a 883/2004/EK rendelet ( 1 ) és a 987/2009/EK rendelet ( 2 ) európai parlamenti és tanácsi hatálya alá tartozó, szociális biztonsági rendszereket működtető intézmények;

a 2009/65/EK ( 3 ), a 2009/138/EK, 2011/61/EU ( 4 ), a 2013/36/EU ( 5 ) és a 2014/65/EU ( 6 ) európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó intézmények;

felosztó-kirovó rendszer alapján működő intézmények;

olyan intézmények, amelyek esetében a támogató vállalkozás munkavállalói nem rendelkeznek az ellátásra vonatkozóan jogi úton kikényszeríthető jogosultsággal, és amelyek esetében a támogató vállalkozás bármikor visszavonhatja az e célt szolgáló vagyont, és nem feltétlenül teljesíti a nyugellátások kifizetésére vonatkozó kötelezettségét;

olyan társaságok, amelyek az alkalmazottaik részére történő nyugdíjfizetés céljából saját mérlegükben képeznek nyugellátásra tartalékot (ún. book-reserve rendszer).

a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény megfelelően megalkotott szabályokat alkalmaz valamennyi nyugdíjkonstrukció működésére vonatkozóan;

a támogató vállalkozás, amennyiben garantálja a nyugellátások kifizetését, rendszeres finanszírozás mellett kötelezi el magát.

az adott esetben a támogató vállalkozás alapján azonosítandó fogadó tagállam(ok) megnevezése;

a támogató vállalkozás neve és központi ügyvezetésének helye;

a támogató vállalkozás érdekében működtetett nyugdíjkonstrukció főbb jellemzői.

az érintett tagok és ellátottak többsége, vagy adott esetben ezek képviselőinek többsége. A többséget a nemzeti joggal összhangban kell kiszámítani. Az átadás feltételeivel kapcsolatos információkat az átadó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek a (4) bekezdésben említett kérelem benyújtása előtt megfelelő időben az érintett tagok és ellátottak, vagy adott esetben képviselőik rendelkezésére kell bocsátania; és

adott esetben a támogató vállalkozás.

az átadó és átvevő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény közötti írásbeli megállapodás az átadás feltételeiről;

a nyugdíjkonstrukció fő jellemzőinek leírása;

az átadandó kötelezettségeknek vagy biztosítástechnikai tartalékoknak és egyéb kötelezettségeknek és jogoknak valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének a leírása;

az átadó és a fogadó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény neve és központi ügyvezetésének helye, valamint azon tagállam megnevezése, ahol a szóban forgó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket nyilvántartásba vették vagy engedélyezték;

a támogató vállalkozás neve és központi ügyvezetésének helye;

a (3) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyás igazolása;

adott esetben azon tagállamok megnevezése, amelyeknek a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciók tekintetében releváns szociális és munkajogát alkalmazni kell az érintett nyugdíjkonstrukcióra.

az átvevő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény az (5) bekezdésben előírt valamennyi információt rendelkezésre bocsátotta-e;

az átvevő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény igazgatási struktúrája, pénzügyi helyzete, illetve az átvevő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt működtető személyek jó hírneve, szakképesítése vagy tapasztalata összeegyeztethető-e a javasolt határokon átnyúló átadással;

az átvevő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény tagjainak és ellátottjainak hosszú távú érdekei, valamint a konstrukció átadott része megfelelő védelmet élvez-e az átadás idején, illetve azt követően;

az átvevő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény biztosítástechnikai tartalékai teljes mértékben finanszírozva vannak-e az átadás időpontjában, amennyiben az átadás határokon átnyúló tevékenységet eredményez; és

az átadandó eszközök elégségesek-e és megfelelőek-e az átadandó kötelezettségek, a biztosítástechnikai tartalékok, egyéb kötelezettségek és jogok fedezésére, összhangban az átvevő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény székhelye szerinti tagállam vonatkozó előírásaival.

a nyugdíjkonstrukció kötelezettségeinek, biztosítástechnikai tartalékainak és egyéb kötelezettségeinek és jogainak, valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközöknek vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértékének részleges átadása esetén megfelelő védelmet élveznek-e a konstrukció fennmaradó tagjainak és ellátottjainak hosszú távú érdekei;

a tagok és az ellátottak egyéni jogosultságai az átadást követően legalább ugyanazok;

az átadandó nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó eszközök elégségesek-e és megfelelőek-e az átadandó kötelezettségek, biztosítástechnikai tartalékok, egyéb kötelezettségek és jogok fedezésére, összhangban az átadó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény székhelye szerinti tagállam vonatkozó szabályaival.

a biztosítástechnikai tartalékok legkisebb összegét a kellően körültekintő biztosításmatematikai értékelés alapján számítják ki, az ellátásokra és a hozzájárulásokra vonatkozó valamennyi kötelezettség figyelembevételével, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény nyugdíjra vonatkozó szabályaival összhangban. Ennek elegendőnek kell lennie az ellátottak részére már folyósított nyugdíjak és ellátások további folyósítására, valamint tükröznie kell a tagok felhalmozott nyugdíjjogosultságából eredő kötelezettségeket. A gazdasági és biztosításmatematikai feltételezéseket kellő körültekintéssel választják meg a kötelezettségek értékeléséhez, lehetőség szerint figyelembe véve az esetlegesen előforduló kedvezőtlen eltérések miatti hibahatárt;

a legmagasabb kamatlábakat körültekintően kell megválasztani, és a székhely szerinti tagállam valamennyi vonatkozó szabályával összhangban kell meghatározni. Ezeket a körültekintően megválasztott kamatlábakat a következők figyelembevételével kell meghatározni:

a biztosítástechnikai tartalékok kiszámítására használt biometrikus táblázatoknak prudenciális elveken kell alapulniuk, a tagság és a nyugdíjkonstrukciók legfőbb jellemzőire és különösen a vonatkozó kockázatok terén várható változásokra tekintettel;

a biztosítástechnikai tartalékok kiszámításának módszere és alapja alapvetően változatlan marad egyik pénzügyi évről a másikra. A folytonosság megszakítását indokolttá teheti azonban a feltevések alapjául szolgáló jogi, demográfiai vagy gazdasági körülmények változása.

a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény egy konkrét és megvalósítható helyreállítási tervet hoz létre annak érdekében, hogy megfelelő időn belül visszaállítsák az eszközök biztosítástechnikai tartalékok teljes fedezéséhez szükséges mértékét. A tervet a tagok vagy, indokolt esetben, azok képviselői rendelkezésére bocsátják, és/vagy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai jóváhagyják;

a terv elkészítésénél tekintettel kell lenni a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény adott helyzetére, különösen az eszközök és a források struktúrájára, a kockázati profilra, a likviditási tervre, a nyugellátásra jogosult tagok életkor szerinti összetételére, a bevezetés fázisában lévő konstrukciókra, valamint azon nem vagy csak részlegesen tőkésített nyugdíjkonstrukciókra, melyek teljes tőkefedezet melletti működésre térnek át;

valamely nyugdíjkonstrukciónak az e bekezdés első mondatában említett időszak alatti felszámolása esetén a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény tájékoztatja a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságait. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény eljárást állapít meg annak érdekében, hogy a konstrukció eszközeit és annak megfelelő forrásait egy másik foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményre, biztosítóra vagy egyéb megfelelő testületre átruházza. Ezt az eljárást közlik a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságaival és az eljárásról a bizalmas adatkezelés elvének megfelelően áttekintést adnak a tagoknak vagy szükség esetén azok képviselőinek.

a befizetett részvénytőke, vagy biztosító egyesület formáját öltő, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény esetében a tényleges induló tőke, hozzáadva a biztosító egyesület tagjainak azon számláit, amelyek kielégítik a következő kritériumokat:

(kötelező és szabad) tartalékok, amelyek nem a biztosítási kockázati kötelezettségeknek felelnek meg;

a kifizetendő osztalékok levonása után az előző évekről áthozott nyereség vagy veszteség; és

amennyiben a nemzeti jog erre lehetőséget biztosít, a mérlegben megjelenő eredménytartalék, ott, ahol ez rendelkezésre áll az esetlegesen felmerülő veszteségek fedezetére, és ahol nem bocsátották rendelkezésre a tagoknak és ellátottaknak történő kifizetésre.

kumulált elsőbbségi részvénytőke és alárendelt kölcsöntőke, a rendelkezésre álló szavatoló tőke, illetve – ha ez az alacsonyabb – a minimális szavatolótőke-szükséglet 50 %-áig, amelynek legfeljebb 25 %-a rögzített futamidejű alárendelt kölcsöntőkéből vagy fix lejáratú kumulált elsőbbségi részvénytőkéből áll, feltéve, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény csődje vagy felszámolása esetére olyan kötelező érvényű megállapodások léteznek, amelyek alapján az alárendelt kölcsöntőkét vagy az elsőbbségi részvénytőkét az összes többi hitelező követelése mögé rangsorolják és nem fizetik vissza mindaddig, amíg az adott időben rendezetlen összes többi tartozást nem rendezik;

a meghatározott lejárati időponttal nem rendelkező értékpapírok és egyéb értékpapírok, beleértve az a) pontban említetteken kívüli kumulatív elsőbbségi részvényeket is, a rendelkezésre álló minimális szavatoló tőke, az összes ilyen értékpapírra vonatkozó minimális szavatolótőke-szükséglet, vagy az a) pontban említett alárendelt kölcsöntőke közül annak legfeljebb 50 %-áig, amelyik alacsonyabb, feltéve, hogy megfelelnek a következőknek:

Az a) pont alkalmazásában az alárendelt kölcsöntőkének a következő feltételeknek is eleget kell tennie:

ott, ahol a zillmerezést nem gyakorolják, vagy amennyiben gyakorolják is, az kevesebb, mint a díjban foglalt szerzési költségek terhe, a nem zillmerezett vagy a részlegesen zillmerezett matematikai tartalék, valamint a díjban foglalt szerzési költségek terhével egyenértékű arányban zillmerezett matematikai tartalék közötti különbség;

az eszközértékelésből származó rejtett nettó tartalékok, amennyiben az ilyen rejtett nettó tartalékok nem kivételes jellegűek;

a be nem fizetett részvénytőke vagy induló tőke fele, ha a befizetett rész az illető részvény- vagy indulótőke 25 %-át teszi ki, a rendelkezésre álló szavatoló tőke, vagy a minimális szavatoló tőke – amelyik kevesebb – 50 %-áig.

első szám:

a viszontbiztosításba vett ügyletekkel együtt számított közvetlen biztosításokhoz, valamint a viszontbiztosításba adott ügyletekhez kapcsolódó matematikai tartalékok 4 %-át meg kell szorozni az előző pénzügyi évre a viszontbiztosításba adott ügyletek levonásával számított összes matematikai tartaléknak a bruttó összes matematikai tartalékhoz viszonyított arányával, ami nem lehet kevesebb, mint 85 %;

második szám:

azoknál a szerződéseknél, ahol a kockáztatott tőke nem negatív, az ilyen, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény által vállalt tőke 0,3 %-át meg kell szorozni az előző pénzügyi év viszontbiztosításba adott és visszaengedményezett ügyletek után a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény kötelezettségeként fennmaradó teljes kockáztatott tőke és a viszontbiztosítással nem csökkentett teljes kockáztatott tőke arányával, ami nem lehet kevesebb, mint 50 %.

A legfeljebb három éves időszakon belüli elhalálozásra vonatkozó életbiztosítás esetén az említett arány 0,1 %. A három évnél több, de öt évnél kevesebb időtartamra szóló ilyen életbiztosításoknál az említett arány 0,15 %.

amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény befektetési kockázatot visel, a (2) bekezdés a) pontjának megfelelően kiszámított biztosítástechnikai tartalékok 4 %-a;

amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény nem visel befektetési kockázatot, de az igazgatási költségek nagyságát több mint öt évre rögzítették, a biztosítástechnikai tartalékok 1 %-a, a (2) bekezdés a) pontjának megfelelően kiszámítva;

amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény nem visel technikai kockázatot, és az igazgatási költségek nagyságát nem rögzítették több mint öt évre, az előző pénzügyi év adott biztosításaira és műveleteire vonatkozó nettó ügyviteli kiadásainak 25 %-a;

amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény halál esetére szóló kockázatot vállal, a (2) bekezdés b) pontjának megfelelően kiszámított kockázati tőke 0,3 %-a.

a vagyont összességében a tagok és az ellátottak hosszú távú érdekeinek legmegfelelőbb módon kell befektetni. Esetleges érdek-összeütközések esetén a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek, illetve a portfóliót kezelő szervnek kell gondoskodnia arról, hogy a befektetéseket kizárólag a tagok és ellátottak érdekében valósítsák meg;

az óvatosság elve keretében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, hogy figyelembe vegyék a befektetési döntések környezeti, társadalmi és kormányzati szempontokra gyakorolt lehetséges hosszú távú hatását;

a vagyont olyan módon kell befektetni, hogy biztosítva legyen a portfólió egészének biztonsága, minősége, likviditása és nyereségessége;

a vagyont túlnyomórészt szabályozott piacokon kell befektetni. Az olyan eszközökbe való befektetést, amelyek nem forgalmazhatók szabályozott piacokon, mindenképpen prudenciális szinten kell tartani;

derivatív eszközökbe való befektetésre csak akkor van lehetőség, ha ezek az eszközök hozzájárulnak a befektetési kockázat csökkenéséhez, vagy megkönnyítik a hatékony portfóliókezelést. Ezeket az eszközöket, az alapul szolgáló instrumentumok figyelembevételével, prudenciális alapon kell értékelni, és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény eszközeinek értékelésébe be kell vonni. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek továbbá kerülnie kell az egyetlen ellenérdekű félnél vállalt túlzott kockázatnak és egyéb derivatív műveletek nagyfokú kockázatának való kitettséget;

az eszközöket megfelelően diverzifikálni kell olyan módon, hogy ne jöjjön létre egyoldalú kitettség egy bizonyos eszközbe, kibocsátóba, vagy üzleti csoportba történő túlzott befektetés által, illetve azt, hogy a portfólió egészében felhalmozódjon a kockázat.

Azonos kibocsátó vagy ugyanahhoz a csoporthoz tartozó kibocsátók által kibocsátott eszközökbe való befektetés nem teheti ki a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt túlzott kockázati koncentrációnak;

a támogató vállalkozásba való befektetés nem haladhatja meg a portfólió egészének 5 %-át, valamint ha a támogató vállalkozás egy csoport tagja, a támogató vállalkozással egy csoportba tartozó vállalkozásokba való befektetés nem haladhatja meg a portfólió 10 %-át.

Amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt több vállalkozás támogatja, e támogató vállalkozásokba való befektetést körültekintően kell megvalósítani, a megfelelő diverzifikáció szükségességét figyelembe véve.

ezen irányelv megfelelősége prudenciális és irányítási szempontból;

határokon átnyúló tevékenység;

az ezen irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalatok, valamint a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények stabilitására gyakorolt hatásai;

számlaértesítő és intézményi tájékoztató.

az információkat kísérő bármely más metaadat;

az adatok strukturálása az információkban;

mely információk esetében megkövetelt a géppel olvasható formátum, és az ilyen esetekben mely géppel olvasható formátumot kell használni.