52012PC0428

INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A 2012. évi éves növekedési jelentésben[1] és annak („Növekedésbarát tagállami adópolitikák és az adókoordináció javítása az EU-ban” c.) IV. mellékletében a Bizottság a költségvetési konszolidációval összefüggésben kiemelte a héarendszer hatékonyságának javítására irányuló intézkedések szükségességét. A Bizottság rámutatott, hogy az adóbehajtás javítása és az adócsalás problémájának hatékonyabb kezelése hozzájárulhat az államháztartási bevételek növeléséhez.

A héacsalás módszerei gyors ütemben fejlődnek, és a tagállamok időnként azzal szembesülnek, hogy a hatályos uniós héaszabályozás nem biztosít megfelelő jogalapot az általuk megtenni kívánt intézkedésekhez.

Mostanáig az ilyen szituációkat vagy a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv[2] (a továbbiakban: héairányelv) módosításával vagy a héairányelv 395. cikke alapján a tagállamok részére biztosított egyedi eltérésekkel kezelték. Az említett cikk alapján a csalás elleni küzdelem (illetve ugyanezen cikk alapján az adóbeszedés egyszerűsítése) érdekében a tagállamok részére eltérés biztosítható. Ehhez a Bizottság (pozitív tartalmú) javaslatára van szükség, amely a héairányelv 395. cikkének (4) bekezdése alapján akár 8 hónapig is eltartó eljárás eredményeként születik meg, elfogadásához pedig a Tanács egyhangú döntésére van szükség, ami ugyancsak késedelmet okozhat.

Az eljárás jellegéből adódóan mindkét esetben lassú és fáradságos a nemzetközi szinten jelentkező, gyorsan változó csalási formákhoz, így például a következő kereskedőre nagyon gyorsan átruházott szolgáltatások esetén előforduló körhintacsalásokhoz képest (az áruk esetében előforduló hagyományosabb csalási formákkal összehasonlítva). Az eltérések biztosításának vagy a héairányelv módosításának folyamata tehát számottevő és helyrehozhatatlan pénzügyi veszteségeket okozhat. Egy közelmúltbeli példa az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmével összefüggésben 2008 júniusa és 2009 decembere között képződött mintegy 5 milliárd EUR veszteség[3].

A tagállamok ebből kifolyólag hajlanának rá, hogy megfelelő uniós jogalap nélküli azonnali intézkedéseket hozzanak. Ez azonban nem tekinthető a helyzet megnyugtató rendezésének, hiszen még ha a szóban forgó intézkedések megfelelőek és arányosak is a csalási szituációhoz viszonyítva, a jogalap hiánya miatt az intézkedések a bíróság előtt megtámadhatók.

Az uniós héarendszer szilárdabb alapokra helyezése a héa jövőjéről szóló, 2011. december 6-án bemutatott közlemény[4] egyik legfontosabb célkitűzése, ez a mostani javaslat pedig kiemelt intézkedésként lett megjelölve e célkitűzés elérése szempontjából.

E javaslat célja tehát egy olyan eljárás bevezetése a héairányelvbe, amely jogalapot biztosítana a tagállamoknak ahhoz, hogy rendkívül sajátos esetekben azonnali intézkedéseket tegyenek. Az eljárás a „gyorsreagálási mechanizmus” néven jelenik meg a javaslatban.

A gyorsreagálási mechanizmus nem váltja fel az eltérések jelenlegi rendszerét. A mechanizmus hatálya az egyes tagállamok meghatározott gazdasági ágazatát (ágazatait) érintő súlyos és hirtelen csalási szituációkra terjed ki, amelyek a hagyományos ellenőrzési és jogérvényesítési eszközökkel nem állíthatók meg és helyreállíthatatlan veszteséget eredményezhetnek.

Mivel ez az új mechanizmus csak akkor bír hozzáadott értékkel, ha a döntéseket sikerül a jelenlegi eljárások szerintinél sokkal gyorsabban meghozni, a javaslat szerint a héairányelv helyes végrehajtásának biztosítása érdekében, illetve a költségvetési bevételek kiesésének és a méltányos adóztatás elvének megsértését elkerülendő, a Bizottság élne az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikkében meghatározott végrehajtási hatáskörökkel.

Az eltérést kérelmező érintett tagállam számára valamilyen derogációnak minősülő csalás elleni intézkedést engedélyező végrehajtási határozatok elfogadása a vizsgálóbizottsági eljárás szerint történne, mivel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[5] (a továbbiakban: komitológiai rendelet) 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának v. alpontja az adózás tekintetében kifejezetten ezt írja elő. A vizsgálóbizottsági eljárással kapcsolatos gyakorlati és jogi szempontokat az említett rendelet 5. cikke tartalmazza.

E cikkel összefüggésben, kellően indokolt sürgősség alapján a Bizottság a komitológiai rendelet 8. cikke szerinti azonnal alkalmazandó jogi aktusokat fogadhat majd el. Az egyes tagállamokban rövid idő alatt bevezetendő, eltérést biztosító intézkedés jogalapja ezzel a módszerrel teremthető meg a leggyorsabban. A fentebb említettekkel összhangban ez nyomatékosítja a gyorsreagálási mechanizmus kivételes jellegét, és ez indokolja annak korlátozott hatályát is.

A komitológiai rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében megállapított hat hónapos általános alkalmazási időszaktól eltérően a javaslat szerint a gyorsreagálási mechanizmus alapján adott engedélyek alkalmazási ideje legfeljebb egy év lenne. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a szóban forgó időszak alatt a héairányelv 395. cikke szerinti rendes eljárást vegyék igénybe, vagy eltérést nem igénylő csalás elleni intézkedéseket hajtsanak végre.

A komitológiai rendelet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban a jogi aktust legkésőbb 14 nappal a Bizottság általi elfogadását követően a megfelelő komitológiai bizottság, ez esetben a Közigazgatási Együttműködési Állandó Bizottság elé kell terjeszteni. A komitológiai rendelet 3. cikkének (5) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy kellően indokolt esetben a bizottság véleményét írásban kérjék ki, és az eljárás lehető leggyorsabbá tétele érdekében a Bizottság élni is kíván ezzel a lehetőséggel. A komitológiai rendelet 3. cikke (5) bekezdésének második albekezdésével ellentétben a tagállamoknak nem lesz lehetőségük az írásbeli eljárás lezárását kérni a bizottsági ülés összehívása céljából, mivel ez jelentősen lelassítaná az egész folyamatot. Látni kell, hogy amennyiben a bizottság kedvezőtlen véleményt fogalmazna meg, a komitológiai rendelet 8. cikkének (4) bekezdése szerint a Bizottságnak azonnal hatályon kívül kell helyeznie az eltérést.

A gyorsreagálási mechanizmus szerint engedélyezhető eltérések tartalmával kapcsolatban a Bizottság a csalás elleni intézkedések jegyzékének meghatározását és az erről való megállapodást javasolja, mivel azt követően, hogy a gyorsreagálási mechanizmus keretében benyújtanak egy-egy kérelmet, nem lesz idő vagy csak nagyon kevés idő áll majd a tagállamok rendelkezésére, hogy a csalás elleni intézkedések típusait érintő alapvető kérdésekről folytassanak vitát. Ez lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy jelentős részben már előre kidolgozott szövegek alapján dolgozzon, lerövidítve ezzel az ügykezeléshez és a fordításokhoz szükséges időt.

A mostani javaslat egyelőre egyetlen csalás elleni intézkedést tartalmaz, az ún. fordított adózást, amelynek értelmében – az általános szabállyal szemben – az áruk vagy szolgáltatások szállítója helyett a héaalany vevő válik felelőssé a héa befizetéséért. Amennyiben a vevő jogosult teljes mértékben levonni a héát, ugyanazon héabevallásban fogja bevallani és levonni a héát, amelynek eredményeképp tényleges befizetés vagy visszatérítés nem történik, és ezáltal csökken a csalás lehetősége. A középtávon jelentkező esetleges negatív mellékhatásai ellenére ez az intézkedés bizonyos meghatározott ágazatokra összpontosítva hatékony eszköznek bizonyult a csalás (és különösen a körhintacsalások) megállítása tekintetében.

A további intézkedésekről a Bizottságtól származó javaslattal kapcsolatban egyhangúlag eljárva a Tanácsnak kell döntenie annak érdekében, hogy az intézkedések még azt megelőzően meghatározásra kerüljenek, hogy a gyorsreagálási mechanizmus keretében benyújtott kérelem részeként vizsgálnák azokat.

Ami a követendő eljárást illeti, a tagállamoknak küldeniük kell egy kérelmet a Bizottsághoz, amelyben felvázolják a gyorsreagálási mechanizmus keretében általuk bevezetni szándékozott eltérési intézkedést. A gyorsreagálási mechanizmus alkalmazásának alátámasztása céljából részletesen be kell mutatni a csalási szituáció kivételes körülményeit, indokolt esetben pedig a Bizottság kiegészítő információkat kérhet. Mihelyt minden szükséges információ rendelkezésre áll, a Bizottság vagy engedélyezi az intézkedést, vagy egy hónapon belül tájékoztatja az érintett tagállamot az intézkedés elutasításáról.

A folyamat lehető legegyszerűbbé tétele érdekében a tagállami kérelmeket a Bizottság által elfogadott egységesített űrlapon kellene benyújtani, amely előre meghatározott kérdéssort tartalmazna, lehetővé téve ezáltal az eltérési kérelem benyújtását megalapozó csalási szituáció gyorsabb és átfogóbb vizsgálatát és értékelését. A belső munkaszervezés tekintetében a Bizottság gondoskodni fog arról, hogy gyorsított döntéshozatali eljárás működjön. Az eltérést – még az illetékes bizottság véleményalkotása előtt – maga a Bizottság fogja megadni, így nincs szükség a Tanács döntésének kivárására. Tekintettel továbbá arra, hogy mindössze egy tagállam lesz érintett, a határozat elfogadása egyetlen nyelvi változat alapján is lehetséges. Ezen tényezők együttesen képesek biztosítani azt, hogy onnantól számítva, hogy valamennyi szükséges információ a Bizottság rendelkezésére áll, egy hónapos határidőn belül döntés szülessen.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A gyorsreagálási mechanizmus esetleges alkalmazásával kapcsolatos nyilvános konzultációra már a héa jövőjéről szóló, fent említett közleménnyel összefüggésben sor került. Az említett nyilvános konzultációt megelőzően (az adócsalás elleni stratégiával foglalkozó szakértői csoport keretében) a tagállamok közötti egyeztetésekre került sor, amelyek egyértelműen azt mutatták, hogy valódi igény van a mechanizmus bevezetése iránt.

A mostani javaslat alapvetően eljárási jellegű. A javaslat célja, hogy – a sürgős esetekben – felgyorsítsa a tagállamok számára már most is rendelkezésre álló lehetőséget arra, hogy engedélyt szerezzenek a héairányelv rendelkezéseitől való eltérésre. Emiatt ebben az esetben nem volt indokolt hatásvizsgálatot végezni. Kizárólag a gyorsreagálási mechanizmus keretében engedélyezett eltérés nyomán hozott nemzeti intézkedéseknek (amelyeket ma a 395. cikk alapján engedélyeznek) lehet bizonyos hatásuk, amely azonban semmi esetre sem lehet jelentős, tekintve az intézkedések korlátozott hatályát és időtartamát.

Tekintettel továbbá arra, hogy nem lehet tudni, hogy a tagállamok milyen konkrét és egyedi esetek kapcsán fognak a javaslatban szereplő gyorsreagálási mechanizmushoz folyamodni, nem lehet semmilyen kvantitatív becslést készíteni arra vonatkozóan, hogy a mostani derogációs eljáráshoz képest milyen hatása lenne a gyorsreagálási mechanizmusnak, hiszen ez minden esetben az adott esettől függne.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A tagállamok által a héacsalás agresszív formáival szemben folytatott küzdelem hatékonyabb támogatása érdekében a javasolt módosítás kiegészíti a bizonyos eltérési intézkedések elfogadására vonatkozó eljárást annak érdekében, hogy gyorsabb és ezáltal megfelelőbb és hatékonyabb választ lehessen adni az említett csalási jelenségekre. A javaslat ennek megfelelően módosítja a héairányelvet.

Tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikke által a közvetett adózást érintő munkához megteremtett jogalapra, az uniós intézkedés a szubszidiaritás elve alapján indokolt. A javaslat épít az EUMSZ 291. cikke szerinti bizottsági végrehajtási hatáskörökre, és összhangban van a komitológiai rendelettel, amelynek értelmében az adózási kérdésekben a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazandó. A helyrehozhatatlan pénzügyi veszteségek kockázata miatt indokolt az azonnal alkalmazandó jogi aktusok használata. Ezek révén felgyorsul az ilyen típusú derogációs intézkedések elfogadási eljárása.

A fent említett hirtelen és súlyos következményekkel járó csalási jelenségeknek nagyon gyakran nemzetközi vetülete is van (pl. az ún. körhintacsalások és az „eltűnt kereskedő” esetei). A kereskedelem új formáival (pl. a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével) szembesülve a tagállamok nincsenek abban a helyzetben, hogy képesek legyenek önállóan fellépni ezekkel az egyidejűleg több országot érintő (megfoghatatlan) csalási módszerekkel szemben. A csalás elleni küzdelem célkitűzése tehát hatékonyabban megvalósítható uniós szinten, egy irányelv által, amely lehetőséget kínál a tagállamoknak arra, hogy – kivételes esetekben – derogációs intézkedéseikhez a mostani lehetőségekhez képest sokkal gyorsabban jogalapot szerezzenek. Ez nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

Tekintettel arra, hogy a módosítandó jogszabály egy irányelv, a javasolt eszköz is egy irányelv, hiszen más jogi aktus nem lenne megfelelő e célból.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincs negatív kihatása az Európai Unió költségvetésére.

2012/0205 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS IRÁNYELVE

a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek egy héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére[6],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[7],

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatban elkövetett adócsalás számottevő költségvetési bevételkiesést okoz, kihatással van a versenyfeltételekre és így a belső piac működésére. A közelmúltban az adócsalás hirtelen és súlyos károkat okozó sajátos formái alakultak ki, amelyek különösen a nagybani gyors illegális kereskedelmet megkönnyítő elektronikus eszközök alkalmazásán keresztül nyertek teret.

(2)       A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv[8] lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az adócsalás és az adókikerülés egyes formáinak megelőzése érdekében eltérést kérjenek az említett irányelvtől. Az ilyen eltérések engedélyezéséhez a Bizottság javaslatára, és annak a Tanács általi elfogadására van szükség. A közelmúlt tapasztalatai azt mutatták, hogy az eltérések engedélyezésének folyamata nem minden esetben eléggé rugalmas ahhoz, hogy a tagállamok kérései azonnali és megfelelő választ kapjanak.

(3)       A méltányos adóztatás elvének teljesülése és a 2006/112/EK irányelv végrehajtásának biztosítása érdekében azokban az esetekben, amikor a hatályos derogációs eljárás nem megfelelő, új eljárás kialakítására van szükség az eltérések megadása tekintetében. Az új eljárás neve: „gyorsreagálási mechanizmus”.

(4)       A szükséges eltérések gyorsabb elfogadásának lehetővé tétele és a 2006/112/EK irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell átruházni a Bizottságra a tagállamok arra irányuló kérelmének engedélyezése tekintetében, hogy a gyorsreagálási mechanizmus különleges keretében derogációs intézkedéseket vezethessenek be. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[9] megfelelően kell gyakorolni.

(5)       A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat kell elfogadnia akkor, ha – a derogációs intézkedés bevezetését kérelmező tagállamnak adott engedéllyel kapcsolatos megfelelően igazolt esetekben – a rendkívüli sürgősség azt megkívánja. Azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokra a csalás olyan hirtelen és súlyos károkat okozó formái esetén van szükség, amelyek számottevő és helyreállíthatatlan veszteséget eredményezhetnek.

(6)       Szükség van az azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusok maximális érvényességi idejének meghosszabbítására annak érdekében, hogy a tagállamoknak legyen lehetőségük tartósabb jellegű intézkedéseket is bevezetniük a kérdéses időszak alatt. Szükség esetén ez elegendő időt biztosítana a 2006/112/EK irányelv 395. cikke szerinti derogációs eljárás alkalmazására.

(7)       A vevőnek, mint a héa megfizetésére kötelezett adóalanynak a kijelölése (fordított adózás) az egyes ágazatokban leginkább elterjedt adócsalási formák azonnali megállításának egyik hatékony eszköze. Tekintve azonban, hogy a helyzet idővel változhat, szükség lehet más intézkedések feltételeinek biztosítására is. Az indokolt esetekben a Tanácsnak ebből a célból – a Bizottság javaslata alapján – döntenie kell arról, hogy mely egyéb intézkedések tartoznak a gyorsreagálási mechanizmus hatálya alá. A derogációs intézkedések Bizottság általi engedélyezéséhez szükséges időnek a lehető legrövidebbre szorítása érdekében meg kell állapítani az engedélyezhető intézkedések típusait.

(8)       A tagállami kérelmek megértésének és feldolgozásának elősegítése érdekében szükség van a kérelmek egységes formájának kialakítására is. A 2006/112/EK irányelv egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni a szóban forgó egységes űrlap kialakítása tekintetében.

(9)       A tagállamok arra irányuló kérelmének az engedélyezésére vonatkozó végrehajtási aktusok elfogadásának felgyorsítása érdekében, hogy a gyorsreagálási mechanizmus különleges keretében derogációs intézkedéseket vezethessenek be, a bizottság elnökének a 182/2011/EU rendelet 3. cikkének (5) bekezdése szerinti írásbeli eljárást kell alkalmaznia. Ki kell zárni továbbá annak a lehetőségét, hogy a bizottság valamelyik tagja az írásbeli eljárás eredmény nélküli lezárását kérje.

(10)     Mivel a meghozandó intézkedések célja – a héa területét érintő, hirtelen és súlyos következményekkel járó, nagyon gyakran nemzetközi vetületekkel is rendelkező csalási jelenségek kezelése – a tagállamok által kielégítően nem megvalósítható, mivel nincsenek abban a helyzetben, hogy önállóan lépjenek fel az új kereskedelmi formákhoz kapcsolódó, egyidejűleg több országot is érintő csalási módszerekkel szemben, és emiatt az említett cél a gyorsabb, és ezáltal az említett jelenségekre megfelelőbb és hatékonyabb válasz biztosítása révén uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban az irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(11)     Ezért a 2006/112/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2006/112/EK irányelv XIII. címének 2. fejezete az alábbi 1a. szakasszal egészül ki:

„1a. szakasz A héacsalással szembeni gyorsreagálási mechanizmus

395a. cikk

1.      Az adócsalásnak a héa területét érintő hirtelen és súlyos, adott esetben számottevő és helyreállíthatatlan veszteségeket okozó formáival szembeni küzdelem érdekében, a Bizottság a tagállamok számára az alábbi, az irányelvtől eltérő különleges intézkedések bevezetését engedélyező végrehajtási aktusokat fogadhat el:

a)       a vevőnek, mint egyes áruk és szolgáltatások utáni héa megfizetésére kötelezett adóalanynak a kijelölése a 193. cikktől eltérve, az ilyen intézkedés iránti, e cikk (2) bekezdésében említett kérelem alapján;

b)      bármely egyéb intézkedés, a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag eljáró Tanács döntése alapján.

Az a) pont alkalmazásában a különleges intézkedést megfelelő tagállami ellenőrzésnek vetik alá az áruértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végző azon adóalanyok tekintetében, akikre az intézkedés vonatkozik.

Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási aktusokat a 395b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint fogadják el.

Az ezen bekezdés első albekezdésében említett derogációs intézkedés bevezetését kérelmező tagállamnak adott engedéllyel kapcsolatos, kellően indokolt sürgősség alapján a Bizottság a 395b. cikk (3) bekezdésében említett eljárás szerint azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el. E végrehajtási aktusok hatálya nem haladhatja meg a egy évet.

2.      Az (1) bekezdés szerinti intézkedést bevezetni szándékozó tagállam kérelmet küld a Bizottsághoz. Kérelmében a tagállam megadja az érintett ágazatra, a csalás típusára és jellemzőire, hirtelen és súlyos jellegére, valamint a csalás által okozott számottevő és helyreállíthatatlan pénzügyi veszteségekre vonatkozó információkat. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik minden szükséges információval, a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül felveszi a kapcsolatot az érintett tagállammal, és meghatározza, hogy milyen kiegészítő információra van szüksége.

Mihelyt a Bizottság által a kérelem vizsgálatához szükségesnek vélt valamennyi információ a Bizottság rendelkezésére áll, egy hónapon belül vagy engedélyezi a különleges intézkedést, vagy ha ellenzi a kérelmezett intézkedést, arról tájékoztatja az érintett tagállamot.

3.      A Bizottság végrehajtási aktust fogad el a (2) bekezdés első albekezdésében említett információk benyújtásához használt egységes űrlap létrehozásáról. Ezt a végrehajtási aktust a 395b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint fogadják el.

395b. cikk

1.      A Bizottság munkáját a 904/2010/EK tanácsi rendelet(*) 58. cikkével létrehozott bizottság segíti. A bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(*) szerinti bizottság.

2.      Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

3.      Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével összefüggésben értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

Amennyiben a bizottság véleményét írásbeli eljárás útján alakítja ki, az írásbeli eljárást kizárólag akkor zárják le eredmény nélkül, ha a vélemény kialakítására megállapított határidőn belül az elnök így dönt.

__________________________

(*) HL L 268., 2010.10.12., 1. o.

(**) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.”

2. cikk

1.           A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2013. január 1-jéig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

2.           A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               COM(2011) 815., 2011.11.23.

[2]               HL L 347., 2006.11.12., 1. o.

[3]               Az Europol 2009. december 9-i sajtóközleménye „Carbon Credit fraud causes more than EUR 5 billion damage for European Taxpayer'” (A szén-dioxid-kibocsátási egységekkel kapcsolatos csalás több mint 5 millárd eurós kárt okozott az európai adófizetőknek).

[4]               COM(2011) 851 végleges.

[5]               HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[6]               HL C […]., […], […]. o.

[7]               HL C […]., […], […]. o.

[8]               HL L 347., 2006.11.12., 1. o.

[9]               HL L 55., 2011.2.28., 13. o.