18.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 195/62

1.

E vélemény egy kérdőíven és egy tanulmányon alapul. A munka hosszú elméleti és helyszíni elemzési folyamat eredménye, illetve az EGSZB azon tapasztalataiból táplálkozik, melyeket a többi konzultatív szervvel, továbbá a tagjelölt országok és egyes, Unión kívüli államok civil társadalmi szervezeteivel kialakított kapcsolatai révén szerzett. E többéves tevékenység ahhoz a meggyőződéshez vezetett, hogy új szakaszba kell lépni, és törekvéseit és kapcsolatait strukturáltabbá és előreláthatóbbá kell tenni, illetve új perspektívákat kell azoknak biztosítani.

2.

Az EGSZB megítélése szerint a gazdasági globalizáció, összekapcsolódva a tudományos és technikai, így különösen az információáramlás területén zajló fejlődéssel, olyan horderejű folyamatokhoz vezet, melyek eredményeképpen a mai világban eltolódnak a külkapcsolatok alakításának és fejlődésének súlypontjai. Alapvetően arról van szó, hogy a hagyományos államközi kapcsolatok társadalmak közötti kapcsolatokká alakulnak át.

3.

A fenti megállapításból az következik, hogy az Unió egészének mint kormányzási rendszernek egyöntetűen és időben fel kell ismernie ezt a megváltozott helyzetet. E felismerés azt kell, hogy jelentse, hogy az Uniónak külkapcsolati tevékenységei kialakításakor és fejlesztésekor biztosítania kell a szervezett civil társadalom tevékeny részvételét, és azt e politikák végrehajtásakor is ki kell használnia.

4.

Az említett közösségi politikáknak – amikor csak lehet – elébe kell menniük az eseményeknek, és mindenképp összefüggő egészet kell alkotniuk. A felvázolásukkor és végrehajtásukkor alkalmazandó kritériumok, függetlenül attól, hogy az Unió határain belül, vagy azon kívül kerülnek alkalmazásra, nem lehetnek mások, mint Európa demokratikus élete, gazdasági és szociális vívmányai, a Közösség stratégiai célkitűzései és a hiteles tudás.

5.

Az is fontos, hogy Európa szervezett civil társadalma, mint eltérő szervezetek és érdekek koalíciója tudomásul vegye és elismerje azt az új szerepet, amelyet a világ fejlődését meghatározó keretek kialakításában játszik. Az így kirajzolódó kép alapján elengedhetetlenné válik, hogy új belső szervezeti egyensúlyt alakítson ki, valamint hogy jobban összebékítse a versenyt és az együttműködést, különösen azokon a területeken és azon fellépései vonatkozásában, ahol tevékenysége az Unió határain kívülre irányul.

6.

Maga az európai civil társadalom számára is bonyolult és nehezen megoldható problémát jelent, hogy tudatára ébredjen annak a gyökeresen új szerepnek, amelynek betöltésére hivatott. Szükségessé válik, hogy olyan korszerű módszereket alkalmazzon, amelyek révén jobban megismeri a tanulással és a tudással kapcsolatos lehetőségeket.

7.

E tudás kialakításához, de általában véve is ahhoz, hogy az európai polgárok megállják a helyüket a tudásalapú társadalomban és gazdaságban, az egész életen át tartó tanulási programokat új nézőponttal kell kiegészíteni. A gyakorlatban ez a globalizációval és az Unió külkapcsolati tevékenységével kapcsolatos ismeretek bevonását jelenti.

8.

Az EGSZB-re, mint a szervezett civil társadalom érdekeinek európai szintű szószólójára hármas feladat hárul:

9.

Az EGSZB fent említett három feladata számos témát fog át, mivel az új globális környezet által okozott valamennyi probléma kihat identitásának egyik vagy másik összetevőjére, vagyis a gazdasági, szociális, környezeti vagy kulturális dimenzióra.

10.

Ebben a keretben az EGSZB a külkapcsolati tevékenységet meghatározó közösségi politikák megfogalmazásához és alakításához elsősorban azon objektíve adott képességén keresztül járulhat hozzá, hogy megnyilvánulásai révén minden konkrét ügyben olyan kreatív egyensúlyt alakít ki, mely a fent említett négy dimenziót átfogó eljárás és nézőpont keretében szintetizálja a tagjai által kifejezésre juttatott különböző érdekeket.

11.

Fontos megjegyezni, hogy az EGSZB már jelentős tapasztalatokkal bír az Unió külkapcsolati tevékenységét érintő kérdésekben. Azt sem rejthetjük véka alá, hogy e tapasztalatoknak a szélesebb közösségi mechanizmusok és megközelítések révén való kihasználása még némi kívánnivalót hagy maga után. A közösségi intézményeknek nem sikerült teljes mértékben kiaknázni e tapasztalatokat, valamint a véleményekben, tájékoztató jelentésekben és javaslatokban számukra megfogalmazott következtetéseket.

12.

Az EGSZB megítélése szerint meg kell találni a módját, hogy ezek a tapasztalatok közvetlen és dialektikus kapcsolatba kerüljenek az Unió központi politikai struktúráival. Ez történhet a megerősített együttműködésről szóló jegyzőkönyvek aláírásával, ahogyan ez az Európai Bizottság esetében történt, de talán még jobb megoldás lenne az Unió valamennyi politikai szervével való együttműködés kialakítása annak érdekében, hogy a külkapcsolati tevékenység terén integrált és lehetőség szerint az eseményeknek elébe menő politikákat lehessen kidolgozni.

13.

Mindenesetre az EGSZB érzékeli és hangsúlyozza, hogy meg kell erősítenie saját és általában véve a szervezett civil társadalom szerepét a globalizáció folyamatában. Mindez általános értelemben azért szükséges, hogy előmozdítsa az Unió átfogóbb céljait a 21. században minket körülvevő világban. Szűkebb értelemben pedig – kifejezetten az EGSZB szempontjából – e célok előmozdításának lehetséges módja indokolja ezt a fokozott szerepvállalást. Más szóval az EGSZB kialakulóban lévő, új működési módjára utalunk, mind a tudásalapú társadalom keretében és körülményei között, mind pedig egyik sajátosságával összefüggésben, melynek lényege, hogy hiteles fellépésre képes az Unió határain kívül, a társadalom szintjén, az ún. „puha diplomácia” eszközeivel.

14.

Az EGSZB igényt formál fent említett sajátosságának és képességeinek elismerésére és támogatására. Azt kívánja, hogy ismerjék el, mint világszintű partnert és a szervezett civil társadalom intézményi képviselőjét, így különösen a nemzetközi szervezetek körében. Ezenkívül elvárja, hogy helyzete és szerepe a harmadik országokkal aláírt szerződésekben kellő súllyal jelenjen meg, illetve, hogy támogassák ezen országok civil társadalmával összefüggő politikáit.

15.

A fent vázolt feladat ellátásához az EGSZB támogatást kér fő középtávú politikai céljai megvalósításához. Ezek közé tartoznak az alábbiak:

16.

Tekintettel a fenti megállapításokra és javaslatokra, az EGSZB felkéri az Unió politikai szerveit az állandó intézményközi párbeszéd módszerének alkalmazására, melynek eredményeképpen létrejöhet: