EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32024R1106
Regulation (EU) 2024/1106 of the European Parliament and of the Council of 11 April 2024 amending Regulations (EU) No 1227/2011 and (EU) 2019/942 as regards improving the Union’s protection against market manipulation on the wholesale energy market (Text with EEA relevance)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1106 rendelete (2024. április 11.) az 1227/2011/EU és az (EU) 2019/942 rendeletnek a nagykereskedelmi energiapiacon az Unió piaci manipulációval szembeni védelmének javítása tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1106 rendelete (2024. április 11.) az 1227/2011/EU és az (EU) 2019/942 rendeletnek a nagykereskedelmi energiapiacon az Unió piaci manipulációval szembeni védelmének javítása tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
PE/103/2023/REV/1
HL L, 2024/1106, 2024.4.17, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1106/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2024/1106 |
2024.4.17. |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/1106 RENDELETE
(2024. április 11.)
az 1227/2011/EU és az (EU) 2019/942 rendeletnek a nagykereskedelmi energiapiacon az Unió piaci manipulációval szembeni védelmének javítása tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében (2),
mivel:
|
(1) |
Ahhoz, hogy a belső villamosenergia- és gázpiacokon nyílt és tisztességes versenyt lehessen folytatni, valamint egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a piaci szereplők számára, biztosítani kell a nagykereskedelmi energiapiacok integritását és átláthatóságát. Az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) átfogó keretet hoz létre az említett célkitűzés elérése érdekében. A nyilvánosság által a jól működő nagykereskedelmi energiapiacok iránt tanúsított bizalom erősítése és az Uniónak a piaci visszaéléssel szembeni eredményes védelme érdekében módosítani kell az 1227/2011/EU rendeletet azzal a céllal, hogy továbbra is biztosítani lehessen az átláthatóságot és növelni lehessen a nyomonkövetési kapacitásokat, hozzájárulva ezáltal az energiaárak stabilizálásához és a fogyasztóvédelemhez, valamint hogy hatékonyabbá lehessen tenni a határokon átnyúló potenciális piaci visszaélések kivizsgálását és a kapcsolódó jogérvényesítési intézkedéseket, és ily módon orvosolni lehessen a jelenlegi keretben azonosított hiányosságokat. |
|
(2) |
A nagykereskedelmi energiapiacokon forgalmazott pénzügyi eszközök, köztük az energiapiaci származtatott termékek jelentősége egyre nagyobb. A pénzügyi piacok és a nagykereskedelmi energiapiacok közötti kapcsolat egyre szorosabbá válása következtében az 1227/2011/EU rendeletet jobban össze kell hangolni az Unió pénzügyi piacokra vonatkozó jogszabályaival, például az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4), többek között a piaci manipuláció és a bennfentes információ fogalmának meghatározása tekintetében. Ezért módosítani kell a piaci manipuláció 1227/2011/EU rendelet szerinti fogalommeghatározását annak érdekében, hogy az összhangban legyen az 596/2014/EU rendelet 12. cikkével. E célból a piaci manipulációnak az 1227/2011/EU rendelet szerinti fogalommeghatározását úgy kell módosítani, hogy a fogalommeghatározás magában foglalja az olyan ügyletben való részvételt vagy az olyan vételi vagy eladási megbízás adását, módosítását vagy visszavonását, valamint a nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos bármely egyéb olyan magatartást, amely ténylegesen vagy valószínűsíthetően hamis vagy félrevezető jelzéseket ad a nagykereskedelmi energiatermékek kínálata, kereslete vagy ára tekintetében; amelynek útján egy személy vagy több, egymással együttműködve fellépő személy ténylegesen vagy valószínűsíthetően mesterséges szinten rögzíti egy vagy több nagykereskedelmi energiatermék árát; vagy amely olyan fiktív eszköznek vagy a megtévesztés vagy félrevezetés egyéb olyan formájának az alkalmazásával jár együtt, amely ténylegesen vagy valószínűsíthetően hamis vagy félrevezető jelzéseket ad a nagykereskedelmi energiatermékek kínálata, kereslete vagy ára tekintetében. E tekintetben az 596/2014/EU rendelettel való összehangolás céljából a nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos bármely egyéb magatartás kifejezésnek magában kell foglalnia – nem kizárólagos jelleggel – az olyan gyakorlatokat, mint például a megbízáshalmozás, a vetítés vagy a kezdőlökés. |
|
(3) |
A bennfentes információ fogalmának meghatározását szintén módosítani kell annak érdekében, hogy az összhangban legyen az 596/2014/EU rendelettel. Különösen, amennyiben a bennfentes információ szakaszokban végbemenő folyamatra vonatkozik, a folyamat egyes szakaszai épp úgy bennfentes információnak minősülhetnek, mint a folyamat egésze. Egy elhúzódó folyamat valamely köztes lépése önmagában is tekinthető adott körülmények olyan együttesének vagy egy adott olyan eseménynek, amely fennáll, illetve amelynek bekövetkezte vagy előfordulása reálisnak tekinthető az adott időpontban fennálló tényezők átfogó értékelése alapján. Mindazonáltal ez nem értelmezendő úgy, hogy a körülmények adott együttese vagy az adott esemény által az érintett nagykereskedelmi energiatermékek árfolyamára gyakorolt hatás jelentőségét figyelembe kell venni. Egy elhúzódó folyamat valamely köztes lépése akkor tekintendő bennfentes információnak, ha önmagában megfelel az e rendeletben a bennfentes információra vonatkozóan megállapított kritériumoknak. |
|
(4) |
Ez a rendelet nem érinti a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (5), az 596/2014/EU és a 600/2014/EU (6) európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (7), sem pedig az uniós versenyjognak az e rendelet hatálya alá tartozó gyakorlatokra való alkalmazását. |
|
(5) |
A nemzeti szabályozó hatóságok és a tagállamok hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságai közötti információmegosztás mind a nagykereskedelmi energiapiacok, mind a pénzügyi piacok vonatkozásában központi eleme az együttműködésnek és e rendelet esetleges megsértése felderítésének. Az illetékes hatóságok között az 596/2014/EU rendelet alapján nemzeti szinten folytatott információcsere fényében kötelezni kell a nemzeti szabályozó hatóságokat arra, hogy az általuk kapott releváns információkat osszák meg a tagállamok hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságaival és a nemzeti versenyhatóságokkal. |
|
(6) |
Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség) számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben az Ügynökséggel megosztott információk kereskedelmi vagy biztonsági szempontból nem, illetve már nem érzékenyek, hozzáférhető módon a piaci szereplők és a szélesebb nyilvánosság rendelkezésére bocsássa őket a nagykereskedelmi energiapiaci ismeretek gyarapítása érdekében. Ennek magában kell foglalnia azt a lehetőséget, hogy az Ügynökség – a nagykereskedelmi energiapiacok átláthatóságának javítása céljából az alkalmazandó adatvédelmi jognak megfelelve – összesített információkat tegyen közzé a szervezett kereskedési helyekre, a bennfentes információk közzétételére szolgáló platformokra (a továbbiakban: közzétételi platform) és a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusokra (a továbbiakban: RRM-ek) vonatkozóan, feltéve, hogy ez nem torzítja a versenyt az érintett energiapiacokon. |
|
(7) |
Az Ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben az Ügynökséggel megosztott információk üzleti szempontból nem, illetve már nem érzékenyek, az üzleti szempontból nem érzékeny kereskedési adatbázisát a nagykereskedelmi energiapiaci ismeretek gyarapítása érdekében tudományos célra rendelkezésre bocsássa, eleget téve a titoktartási követelményeknek. Ennek célja, hogy segítsen megerősíteni a nagykereskedelmi energiapiacok iránti bizalmat, és ösztönözze a nagykereskedelmi energiapiacok működésével kapcsolatos ismereteink bővülését. Az Ügynökségnek szabályokat kell kidolgoznia és közreadnia arról, hogy tudományos és átláthatósági célból hogyan szándékozik méltányos és átlátható módon nyilvánosságra hozni az információkat. |
|
(8) |
Az uniós nagykereskedelmi energiapiac piaci átláthatóságának további fokozása és a közös uniós energetikai adatstratégiához való hozzájárulás érdekében az Ügynökségnek az uniós nagykereskedelmi energiapiacról szóló információkat tartalmazó digitális információs referenciaközpontot (a továbbiakban: a referenciaközpont) kell létrehoznia és fenntartania. Az Ügynökségnek felhasználóbarát módon részlegesen közzé kell tennie az e rendelet alapján gyűjtött információkat, beleértve a tőzsdén kívüli nagykereskedelmi energiaszerződésekre, az energiavásárlási megállapodásokra és a különbözeti szerződésekre vonatkozó információkat. A referenciaközpont révén közzétett adatoknak e rendelet és az alkalmazandó adatvédelmi jog hatálya alá kell tartozniuk. |
|
(9) |
Azokat a szervezett kereskedési helyeket, amelyek a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározottak szerint pénzügyi eszköznek minősülő nagykereskedelmi energiatermékek kereskedelmével kapcsolatos tevékenységeket végeznek, az említett irányelv követelményeinek megfelelően engedélyezni kell. |
|
(10) |
A kereskedési technológia használata az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül, és a nagykereskedelmi energiapiacokon is egyre elterjedtebbé vált. Számos piaci szereplő alkalmaz algoritmikus kereskedést és nagy sebességű algoritmikus technikákat, minimális emberi beavatkozással vagy emberi beavatkozás nélkül. Az 1227/2011/EU rendelet alkalmazási körét ki kell terjeszteni az említett gyakorlatokból eredő kockázatok kezelésére. |
|
(11) |
Az 1227/2011/EU rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségek teljesítése és az Ügynökséghez beérkező adatok megfelelő minősége rendkívül fontos ahhoz, hogy az említett rendelet céljának elérése érdekében biztosítani lehessen az esetleges jogsértések hatékony nyomon követését és felderítését. A kereskedési adatok minőségével, formátumával, megbízhatóságával és költségével kapcsolatos következetlenségek negatív hatással vannak az átláthatóságra, a fogyasztóvédelemre és a piaci hatékonyságra. Ahhoz, hogy az Ügynökség hatékonyan el tudja látni feladatait és funkcióit, alapvető fontosságú, hogy a rendelkezésére bocsátott információk pontosak és hiánytalanok legyenek. |
|
(12) |
Az Ügynökség nagykereskedelmi energiapiaci nyomon követési tevékenységének javítása és a teljesebb körű adatgyűjtés érdekében szükség van a jelenlegi jelentéstételi rendszer továbbfejlesztésére. Az adatgyűjtés hiányosságainak kiküszöbölése érdekében a gyűjtött adatok körét ki kell terjeszteni az összekapcsolt piacokra, az új kiegyenlítő piacokra, a kiegyenlítő piacokra vonatkozó szerződésekre, a felosztott átviteli kapacitásokra és az Unióban potenciálisan leszállítható termékekre. A szervezett kereskedési helyeket kötelezni kell arra, hogy az Ügynökség rendelkezésére bocsássák az ajánlati könyvhöz kapcsolódó adatokat, vagy kérésre az Ügynökség számára késedelem nélkül hozzáférést biztosítsanak az ajánlati könyvhöz. Az ajánlatikönyv-szolgáltatókat célszerű egyúttal olyan, foglalkozásszerűen ügyleteket kötő személyekként is kijelölni, akiknek, illetve amelyeknek nyomon kell követniük és be kell jelenteniük e rendelet feltételezett megsértéseit. |
|
(13) |
A piaci szereplők jelentéstételi kötelezettségét minimalizálni kell a szükséges információk vagy információrészek, amennyiben lehetséges, meglévő forrásokból történő beszerzése révén. A piaci szereplők nem tudják könnyen rögzíteni a szervezett kereskedési helyek adatait vagy nem tudnak ezen adatokról könnyen jelentést készíteni. A szervezett kereskedési helyek adatait ezért az érintett szervezett kereskedési helyeknek vagy a nevükben eljáró harmadik feleknek kell az Ügynökség rendelkezésére bocsátaniuk. |
|
(14) |
Az e rendelet keretében végzett minden személyesadat-kezelést – így például a személyes adatoknak az érintett nemzeti hatóságok közötti cseréjét és továbbítását, valamint a nemzeti szabályozó hatóságok általi jelentéstételt – az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8), az Ügynökség általi minden információcserét és -továbbítást pedig az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) összhangban kell végezni. |
|
(15) |
A bennfentes információk közzétételére szolgáló platformoknak (a továbbiakban: közzétételi platformok) fontos szerepet kell játszaniuk a bennfentes információk hatékony közzétételében. Az információk könnyen hozzáférhetővé tétele és az átláthatóság fokozása érdekében kötelezővé kell tenni a bennfentes információk közzétételét az e célra létrehozott közzétételi platformokon. A piaci szereplők csak ennek kiegészítéseként használhatnak a továbbiakban más csatornákat – többek között a piaci szereplők honlapjait – a bennfentes információk közzétételére. A közzétételi platformok iránti bizalom biztosítása érdekében rendelkezni kell e rendelet alapján történő engedélyezésükről és nyilvántartásba vételükről. A közzétételi platformoknak – így többek között az 1348/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (10) 11. cikke alapján nyilvántartásba vetteknek is – meg kell felelniük az engedélyezési követelményeknek és az adatvédelmi jognak. Az Ügynökségnek hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy – az (EU) 2019/942 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 14. cikkének (6), (7) és (8) bekezdésében említett eljárási biztosítékok tiszteletben tartása mellett – bizonyos esetekben visszavonhassa ezeket az engedélyeket. Az engedély visszavonása nem akadályozhat meg egy szervezetet abban, hogy a közzétételi platformként való működést célzó új engedély iránti kérelmet nyújtson be az Ügynökséghez. Az Ügynökség által az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet alapján nyilvántartásba vett és az Ügynökség által vezetett, a közzétételi platformok jegyzékében szereplő közzétételi platformok mindaddig folytathatják működésüket, amíg az Ügynökség e rendelet alapján meg nem hozza az engedélyezésről szóló határozatát. A közzétételi platformoknak rendelkezniük kell olyan mechanizmusokkal, amelyek révén gyorsan és hatékonyan ellenőrizhetők a bennfentes információkról szóló jelentések. Az ilyen mechanizmusok kidolgozásába a közzétételi platformok piaci résztvevőket is bevonhatnak. |
|
(16) |
Az Ügynökség számára történő adatszolgáltatás egyszerűsítése és hatékonyabbá tétele érdekében az információkat nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusokon keresztül kell rendelkezésre bocsátani, és az Ügynökségnek e rendelet alapján engedélyeznie kell e mechanizmusok működését. A nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusoknak – így többek között az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet 11. cikke alapján nyilvántartásba vetteknek is – meg kell felelniük az engedélyezési követelményeknek és az adatvédelmi jognak. Az Ügynökségnek nyilvántartást kell vezetnie az általa engedélyezett nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusokról. Az Ügynökségnek hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy – az (EU) 2019/942 rendelet 14. cikkének (6), (7) és (8) bekezdésében említett eljárási biztosítékok tiszteletben tartása mellett – bizonyos esetekben visszavonhassa ezeket az engedélyeket. Az engedély visszavonása nem akadályozhat meg egy szervezetet abban, hogy nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusként való működést célzó új engedély iránti kérelmet nyújtson be az Ügynökséghez. Az Ügynökség által az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet alapján nyilvántartásba vett és az Ügynökség által vezetett, a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok jegyzékében szereplő, nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok mindaddig folytathatják működésüket, amíg az Ügynökség e rendelet alapján meg nem hozza az engedélyezésről szóló határozatát. A nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusoknak rendelkezniük kell olyan mechanizmusokkal, amelyek révén hatékonyan ellenőrizhetők az ügyletjelentések. Az ilyen mechanizmusok kidolgozásába a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok piaci résztvevőket is bevonhatnak. |
|
(17) |
A bennfentes információkon alapuló kereskedés potenciális eseteinek felderítését szolgáló nyomon követés megkönnyítése érdekében a bennfentes információk gyűjtését össze kell hangolni a kereskedési adatok szolgáltatásának jelenlegi folyamataival. |
|
(18) |
A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy végrehajtó személyeknek be kell jelenteniük a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció tekintetében az 1227/2011/EU rendeletet sértő gyanús ügyleteket, és az ilyen jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségének megerősítése érdekében be kell jelenteniük a gyanús megbízásokat és a bennfentes információk közzétételére vonatkozó kötelezettség potenciális megsértését is. A közvetlen elektronikus hozzáférést biztosító szolgáltatókat és az ajánlatikönyv-szolgáltatókat foglalkozásszerűen ügyleteket kötő személyeknek kell tekinteni. |
|
(19) |
Az (EU) 2015/1222 bizottsági rendelet (12) lehetővé teszi harmadik országok részvételét az uniós egységes másnapi és napon belüli piac-összekapcsolásban a villamosenergia-ágazatban. Mivel a piacösszekapcsolás-üzemeltetők egy meghatározott algoritmust használnak a vételi és az eladási ajánlatok optimális megfeleltetésére, előfordulhat, hogy az uniós egységes másnapi és napon belüli piac-összekapcsolásban részt vevő harmadik országban kiadott megbízások nyomán olyan szerződés kerül megkötésre, amely alapján a villamosenergia-ellátás Unión belüli leszállítással valósul meg. A nagykereskedelmi energiatermék e rendelet szerinti fogalommeghatározását ki kell terjeszteni azokra az uniós egységes másnapi és napon belüli piac-összekapcsolásban részt vevő harmadik országokban kiadott olyan megbízásokra, amelyek Unión belüli átadást eredményezhetnek. |
|
(20) |
Az Unióba irányuló cseppfolyósított földgáz- (LNG) szállítások árának pontos, objektív és megbízható értékelése érdekében az Ügynökségnek össze kell gyűjtenie a napi LNG-árértékelés és az LNG-referenciaérték megállapításához szükséges összes LNG-piaci adatot. Az LNG-árértékelést és az LNG-referenciaértéket az Unióba irányuló LNG-szállításokkal kapcsolatos ügyletek összességének alapján kell megállapítani. Az Ügynökséget fel kell hatalmazni arra, hogy a releváns piaci adatokat az Unióba irányuló LNG-szállításban részt vevő valamennyi szereplőtől bekérje, amelyeknek az LNG-piacra vonatkozóan rendelkezésére álló valamennyi adatot a valós időhöz olyan közel kell bejelenteniük az Ügynökségnek, amennyire csak technikailag lehetséges, vagy az ügylet megkötését vagy az ügylet megkötésére irányuló vételi vagy eladási ajánlat közzétételét követően. Az Ügynökség által készített LNG-árértékelésnek a legteljesebb adatkészleten kell alapulnia, beleértve az ügyleti árakat, valamint az Unióba irányuló LNG-szállításokra vonatkozó vételi és eladási ajánlati árakat. Az említett objektív LNG-árértékelésnek, valamint a más piaci referenciaárakhoz képest megállapított különbözetnek az LNG-referenciaérték formájában való napi közzététele megnyitja az utat ahhoz, hogy azt a piaci szereplők önkéntes alapon alkalmazzák szerződéseikben és ügyleteikben referenciaárként. Megállapítását követően az LNG-árértékelés és az LNG-referenciaérték referencia-kamatlábként is szolgálhat az LNG árának vagy az LNG-ár és más gázárak közötti árkülönbségnek a fedezésére használt származtatott ügyletek esetében. |
|
(21) |
A feladatok és a felelősségi körök átruházása hatékony eszköz lehet a feladatok megkettőzésének visszaszorítása és az együttműködés előmozdítása tekintetében, és ezen átruházásnak a piaci szereplőkre nehezedő terhek csökkentésére irányul. Ezért egyértelmű jogalapot kell biztosítani az ilyen átruházáshoz. Lehetőséget kell biztosítani a nemzeti szabályozó hatóságoknak arra, hogy feladatokat és felelősségi köröket ruházzanak át egy másik nemzeti szabályozó hatóságra vagy az Ügynökségre a megbízottak előzetes hozzájárulásával. Lehetővé kell tenni a nemzeti szabályozó hatóságok számára konkrét feltételek bevezetését, valamint az említett átruházás hatályának a határokon átnyúló tevékenységeket folytató piaci szereplők vagy csoportok hatékony felügyeletéhez szükséges mértékre való korlátozását. Annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy a hatáskört az adott ügyben legmegfelelőbb helyzetben lévő hatóságra kell ruházni. |
|
(22) |
A nemzeti szabályozó hatóságok és az Ügynökség feladatainak ellátására vonatkozó szabályoknak biztosítaniuk kell az összeférhetetlenség lehető legnagyobb mértékű elkerülését. |
|
(23) |
Egységes és erősebb keretre van szükség annak érdekében, hogy megelőzhető legyen a tagállamokban a piaci manipuláció és az 1227/2011/EU rendelet más módon történő megsértése. Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamokban következetesen alkalmazzák az 1227/2011/EU rendelet megsértése miatti közigazgatási bírságokat, az említett rendeletet módosítani kell, hogy abban szerepeljen azon közigazgatási bírságok és egyéb közigazgatási intézkedések listája, amelyeknek a nemzeti szabályozó hatóságok rendelkezésére kell állniuk, valamint az említett közigazgatási bírságok mértékének meghatározását célzó kritériumok listája. Lehetővé kell tenni különösen azt, hogy a valamely konkrét esetben megállapítandó közigazgatási bírság tényleges összege elérje az e rendeletben előírt maximális mértéket. Ez a rendelet ugyanakkor nem korlátozza a tagállamok azon lehetőségét, hogy eseti alapon alacsonyabb közigazgatási bírságot irányozzanak elő. Az 1227/2011/EU rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankcióknak arányosaknak, hatékonyaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, valamint tükrözniük kell a jogsértések típusát, figyelembe véve a ne bis in idem elvét. A közigazgatási bírságok alkalmazása és közzététele során tiszteletben kell tartani az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) rögzített alapvető jogokat. A közigazgatási bírságok és egyéb közigazgatási intézkedések a hatékony jogérvényesítési rendszer kiegészítő elemei. A nagykereskedelmi energiapiacok harmonizált felügyeletéhez elengedhetetlen, hogy következetes megközelítés érvényesüljön a nemzeti szabályozó hatóságok körében. Feladataik megfelelő ellátása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságokat megfelelő erőforrásokkal szükséges ellátni. |
|
(24) |
Amennyiben az Unióban lakóhellyel nem rendelkező vagy nem letelepedett piaci szereplő aktív az Unióban, uniós képviselőt kell kijelölnie. A képviselőt a piaci szereplő által adott írásbeli meghatalmazással kell kifejezetten kijelölni és felhatalmazni arra, hogy a piaci szereplő nevében eljárjon. Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok vagy az Ügynökség az e rendeletben megállapított kötelezettségekkel összefüggésben megkeressék a képviselőt. |
|
(25) |
Az 1227/2011/EU rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek felügyelete és a velük kapcsolatos jogérvényesítés eddig a tagállamok felelősségi körébe tartozott. A piaci visszaélésnek minősülő magatartásformák egyre inkább határokon átnyúló jellegűek, és gyakran számos tagállamot érintenek. A határokon átnyúló piaci visszaélési ügyekkel szembeni jogérvényesítési intézkedések joghatósági kihívást jelenthetnek azon nemzeti szabályozó hatóság meghatározásával kapcsolatban, amely a legmegfelelőbb helyzetben van az adott vizsgálat elvégzésére. |
|
(26) |
A több különböző, határokon átnyúló elemet és a harmadik országokban letelepedett piaci szereplőket is érintő piaci visszaélési ügyek szintén különösen nagy kihívást jelentenek a jogérvényesítés szempontjából. A jelenlegi felügyeleti keretrendszer nem felel meg a piaci integráció elérni kívánt szintjének. Kezelni kell azt a problémát, hogy nincs olyan mechanizmus, amely biztosítaná a lehető legjobb felügyeleti határozatok meghozatalát a határokon átnyúló ügyekben, amelyek esetében a nemzeti szabályozó hatóságok és az Ügynökség közös fellépése jelenleg bonyolult megoldásokat igényel, és a felügyeleti rendszerek széttagoltak. Szükség van egy hatékony és eredményes felügyeleti és vizsgálati rendszer létrehozására az említett típusú piaci visszaélési ügyek tekintetében, mivel ezeket uniós szintű sajátosságaik miatt nem lehet kizárólag tagállami fellépéssel kezelni. |
|
(27) |
Az 1227/2011/EU rendelet megsértésének határokon átnyúló dimenzióval rendelkező eseteit uniós szinten egységes eljárás keretében kell kivizsgálni. Ezenfelül az ilyen vizsgálatok az Unió szintjén jobban elvégezhetők, mivel hatásuk egy adott tagállam területén túlra terjed ki. A határokon átnyúló ügyek összetettsége, valamint annak szükségessége, hogy elegendő források álljanak rendelkezésre az ilyen ügyek kezeléséhez, elengedhetetlenné teszi az Ügynökség bevonását, különösen az integráltabb nagykereskedelmi energiapiacokon. Az 1227/2011/EU rendelet hatálybalépése óta az Ügynökség jelentős tapasztalatokra tett szert az uniós nagykereskedelmi energiapiacok integritásának és átláthatóságának biztosítását célzó, az e piacokkal kapcsolatos megfelelő adatok figyelemmel kísérése és gyűjtése terén. Az Ügynökséget fel kell hatalmazni arra, hogy e tapasztalatokra támaszkodva – többek között az Ügynökségen belül kijelölt független vizsgálóbiztos révén – vizsgálatokat végezzen az 1227/2011/EU rendelet megsértése elleni küzdelem érdekében. Az Ügynökségnek ezeket a vizsgálatokat a nemzeti szabályozó hatóságokkal és más érintett hatóságokkal együttműködve kell elvégeznie, az említett hatóságok jogérvényesítési tevékenységeinek támogatása és kiegészítése céljából, figyelemmel a ne bis in idem elvére. Ezenfelül az Ügynökség által végzett vizsgálatokkal összefüggésben rendelkezni kell arról is, hogy szükség esetén az érintett nemzeti szabályozó hatóságok működjenek együtt egymással az Ügynökség támogatásában. Hatásköreinek gyakorlása során az Ügynökség – amennyiben szükséges – elsőbbséget biztosíthat a legjelentősebb határokon átnyúló hatással járó ügyeknek. |
|
(28) |
A ráruházott új – különösen a határokon átnyúló ügyekben a fokozott vizsgálati hatáskörökkel kapcsolatos – kötelezettségek teljesítése érdekében az Ügynökségnek megfelelő erőforrásokkal kell rendelkeznie, ideértve a szükséges személyzetet is. |
|
(29) |
Annak megállapításához, hogy egy ügy határokon átnyúló dimenzióval rendelkezik-e, az egyik fő kritérium a nagykereskedelmi energiatermékek bizonyos számú tagállamban történő leszállítását érinti. Technikai okokból azonban vannak olyan esetek, amikor a nagykereskedelmi energiatermékek leszállításának földrajzi helye nem azonosítható. Például, ha a nagykereskedelmi energiatermékek leszállítására ténylegesen vagy feltételezhetően olyan ajánlattételi övezetben kerül sor, amely legalább két tagállam területét vagy területének egy részét foglalja magában a napon belüli és a másnapi nagykereskedelmi villamosenergia-piacokon, az adott övezeten belüli pontos leszállítási hely nem határozható meg. Ugyanez vonatkozik a nagykereskedelmi energiatermékek legalább két tagállam területét vagy területének egy részét magában foglaló egyensúlytartási zónákban történő leszállításokra is. Annak biztosítása érdekében, hogy az Ügynökség a kizárólag nemzeti dimenzióval rendelkező esetek helyett a valóban határokon átnyúló ügyekben járjon el, a legalább két tagállam területét magában foglaló ajánlattételi övezeten vagy egyensúlytartási zónán belüli nagykereskedelmi energiatermékek leszállítását egyetlen tagállamban történő leszállításnak kell tekinteni. Helyénvaló azonban, hogy az érintett nemzeti szabályozó hatóságoknak továbbra is jogában álljon, hogy kérjék az Ügynökség részvételét az e rendelet szerint határokon átnyúló dimenziót tartalmazó ügyekben, valamint, hogy e hatóságok élhessenek az e rendelet szerinti kifogásolási jogukkal. |
|
(30) |
Az Ügynökséget fel kell hatalmazni arra, hogy helyszíni vizsgálatok végzése, nyilatkozatok felvétele, valamint a vizsgálat alá vont személyekhez egyszerű kéréssel vagy egy határozat alapján intézett információkérések útján elvégezzen minden szükséges vizsgálatot, amennyiben az 1227/2011/EU rendelet feltételezett megsértése egyértelműen határokon átnyúló dimenzióval bír. A helyszíni vizsgálatok hatékonyságának megőrzése érdekében fel kell hatalmazni az Ügynökség tisztviselőit és az Ügynökség által helyszíni vizsgálat elvégzésére felhatalmazott vagy kijelölt személyeket arra, hogy beléphessenek azon üzleti helységekbe, ahol üzleti nyilvántartásokat vezethetnek, valamint a vizsgálat által érintett vállalkozások igazgatóinak, vezető beosztású alkalmazottainak és személyzete egyéb tagjainak a magánhelyiségeibe. Ugyanakkor magánhelyiségekben folytatott bármely vizsgálat a helyszíni vizsgálatok során csak az Ügynökség indokolással ellátott határozata és valamely nemzeti igazságügyi hatóság előzetes engedélye alapján történhet. |
|
(31) |
A helyszíni vizsgálatok elvégzése és a vizsgálat alatt álló személyekhez intézett információkérések kiadása kapcsán az Ügynökségnek szorosan és aktívan együtt kell működnie az érintett nemzeti szabályozó hatóságokkal, ezeknek pedig a szükséges mértékben segítséget kell nyújtaniuk az Ügynökségnek, többek között azon esetekben, amikor valamely személy megtagadja a helyszíni vizsgálatnak való alávetését vagy a kért információk megadását. Ezenkívül helyszíni vizsgálat esetén fel kell hatalmazni az Ügynökség tisztviselőit és az Ügynökség által a helyszíni vizsgálat elvégzésére felhatalmazott vagy kijelölt személyeket arra, hogy a helyszíni vizsgálathoz szükséges időtartamra zár alá vegyék az üzleti helyiségeket. Kellően indokolt esetek kivételével a zár alá vétel 72 óránál tovább nem tartható fenn. Ezenfelül a helyszíni vizsgálatot végző tisztviselőket fel kell hatalmazni arra, hogy a helyszíni vizsgálat tárgyával és céljával összefüggő bármilyen releváns információt igényelhessenek. |
|
(32) |
Az Ügynökséget fel kell hatalmazni arra, hogy kényszerítő bírságokat szabjon ki a határokon átnyúló vizsgálatokkal összefüggésben elfogadott, a helyszíni ellenőrzésekre és információkérésekre vonatkozó határozatainak való megfelelés biztosítása érdekében. Nem helyénvaló felhatalmazni azonban az Ügynökséget arra, hogy bírságokat vessen ki. Az Ügynökség által kiszabott kényszerítő bírságoknak arányosaknak, hatékonyaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, és biztosítaniuk kell a határokon átnyúló vizsgálatok hatékonyságát. Fontos teljes mértékben tiszteletben tartani az Ügynökség vizsgálatainak alávetett személyek számára biztosítandó eljárási biztosítékokat és e személyek alapvető jogait. Az Ügynökség minden fellépésének arányosnak kell lennie, és biztosítania kell a jogszerű eljárást és a személy védelemhez való jogát. Biztosítani kell a vizsgálat alá vont személyek által benyújtott információk bizalmas kezelését, és az ilyen információk megosztását az alkalmazandó uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban kell végrehajtani. |
|
(33) |
Az Ügynökségnek minden vizsgálat lezárultakor olyan vizsgálati jelentést kell készítenie, amely tartalmazza az Ügynökség által tett megállapításokat és az e megállapítások alapjául szolgáló összes bizonyítékot. A vizsgálati jelentést be kell nyújtani az érintett tagállam nemzeti szabályozó hatóságainak, amelyeknek – a jogsértés megállapítására vonatkozó kizárólagos hatáskörük sérelme nélkül – e rendeletnek és a nemzeti jognak megfelelően meg kell tenniük minden szükséges jogérvényesítő intézkedést, többek között – adott esetben – bírság kiszabását is. A nemzeti szabályozó hatóságoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük az Ügynökség vizsgálati jelentései megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében. |
|
(34) |
Az Ügynökségnek rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot a határokon átnyúló vizsgálatokkal kapcsolatos tevékenységeiről. E célból az Ügynökségnek rendszeresen be kell nyújtania vizsgálati jelentéseinek összefoglalóit az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezeket az összefoglalókat összesített és anonimizált formában kell benyújtani, és bizalmasan kell kezelni, tekintettel többek között arra, hogy az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) összhangban védeni kell az adott, határokon átnyúló vizsgálatok célját. |
|
(35) |
Az Ügynökség által e rendelet alapján elfogadott határozatoknak az Európai Unió Bírósága általi felülvizsgálat hatálya alá kell tartozniuk, beleértve azokat a határozatokat is, amelyekben az Ügynökség kényszerítő bírságot szabott ki. E rendelet nem érinti a nemzeti bíróságok azon hatáskörét, hogy felülvizsgálják az e rendelet alapján az illetékes nemzeti hatóságok által hozott határozatokat, például az Ügynökség által végzett helyszíni vizsgálatok keretében a nemzeti igazságügyi hatóságok által kiadott engedélyeket vagy a nemzeti szabályok szerinti, a kényszerítő bírságok végrehajtása tekintetében felmerülő szabálytalanságokra vonatkozó bejelentéseket. |
|
(36) |
Ez a rendelet tiszteletben tartja a Charta által elismert alapvető jogokat és elveket – különösen a személyes adatok védelméhez való jogot, a vállalkozás szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jogot, valamint a kétszeres eljárás alá vonás és kétszeres büntetés tilalmát –, továbbá e rendeletet az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni. |
|
(37) |
Az e rendelet hatékonyságának biztosításához szükséges részletek meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el, hogy módosítsa e rendeletet, kiigazítva az e rendeletben előírt esetekben a vonatkozó fogalommeghatározásokat a pénzügyi szolgáltatásokra és az energiára vonatkozó egyéb releváns uniós joggal való összhang biztosítása érdekében, valamint naprakésszé téve az említett fogalommeghatározásokat azzal az egyedüli céllal, hogy azok figyelembe vegyék a nagykereskedelmi energiapiacok jövőbeli alakulását, továbbá hogy kiegészítse ezt a rendeletet, meghatározva, hogy a közzétételi platformoknak és az RRM-eknek milyen módon kell eleget tenniük vonatkozó kötelezettségeiknek, meghatározva az engedély visszavonását szolgáló eljárásra és a zökkenőmentes helyettesítés folyamatára vonatkozó részleteket és a vonatkozó eljárási biztosítékokat, valamint a nemzeti sajátosságokra figyelemmel alsó küszöbértékeket meghatározva azon események azonosítására vonatkozóan, amelyek nyilvánosságra hozatala valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorolna a nagykereskedelmi energiatermékek árára. Az ilyen küszöbértékek meghatározásakor a Bizottságnak mérlegelnie kell a pénzügyi szolgáltatásokra és az energiára vonatkozó egyéb releváns uniós joggal való összhang biztosítását. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (14) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. |
|
(38) |
E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (15) megfelelően kell gyakorolni. |
|
(39) |
Mivel e rendelet célját, nevezetesen a nagykereskedelmi energiapiacon folytatott piaci manipulációval szemben az Unió számára biztosított védelem javítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1227/2011/EU rendelet módosításai
Az 1227/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
A 713/2009/EK és a 714/2009/EK rendeletre, valamint a 2003/6/EK irányelvre történő hivatkozások a következőképpen módosulnak:
|
|
2. |
Az 1. cikk a következőképpen módosul:
|
|
3. |
A 2. cikk a következőképpen módosul:
|
|
4. |
A 3. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „Szintén bennfentes kereskedelemnek minősül a bennfentes információ felhasználása az információhoz kapcsolódó nagykereskedelmi energiatermékre szóló megbízás visszavonása vagy módosítása, vagy bármilyen más kereskedési cselekmény végrehajtása révén akkor, ha az érintett személy a bennfentes információhoz a megbízást követően jutott hozzá.” |
|
5. |
A 4. cikk a következőképpen módosul:
|
|
6. |
A rendelet a következő cikkel egészül ki: „4a. cikk A bennfentes információk közzétételére szolgáló platformok engedélyezése és felügyelete (1) A közzétételi platformok csak azt követően kezdhetik meg működésüket, hogy az Ügynökség megvizsgálta, hogy megfelelnek-e a (3), a (4) és az (5) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és engedélyezte a működésüket. Az Ügynökség létrehozza az általa engedélyezett közzétételi platformok jegyzékét. A közzétételi platformok nyilvántartásának nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie, és tartalmaznia kell az azon szolgáltatásokra vonatkozó információkat, amelyek tekintetében az egyes közzétételi platformokat engedélyezték. Az Ügynökség rendszeresen ellenőrzi, hogy a közzétételi platformok megfelelnek-e a (3), a (4) és az (5) bekezdésben foglaltaknak. (2) Az Ügynökség által az 1348/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (*8) alapján nyilvántartásba vett és az Ügynökség által vezetett, a közzétételi platformok jegyzékében szereplő közzétételi platformok mindaddig folytathatják működésüket, amíg az Ügynökség meg nem hozza az e cikk alapján történő engedélyezésről szóló határozatát. (3) A közzétételi platformoknak megfelelő szabályozásokkal és mechanizmusokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy a 4. cikk (1) bekezdése alapján szolgáltatandó bennfentes információkat – észszerű üzleti alapon – a valós időhöz olyan közel hozzák nyilvánosságra, amennyire csak technikailag lehetséges. A bennfentes információkat minden célra díjmentesen kell hozzáférhetővé és könnyen elérhetővé tenni, többek között egy weboldalon vagy alkalmazásprogramozási felületen keresztül. A közzétételi platformoknak hatékonyan és következetesen kell terjeszteniük ezeket az információkat, olyan módon, amely biztosítja a bennfentes információkhoz való azonnali hozzáférést, megkülönböztetésmentes alapon és olyan módon, amely megkönnyíti a bennfentes információknak a más forrásokból származó hasonló adatokkal való egyeztetését. (4) A közzétételi platform által a (3) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott bennfentes információknak a bennfentes információ típusától függően legalább a következő adatokat kell magukban foglalniuk:
(5) A közzétételi platformoknak az ügyfeleikkel kapcsolatos összeférhetetlenség megelőzésére kidolgozott, hatékony adminisztratív mechanizmusokat kell működtetniük és fenntartaniuk. Különösen, azoknak a közzétételi platformoknak, amelyek egyben szervezett kereskedési helyek vagy piaci szereplők is, minden összegyűjtött bennfentes információt megkülönböztetéstől mentes módon kell kezelniük, és megfelelő mechanizmusokat kell működtetniük és fenntartaniuk a különböző üzleti funkciók szétválasztása érdekében. A közzétételi platformoknak rendelkezniük kell a bennfentes információk továbbítására használt eszközök biztonságát garantáló, megbízható biztonsági mechanizmusokkal, amelyek a minimumra csökkentik az adatsérülés és a jogosulatlan hozzáférés kockázatát, és megelőzik a bennfentes információk kiszivárgását azok közzététele előtt. A közzétételi platformoknak megfelelő erőforrásokat kell fenntartaniuk, és tartalékrendszerekkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy szolgáltatásaikat kínálni tudják és fenn tudják tartani. A közzétételi platformoknak rendelkezniük kell olyan mechanizmusokkal, amelyek révén gyorsan és hatékonyan ellenőrizhető a bennfentes információkról szóló jelentések teljessége, feltárhatók a kihagyások és a nyilvánvaló hibák, és kérhető e jelentések javított változatának megküldése. (6) Amennyiben az Ügynökség megállapítja, hogy valamely közzétételi platform megsértette az e cikk (1)–(5) bekezdésében megállapított bármely követelményt, megfelelő eljárási biztosítékokat – beleértve az (EU) 2019/942 rendelet 14. cikkének (6), (7) és (8) bekezdésében említett biztosítékokat is – nyújt a közzétételi platformnak, mielőtt e cikk (7) bekezdése alapján visszavonná az engedélyt. (7) Az Ügynökség határozat útján visszavonhatja valamely közzétételi platform engedélyét, és törölheti a közzétételi platformot a nyilvántartásból, amennyiben a közzétételi platform:
Az e bekezdés első albekezdésében említett határozat esetén az Ügynökség megjelöli az (EU) 2019/942 rendelet 28. és 29. cikke alapján rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket. Annak a közzétételi platformnak, amelynek az engedélyét az Ügynökség visszavonta, valamennyi érintett piaci szereplőt értesítenie kell, és biztosítania kell a zökkenőmentes helyettesítést, beleértve az adatoknak más, a piaci szereplők által választott közzétételi platformok felé történő továbbítását és az adatszolgáltatási folyamatok más közzétételi platformokhoz történő átirányítását. Az Ügynökségnek észszerű, legalább hat hónapos határidőt kell megállapítania az említett rendezett helyettesítés biztosítására. Az említett időszak alatt a közzétételi platformnak biztosítania kell az általa nyújtott szolgáltatások folyamatosságát. Az Ügynökség azonban ennél rövidebb határidőt is megállapíthat, amennyiben a közzétételi platform további működése veszélyeztetheti a rendszer megfelelő működését, tekintettel az engedély visszavonásához vezető tények súlyosságára. Az Ügynökség indokolatlan késedelem nélkül értesíti a közzétételi platform letelepedési helye szerinti tagállam nemzeti szabályozó hatóságát az adott közzétételi platform engedélyének az első albekezdés alapján történő visszavonására vonatkozó minden határozatról, és tájékoztatja arról a piaci szereplőket. (8) A Bizottság 2025. május 8-ig a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, hogy kiegészítse e rendeletet a következők meghatározása révén:
(*8) A Bizottság 1348/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 17.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (2) és (6) bekezdésének végrehajtására irányuló adatszolgáltatásról (HL L 363., 2014.12.18., 121. o.).” " |
|
7. |
A rendelet a következő cikkel egészül ki: „5a. cikk Algoritmikus kereskedés (1) Az algoritmikus kereskedést folytató piaci szereplőnek az általa működtetett üzleti tevékenységnek megfelelő, hatékony rendszerekkel és kockázat-ellenőrzési mechanizmusokkal kell rendelkeznie annak biztosítása érdekében, hogy kereskedési rendszerei reziliensek legyenek és elegendő kapacitással rendelkezzenek, megfelelő kereskedési küszöbértékeket és limiteket alkalmazzanak, és megakadályozzák a hibás vételi és eladási megbízások kiküldését vagy az egyéb, potenciálisan rendellenes piaci helyzetet teremtő vagy ilyen helyzet kialakulását elősegítő működést. A piaci szereplőnek hatékony rendszerekkel és kockázatellenőrzési mechanizmusokkal is kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy a kereskedési rendszerek megfeleljenek e rendeletnek és azon szervezett kereskedési hely szabályainak, amelyhez kapcsolódik. A piaci szereplőnek olyan, hatékony üzletmenet-folytonossági mechanizmusokkal kell rendelkeznie, amelyek alkalmasak a kereskedési rendszereiben fellépő bármely hiba kezelésére, és gondoskodnia kell rendszerei teljes körű teszteléséről és megfelelő ellenőrzéséről, hogy azok megfeleljenek az e bekezdésben megállapított követelményeknek. (2) A valamely tagállamban algoritmikus kereskedést folytató piaci szereplőnek erről értesítenie kell azon tagállam nemzeti szabályozó hatóságát, amelyben a piaci szereplőt a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban nyilvántartásba vették, valamint az Ügynökséget. Azon tagállam nemzeti szabályozó hatósága, amelyben a piaci szereplőt a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban nyilvántartásba vették, kötelezheti a piaci szereplőt arra, hogy rendszeresen vagy eseti jelleggel leírást adjon algoritmikus kereskedési stratégiáinak jellegéről, a kereskedési rendszerre érvényes kereskedési paraméterekről vagy limitekről, az e cikk (1) bekezdésében megállapított követelmények teljesítésének biztosítására bevezetett alapvető megfelelési és kockázat-ellenőrzési mechanizmusokról, valamint a kereskedési rendszereinek tesztelésére vonatkozó adatokról. A piaci szereplőnek gondoskodnia kell az e bekezdésben említett témákkal kapcsolatos információk öt éven keresztül történő nyilvántartásáról, és biztosítania kell, hogy e nyilvántartás elegendő legyen ahhoz, hogy azon tagállam nemzeti szabályozó hatósága, amelyben a piaci szereplőt a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban nyilvántartásba vették, nyomon követhesse az e rendeletnek való megfelelést. (3) A valamely szervezett kereskedési helyhez közvetlen elektronikus hozzáférést biztosító piaci szereplőnek erről értesítenie kell azon tagállam nemzeti szabályozó hatóságát, amelyben a piaci szereplőt a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban nyilvántartásba vették, valamint az Ügynökséget. Azon tagállam nemzeti szabályozó hatósága, amelyben a piaci szereplőt a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban nyilvántartásba vették, kötelezheti a piaci szereplőt arra, hogy rendszeres vagy eseti jelleggel leírást adjon az e cikk (1) bekezdésében említett rendszerekről és kockázatellenőrzési mechanizmusokról, és bizonyítsa, hogy alkalmazza ezeket. A piaci szereplőnek gondoskodnia kell az e bekezdésben említett témákkal kapcsolatos információk öt éven keresztül történő nyilvántartásáról, és biztosítania kell, hogy e nyilvántartás elegendő legyen ahhoz, hogy azon tagállam nemzeti szabályozó hatósága, amelyben a piaci szereplőt a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban nyilvántartásba vették, nyomon követhesse az e rendeletnek való megfelelést. (4) Ez a cikk nem érinti a 2014/65/EU irányelvben megállapított kötelezettségeket.” |
|
8. |
A 6. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:
|
|
9. |
A 7. cikk a következőképpen módosul:
|
|
10. |
A szöveg a következő cikkekkel egészül ki: „7a. cikk Az Ügynökség LING-árértékeléssel és LING-referenciaértékekkel kapcsolatos feladatai és hatásköre (1) Az Ügynökség napi LNG-árértékelést és napi LNG-referenciaértéket készít és tesz közzé. Az LNG-árértékelés és az LNG-referenciaérték céljából az Ügynökség szisztematikusan gyűjti és feldolgozza az ügyletekre vonatkozó LNG-piaci adatokat. Az árértékelésnek adott esetben figyelembe kell vennie a regionális különbségeket és a piaci feltételeket. (2) E rendelet 3. cikke (4) bekezdésének b) pontjától eltérve, az e rendeletben előírt, a piaci szereplőkre vonatkozó kötelezettségek és tilalmak alkalmazandók az LNG-piaci szereplőkre. Az e rendelettel és az 1348/2014/EU végrehajtási rendelettel az Ügynökségre ruházott hatáskörök az LNG-piaci szereplőkkel kapcsolatban is alkalmazandók, beleértve a titoktartásra vonatkozó rendelkezéseket is. 7b. cikk Az LNG-árértékelések és a LNG-referenciaértékek közzététele (1) Az LNG-árértékelést naponta, legkésőbb közép-európai idő szerint 18 óráig közzé kell tenni a végleges ügyleti ár értékelése céljából. Az LNG-árértékelés közzététele mellett az Ügynökség is naponta, legkésőbb közép-európai idő szerint 19 óráig vagy a technikailag lehetséges legrövidebb időn belül közzéteszi az LNG-referenciaértéket. (2) E cikk alkalmazásában az Ügynökség igénybe veheti harmadik fél szolgáltatásait. 7c. cikk LNG-piaci adatok szolgáltatása az Ügynökség részére (1) Az LNG-piaci szereplőknek az LNG-piaci adatokat díjmentesen, az Ügynökség által létrehozott jelentési csatornákon keresztül naponta, szabványosított formátumban, magas színvonalú átviteli protokollon keresztül kell benyújtaniuk az Ügynökség részére, a napi LNG-árértékelés közzététele (közép-európai idő szerint 18 óra) előtt – amennyire technikailag lehetséges – a valós időhöz legközelebbi időpontban. (2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza azt az időpontot, ameddig az LNG-piaci adatokat a napi LNG-árértékelés (1) bekezdésben említett közzététele előtt be kell nyújtani. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. (3) Adott esetben az Ügynökség – a Bizottsággal folytatott konzultációt követően – iránymutatást ad ki a következők tekintetében:
7d. cikk Az LNG-piaci adatok minősége (1) Az LNG-piaci adatoknak a következőket kell magukban foglalniuk:
(2) Az LNG-piaci szereplőknek az LNG-piaci adatokat az alábbi mértékegységekben és pénznemekben kell szolgáltatniuk az Ügynökségnek:
(3) Az Ügynökség iránymutatást ad ki azon kritériumokra vonatkozóan, amelyek alapján egy adott referencia-időszakban benyújtott LNG-piaci adatok jelentős részéért egyetlen adatszolgáltató felel, valamint arra vonatkozóan, hogy ezt a helyzetet miként kell kezelni a napi LNG-árértékelése és LNG-referenciaértéke tekintetében. 7e. cikk Üzletmenet-folytonosság Az Ügynökség rendszeresen felülvizsgálja, aktualizálja és közzéteszi az LNG-árértékeléssel és az LNG-referenciaértékekkel kapcsolatos módszertanát, továbbá az LNG-piaci adatok szolgáltatásához, valamint az LNG-árértékeléseinek és az LNG-referenciaértékeinek a közzétételéhez használt módszertant, figyelembe véve az LNG-piac adatszolgáltatóinak véleményét.” |
|
11. |
A 8. cikk a következőképpen módosul:
|
|
12. |
A 9. cikk a következőképpen módosul:
|
|
13. |
A rendelet a következő cikkel egészül ki: „9a. cikk A nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusok engedélyezése és felügyelete (1) Az Ügynökségnek az e cikkben foglaltak szerint előzetesen engedélyeznie kell az RRM-ek működését. Az Ügynökség abban az esetben engedélyezi a feleket RRM-ként, ha:
Az Ügynökség észszerű időn belül, és lehetőség szerint a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül engedélyezi valamely szervezet RRM-ként való működést. Az engedély az Unió egész területére nézve hatályos és érvényes, és lehetővé teszi az RRM számára, hogy Unió-szerte biztosítsa azokat a szolgáltatásokat, amelyek tekintetében engedélyt kapott. Az Ügynökség által az 1348/2014/EU végrehajtási rendelet alapján nyilvántartásba vett és az Ügynökség RRM-jegyzékében szereplő RRM-ek mindaddig folytathatják működésüket, amíg az Ügynökség e cikk alapján meg nem hozza az engedélyezésről szóló határozatát. Az engedélyezett RRM-eknek meg kell felelniük az e bekezdésben és a (3) bekezdésben említett engedélyezési feltételeknek. Az engedélyezett RRM-eknek indokolatlan késedelem nélkül értesíteniük kell az Ügynökséget az engedélyezési feltételek tekintetében bekövetkezett minden lényeges változásról. Az Ügynökség nyilvántartást vezet az általa e bekezdés alapján engedélyezett RRM-ekről. A nyilvántartásnak nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie és információkat kell tartalmaznia azokról a szolgáltatásokról, amelyekre vonatkozóan az egyes RRM-eket engedélyezték. A nyilvántartást rendszeresen naprakésszé kell tenni. (2) Az Ügynökség rendszeresen ellenőrzi, hogy az RRM-ek megfelelnek-e az (1) és a (3) bekezdésben foglaltaknak. E célból az RRM-eknek évente jelentést kell tenniük az Ügynökségnek a tevékenységeikről. (3) Az RRM-eknek megfelelő szabályozásokkal és mechanizmusokkal kell rendelkezniük a 8. cikkben előírt információk azonnali jelentésének biztosításához. Az RRM-eknek az ügyfeleikkel kapcsolatos összeférhetetlenség megelőzésére kidolgozott, hatékony adminisztratív mechanizmusokat kell működtetniük és fenntartaniuk. Különösen, azoknak az RRM-eknek, amelyek egyben szervezett kereskedési helyek vagy piaci szereplők is, minden összegyűjtött információt megkülönböztetéstől mentes módon kell kezelniük, és megfelelő mechanizmusokat kell működtetniük és fenntartaniuk a különböző üzleti funkciók szétválasztása érdekében. Az RRM-eknek rendelkezniük kell az információk továbbítására használt eszközök biztonságát és hitelesítését garantáló, megbízható biztonsági mechanizmusokkal, amelyek a minimumra csökkentik az adatsérülés és a jogosulatlan hozzáférés kockázatát, és megelőzik az információk kiszivárgását, ezáltal mindenkor fenntartva az adatok bizalmas jellegét. Az RRM-eknek megfelelő erőforrásokat kell fenntartaniuk és tartalékrendszerekkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy szolgáltatásaikat kínálni tudják és fenn tudják tartani. Az RRM-eknek rendelkezniük kell olyan mechanizmusokkal, amelyek révén az ügyletjelentések – teljességüket illetően – hatékonyan ellenőrizhetők, továbbá feltárhatók a piaci szereplők általi kihagyások és elkövetett nyilvánvaló hibák, és amennyiben ilyen hiba vagy kihagyás merül fel, a hibáról vagy kihagyásról részletes tájékoztatás nyújtható a piaci szereplőknek, valamint kérhető e jelentések javított változatának megküldése. Az RRM-eknek rendelkezniük kell olyan rendszerekkel, amelyek segítségével képesek feltárni a saját maguk által elkövetett hibákat és kihagyásokat, kijavítani azokat, és továbbítani – vagy adott esetben újból továbbítani – a helyes és hiánytalan ügyletjelentéseket az Ügynökség részére. (4) Amennyiben az Ügynökség megállapítja, hogy valamely RRM megsértette e cikk (1), (2) vagy (3) bekezdését, megfelelő eljárási biztosítékokat – beleértve az (EU) 2019/942 rendelet 14. cikkének (6), (7) és (8) bekezdésében említett biztosítékokat is – nyújt az RRM-nek, mielőtt e cikk (5) bekezdése alapján visszavonná az engedélyt. (5) Az Ügynökség határozat útján visszavonhatja valamely RRM engedélyét és törölheti az RRM-et a nyilvántartásból, amennyiben az RRM:
Az e bekezdés első albekezdésében említett határozat esetén az Ügynökség megjelöli az (EU) 2019/942 rendelet 28. és 29. cikke alapján rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket. Annak az RRM-nek, amelynek az engedélyét az Ügynökség visszavonta, valamennyi érintett piaci szereplőt értesítenie kell, és biztosítania kell a rendezett helyettesítést, beleértve az adatoknak más, a piaci szereplők által választott RRM-ek felé történő továbbítását és az adatszolgáltatási folyamatok más RRM-ekhez történő átirányítását. Az Ügynökség észszerű, legalább hat hónapos határidőt állapít meg az említett rendezett helyettesítés biztosítására. Az említett időszak alatt az RRM-nek biztosítania kell az általa nyújtott szolgáltatások folyamatosságát. Az Ügynökség azonban ennél rövidebb határidőt is megállapíthat, amennyiben az RRM további működése veszélyeztetheti a rendszer megfelelő működését, tekintettel az engedély visszavonásához vezető tények súlyosságára. Az Ügynökség indokolatlan késedelem nélkül értesíti az RRM letelepedési helye szerinti tagállam nemzeti szabályozó hatóságát az adott RRM engedélyének az első albekezdés alapján történő visszavonására vonatkozó minden határozatról, és tájékoztatja arról a piaci szereplőket. (6) 2025. május 8-ig a Bizottság a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, hogy kiegészítse e rendeletet a következők meghatározása révén:
|
|
14. |
A 10. cikkben az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az Ügynökség kialakítja azokat a mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a 7. cikk (1) bekezdése és a 8. cikk alapján hozzá beérkező információk uniós szintű megosztását a Bizottsággal, a nemzeti szabályozó hatóságokkal, a tagállamok hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóságaival, a nemzeti versenyhatóságokkal, az ESMA-val, az EUROFISC-kel és más érintett hatóságokkal. E mechanizmusok kialakítása előtt az Ügynökség konzultál az említett hatóságokkal. Az Ügynökség az e bekezdés első albekezdésben említett mechanizmusokhoz csak azoknak a hatóságoknak adhat hozzáférést, amelyek úgy alakították ki a rendszereiket, hogy az Ügynökség képes legyen megfelelni a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek. (2) A nemzeti szabályozó hatóságok kialakítják azokat a mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a 7. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk alapján hozzájuk beérkező információk nemzeti szintű megosztását a tagállamok hatáskörrel rendelkező nemzeti pénzügyi hatóságaival, a nemzeti versenyhatóságokkal, a nemzeti adóhatóságokkal és más érintett hatóságokkal. E mechanizmusok kialakítása előtt a nemzeti szabályozó hatóságok konzultálnak az Ügynökséggel és az említett hatóságokkal e mechanizmusokról, kivéve, ha ezeket a mechanizmusokat 2024. május 7. előtt hozták létre. Az Ügynökség adott esetben nem kötelező erejű iránymutatásokat bocsát ki, hogy megkönnyítse az ilyen mechanizmusok nemzeti hatóságok által történő kialakítását. A nemzeti szabályozó hatóságok az e bekezdés első albekezdésben említett mechanizmusokhoz csak azoknak a hatóságoknak adhatnak hozzáférést, amelyek úgy alakították ki a rendszereiket, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok képesek legyen megfelelni a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.” |
|
15. |
A 12. cikk a következőképpen módosul:
|
|
16. |
A 13. cikk a következőképpen módosul:
|
|
17. |
A rendelet a következő cikkekkel egészül ki: „13a. cikk Az Ügynökség által végzett helyszíni vizsgálatok (1) Az Ügynökség az érintett tagállam érintett hatóságaival szoros együttműködésben és koordinációban helyszíni vizsgálatokat készít elő és hajt végre. (2) A 13. cikk (5)-(8) bekezdésében előírt kötelezettségeinek teljesítése érdekében az Ügynökség minden szükséges helyszíni vizsgálatot elvégezhet a vizsgálat hatálya alá tartozó személyek olyan helyiségeiben, ahol üzleti nyilvántartásokat tárolhatnak. Amennyiben a helyszíni vizsgálat megfelelő lefolytatásának és hatékonyságának biztosításához ez szükséges, az Ügynökség az e vizsgálat hatálya alá tartozó személyek előzetes értesítése nélkül is elvégezheti a helyszíni vizsgálatot. (3) Az Ügynökség tisztviselői, valamint az Ügynökség által a helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott vagy kijelölt személyek az e vizsgálathoz szükséges mértékben felhatalmazás kapnak arra, hogy az Ügynökség által a (6) bekezdés alapján elfogadott határozat hatálya alá tartozó személyek tekintetében:
Kellően indokolt esetek kivételével a d) pont első albekezdésében említett zár alá vétel 72 óránál tovább nem tartható fenn. (4) Ha megalapozott gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy a helyszíni vizsgálat tárgyát képező olyan üzleti nyilvántartásokat, amelyek e rendelet megsértésének bizonyítása szempontjából relevánsak lehetnek, a vizsgálat hatálya alá tartozó vállalkozások igazgatóinak, vezető beosztású alkalmazottainak vagy személyzete egyéb tagjainak a magánhelyiségeiben tárolják, az Ügynökség – határozat alapján – helyszíni vizsgálatot végezhet e magánhelyiségekben. Ilyen esetekben a (6) bekezdésben említett határozatnak tartalmaznia kell azokat az indokokat is, amelyek alapján az Ügynökség arra a következtetésre jutott, hogy megalapozott gyanú áll fenn. (5) Az Ügynökség tisztviselőinek és az általa helyszíni vizsgálat végzésére felhatalmazott vagy kijelölt személyeknek hatáskörüket a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás felmutatásával kell gyakorolniuk. (6) A vizsgálat hatálya alá tartozó személyeknek alá kell vetniük magukat az Ügynökség által elfogadott határozattal elrendelt helyszíni vizsgálatoknak. A határozatban fel kell tüntetni a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, meg kell határozni a helyszíni vizsgálat megkezdésének napját, a 13g. cikkben előírt időszakos kényszerítő bírságokat arra az esetre, ha az érintett személy nem veti alá magát az e cikk (3) bekezdése szerinti helyszíni vizsgálatnak, valamint a határozat Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) általi felülvizsgálatához való jogot. Az Ügynökség az ilyen határozat elfogadása előtt konzultál annak a tagállamnak a nemzeti szabályozó hatóságával, amelyben a helyszíni vizsgálatra sor kerül. (7) Azon tagállam nemzeti szabályozó hatósága tisztviselőinek, amely tagállamban a helyszíni vizsgálatra sor kerül, valamint az említett nemzeti szabályozó hatóság által felhatalmazott vagy kijelölt személyeknek az Ügynökség kérésére aktívan segíteniük kell az Ügynökség tisztviselőit és az általa felhatalmazott vagy kijelölt személyeket. E célból rendelkezniük kell az e cikkben meghatározott hatáskörökkel. A nemzeti szabályozó hatóság tisztviselői kérésre szintén részt vehetnek a helyszíni vizsgálatban. (8) Amennyiben az Ügynökség tisztviselői és az általa felhatalmazott vagy kijelölt személyek megállapítják, hogy valamely személy akadályozza az e cikk alapján elrendelt helyszíni vizsgálat elvégzését, az érintett tagállam nemzeti szabályozó hatósága – adott esetben a rendőrség vagy azzal egyenértékű jogkörrel rendelkező jogérvényesítő hatóság bevonásával – biztosítja számukra vagy más hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságok számára a szükséges segítséget a helyszíni vizsgálatuk elvégzéséhez. (9) Ha az (1) bekezdésben előírt helyszíni vizsgálathoz vagy a (7) és a (8) bekezdésben előírt segítségnyújtáshoz az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban valamely nemzeti igazságügyi hatóság engedélyére van szükség, az Ügynökség kérelmezi ezt az engedélyt. Az Ügynökség ilyen engedélyt elővigyázatossági intézkedésként is kérelmezhet. A (4) bekezdésben említett esetekben a helyszíni vizsgálat a nemzeti igazságügyi hatóság előzetes engedélye nélkül nem végezhető el. (10) Amennyiben az Ügynökség a (9) bekezdésben említett engedély iránti kérelmet nyújt be, a nemzeti igazságügyi hatóságnak meg kell győződnie a következőkről:
E bekezdés első albekezdése b) pontjának alkalmazásában a nemzeti igazságügyi hatóság részletes magyarázatot kérhet az Ügynökségtől, különösen azon indokokra vonatkozóan, amelyek alapján az Ügynökség feltételezi a 13. cikk (3) bekezdésében említett jogsértés megtörténtét, valamint a feltételezett jogsértés súlyosságára és a vizsgálat tárgyát képező személy érintettségének jellegére vonatkozóan. Az (EU) 2019/942 rendelet 28. és 29. cikkétől eltérve, az Ügynökség határozatát csak a Bíróság vizsgálhatja felül. 13b. cikk Információkérés (1) Az Ügynökség kérésére bármely személynek az Ügynökség rendelkezésére kell bocsátania az Ügynökségnek a 13. cikk (5)-(8) bekezdésében előírt kötelezettségei teljesítéséhez szükséges információkat. Kérésében az Ügynökség:
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett információkérések céljából az Ügynökség határozatok elfogadására is hatáskörrel rendelkezik. Ezekben a határozatokban az Ügynökség az e cikk (1) bekezdésében felsorolt elemeken túlmenően feltünteti azt is, hogy a személynek kötelessége válaszolni a kérésre, hogy a kérésnek eleget nem tevő személyekre a 13g. cikkben előírt kényszerítő bírság alkalmazható, továbbá a határozat Bíróság általi felülvizsgálatához való jogot. Az (EU) 2019/942 rendelet 28. és 29. cikkétől eltérve, az Ügynökség határozatát csak a Bíróság vizsgálhatja felül. (3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti információkérést kézhez vevő személyeknek vagy képviselőiknek meg kell adniuk a kért információkat. Az említett személyek teljes mértékben felelősek azért, hogy a szolgáltatott információk hiánytalanok és helyesek legyenek, és ne legyenek félrevezetőek. (4) Amennyiben az Ügynökség tisztviselői és az Ügynökség által felhatalmazott vagy kijelölt személyek megállapítják, hogy valamely személy nem tesz eleget az információkérésnek, az érintett tagállam nemzeti szabályozó hatósága az Ügynökség kérésére megadja az Ügynökségnek a szükséges segítséget a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésének biztosításához, többek között azáltal, hogy az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban bírságokat szab ki. (5) Amennyiben az Ügynökség tisztviselői és az Ügynökség által felhatalmazott vagy kijelölt személyek megállapítják, hogy valamely személy megtagadja a kért információk átadását, az Ügynökség a rendelkezésre álló információk alapján is levonhat következtetéseket. (6) Az Ügynökség haladéktalanul megküldi az (1) bekezdésben említett kérelem vagy a (2) bekezdésben említett határozat egy példányát az érintett tagállamok nemzeti szabályozó hatóságainak. 13c. cikk Nyilatkozatok felvételére irányuló hatáskör (1) Az Ügynökség a 13. cikk (5)-(8) bekezdése szerinti kötelezettségeinek teljesítése érdekében bármely olyan személyt kikérdezhet és tőle nyilatkozatot felvehet, aki hozzájárul ahhoz, hogy egy vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából kikérdezzék. Az Ügynökség rögzítheti a válaszokat. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kikérdezés egy érintett személy helyiségeiben történik, az Ügynökség értesíti annak a tagállamnak a nemzeti szabályozó hatóságát, amelynek területén a kikérdezés történik. Az adott tagállam nemzeti szabályozó hatóságának tisztviselői segítséget nyújthatnak az Ügynökség tisztviselőinek és az Ügynökség által a kikérdezés lefolytatására felhatalmazott vagy kijelölt személyeknek. 13d. cikk Eljárási biztosítékok (1) Az Ügynökség a helyszíni vizsgálatok, az információkérés és a nyilatkozatok felvétele során teljes mértékben tiszteletben tartja a vizsgálat alá vont személyekre vonatkozó eljárási biztosítékokat, beleértve a következőket:
A d) pontban említett jog alapján a tényekhez való észrevételek megtételére való felkérésben szerepelnie kell az adott személyeket érintő tények összefoglalásának, és megfelelő határidőt kell megjelölni benne az észrevételek benyújtására. Kellően indokolt esetekben, amikor meg kell őrizni a helyszíni vizsgálat vagy egy folyamatban lévő, vagy jövőbeli, nemzeti hatóság által folytatott, illetve folytatandó közigazgatási vizsgálat vagy nyomozás bizalmas jellegét, az Ügynökség úgy is határozhat, hogy elhalasztja az észrevételek megtételére való felkérést. (2) Az Ügynökség vizsgálat alá vont személyek mellett, illetve ellen szóló bizonyítékok gyűjtését, a helyszíni vizsgálatokat, valamint az információkérést és a nyilatkozatok felvételét objektív és pártatlan módon, továbbá az ártatlanság vélelmének elvével összhangban végzi. (3) Az Ügynökség a helyszíni vizsgálatok, az információkérés és a nyilatkozatok felvétele során teljes mértékben tiszteletben tartja az alkalmazandó titoktartási és uniós adatvédelmi szabályokat. (4) Az (EU) 2019/942 rendelet 14. cikkének (6) bekezdése nem alkalmazandó az Ügynökség által a 13a. cikk (6) bekezdése vagy a 13b. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott határozatokra. 13e. cikk Kölcsönös segítségnyújtás A 13–13c. cikkben meghatározott vonatkozó követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok és az Ügynökség segítséget nyújtanak egymásnak a vizsgálatok során. 13f. cikk A vizsgálatvezető (1) Az Ügynökség 13. cikk (5)-(8) bekezdése szerinti kötelezettségeinek teljesítése érdekében – amennyiben a vizsgálat eredményességének és hatékonyságának érdekében helyénvalónak ítéli, és figyelembe véve a rendelkezésre álló belső erőforrásait- az Ügynökségen belül kinevezhet egy vizsgálatvezetőt a vizsgálat lefolytatásának vezetésére. (2) Feladatainak ellátása érdekében a vizsgálatvezető – a 13d. cikkben meghatározott eljárási biztosítékokat tiszteletben tartva – gyakorolhatja az Ügynökség hatásköreit, beleértve a 13a., a 13b. és a 13c. cikkben meghatározott hatásköröket is. A vizsgálatvezetőnek feladatai ellátása során hozzáférést kell kapnia minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet az Ügynökség a felügyeleti tevékenységei során összegyűjtött, és amelyek a vizsgálat lefolytatása szempontjából relevánsak. 13g. cikk Kényszerítő bírság (1) Az Ügynökség határozat útján kényszerítő bírságot szab ki valamely vizsgálat alá vont személy tekintetében annak érdekében, hogy kötelezze az adott személyt arra, hogy:
(2) A kényszerítő bírságot napi alapon kell kiszabni mindaddig, amíg az érintett személy eleget nem tesz a 13a. cikk (6) bekezdésében vagy a 13b. cikk (2) bekezdésében említett vonatkozó határozatoknak. (3) A kényszerítő bírságnak hatékonynak és arányosnak kell lennie. Ennek érdekében a kényszerítő bírság összege jogi személyek esetében az előző üzleti év átlagos napi árbevételének 3 %-a, természetes személyek esetében pedig az előző naptári évben szerzett átlagos napi jövedelem 2 %-a. A kényszerítő bírságot a kényszerítő bírságot kiszabó határozatban megállapított naptól kezdődően kell kiszámítani. (4) A kényszerítő bírság az Ügynökség határozatáról szóló értesítéstől számított legfeljebb hat hónapos időtartamra szabható ki. (5) Az (EU) 2019/942 rendelet 28. és 29. cikkétől eltérve, az Ügynökség határozatát csak a Bíróság vizsgálhatja felül. 13h. cikk Eljárási biztosítékok a kényszerítő bírságot kiszabó határozatok tekintetében (1) Az (EU) 2019/942 rendelet 14. cikkének (6) bekezdésétől eltérve, az e rendelet 13g. cikke szerinti kényszerítő bírságot kiszabó határozat meghozatala előtt az Ügynökség meghallgatási lehetőséget biztosít az Ügynökség megállapításai tekintetében azon személyek számára, akiknek ilyen határozatot címezni szándékozik. Az Ügynökség csak olyan megállapításokra alapozhatja a határozatát, amelyekkel kapcsolatban az érintett személyeknek lehetőségük volt észrevételt tenni. (2) Az érintett személyek védelemhez való jogát a vizsgálat során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. E személyeknek jogukban áll betekinteni az Ügynökség ügyiratában szereplő azon dokumentumokba, amelyek relevánsak az Ügynökség kényszerítő bírságot kiszabó határozata szempontjából, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelméhez fűződő jogos érdekét. Az ügyiratba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra és az Ügynökség belső előkészítő dokumentumaira. 13i. cikk A kényszerítő bírságok jellege, végrehajthatósága és felhasználása (1) A 13g. cikk alapján kiszabott kényszerítő bírságok közigazgatási jellegűek. (2) A 13g. cikk alapján kiszabott kényszerítő bírságok végrehajthatóak. A végrehajtásra az érintett tagállam alkalmazandó nemzeti eljárási szabályai vonatkoznak. Az Ügynökség határozatát végrehajtási záradékkal az a nemzeti hatóság látja el – az okirat valódiságának vizsgálatán kívül minden más ellenőrzést mellőzve –, amelyet az egyes tagállamok kormányai erre a célra kijelölnek, és amelyről az Ügynökséget és a Bíróságot tájékoztatják. Ha a kijelölt nemzeti hatóság – az Ügynökség kérelmére – eleget tett a harmadik albekezdésben említett alaki követelményeknek, az Ügynökség az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően közvetlenül a kijelölt nemzeti hatóságtól kérheti a végrehajtást. A végrehajtást csak a Bíróság határozata alapján lehet felfüggeszteni. A végrehajtási eljárás szabálytalanságára vonatkozó panaszok tekintetében azonban a tagállami igazságszolgáltatási szervek rendelkeznek hatáskörrel. (3) A kényszerítő bírságok összege az Európai Unió általános költségvetését illetik meg. 13j. cikk A Bíróság általi felülvizsgálat A Bíróság korlátlan joghatósággal rendelkezik az Ügynökség kényszerítő bírságokat kiszabó határozatainak felülvizsgálatára. Törölheti, csökkentheti vagy emelheti a kiszabott kényszerítő bírságot.” |
|
18. |
A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép: „15. cikk A foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy végrehajtó személyek kötelezettségei (1) Ha valamely, foglalkozásszerűen nagykereskedelmi energiatermékekre vonatkozó ügyleteket kötő személy észszerűen feltételezi, hogy egy – akár szervezett kereskedési helyen belüli, akár azon kívüli – vételi vagy eladási megbízás vagy ügylet, ideértve ezek visszavonását és módosítását is, sértheti a 3., a 4. vagy az 5. cikket, köteles haladéktalanul, de minden esetben legkésőbb a gyanús eseménynek az említett személy tudomására jutásának napjától számított négy héten belül értesíteni az Ügynökséget és az érintett nemzeti szabályozó hatóságot. (2) Ha valamely, az 596/2014/EU rendelet 16. cikke alapján foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy végrehajtó személy, aki olyan nagykereskedelmi energiatermékekre vonatkozó ügyleteket is végrehajt, amelyek nem pénzügyi eszközök, észszerűen feltételezi, hogy egy – akár egy szervezett kereskedési helyen belüli, akár azon kívüli – vételi vagy eladási megbízás vagy ügylet, ideértve ezek visszavonását és módosítását is, sértheti e rendelet 3., 4. vagy 5. cikkét, köteles haladéktalanul, de minden esetben legkésőbb a gyanús eseménynek az említett személy tudomására jutásának napjától számított négy héten belül értesíteni az Ügynökséget és az érintett nemzeti szabályozó hatóságot. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett személyeknek hatékony mechanizmusokat, rendszereket és eljárásokat kell kialakítaniuk és fenntartaniuk a következők érdekében:
(4) Az 596/2014/EU rendelet sérelme nélkül, a foglalkozásszerűen ügyleteket kötő vagy végrehajtó személyekre azon tagállam értesítési szabályait kell alkalmazni, amelyben az esetleges jogsértésben érintett piaci szereplőt nyilvántartásban vették, és amelyben a nagykereskedelmi termék leszállítása történik. Ezt az értesítést az említett tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai részére kell megküldeni. (5) Az Ügynökség a nemzeti szabályozó hatóságokkal együttműködve 2025. május 8-ig, majd ezt követően évente – az alkalmazandó adatvédelmi jognak megfelelően összesített információkat tartalmazó, bizalmas üzleti adatok nélküli – jelentést állít össze és hoz nyilvánosságra e cikk végrehajtásáról, különös tekintettel az alábbiakra:
|
|
19. |
A 16. cikk a következőképpen módosul:
|
|
20. |
A rendelet a következő cikkekkel egészül ki: „16a. cikk Feladatok és felelősségi körök átruházása (1) Az e cikkben foglalt feltételek mellett a nemzeti szabályozó hatóságok a megbízott hozzájárulásával feladatokat és felelősségi köröket ruházhatnak át az Ügynökségre vagy egy másik nemzeti szabályozó hatóságra. A tagállamok egyedi szabályokat határozhatnak meg a felelősségi körök átruházására vonatkozóan, amelyeknek meg kell felelni, mielőtt nemzeti szabályozó hatóságaik hatáskör-átruházási megállapodásokat kötnek, és az átruházás hatályát a piaci szereplők vagy csoportok hatékony felügyeletéhez szükséges mértékre korlátozhatják. Az Ügynökség segítheti a nemzeti szabályozó hatóságokat azáltal, hogy a feladatoknak és a felelősségi köröknek az illetékes szabályozó hatóságok közötti átruházásával kapcsolatban nem kötelező iránymutatást ad ki, vagy gondoskodik az ezzel kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztásáról. (2) A feladatok és felelősségi körök átruházásának az e rendeletben meghatározott hatáskörök újraelosztását kell eredményeznie. Az átruházott hatáskörökkel kapcsolatos eljárásokra, végrehajtásra, közigazgatási és bírósági felülvizsgálatra a megbízott helye szerinti tagállamok joga az irányadó. (3) A nemzeti szabályozó hatóságoknak értesíteniük kell az Ügynökséget az általuk megkötni kívánt valamennyi hatáskör-átruházási megállapodásról. Ezeket a megállapodásokat legkorábban egy hónappal az Ügynökség tájékoztatását követően köthetik meg. (4) Az Ügynökség az említett értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül véleményt adhat ki a (3) bekezdés szerint bejelentett, szándékolt hatáskör-átruházási megállapodásról. (5) Az összes érintett fél megfelelő tájékoztatásának biztosítása érdekében az Ügynökség megfelelő eszközök révén közzéteszi a nemzeti szabályozó hatóságok által kötött hatáskör-átruházási megállapodásokat. 16b. cikk Iránymutatások és ajánlások (1) Az Unión belüli következetes, hatékony és eredményes felügyeleti gyakorlatok kialakítása, valamint az uniós jog közös, egységes és következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az Ügynökség az összes nemzeti szabályozó hatóságnak vagy az összes piaci szereplőnek címzett iránymutatásokat és ajánlásokat bocsát ki, továbbá ajánlásokat ad ki egy vagy több nemzeti szabályozó hatóságnak, vagy egy vagy több piaci szereplőnek a 3–5a., a 8., a 9., a 9a. cikk, valamint a 10. cikk (1) bekezdésének alkalmazására vonatkozóan. (2) Az Ügynökség megfelelő és reális határidőn belül megfelelő nyilvános konzultációkat folytat az érintett piaci szereplőkkel az általa kiadott iránymutatásokról és ajánlásokról, és elemzi az ilyen iránymutatások és ajánlások kibocsátásával járó lehetséges költségeket és hasznokat. Ezeknek a konzultációknak és elemzéseknek arányosaknak kell lenniük az iránymutatások, illetve ajánlások hatókörével, jellegével és hatásával. (3) A nemzeti szabályozó hatóságok és a piaci szereplők kellően figyelembe veszik az említett iránymutatásokat és ajánlásokat. (4) A nemzeti szabályozó hatóságok rendszeresen tájékoztathatják az Ügynökséget a nekik címzett iránymutatások és ajánlások végrehajtásáról. (5) Amennyiben valamely iránymutatás vagy ajánlás előírja, a piaci szereplőknek értesíteniük kell az Ügynökséget az adott iránymutatás vagy ajánlás végrehajtásáról. Az Ügynökség kérésére a piaci szereplőknek világosan és részletesen alá kell támasztaniuk ezeket az értesítéseket. (6) Az Ügynökség az (1) bekezdés alapján kiadott iránymutatások vagy ajánlások kiadásától számított 12 hónapon belül konzultációt folytathat többek között a nemzeti szabályozó hatóságokkal vagy a piaci szereplőkkel az említett iránymutatások vagy ajánlások megfelelőségének és hatékonyságának felmérése érdekében. (7) Az Ügynökség az általa kiadott iránymutatásokat és ajánlásokat belefoglalja az (EU) 2019/942 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének k) pontjában említett jelentésbe.” |
|
21. |
A 17. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(3) A büntetőjog hatálya alá tartozó esetek, e rendelet más rendelkezései és a más vonatkozó uniós jog sérelme nélkül a (2) bekezdésben említett személyek a feladataik ellátása keretében kapott bizalmas információkat más személynek vagy hatóságnak kizárólag összefoglaló formájában vagy aggregált formában és kizárólag oly módon adhatják át, hogy abból konkrét piaci szereplőre ne lehessen következtetni.” |
|
22. |
A 18. cikk és a 19. cikk helyébe a következő szöveg lép: „18. cikk Szankciók (1) A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. A szankcióknak hatékonyaknak, visszatartó erejűeknek és arányosaknak kell lenniük, tükrözniük kell a jogsértés jellegét, időtartamát és súlyosságát, a fogyasztóknak okozott kárt, valamint a bennfentes információn alapuló, illetve a piaci manipulációval érintett kereskedésből származó potenciális haszon mértékét. A büntetőjogi szankcióknak és a nemzeti szabályozó hatóságok 13. cikk szerinti felügyeleti hatáskörének sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy megfelelő közigazgatási bírságokat és egyéb közigazgatási intézkedéseket fogadjanak el e rendelet megsértésének a 13. cikk (1) bekezdésében említett eseteivel kapcsolatban. A tagállamok részletes tájékoztatást nyújtanak az említett e rendelkezésekről a Bizottságnak és az Ügynökségnek, és haladéktalanul értesítik őket az említett rendelkezések minden későbbi módosításáról. (2) Amennyiben a tagállam jogrendszere nem rendelkezik közigazgatási bírságokról, e cikk olyan módon alkalmazható, hogy a bírságot az az illetékes hatóság kezdeményezésére az illetékes nemzeti bíróságok szabják ki, e jogorvoslatok hatékonyságának és a felügyeleti hatóságok által kiszabott közigazgatási bírságokéval megegyező hatásának biztosítása mellett. A kiszabott bírságoknak minden esetben hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Az említett tagállamok 2026. május 8-ig értesítik a Bizottságot az e bekezdés alapján elfogadott jogszabályi rendelkezéseikről, valamint haladéktalanul értesítik a Bizottságot az ezeket érintő későbbi módosításokról. (3) A tagállamok a nemzeti joggal, valamint a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalmának (ne bis in idem) elvére figyelemmel biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörrel rendelkezzenek legalább az alábbi közigazgatási bírságok kiszabására és egyéb közigazgatási intézkedések elrendelésére e rendelet megsértésével kapcsolatban:
(4) Természetes személyek esetében a (3) bekezdés e) pontjában említett közigazgatási bírság felső határa:
A (3) bekezdés e) pontjától eltérve, a közigazgatási bírság összege nem haladhatja meg az érintett természetes személy előző naptári évben elért éves jövedelmének 20 %-át. Amennyiben az érintett természetes személy közvetlenül vagy közvetve pénzügyi előnyhöz jutott a jogsértésből, a közigazgatási bírság összegének legalább az említett előny összegével egyenlőnek kell lennie. (5) Jogi személyek esetében a (3) bekezdés e) pontjában említett közigazgatási bírság felső határa:
A (3) bekezdés e) pontjától eltérve, a közigazgatási bírság összege nem haladhatja meg az érintett jogi személy előző üzleti évben elért teljes éves árbevételének 20 %-át. Amennyiben az érintett jogi személy közvetlenül vagy közvetve pénzügyi előnyhöz jutott a jogsértésből, a közigazgatási bírság összegének legalább az említett előny összegével egyenlőnek kell lennie. (6) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok nyilvánosságra hozhassák az e rendelet megsértéséért elrendelt intézkedéseket és kiszabott szankciókat, amennyiben az ilyen nyilvánosságra hozatal nem okoz aránytalan kárt az érintett feleknek. (7) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a közigazgatási bírságok és egyéb közigazgatási intézkedések típusának és mértékének megállapításakor a nemzeti szabályozó hatóságok minden lényeges körülményt figyelembe vegyenek, adott esetben ideértve az alábbiakat is:
(8) Közigazgatási bírságok kiszabására és egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalára vonatkozó, az e cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti hatáskörük gyakorlása során a nemzeti szabályozó hatóságoknak szorosan együtt kell működniük annak biztosítása érdekében, hogy a felügyeleti és vizsgálati hatáskörük gyakorlása, valamint az általuk kiszabott közigazgatási bírságok és az általuk meghozott egyéb közigazgatási intézkedések e rendeletnek megfelelően hatékonyak és megfelelőek legyenek. A 16. cikk (2) bekezdésének megfelelően össze kell hangolniuk intézkedéseiket annak érdekében, hogy a határokon átnyúló ügyek tekintetében a felügyeleti és vizsgálati hatáskörük gyakorlása, valamint a közigazgatási bírságok kiszabása során elkerüljék a megkettőződést és az átfedéseket. (9) A Bizottság 2027. május 8-ig és azt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli, hogy a tagállamokban került-e sor e rendelet megsértése esetén érvényes szankciók előírására és következetes alkalmazására. 19. cikk Nemzetközi kapcsolatok Amennyiben e rendelet céljainak eléréséhez szükséges, a tagállamok és az Európai Unió intézményei és szervei – ideértve az Európai Külügyi Szolgálatot – hatásköreinek sérelme nélkül, a szabályozási keret harmonizálásának előmozdítása érdekében az Ügynökség kapcsolatokat létesíthet és igazgatási megállapodásokat köthet felügyeleti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok közigazgatási szerveivel, különösen azokkal, amelyek hatással vannak az Unió nagykereskedelmi energiapiacára. E megállapodások nem keletkeztethetnek jogi kötelezettséget az Unióra és tagállamaira nézve, és nem akadályozhatják meg a tagállamokat és illetékes hatóságaikat abban, hogy két- vagy többoldalú megállapodásokat kössenek az említett felügyeleti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok közigazgatási szerveivel. Az említett megállapodások közös érdekű szempontokat is érinthetnek, például az adatgyűjtés módszertanát, az adatok vagy egyéb információk elemzését és értékelését, továbbá más szakterületeket.” |
|
23. |
A 20. cikk a következőképpen módosul:
|
|
24. |
A rendelet a következő cikkel egészül ki: „21a. cikk Jelentés és felülvizsgálat (1) A Bizottság 2027. június 1-jéig, majd azt követően ötévente, az érintett érdekelt felekkel történt konzultációt követően értékeli e rendelet alkalmazását, különös tekintettel a piaci magatartásra, a piaci szereplőkre, a likviditásra, az LNG-piacra vonatkozó adatokra is kiterjedő jelentéstételi követelményekre és a piaci szereplőkre háruló adminisztratív terhek mértékére gyakorolt hatására – beleértve az új piaci szereplők belépése előtt álló lehetséges akadályokat is –, továbbá az Ügynökség célkitűzéseinek elérését, valamint a megbízatása és a feladatai teljesítése tekintetében elért eredményeket. Ezen értékelések alapján a Bizottság jelentést készít, és azt indokolatlan késedelem nélkül benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az említett jelentéseket adott esetben jogalkotási javaslatok kísérik. (2) A Bizottság 2025. június 1-jéig értékeli az uniós nagykereskedelmi energiapiacokon elkövetett piaci visszaélések szándékos és súlyos eseteire vonatkozó büntetőjogi szankciók tagállamok általi bevezetésének hatékonyságát, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben megfelelő intézkedéseket javasolhat, amelyek közé jogalkotási javaslat benyújtása is tartozhat.” |
2. cikk
Az (EU) 2019/942 rendelet módosításai
Az (EU) 2019/942 rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
A 6. cikk (8) bekezdését el kell hagyni. |
|
2. |
A 12. cikk a következőképpen módosul:
|
|
3. |
A 32. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az ACER számára díjat kell fizetni a piaci szereplők vagy a nevükben információkat szolgáltató személyek vagy szervezetek által az 1227/2011/EU rendelet 8. cikke alapján jelentett információk összegyűjtéséért, kezeléséért, feldolgozásáért és elemzéséért, valamint a bennfentes információknak az említett rendelet 4. és 4a. cikke szerinti közzétételéért. A díjakat a nyilvántartásba vett jelentési mechanizmusoknak és a bennfentes információk közzétételére szolgáló platformoknak kell megfizetniük. Az e díjakból származó bevételek fedezhetik az ACER azon költségeit is, amelyek az 1227/2011/EU rendelet 13-13c. és 16. cikke szerinti felügyeleti és vizsgálati hatáskörök gyakorlásával kapcsolatban merülnek fel.” |
3. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a következő alkalmazási kezdőnapokat kell alkalmazni:
|
a) |
az 1. cikk 6. és 13. pontját az 1227/2011/EU rendelet 4a. cikkének (1)-(7) bekezdése és 9a. cikkének (1)-(5) bekezdése tekintetében az említett pontok értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálybalépésének napjától kell alkalmazni; |
|
b) |
az 1. cikk 10. pontját az 1227/2011/EU rendelet 7a–7e. cikkének tekintetében 2025. január 1-jétől kell alkalmazni; |
|
c) |
az 1. cikk 18. pontját az 1227/2011/EU rendelet 15. cikkének (2) bekezdése tekintetében 2024. november 8-tól kell alkalmazni. |
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2024. április 11-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
R. METSOLA
a Tanács részéről
az elnök
H. LAHBIB
(1) HL C 293., 2023.8.18., 138. o.
(2) Az Európai Parlament 2024. február 29-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2024. március 18-i határozata.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (HL L 326., 2011.12.8., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(10) A Bizottság 1348/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 17.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (2) és (6) bekezdésének végrehajtására irányuló adatszolgáltatásról (HL L 363., 2014.12.18., 121. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/942 rendelete (2019. június 5.) az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról (HL L 158., 2019.6.14., 22. o.).
(12) A Bizottság (EU) 2015/1222 rendelete (2015. július 24.) a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról (HL L 197., 2015.7.25., 24. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
(14) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1106/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)