő közérdekeket. A közérdeket veszélyeztető minden jellegű felhasználást meg kell akadályozni;

63.

megítélése szerint az irányelvjavaslatban előterjesztett intézkedések a jelenlegi formájukban, úgy tűnik, megfelelnek a szubszidiaritás és az arányosság elvének. Ezen elvek esetleges megsértésének elkerülése céljával a regionális és helyi önkormányzatokkal rendszeresen konzultálni kell a közszféra által birtokolt adatoknak a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása érdekében történő újrafelhasználása ösztönzését célzó intézkedések kidolgozása, végrehajtása és irányítása során;

64.

kiemelten fontosnak tartja a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását az uniós és tagállami hatóságok, valamint a helyi és regionális önkormányzatok összehangolt működésében. Ez a különböző érintett hatalmi szintek megosztott felelősségét vonja maga után, valamint a demokratikus legitimitás valamennyi forrására és a különböző bevont szereplők reprezentativitására támaszkodik, amint az az RB többszintű kormányzásról szóló fehér könyvében szerepel; (15)

65.

megjegyzi, hogy a módosítási javaslat célja nem az, hogy előírja, hogy mely dokumentumokat kellene a tagállamokban nyilvánosságra hozni. Az adatokhoz való hozzáférés szabályozása továbbra is kizárólag tagállami hatáskörben maradna. A javasolt rendelkezések az olyan dokumentumok további felhasználására vonatkoznának, amelyek a hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján eleve általánosan hozzáférhetők. Ebben az összefüggésben ugyanakkor meg kell követelni, hogy az „általánosan hozzáférhető dokumentumok” fogalmát meghatározzák, és ezek közé csak olyan dokumentumok tartozzanak, amelyekre egy adott tagállam jogrendszere előírja a dokumentumhoz való hozzáférés jogát;

66.

fontosnak tartja, hogy az adatok további felhasználásával kapcsolatos visszásságok esetére egyértelmű panasztételi és fellebbezési eljárások álljanak a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére;

67.

megjegyzi, hogy a közszféra adataihoz való hozzáférés javítását, valamint további felhasználásra való engedélyezésüket szisztematikusan érdemes végezni, kutatási adatok, korábbi tapasztalatok és bevált gyakorlatok felhasználásával;

68.

emlékeztet arra, hogy az internetes kormányzati szolgáltatások ez idáig túlnyomórészt abban merültek ki, hogy a papíralapú bürokráciát online keretek közé helyezték át. Az EU-nak és tagállamainak az élre kell állniuk, és – szoros együttműködésben a helyi és regionális önkormányzatokkal – az európai és nemzeti szintű erőfeszítések vezetőiként az ikt használatával, valamint a nyilvánosságra hozott adatok felhasználásával komolyabb változást kell előidézniük a kormányzati eljárásokban és struktúrákban annak érdekében, hogy láthatóvá tegyék a hatóságok munkájának értelmét, fokozzák annak minőségét és eredményességét, és a nagyközönség, valamint a vállalkozások számára egyaránt csökkentsék a bürokráciát;

69.

megjegyzi, hogy az Európai Bizottságnak technikai iránymutatásokkal és ajánlásokkal, egy közös adatkatalógus közzétételével és egy egységes nyílt adatlicenc bevezetésével elő kellene mozdítania a közszféra adatainak nyilvánossá tételét.