18.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 391/37

—

üdvözli a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) létrehozására irányuló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó európai bizottsági javaslatot, olyan kötelezettségvállalásnak tekintve ezt, amely a versenyképességet a tartós gazdasági növekedés és a munkahelybővülés biztosításának alapvető és elsődleges tényezőjeként ismeri el az EU-ban,

—

felhívja a figyelmet a helyi és regionális önkormányzatok által elindított számos meglévő kezdeményezésre a tagállamokban, ilyenek például a helyi kisvállalkozói központok, a helyi vagy regionális önkormányzatok által nyújtott mikrohitelek, illetve a kisvállalkozások létrehozásával kapcsolatos ingyenes szakértői tanácsadás, amelyek gyakran a sikeres induló mikrovállalkozások alapjául szolgálnak,

—

felhívja a figyelmet azoknak a fiatal vállalkozóknak az igényeire, akik számára gyakran a vállalkozás jelenti a szakmai fejlődés egyetlen lehetőségét, és hajlandóak a vállalkozói tevékenységgel járó kockázatokat vállalni – gyakran az egész európai piacon, és így alkalmassá válnak arra, hogy a világpiaci versenyben is helytálljanak,

—

rámutat arra, hogy a nemzetközi versenyképesség csak úgy érhető el, ha kiküszöbölik az európai piac hiányosságait, amelyek korlátozzák az európai kkv-k versenyképességét a világ más részein működő hasonló vállalkozásokkal szemben. A kkv-kat szorosabban be kell vonni az uniós projektek végrehajtásába, és javítani kell pozíciójukat az ilyen projektekben gyakran fővállalkozóként részt vevő nagyvállalkozókkal fenntartott kapcsolatokban. Ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kkv-k vállalkozási hálózatokba tömörüljenek.

Előadó

Witold KROCHMAL (PL/EA), Wołów város önkormányzatának tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) létrehozásáról

COM(2011) 834 final

1.

üdvözli a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) létrehozására irányuló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó európai bizottsági javaslatot, olyan kötelezettségvállalásnak tekintve ezt, amely a versenyképességet a tartós gazdasági növekedés és a munkahelybővülés biztosításának alapvető és elsődleges tényezőjeként ismeri el az EU-ban;

2.

úgy véli, hogy a javasolt rendelet kiegészíti az Európa 2020 stratégia keretében indított korábbi európai bizottsági kezdeményezéseket, elismerve a kkv-knak az EU gazdasági rendszerében játszott szerepét, és rámutatva a kkv-környezet hiányosságaira és bonyolultságára, amelyek lassíthatják, sőt akár korlátozhatják is a vállalkozások és versenyképességük növekedését;

3.

hangsúlyozza, hogy álláspontját az RB Európa 2020 stratégiát nyomon követő platformja által a helyi és regionális önkormányzatok körében végzett „Kkv-barát régiók és városok” című felmérés (1) is alátámasztja;

4.

tudatában van annak, hogy a piaci hiányosságok kezelése elsősorban a tagállamok és a régiók feladata, de úgy véli, hogy bizonyos területeken az EU is támogatást nyújthat, ha gondoskodik a bevált gyakorlatok terjesztéséről és az egységes piac hatékony működéséről, és javítja az üzleti környezetet, hogy így a vállalkozások – köztük a kkv-k – fenntartható módon képesek legyenek helytállni a világpiacon, ami magában foglalja az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, erőforrás-hatékony gazdaságra való törekvést;

5.

megítélése szerint ez a program mind az európai piacokon, mind globálisan jelentősen megerősíti az európai vállalkozási szektor iránti bizalmat. A piacokba vetett bizalom fokozódása nyomán nő az érdeklődés a vállalkozói tevékenység iránt, és expanzívabb politikát folytatnak a meglévő vállalkozások, köztük a kkv-k, amelyek igen jelentős forrásait jelentik a gazdasági növekedésnek (az EU-n belüli forgalom 58 %-a) és a foglalkoztatásnak (a magánszektor álláshelyeinek 67 %-a), ráadásul a 2002–2010-es időszakban ők hozták létre az új munkahelyek 85 %-át ebben a szektorban;

6.

helyesnek tartja, hogy a program kiemeli az idegenforgalmi ágazat jelentőségét, amelyben nagyszámú kkv tevékenykedik az EU-ban, és amely sok embernek ad munkát;

7.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy támogassák a vállalkozásokat és a kkv-kat különféle fejlődési szakaszaikban, akár újonnan alapított, akár már létező vagy éppen átszervezés alatt álló vállalkozásokról legyen is szó, abból kiindulva, hogy a támogatás hatására nő a vállalkozások versenyképessége az uniós és a külső piacokon;

8.

úgy véli, hogy a program sikerének egyik fő feltétele a vállalkozási kultúra és etika népszerűsítése és fejlesztése az EU társadalmában, és üdvözli, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten részt lehet venni az Európai Vállalkozások Díjáért folyó pályázatban és más hasonló projektekben;

9.

felhívja a figyelmet arra, hogy évente három európai régió nyeri el az „Európai vállalkozói régió” címet a kkv-k számára teremtett kedvező feltételek elismeréséül;

10.

úgy gondolja, hogy a vállalkozói szellem népszerűsítését már az iskolában el kell kezdeni, a vállalkozás és a gazdasági önállóság iránti pozitív attitűdök kialakítása révén. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok tudatos döntéseket hozzanak arról, hogy milyen jellegű munkát kívánnak végezni, amikor majd be kell lépniük a munkaerőpiacra. Annak érdekében, hogy a frissen végzettek a szerzett képesítéseikre építve olyan vállalkozói tevékenységbe kezdhessenek, amely nagy valószínűséggel megfelel az általuk nyújtott szolgáltatások iránti keresletnek, ügyelni kellene arra, hogy a képzés figyelembe vegye a piaci igényeket;

11.

sürgeti a vállalkozási tendenciák és fejlesztések szakképzésbe való beépítését, mivel vállalkozóink folyamatos képzése alapvető fontosságú a versenyképességi szintek szempontjából;

12.

felhívja a figyelmet azoknak a fiatal vállalkozóknak az igényeire, akik számára gyakran a vállalkozás jelenti a szakmai fejlődés egyetlen lehetőségét, és hajlandóak a vállalkozói tevékenységgel járó kockázatokat vállalni – gyakran az egész európai piacon, és így alkalmassá válnak arra, hogy a világpiaci versenyben is helytálljanak;

13.

felhívja a figyelmet a helyi és regionális önkormányzatok által elindított számos meglévő kezdeményezésre a tagállamokban, ilyenek például a helyi kisvállalkozói központok, a helyi vagy regionális önkormányzatok által nyújtott mikrohitelek, illetve a kisvállalkozások létrehozásával kapcsolatos ingyenes szakértői tanácsadás, amelyek gyakran a sikeres induló mikrovállalkozások alapjául szolgálnak;

14.

a női vállalkozók, valamint egyéb célcsoportok – köztük például a bevándorló és a kitelepült vállalkozók – helyzetére is rámutat, akik számára – az ezen a területen már meglevő uniós politikák figyelembevételével – speciális kezdeményezésre van szükség vállalkozásaik versenyképességének fokozásához;

15.

felkéri a helyi és regionális önkormányzatokat a program végrehajtására, és külön felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy felszámolják a bürokráciát és a külső pénzeszközök megszerzése előtt álló akadályokat, valamint egyszerűsítsék az ajánlati felhívásokhoz benyújtandó dokumentumokat, és kisebb munkák esetében megszüntessék a banki garanciára vonatkozó követelményt;

16.

rámutat arra, hogy a nemzetközi versenyképesség csak úgy érhető el, ha kiküszöbölik az európai piac hiányosságait, amelyek korlátozzák az európai kkv-k versenyképességét a világ más részein működő hasonló vállalkozásokkal szemben. A kkv-kat szorosabban be kell vonni az uniós projektek végrehajtásába, és javítani kell pozíciójukat az ilyen projektekben gyakran fővállalkozóként részt vevő nagyvállalkozókkal fenntartott kapcsolatokban. Ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kkv-k vállalkozási hálózatokba tömörüljenek;

17.

úgy véli, hogy az EU-nak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell az egységes piac hatékony működését és az üzleti környezet javulását oly módon, hogy megszüntetik vagy csökkentik a kkv-knak a pénzügyi eszközökhöz való hozzájutással, a származási országukon kívüli piacokra – mind az egységes piacon belül, mind azon kívül – történő kijutás korlátozott lehetőségeivel, valamint a túlzott adóterhekkel és bürokráciával kapcsolatos problémáit. A szóban forgó feltételek teljesítésével párhuzamosan biztosítani kell a hozzáférést az ismeretekhez és az új innovatív technológiákhoz, illetve lehetővé kell tenni az együttműködést a helyi szakképző és felsőoktatási intézményekkel, amelyeknek figyelembe kell venniük programjaikban, hogy a kkv-k az európai gazdaság motorját jelentik;

18.

úgy véli, hogy a programnak nagyobb súlyt kellene helyeznie arra, hogy a kis- és középvállalkozások nagyobb mértékben vegyenek részt az uniós kutatási és innovációs munkákban, projektekben és programokban, többek között köz-magán partnerségek létrehozása révén. A kutatási projektekben való fokozott részvétellel növelhető a vállalaton belüli szakértelem, és ezáltal a cég nemzetközi versenyképessége is.

A Horizont 2020 kutatási és innovációs programra vonatkozó javaslat különös fontosságot tulajdonít annak, hogy a kis- és középvállalkozások fokozottan részt vegyenek a kutatási programokban. Szélesebb körű szerepvállalásuknak köszönhetően információra és tudásra tehetnek szert az – adott esetben akár világelső – kis- és középvállalkozások;

19.

meggyőződése, hogy a vállalkozások és a kkv-k csak ilyen megközelítés révén fejlődhetnek úgy, hogy figyelembe veszik az éghajlat- és energiapolitikai célok elérését lehetővé tevő legújabb környezetvédelmi technológiákon alapuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság iránti kötelezettségvállalásokat;

20.

üdvözli a program számára javasolt 2,522 milliárd eurós költségvetést. Megjegyzi azonban, hogy a pénzügyi eszközök számára elkülönített 1,4 milliárd eurós összeg, amely közvetlenül a vállalkozásokat és a kkv-kat fogja támogatni, a program teljes költségvetésének csupán 56 %-át teszi ki. Abban az esetben, ha a pénzügyi eszközök iránti kereslet nagyobb az ésszerű keretek között elvárt szintnél, az előirányzatok százalékos arányának módosításáról – a rendelettervezet 16. cikkében szereplő rendelkezéssel összhangban – abban a bizottságban kellene döntést hozni, amelyben a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő (COSME) programból részesülő összes ország képviselteti magát. A költségvetés fennmaradó – a kkv-barát környezet támogatását szolgáló intézkedésekre szánt – része garantálja a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó teljes programra előirányzott források sikeres és hatékony felhasználását;

21.

helyesnek tartja, hogy a program költségvetésének 1,7 %-át a program adminisztratív támogatására fordítják, mivel ezeknek a forrásoknak kell gondoskodniuk a program megfelelő működéséről anélkül, hogy aránytalanul megterhelnék a költségvetést;

22.

véleménye szerint a program költségvetéséből származó pénzügyi eszközök nem helyettesíthetik a nemzeti, regionális és helyi szintű kezdeményezéseket, hanem javítaniuk kellene ezeket az intézkedéseket, hatékonyabbá kellene tenniük őket, továbbá a zökkenőmentes koordináció és a magánszemélyek vagy hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködés akadályainak felszámolása segítségével európai dimenzióval kellene felruházniuk ezeket. Ezt az együttműködést „horizontális” hálózatépítéssel, nem pedig „vertikális” központosítással kellene ösztönözni;

23.

rámutat, hogy a nyújtott támogatásnak teljes egészében a célokhoz kell igazodnia, és a beáramoltató és sokszorosító hatásoknak, valamint az elért célok hasznosításának köszönhetően egész Európában kedvező hatásokat kell eredményeznie;

24.

kiemeli, hogy a versenyképesség jelentős mértékben a következő tényezőktől függ: a jövedelmek fenntartható növekedésének forrását jelentő termelékenység, innováció és hatékonyság, a vállalkozások azon képessége, hogy teljes mértékben ki tudják használni az olyan lehetőségeket, mint az európai egységes piac, valamint azok az intézményi megoldások, amelyek megteremtik a vállalkozások fenntartható növekedésének feltételeit. Ezért azokat a projekteket kellene kiemelten kezelni, amelyek megerősítik a vállalkozások és kkv-k fenntartható versenyképességére legjelentősebb mértékben ható tényezőket;

25.

felhívja a figyelmet arra, hogy harmadik országoknak a társulási megállapodások jegyzőkönyvein és egyéb megállapodásokon alapuló részvételét a programban lehetőségnek kellene tekinteni arra, hogy bővüljön az EU-ban tevékenykedő vállalkozások tevékenységi köre, és tapasztalatokat lehessen szerezni arról, hogy az uniós piacon kívül hogyan működnek a vállalkozások. Lehetővé kellene tenni azt is, hogy egyéb harmadik országok is részt vehessenek a programban. Ezt az uniós tagállamok és nem uniós tagállamok közti együttműködésre irányuló egyéb programokból kellene finanszírozni;

26.

hangsúlyozza, hogy a vállalkozói készségek oktatásának – többek között továbbképzés révén – olyan készségek, képességek kialakítására kellene törekednie a vállalati társadalmi felelősségvállalás jegyében, amelyek révén szembe lehet nézni a modern világpiac kihívásaival, ugyanakkor tiszteletben tartható az európai kultúrára jellemző, hagyományos üzleti etika;

27.

úgy véli, hogy a vállalkozói szellemnek és a vállalkozásbarát szemlélet kialakításának az ösztönzésekor figyelmet kell fordítani az önfoglalkoztatás útját választó, szakmai pályafutásukat éppen megkezdő vállalkozókra, köztük az ezzel járó erőfeszítéseket és kockázatokat vállaló nőkre is;

28.

meggyőződése, hogy azoknak az intézkedéseknek, amelyek megkönnyítik a kkv-k pénzügyi eszközökhöz (például a tőkeeszközökhöz és a hitelgarancia-eszközökhöz) történő hozzájutását, ki kellene egészíteniük a kohéziós politika keretében jelenleg használt pénzügyi eszközöket, és lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamokból származó egyéb, pontosan meghatározott eszközökkel összekapcsolják őket;

29.

fontosnak és előremutatónak tartja a határokon átnyúló hitelek és kölcsönök lehetőségét, amelyek révén a kkv-k kiaknázhatják az egységes piacban rejlő óriási potenciált, javítva – például az idegenforgalmi ágazatban – a vállalkozási kezdeményezések versenyképességét és fenntarthatóságát;

30.

határozottan felhívja a figyelmet a növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszköz szerepére (EFG). Ez az eszköz a kockázati tőkét nyújtó alapokra összpontosít. Kiemeli, hogy megfelelő kockázatfelmérés révén a programot irányítóknak gondoskodniuk kell arról, hogy minél több kkv segítséget kapjon, köztük olyan vállalkozások is, amelyek a szokásos banki eljárások keretében csak kevés eséllyel tudnak támogatást szerezni, pedig segíthetnek a kkv-k általános potenciáljának növelésében és a munkanélküliség jelentős csökkentésében;

31.

továbbra is kételyei vannak a hitelgarancia-eszköz értékhatárával kapcsolatban, és tájékoztatást vár az Európai Bizottságtól arról, hogy milyen kritériumok alapján határozta meg annak szintjét, mivel a versenyképességi és innovációs program nem határozott meg értékküszöböt. Hangsúlyozza, hogy az újonnan induló vállalkozások, illetve beruházás vagy vállalkozásátadás céljaira nyújtott hitelek gyakran jelentősen meghaladják a megállapított szintet, és aggódik, hogy emiatt a nagyobb összegű hiteleket a Horizont program keretében garantálnák, jóllehet utóbbi elvileg csak innovatív projektekhez lenne felhasználható;

32.

ezért a korábbi versenyképességi és innovációs keretprogramhoz való visszatérést sürgeti, amely nem szabott meg felső összeghatárt;

33.

jogosnak tartja az egyéni tárgyalásokat azokkal az intézményekkel, amelyek kockázatmegosztási finanszírozásra törekednek hitelezésük során, mind a kölcsönök nagysága – amely a garantált portfóliókockázat mértékétől függ –, mind a hitelek futamideje tekintetében;

34.

sürgeti, hogy mind a kockázati tőkére irányuló pénzügyi eszközöket, mind a kkv-k adósságportfólióit folyamatosan kövessék nyomon a változó kockázatokra való tekintettel;

35.

helyesli, hogy a program közvetett irányítása átkerült az Európai Beruházási Alaphoz (EBA) és a végrehajtó ügynökségekhez, miközben az Európai Bizottság folyamatosan nyomon követi a programot. Ez a fajta irányítás garantálja, hogy az EBA-nak a kkv-k támogatásával kapcsolatos, több mint tíz év alatt összegyűlt tapasztalatai hasznosuljanak;

36.

az Európai Beruházási Bank (EBB) és a kkv-k EU-n belüli és kívüli nemzetközivé tételében jártas Enterprise Europe Network ezzel a területtel kapcsolatos tapasztalatainak felhasználását is fontosnak tartja;

37.

meggyőződése, hogy a program sikeres és hatékony végrehajtásának érdekében szoros együttműködésre van szükség a helyi és regionális önkormányzatokkal, valamint a programot irányító intézményekkel, amelyek lehetővé teszik az információáramlást a program megvalósításának minden területén;

38.

igen fontosnak tartja a kkv-k EU-n kívüli nemzetközivé tételével kapcsolatos tapasztalatokat és az e témával kapcsolatos információk átadását, ami várhatóan elősegíti a határokon átnyúló tevékenységekkel összefüggő ügyleti költségek csökkenését. Ezzel a területtel európai uniós intézmények szakértőinek kellene foglalkozniuk, együttműködve a nemzeti és a regionális hatóságokkal;

39.

felhívja a figyelmet a kkv-król szóló információk terjesztéséért felelős központok létrehozásának lehetőségére is. Az RB azonban sem e központok jellegét, sem pedig működésük konkrét módját nem kívánja előírni. Ezt a kérdést az országok és régiók közötti sokoldalú együttműködési megállapodások keretében kell rendezni;

40.

javasolja, hogy a program közvetlen irányítása elsősorban regionális szinten történjen, a nemzeti hatóságok támogatása és felügyelete mellett. Ennek az irányítási szintnek egy, a folyamatban lévő projektekkel kapcsolatos kockázatok felügyeletére szolgáló rendszert is ki kellene alakítania;

41.

javasolja továbbá, hogy a projektek nyomon követése szintén a végrehajtás értékelésének része legyen, a javaslat I. mellékletében felsorolt középtávú célok elérésére vonatkozó mutatók alapján. A nyomon követésnek olyan információkat is tartalmaznia kellene, amelyek az éghajlatvédelemmel és más uniós politikákkal kapcsolatos intézkedéseknek a program keretében történő megvalósítására vonatkoznak;

42.

kiemeli, hogy ezeknek a tevékenységeknek következeteseknek kell lenniük, és fontos, hogy összhangban legyenek az Európai Bizottság nyomonkövetési intézkedéseivel. Ez utóbbi képviselői – a Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) munkatársai mellett – a helyszíni auditokat, ellenőrzéseket és vizsgálatokat végzik majd;

43.

úgy véli, hogy az auditstratégiáknak a program végrehajtásának objektív értékelését kell célozniuk, és nem jelenthetnek terhet a program kedvezményezettjei számára. A nyomonkövetési rendszereknek tekintetbe kellene venniük a projekt megvalósítási szakaszait, hogy ne érintsék kedvezőtlenül a megvalósítás ütemét, és ne vezessenek túlzott többletköltségekhez;

44.

felhívja a figyelmet arra, hogy számos ország jelenlegi költségvetési helyzetére tekintettel a nemzeti kormányok a költségvetési bevételek növelésének legegyszerűbb módját választják: számos hozzájárulás összegét emelik, növelve a munka költségeit, aminek következtében a kkv-k tönkremehetnek, vagy fokozatosan átléphetnek a szürkegazdaságba. Ezért az RB a kkv-k védelmét sürgeti, mivel a fent említett politika késlelteti a gazdasági válságból való kilábalást, és a gyakorlatban megsemmisítheti a program többletértékét. A kkv-k hatékony eszközei a munkanélküliség csökkentésének;

45.

rámutat, hogy a vállalkozásalapítással kapcsolatos adminisztratív terhek és a működő vállalkozások adóterhei számos uniós tagállamban megnehezítik a vállalkozások – különösen a kkv-k – számára, hogy javítsák versenyképességüket. Ezért a Régiók Bizottsága minden releváns uniós szabályozási területen a nettó adminisztratív terhek 25 %-os csökkentését sürgeti 2020-ig. Utal arra, hogy érdemes lenne fontolóra venni a kkv-k ágazatának szereplői előtt álló akadályok szélesebb körének felszámolását;

46.

úgy véli, hogy a programnak premizálnia kellene azokat az országokat és régiókat, amelyek a kkv-k számára legkedvezőbb – fejlődésüket, versenyképességük növelését és külső piacokra történő kilépésüket lehetővé tevő – rendszereket alkalmazzák, e tevékenység támogatása érdekében. A pozitív hozzáállás serkentésének célja a megfelelő tendenciák ösztönzése a különböző országokban és régiókban;

47.

javasolja, hogy az Európai Bizottság tegyen erőfeszítéseket annak érdekében, hogy javuljon a tájékoztatás a gyorsan fejlődő gazdasággal rendelkező országok piacainak fejlődéséről, az ottani beruházások feltételeiről, a jelenlegi jogrendszerekről és az üzleti tevékenységgel kapcsolatos helyi szokásokról;

48.

úgy véli, hogy a kkv-k számára könnyen elérhetővé kell tenni a külső piacokkal kapcsolatos információkat, amelyek megfizethetőek, pontosak és gyorsan beszerezhetőek kell hogy legyenek. A kkv-król szóló információk terjesztéséért felelős központokon túl az EU diplomáciai képviseleteire is jelentős szerep hárul a világnak ezekben a régióiban;

49.

kiemeli, hogy az uniós polgárok vállalkozói szellemének előmozdításához változásokra van szükség az oktatási és képzési rendszerben, ami időigényes folyamat. Így fennáll annak a kockázata, hogy a közép- és hosszú távú célok nem teljesülnek;

50.

felhívja a figyelmet a kkv-tevékenységgel összefüggő területek esetleges jogi túlszabályozására uniós, országos vagy helyi szinten. Ez szükségtelenül megnehezítheti a kkv-tevékenységgel és a különféle programok keretében rendelkezésre álló támogatások kérvényezésével kapcsolatos eljárásokat, ami rontja a kkv-k versenyképességét. Prioritásként kell kezelni a bürokrácia korlátozását és a vállalkozások indításával és működtetésével összefüggő akadályok csökkentését.