A rendelet célja, hogy a kölcsönös elismerés elve* – áruk területén – történő alkalmazásának javítása és az indokolatlan kereskedelmi akadályok megszüntetése révén megerősítse a belső piac működését. Ezt a következőképpen éri el:

az elv szerinti jogok és kötelezettségek meghatározása a nemzeti hatóságok és a gazdasági szereplők számára, ha egy másik uniós országban értékesítenek árukat;
biztosítékok biztosítása, ha egyedi esetekben megtagadják a kölcsönös elismerést;
a nemzeti termékinformációs kapcsolattartó pontok szerepének megerősítése a tájékoztatásnyújtás, valamint a nemzeti hatóságok és vállalatok közötti kommunikáció terén.

A jogszabály a 764/2008/EK rendelet helyébe lép.

FŐBB PONTOK

A kölcsönös elismerés elve biztosítja az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá nem vagy csak részben tartozó áruk piacra jutását.

A rendelet hatálya a következőkre terjed ki:

egy másik uniós országban jogszerűen forgalmazott valamennyi típusú áru, beleértve a mezőgazdasági és halászati termékeket – gyártásuk és feldolgozásuk módjától függetlenül;
olyan nemzeti közigazgatási határozatok, amelyek az ilyen áruk ezen ország piacára való jutását korlátozzák vagy megtagadják.

Ha az importáló ország illetékes hatósága meg kívánja vizsgálni az árukat, a gazdasági szereplők önkéntes kölcsönös elismerési nyilatkozattal bizonyíthatják, hogy azokat jogszerűen forgalmazzák valamely másik uniós országban.

Az importált árukat a kölcsönös elismerés elve alapján vizsgáló nemzeti hatóságoknak:

haladéktalanul fel kell venniük a kapcsolatot az érintett gazdasági szereplővel, és tájékoztatniuk őt a tervezett vizsgálatról;
engedélyezniük kell az áruknak a vizsgálat közbeni forgalmazását és értékesítését (kivéve ha az érintett árukra az adott országban előzetes engedélyezési eljárás vonatkozik, vagy ha ideiglenesen felfüggesztik azok piacra jutását);
egy kölcsönös elismerési nyilatkozatot, és az abban foglalt információ ellenőrzéséhez szükséges alátámasztó bizonyítékot annak igazolására elegendőként kell elfogadniuk, hogy az árukat jogszerűen forgalmazzák valamely másik uniós országban. Ha nem nyújtottak be nyilatkozatot, az illetékes hatóság kérheti az érintett gazdasági szereplőktől mind az adott áru vagy árutípus tulajdonságaival, mind az áru valamely másik uniós országban való jogszerű forgalmazásával kapcsolatos dokumentációt és információkat;
kellő mértékben figyelembe kell venniük a megfelelőségértékelő szervezet által kiadott és a gazdasági szereplő által a vizsgálat részeként benyújtott vizsgálati jelentések vagy tanúsítványok tartalmát;
haladéktalanul értesíteniük kell a gazdasági szereplőt – az Európai Bizottságot és az uniós országokat pedig 20 munkanapon belül –, ha valamely áruk piacra jutásának korlátozásáról vagy megtagadásáról döntenek;
elutasító közigazgatási határozat elfogadásakor kellőképpen részletes és alátámasztott módon kell a döntést megindokolniuk, hogy miért korlátozzák vagy tagadják meg a piacra jutást; ez a következőket foglalja magában:
- a közigazgatási határozat alapjául szolgáló nemzeti műszaki szabály;
- a közigazgatási határozat alapjául szolgáló, a nemzeti műszaki szabály alkalmazását alátámasztó jogos közérdek;
- a figyelembe vett műszaki és tudományos adatok;
- az érintett gazdasági szereplő által felhozott, releváns érvek összefoglalása;
- az azt igazoló bizonyíték, hogy a határozat arányos;
- a gazdasági szereplő számára rendelkezésre álló, különböző nemzeti jogorvoslati lehetőségek és az e jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó határidők, beleértve a SOLVIT ingyenes szolgáltatás igénybevételének lehetőségét (ami azt is eredményezheti, hogy a Bizottság véleményét fog kiadni az ügyben).

Az importált árukat vizsgáló nemzeti hatóságok ideiglenesen felfüggeszthetik azok értékesítését vagy forgalmazását – amiről azonnal tájékoztatniuk kell a gazdasági szereplőt, a Bizottságot és az uniós országokat – amennyiben:

a rendeltetésszerű, illetve észszerűen előrelátható körülmények közötti használat során az áru olyan súlyos kockázatot jelent a személyek biztonságára vagy az emberi egészségre vagy a környezetre nézve – ideértve amikor a hatások nem azonnaliak –, amely az illetékes hatóság gyors beavatkozását teszi szükségessé; vagy
az árunak vagy az ilyen típusú árunak az adott uniós országban történő forgalmazása az adott uniós országban közerkölcsi vagy közbiztonsági okokból általános tilalom alá tartozik.

Ha egy egyedi ügy során a SOLVIT-központok a SOLVIT-eljárással nem találnak megfelelő megoldást, a Bizottság az érintett SOLVIT-központok bármelyikének kérésére vélemény kiadásával segíthet az ügy megoldásában. A folyamat során a Bizottságnak:

meg kell vizsgálnia, hogy a nemzeti hatóság határozata összeegyeztethető-e a kölcsönös elismerés elvével és a rendelet követelményeivel;
amennyiben további információkra vagy dokumentumokra van szükség, fel kell kérnie az illetékes SOLVIT-központot, hogy e további információk, illetve dokumentumok megszerzése céljából lépjen kapcsolatba az érintett gazdasági szereplővel vagy illetékes hatósággal;
45 munkanapon belül ki kell adnia a véleményét;
minden uniós országot értesítenie kell a véleményről – emellett az érintett gazdasági szereplőt és a nemzeti hatóságot is tájékoztatni kell róla az illetékes SOLVIT-központon keresztül;
a véleményében adott esetben jeleznie kell, hogy melyek azok az aggályok, amelyekkel a SOLVIT-ügy keretében foglalkozni kell, vagy ajánlásokat kell megfogalmaznia az ügy megoldásának elősegítése céljából.

Az uniós országoknak területükön termékinformációs kapcsolattartó pontokat kell létrehozniuk és fenntartaniuk, valamint biztosítaniuk kell, hogy azok megfelelő hatáskörökkel és kellő erőforrásokkal rendelkezzenek. A termékinformációs kapcsolattartó pontoknak:

a következő információkat kell online nyújtaniuk:
- a kölcsönös elismerés elvével és a rendeletnek az adott uniós ország területén történő alkalmazásával kapcsolatos információk;
- az illetékes nemzeti hatóságok elérhetősége, beleértve az adott uniós ország területén alkalmazandó nemzeti műszaki szabályok végrehajtásának felügyeletéért felelős hatóságok adatait is;
- vita esetén az adott uniós országban rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek és eljárások, beleértve a rendeletben meghatározott SOLVIT-eljárást is;
a vállalatoktól vagy nemzeti hatóságoktól kapott, további tájékoztatás iránti kérésekre az azok kézhezvételét követő 15 munkanapon belül térítésmentesen válaszolniuk kell;
szükség esetén elő kell segíteniük a nemzeti hatóságok közötti, a rendelet szerinti vizsgálati eljárással összefüggő kapcsolatfelvételt.

Az EU a következő, a rendeletet támogató tevékenységeket finanszírozhatja:

tájékoztató kampányok;
oktatás és képzés;
a termékinformációs kapcsolattartó pontok és az illetékes hatóságok közötti együttműködés, valamint ezen együttműködés műszaki és logisztikai támogatása;
adatgyűjtés a kölcsönös elismerés elve működésének érvényesülésével és az EU egységes árupiacára gyakorolt hatásával kapcsolatban;
személyzeti csereprogramok és a bevált gyakorlatok cseréje.

A Bizottság 2025. április 20-ig és azt követően négyévente értékelést készít a rendeletről, és arról jelentést nyújt be az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére.

Végrehajtási jogi aktus

A Bizottság (EU) 2020/1668 végrehajtási rendelete meghatározza az információs és kommunikációs rendszer (ICSMS) kölcsönös elismerés céljából történő alkalmazásához szükséges részleteket.

A végrehajtási rendelet a következők tekintetében vezeti be az ICSMS használatát:

a közigazgatási határozatokról való értesítések (5. cikk);
az ideiglenes felfüggesztésekről való értesítések (6. cikk);
valamennyi uniós ország értesítése a Bizottság véleményéről (8. cikk);
valamely értékelés során a gazdasági szereplők által biztosított adatok és dokumentumok ellenőrzéséért felelős uniós országok illetékes hatóságai közötti információcsere (10. cikk).

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2020. április 19. óta alkalmazzák.

HÁTTÉR

További információk:

Áruk kölcsönös elismerése (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

Kölcsönös elismerés elve: ezen uniós jogi elv szerint az uniós országok nem tilthatják meg a területükön olyan áru értékesítését, amelyet jogszerűen forgalmaznak valamely másik uniós országban. Az egyetlen kivétel, ha az uniós országok a piacra jutást jogos közérdek alapján korlátozzák vagy tagadják meg, és a korlátozás indokolt és arányos.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/515 rendelete (2019. március 19.) a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a 764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 91., 2019.3.29., 1–18. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1–44. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1–38. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1–142. o.)

Az (EU) 2017/625 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1–15. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549–607. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30–47. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1–24. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról (HL L 11., 2002.1.15., 4–17. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 27.11.2020

Top

All